Az Eagle Eye Absolute Return Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap, mint beolvadó alap és az

Átírás

1 Az Eagle Eye Absolute Return Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap, mint beolvadó alap és az Első Magyar Daytrade Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap, mint átvevő alap EGYESÜLÉSI TÁJÉKOZTATÓJA december 11. Az egyesülésre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény ( Kbftv. ) alapján akként kerül sor, hogy az alábbiakban meghatározott Eagle Eye Absolute Return Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: beolvadó alap) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét az alábbiakban meghatározott Első Magyar Daytrade Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap ruházza át (a továbbiakban: átvevő alap), és cserébe a beolvadó alap befektetői az átvevő alap megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak. A beolvadó alap visszaváltással nem élő befektetői készpénzkifizetésben nem részesülnek. Beolvadó alap adatai Átvevő alap adatai az Alap neve Eagle Eye Absolute Return Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Első Magyar Daytrade Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap az Alap működési formája nyilvános az Alap fajtája nyíltvégű az Alap elsődleges eszközkategóriájának típusa értékpapíralap az Alap harmonizációja ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált alap az Alap futamideje határozatlan befektetési jegy névértéke 1 EUR befektetési jegy pénzneme EUR befektetési jegy ISIN azonosítója HU HU az Alap nyilvántartásba vételének időpontja az Alap nyilvántartásba vételének száma EN-III/TTE-312/2010 E-III/ /2008. Alapkezelő ACCESS Befektetés Alapkezelő Zrt. Letétkezelő ERSTE BANK Zrt. Forgalmazó BUDA-CASH BRÓKERHÁZ Zrt. (vezető) Raiffeisen Bank Zrt. (további forgalmazó) Könyvvizsgáló Gyimesi és Társa Kft.

2 1. A tervezett egyesülés háttere és indokai Az Alapkezelő Igazgatósága a július 27. napján kelt, /1. számú napján kelt /1 számú határozatával módosított határozatban elhatározta a beolvadó alap január 16. napján történő beolvadását az átvevő alapba. Az egyesülés indoka, hogy az Alapkezelő átlátható és költséghatékony termékpalettát szeretne kialakítani a befektetői számára. Ennek keretében indokolt lehet a hasonló befektetési politikájú alapok összevonása, melyek az egyesülés után költséghatékonyabb formában működhetnek, amely előnyeit a befektetők is élvezhetik. A beolvadó és az átvevő alap hasonló kockázati profilú, befektetési céljai, illetve befektetési stratégiája pedig gyakorlatilag megegyezik. 2. A tervezett egyesülés befektetőkre gyakorolt lehetséges hatása A tervezett egyesülés a beolvadó és az átvevő alap befektetői számára nem hordoz jelentős változást, tekintettel arra, hogy az alapok meghatározó paraméterei megegyeznek. Így például sem a befektetési politikában, sem a befektetőket terhelő költségek (pl. vételi és eladási jutalékok), az alapot terhelő költségek és a forgalmazási rend tekintetében az egyesülést követően az alapok befektetői nem fognak jelentős eltéréssel szembesülni. Ugyanakkor az egyesülés pozitív hozadékaként megjelenik a méretgazdaságosság és a költséghatékonyság a befektetők számára. A jogutód alap vagyona, azaz befektetési jegyeinek összesített darabszáma és az összesített nettó-eszközérték megnő. Az egyesülés hatálybalépésének napján a beolvadó alap megszűnik és minden eszközét és kötelezettségét az átvevő alapra ruházza át. Ennek megfelelően a beolvadó alap befektetőinek megtakarítása január 16. napján beolvad az átvevő alap vagyonába, amely beolvadást követően a befektető már a jogutód alap befektetéséből részesül a befektetési politika tekintetében várható lényeges különbségek, A beolvadás a befektetési politikát és stratégiát érdemben nem befolyásolja, tekintettel arra, hogy a beolvadó és az átvevő alap hasonló kockázati profilú, befektetési céljai, illetve befektetési stratégiája gyakorlatilag megegyezik az egyesülés várható költségei, Az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy adminisztratív költségeket az alapkezelő viseli, azokat nem terheli sem az egyesülésben részt vevő alapokra, sem azok befektetőire az egyesülés várható eredménye, Az egyesülés elsődleges célja, hogy javítsa az alapkezelés hatékonyságát és csökkentse az egységnyi kezelt eszközre jutó (azt terhelő) költségeket. