Tartalom. Köszöntő. øtinfo március 1. Köszöntõ

Átírás

1 Köszöntő Köszöntõ Tartalom Kedves Olvasók! E havi számunkat egyfajta tematikus számnak is tekinthetjük. Több cikkünk, köztük a vezércikk taglalja a megfelelő számú szakképzett egészségügyi dolgozó hiányából fakadó munkaerőpiaci problémát, ami különösen érzékenyen érinti az ápolói szakmát. Egyre kevesebben választják ugyanis ezt a szép, ám olyan kevés elismeréssel járó hivatást, nagy a belső migráció (a más szakmában, más munkaterületen való elhelyezkedés), és folyamatos problémát jelent a külföldre történő elvándorlás. Mindez természetesen nem csak hazánkat, hanem az európai országok többségét érintő probléma, ezért is érdemes egy kicsit kitekinteni. Az Ápoló szakmacsoport rovatban szereplő írás a németországi ápolóképzés sajátosságait és az ottani helyzetet elemzi. Ugyancsak a munkaerőpiaci problémák hívták életre azt az Országos Egészségügyi Állásbörzét, amelyet az ETI április 9-én Budapesten, a Lurdy Házban szervez Pályád az egészségügyben címmel. Célunk, hogy egy helyen és egy időben találkozhasson a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala, ezáltal segítve az ellátó intézményeket az új munkaerő felkutatásában és kiválasztásában, valamint támogatva a szakképzett munkaerőt a számukra ideális munkahely megtalálásában. Az állásbörze napján kerül megrendezésre az Országos Elsősegélynyújtó Verseny döntője, ami nagy számban érinti az ország egészségügyi szakképzésé ben és gimnáziumaiban tanulókat, a pályaválasztás előtt állókat. Országos média megjelenéssel és felhívásokkal invitáljuk a munkavállalókat az állásbörze adta lehetőségekre. Reméljük, hogy a rendezvény sikere ha kicsivel is, de hozzájárulhat az egészségügyi munkaerőpiac helyzetének javításához. Az eseményről természetesen következő lapszámunkban részletesen beszámolunk. Addig is kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónak! Az øtinfo szerkesztősége Az ápolói mobilitás kérdései 2 Elvándorlás bevándorlás 4 Továbbképző nap a továbbképzések digitalizálásáról 5 Gyógyszertári szakdolgozók oktatási rendszere 6 Összefoglaló 6 Jó ügyért báloztunk 7 Természetgyógyászati Szakmai Nap 7 50 évesek leszünk! 7 Hallgatói mobilitás program Anklamban 8 Képzési modellek az ápolás területén 10 Az agyi pacemaker korszerűsíti az epilepsziakezelést 11 Első Európai Radiológiai Nap 12 Egészségről hajléktalanoknak, állami gondozottaknak 13 Negatív rekord a születési statisztikában 13 A szakképzés átszervezése és a szakmai együttműködés fejlesztése az andalúz közegészségügyi rendszerben 14 Megnézheted magad! 16 Könyvajánló 17 Újabb környezetvédelmi beruházások 18 Student mobility program Anklam, Germany 19 Rendezvénynaptár 20 øtinfo március 1

2 Aktuális hírek Az ápolói mobilitás kérdései Az egészségügyi rendszer, a felsőoktatás, és maga a társadalomszerkezet folyamatos átalakulása egyre komolyabb feszültségeket hoz felszínre az ápolás jövőjével kapcsolatban. Noha az ápolás presztízse sosem volt a magyar társadalom megbecsültségi mutatóinak csúcsán, egykoron elképzelhetetlen lett volna arról hallani, hogy az egészségügyi struktúraváltás ápolói áldozatokat követel majd. Miközben takarékossági szempontok miatt egyes területeken leépítésekkel reagálnak a munkaadók a rájuk erőltetett közgazdasági kényszerre, addig a másik oldalon fokozatosan hatalmasodik el a szakképzett és kompetens ápolók hiánya. Évek óta csökken az újonnan ápolást választó hallgatók létszáma, hogy a képzést elkezdők egyre szignifikánsabb része már nem fejezi be tanulmányait, hogy a belső migráció (más szakmába vagy a magyar munkaerőpiac más területén való elhelyezkedés) mellett a külföldre történő elvándorlás is kezdi felvetni a fejét az ápolók körében. Az egyik, talán legfőbb problémát az jelenti, hogy nincsenek megbízható adataink sem, amelyekre hivatkozni lehetne az elvándorlással