BELSŐ KONTROLLRENDSZER

Átírás

1 BELSŐ KONTROLLRENDSZER

2 Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek otthona BELSŐ KONTROLLRENDSZER Érvényes: április 01-től Jóváhagyta: Barta Zsolt intézményve

3 BELSŐ KONTROLLRENDSZER ) Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Belső kontrollrendszerét az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, illetve az államháztartási törvény végrehatásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg. BELSŐ KONTROLLRENDSZER KILKÍTÁS ÉS MŰKÖDTETÉSE belső kontrollrendszer z intézmény által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy az intézmény megvalósítsa az alábbi célokat: a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. z intézmény veje az intézmény működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét. belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján z intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. belső kontrollok kialakítása során az intézmény veje figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során az intézmény vejének figyelembe kell vennie az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat is. belső kontroll műveletek sora, amelyek jelen vannak az intézmény minden tevékenységében, folyamatosan végbemennek azokban, szerves részét képezik annak a módnak, ahogyan a vezetés a szervezetet működteti.

4 belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet az intézmény vezetése és dolgozói valósítanak meg, valamint folyamatosan alkalmazkodik a szervezetet érintő változásokhoz. belső kontroll közvetlenül az intézmény céljaihoz kapcsolódó, vezetés által használt eszköz, ugyanakkor a többi dolgozók is fontos szerepet játszanak abban, ami a szervezetben történik. belső kontroll kialakítása a vek részéről kezdeményező magatartást és kommunikációs tevékenységet követel meg a dolgozókkal. belső kontroll öt, egymással összefüggő eleme: a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információ és kommunikáció, a nyomon követési rendszer (monitoring). z intézmény belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vei ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja. z a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell, melyre a szabályzat 2. számú melléklete tartalmaz mintát.

5 I. KONTROLLKÖRNYEZET 1. Kontrollkörnyezet Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján z intézmény veje olyan kontrollkörnyezetet kialakított ki, amelyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humán erőforrás kezelés a jellemző. z intézmény veje elkészíti és rendszeresen aktualizálja az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely az intézmény működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. kontrollkörnyezet a teljes kontrollrendszer alapja. Biztosítja a fegyelmet és a szervezeti felépítést, valamint azt a légkört, amely befolyásolja a belső kontroll általános minőségét. kontrollkörnyezet alapozza meg a belső kontroll összes többi elemét a fegyelem és a szervezeti struktúra biztosítása által. kontrollkörnyezet összetevői: a vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást az intézmény folyamatos belsőkontrolljához, elkötelezettség a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt, a vezetés hozzáállása, vagyis a vezetési filozófia és stílus, a szervezeti felépítés, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat (humánpolitika) vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, az általuk vallott etikai értékek meghatározzák, hogy ők mit részesítenek előnyben, milyen az értékítéletük, amelyek végül is viselkedési normákban jelennek meg.

6 szervezet minden dolgozójának beleértve a vezetést és az alkalmazottakat fenn kell tartania és demonstrálnia kell a személyes és szakmai becsületességet és az etikai értékeket és mindig meg kell felelnie a vonatkozó magatartási szabályoknak. Tevékenységünknek szabályszerűnek, gazdaságosnak, hatékonynak és eredményesnek kell lenniük Elkötelezettség a szakmai hozzáértés iránt z elkötelezettség a szakmai hozzáértés iránt magában foglalja azt a tudás- és készségszintet, amely hozzájárul a szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes teljesítéshez, továbbá a személyes felelősség megfelelő megértését a belső kontroll tekintetében. szervezet bármely dolgozója a saját felelősségi körében részese a belső kontrollnak, ezért a vezetés és a dolgozók kötelesek fenntartani és bizonyítani a kockázatok értékeléséhez szükséges hozzáértési szintjüket és elősegíteni a hatékony és eredményes teljesítés biztosítását, és saját feladataik hatékony teljesítéséhez megfelelően megérteni a belső kontroll szerepét z intézmény vezetésének hozzáállása vezetés szemléletét, hozzáállását, vagyis a vezetési filozófiát és stílust tükrözi: a folyamatos belső kontrollhoz való támogató hozzáállás, függetlenség és példás vezetés; a vezetés által meghatározott magatartás-szabályok, valamint tanácsadás és teljesítményértékelések, amelyek támogatják a belső kontroll célkitűzéseit. vezetés példamutatása, és az etikus magatartás folyamatos hangsúlyozása alapvetően fontos a belső kontrollcélok megvalósításához. vezetésnek saját tevékenységén keresztül kell példát mutatnia és magatartásának sokkal inkább azt kell tükröznie, hogy mi a helyes, mint azt, hogy mi a hasznos, vagy a még elfogadható. Vagyis a vei politikáknak, eljárásoknak és gyakorlatnak kezdeményezőnek kell lennie a szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes munkavégzés megvalósításában z intézmény szervezeti felépítése Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona szervezeti felépítése biztosítja: a felhatalmazás és felelősség felosztását; hatáskör és elszámolási kötelezettség meghatározását; megfelelő beszámolást. szervezeti felépítés lényegében tükrözi a költségvetési szervben a felelősségek (feladatés hatáskörök) legfontosabb területeit. hatáskör és az elszámolási kötelezettség megjelölése a felhatalmazás és a felelősség felosztásának a módját képezi a teljes szervezet tekintetében.

7 Intézményünk szervezeti felépítése magában foglalja a belső ellenőrt, aki független a vezetéstől, és jelentéstételi kötelezettségét közvetlenül a szervezet legfelső veje felé teljesíti. Egy szervezetben mindenki visel valamilyen felelősséget a belső kontroll iránt: vek közvetlenül felelősek a költségvetési szervben folyó minden tevékenységért, beleértve a tervezést, megvalósítást, a belső kontrollrendszer megfelelő működésének, karbantartásának és dokumentálásának felügyeletét. vek felelőssége a szervezetben betöltött beosztásuktól és a szervezet jellemzőitől függően változó. belső ellenőr vizsgálja és értékelései és ajánlásai segítségével támogatja a belső kontrollrendszer folyamatos eredményességét, ez által jelentős szerepet játszik a belső kontroll eredményességében. belső ellenőr ugyanakkor nem visel elsődleges vei felelősséget a belsőkontroll kialakításáért, megvalósításáért, karbantartásáért és dokumentálásáért. z intézmény dolgozói szintén hozzájárulnak a belső kontrollhoz. dolgozói állomány minden tagja szerepet játszik az eredményes belső kontrollban, és felelősnek a műveletekben jelentkező problémák, a kialakított belső szabályzatoknak való meg nem felelés, vagy az elvek megszegésének a jelentéséért Humán erőforrás politika és gyakorlat belső kontrollrendszer működését nagymértékében befolyásolja a dolgozói állomány. hatékony belső kontroll biztosításához hozzáértő, megbízható dolgozókra van szükség. Ezért a dolgozók felvételének, képzésének, értékelésének, javadalmazásának és előléptetésének módszerei alapvetően fontos részét képezik a belső kontrollkörnyezetnek. dolgozók állományba vételével kapcsolatos döntések arra a bizonyosságra alapozódnak, hogy az alkalmazott személyek becsületesek, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal feladatuk végrehajtásához, és biztosított a szükséges tanfolyami oktatásuk z ellenőrzési nyomvonal kontrollkörnyezet kialakítása során az intézményve feladata elkészíteni és folyamatosan aktualizálni az intézményünk ellenőrzési nyomvonalát, mely a működési folyamatok szöveges vagy táblázatba foglalt, amely tartalmazza a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. z ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat. Fontos a megfelelő nyomvonal kialakítása, mert a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését.

8 z ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethetnek az intézmény működésében z ellenőrzési nyomvonal jelentősége az intézmény működésében z ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: az intézmény működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, tartalmazza az ellenőrzési pontok összességét, kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, együttes koordinálására kerül sor, valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a folyamatok megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő z ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén z ellenőrzési nyomvonal az eljárások együttesét jelenti, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, és az ellenőrzési pontok. z ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. z ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik z ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén különböző szervezeti egységek (osztályok, csoportok) kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától. z ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze z ellenőrzési nyomvonal elkészítése z intézmény működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek megfelelően működtetjük az intézményt. z ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz rendeljük hozzá. megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, z intézmény tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról.

9 szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. z ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják az intézményünkben rendelkezésre álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. z ellenőrzési nyomvonal kialakítása során a működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése az intézményve felelőssége és kötelezettsége. kialakított ellenőrzési nyomvonalat rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. z ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért a gazdasági ve felelős z ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer működési folyamatokra, gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet, szervezeti egység felelősségi és információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódási pontokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatokat. táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: sorszám tevékenység, feladat megnevezése jogszabályra, belső szabályzatra történő hivatkozás előkészítés, koordinálás, végrehajtás keletkező dokumentum felelős/kötelezettségvállaló határidő ellenőrzés/érvényesítés utalványozás/ellenjegyzés pénzügyi teljesítés könyvvezetésben való megjelenés táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. (1. sz. melléklet)

10 2. szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6.. (4) bekezdésének megfelelően az intézményve kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján a büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. szabálytalanság valamely létező: központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. szabálytalanság bekövetkezhet: nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányosságból. szabálytalanság bekövetkezhet: az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás valamely területén, az intézmény valamely feladatellátásában szabálytalanságok alapesetei szabálytalanságok alapestei: a szándékosan okozott szabálytalanságok a nem szándékosan okozott szabálytalanságok

11 hibák. szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: félrevezetés, csalás, vagy hamisítás, sikkaszás, megvesztegetés, szándékosan elkövetett szabálytalan kifizetés. csalás vagy hamisítás az alábbiakat foglalhatja magában: adatok vagy dokumentumok manipulálása, meghamisítása vagy megváltoztatása, eszközök jogellenes eltulajdonítása, a gazdasági események hatásának eltitkolása vagy kihagyása a nyilvántartásokból, vagy dokumentumokból, valótlan ügyletek rögzítése, az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen alkalmazása. nem szándékosan okozott szabálytalanságok, közé kell sorolni a következőket: figyelmetlenségből elkövetett szabálytalanság, nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. hiba a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal. hiba az alábbiakat foglalhatja magában: számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokban, alátámasztó nyilvántartásokban és számviteli adatokban, tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése.