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy egységnyi kezelt vagyont minél kevesebb költség terhel. Minél nagyobb értékű az egy alap által kezelt összes eszköz, annál hatékonyabban lehet azokat kezelni és annál kisebb lesz az egységnyi kezelt eszközre jutó költség az időszaki jelentések, Az egyesülő alapok legfrissebb jelentéseit a jelen tájékoztatás 1. számú melléklete tartalmazza. A beolvadó, illetve az átvevő alap letétkezelője köteles ellenőrizni az alapok vonatkozásában készített egyesülési tervezetnek egyes adatait, így az egyesülés típusának és az egyesüléssel érintett alapoknak a megjelölését, az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját, illetve az az eszközök átruházására és a kollektív befektetési értékpapírok cseréjére alkalmazandó

3 szabályokat. A letétkezelő köteles nyilatkozni az adatok törvényi előírásokkal és az alapok kezelési szabályzatával való megfelelőségéről. Az alapok könyvvizsgálója továbbá köteles felülvizsgálni az eszközöknek és a kötelezettségeknek az alkalmazandó átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeket, az átváltási arány számítási módszerét, valamint a megállapított tényleges átváltási arányt. Ezen ellenőrzésről készült jelentést mind a beolvadó, mind az átvevő alap befektetői díjmentesen elérhetik az alapok forgalmazási helyein, az alapkezelő és a forgalmazó honlapján a teljesítmény lehetséges csökkenése, Bár az egyesülés legfőbb célja a hatékonyság és az egyesült alap teljesítményének növelése, nem garantálható, hogy ez ténylegesen is bekövetkezik. Változatlan piaci és működési feltételek mellett azonban reális várakozás az alapkezelés hatékonyságának és az alap teljesítményének növekedése a beolvadó alap befektetőinek jogaiban a tervezett egyesülés miatt bekövetkező esetleges változások részletei, A beolvadó és az átvevő alap tájékoztatója és kezelési szabályzata azonos jogokat biztosít a beolvadó és az átvevő alap befektetői számára, így a beolvadó befektetőinek jogai nem változnak. Amennyiben a beolvadó alap befektetői a továbbiakban is szeretnének részesülni a jogutód alap befektetéseiből, nincsen teendőjük, mivel az egyesülés a befektetők számára költségmentesen, automatikusan kerül végrehajtásra. A beolvadó alap azon befektetőinek, akik nem kívánnak a jogutód alap befektetéseiből részesülni lehetőségük van, hogy a jelen tájékoztatás közzétételétől január óráig befektetési jegyeiket díjmentesen visszaváltsák a forgalmazónál. Azon befektetők, akik a fenti határidőig elmulasztják ezen díjmentes visszaváltási lehetőséget, az egyesülést követően, első alkalommal január 19. napján már a jogutód alap befektetőjeként jogosultak jogaikat gyakorolni, azaz befektetési jegyeikre megbízást adni, a jogutód alap forgalmazójánál hatályos kondíciós listája alapján meghatározott jutalék megfizetésével A beolvadó alap és az átvevő alap kiemelt befektetői információi eltérő profilú, a Bizottság 583/2010/EU rendeletének 8. cikke értelmében vett szintetikus kockázat és nyereség-mutatókat tartalmaz. A mutató alapján a beolvadó alap éves volatilitása 8,76%, az átvevő alap volatilitása 12.46%. A két alap eltérő kockázatának oka az, hogy az átvevő alap nyitott pozíciói jellemzően napon belül zárásra kerülnek. Kockázati besorolás Beolvadó alap Az alap kockázati besorolását a magasabb hozam érdekében vállalni kívánt magasabb kockázatvállalás, illetve az alap múltbéli teljesítménye indokolja. Szintetikus kockázat és nyereségmutató: 4 Átvevő alap Az alap kockázati besorolását a kiemelkedő hozam érdekében vállalni kívánt magasabb kockázatvállalás, illetve az alap múltbéli teljesítménye indokolja. Szintetikus kockázat és nyereség-mutató: 5

