Általános tűzvédelmi ismeretek I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Átírás

1 Általános tűzvédelmi ismeretek I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Klasszikus értelemben a tűz keletkezésének feltételei: éghető anyag gyulladási hőmérséklet oxigén A három feltételnek időben, térben együtt kell lennie ahhoz, hogy tűz keletkezzen (kivéve az öngyulladás). Az égés megszűnik, ha az égés egyik tényezőjét elvonjuk. Ez a tűzoltás alapja. Tűzoltási módok: éghető anyag eltávolítása, égést tápláló oxigén eltávolítása (CO2- vagy N-gázzal elárasztani, vagy habbal kell letakarni) oltás a hűtés elve alapján. Tűzjelzés módja: Tennivalók tűz és katasztrófa esetén Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles késedelem nélkül intézkedni és a tüzet jelezni. A tüzet a hivatásos tűzoltóságnak a 105 telefonszámon vagy a 112 nemzetközi segélyhívó számon kell jelezni. A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. A tűzeset bejelentésekor nyújtandó legfontosabb információk: a tűzeset, káreset pontos helye (címe); emberélet van-e veszélyben; mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben; mire terjedhet át a tűz (egyéb üzem, lakóház, üzemanyag állomás stb.) a bejelentő személy neve és a jelzésre használt távbeszélő készülék hívószáma. A jelzést vevő tűzoltó további kérdéseire is egyértelmű és részletes választ kell adni. A telefonon történő bejelentést csak akkor szabad abbahagyni (telefont letenni) amikor arra a Tűzoltóság személyzete erre engedélyt ad. Tűzoltók riasztásának módja: Közvetlen riasztás: (a tűzjelzés személy vagy eszköz közbeiktatása nélkül közvetlenül a tűzoltóságra fut be.) Közvetett riasztás (a tűzjelzés emberi vagy technikai eszközök közbeiktatásával jut a 1

2 tűzoltó hatóság tudomására). Közvetlen környezet riasztásának módja: hangos kiabálással, kongatással, kolompolással, vészcsengő használatával, házi telefon alkalmazásával (központon vagy alközponton keresztül), kültéri riasztó egység működtetésével. az épület területén a tűzesetet (kiépített jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző berendezés kézi jelzésadóinak használatával is lehet jelezni. A riasztás elrendelése (tűzriadó) : A riasztást elrendelheti: aki a tüzet észlelte, az értesítendő személy, (akit értesítettek), a tűzjelzést fogadó vagy észlelő személy, gyakorló riasztás során a vezető. A riasztandó személyek köre: Az ott dolgozó személyek, Az épületben tartózkodó külső személyek, ügyfelek. A tűz hatókörében tartózkodó egyéb személyek, illetve azon épületekben, üzemekben tartózkodó személyek, akik a tűz terjedésével veszélybe kerülhetnek. A dolgozó tennivalói tűz és katasztrófa esetén Elsődleges feladat az emberi élet mentése abban az esetben, ha a saját testi épségünk, életünk nem kerül veszélybe. Fegyelmezetten, pánikmentesen távozni az épületből a legközelebbi kijáraton (vészkijáraton) keresztül. A rászorulóknak segítséget nyújtani. Az oltásban és mentésben (személyek és anyagi javak) szakszerű segítséget nyújtani az élet- és vagyonvédelem érdekében. A rendelkezésre álló felszereléssel és az előírások szerinti oltóanyaggal a tűz oltásának megkísérlése. A tüzet észlelő vagy a jelenlévő munkahelyi vezető fogadja a tűzoltóságot, átadja az épület alaprajzát, valamint a tűzriadó tervet. A tűzoltásra vonatkozó tudnivalók: A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott vagy az emberi beavatkozás nélkül megszűnt 2