12 2.2. szabálytalanságok megelőzése szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény vejének felelőssége. szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vejének felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény. a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a ve, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. költségvetési szervben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézményve feladata, aki ezt a feladatot a gazdasági vere átruházta szabálytalanságok észlelése a belső kontroll rendszerben szabálytalanságok észlelése a belső kontroll rendszer részét képező folyamatba épített előzetes, utólagos és vei ellenőrzés során történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt z intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot mennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vejét. mennyiben a szervezeti egység veje az adott ügyben érintett, a munkatársnak a ve felettesét, annak érintettsége estén az irányító szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység veje megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti a szervezet vejét. z intézmény veje gondoskodik a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

13 z intézmény veje észleli a szabálytalanságot z intézmény vejének, illetve a szervezeti egységek veinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére z intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot mennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. z intézmény intézkedési tervet dolgoz ki a belső ellenőrzés megállapításai alapján, majd az intézkedési tervet a megadott határidőre végre kell hajtania Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény intézkedési tervet dolgoz ki szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása z intézmény veje felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézmény veje vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával Intézkedések, eljárások nyomon követése z intézmény veje nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

14 2.6. szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása z intézményvejének feladata: a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; Belső kontroll rendszer 6. sz. melléklete ajánló jelleggel néhány szabálytalanságfajtát tartalmaz, 7. sz. melléklete pedig jegyzőkönyvmintát a szabálytalanság észlelése esetére. 1. Kockázatkezelés II. KOCKÁZTKEZELÉS költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 7.. (1) bekezdése alapján az intézmény veje kockázatkezelési rendszert működtet. kockázatkezelés során fel kell mérni, és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. veknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden dolgozója megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban z intézmény feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja. kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült csak időszakos feladattá válik kockázat fogalma Kockázat: az intézmény tevékenysége és gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.

15 1.2. kockázatkezelés, a kockázat kezelő kockázatkezelésért felelős intézmény vejének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válaszintézkedés meghatározása szükséges. választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében z intézmény veje intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. z ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. kockázatkezelést a költségvetési szervben az igazgató, valamint az általa az egyes szakmai területek veire átruházott feladatként (munkacsoportban) végzik a területet érintő kockázatok kezelését kockázatkezelési hatókör z intézmény vejének felelőssége és kötelessége a szervezet működtetése, folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. z intézmény veje elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. z intézmény veje felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen, és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni z intézmény kockázatai kezelésének folyamata z intézmény működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. z intézmény vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség

16 szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. kockázatok elsődleges okai együtt vagy külön-külön az alábbiak lehetnek: véletlenszerű események, hiányos ismeret vagy információ, ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: a kockázatok felmérése, a kockázat azonosítása, a kockázatok értékelése, az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról, a válaszintézkedés beépítése és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata. kockázatkezelési folyamat bevezetésének lépései: kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése. főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széleskörű ismertetése kockázatok felmérése kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a költségvetési szervre, ha valóban felmerülnek. z intézmény veje évről évre köteles meghatározni és aktualizálni a szervezet előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket, melyet az éves munkatervben tervben kell rögzíteni. z éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a költségvetési szerv célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.

17 kulcsfontosságú kockázatok azonosítása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ennek alapján lehet meghatározni azokat a területeket, ahol a kockázatértékelési forrásokat biztosítani kell, hanem azért is szükséges, hogy ennek alapján legyen meghatározva az egyes vek felelőssége az adott kockázatokért. kockázat azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. kockázatok azonosítását az intézmény veje által összeállított munkacsoport végzi. kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult szervezeten belüli munkacsoport jön létre, hogy felmérje az intézmény összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. munkacsoport alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csoport kialakítja a szervezet kockázati térképét. szervezetre gyakorolt hatás lehet: magas mérsékelt kockázat jelentős kockázat alacsony alacsony kockázat mérsékelt kockázat alacsony magas bekövetkezés valószínűsége kockázati térkép elemzése: jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. bal felső és a jobb alsó negyed kockázatai mérsékeltnek minősíthetők. kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen az intézmény célkitűzéseinek alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, lefelé egészen a napi működés céljainak szintjéig (pl. bérelszámolás, tárgyi eszköz beszerzés, stb.). kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, azonosítani. kockázat felmérési-kezelési rendszer kiépítésének első lépése az adott szervezet stratégiai célkitűzéseit megismerése és azok vizsgálata.

18 Néhány kockázati kategória: KÜLSŐ KOCKÁZTOK Infrastrukturális Jogi és szabályozási Elemi csapások z infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. PÉNZÜGYI KOCKÁZTOK Költségvetési Csalás vagy lopás Biztosítási Felelősségvállalási TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZTOK Működési Információs Kockázat-átviteli kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. Eszközvesztés. források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. biztosítás elmulasztása. szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni. Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. célok csak részben valósulnak meg. döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. z átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása. EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZTOK Személyzeti Egészség és biztonsági hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. z intézmény a kockázatazonosítás során a kockázatvizsgálat módszerét alkalmazza. kockázatvizsgálat során a Belső kontrollrendszer (3. sz. vagy 4. sz.)mellékletét alkalmazzuk.

19 kockázatok értékelése kockázatértékelés a szervezet céljai elérésével kapcsolatos kockázatok azonosításának és elemzésének, valamint a megfelelő válaszok meghatározásának folyamata. folyamat magában foglalja kockázatok azonosítását: o amelyek a szervezet céljaival kapcsolatosak; o amelyek átfogóak; o amelyek magukban foglalják a külső és belső tényezőkből eredő kockázatokat mind a szervezet, mind pedig egyes tevékenységek szintjén; kockázatok kiértékelését: o a kockázat jelentőségének megbecslését; o a kockázatos esemény megtörténése valószínűségének értékelését; szervezet kockázatokra való hajlamosságának (kockázat érzékenységének, kockázat tűrésének) értékelését; válaszok kialakítását a kockázatokra. kockázatokra való válaszadás négy alapvető típusát kell mérlegelni: kockázat átadása (biztosítás révén); kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt); kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése); z elfogadható kockázati szint meghatározása feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az intézmény által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért a szervezet veje felelős. kockázati szint azt jelenti, ami felett az intézmény mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás z intézmény kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázatnyilvántartást. feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat.

20 nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét, azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek, illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz az intézmény az adott konkrét területen. kockázatkezelési eseteket a költségvetésin szerv veje elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. z intézményi kockázat-nyilvántartást a gazdasági ve vezeti Beépítés és felülvizsgálat z intézmény céljai hierarchikus rendszert alkotnak. z egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak a szervezet legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete változott-e vagy sem kockázatkezelés időtartama kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél kell megkezdeni. költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával z intézmény működése során végzendő kockázatelemzési feladatok Szabályszerűség kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve tevékenységek folyamatgazdáinak figyelmét a szabályzatok, illetve azok egyes elemeinek betartására Szabályozottság Kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása szükséges z intézményműködés, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt,

21 szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel a kockázati tényező jelentős, szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó a szervezet tevékenysége számára Gazdaságosság kockázatelemzés során fel kell tárni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására, a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, amelyektől z intézmény beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani Hatékonyság kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni Eredményesség kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. z eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. III. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK 1. Kontrolltevékenységek z intézmény veje köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, amelyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

22 z intézmény veje köteles a szervezet különféle belső szabályzataiban az alábbiakat szabályozni: engedélyezési és jóváhagyási eljárások, az információkhoz való hozzáférés, fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz) beszámolási eljárások. Fentieken túlmenően szabályozni szükséges még az igazolást; az egyeztetéseket; a műveletek, folyamatok, tevékenységek vizsgálatát; a felügyeletet (feladatkijelölést, engedélyezést, felülvizsgálatot és jóváhagyást (útmutatást és képzést). kontrolltevékenységek azok az elvek és eljárások, amelyeket a kockázatok meghatározása és a szervezet céljainak elérése érdekében alakítanak ki. hhoz, hogy a kontrolltevékenységek hatékonyak legyenek, megfelelőnek, az adott időszakra vonatkozó tervnek megfelelően funkciójukat tekintve következetesnek, valamint költség-hatékonynak, átfogónak, ésszerűnek, továbbá közvetlenül a kontroll célokra vonatkozónak kell lenniük. szervezetnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a megelőző és feltáró kontrolltevékenységek között. célok elérése érdekében a kontrolltevékenységekhez szükségszerűen helyrehozó műveleteknek kell kapcsolódnia Engedélyezési és jóváhagyási eljárások különféle tranzakciók és események engedélyezését és végrehajtását a személyek csak felhatalmazottságuk keretein belül teljesíthetik. z engedélyezés a fő eszköz annak biztosítására, hogy csak a vezetés szándékának megfelelő, indokolt tranzakciókat és eseményeket kezdeményezzenek. z engedélyezési feltételeknek való megfelelés azt jelenti, hogy az alkalmazottak az utasításoknak és a vezetés, vagy a jogszabályok által szabott korlátozásoknak megfelelően cselekszenek Fizikai kontrollok, (hozzáférés az eszközökhöz, nyilvántartásokhoz) z eszközökhöz, nyilvántartásokhoz való hozzáférést korlátozni kell az arra felhatalmazott személyekre, akik egyben elszámolási kötelezettséggel tartoznak az eszközök megőrzéséért és/vagy felhasználásáért.

