AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Átírás

1 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, május Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) , (42) , Fax: (42)

2 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy alkalmaznak-e valamilyen atipikus foglalkoztatási formát és kértük jelöljék meg, hogy az adott eszköz milyen létszámot érint április hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1773 kérdőívet postáztak ki és 1277 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot (ebből a régió területén értékelhető 1269 db volt), amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerő-gazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 72%, ami az előző negyedévinél valamivel kevesebb volt. Országosan ez az arány kicsivel meghaladta a nyolctizedet. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók 34,9%-a Hajdú-Bihar megye (kiküldött 835 db, beérkezett 446 db, beérkezési arány: 53,4%) illetékességi területéhez tartozik, háromtizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 402 db, beérkezett 377 db, beérkezési arány: 93,8%) működik, Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 536 db, beérkezett 454 db, beérkezési arány: 84,7%) tevékenykedik a régióban válaszadók 35,6%-a. A térség gazdasági aktivitásáról a KSH legutóbbi éves felméréséből tájékozódhatunk ben a régió munkaerő-piacán érdemi változás nem következett be. A foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak száma közel az előző évivel azonos szinten maradt (-1,5%), a munkanélküli állomány valamivel jobban (-2,9%-kal) mérséklődött. Ennek eredményeként a gazdaságilag aktív népesség egy év alatt 10 ezer fővel csökkent, ezzel szemben az inaktívaknál 4 ezer fős növekedés következett be. A vizsgált időszakban az Észak-alföldi régió területén átlagosan 1151,2 ezer fő tartozott a éves munkaképes korú lakossághoz. Az adatokból évben 45,3% foglalkoztatási arány és 10,8%-os munkanélküliségi ráta számítható. A foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi munkaügyi statisztikája szerint 2007-ben az 521,7 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 főt foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 300,1 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ami az előző évihez képest 2%-os csökkenést jelent. Az Északalföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete forint az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb mértékben növekedett (6,6%) mint a hazai átlag (8,0%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. 2

3 Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő 1 525, ,2 15, éves népesség száma b), 1000 fő 1 151, ,4 14,9 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 584, ,1 13,8 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 521, ,2 13,3 Foglalkoztatási ráta b),% 45,3 50,9 89,0 Munkanélküliek b), 1000 fő 63,2 311,9 20,3 Munkanélküliségi ráta b), % 10,8 7,4 145,9 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 300, ,0 10,9 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft ,1 Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,0 Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,5 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján éves adatok. c) KSH éves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. d) I. negyedéves átlag. A KSH adatai szerint december 31-én régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak az Észak-alföldön, melyek 92,3%-a, volt a vállalkozás, a fennmaradó része pedig költségvetési és társadalombiztosítási, nonprofit, valamint MRP szervezetként működött. Annak ellenére, hogy a regisztrált vállalkozások száma valamivel a hazai átlagnál (4,2%) intenzívebben (6,2%) növekedett egy év alatt, az ezer lakosra a régióban 90 vállalkozás jutott, mely az országos átlagnál (123 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) jóval alacsonyabb. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresőinek száma első negyedévben az előző év azonos időszakához képest mindhárom megyében növekedett. Ennek eredményeként átlagosan fő álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, mintegy 9700 fővel 9,0%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők 46,0 százaléka (53968 fő) Szabolcs-Szatmár-Beregben, 34,9 százaléka (40938 fő) Hajdú-Biharban és 19,1 százaléka (22459 fő) Jász-Nagykun-Szolnok megyében rendelkezik állandó lakhellyel. Az év első három hónapjában, a régióban némileg romlott az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A szakképzetlenek és ezen belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is emelkedett ha minimálisan is egy év távlatában. Az összes álláskeresőn belül a szakképzettség nélküli álláskeresők részesedése 56,5%. A legfeljebb nyolc általánost végzettek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (51,0%), míg a felsőfokú végzettek aránya Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (3,9%). A régióban az álláskeresők életkor szerinti összetétele a két év azonos időszakában szinte megegyezik I. negyedévében a évesek (17406 fő, 14,8%) és a évesek (17240 fő, 14,7%) képviseltették magukat legnagyobb számban és arányban. A negyedéveket megfigyelve csökkenés csak a 16 év alattiaknál történt (-46,5%), de ez is mindössze 52 főt jelent. Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a férfiak 3