3 vagy eloltott tüzeket kötelesek az ott dolgozók a vezetőnek késedelem nélkül bejelenteni. Az épületben jól látható helyen tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. A tűzoltóság megérkezéséig a porral oltó tűzoltó készülékekkel meg lehet kezdeni a tűz oltását. A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles a lehetőségeihez képest, külön felhívás nélkül, a testi épség veszélyeztetése nélkül részt venni! A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű mielőbb, mindenre kiterjedően elkezdeni. Villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tűz esetén az oltás megkezdése előtt áramtalanítani kell. Vízzel csak áramtalanítás után szabad tüzet oltani! A lehetőségekhez képest gondoskodni kell arról, hogy a helyszín a vizsgálat befejezéséig változatlan maradjon. Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja. A hatóság megérkezésekor tájékoztatást kel adni a kiérkező tűzoltóknak a veszélyhelyzet körülményeiről, az esetlegesen bent tartózkodók hollétéről, koráról (gyerek, beteg, idős, mozgássérült), a vízszerzési helyekről, illetve amennyiben van róla információjuk a közműelzáró berendezések helyeiről. Tűz esetén a helyszínre érkező tűzoltóság vezetőjének az utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A menekülés főbb szempontjai A menekülési útvonalat, folyosót eltorlaszolni még átmeneti időre is T I L O S! Az emeleti szintekről minden esetben a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. Magas épület / emeletes esetén / ha nincs mód az épületből kijutni, akkor a tetőre kell felmenekülni, de ezt közölni kell a Tűzoltósággal. A lépcsőházba beszűrődő füstöt, hőt a lépcsőházi ablakokkal, zárt lépcsőházak esetében a hő- és füstelvezető megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni. Biztosítsunk elsőbbséget a menekülésben a gyermekeknek, a kisgyermekes és terhes anyáknak, az időseknek, a rokkantaknak és mozgássérülteknek, valamint a mozgáskorlátozottaknak. Füst ellen az orr illetve a száj elé szorított, átnedvesített textillel (kendő, törölköző) a kimenekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni. A forró füstgázok a levegőnél könnyebbek, így felülről rétegeződve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget. Az épület, munkahely, lakás elhagyása esetén gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram főkapcsolójának az elzárásáról. 3

4 A hordozható tűzoltó készülékekkel kapcsolatos tudnivalók: A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. Ez a kis, kezdődő tüzek oltásának legalkalmasabb eszköze. A tűzoltó készüléket, felszereléseket jól láthatóan, hozzáférhetően a bejárat illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A hozzájuk vezető közlekedési utat eltorlaszolni tilos! A hordozható tűzoltó készülékek alkalmasak szilárd anyag, éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására, még feszültség alatt is. A porral oltó készülékkel min. 3 m távolságból végezzük az oltást úgy, hogy a porsugárba kerüljön az égés zónája. Leggyakoribb típusai: A tűzoltó készülékek típusai: vízzel oltó, habbal oltó, porral oltó, gázzal oltó: szén-dioxiddal oltó, belső palackos porral oltó készülék (a hajtóanyagtartály a készülék belsejében van) o Használata: A használat megkezdése előtt a porral oltó palackot erőteljesen fel kell rázni és lehetőség szerint minden esetben legalább 2 db. készüléket helyezzünk készenlétbe az oltáshoz. A biztosítóvillát a rajta lévő karika segítségével ki kell rántani. A zárt helyzetben lévő oltópisztolyt az egyik kézzel a tűz irányába kell tartani, a másikkal erőteljeset kell ütni a beütőgombra. Az új típusú porral oltó készülékeken nincs beütőszeg, már a kar megnyomásával működésbe lép. Ezután az oltócsövet ráirányítjuk a tűzre, a porsugarat a tűzre kell irányítani és megkezdeni az oltást.. Az oltópisztoly nyitásával és zárásával a készülék szakaszosan is működik. belenyomott gázos porral oltó készülék (a készülékbe N2-gázt nyomnak bele 14 bar nyomásig). o Használata: a fogantyúk közé helyezett műanyag nyomókartámaszt vagy biztosítószeget kirántjuk. Ezután az egyik kézzel a lövőkét a tűz irányába tartva a működtető fej felső karját ütközésig lenyomjuk, és az oltópor a lövőkén át a tűzre áramlik. A szakaszos működtetés a kar lenyomásával és visszaengedésével érhető el. A fali tűzcsapokra vonatkozó tudnivalók: A fali tűzcsapok a tűz oltásához szükséges vízkivételi helyek, melyek szerelvényekkel és tartozékokkal felszerelt szekrényben találhatóak az épületekben. Elhelyezkedésüket tűzcsap felirat jelzi. A fali tűzcsapok nem csak a tűzoltók munkáját hivatottak támogatni, hanem 4