kapcsolatban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-ben közgyűlési határozattal erősítette meg a humánerőforrás kérdést, azon belül pedig a migráció kezelésének globális fontosságát (WHO, 2004). Az időzített bombához a töltetet ugyanis az Egyesült Államok szolgáltatja, ahol a következő 20 év során az aktívan dolgozó ápolók közel 50%-a vonul nyugdíjba, azaz 800 ezer ember válik ki az egészségügyből (Buerhaus, 2000). Pótlásuk csak ápoló importtal lehetséges, az amerikai képzési rendszer ilyen rövid idő alatt nem tud ennyi ápolót újratermelni. Az import egy része a nyelvi készségek és a magasabb amerikai bérek miatt Angliából érkezik majd, ami azt is jelenti, hogy Angliának más európai országokból, így akár hazánkból kell majd munkaerőt elszívnia. A helyzet komolyságára tekintettel az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (ICN) nemzetközi konferenciát rendezett a globális elvándorlás témakörében, amely konkrét ajánlásokat fogadott el a tagországok részére (ICN, 2005). Az Európai Unió is elindított egy vizsgálatot NEXT néven (Ápolók Korai Pályaelhagyása), amely 10 európai országban, több mint 70 ezer résztvevő segítségével keresett választ arra, hogy milyen utánpótlása lesz az ápolói szakmának a következő évtizedekben (Next, 2005). Széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva tett ajánlásokat az Unió Tanácsának 2005-ben az ápolókérdés európai szintű kezelésére. A NEXT-felmérés módszeres megközelítéssel vizsgálta azt a problémát, ami az ápolók munkaerőhiányát okozza, a lehető legrosszabb elképzeléstől megközelítve azt a szakma idő előtti elhagyásától. A NEXT tanulmány elméleti modelljében inputként jelenik meg a képzésből érkezők és a külföldről importált ápolók tömege (1. ábra). Oktatás Import Aktív ápolók köre Rendszeres Előrejelzés Nyugdíj Elvándorlás 1. ábra: A NEXT tanulmány elméleti modellje (NEXT, 2005) Mindezek alkotják az aktívan szakmájukban dolgozó ápolókat, akik közül nyugdíjazással és korai pályaelhagyással válnak ki a távozók. Szerencsés esetben az input oldalon jóval nagyobb a beáramlás, mint az output oldalon a távozó ápolók száma. Ez az absztrakt modell a 2. ábrában nyer konkrét értelmezést. Az ábra bal oldaláról indulva látjuk a munkahelyi környezet és a munka tartalmának (1), valamint a személyes helyzetnek (2) a szerepét. Ezeket különböző behatások érik (3). Ezek vagy fokozatosan adódnak össze az idők során, vagy hirtelen élményre alakulnak ki. Ezek a behatások alakítják a személyes erőforrásokat is (4), köztük szerepel az életkor és egészségi állapotunk is. Az előbbiekhez adódnak hozzá társadalmi-gazdasági vagy munkahelyi-szervezeti alternatívák (5), amelyek együttesen határozzák meg, hogy szándékunkban áll-e maradni vagy menni, és végül maradunk a pályán vagy elhagyjuk az ápolást (6). A NEXT-vizsgálat leírta és elemezte az európai ápolói személyzet munkahelyi körülményeit, megállapítja azokat az okokat, amelyek miatt az ápolók fontolgatják a szakma elhagyását. Megfogalmazta a szakma korai elhagyásának okait, beazonosította a korai elhagyás Kereslet Munkahelyi környezet és a munka tartalma 1 Személyes helyzet 2 Egyén Személyes erőforrások 2. ábra: A Next felmérés módszertana (NEXT, 2005) 4 Behatások 3 Eredmény Kilépés (ápolás folytatása) Kilépés az ápolásból Pályaelhagyás Migráció 6 Társadalmi-gazdasági vagy munkahelyiszervezeti alternatívák 5 2 øtinfo március