23 megőrzéssel kapcsolatos elszámolás bizonyítékaként szolgálnak az átvételi elismervények, nyugták, leltározási dokumentumok, bizonylatok a megőrzésbe adásról, illetve a megőrzési kötelezettség átadásáról. z eszközökhöz való hozzáférés korlátozása csökkenti a felhatalmazás nélküli használat, vagy a pénzügyi veszteségek lehetőségét, és elősegíti a vezetés utasításainak végrehajtását. korlátozás foka az eltulajdonítás, vagy rendeltetés ellenes használat kockázatától függ és ezeket időnként felül kell vizsgálni, ki kell értékelni. Fontos, hogy az eszközökhöz, nyilvántartásokhoz, különösen a számítógépes programokhoz a dolgozók, a vek csak a munkakörükkel összefüggésben férhessenek hozzá. számítógépes programoknál jelszavak alkalmazásával korlátozni kell a hozzáférési jogosultságot. Ezeket a szabályokat a költségvetési szervnek belső szabályzataiban (Leltározási és leltárkészítési szabályzat, Informatikai és biztonsági szabályzat, stb.) és a dolgozók munkaköri leírásaiban részletesen rögzíteni kell Beszámolási eljárások költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint z intézmény veje értékeli a belső kontrollok működését. z intézmény veje a költségvetési szervre kötelező vei ellenőrzési rendszerben előírt, az adott költségvetési év során működtetett beszámoló rendszert alátámasztó jelentések, ellenőrzési listák összegzése, értékelése alapján teszi meg nyilatkozatát a belső kontrollrendszer működésével kapcsolatosan. beszámolási rendszer alapvető elemei a következők lehetnek: - z intézmény éves beszámolója (számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján); - a belső ellenőrzés működéséről készített éves ellenőrzési jelentés - a belső ellenőrök (saját, irányító szerv) által készített ellenőrzési jelentések; z 5. sz. melléklet tartalmazza azt a kérdéssort, amelynek kitöltésére az intézmény veje felkéri a szervezeti egységek veit a vei nyilatkozat szerinti alátámasztása érdekében. Segítségével a szervezeti egységek vei egyszerűen és egységes formában számolnak be az intézmény vejének, aki a listák felhasználásával összegezi a tapasztalatokat, illetve begyűjti a szervezeti egységek veitől a nyilatkozatokat, így maga is alátámasztottan írja alá az 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot.

24 z intézmény veje a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szervnek Igazolások gazdasági eseményeket, folyamatokat igazolni kell. (teljesítés igazolása) Gazdálkodási szabályzatban kerülnek meghatározásra a szakmai teljesítés igazolásának szabályai Egyeztetések nyilvántartásokat rendszeresen egyeztetni kell a megfelelő dokumentumokkal. pénzügyi, gazdasági munka során például a pénzforgalmi számlával kapcsolatos könyvelési nyilvántartásokat egyeztetni kell a számlakivonatokkal, az analitikus nyilvántartások adatait a pénzügyi és költségvetési könyvelés adataival. z intézmény Számlarendje részletesen tartalmazza a gazdálkodás során szükséges egyeztetési feladatokat műveletek, folyamatok és tevékenységek felülvizsgálata műveleteket, folyamatokat és tevékenységeket időnként felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a hatályban lévő szabályozásoknak, irányítási elveknek. z intézmény tevékenységeinek az ilyen típusú felülvizsgálatát világosan meg kell különböztetni a belső kontroll monitoringjától, amelyet az V. fejezet tárgyal Felügyelet (feladatkör meghatározás, felülvizsgálat és jóváhagyás, útmutatás és képzés) hozzáértő felügyelet segítséget nyújt a kontroll célok eléréséhez. Egy dolgozó feladatkörének meghatározása, munkájának felülvizsgálata és jóváhagyása felöleli a következőket: dolgozói állomány minden egyes tagja feladatkörének, felelősségének és elszámolási (számadási) kötelezettségének világos meghatározása és tudomására hozatala; Minden dolgozó munkavégzésének időszakonkénti felülvizsgálata a szükséges mértékben; z elvégzett munka jóváhagyása (igazolása) a kritikus pontokon annak biztosítása érdekében, hogy az a szándékolt irányban folyik. 2. Folyamatba épített, előzetes, utólagos és vei ellenőrzés rendszere z intézmény belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként biztosítani kell a folyamatba épített előzetes, utólagos és vei ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában.

25 folyamatba épített, előzetes, utólagos és vei ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért z intézmény veje felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével FEUVE rendszer működésének célja, tartalma z intézmény veje köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. FEUVE, mint a belső kontroll rendszer része, magában foglalja: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. tevékenységek feladatköri elkülönítését a dolgozók munkaköri leírásaiban, a gazdasági szervezet ügyrendjében, vagy jelen szabályzat 2. sz. melléklete szerint rögzíteni kell. FEUVE-nek biztosítania kell, hogy z intézmény valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre z intézmény működésével kapcsolatosan; a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével kontrollkörnyezet részét képező FEUVE-ben alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárás rendek z intézmény vejének biztosítani kell a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását Szabályszerűség szabályszerűség azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egysége működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak.

26 pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során z intézmény vejének feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások (pl. irányító szerv által kiadott) megismerhetőségét, a belső szabályzatokhoz való hozzáférést. szabályszerűség érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: Gondoskodni kell a költségvetési szervet közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről. központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést. belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új, végleges szabályokról. központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályszerűséget a következő eszközökkel kell biztosítani: előzetes vei ellenőrzéssel, egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, utólagos vei ellenőrzéssel, független belső ellenőrzéssel. szabályszerűség területén az előzetes vei ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályszerűség tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. z utólagos vei ellenőrzés eszköze a szabályszerűség vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. független belső ellenőrzés a szabályszerűség vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását Szabályozottság

27 szabályozottság azt jelenti, hogy z intézmény, vagy annak szervezeti egysége működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vei rendelkezéseknek. pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során z intézmény vejének feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy a szervezet mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen, a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről, a belső szabályozásnál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott útmutatások, célkitűzések is. (intézmények esetében) z intézmény helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat. szabályozottság érdekében z intézmény vejének meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vei ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint az irányító szervi, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is Gazdaságosság gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során z intézmény vejének feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszámelőirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit.

28 gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei a minőség fenntartása mellett optimalizálva legyenek. gazdaságosság biztosítása érdekében z intézmény vejének az alábbi feladatokat kell elvégezni, az eljárás rendet kialakítani: Gazdaságossági számításokat kell végezni a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembe vételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg. vagyongazdálkodás során is fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon Hatékonyság hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. z intézmény feladatai ellátása során z intézmény vejének feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez. hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni az intézmény vejének a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a

29 legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre. z intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. a vagyongazdálkodás során, Eredményesség vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat arra terjed ki, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi az intézmény hatékony működését. Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetésin szerv vejének feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit. z eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszámelőirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. z eredményesség z intézmény tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. z eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. z intézmény adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. IV. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER 1. Információs és kommunikációs rendszer

30 z intézmény veje köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a meglévő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. z információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. z információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához Információ z információra z intézmény minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és a hivatal céljainak elérése érdekében. vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információ legyen: megfelelő (azt az információt kapja, amire szükség van); időben rendelkezésre álló (akkor biztosított, amikor szükség van rá); aktuális (ez a legutolsó megszerezhető információ); pontos (korrekt, hibátlan); és elérhető (az érintett személyek könnyen hozzájuthatnak) Kommunikáció hatékony kommunikáció minden irányban - hierarchikus rendszerben és a szervezeti egységeknek, dolgozóknak egymás mellett is - információ áramoltatást jelent a szervezetben, annak minden részében és teljes struktúrájában. z egyik legkritikusabb kommunikációs csatorna a vezetés és az alkalmazottak közötti kommunikáció. vezetésnek naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről, melyet a dolgozók biztosítanak a vezetés számára. vezetésnek közölnie kell az alkalmazottakkal, hogy milyen információra van szüksége, és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat. Hatékony kommunikációra van szükség a külső partnerekkel is. kommunikáció kiindulópontja az információ, amelynek ki kell elégítenie az egyes csoportok, vagy személyek azon várakozását, hogy az információ tegye lehetővé feladatkörük eredményes végrehajtását. belső és külső kommunikáció révén megszerzett információ alapján a vezetésnek döntést kell hoznia, és gondoskodnia kell azok hatásának nyomon követéséről.