5 elsősorban az épületben tartózkodók, a dolgozók gyors beavatkozását, tűzoltását segítik elő. Dohányzás A dohányzás zárt és nyílt légtérben egyaránt szigorúan tilos az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága 1134 Budapest Róbert Károly krt. 77. szám alatti, valamint az Országos mentőszolgálat Főigazgatósága 1055 Budapest, Markó utca 22. szám alatti, valamint az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek és mentőállomásainak elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az épületekhez tartozó udvarok, garázsok, tárolók teljes területén illetve a gépjárművekben. 5

6 MIT TEGYÉL Tűz észlelésekor azonnal riaszd a környezetedet és hívd a tűzoltókat! Tartsd be a tűzvédelmi előírásokat! Mindig tartsd tisztán és rendezetten munkahelyedet! Csak bevizsgált és engedélyezett készüléket használj! Földelt csatlakozót földeletlen konnektorba ne csatlakoztass! Csak a kijelölt területen dohányozz, és használj hamutálat! ÖSSZEFOGLALÁS MIT NE TEGYÉL Ne kezdd a tárgyaidat összegyűjteni! Ne hiányozz a tűzvédelmi oktatásról! Ne hagyj útban éghető szemetet, hulladékot! Ne használj hibás, sérült villamos készüléket, vezetéket! Ne terheld túl az elektromos hálózatot, egységet! Ne dohányozz tiltott helyen! Áramtalaníts minden használaton kívüli berendezést! Ismerd meg a terület tűzoltó eszközeinek kezelését! Ismerd meg a terület menekülési lehetőségeit, útjait! Akadályozd meg a helyiségek légtereinek összekötését! Tűzriasztáskor haladéktalanul hagy el az épületet! Tűzriasztáskor ne engedj a tűz közelébe illetékteleneket! Ne hagyj bekapcsolva távozáskor elektromos készüléket vagy berendezést! Ne torlaszold el, ne takard el a tűzoltó eszközöket! Ne torlaszold el a menekülési utat, vészkijáratot! Ne hagyd nyitva magad mögött az ajtót! Ne menj vissza az épületbe, amíg erre nem kapsz a tűzoltás vezetőjétől engedélyt! Ne okozz pánikot! 6

7 Dohányzás: II. SPECIÁLIS, A MENTŐSZOLGÁLAT DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ TUDNIVALÓK A mentőgépkocsiban DOHÁNYOZNI TILOS!!! A mentőállomás épületében minden helyiségben TILOS a dohányzás! Égő cigarettát, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Csak nem éghető anyagból / fém vagy üveg stb. / lehet elnyomni és kiürítés előtt meg kell győződni arról, hogy nem maradt parázs benne. Oxigén- és nitralginpalackra vonatkozó tűzvédelmi előírások Az oxigén, illetve a nitralgin égést tápláló, robbanásveszélyes anyag. Oxigént, illetve nitralgint tartalmazó palackot csak szabványos szekrényben, illetve kijelölt helyen szabad tárolni. A gázpalackok tárolására szolgáló helyiségben más anyag nem tárolható. A helyiség jó szellőztethetőségéről gondoskodni kell. Oxigént, illetve nitralgint tartalmazó palackot tilos folyosón, rezgést keltő gép mellett, személyi forgalmi helyen, pincében, pincelejáratban, lépcsőházban, továbbá falon kívül elektromos vezetékek és berendezések 1 méteres körzetében tárolni. A helyiség 6 méteres körzetében nyílt lángot használni nem szabad. A különböző gázokat tartalmazó gázpalackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. A gázpalackot talpára állítva, függőleges helyzetben, rögzítve kell tárolni. Oxigént, illetve nitralgint tartalmazó palackot dobálni, valamint erősebb ütődésnek kitenni tilos. Oxigént, illetve nitralgint tartalmazó palackot (üreset is) csak elzárt állapotban és felszerelt védősapkával szabad tárolni. Oxigén-palackhoz olajos, zsíros kézzel hozzányúlni tilos! Nagyméretű oxigén-palackot (7 10 literes) csak szekrényben vagy falhoz láncolva szabad tárolni. Kisméretű palackot a feldőlés veszélyétől védett módon álló helyzetben kell tárolni. Az oxigént, illetve nitralgint tartalmazó üres palackot felirattal kell megjelölni. Az oxigén-palack tömítéséhez fíber vagy műanyag tömítés használható, bőr kóc, használata tilos! Az oxigén palackhoz zsíros, olajos kézzel vagy ruhával T I L O S hozzányúlni. Elektromos berendezésekre vonatkozó előírások: A használaton kívüli elektromos berendezéseket áramtalanítani kell, illetőleg ha azokra végleg nincs szükség, le kell szerelni. Az elektromos berendezéseket csak méretezésüknek megfelelően szabad terhelni. A biztosítékot túlbiztosítani (talpalni) tilos. 7