4 Az alapokhoz kapcsolódó lényeges kockázatok Beolvadó alap Átvevő alap Az Alap az átlagosnál lényegesen magasabb kockázatot felvállalva, rövidtávú pozíciókat vesz fel, elsősorban a legnagyobb likviditású nemzetközi indexek, mint a DAX, S&P500, stb. származtatott termékein keresztül. A felvett pozíciók az alap befektetési stratégiájával összhangban, jellemzően napon belüli zárásra kerülnek. Az Alap szokásosnál magasabb kockázatának oka, hogy a származtatott alapok a jogszabály által megengedett, saját tőkéjükre vetített maximum kétszeres tőkeáttételt is felvehetnek, amely lehetőséggel az Alapkezelő indokolt piaci helyzetekben szigorú kockázatkezelési szabályokat betartva élni is kíván. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mertekben ki nem zárhatok. A tőkeáttétellel való kereskedés az adott ügyletbe fektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. Az alap vagyonának egy részét olyan eszközökbe fektetheti, amelyek devizában kerülnek meghatározásra, és az eszközérték meghatározása során a mindenkori aktuális devizaárfolyamon kerülnek átszámításra. Ebből fakadóan a devizaárfolyam változása lényegesen befolyásolhatja az alap nettó eszközértékét. Az Alap az átlagosnál lényegesen magasabb kockázatot felvállalva, rövid- és középtávú pozíciókat vesz fel a lehető legszélesebb spektrumú piacokon. Az Alap elsődleges befektetési célpontjait határidős devizapiacokon kereskedett devizapárok és olyan külföldi kibocsátású részvények, ETF, CFD, ETC stb. pénzügyi eszközök jelentik, amelyek a legnagyobb forgalmú nemzetközi tőzsdék piacain megfelelő likviditással rendelkeznek. Az Alap származtatott alapként mind az adott pozícióban felvehető maximális tőkeáttétel, mind a short pozíciók nyitásának lehetőségével élni kíván. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mertekben ki nem zárhatok. A tőkeáttétellel való kereskedés az adott ügyletbe fektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. Az alap vagyonának egy részét olyan eszközökbe fektetheti, amelyek devizában kerülnek meghatározásra, és az eszközérték meghatározása során a mindenkori aktuális devizaárfolyamon kerülnek átszámításra. Ebből fakadóan a devizaárfolyam változása lényegesen befolyásolhatja az alap nettó eszközértékét.

5 2.8. a kiemelt befektetői információkban közzétett összegek alapján a két alappal kapcsolatos összes díj és költség összehasonlítását, Folyó költségek Maximális vételi díj Maximális visszaváltási díj Teljesítménydíj Beolvadó alap Átvevő alap 9,08 % 3,65% 6% 0% (365 naptári napon belüli 0% visszaváltás esetén 6%) Az alap által az EONIA (BLOOMBERG:DBDCONIA:IND) index hozamán felül elért hozamok 30 %-a ha a beolvadó alap teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatás arról, hogy azt miként alkalmazzák az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig, A teljesítménydíj minden forgalmazási napon kiszámításra és elhatárolásra kerül az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig ha az átvevő alap teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatás arról, hogy azt a későbbiekben miként fogják alkalmazni azon befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmód érdekében, akik korábban a beolvadó alap kollektív befektetési értékpapírjait birtokolták, A teljesítménydíj minden forgalmazási napon kiszámításra és elhatárolásra kerül az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig a beolvadó és az átvevő alapnál. A beolvadó alap korábbi befektetési értékpapír tulajdonosainak érdekei nem sérülnek a beolvadás után. A teljesítménydíj benchmarkja, számítási módja és alkalmazott mértéke megegyezik a beolvadó és az átvevő alapnál tájékoztatás arról, hogy a beolvadó alap alapkezelője tervezi-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt, A beolvadó alap alapkezelője nem tervezi a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt az átvevő alap befektetői tekintetében tájékoztatás arról, hogy az átvevő alap alapkezelője szerint az egyesülés várhatóan lényeges hatást gyakorol-e az átvevő alap portfóliójára, és hogy tervezik-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását, akár az egyesülés hatálybalépése előtt, akár utána, Az alapkezelő szerint az egyesülés várhatóan semleges hatást gyakorol az átvevő alap portfoliójára. Az alapkezelő nem tervezi az átvevő alap portfolió összetételének számottevő megváltoztatását sem az egyesülés hatálybalépése előtt, sem pedig utána a befektetők figyelmeztetése az alap egyesülésének következtében felmerülő, a befektetőkre vonatkozó adózási szabályok esetleges megváltozásáról; Jelen összefoglaló nem jelenti az Alapokra vonatkozó és a Befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalását, és teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra, illetve egyéb szabályokra való hivatkozással minősül. Az egyesülésben részt vevő mindkét alap tájékoztatója és kezelési szabályzata azonos tájékoztatást tartalmaz a befektetőkre vonatkozó adózási szabályokról.