31 1. monitoring rendszer V. NYOMON KÖVETÉSI RENDSZER (MONITORING) z intézmény köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. z intézmény monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. belső kontrollrendszer teljesítmény-minőségének időnkénti kiértékeléséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell (együtt: monitoring) a rendszert Folyamatos monitoring belső kontroll folyamatos monitoringja a szervezet normális, ismétlődő műveletei során történik meg. Végrehajtása folyamatosan, a történésekkel egy időben valósul meg, azonnal reagál a változó feltételekre, ezért hatékonyabb, mint a külön elvégzett értékelések, és a helyrehozó intézkedések feltételezetten kisebb költségekkel járnak. Mivel a külön értékelésekre a tényeket követően kerül sor, a problémák feltárása, azonosítása sokszor gyorsabban megtörténik a folyamatos monitoring által Eseti nyomon követés (külön értékelések) külön értékelések gyakorisága és hatóköre elsősorban a kockázatértékeléstől és a folyamatos monitoring tevékenységek hatásosságától függ. külön értékelések a belső kontrollrendszer eredményességének kiértékelésére irányulnak és céljuk biztosítani, hogy a belső kontroll az előre meghatározott módszerekkel és eljárásokkal elérje a kívánt eredményeket. monitoring által biztosítani kell, hogy az ellenőrzési megállapítások és ajánlások megfelelően és azonnal végrehajtásra kerüljenek. belső kontroll monitoringjának ki kell terjednie azokra az elvekre, és eljárásrendekre, amelyek az ellenőrzések és más vizsgálatok megállapításai és ajánlásai haladéktalan megoldásának biztosítását szolgálják. vek kötelesek haladéktalanul kiértékelni az ellenőrzésekből és más vizsgálatokból származó megállapításokat, beleértve a szervezet tevékenységeit értékelő ellenőrök, vagy mások által jelentett hiányosságokat és ajánlásokat; meghatározni a megfelelő intézkedéseket az ellenőrzésből, vagy más vizsgálatokból eredő megállapítások és ajánlásokra adandó válasz (probléma megoldás) tekintetében;

32 meghatározott időkereteken belül teljes tájékoztatást adni mindazokról a műveletekről, intézkedésekről, amelyek kijavítják, megoldják a tudomására hozott ügyeket. megoldás folyamata akkor kezdődik, amikor az ellenőrzés, vagy más vizsgálat eredményeit jelentik a vezetésnek, és csak akkor fejeződik be, amikor a foganatosított intézkedések: kijavították az azonosított hiányosságokat; fejlődést eredményeztek, vagy azt mutatják, hogy a megállapítások és ajánlások nem indokolnak vei intézkedéseket. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS.. intézményve Z INTÉZMÉNY BELSŐ KONTROLLRENDSZERE május 01 napjától lép hatályba. Budapest, április 10.

33 1. számú táblázat Munkafolyamat, tevékenység 1. Közép és hosszútávú program - az intézmény közép és hosszútávú programjának előkészítése - az intézmény közép és hosszútávú programjának módosítása, felülvizsgálata 2. Költségvetési koncepció - az intézmény költségvetési koncepciójának összeállítása - koncepció továbbítása a fenntartónak benyújtása tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Előzetes vei ellenőrzés Folyamatba épített ellenőrzés Utólagos vei ellenőrzés Módja, eszköze Feladat ellátója Határidő Módja, eszköze Feladat ellátója Határidő Módja, eszköze Feladat ellátója Határidő Megbeszélés Megbeszélés Megbeszélés, illetve a tárgyév ¾. éves gazdálkodásról szóló beszámoló tervezet áttekintése. z intézmény bevételi forrásainak számbavétele. z ellátandó feladatok felmérése, ezekről az önkormányzat tájékoztatása. véleményezett koncepció tervezet benyújtás előtti áttekintése és fenntartó(k) és fenntartó(k), ve, ve Legalább program készítésenként Ciklusonként min. 1-szer Koncepció összeállítása előtt benyújtás előtt Tervezet megtekintése, konzultáció Tervezet megtekintése, konzultáció Jogszabályi és belső előírásokkal való folyamatos egyeztetés és fenntartó(k) és fenntartó(k) ve Feladat alatt min. egyszer Feladat alatt min. egyszer Végleges program tervezet megtekintése, ellenőrzése módosítás tervezet, illetve a felülvizsgálat eredményének megtekintése, ellenőrzése Folyamatos Megbeszélés, konzultáció során annak ellenőrzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket - koncepció megtárgyalása képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve alapján a végleges, jóváhagyott koncepció áttekintése, ve, Fenntartó(k), ve, Fenntartó(k) ktuálisan ktuálisan koncepció véleményeztetése előtt koncepció megtárgyal ása után

34 3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés Szakmai konzultáció, értekezleten való részvétel megbeszélése, ve, Tervezési munkák előtt Központi irányelvek, útmutatók áttekintése ve Folyamatos tervezés elméleti szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése Tervezés során - a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás - a tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása - a költségvetési rendelet címrendjének megismerése, címrend szerinti tervezés (az intézmény egy külön címet jelent, melynek költségvetésén belül további alcímek lehetnek) - a tervezés során ellátandó egyeztetési feladatok (az intézmény és a fenntartó között) - a személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése a megadott sarokszámok alapján Írásos feljegyzés az egyes tervezési munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről Szóbeli, illetve írásbeli utasítás az egyes tervszámok alátámasztásának rendjéről (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye) Vei szóbeli beszámoltatás Konzultáció az ellátandó egyeztetési feladatokról tervezést végző személy személyi juttatások tervezésére vonatkozó jogszabályi, illetve belső szabályozási háttérismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása Tervezési munkák előtt Tervezési munkák előtt Tervezési munkák előtt Tervezési munkák előtt Személyi juttatások tervezése előtt Egyezetés, szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés tervezés munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés tervezési munkák megkezdése során az cím, illetve az alcímek költségvetésébe való betekintés z egyeztetési feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció ve ve ve ve pü. csoportvezet ő ve, munkaügyi előadó Folyamatos Szóbeli beszámoltatás a tervezési feladatok ellátásának menetéről Folyamatos tervezési dokumentáció beleértve valamennyi tervszámot megalapozó számítást, nyilvántartást stb - áttekintése Legalább 1 tervezés alatt legalább 2 z egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról Folyamatos tervezési dokumentáció, a költségvetési rendelettervezet érintett címrendjének ellenőrzése Tervezési feladatok végén Tervezési feladatok végén Tervezési feladatok végén Tervezési feladatok végén személyi juttatások tervezési feladatellát ását követően

35 - a munkaadókat terhelő járulékok tervezése a megadott sarokszámok figyelembevételével - dologi jellegű kiadások tervezése a megadott sarokszámok alapján - juttatások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján tervezést végző személy munkaadókat terhelő járulékok tervezésére vonatkozó, - a tervezésnél alkalmazandó - jogszabályi ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása tervezést végző személy egyes dologi kiadásokra vonatkozó jogszabályi, (Pl. áfa) illetve belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb), illetve a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (Pl. feladatváltozás) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása Tájékozódás, a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási (bele értve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése munkaadók at terhelő járulékok tervezése előtt Dologi jellegi kiadások tervezése előtt terület tervezése előtt tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végző bevonásával tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció ve, munkaügyi előadó ve, pü. csoportvezet ő ve tervezés alatt legalább 2 tervezés alatt legalább 2 tervezés alatt legalább 2 területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról munkaadók at terhelő járulékok tervezési feladatellát ását követően dologi kiadások tervezési feladatellát ását követően terület tervezési feladatellát ását követően

36 - beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján Tájékozódás, a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése bevételi források és áttekintése, Fenntartó(k) konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, intézményvei elképzelésekről z egyes források igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatás újra ellenőrzése tervezés feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretről való beszámoltatással Előzetes konczultáció a bevételi és kiadási előirányzatokról, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésének lehetőségeiről - saját bevételek tervezése z ismert és a várható - intézményfinanszírozás, átvett pénzeszközök sarokszámok szerinti tervezése - az előző évi pénzmaradvány tervezése - a bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése az intézményfinanszírozás, mint bevételi forrás figyelembevételével, illetve egyes kiadások csökkentésével - adatszolgáltatás a rendelettervezet elkészítése Előzetes szakmai konzultáció a rendelettervezet tartalmával, formájával kapcsolatos vei elvárásokról, Fenntartó, gesztor önkormányz at jegyzője terület tervezése előtt terület tervezése előtt terület tervezetése előtt terület tervezése előtt részterülete k tervezését követően tervszámok kidolgozása után tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslat terv variánsok kidolgozására tervezés folyamán a munkapéldányok áttekintése, a meglévő szerződésekkel egyéb dokumentumokkal való összevetése tervezési munkapéldányok, egyéb adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás pénzmaradvány tervezésének, számításainak ellenőrzése z egyensúly megteremtésére vonatkozó levezetések, munkalapok áttekintése rendelet-tervezet kidolgozása során szóbeli egyeztetés, illetve a félkész anyagok, piszkozatok áttekintése ve, gondnok ve, pü. csopportveze tő ve ve ve ve tervezés alatt legalább 2 tervezés alatt legalább 2 tervezés alatt legalább 2 tervezés alatt legalább 1 területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról, a tervvariánsok megalapozottságának ellenőrzése konzultációval, bevétel tervének elkészítése után a tervezett adatokról konzultáció bevételi tervek teljes dokumentációjának ellenőrzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás pénzmaradvány tervezését alátámasztó számítások ellenőrzése feladat bevételi és kiadási alatt előirányzatok legalább 1 egyezőségének ellenőrzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok, kimutatások alapján rendelettervezet összeállítás a során legalább 2 kész rendelettervezet intézményre vonatkozó részeinek áttekintése, illetve beszámoltatás a feladat ellátásáról terület tervezési feladatellát ását követően saját bevételek tervezése után terület tervezése után terület tervezési feladatellát ását követően z összesített adatokat tartalmazó tervek elkészítését követően rendelettervezet elkészítését követően

