AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Átírás

1 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Magyar Közigazgatási Minőség Díj 2008 Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, november Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) , (42) , Fax: (42)

2 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. A forrásokat igénybevétel gyakorisága szerint lehetett besorolni október hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1826 kérdőívet postáztak ki és 1346 (ebből a régióban értékelhető 1335 kérdőív) munkáltatótól kapták vissza az adatlapot, amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerőgazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 73,7%, ami valamivel eredményesebb, mint az előző negyedévi 71,1%. Országosan ez az arány mindkét időszakban nyolctizedet tett ki. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók 39%-a Hajdú-Bihar megye (kiküldött 891 db, beérkezett 525 db, beérkezési arány: 58,9%) illetékességi területéhez tartozik, valamivel több mint egynegyede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 403 db, beérkezett 373 db, beérkezési arány: 92,6%) működik. Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 532 db, beérkezett 448 db, beérkezési arány: 84,2%) tevékenykedik a régióban válaszadók egyharmada. A KSH munkaerő-felmérése szerint II. negyedévében, régiós szinten a éves népességből 578,1 ezer fő volt gazdaságilag aktív, mely 1,7 százalékkal volt kevesebb mint az előző év azonos időszaki. Az aktivitási arány hasonló időintervallumban az előző évi 51,1%-ról 50,4%-ra változott a régióban, ami országos szinten közel ugyanilyen mértékben 0,6 százalékponttal 54,3%-ra csökkent. Térségünkben a gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 15,6 ezer fős csökkenést mutatott és ez II. negyedévben 512,2 ezer fő volt, aránya 44,7%-nak felelt meg, ami jelentős mértékben elmarad az országos szintén csökkenő 50,2%-os rátától. A munkanélküliek 65,9 ezer fős száma 5,5 ezer fővel magasabb volt az előző évinél, arányuk 10,3%-ról 11,4%-ra módosult. Az országos adatokhoz viszonyítva mindkét évben 3,3-3,8 százalékponttal kedvezőtlenebb e mutató értéke. A gazdaságilag nem aktív éves népesség 5,1 ezer fővel, 568,6 ezerre emelkedett egy év alatt. A KSH I. félévi intézményi munkaügyi statisztikája szerint a régióban alkalmazásban állók száma 294 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest további 5,5 ezer fős csökkenést jelentett. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanekkor forint volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb 2

3 mértékben növekedett (6,6%) mint a hazai átlag (8,2%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő , éves népesség száma b), 1000 fő 1 146, ,2 14,9 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 578, ,7 13,8 Aktivitási arány b),% 50,4 54,3 92,8 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 512, ,5 13,2 Foglalkoztatási ráta b),% 44,7 50,2 89,0 Munkanélküliek b), 1000 fő 65,9 319,2 20,6 Munkanélküliségi ráta b), % 11,4 7,6 150,0 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 294, ,9 10,7 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft ,2 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,1 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,1 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján II. negyedéves adatok. c) KSH I. féléves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) I-III. negyedéves átlag június végén Észak-alföldi régiós székhellyel gazdasági szervezetet regisztráltak, amelyek zöme (95,2%-a) vállalkozásként működött és növekedési üteme (80%) lényegesen meghaladta az országban számított átlagot (28,7%). Ezer lakosra a régióban 153 vállalkozás jutott, mely az országos átlagtól (152 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) mindössze 1-gyel tér el a mezőgazdasági vállalkozások kényszerű növekedése következtében. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régióban egy-kilenc hónapjában átlagosan fő álláskereső volt nyilvántartva, mely mintegy fővel (6,2%-kal) magasabb létszám, mint az előző év azonos időszakában. Ez idő alatt a régió mindhárom megyéjében növekedett az álláskeresők száma. A létszámemelkedés és annak üteme is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb ( fő; +6,9%). Az álláskeresők 46,5 százaléka ( fő) Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamivel több mint egyharmada ( fő) Hajdú-Biharban és közel 19%-a ( fő) Jász-Nagykun-Szolnok megyében rendelkezett állandó lakhellyel. A megyék közötti megoszlás egy év alatti változása nem jelentős. Az év egy-három negyedévében a régióban tovább romlott az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A szakképzetlenek és ezen belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is emelkedett egy év távlatában. Az összes álláskeresőn belül a szakképzettség nélküli álláskeresők részesedése 57,1%. A régióban az álláskeresők életkor szerinti összetétele a két év azonos időszakában alig változott I-III. negyedévben a fős, 26 évnél fiatalabb korosztály jelentette az 3