3 Aktuális hírek rizikócsoportjait, tanulmányozza a korai pályaelhagyás egyénre és az intézményre tett hatását ban kiadásra került az Európai Bizottság Zöld Könyve is (Green Paper on the European Workforce for Health Zöld könyv az európai egészségügyi dolgozókról), amely kiemelt fontosságúvá teszi az európai egészségügyi munkaerő és az Európán belüli elvándorlás jövőjét (Európai Közösség Bizottsága, 2008). Ebben az Európa Tanács összefoglalta azokat az Európai Unió (EU) egészségügyi dolgozói előtt álló kihívásokat, amelyek az összes tagállamban közösek. Ilyen kihívás a demográfia kérdéskör (öregedő népesség és egészségügyi dolgozók), ami azt jelenti, hogy a rendszerbe nem lép be elegendő fiatal ahhoz, hogy helyettesítse a kilépőket, az egészségügyi dolgozók sokfélesége; az egészségügyi munkahelyek csekély vonzereje a fiatalok számára, az egészségügyi szakemberek EU-n belüli és EU-n kívülre irányuló vándorlása; az EU-n belüli egyenlőtlen mobilitás, különösen egyes egészségügyi szakembereknek a szegényebb tagállamokból a gazdagabbakba történő mozgása, valamint a harmadik országokból történő egészségügyi agyelszívás. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2009-ben megfogalmazta véleményét a Zöld Könyvről. Kiemelte a színvonalas szakemberképzés, továbbképzés jelentőségét. Hangsúlyozta a szociális partnerek és a társadalmi párbeszéd szerepét az egészségügyi dolgozók munka- és bérfeltételeinek kialakításában, valamint a szociális szakmák szerepét a betegellátásban, gondozásban és így az egészségügyben is. Javasolta a statisztikai adatok gyűjtését az egészségügyi szakmákról, a határon átnyúló migrációról (EGSZB, 2009). Az Európa Tanács szabad mobilitásra és az oktatási eredmények kölcsönös elismerésére vonatkozó irányelvei (1612/68/EGK) lehetővé teszik az ápolók számára, hogy könnyen mozogjanak Európán belül, és bármely általuk választott országban vállaljanak munkát. Ezek az elvek fontos eszközei az ápolók mobilitásának Európában, mivel az ápolók átlagéletkorában bekövetkező drámai változások a legtöbb európai országban megkövetelik a ápolói munkaerő tömeges pótlását az elkövetkező évtizedben (O brien, 2007), (Humphries és munkatársai, 2008). Ez a több ápoló iránti megnövekedtet igény Európában akkor következik be, amikor az USA szintén teljes erővel toboroz további ápolót külföldről, hogy betöltsék az üres ápolói állásokat (De Raeve, 2003). Megadva az ápolói képzés kapacitását Nyugat-Európában, figyelembe véve a pótlás sebességét, a megoldás egy részének arra kell támaszkodnia, hogy a kontinens keleti részéről csalogassanak el ápolókat, több csatornát nyissanak a migráció számára a Közösségen kívül. Magyarország, amely 2004 óta tagja az Európai Közösségnek, nem mentes az ápoló-válságtól április 30-án a magyarországi működési nyilvántartásban szereplő személyek száma: fő, ezen belül az egészségügyi szakdolgozók száma fő (EEKH, 2010). A KSH szerint Magyarországon 2008-ban az egészségügyi szakdolgozók állásainak száma és létszáma: fő (KSH, 2008) ig a betöltött teljes munkaidős és időszakos állások száma a diplomás ápolók esetében és 2008 között oklevél került kiadásra. Ez a csökkenő tendencia az ápolói szakma népszerűségének hanyatlásával magyarázható, kevesebb középiskolát végzett diák választotta az ápolói hivatást az elmúlt időszakban (Balogh, 2009). A létszámcsökkenés egy másik forrása a lemorzsolódás; a hallgatók idő előtt elhagyják a képzőintézményeket és nem szándékoznak ápolói diplomát szerezni. Az ápolói képzésből történő lemorzsolódás kevésbé meglepő, amikor nem ez a hallgató elsődleges választása, vagy amikor a hallgató elvárásai nem egyeznek meg a valós karrierlehetőségekkel. Külön kérdéskör a diploma megszerzése utáni lemorzsolódás kérdésköre is ban sor került az I. Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum megszervezésére, melynek középpontjában az EEE helyzetének áttekintése és a szakemberképzés kérdései álltak (Girasek, Eke, Szócska, 2007). Itt elhangzott az a tény, hogy fős létszámhiány van ma Magyarországon a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) harminckilenc súlyponti kórház és a kiemeltek körében készült vizsgálata alapján (MESZK, 2008). Kivetítve ezt a teljes intézményi körre, hat-nyolcezerre becsülhető a hiányzó dolgozók száma az ápolási területről (Balogh, 2009). Egyre kevesebb fiatal választja az ápolói hivatást. Az pálya