8 Elektromos berendezésektől (kapcsolók, dugaszoló, kábelvezetékek stb.) az éghető anyagokat olyan távolságban kell tartani, hogy az elektromos berendezések üzemszerű vagy meghibásodás miatt bekövetkezett túlmelegedés, esetleges ívhúzás tüzet ne okozzon. Az elektromos főzőket, melegítőket az éghető anyagoktól legalább 30 centiméterre, nem éghető anyagból készült alátéten kell elhelyezni. Hősugárzónál a sugárzás irányában 1 méter, egyéb irányban 80 cm távolságot kell betartani. Ezeket a készülékeket, továbbá a hordozható lámpákat használat után áramtalanítani kell. A csatlakozó dugaszt a dugaszoló aljzatból ki kell húzni. Villamos égők, armatúrák buráit leszerelni nem szabad. Hibás elektromos berendezést a megjavításig használni nem szabad. Elektromos tüzek esetében, továbbá, ha az elektromos hálózaton vagy berendezésen olyan mérvű munkát végeznek, amely a dolgozók életének és testi épségének védelmének érdekében szükségessé teszi, a hálózatot áramtalanítani kell. A napi munka befejezésekor a villamos berendezéseket a folyamatosan üzemeltetett berendezések kivételével feszültségmentesíteni kell. Az elektromos hálózatban vagy berendezésben keletkezett rendellenességet (szikrázás, zárlat, stb.) az észlelő késedelem nélkül köteles jelenteni szolgálati felettesének, a helyi elektromos karbantartónak, illetve a tűzvédelmi megbízottnak. Teendő mentő-gépkocsiban keletkezett tűz esetén: A tűz meggyulladásának alapfeltétele az, hogy éghető anyag, gyulladási hőmérséklet (gyújtóforrás), és megfelelő mennyiségű oxigén egy időben, egy helyen legyen jelen. Az autók általában szabad téren közlekednek, ahol az oxigén (levegő) korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, a járműben pedig éghető anyag van bőven. Amennyiben az utasfülkében égett szagot tapasztalunk, és a nyomában apró füstcsíkot látunk terjengeni a műszerfal mögül, azonnal álljunk meg, és vegyük le a gyújtást! A gyújtás levételével, majd az akkumulátor lekapcsolásával áramtalanítsuk a gépjármű elektromos rendszerét, ezáltal megszűnhet a zárlatos vezeték túlmelegedése, felizzása. Az azonnali megállás nem hirtelen padlóféket jelent, hanem a körülöttünk és főleg a mögöttünk haladó járművek biztonságát figyelembe vevő gyors fékezést. Ha gyorsak voltunk és megúsztuk a tüzet, utána már ne próbálkozzunk az ismételt feszültség alá helyezéssel. Valószínűsíthető, hogy több vezeték szigetelése is megolvadt, és biztossá vált a rövidzárlat. Ebben az esetben azonnal értesíteni kell a megyei műszaki vezetőt, akinek a további utasításait kell követni. Amennyiben a motortérben, vagy a gépjármű más részében tűz keletkezik, a következő sorrend szerint kell elkezdeni az intézkedést: - gyors, biztonságos megállás, - gyújtás levétele, akkumulátor lekapacsolása (amennyiben lehetséges) - beteg biztonságos távolba való vitele, - oxigén és nitralgin palackok elvitele a gépjárműtől, - oltás megkezdése a gépjárműveken rendszeresített ABC porral oltó készülékkel, - tűzoltóság (105), a megyei műszaki vezető és a Munkabiztonsági Osztály értesítése. 8