6 Felhívjuk a beolvadó alap befektetőinek figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény ( Szja törvény ) hatályos szövege szerint, a 65. (1) bekezdés b) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGTállamban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől [ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az bb) pontban említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki, ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta). Az Szja. 65. (6) pontja szerint az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény ( Eho törvény ) szerint a kamatjövedelmek után fő szabály szerint 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást ( eho ) is kell fizetnie annak a magánszemélynek, aki társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény ( Tbj, törvény ) szerint belföldinek minősül. Ennek megállapítása, levonása és átutalása az adóhatóságnak a kamatot terhelő személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a kifizető feladata. Nem kell azonban ehót fizetni azon befektetési alapok befektetési jegyein elért kamatjövedelem esetén, amelyek mögött az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékban az Európai Gazdasági Térség (EGT) állama által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír van. (Jelenleg az EGT-államok közül magyar forintban csak Magyarország bocsát ki ilyen értékpapírokat - államkötvényeket és kincstárjegyeket.) Ezen szabály alkalmazásának feltétele még, hogy a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.

7 TBSZ számlán elért befektetések hozamának adózása Az Szja törvény 67/B. -a szerinti tartós befektetési szerződés (TBSZ) esetén a befektető által elért hozamra az Szja törvényben foglalt feltételek fennállása esetén kedvezményes adózási szabályok vonatkoznak. Amennyiben a befektető befektetési jegyeit TBSZ számlán keresztül vásárolja meg, jegyzi le és itt is helyezi el, és ezen befektetéseit a számlanyitás naptári évét (gyűjtési időszak) követő öt naptári évig (lekötési időszak) nem veszi fel (nem tartozik ide a befektetési jegyek ellenértékének a TBSZ számlán történő újrabefektetése), akkor az 5 éves lekötési időszak utolsó napja tekintetében elért hozamot nem terheli sem adó, sem eho. Az szja-mentesség (azaz a kamatjövedelem után fizetendő adó alóli mentesség) csak a lekötési időszak utolsó napján áll fent, azaz az ezt követően elért jövedelem nem lesz szja-mentes, így ha a befektető a befektetési jegyeit az 5 éves lekötési időszak utolsó napja után is a TBSZ számlán megtartja, akkor azok értékesítése esetén szja merülhet fel.) Ha azonban a befektető a TBSZ számláján lévő megtakarítását ezen időtartam vége előtt részben vagy egészben felveszi, akkor az alábbiakban megfogalmazott szabályok érvényesülnek: Amennyiben a lekötés fentiekben meghatározott megszakítása a TBSZ számla megnyitásának naptári évében vagy az ezen naptári évet követő 3 naptári éven belül történik, akkor ez a TBSZ számla megszűnésével jár, és az elért hozamok után a 16%-os mértékű személyi jövedelemadót kell a befektetőnek megfizetnie. Ha a lekötés ilyen módon történő, 3 éven belüli megszakítására augusztus 1. után kerül sor, akkor ezen túlmenően a hozamot 6% eho is terheli, amelynek megállapítása, levonása és átutalása az adóhatóságnak a kifizető feladata (eltérően a hozamot terhelő személyi jövedelemadótól, melyet a kifizető nem von le, hanem ebben az esetben azt továbbra is a befektetőnek kell megfizetnie az adóhatóság felé). Nem keletkezik azonban ehokötelezettség az olyan TBSZ számlák esetén, melyeket még augusztus 1. előtt nyitottak. Amennyiben a számlanyitás naptári évét követő 3 naptári év eltelte után, de az 5. évet megelőzően történik a lekötés megszakítása, vagy a 3 év után a befektető a TBSZ-t nem hosszabbítja meg, akkor az elért hozamok után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 10% lesz. A 3. év utolsó napján kivett részösszeg esetén, a kivett összegre a 10%-os kedvezményes adófizetés vonatkozik és a bent maradó összeg pedig az 5. év végéig továbbvihető a teljes adómentesség kihasználása érdekében. Ezekben az esetekben eho-fizetési kötelezettség nem merül fel. A TBSZ-szel kapcsolatos jogszabályok az Alap futamideje alatt változhatnak, így ennek megfelelően a TBSZ számla fentiekben meghatározott esetekben történő feltörése esetén alkalmazandó adómértékek esetén a mindenkor hatályos adójogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni. Belföldi jogi személyek