37 - a rendelet-tervezetet megalapozó információk elkészítése - a rendelet-tervezet intézményre vonatkozó előterjesztésének elkészítésében való közreműködés - a költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása - az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása - a költségvetési dokumentációk megőrzése Előzetes megbeszélés a fenntartó testület által kért információk tartalmáról, mélységéről vonatkozó belső előírások, pl. SZMSZ áttekintése, és az előterjesztéssel szembeni elvárások megbeszélése képviselő-testület rendeletet megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval z elemi költségvetés tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével kész dokumentációk kezelésére vonatkozó utasítás megadása, Fenntartó, gesztor önkormányz at jegyzője, Fenntartó, gesztor önkormányz at jegyzője rendelettervezet elkésztését követően rendelettervezet elkészítését követően testületi ülés előtt Elemi költségveté s összeállítás a előtt dokumentá ciók elkészítését követően z információk elkészítése során a dokumentumtervezetek, munkapéldányok ellenőrzése, megbeszélés z előterjesztés összeállítása közben a készülő dokumentációba való betekintés, illetve szükség esetén konzultáció z elemi költségvetés megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése z elemi költségvetés munkapéldányok megőrzése, irattározása ve ve ve pü. csoportve z információ k összeállítás a alatt legalább 1 z előterjeszté s elkészítése közben legalább 1 Folyamatos an irattározási szabályzat szerint z információk elkészítése során a kész dokumentáció ellenőrzése kész előterjesztés áttekintése, szóbeli beszámoltatás a feladatról z elkészített elemi költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével dokumentációk tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése végleges információ elkészítés után z előterjeszté s elkészítését követően z elemi költségveté s elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt lkalomsz erűen

38 Befektetett eszközök ellenőrzési nyomvonala Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.) Állomány csökkenés (értékcsökkenés, értékvesztés, selejt, hiány, stb.) Befektetett eszközök értékesítése Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: pü. csop.ve Végrehajtó: analitikus könyvelő Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: pü. csop. ve Végrehajtó: analitikus könyvelő Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: gazdasági ve Végrehajtó:gondnok Bevételezési bizonylat, Üzembehelyezési jgyk. Nyilvántartó karton Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyvek Állománycsökkenési bizonylat és számla kiállítása Felelős: intézményvezet ő Kötelezettségvállaló: Gazdálkodási szabályzat szerint Felelős: intézményvezet ő Kötelezettségvállaló: Gazdálkodási szabályzat szerint Felelős: intézményvezet ő Kötelezettségvállaló: Gazdálkodási szabályzat szerint Folyamatos Écs: negyed-évet követő 15. nap Egyéb: évet követő január 31 Folyamatos Gazdálkodá si szabályzat szerint Gazdálkodá si szabályzat szerint Gazdálkodá si szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Pénzforgalmi számla vagy pénztár nincs Pénzforgalmi számla vagy pénztár negyedévenké nt összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé negyedévenké nt, illetve szükség szerint összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé Könyvvezetés ben a bevétel megjelenik.

39 Készletek, követelések ellenőrzési nyomvonala 1 2 Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.) Állomány csökkenés (értékvesztés, selejt, hiány, stb.) 3 Készletek, értékesítése Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: pü. csop. ve. Végrehajtó: analitikus könyvelő Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: pü. csop. ve. Végrehajtó: analitikus könyvelő Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: pü. csop. ve. Végrehajtó: gondnok Bevételezési bizonylat, nyilvántartó karton Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyve k Készletcsökkenési bizonylat és számla kiállítása Felelős: ve Kötelezettségvállaló: Gazdálkodási szabályzat szerint Felelős:gazdasá gi ve Kötelezettségvállaló: Gazdálkodási szabályzat szerint Felelős: gazdasági ve Értékvesztés negyedévet követő 15. Egyéb: évet köv. január 31 Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Gazdálkodási szabályzat szerint Folyamatos Pénzforgalmi számla vagy pénztár nincs Folyamatos Pénzforgalmi számla vagy pénztár Szükség szerint, de legalább negyedévenként összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé Szükség szerint, de legalább negyedévenként, összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé z analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni. főkönyvi könyvelésben a bevételt könyvelni kell.

40 Közbeszerzési eljárás ellenőrzési nyomvonala So r- sz á m téma vagy feladat megnevezése Jogszabályo k (belső, speciális) Előkészítő, koordináló, végrehajtó Dokumentu m elkészítése Felelős, kötelezettségvá llaló Határid ő Ellenőrzés Utalvány ozás, pénzügyi ellenjegy zés Pénzügyi teljesítés Könyvv ezetésbe n való megjele nés 1 Közbeszerzési igények tervezése 2011.évi CVIII. tv. Közbeszerzési szabályzat Előkészítő: gondnok Koordináló: gazdasági ve Közbeszerzési terv elkészítése Felelős: intézményve Tárgyévet követő április 15-ig Ellenőrzés: int. vez nincs nincs nincs 2 jánlati felhívás közzététele 2011.évi CVIII. tv. Közbeszerzési szabályzat Előkészítő: gondnok Koordináló: gazdasági ve Előzetes összesített tájékoztató elkészítése, meghirdetése Felelős: intézményve Tárgyévet követő április 30-ig Ellenőrzés: int. ve nincs nincs nincs 3 jánlatok bontása, elbírálása 2011.évi CVIII. tv. Közbeszerzési szabályzat Koordináló: gazdasági ve Bizottság létrehozása, Jegyzőkönyv készítés Felelős: intézményve folyamat os Ellenőrzés: intézmény ve nincs nincs nincs 4 Szerződéskötés 2011.évi CVIII. tv. Közbeszerzési szabályzat Előkészítő: gondnok Koordináló: gazdasági ve Szerződés elkészítése Felelős: intézményve gazdasági ve Kbtv. illetve Ptk. szerint Gazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint Gazdálkod ási szabályzat ban meghatáro -zottak szerint nincs nincs

41 5 Statisztikai jelentés készítése 2011.évi CVIII. tv. Közbeszerzési szabályzat Előkészítő: pü. csop. ve Koordináló: gazdasági ve Jelentés elkésztése Felelős: intézményve Tárgyévet követő május 31. Ellenőrzés: Int. ve nincs nincs nincs 6. belső kontrollrendszer kiépítése, működtetése. 370/2011 ( XII. 31) Korm. rendelet, évi CXCV tv. Előkészítő: gazdasági ve Felelős: intézményve Ügyrend, Ellenőrzési nyomvonal elkészítése SZMSZben meghatár ozottak szerint intézményvezet ő nincs nincs nincs végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Előzetes vei ellenőrzés Folyamatba épített ellenőrzés Utólagos vei ellenőrzés Munkafolyamat, tevékenység Módja, eszköze Feladat ellátója Határidő Módja, eszköze Feladat ellátója Határidő Módja, eszköze Feladat ellátója Határidő 1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása - működést megalapozó Megbeszélés Legalább Tervezet megtekintése, Feladat Kész szabályzatok ktuálisan évente konzultáció alatt min. megtekintése, szabályzatok elkészítése, egyszer ellenőrzés aktualizálása - a pénzügyi-gazdálkodási terület költségvetési végrehajtási szabályzatainak elkészítése, aktualizálása Megbeszélés Legalább évente Tervezet megtekintése, konzultáció Feladat alatt min. egyszer Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés ktuálisan

42 2. személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználása - személyi juttatások és a létszám feladat ellátásával kapcsolatos vei előirányzat felhasználásának elvárások nyomon követése megbeszélése - jutalom előirányzata és a jutalmazásra kifizetett összegek ellenőrzése - az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása területre vonatkozó jogszabályi és belső szabályozási kérdések megbeszélése 3. dologi kiadások előirányzatának felhasználása - a dologi kiadások beszerzésével feladatok, tevékenységek, kapcsolatos munkamegosztás szakfeladatok és az áttekintése tevékenységi általuk felhasznált dologi kiadások területenként, feladatonként, áttekintése, felelősök szakfeladatonként meghatározása költségveté s jóváhagyás át követően Jutalom előirányzat ának meghatároz ása, illetve felhasználá sa előtt negyedéven ként min 1 Évente 1- szer, illetve feladatválto záskor nyilvántartások, kimutatások vezetésének áttekintése, alapdokumentumokkal való egyeztetése jutalmazás előirányzatának meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenőrzése z előirányzatfelhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vei iránymutatás megadása z előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése dokumentumok alapján feladat ellátókkal való megbeszélés ve ve gazdasági ve ve z év nyilvántartások során havonta 1 vezetéséről beszámoltatás Előirányzat változtatás, illetve Jutalom kifizetése előtt Havonta 1 Igény szerint területre vonatkozó nyilvántartások, számítások utólagos áttekintése z előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás feladatok, tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a

43 - a megrendelések és felhasználások kezelése - az előirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása 4. felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása - a felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatos felelősségi kategóriák áttekintése felhalmozási - az előirányzat-felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása 5. saját bevétek előirányzat teljesítése - a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi általuk területenként, feladatonként, szakfeladatonként kiadások teljesítésével kapcsolatban a döntés előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok) valamint a döntésért, valamint a feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az beszedendő bevételek, és a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása Évente 1- szer, illetve feladatválto záskor negyedéven ként min 1 Évente 1- szer, illetve nagyobb felhalmozá si kiadás esetén negyedéven ként min 1 Évente 1- szer, illetve feladatválto záskor megrendelések és a dologi kiadások felhasználása rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás z előirányzatfelhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vei iránymutatás megadása felállított rendszer és az utasítás ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással z előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése főkönyvi kivonat alapján feladat ellátókkal való megbeszélés, a döntés előkészítés, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése z előirányzatfelhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vei iránymutatás megadása z előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése főkönyvi kivonat alapján feladat ellátókkal való megbeszélés ve ve ve ve pénztáros, pü. csop. ve Havi rendszeress éggel Havonta 1 Szükség szerint Havonta 1 Igény szerint felelősök beszámoltatása z előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás beruházási tevékenységről a feladatellátók utólagos szóbeli beszámoltatása a megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintésével z előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás feladatok, tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről Évente legalább 2 alkalomma l Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a