nem vonzó, nem kínál megfelelő egzisztenciát az egyének számára. A munkaerőpiac fő utánpótlása a nappali tagozaton végzett munkavállalókból meríthető. Csak ez a létszám vehető figyelembe, hiszen ők jelentenek mennyiségi változást, mert a levelezősök már dolgoznak az ellátórendszerben. A helyzetet rontja az is, hogy a nappali képzésben végzettek közül kevesen helyezkednek el az egészségügyben. Az EEKH adatai szerint 2010-ben már 574 a kiadott hatósági igazolások száma (3. ábra). Év Kiadott igazolások száma ábra: Az EEKH által kiadott hatósági bizonyítványok száma, ápoló, Az ápoló hallgatók és a dolgozó ápolók pályaválasztására, pályaelhagyására, létszámcsökkenésére és elvándorlásra irányuló növekvő nemzetközi figyelem és az ápolók szándékát vizsgáló magyar kutatások száma meglehetősen kevés (Frits, 2003); (Kovácsné és munkatársai, 2004); (Zrínyi, 2004); (Szkrajcsics, 2005); (Vízvári, 2005); (Zrínyi és munkatársai, 2007). øtinfo március 3

4 Aktuális hírek A megválaszolandó kérdések között a Zöld Könyvhöz hasonlóan Magyarországon is az első helyen áll: az egészségügyi munkahelyek csekély vonzereje a fiatalok számára (pályaválasztás, hallgatói létszám csökkenés, lemorzsolódás problémái) a képzés oldaláról, a stresszel teli, túlhajszolt, rossz munkakörnyezet és a megbecsülés hiánya (pályaelhagyási szándék) az ápolói szakma felől. A fokozódó létszámhiány (az utánpótlás hiányának kérdése) az egészségügyi ellátórendszer oldaláról, a demográfiai problémák kérdésköre (öregedő népesség, öregedő egészségügyi dolgozók), az egészségügyi szakemberek migrációja és a mobilitás (az agyelszívás problémája) pedig a társadalom oldaláról. Ezt képezi le a már említett Next-vizsgálat modellje is, ha megvizsgáljuk a belépők, az ápoló hallgatók pályaválasztását és lemorzsolódását, az aktív dolgozók helyzetét és pályaelhagyási szándékát, illetve a kilépők külföldi munkavállalási terveit. Ezek azok a főbb megválaszolandó kérdések és problémák, amelyekkel Magyarországnak is szembe kell néznie. A problémák közös okainak ismerete segíthet megoldani az ápolás humánerőforrás gondjait, és megtalálni a megoldási lehetőségeket. Ujváriné Siket Adrienn, főiskolai adjunktus Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségtudományi Intézet, Klinikai Egészségtudományi Tanszék Dr. Zrínyi Miklós, kórházi üzletágvezető, TEVA Dr. Betlehem József, egyetemi docens, dékán Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Felhasznált irodalom: 1. World Health Organization (2004) International migration of health personnel: a challenge for health systems in developing countries. WHA57/A57_R19-en.pdf; Letöltve: Buerhaus P.I., Staiger D.O. & Auerbach D.I. (2000) Implications of an aging registered nurse workforce. The Journal of the American Medical Association 283, International Council of Nurses (2005); Letöltve: NEXT Scientific Report July 2005, Edited by Hans-Martin Hasselhorn Bernd Hans Müller Peter Tackenberg University of Wuppertal NEXT-Study Coordination A research project funded by the European Commission (QLK6-CT ) coordinated by the UNIVERSITY OF WUPPERTAL; Letöltve: Zöld Könyv az európai egészségügyi dolgozókról; en.pdf; Letöltve: OPINION of the European Economic and Social Committee on the Green Paper European workforce for health, COM (2008) 725 final; Letöltve: O Brien, T. (2007) Overseas nurses in the National Health Service: a process of deskilling. Journal of Clinical Nursing 16 (12), Humphries, N., Brugh, R., McGee, H. (2008) Overseas nurse recruitment: Ireland as an illustration of the dynamic nature of nurse migration. Health Policy 87 (2), De Raeve P. (2003) Commentary: A European perspective Journal of Advanced Nursing, 43 (4), Balogh Z., Dr. Betlehem J., Papp K., Tulkán I., Kovácsné Dr. T. Á. (2009): Az elmúlt két évtized ápolóképzése a hazai felsőoktatásban. Nővér, 22. (1), Girasek E. Eke E. Szócska