A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából származó árfolyamnyereség és, árfolyamveszteség, illetve a befektetési jegyek hozama a társasági adó alapjának része. Külföldi illetőségű természetes személyek, illetve jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: A külföldi illetőségű természetes személyek tulajdonában lévő befektetési jegyekből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó és eho megállapításánál figyelembe kell venni a külföldi befektetési jegy tulajdonos adózás szempontjából megállapított illetőségét. Az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező személyek esetén az EU Megtakarítási Irányelvének megfelelően a befektetési jegyek hozamából nem történik adólevonás,

8 a befektető az illetősége szerinti országban teljesíti az adókötelezettségét ezen jövedelme után. Továbbá, ebben az esetben a magánszemély jövedelmét nem terheli eho. Az olyan befektető esetén, akinek az adózási illetősége EU-n kívüli országban van, figyelembe kell venni a Magyarország és az illetőség országa között esetleg fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (feltéve, hogy a befektető az illetőségét megfelelően igazolta). Ha az egyezmény nem engedi meg a jövedelem adóztatását Magyarországon, akkor abból nem kell sem személyi jövedelemadót, sem pedig ehót vonni. Ha azonban az egyezmény megengedi a jövedelem adóztatását Magyarországon, akkor a kifizetőnek le kell vonnia mind a személyi jövedelemadót (az egyezmény szerinti adókulccsal), mind pedig a 6%-os ehót. Az egyezmény hiányában (vagy ha a befektető nem igazolja az illetőségét) a külföldi illetőségű természetes személyekre ugyanúgy a belföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak. Azok a külföldi illetőségű természetes személyek, akiktől a kifizető a fentiek szerint ehót vont le, azonban a társadalombiztosítási jogszabályok szerint nem minősülnek belföldinek, kérhetik a adóhatóságtól a tőlük levont eho visszatérítését. 3. a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos jogai 3.1. a befektetőknek az egyesüléssel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés joga, A jelen tájékoztatón túlmenően a befektetők az alapok forgalmazójánál és az alapok kezelési szabályzatában megjelölt értékesítési megbízottaknál hozzáférhetnek az alábbi adatokhoz és információkhoz, és azokból ingyenesen másolatot kérhetnek: (i) az egyesüléshez készített és a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott egyesülési tervezet, (ii) a letétkezelő alábbi 3.2 pont szerinti jelentései, (iii) az egyesüléssel érintett alapok tájékoztatói és kezelési szabályzatai a befektetők kérésre a könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés joga, továbbá, hogy a jelentés miként szerezhető be, Az alapok letétkezelője ellenőrizte a jelen egyesüléshez készített egyesülési tervezet bizonyos pontjait, így az eszközök átruházására és a befektetési jegyek cseréjére alkalmazandó szabályokat illetve az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját, és nyilatkozott az adatok törvényi előírásokkal és az alapok kezelési szabályzataival való megfelelőségéről. Ezen nyilatkozat az átvevő alap forgalmazójánál és értékesítési megbízottainál már jelenleg is ingyenesen beszerezhető, illetve elérhető az alapkezelő és a forgalmazó honlapján is. Ezen túl az alapok könyvvizsgálója felül fogja vizsgálni (i) az eszközöknek és a kötelezettségeknek a törvény szerinti, az alkalmazandó átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeket, (ii) az átváltási arány számítási módszerét, valamint (iii) a hatálybalépés napjára megállapított tényleges átváltási arányt és erről jelentést készít. Ezen jelentés annak elkészültét követően lesz ingyenesen beszerezhető, illetve elérhető az alapkezelő és a forgalmazó honlapján a jog, hogy a befektetők a Kbftv. 95. (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék kollektív befektetési értékpapírjaik térítésmentes visszavásárlását, visszaváltását vagy átváltását, továbbá e jog érvényesítésének végső határideje; valamint az adott alap felhalmozott hozamainak kezelésére vonatkozó szabályok; A beolvadó és az átvevő alap befektetői a jelen tájékoztatás napjától január óráig kérhetik befektetési jegyeik visszaváltását. A visszaváltásért az alap forgalmazója illetve értékesítési megbízottai a befektetők részére semmilyen visszaváltási jutalékot nem számít fel. Az alapok felhalmozott hozamainak kezelésére vonatkozó szabályok: Az alapok felhalmozott hozamai naponta elhatárolásra kerülnek.