4 álláskeresők 21,3%-át, míg a másik, kiemelten kezelendő korcsoport a 45 évnél idősebbeké tette ki a foglalkoztatásban nem részesültek 25%-át ( fő). Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a már megszokottnak megfelelően a férfiak voltak többen ( fő, 53,3%), azonban a nők száma valamivel gyorsabb ütemben nőtt a tavaly azonos időszaki állományhoz képest. A vizsgált negyedévekben a régió álláskeresőinek döntő hányada (86,7%) fizikai foglalkozású volt, és egyre inkább csökken a korábban szellemi foglalkozásúként alkalmazottak száma a regisztrációban I-III. negyedévében az Észak-alföldi régióban a pályakezdő álláskeresők száma havonta átlagosan fő volt, mely 824 fővel, azaz 6,9%-kal meghaladta a év hasonló időszakának átlagát. Régiós szinten a pályakezdők aránya az álláskeresőkön belül 11,6 százalék volt, amely 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az arány a megyéket tekintve jelentős szóródást mutatott: Hajdú-Biharban 11,3%, Jász-Nagykun- Szolnokban 8,2%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 13,2% volt első kilenc hónapjában átlagosan olyan álláskereső volt a regisztrációban, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősített a régióban. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak több mint egyharmada egy évnél is hosszabb idő óta nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2007-es esztendő azonos időszakához képest fővel, azaz 27,1%-kal emelkedett első kilenc hónapjában az első alkalommal álláskereső státuszba kerültek létszáma az előző év azonos időszakához képest 13,5%-kal csökkent a régióban, így számuk a tavalyi főről főre mérséklődött. Ez úgy alakult ki, hogy az újonnan belépők száma január-szeptemberében mind a három megyében kevesebb volt, mint a korábbi esztendő azonos időszakában. A I-IX. havi átlagos adatok azt mutatják, hogy a régióban nyilvántartott álláskeresők közel 60 százaléka ( fő) kapott valamilyen ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzatoktól. Ez a létszám 8,9%-kal magasabb, mint azonos időszakában, viszont az arányuk (58,3%) akkor is hasonlóan alakult. A különböző típusú (járadék és segély) álláskeresési ellátásban részesülők száma fő volt ebben az időszakban, mindössze 10 fővel több, mint az előző év egy-kilenc hónapjában. A munkaügyi központtól ellátásban részesülők közel 70%-a járadék típusú, háromtizede pedig segély típusú ellátást kapott. Az önkormányzatok által adható rendszeres szociális segélyre 43 ezren szereztek jogosultságot, ez fővel, azaz 14,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A októberi negyedéves munkaerő-felmérésben a régióban résztvevő 1335 munkáltató kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások kategóriájába, valamivel több mint egynegyede létszám-kategóriáját tekintve közepes vállalkozás, mintegy 5%-a tartozott a nagyvállalkozások körébe. Összességében a felmérésben résztvevő szervezetek száma mindössze fél százalékát tette ki a KSH június 30-án kimutatott adatai szerinti régiós székhelyű regisztrált gazdasági szervezeteknek. A régió területén a felmérés időszakában a munkaerő-gazdálkodási adatlapot kitöltő cégek ágazati összetétele a korábban már megszokott arányoknak felelt meg. A válaszadók 28%-a tartozott a feldolgozóiparba, azon belül pedig a legtöbb adatszolgáltató (103 db, 7,7%) élelmiszer, ital, dohány-gyártással foglalkozik, 42 (3,2%) cég főtevékenysége textilgyártás és említésre méltó részarányt (50 db, 3,8%) képviseltek még a fémipari munkáltatók is. 4