M. (2007) Külföldi munkavállalás Hogyan látják az elsőéves orvostanhallgatók? Felsőoktatási műhely; pdf Letöltve: Frits T. (2003): Hiány az egészség ügyben: ahol a globalizáció, az ápolószemélyzet és a migráció találkozik. Egészségügyi Gazdasági Szemle 41. (3), Kovácsné, TA., Feith, H., Balázs, P. (2004) A diplomás ápoló hallgatók pályaválasztási motivációja és pályaelhagyása. Nővér 17. (6), Zrínyi M., Zékányné R. I., Tóth H., Siket A. (2007) Időzített bomba? Pályaválasztás és elvándorlás: Egészségügyi Gazdasági Szemle 45. (1): Zrínyi, M. (2004) Előrelépés az ápolói életpályán és az elvándorlás: kritikus kérdések. Az ápolók nemzetközi tanácsának tájékoztatója. Nővér, 17 (1), suppl., A mű eredeti címe: Career Moves and Migration: Critical Questions. Fordította: Dr. Zrínyi Miklós Ph.D. A fordítást az eredetivel egybevetette és szerkesztette: Dr. Fedineczné Vittay Katalin. A magyar változat elkészítését és kiadását az International Council of Nurses a Nővér folyóirat számára engedélyezte. 16. Szkrajcsics, D. (2005) A migráció jelentősége az ápolók körében. ETInfo, 8 (1), Vízvári, L. (2005) Ápolók migrációja. ETInfo, 8 (1), Zrínyi M., Zékányné R. I., Tóth H., Siket A. (2007) Időzített bomba? Pályaválasztás és elvándorlás: Egészségügyi Gazdasági Szemle 45. (1): Elvándorlás bevándorlás Bevándorló szakdolgozók Az egészségügyi dolgozók elvándorlása, a munkaerőhiány és a kórházi személyzet túlterheltsége napi sajtótémák. Azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy Magyarországot is választják külföldi, leginkább magyar ajkú szakdolgozók, aminek pozitív hatásai és kihívásai egyaránt vannak. Az EEKH adatai szerint 2009-ben 71 Beszámoló fő, 2010-ben 61 fő külföldön szerzett egészségügyi szakképesítését, szakképzettségét ismerte el a Hivatal. Kis számok, de számottevő hatásúak, ha munkaerőhiányról vagy túlterheltségről beszélünk. Az ETI nemrég indított új projektje a bevándorló egészségügyi szakdolgozók beilleszkedését hivatott segíteni. De ez a segítség nem csak nekik segítség, hanem a munkáltatóknak is, ha egy Magyarországból jobban 4 øtinfo március

5 Beszámoló felkészült munkaerő áll előttük. Felkészültebb a letelepedéssel, a mindennapos ügyintézéssel, hivatalos teendőkkel kapcsolatban és az itthoni szakmai tennivalókkal, elvárásokkal is tisztában van. A bevándorló (imigráns) munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban végeztünk felmérést, amit 53 ápolási igazgató töltött ki, akiknek itt köszönöm meg a hasznos válaszokat. A kérdőíves felmérés az imigráns szakdolgozók alkalmazásának gyakoriságát, illetve az ezzel kapcsolatos esetleges problémákat igyekezett felderíteni. A válaszokból kiderült, hogy a kórházak több mint fele (68%) alkalmaz jelenleg is imigráns munkavállalót, és még ennél is több (77%) lenne nyitott a jövőben ilyen szakdolgozó foglalkoztatására. Az imigráns munkaerő foglalkoztatásának sajátosságait jól mutatja, hogy az esetek közel felében (43%) merültek fel szakmai jellegű problémák (kompetencia, terminológia, szaktudás) a bevándorló szakdolgozóknál. Ennél is többen (53%) említették a dolgozók alkalmazása során felmerült adminisztratív nehézségeket (honosítás, megfeleltetés). Nyilván ebből is adódik, hogy a megkérdezettek 89%-a fontosnak tartaná az imigráns szakdolgozók munkavállalását segítő szolgáltatás létrejöttét, amitől a fent említett problémák csökkenését, illetve a dolgozók könnyebb elhelyezkedését remélhetik. Az ETI SIMIGRA projektje szolgáltatási csomag kialakításával kívánja segíteni a bevándorló szakdolgozók társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedését. A csomagban információs pont felállítása, e-learning tájékoztató anyagok készítése és szakmai kiadványok kiadása szerepel. A projektről többet a oldalon a nemzetközi projektek menüpontban olvashatnak. Csomai Lóránt Kommunikációs menedzser, projektvezető, ETI Továbbképző nap a