44 - a térítési díjak beszedése térítési díjakra vonatkozó szabályozások áttekintése. Havonta 1- szer, illetve szükség esetén felállított rendszer és az utasítás ellenőrzése a nyilvántartásokba, való betekintéssel, illetve beszámoltatással pénztáros, pü. csop. ve. Havi rendszeress éggel felelősök beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése Havonta legalább 1 alkalomma l - az előirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása z előirányzatfelhasználási terv saját bevételekre a vonatkozó részének áttekintése, vei iránymutatás megadása negyedéven ként min 1 6. Egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítése - egyéb bevételek, átvett kapcsolatos jogszabályok, illetve pénzeszközök előirányzat tájékoztató leiratok, teljesítése érdekében a szükséges esetleg ha vannak igénylési feltételek intézkedések áttekintése - pályázatok z egyes pályázatok figyelésével, pályázati elképzelésekkel kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása negyedéven ként min 1 z előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése főkönyvi kivonat alapján bevételek teljesítésének figyelemmel kísérése az előirányzat felhasználási ütemterv alapján ve, pü. csop. vez. ve Havonta pályázatokkal pü. csop. min 1 kapcsolatos ve tevékenység figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése Havonta 1 Havonta 1 Havonta 1 z előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás z állami támogatás egyeztető tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás pályázat tervezeteinek áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a Havonta min 1 alkalomma l 7. Főkönyvi és analitikus könyvelés - a főkönyvi könyvelés főkönyvi könyvelés adott év sajátosságainak, változásának áttekintése. főkönyvi számla alábontásokra való igény meghatározása. főkönyvi könyvelés során a munkamegosztás rendjének kialakítása, belső határidők megadása. Évente 1, a központi, részletes számlakeret -tükör ajánlás megjelenés ét követően főkönyvi könyvelés kialakított rendjének betartatása a főkönyvi kivonatok és a számlaforgalmak ellenőrzésével, szükség esetén iránymutatással főkönyvi könyvelő, gazdasági ve Havonta 1 főkönyvi kivonatok áttekintése, a teljesítési adatok előirányzattokkal, előirányzatfelhasználási ütemtervvel és való összehasonlítása, szóbeli beszámoltatás beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt

45 - analitikus könyvelés központi előírás miatt kötelező, illetve a saját belső - a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat, feladások információigény kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívás feladások rendjének, belső szabályozásának érintettekkel való megbeszélése 8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés - a bizonylati rend bizonylati rend adott évi kiemelt területeinek áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása - bizonylatkezelés bizonylatkezelés fontosabb területeinek áttekintése, különös tekintettel az új bizonylatkezelési területekre Évente 1, az adott évi tényleges könyvelési munkák megkezdés e előtt Évente 1, a tényleges könyvelési feladatok előtt Évente 1, a tényleges könyvelési feladatok előtt Évente 1, a tényleges könyvelési feladatok előtt z analitikus nyilvántartások kialakított rendjének ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintésre, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából feladások elkészítésének figyelemmel kísérlése, a feladások számszaki ellenőrzése bizonylati rend betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás bizonylat kezelés betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás analitikus könyvelő, ve pénzügyi csop. ve, ve ve ve Havonta 1 Feladásonk ént 1 Feladásonk ént 1 Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás Szóbeli beszámoltatás Szóbeli beszámoltatás Szóbeli beszámoltatás beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt

46 9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység - a szerv készpénzforgalmának helyettes, bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján pénztáros, pénztár illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, összeférhetetlenségi helyzetek feloldása 10. bankszámlaforgalom kezelési tevékenység - a bankszámlaforgalom keresztül bonyolítása az bankszámlán bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése - az utalások teljesítése z utalások teljesítési rendje elveinek, a vezetendő nyilvántartások tartalmának meghatározása 11. leltározási tevékenység - a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése - a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok leltározással kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése z eszközök és források értékelési szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése Évente 1, illetve szükség szerint Évente 1, illetve szükség szerint Évente 1, illetve szükség szerint Évente 1, illetve szükség szerint Évente 1, illetve szükség szerint pénztár tevékenységének áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás bankszámlaforgalom áttekintése a banknapló, illetve a bankszámlaforgalom tételes vizsgálatával z utalások rendjének áttekintése a nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció leltározásra való felkészülés során szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése z értékelés során szakmai tájékoztatás nyújtása és konzultáció a feladatellátóval pénzügyi csop. ve, ve ve ve ve ve Havonta 1 alakalomm al Havonta 1 alakalomm al Havonta 1 alakalomm al pénztári tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással bankszámla kezelési tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással Beszámoltatás a bejövő számlák utalási rendje betartásáról Leltározásr Beszámoltatás a való felkészülésről felkészülés során 1-2 Leltározásr Beszámoltatás az a való értékelési feladatok felkészülés ellátásáról során 1-2 a Évente 1-2 alkalomma l Évente 1-2 alkalomma l Évente 1-2 alkalomma l Évente 1 alkalomma l Évente 1 alkalomma l

47 - a leltározási ütemterv elkészítése leltározási ütemterv elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése - a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása 11. selejtezési tevékenység - a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése leltározási tevékenység előtt a feladatok átbeszélése selejtezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése - a selejtezés kezdeményezése selejtezés kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése - a selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása selejtezési tevékenység előtt a feladatok átbeszélése Évente 1, az ütemterv késztése előtt Évente 1, a leltározás végrehajtás a előtt Évente 1, illetve szükség szerint Évente 1, a selejtezési kezdemény ezés határidejét megelőző 3 hónapban Évente 1, a selejtezés végrehajtás a előtt készülő ütemterv áttekintése, ellenőrzése, szükség esetén konzultáció leltározás végrehajtásának áttekintése a leltározási dokumentumok alapján selejtezésre való felkészülés során szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése készülő selejtezési kezdeményezések megbeszélése selejtezés végrehajtásának áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján ve ve ve ve ve Leltározási ütemterv elkészítése alatt 1-2 Leltározás végrehajtás a alatt 1-2 selejtezésre való felkészülés során 1-2 selejtezési kezdemény e-zés elkészítése alatt 1-2 Selejtezési tevékenysé g alatt 1-2 Beszámoltatás az elkészült leltározási ütemtervről leltározás záró jegyzőkönyvének átvétele, szükség esetén konzultáció Beszámoltatás felkészülésről Beszámoltatás az elkészült a selejtezési kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról selejtezési javaslat, eljárások stb. áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele 12. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) - a területre vonatkozó szabályok Valamennyi jogkör szabályok általános gyakorlására érvényesülésének ve a áttekintése jogosulttal közös megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése, polgármester Évente legalább 1, év elején figyelemmel kísérése, szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése Havonta legalább 1-2 Szóbeli beszámoltatás szabályok betartásával kapcsolatban a Évente 1 alkalomma l Évente 1 alkalomma l Évente 1 alkalomma l Évente 1 alkalomma l Szükség szerint Szükség szerint

48 - a kötelezettségvállalások bonyolítása - a kötelezettségvállalások ellenjegyzése kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása z ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása, fenntartó Évente legalább 1, év elején Évente legalább 1, év elején kötelezettségvállalási dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal kötelezettségvállalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása Utalványozó, ill. ve ellenjegyző, illetve ve Havonta legalább 1-2 Minden kötelezettsé gvállalás esetén Szóbeli beszámoltatás, illetve a kötelezettségvállalások nyilvántartásának, valamint az előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése Szóbeli beszámoltatás az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a - a teljesítés szakmai igazolása teljesítés szakmai igazolása menetének, az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés Évente legalább 1, év elején teljesítés szakmai igazolása menetébe történő betekintés, beszámoltatás. teljesítés és a kötelezettségvállalás összehasonlítása. ve Feladatellátó Havonta 1-2 Folyamatos an Szóbeli beszámoltatás a szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatban Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a - érvényesítés z érvényesítés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása Évente legalább 1, év elején z érvényesítés mentébe történő betekintés, beszámoltatás. z érvényesítendő dokumentumok és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint fedezet meglétének, összegszerűségnek, és alaki követelmények betartásának ellenőrzése ve Feladatellátó Havonta 1-2 Folyamatos an Szóbeli beszámoltatás az érvényesítési tevékenység ellátásával kapcsolatban Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a

49 - utalványozás z utalványozásra vonatkozó előírások megbeszélése, feladatellátók tájékoztatása - utalványozás ellenjegyzése z ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása, polgármester Évente legalább 1, év elején Évente legalább 1, év elején z utalványozott dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal z utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása. ve ellenjegyző, illetve gazdasági ve Havonta legalább 1-2 Minden utalványoz ás esetén Szóbeli beszámoltatás Szóbeli beszámoltatás az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a 13. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése Évente legalább 1, év elején vagyonnyilvántartások ba való betekintés, az egyeztetést dokumentumok elkészíttetése célzó ve Legalább negyedéve nként Szóbeli beszámoltatás, vagyonkimutatások áttekintése Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódva - a meglévő vagyon hasznosítása hasznosítási lehetőségek számbavétele, a vonatkozó belső szabályok áttekintése, felelősök meghatározása Évente legalább 1, év elején vagyonhasznosításra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenőrzése, illetve beszámoltatás) ve Legalább negyedéve nként Szóbeli beszámoltatás, vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások megbeszélése Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódva - a meglévő vagyon értékesítése z értékesítésére vonatkozó belső szabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása Évente legalább 1, év elején z értékesítési eljárások figyelemmel kísérése, beszámoltatás ve vagyon értékesítése előtt vagyonváltozásokkal kapcsolatos számszaki és szóbeli információ kérés Legalább negyedéve nként