5 A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviselt a mezőgazdaság (10,7%) és a kereskedelem, javítás (18,4%) ágazatba tartozó szervezetek száma. 7% körüli arányt képviseltek még a válaszolók között az építőiparban tevékenykedők és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás adatszolgáltatói. A közszféra szervezetei közül az oktatási intézményekhez tartozó szervezetek 6%-os részaránnyal jelentek meg a régióban választ adó szervezetek között. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok* szerint, I. félév Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, szeptember 30. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,6 Bányászat ,3 Feldolgozóipar ,4 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,6 Építőipar ,1 Kereskedelem, javítás ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,3 Pénzügyi közvetítés ,8 Ingatlanügyletek, bérbeadás ,0 Közigazgatás, társadalombiztosítás ,3 Oktatás ,3 Egészségügy, szociális ellátás ,8 Egyéb szolgáltatás ,4 ÖSSZESEN ,9 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH legutóbbi intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint az Észak-alföldi régióban alkalmazásban állók száma 294 ezer fő volt. A októberi felmérésünknél a térségben megkérdezett munkáltatók foglalkoztatták ennek a létszámnak több mint egyharmadát, majdnem 103 ezer főt. A létszámadatok figyelembevételével látható, hogy igen jelentős a mezőgazdaság (91,6%), az energiaipar (69,6%), és a pénzügyi közvetítés (63,8%) szervezeteinek ágazati reprezentációja. Megemlíthető még a bányászat 62,3%-os aránya is, bár a létszáma (329 fő) nem jelentős. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a kirendeltségek a visszaérkező adatlapok számát tekintve a kis- és közepes vállalkozásokat vonták be. A foglalkoztatotti méret szerint a bevont létszám megoszlása azt mutatja, hogy a munkavállalók jelentős része 85% a közép- és nagy létszámot foglalkoztató munkáltatóknál van jelen. Nemzetgazdasági ágak szerint a felmérésbe bevont munkáltatóknál a létszám közel fele öt ágazatból Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás (14,5%), Élelmiszer, ital, dohánygyártása (6,9%), Gép-, berendezés gyártása (7,3%), Kereskedelem, javítás (7,5%), valamint az Egészségügy, szociális ellátás (11,4%) területéről került ki. 5

6 Mint ahogy a korábbi felméréseknél, a októberi adatfelvételnél is a régió megyéi közül a legtöbb munkavállalót (38,3%, fő) a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban dolgozott az alkalmazottak valamivel kevesebb mint háromtizede ( fő), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az egyharmada, fő. Mindhárom megyében a létszám tekintetében legjelentősebb ágazat a feldolgozóipar, azonban részarányát tekintve nagy különbségek mutathatók ki. Az előző felmérésekhez hasonlóan Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható az egyes gazdasági ágak vonatkozásában: a feldolgozóipar és a mezőgazdaság foglalkoztatta a felmért létszám 24-27%-át, 6-8 százalékuk tartozott a villamosenergia-, gáz- és vízellátás, a szállítás, kereskedelem és a közösségi szolgáltatás ágazataihoz. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak több mint négytizede (43,1 és 44,9%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett. Mindkét megyében jelentős volt még az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók aránya (15%) is. A következő három hónap várható tendenciái Az Észak-alföldi régióban felkeresett és választ is adó 1335 munkáltató közül 22,6% a IV. negyedévihez hasonlóan tervez létszámbővítést ez év végéig. A növekedést prognosztizáló 301 munkáltató több mint egyharmada a feldolgozóiparba, egy hetede pedig a kereskedelem, javítás ágazatba tartozik. A októberi felmérésben részt vevő szervezetek 57%-ánál várhatóan nem változik a statisztikai állományi létszám a megkeresést követő három hónapban, ez 760 munkáltatót jelent. A létszámmozgást nem tervező cégek szintén a feldolgozóipar (26,5%), kereskedelem, javítás (22,9%) ágazatokból kerültek ki. A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek egy ötöde számol leépítéssel az elkövetkező három hónapban (274 munkáltató). A leépítést tervező cégek a mezőgazdaság (17,9%), feldolgozóipar (23,7%) és az építőipar (10,9%) ágazatokban tevékenykednek. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint fő Kilépő Belépő FEOR besorolás: 1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. 6