továbbképzések digitalizálásáról Ez év februárjában megrendezésre került intézetünkben egy olyan továbbképző nap, amely a továbbképzések szervezését volt hivatott segíteni márciusától bevezetésre kerül a továbbképzések minősítésének egy új eljárási módja: papír alapon Konzultációs fórum a szakértőkkel és továbbképzést szervezőkkel már nem, csak elektronikus formában lehet minősítésre benyújtani a továbbképzési programokat. Honlapunkon megtalálhatóak az elektronikus nyomtatványok, melyeket a kitöltési útmutató igénybevételével a továbbképzés szervezők felhasználhatnak márciusától a továbbképzés szervezők elkészített programjaikat ben küldhetik be az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Bizottság (ESZTB) számára, minősítésre. A minősítés digitális úton történik, egy létrehozott közös web-felületen. Itt a szakértők jelszavas hozzáféréssel megtalálják azokat a továbbképzési programokat, amelyekről szakmai véleményt állítanak ki, és mindenki csak a saját szakértésre váró programját látja. A folyamat eddig is így zajlott, csak minden papír alapon történt. Az előzetes szakértői vélemény kialakítását követően az ESZTB tagjai egy másik csak a bizottsági tagok számára közös felületen átnézik és elbírálják a programokat. A Bizottság javaslata után dönt az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács a továbbképzési programok pontértékéről. Ez tehát egy olyan újdonság a folyamatban, amelyről szükségesnek látszott egy konzultációs fórum a szakértőkkel és egy tájékoztató előadássorozat a továbbképzések szervezői számára. A rendezvény céljául tűztük ki, hogy megbeszéljük a továbbképzési programok elektronikus úton történő szakértésének módját, folyamatát, tapasztalatot cseréljünk az eddigi szakértések vonatkozásában és átbeszéljük a ránk váró feladatokat. Szándékunkban állt a továbbképzés szervezők számára segítséget nyújtani az elektronikus űrlapok kitöltéséhez és az esetlegesen felmerülő kérdések és problémák megbeszélése. Mindkét program címe ugyanaz volt: digitális továbbképzések az egészségügyi dolgozók számára. Az előadásokat az ESZTB elnöke és tagjai, valamint a titkárság egy munkatársa tartották. A rendezvény megtartását nagy érdeklődés kísérte, mindkét fórumon zsúfolásig megtelt a negyvenfős tanterem. Kérdések, hozzászólások tarkították az eseményt, és megbeszé- øtinfo március 5

6 Beszámoló lésre kerültek mindazon feladatok, amelyek minden érintettre várnak a jövőben. A résztvevőktől kapott írásbeli és szóbeli visszajelzések alapján úgy érezzük, hogy sikeres napot tudhatunk magunk mögött. Ez a rendezvény elsősorban a közép-magyarországi továbbképzés szervezőket érintette, amennyiben igény mutatkozik rá, készséggel megismételjük további érdeklődők számára is. dr. Pappné Vig Ágnes, ETI Gyógyszertári szakdolgozók oktatási rendszere március 3-án a gyógyszertári asszisztens és gyógyszerkiadó szakasszisztens képzéssel kapcsolatos kerekasztal megbeszélésre hívtuk meg a szakmai szervezet képviselőit, a szakon oktatóként, vizsgáztatóként és szakértőként résztvevő szakembereket. A megbeszélés témája az oktatás és vizsgáztatás jelenlegi helyzetének megvitatása volt, valamint ezek hatása a gyógyszertári gyakorlatban és a betegellátásban. A téma aktualitását bizonyítja a Gyógyszerészet című szaklapban februárban megjelent Országos kérdőíves felmérés az asszisztens- és szakasszisztens-képzésről és a gyógyszertári szakdolgozók kompetenciáiról című cikk, mely a képzés problémáját dolgozza fel egy felmérés eredményeinek bemutatásán keresztül. Az alapvető probléma a szakmacsoport képviselői szerint a gyógyszertári képzést illetően a moduláris rendszerben keresendő. A 32/2008. (VIII.14.) EÜM rendelet alapján készült központi programok túl nagy óraszámban határozzák meg a közös modulok elsajátítását a szakmaspecifikus modulok hátrányára. Továbbá túl sok a szakmai vizsgán a vizsgatevékenység, ami