50 14. z éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére való felkészülés - az éves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás - az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása - a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, az intézmény, mint egyik cím szerinti éves beszámolás - az éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok - az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése vonatkozó jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése Megbeszélés az egyes zárszámadáshoz kapcsolódó munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről Szóbeli, illetve írásbeli utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.) Vei beszámoltatás szóbeli Konzultáció az ellátandó egyeztetési feladatokról z éves beszámoló adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése z éves beszámoló előtt z éves beszámoló előtt beszámolás i munkák előtt beszámolás i munkák előtt beszámolás i munkák előtt beszámolás i munkák előtt z éves beszámolóra való felkészültségről tájékozódás, értekezletek megbeszélése Egyezetés, szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés beszámoló munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés beszámolás munkák megkezdése során az adott cím beszámoló tervezetébe való betekintés z egyeztetési feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése számszaki adatok valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes szánmlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója ve ve ve ve ve ve beszámoló késztése előtt és során szükségsze rűen beszámolási tevékenység során szóbeli tájékozódás Folyamatos Szóbeli beszámoltatás az éves beszámolási feladatok ellátásának menetéről Folyamatos beszámoló dokumentáció beleértve valamennyi előirányzat-teljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb áttekintése Folyamatos beszámoló dokumentációinak, a rendelet tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése Legalább 1 z egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Legalább a Szóbeli beszámoltatás beszámoló az adatok valódisága elkészítése érdekében ellátott előtt 1 feladatokról, azok eredményeiről beszámolási tevékenység során legalább 2-3 beszámolás i feladatok végén beszámolási feladatok végén beszámolási feladatok végén beszámolási feladatok végén beszámolási feladatok végén

51 - a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása - az éves főkönyvi kivonat elkésztése a cím, illetve alcímek szerint is - az éves beszámoló számszaki elkészítése - az éves beszámolót jóváhagyó testületi rendelet elkészítésben való közreműködés - az éves beszámoló intézményre vonatkozó előterjesztésének összeállítása - az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása vonatkozó jogszabályi háttér, a vonatkozó belső szabályok, a vezetett nyilvántartások áttekintése, a követendő eljárás meghatározása főkönyvi kivonat címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével beszámoló számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése jóváhagyó dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése z éves beszámoló előterjesztésével kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása képviselő-testület a zárszámadást megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval beszámolás i munkák közben főkönyvi kivonatok készítése előtt főkönyvi kivonatok készítése után számszaki beszámoló elkészítését követően számszaki beszámoló után testületi ülés előtt pénzmaradványkimutatások tervezetének ellenőrzése, az alátámasztást szolgáló nyilvántartások, főkönyvi számlák ellenőrzése címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése készülő számszaki beszámoló tervezetekbe való betekintés dokumentum tervezetbe való betekintés, konzultáció z előterjesztés tervezet összeállításakor ve ve, címek vei ve ve ve beszámoló készítés közben legalább 2 alakalomm al főkönyvi kivonatok készítése során folyamatos an számszaki beszámoló elkésztése során folyamatos an feladatellát ás során folyamatos an feladatellát ás során folyamatos an Szóbeli beszámoltatás a pénzmaradvány alakulásáról, és a személyi juttatások maradványának felhasználhatóságáról főkönyvi kivonatok áttekintése számszaki beszámolók áttekintése dokumentum tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése dokumentum tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése pénzmarad vány kimutatás elkészítését követően főkönyvi kivonatok elkészítését követően számszaki beszámolók elkészítése után tervezet elkészítése után tervezet elkészítése után

52 - az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása - az éves beszámoló dokumentációk megőrzése z elemi beszámoló tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével kész dokumentációk kezelésére vonatkozó utasítás megadása z elemi beszámoló összeállítás a előtt dokumentá ciók elkészítését követően z elemi beszámoló megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése ve Folyamatos an z elkészített elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése dokumentációk tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése z elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információs rendszerbe való továbbítása előtt lkalomszerűen

53 2. sz. melléklet pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése (Minta) Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése Feladatkörök megnevezése 1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Intézményi költségvetés - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve - az intézmény költségvetésének módosításai - az intézményt érintő normatív állami támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Féléves beszámoló 1.3. Éves beszámoló 1.4. Kötelezettségvállalás dokumentumai 1.3.Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések - értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenőrzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 3. Egyéb gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése

54 3. sz. melléklet FOLYMTOK KOCKÁZT ÉS ELLENŐRZÉSE (MINT) folyamat leírása Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása Készletek nyilvántartása Kötelezettségvál lalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás Hatás* Valószínűség* Folyamat kockázatossága* Ellenőrzési pontok vagy folyamatok leírása M/K/ M/K/ M/K/ Bekerülési érték meghatározása Tárgyi eszközök állományba vétele nalitikus nyilvántartás vezetése Értékcsökkenési leírás elszámolása nalitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége M/K/ M/K/ M/K/ pénzügyi eszközök besorolása bekerülési érték meghatározása z analitikus nyilvántartás vezetése z analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége Befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben M/K/ M/K/ M/K/ Bekerülési érték meghatározása Készletek bevételezésének bizonylatolása Készletek kiadásának bizonylatolása z analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége Készletek értékelése a mérlegben M/K/ M/K/ M/K/ z ellenőrzött feladat- és hatáskörök szabályozása helyi és a központi szabályozás érvényesülése Utalványrendelet jogszabályi előírásoknak való megfelelősége Kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjének kialakítása, a nyilvántartás vezetése magas (3), közepes (2), alacsony (1)

55 KOCKÁZTELEMZÉS ÖSSZESÍTÉSE Jelen melléklet tartalma ajánlás jellegű. Folyamat megnevezése Folyamat Összesített kockázatfelmérés jelentősége kockázatossága Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása M/K/ M/K/ M/K/ Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása M/K/ M/K/ M/K/ Készletek nyilvántartása M/K/ M/K/ M/K/ Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás M/K/ M/K/ M/K/ Jelölések: Magas (3) Közepes (2) lacsony (1)

56 KOCKÁZTKEZELÉS 4. sz. melléklet KÜLSŐ KOCKÁZTI TÉNYEZŐK Infrastrukturális kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat számítógép meghibásodik datfeldolgozás késedelmes. z adatállomány törlődik, megsérül. Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem M K X Karbantartási szerződés X Szállításból eredő kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat számla nem érkezik meg időben Pénzszállítás Tárgyi eszközök szállítása kifizetés késedelmes, késedelmi kamat z ellátmányt Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem M K X X ellophatják M K X X z eszköz sérülhet, K X X rongálódhat

57 Lehetséges ok Lehetséges okozat lkalmazási jogviszonyt megszüntető és egyéb bérszámfejtéshe z kapcsolódó iratok nem érkeznek meg határidőben az intézményhez Szállítás, rakodás során a csomagolás sérül tisztítószer kiömlik Rakodás Közúti közlekedés Nem történik meg időben a bér kifizetése Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem K X lapdokumentumok nélkül nincs kifizetés dolgozót sérülés érheti K egészségkároso dás dolgozó izomzata, dereka sérülhet baleset X Munkaruha beszerzése K K K X Védőeszköz biztosítás X X Foglalkozásegészségügyi vizsgálat X X X X

58 Elemi csapások, meghibásodások Lehetséges ok Lehetséges okozat Tűz, csőtörés egyéb külső meghibásodás tevékenységet átmenetileg nem tudja ellátni az intézmény Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem M K X Biztosítás kötése X Jogi és szabályozási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat dolgozó nem szerez tudomást időben a jogszabályi változásokról munka során hiba következik be. Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem M K X Közlönyök, szakmai lapok beszerzése X

59 Információs kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat z információ áramlás lassú, vagy az több lépcsőben jut el a végrehajtóhoz. dminisztráció, ügyintézés hibás TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZT Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem K X ve kötelessége a dolgozók tájékoztatása X Személyi kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat dolgozó iskolai végzettsége az ellátandó feladatnak nem felel meg teljesítés hibás, vagy a dolgozó nem tud teljesíteni EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZT Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem X Munkakör X betöltéséhez szükséges végzettség meghatározott

60 Lehetséges ok Lehetséges okozat dolgozó figyelmetlen személyi állományban váratlan változás következik be, a feladatellátás miatt magasabb bérrel tudunk alkalmazni helyettesítőt, mint a költségvetésbe n tervezve van. Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat munka során hibázik Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem X Tételes számszaki ellenőrzés z intézmény túllépi a bérkeretet M K X X X beérkező irat elkallódik M K X Bejövő posta iktatása X X

61 Csalás, lopás kockázata PÉNZÜGYI KOCKÁZT Lehetséges ok Lehetséges okozat z iroda ajtaját nem zárják be pénz befizetése hamis bankjeggyel történik z irodában lévő értéktárgyat, esetleg műszaki cikket eltulajdonítják Felelősségvállalási kockázat Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem X K K K X z X irodahelyiségek zárhatóak nyagi és erkölcsi kár M K X X Lehetséges ok Lehetséges okozat dolgozó nem számol el határidőben az ellátmánnyal vagy az előleggel z intézmény nem tudja határidőre elvégezni a könyvelést Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem X K határidő X pontos figyelése