7 A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összességében év utolsó negyedévében az előző évekhez hasonlóan elsősorban a szezonalitás miatt csökkenő létszámgazdálkodással számolnak. Az általuk prognosztizált három hónap múlva várható létszám fővel (belépő: fő, kilépő: fő) kevesebb, mint szeptember 30- án, és ez jellemző az ágazatok többségére. A legnagyobb leépítési egyenleg (737 fő) a feldolgozóiparban várható, ez azonban nem éri el a 2%-os csökkenést. Számában (-595 fő) és ütemében (-27,4%) is a közigazgatás területén lehet fogyás, de jelentős létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók a szezonális ágazatokban: a mezőgazdaság, építőipar és a közösségi szolgáltatás területén. FEOR szerint vizsgálva az Északalföldi régióban az adatfelvétel szerint három csoportban várható jelentős mértékű mozgás, azonban ezeknél mindkét irányban számottevő a ki- és belépők aránya: az összes felvétel egyharmada az ipari és építőipari foglalkozásoknál, 14-15%-a a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, valamint a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásoknál várható. A leépítés, kilépés ugyanezeket a foglalkozásokat érinti leginkább, körükből kerül ki az összes csökkenés nyolctizede. A régió munkaerő-piaci körzeteinek többségében (71%) a munkáltatók létszámleépítéssel számolnak év végéig, mindössze 9 területen várható az alkalmazottak számában valamilyen mértékű (0,3 és 6,1% közötti) bővülés. A felmérést követő három hónapon belül a legjelentősebb leépítési egyenleg Nyíregyháza és Debrecen vonzáskörzetében várható, míg ütemét tekintve a Létavértesi (-11%) és a Püspökladányi (-15%) kirendeltségek partnerei számolnak a legnagyobb csökkenéssel. Némiképp kiemelkedő (5-6%-os) létszámbővülés várható Törökszentmiklós (+152 fő) és a Csenger (+44 fő) környéki munkáltatóknál. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák Egy éves távlatban mivel itt nem játszik közre a szezonalitás, kevésbé voltak pesszimisták a felmérésben résztvevő adatszolgáltatók. Mindössze -1,2%-os, fős létszámcsökkenési egyenleggel számoltak. A szeptember 30-ig várható létszámmozgások kirendeltségenként alacsonyabb határok között mozognak, mint a +3 hónapos viszonylatban. A leginkább (-5,4%) a nyíregyházi térség munkáltatói prognosztizáltak létszám-leépítési ütemmel, míg Törökszentmiklós és Polgári vonzáskörzetében egytizedes növekedésről számoltak be az adatszolgáltatók. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. A októberi felmérésben résztvevő munkáltató úgy gondolta, hogy szeptember 30-án várható létszáma fő lesz. Ezzel szemben a jelenlegi felmérésnél a 31-gyel nagyobb számú adatszolgáltató ennél jóval kevesebb fő statisztikai állományi létszámot tartott nyilván a III. negyedév zárónapján. 7

8 A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint Gazdasági ág tizenkét hónap múlva várható létszám jelenlegi fő megoszlása, % fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , ,6 Bányászat 322 0, ,3 Feldolgozóipar , ,4 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás , ,3 Építőipar , ,0 Kereskedelem, javítás , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,5 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás , ,6 Közigazgatás, társadalombiztosítás , ,1 Oktatás , ,9 Egészségügy, szociális ellátás , ,4 Egyéb szolgáltatás , ,1 ÖSSZESEN , ,0 Az adatszolgáltatói kör változása miatt inkább a statisztikai létszám összetétele tekinthető valósnak. A két időszak között növekedett a mezőgazdaságban dolgozók részaránya, ami a feldolgozóipar és az oktatás alkalmazottainak csökkenésével járt együtt júliusában az adatszolgáltató optimistán nyilatkozott három hónapos létszámgazdálkodásáról, fő alkalmazását prognosztizálták szeptember 30-ára, ami ezer fős bővülést jelentett. Ez év IV. negyedévében a jóval több választ adó munkáltató majdnem ennyi fős statisztikai állományi létszámmal oldotta meg feladatait. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. 8