a vizsgázónak és a vizsgabizottságnak egyaránt megterhelő. Ez év januárjában jelent meg az új szakmai és vizsgakövetelmény (1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet). Ebben már jelentősen csökkent a vizsgatevékenységek száma. Az új szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült központi programokban a közös modulok óraszámait csökkentjük, így természetesen emelkedni fognak a szakmai modulok óraszámai. Mivel a 32/2008. (VIII. 14.) EÜM rendelet szerinti szakmai és vizsgakövetelmények a képzési időt maximalizálják, így számos esetben előfordult, hogy jóval kisebb óraszámban képzettek tettek szakmai vizsgát. Ez feszültséget okozhat a szakdolgozók körében, hiszen van olyan dolgozó, aki 2000 órában tanulta azt, amit más 1000 órában. De az 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelményben már a képzés óraszáma van meghatározva, ami nem teszi lehetővé az óraszámok terén az eltérést. A szakértők lényegesnek tartják a kompetenciakörök megfogalmazását, hiszen a mindennapi gyakorlatban fontos a kompetenciahatárok körvonalazása, ami meghatározza az asszisztens és a szakasszisztens tevékenysége közötti különbséget. A gyakorlati helyszínek heterogén jellege megkövetelné az egységes szakmai szemlélettel kialakított gyakorlóhelyek kiválasztását, ezzel biztosítva a jól képzett és szakmailag felkészült szakdolgozói utánpótlást. Igényként merült fel a képzésben résztvevő oktatók rendszeres pedagógiai módszertani továbbképzése. Ennek kivitelezését az ETI a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretein belül felajánlotta. A vizsgatevékenységek vonatkozásában megvitatásra kerültek a szóbeli és az írásbeli mérőeszközök. Ennek nyomán várható a képzés speciális moduljaihoz kapcsolódó szóbeli tételsor megváltoztatása. Összegzésként elmondható, hogy az ETI és a Kerekasztal résztvevői értékelve a képzés hiányosságait, további illetékes szakmai és szakmapolitikai körök bevonásával törekednek arra, hogy a korszerű gyógyszertári munka elvégzésére alkalmas gyógyszertári szakdolgozók kerüljenek ki az oktatási rendszerből. Jakab Zsuzsanna, ETI Összefoglaló az Előzetesen megszerzett tudás beszámításának módszertana címmel rendezett tájékoztatóról Az egészségügyi szakképző intézmények vezetői részére intézetünk február 24-én tájékoztató napot tartott. A tájékoztató aktualitását a nemzeti erőforrás miniszter 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelete az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról jelentette. Pár szóban 36 intézményből 52 résztvevő érkezett a programra. A délelőtt elhangzott előadások: A beszámítás jogi szabályozása dr. Csák Réka, NEFMI Az egészségügyi szakképzés rövid történeti áttekintése Demeter Józsefné ETI Beszámítás és elismerés módszertana Vízvári László, ETI Kompetenciamérés módszertana Kovács Tünde, ETI Az előadások után a feltett kérdésekre kapott választ a hallgatóság. 6 øtinfo március

7 Pár szóban A délutáni program csoportbontásban folytatódott, amikor szituációs feladatokat oldottak meg a jelenlévők. Az elhangzott előadások anyaga a hu>rendezvények menüben megtalálható. Farkas Kálmánné, ETI Jó ügyért báloztunk Az Egészségügyi Szakképzésért Alapítvány február 25-én Jótékonysági Bált rendezett a Best Western Hungaria Hotelben. Köszönjük vendégeink jó hangulatát és támogató segítségét! Részvételükkel támogatták alapítványunk fő célkitűzéseit és hozzájárultak ahhoz, hogy a későbbiekben is támogatni tudjuk az egészségügyi szakdolgozói konferenciákon nyújtott kiváló szakmai, tudományos teljesítményeket, valamint a szakképzés során elért kiemelkedő tanulmányi eredményeket. Kérjük, adójuk 1%-ával továbbra is segítsék alapítványunk munkáját! (Adószáma: ) Az Egészségügyi Szakképzésért Alapítvány Kuratóriuma 50 évesek leszünk! Januári számunkban, mint arra a Kedves Olvasó bizonyára emlékezik, hírt adtunk arról, hogy