62 Lehetséges ok Lehetséges okozat Bevételek befizetése a pénzforgalmi számlára nem a szabályzatnak megfelelően történik z ellenjegyzés nem történik meg a gazdasági ve részéről Biztosítási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat Nem történik tájékoztatás időben a káreseményről Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Késve érkezik be a bevétel a számlára Késik a kifizetés K Hatás Valószínűség Kockázat Kockázat Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem X munkaköri X leírásban foglaltak betartása X munkaköri leírásban foglaltak betartása Folyamat szabályozottsága viselés áthárítás megelőzés igen nem Késik a kár helyreállítása X X határidő pontos betartása X X

63 5. sz. melléklet Kérdéslista a költségvetési szerven belüli szervezeti egységek vei számára Kérdés Igen Nem Ellenőrzési környezet 1. Egyértelműen meg van-e határozva (írásban rögzítve) a felelősségek és feladatkörök megosztása és elhatárolása vei szinten? 2. Létezik-e a kontrolleljárásokkal kapcsolatos részletes útmutató a szervezeten belül? 3. Támogató-e az alkalmazottak magatartása a kontrolleljárások alkalmazásában? - igen, ha az eljárásokkal egyetértenek, elfogadják és alkalmazzák őket; - nem, ha az eljárásokkal nem értenek egyet, nem fogadják el, azonban alkalmazzák őket 4. Van-e írásos formában, mindenki által ismert és betartandó etikai normarendszer a szervezeten belül? 5. Ez az etikai normarendszer (vagy egyéb írásos anyag) tartalmazza-e, hogy mi a nem elfogadható viselkedés és az milyen szankciókat von maga után? 6. Rendelkeznek-e a vek munkaköri leírással? 7. Működik-e a teljesítményértékelés rendszere? 8. Van-e humánpolitikai stratégia, amely magában foglalja a képzések rendszerét? 9. Működik-e a vei információs rendszer? 10. Működtet-e a szervezet veje számviteli információs rendszert? 11. Működtet-e a szervezet veje humánpolitikai információs rendszert? 12. Működtet-e a szervezet veje monitoring rendszert? 13. Működtet-e a szervezet veje belső ellenőrzési rendszert? 14. szervezet belső struktúrája képes hatékonyan elősegíteni a szervezeti célok teljesítését? 15. Megfelelő-e a feladatok és felelősségek meghatározása az egyes szervezeti struktúrákban? 16. beszámolási rendszerben azok a döntéshozók jutnak az érdemi információkhoz, akik leginkább érintettek az adott területen? Nem értelmezhető

64 Kérdés Igen Nem 17. vezetés együtt működik a felügyeleti szervekkel, kölcsönösen segítik egymás munkáját? Kockázatkezelés 18. Készült-e szabályzat, kézikönyv a szervezeten belüli kockázatkezelésre? 19. Megjelenik-e a ve felelőssége a szabályzatban? 20. Vannak-e világosan megfogalmazott szervezeti célok? 21. Kezeli-e a kockázatkezelési kézikönyv az Ön szakterületének sajátosságait? 22. Működnek-e a kialakított eljárások? 23. Működik-e a külső feltételek változásainak monitoringja? 24. Működik-e a végrehajtás kontrollja? 25. Kockázatelemzés során meghatározzák az Ön szakterületének fő kockázati tényezőket? 26. kockázatok jelentőségét, lehetséges hatásait becslik? 27. kockázatos események bekövetkeztének valószínűségét vizsgálják? 28. kockázatokra adható válaszok típusait alkalmazzák (áthárítás, elviselés, kezelés, megszüntetés)? 29. Működik-e a követő intézkedések meghatározása? 30. Működik-e regisztrálás az intézkedésről, a végrehajtásról? Kontroll tevékenység 31. Rendelkezésre áll(nak) ellenőrzési nyomvonal(ak) az Ön szakterületén? 32. Van szabálytalanságkezelési rendszer (eljárásrend, kézikönyv, stb.) az Ön szakterületén? 33. Működik a szabálytalanságkezelési rendszer az Ön szakterületén? 34. munkatársak munkaköri leírásai aktualizáltak? 35. felelősségi körök (döntés, kiadmányozás) megfelelően elhatároltak? 36. z egyes feladatok/feladatcsoportok végrehajtását szabályozzák-e pontos utasítások, eljárásrendek? Nem értelmezhető

65 Kérdés Igen Nem 37. feladatok végrehajtása megfelel-e az utasításokban/eljárásrendekben szereplő leírásoknak? 38. munkatársak nyilvántartásokhoz, (minősített) információkhoz való hozzáférése szabályozott? 39. kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés rendjére készült belső utasítás, kézikönyv? 40. Ellenőrizte az Ön területét az elmúlt évben a belső ellenőrzés? 41. Ellenőrizte az Ön területét az elmúlt évben külső ellenőr? 42. Tettek megállapításokat, javaslatokat a belső, illetve külső ellenőrök? 43. Ha igen, készült intézkedési terv a megállapításokra, javaslatokra? 44. jelentések megállapításai, javaslatai alapján történt kiigazítás a belső kontrollok területén? Információ és kommunikáció 45. z információk megfelelő időben és formában jutnak el a vekhöz és folyamatban meghatározott alkalmazottakhoz? 46. gazdasági események nyilvántartása naprakész? 47. Számítástechnikai rendszerek segítik a jelentéstételi kötelezettség teljesítését? 48. belső (munkatársak egymás közötti) kommunikáció szabályozott? (jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettség szervezeti egységek között; formai, tartalmi követelmények írásbeli kommunikációra vonatkozóan) 49. külső partnerekkel bonyolított kommunikáció szabályozott? (bizalmas dokumentumok kezelésére, az egyes kommunikációs eszközökhöz való hozzáférési jogra vonatkozó szabályzatok; formai, tartalmi követelmények) 50. Biztosítottak a megfelelő információs eszközök a kommunikációs feladatok teljesítése érdekében? 51. Biztosítottak a megfelelő információs technológiák ahhoz, hogy az információk nyilvántartása és közlése, megbízható és folyamatos legyen? Nem értelmezhető

66 Kérdés Igen Nem Nyomonkövetés (monitoring) 52. z Ön szakterületén létezik írásban rögzített (szabályzat, folyamatábra, ellenőrző lista stb.) nyomon követési eljárás az egyes tevékenységek, folyamatok előrehaladására vonatkozóan? 53. z Ön szakterületén létezik előre meghatározott indikátorokon alapuló értékelési tevékenység az egyes feladatok, célok teljesítésére vonatkozóan? Nem értelmezhető

67 6. sz. melléklet Szabálytalanság fajtája Példa a szabálytalanság fajtára Szabályozottságbeli az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; Lebonyolítással kapcsolatos a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; az előírt határidők be nem tartása; pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; Pénzügyi pénztárban jelentkező pénztárhiány, jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása); a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; Számviteli a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; Irányítási-vezetési az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE azon belül a kontrollfunkciók kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;

68 Szabálytalanság fajtája Példa a szabálytalanságfajtára Informatikai az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; Dokumentációs, nyilvántartásbeli nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vei ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció Közbeszerzéssel kapcsolatos a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; hibás előkészítés; a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása; egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállítóspecifikus feltételek kiírása); megfelelő dokumentálás elhanyagolása

69 Szabálytalanság fajtája Példa a szabálytalanságfajtára Ellenőrzéssel összefüggő a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása elfogultság vonatkozó szabályok megsértése a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása Monitoringgal összefüggő kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; elfogultság Összeférhetetlenséggel kapcsolatos az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; Titoktartással kapcsolatos az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; Tájékoztatással kapcsolatos szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;

70 7. sz. melléklet Jegyzőkönyv a szabálytalanságról Iktatószám: vizsgálat kezdetének időpontja: 201..hó.nap vizsgálat befejezésének időpontja: 201 hó nap vizsgálatot végző személy(ek) neve, beosztása:.. szabálytalanság észlelésének időpontja: 201. hó.nap szabálytalanságot bejelentő neve, beosztása:.. (pl.: munkatárs, ve, üzleti partner, ügyfél stb) szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján) z észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai: z észlelést követően már megtett intézkedések és azok hatásai: szabálytalanság leírása: a szabálytalanság ténye, a szabálytalanság minősítése (gondatlan, szándékos), a szabálytalanság elkövetésének időpontja, a megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás), a folyamat, vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része, a szabálytalansághoz ve körülmények, tényezők, a szabálytalanság korrigálhatóságának, vagy korrigálhatatlanságának ténye, a szabálytalanságot elkövető/k/ megnevezése,

71 az elkövetés módja, a szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres), a szabálytalanság következménye (minőségromlás, hibás szolgáltatás, téves kifizetés, egyéb kár). helyben hozott intézkedések: az intézkedés jogalapja a döntéshozó megnevezése a döntéshozatal időpontja az intézkedés ismertetése (megszüntetés, korrekció, javaslattétel felsőbb szintű intézkedésre) az eljárás eredménye vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok: jegyzőkönyv továbbításának időpontja (az átadás napja) Csatolt dokumentumok a tényt alátámasztó alapdokumentumok, (pl. számlák, pénztári kiadási bizonylatok) a szabálytalanságot elkövető/k/ és más érintettek nyilatkozatai jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja:.., 201..hó..nap Vizsgált szervezet/szervezeti egység vejének aláírása Jegyzőkönyv készítő aláírása

72 Megismerési nyilatkozat Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona, április 01 től hatályos Belső kontrollrendszerében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum láírás

73 Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona 2015.április 01-től hatályos Belső kontrollrendszer szabályzatát felülvizsgáltam, az módosítást nem igényel. Budapest, március 24. Ladomérszkyné Székely Zsuzsanna gazdasági ve

74 Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona 2015.április 01-től hatályos Belső kontrollrendszer szabályzatát felülvizsgáltam, az módosítást nem igényel. Budapest, február 02. Ladomérszkyné Székely Zsuzsanna gazdasági ve