9 A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. IV. negyedév) változás (fő) felsofokú tanár eladó gyártósori összeszerelő egyéb feld. gépek kez mezőg. gépvezető -59 belépő fő tehergépkocsivezető -102 autóbuszvezető szakasszisztens 53 0 munkaerő-piaci szolg. fogl kőműves lakatos hegeszto, lángvágó egyéb fémmegm szabó-varrónő húsfeldolgozó mezőg- gépjav egyenleg (fő) 200 tartósítóipari munkás 4-68 egyéb erdőgazd. fogl kilépő fő egyenleg Az előre jelzett be és kilépő forgalom a régióban több száz munkakört érint, mindkét irányú munkaerőmozgás a legtöbb esetben 50 fő alatt várható. A régióban összességében a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokat leszámítva 18 olyan foglalkozást jelöltek meg a munkáltatók, ahol vagy a belépők, vagy a kilépők létszáma meghaladja az 50 főt. Ez év utolsó negyedévében jelentős nagyságrendű 100 fő fölötti belépés várható a felsőfokú oktatók és a hegesztő, lángvágók körében, bár kis mértékű leépítés is várható mindkét csoportban, de a pozitív egyenleg így is 100 fő körül marad. 309 fős leépítés várható a szabó-varrónők körében, és jelentős létszámot (-669 fő) épít le az élelmiszeripar tartósítóipari munkásokból, ami a szezonális munka megszűnésével magyarázható. A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein első kilenc hónapjában 53 ezer állásbejelentés történt, ami az országos 17,2%-ának felelt meg. Addig, amíg hazai átlagban az időszak folyamán bejelentett álláshelyek száma közel 4%-kal csökkent, addig a térségünkben tevékenykedő munkáltatók 3,3%-kal több bejelentést tettek. A régió munkaerő-piaci elmaradását jelzi, hogy az úgynevezett piaci álláshelyek aránya az össz bejelentésből 43,8%-ot tett ki, míg országos szinten ez az arány megközelítette a kétharmadot. Ez azt jelenti, hogy az Észak-alföldi vállalkozások nagyobb hányada kénytelen a munkaügyi központ támogatását igénybe venni üres álláshelyeinek betöltésére, mint az ország más területein. 9

10 A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege I-III. negyedév Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az összes bejelentésből főben %-ban főben % Országos , ,9 Észak-Alföld , ,8 Hajdú-Bihar , ,1 Jász-Nagykun-Szolnok , ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,9 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép ÁFSz adatai A régióban a munkáltatók által felajánlott üres álláshelyek több mint négytizede a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében tevékenykedő cégektől származik, a másik két megye részesedése 29% körüli. A változásokat megvizsgálva megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legnagyobb a növekedés az előző évhez képest (11,7%), míg a régiós átlagtól leginkább a Hajdú-Bihar megyei enyhe csökkenő ütem maradt el. Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy a szervezet jellemzően mely forrásokból elégíti ki munkaerő-igényét. A felsorolt lehetőségek közül az igénybevétel gyakoriságát kellett megjelölniük az adatszolgáltatóknak. Megnevezés Munkaerő-igény kielégítésének módja Nem válaszolt Soha Alkalmanként Gyakran Összes válaszoló Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül* Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból *Család, rokonok, kollégák. A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók mintegy 25-30%-a nem választott a felsorolt válasz lehetőségek jó részére. A felmérés adatai szerint a legnépszerűbb módja a munkaerő-kielégítésének a munkaügyi kirendeltségek segítségével történik. A válaszadók több mint egyharmada fordul alkalmanként a munkaügyi központhoz üres 10