9 Tűz esetén a legfontosabb, hogy: - őrizzük meg a nyugalmunkat, - ne essünk pánikba, - ne sodorjuk másokat veszélybe, - higgadtan, határozottan cselekedjünk. A motortérben az üzemanyag-ellátó rendszer vagy más rendszer hibájából keletkező tűz esetén hirtelen erős üzemanyagszag, majd a motortérből kiáramló füst a jellemző. A teendők szintén hasonló módon kezdődnek: azonnali megállás, motor leállítása, gyújtás levétele. A keletkező tűz oxigén ellátása lecsukott motorháztető esetén a tető alatt megszoruló füst és egyéb égéstermékek miatt nem tökéletes, ezáltal a lánggal égés intenzitása kisebb. Abban a pillanatban, ahogy felnyitjuk a tetőt, friss levegőt engedünk a tűzre, és a lángok felcsapnak! A motortérben keletkező tűz esetén csak akkor nyissuk fel a motorháztetőt, ha a kezünkben van egy kibiztosított, beüzemelt tűzoltó készülék, de ebben az esetben is csak annyira, hogy az oltóanyag biztosan bejusson. Arra vigyázzunk, hogy a felforrósodott karosszériaelemek és a kiáramló égéstermékek égési sérüléseket okozhatnak! Ne tévesszük össze a füstöt a gőzzel! Ha felforr a gépjármű hűtővize, gőz alakjában tör elő a motorháztető alól. A füst sötét színű és magasra szállva oszlik szét, a gőz matt-fehér és egy-két méter magasságban eltűnik, elpárolog. Amennyiben az ABC porral oltó készüléket nem működik, vagy nem lehet a gépjárművet megközelíteni a keletkezett tűz miatt a közlekedésben résztvevőktől kell segítséget kérni (a tömegközlekedési járműveken, teherautókon, kamionokon kell lennie oltókészüléknek). A gépjárműveken 2 és 6 kg-os ABC porral oltó készülékek vannak rendszeresítve. A porral oltó tűzoltó készülék: 6 kg-os ABC porral oltó 2 kg-os ABC porral oltó 9

10 6 kg-os ABC porral oltó készülék használata: 1, készülék megrázása (lefelé fordítjuk, majd vissza), 2, a biztosítószeg kihúzása, 3, a tömlő irányítása a tűz felé, 4, a szelepkar lenyomása, az oltás megkezdése (figyelve a szakaszos működtetésre!). 2 kg-os ABC porral oltó készülék használata: 1, készülék megrázása (lefelé fordítjuk, majd vissza), 2, a biztosítószeg kihúzása vagy a sárga 1-es gomb benyomása, 3, a tömlő vagy a készülék irányítása a tűz felé, 4, a szelepkar lenyomása vagy a fekete 2-es gomb megnyomása, az oltás megkezdése (figyelve a szakaszos működtetésre!). Kivétel: Ebben az esetben is első feladat az emberi élet mentése, beteget biztonságos távolságra el kell vinni a mentőautótól. Lehetőség szerint a felszerelést ki kell venni a betegtérből, legfőképp az OXIGÉN palackot. Általában motortűz miatt következik be a tűzesemény, ezért a motorháztetőt kellő óvatossággal szabad csak felnyitni, hogy szúróláng hatás ne alakuljon ki. Le kell guggolni, óvatosan és lassan kell felnyitni, de ekkor már a társunk a készenlétbe helyezett porral oltóval meg is kezdi az oltást. Amennyiben van lehetőség, az oltást homokkal is lehet végezni. Minden tűzeseményt még az eloltottat is jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek, a Munkabiztonsági Osztálynak, valamint a Tűzoltóságnak. 10