9 A beolvadó és az átvevő alap nem hozamfizető alapok. Az alapok befektetői a realizált hozamot a befektetési jegyek visszaváltásával kaphatják meg. A beolvadó alap befektetői az egyesülés során alkalmazott átváltási arány szerint realizálhatják a befektetési jegyeik hozamát. 4. a lényeges eljárási szempontok és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának esetleges felfüggesztésére vonatkozó szabályok és információk; A beolvadó és az átvevő alap befektetési jegyeinek forgalmazása január 12. napjától 5 (öt) munkanapra felfüggesztésre kerül. Ennek megfelelően ebben az időszakban a forgalmazók nem fogadnak el sem vételi, sem visszaváltási megbízásokat, a befektetők január :00 óráig jogosultak a beolvadó, illetve az átvevő alapban lévő befektetéseikre díjmentesen visszaváltási megbízást adni. A forgalmazás felfüggesztése alatt a forgalmazó a beolvadó alap befektetői befektetési jegyei átváltása érdekében a befektetési jegyeket automatikusan átvezeti az alap letétkezelője által, a befektetési jegyek visszaváltására szolgáló értékpapírszámlájára. Az egyesülés hatálybalépésének napján, azaz január óráig ezen befektetési jegyek napon törlésre kerülnek és a letétkezelő ugyanezen napon kezdeményezi a törölt befektetési jegyek helyébe lépő új (az átvevő alap által az átváltási szabályoknak megfelelően kibocsátott) befektetési jegyek átvezetését azon törléssel érintett befektetők részére értékpapírszámlát vezető forgalmazó számára. Az átvevő alap befektetési jegyeit ezen forgalmazó írja jóvá az érintett befektetők értékpapírszámláján. 5. a Kbftv szerinti, a beolvadó és az átvevő alapra vonatkozó kiemelt befektetői információk másolata; Az egyesülő alapok legfrissebb kiemelt befektetői információt a jelen tájékoztatás 2. számú melléklete tartalmazza. 6. amennyiben a tervezett egyesülés feltételei az egyesülés kapcsán készpénzkifizetésről is rendelkeznek, a javasolt kifizetés szabálya; A tervezett egyesülés során a befektetők részére készpénzkifizetésre nem kerül sor. 7. az időszak, amely alatt a befektetők még jegyezhetik a beolvadó alap kollektív befektetési értékpapírjait, és azok visszaváltását is kérhetik; A beolvadó alap befektetői a jelen tájékoztatás napjától január :00 óráig jegyezhetik a beolvadó alap befektetési jegyeit, illetve ezen időpontig kérhetik azok visszaváltását. 8. az időpont, amelytől a Kbftv. 95. (1) bekezdésében biztosított jogokkal a vonatkozó határidőig nem élő befektetők már az átvevő alap befektetőiként gyakorolhatják jogaikat; Amennyiben a beolvadó alap egy befektetője a 7. pontban rögzített határidőig nem kérte a befektetési jegyeinek visszaváltását, úgy attól az egyesülés hatálybalépésének napjától kezdődően gyakorolhatja az átvevő alap befektetőjeként őt megillető jogokat, tekintettel arra, hogy az átvevő alapnak az érintett befektetőt megillető befektetési jegyei ezen a napon kerülnek jóváírásra a befektető értékpapír-számláján. 9. összefoglaló az egyesülés menetrendjéről. 1) A beolvadó alap befektetési jegyeire vonatkozóan január :00 óráig adható vételi és visszaváltási megbízás. 2) A beolvadó és az átvevő alap befektetői a jelen egyesülési tájékoztató közzétételétől január :00 óráig jogosultak a beolvadó, illetve az átvevő alapban lévő

10 befektetéseikre díjmentesen visszaváltási megbízást adni. 3) január 12. napjától 5 (öt) munkanapra a beolvadó és az átvevő alap befektetési jegyeinek forgalmazása felfüggesztésre kerül, azaz a jelen felsorolás 2) pontjában meghatározott időpontig van lehetőség a beolvadó alap befektetési jegyeinek forgalmazására, ezt az időpontot követően a beolvadó alap befektetési jegyeire vételi és visszaváltási megbízások nem adhatóak. 