Intézetünk 2012 kora tavaszán ünnepli alapításának és fennállásának 50. évfordulóját. A kerek évforduló kapcsán az ETI nagy korszakaira, neves elődeire is emlékezünk. Ennek jegyében olyan riportkönyvet tervezünk készíteni és kiadni, melyben az Intézet alapításától eltelt 50 év történetét dolgozzuk fel. Felkutatjuk, rendszerezzük és elemezzük az Intézetünkben fellehető értékes dokumentumokat, kiegészítve az adott időszak jogszabályi környezetével, a fenntartó intézkedő leirataival, leveleivel. A történeti áttekintésen túl az Intézet életét, működését meghatározó valamikori és jelenlegi munkatársakkal, nagy, egy-egy korszakot meghatározó egyéniségekkel beszélgetve a kor jellemzőit, az intézet működésének körülményeit, feladatait elevenítjük fel és elemezzük. A beszélgetések során olyan egyéni életutak rajzolódnak ki, olyan élmények és saját dokumentumok kerülnek elő, melyek nagy értéket képviselve rajzolják meg az Intézet alapításától eltelt évtizedek történetét. A személyes élményeken és korhű dokumentumokon kívül érdemes kicsit elidőzni az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetnek jelenleg otthont adó két épület történelmén is. A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának tervtárában fellehető eredeti tervek tanúsága szerint a Horánszky u. 15. alatt lévő ház között épült Fort Sándor műépítész tervei szerint. Az utca neve akkor a műépítész homlokzattervén szereplő felirat szerint Zerge utca volt. Az 1930-as években egy frissen elhalálozott kerületi ügyvédről átkeresztelték Horánszky utcának, majd az ötvenes években kapta a Makarenkó utcanevet. A rendszerváltást követően ismét a Horánszky utca nevet viseli. Az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete által 1979-ben kiadott intézeti tájékoztató leírása szerint az épület korábban a Károlyi grófok tulajdona, majd a II. világháború végéig román nagykövetség volt. A felszabadulás után itt kapott helyet a Varga Katalin Ápolónőképző, majd a Jáhn Ferenc Gyermekápolónőképző Iskola és Kollégium. Az épület ma, a hetvenes évek elejétől Intézetünk székhelye, ahol a Főigazgatóság, a Gazdasági- és Fejlesztési Igazgatóság kapott elhelyezést a 3 tanterem, az informatikai és demonstrációs terem mellett. A Horánszky utca 24. szám alatti épület az ingatlan értékesítésére a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázat szerint 1910-ben épült. Az épületben található üvegezett ajtón Forgó és Társa 1889 felirat szerepel. Stílusjegyei alapján építése ténylegesen a XIX. század végére, a XX. század elejére eshet. A ház falán lévő emléktábla szerint 1949-ig az Özvegyek és hadiárvák gondozását ellátó intézet volt, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem diétásnővér-képző iskolájaként működött. A házat az 1940-es évek környékén feltehetően átalakították és bővítették. Erre utal az épület külső homlokzatának jobb oldalán lévő tábla, mely szerint Építette Gavora Zsigmond A ház felújítását a sikeres pályázatot követően szeptemberben kezdték el, és Intézetünk 2006 októberében vehette birtokba. Az épület ma eredeti szépségének megőrzésével az ETI minden igényt kielégítő, korszerűen felszerelt és berendezett oktatási centruma. A jubileumra készülve gyűjtjük az 50 év korszakainak relikviáit, melyeket kiállítás keretében kívánunk bemutatni. Keressük azokat a volt ETI-s munkatársakat és tanulókat, akik bármilyen, az Intézet bármely korszakából származó emléktárgyat, fotót felajánlanak a kiállítás időtartamára. Kedves Olvasó, amennyiben emléke, dokumentuma, fényképe vagy más egyéb relikviája, ötlete van, és szeretne aktív részese lenni a jubileumi előkészületnek, majd az ünnepélynek, kérjük, keressen fel bennünket. Szeretettel és örömmel várjuk a jelentkezését! Demeter Józsefné, ETI 1 Krämer, Kiss és Társaik Építészeti és Generáltervező Kft.: Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció, øtinfo március 7