11 álláshely betöltése érdekében, több mint négytizedük pedig gyakran kér munkatársainktól segítséget % között volt az adatszolgáltatók között olyan cég, amelyik alkalmanként a hirdetést, az informális csatornákat, vagy a belső átcsoportosítás lehetőségét választja munkaerő-kielégítésének módjaként. A régió mindhárom megyéjében a munkaügyi kirendeltségek segítségét tartják elsődlegesnek a munkáltatók a munkaerő-igényük megoldására. Alkalmanként azért igénybe vesznek informális csatornákat és belső kapacitásukat is mozgósítják. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását, bár a IV. negyedévben a szokásosnál kevesebb alkalmat sorolnak fel. A rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. Jelenleg az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: TÁMOP "Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése" a TÁMOP Iroda munkatársai folyamatosan részt vesznek a kirendeltségek által szervezett munkáltatói fórumokon. Az Esély Innovációs Közalapítvány pályázatának véleményezése. "Egyedül nem megy" program képzési szakasz indítása től. "Segítő pedagógus" program foglalkoztatási szakasz indítása től. A évi képzési terv előkészítése. TÁMOP program aktuális feladatai megállapodásokban foglaltak végrehajtása. Felkészülés az új típusú közszolgálati teljesítmény-értékelés bevezetésére részvétel belső képzésen, munkatársak tájékoztatása decemberében régiós szakmai napokon kerül megtárgyalásra a rehabilitációs eljárás jogszabályi hátterének ismertetése, az eljárásrend alkalmazásával kapcsolatos kérdések. Szolnok, november 26. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Főosztály Pappné Benson Mária elemző 11

12 3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 1. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: -2,2% Balmazújvárosi Vámos- Tiszafüredi Debreceni pércsi Jászberényi Hajdúszoboszlói Kunhegyesi Létavértesi Karcagi Szolnoki Püspökladányi Törökszent- Berettyóújfalui miklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói Nyírbátori böszörményi Hajdúhadházi Jelmagyarázat: (%) - 3,1 alatt -3,1 --0,1 0,0-3,0 3,1 felett

13 12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 2. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: -1,2% Jászberényi Szolnoki Tiszavasvári Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Nagykállói Csengeri Polgári Nyírbátori Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Kunhegyesi Karcagi Hajdúszoboszlói Létavértesi Püspökladányi Törökszent Berettyóújfalui miklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Jelmagyarázat: (%) - 3,1 alatt -3,1 --0,1 0,0-3,0 3,1 felett

14 3. sz. melléklet A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % Db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 23 7, , ,3 7 9, ,7 B Halgazdálkodás C Bányászat D Feldolgozóipar E , ,1 1 0,3 1 0,2 2 0, , , , , , ,0 Villamos energia, gáz és vízellátás ,1 14 3,7 6 8,3 26 1,9 F Építőipar G Kereskedelem, javítás H I 28 8,9 54 9,5 13 3,4 1 1,4 96 7, , ,9 31 8,1 3 4, ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 23 7,3 25 4,4 7 1, ,1 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 11 3,5 23 4,1 9 2,4 6 8,3 49 3,7 J Pénzügyi közvetítés 3 1,0 9 1,6 5 1,3 1 1,4 18 1,3 Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás 39 12,4 34 6,0 17 4, ,7 Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás 1 0,3 11 1,9 12 3,1 1 1,4 25 1,9 M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O 8 2,5 22 3, ,8 1 1,4 76 5,7 5 1,6 18 3,2 25 6, ,9 58 4,3 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 9 2,9 37 6,5 27 7,1 2 2,8 75 5,6 Összesen , , , , ,0

15 4. sz. melléklet A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 109 7, , , , ,5 B Halgazdálkodás C Bányászat , ,2 6 0,4 30 0, , ,3 D Feldolgozóipar , , , , ,4 Villamos energia, gáz és E vízellátás , , , ,3 F Építőipar 120 7, , , , ,0 G Kereskedelem, javítás , , , , ,5 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 110 7, , , ,2 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 60 3, , , , ,5 J Pénzügyi közvetítés 6 0, , , , ,1 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , , , ,5 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7 0, , , , ,1 M Oktatás 23 1, , , , ,9 N Egészségügyi, szociális ellátás 20 1, , , , ,4 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás kitöltetlennel együtt 39 2, , , , ,1 Összesen , , , , ,0

16 5. sz. melléklet A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Statisztikai állományi létszám Várható változás Kirendeltség 3 hónap múlva 12 hónap múlva 3 hónap 12 hónap jelenlegi várható várható múlva múlva Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun- Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár- Bereg Összesen

17 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és

18 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.