4) január 16. napján a letétkezelő a jogutód és a beolvadó alap egy befektetési jegyére jutó nettó eszközértékei alapján a beolvadás határnapjára az alábbi számítási módszerrel meghatározza az átváltási arányt. A beolvadó és az átvevő alap befektetési jegyeinek az egyesülés során alkalmazandó átváltási arányát az alábbiak szerint kell megállapítani: a) az egyesülés hatálybalépésének napjára meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő alap befektetési jegyeinek egy jegyre jutó nettó eszközértékét. b) a beolvadó alap nettó eszközértékét az átvevő alap értékelési elveivel azonos módon kell megállapítani. c) a beolvadó alap befektetési jegy sorozatának átváltási aránya a fentiek szerint megállapított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének és az átváltás során adandó átvevő alap kollektív befektetési jegyének egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének a hányadosa. a beolvadó alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapjára érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke átváltási arány = az átvevő alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapjára érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke Az átváltási arány meghatározására 6 tizedesjegy pontossággal kerül megállapításra. A beolvadó és az átvevő alap befektetési jegyeinek névértéke és devizaneme megegyezik. 5) január 16. napján a befektetők értékpapírszámláján törlésre kerülnek a beolvadó alap befektetési jegyei és a jogutód alapok befektetési jegyei jóváírásra kerülnek. A befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap befektetési jegy darabszáma megegyezik a befektető értékpapírszámláján a beolvadás határnapján nyilvántartott beolvadó alap befektetési jegy darabszáma és az átváltási árfolyam szorzatával. A beolvadó alap befektetői a jogutód alap befektetési jegyeivel fognak rendelkezni. A befektetők értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap befektetési jegy darabszámának tört része felfelé kerekítésre kerül egész számra, így jóváírásra csak egész darabszámú befektetési jegy kerülhet. A beolvadás során alkalmazott felfelé kerekítési eljárás során esetlegesen keletkező többlet befektetési jegyek értékének megfelelő saját tőkét az Alapkezelő pótolja a jogutód alap számára. A KELER Zrt. a beolvadás hatálybalépésének napján törli a rendszeréből a beolvadó alap befektetési jegyeit és megkeletkezteti szükséges darabszámban a jogutód alap befektetési jegyeit. 8) január 16. napján a beolvadó alapnak a beolvadás határnapján meglévő portfóliója, eszközei, követelései és kötelezettségei átvezetésre kerülnek a jogutód alap a beolvadás határnapján érvényes portfólió, eszközök, követelések illetve kötelezettségek állományába. 9) A beolvadó alap befektetői a jogutód alap befektetési jegyeire január 19. napján adhatnak első ízben megbízást. 10) A jogutód alap alapkezelője az egyesülés határnapjára vonatkozóan a Kbftv. 99. (4) bekezdésének megfelelően egyesülési jelentést készít. Az egyesülési jelentést az alapkezelő és a letétkezelő egyaránt aláírja és felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért. Az egyesülési jelentést az egyesülést követően 8 munkanapon belül az alapkezelő a Felügyelet számára tájékoztatásul megküldi és kérésre a Forgalmazón keresztül a befektetők rendelkezésére bocsátja. Az egyesülési jelentés tartalmazza:

11 a beolvadó és az átvevő alapok eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és értékét az egyesülés előtt és azt követően; kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket; a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát, az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt. Az alapkezelő az egyesüléshez kapcsolódó nyilvános dokumentumokat (Egyesülési tervezet, Tájékoztatás) a Felügyelet jóváhagyását követően a közzéteszi az alapkezelő a Forgalmazó és a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett című honlapokon. Budapest, december 11. Balogh Attila vezérigazgató