4 voltak többen, mintegy fő (54,8%), míg a nők száma több mint 11 ezer fővel kevesebb (45,2%). A két nem közötti arányban egy év alatt fél százalékos eltolódás figyelhető meg a nők irányába. A vizsgált negyedévben a régió álláskeresőinek döntő hányada (87,2%) fizikai foglalkozású volt, ami főnek felelt meg. Létszámuk egy év alatt valamivel több, mint egytizedével (9758 fővel) növekedett, míg a szellemieké főről főre csökkent. Régiós szinten a nyilvántartásba belépő álláskeresők I. negyedévi fős létszáma közel háromezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez a létszámcsökkenés -8,6%-ot tett ki. A régió mindhárom megyéjében kevesebb volt a nyilvántartásba lépő álláskeresők száma, mint a bázis időszakban. Hajdú-Bihar megyében 914 fővel (-7,8%), Jász- Nagykun-Szolnok megyében 454 fővel (-5,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1582 fővel (-10,8%) kevesebben kerültek be a rendszerbe ebben az időszakban januármárciusban az első alkalommal álláskereső státuszba kerültek létszáma az előző év azonos negyedévéhez képest 10,4%-kal csökkent a régióban, így számuk 3498 főre mérséklődött. Az újonnan belépők száma első három hónapjában, mind a három megyében kevesebb volt, mint a korábbi esztendő azonos időszakában. Az Észak-alföldi régió pályakezdő álláskeresőinek száma I. negyedévében havonta átlagosan fő volt, mely 1426 fővel, azaz 12,3%-kal meghaladta a év hasonló időszakának átlagát. Régiós szinten a pályakezdők aránya az álláskeresőkön belül 11,1 százalék volt, amely 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az arány a megyéket tekintve jelentős szóródást mutat: Hajdú-Biharban 10,9%, Jász-Nagykun- Szolnokban 7,5%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 12,8% első három hónapjában átlagosan en voltak azok, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősített a régióban. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak 34,3%-a több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2007-es esztendő azonos időszakához képest 9901 fővel emelkedett, ami mintegy egyharmados növekedést eredményezett. A I. negyedéves átlagos adatok azt mutatják, hogy a régióban nyilvántartott álláskeresők közel 60 százaléka (69292 fő) kapott valamilyen ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzatoktól. Ez a létszám mintegy 10 százalékkal magasabb, mint azonos időszakában. A különböző típusú (járadék és segély) álláskeresési ellátásban részesülők száma fő volt ebben az időszakban, mintegy 640 fővel meghaladva az előző évit (26053 fő). A munkaügyi központtól ellátásban részesülők kétharmada járadék típusú, egyharmada segély típusú ellátást kapott. Az önkormányzatok által adható rendszeres szociális segélyre en szereztek jogosultságot, ez 5412 fővel, azaz 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A régióban áprilisában felkeresett, és választ adó 1269 munkáltató a három megyében ténylegesen regisztrált gazdasági szervezetnek nem egészen 1%-át jelenti. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévrőlnegyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel, így a választ is adók ágazati hovatartozása sem változik szembetűnően. Ebben a negyedévben is legtöbb háromtizedet kitevő válasz a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviseltek még a kereskedelem, javítás (18%) és a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás (12%) ágazatba tartozó szervezetek. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőipar területén (7,3%) tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül a legjelentősebb hányadot az oktatás képviselt. A régió mindhárom 4

5 megyéjében a válaszadók jelentős hányada a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén koncentrálódott, némi összetételbeli különbséggel. Amíg Hajdú-Bihar megye területén a pénzügyi közvetítés és ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás munkáltatói jelentettek több mint 10%-ot, addig Jász-Nagykun-Szolnok területéről az oktatás területén tevékenykedők voltak ugyanilyen arányban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a három kiemelt gazdasági ágat az építőipar követte 9%-os részaránnyal. A foglalkoztatott létszám alapján a régióban a választ adó munkáltatók valamivel több mint kéttizede mikro-vállalkozásnak számít, azaz kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat. A felmérésben résztvevő munkáltatók közel fele tartozott a kisvállalati kategóriába, 28 százalékuk közepesnek tekinthető és mindössze 6%-os arányt képviseltek a nagyfoglalkoztatók. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, év Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, március 31. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,0 Bányászat ,3 Feldolgozóipar ,3 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,4 Építőipar ,7 Kereskedelem, javítás ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7 Pénzügyi közvetítés ,1 Ingatlanügyletek, bérbeadás ,2 Közigazgatás, társadalombiztosítás ,6 Oktatás ,6 Egészségügy, szociális ellátás ,3 Egyéb szolgáltatás ,8 Kitöltetlen ÖSSZESEN ,7 Más képet mutat a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján, hiszen ők alkalmazták a KSH intézményi felmérése szerint a régióban alkalmazásban állóknak az egyharmadát (szemben a szervezeti reprezentációs 0,9%-kal), főt. Ez 451 fővel több, mint az előző negyedévi statisztikai állományi létszám. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak igen magas hányada, négytizede (40 ezer fő) a feldolgozóiparból került ki. Ezen belül is a legtöbben az élelmiszer, ital, dohány gyártása, valamint a textilipar alágazatokban tevékenykedtek. Közel 15 ezer főt foglalkoztattak még a felmérésbe bevont mezőgazdasági munkáltatók és jelentősnek mondható az a majdnem 12 ezer munkavállaló, akikről az egészségügyi intézmények számoltak be. 5

6 A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott 101 ezer fő zöme (84,6%-a) közép-, és nagyméretű szervezeteknél állt alkalmazásban. Amíg a válaszadók kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, addig a felmérésbe bevont cégek alkalmazottainak mindössze 15,4%-a dolgozott ilyen kategóriájú szervezetnél. A régió megyéi közül a legtöbb munkavállalót (35,9%, fő) ebben a negyedévben is a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban dolgozott az alkalmazottak háromtizede ( fő), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig valamivel több mint egyharmada, fő. A gazdasági ágankénti megoszlás némiképp eltért az egyes megyékben a régiós átlagtól. Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható: a feldolgozóipar és a mezőgazdaság foglalkoztatta a felmért létszám 27-27%-át, 8-9 százalékuk tartozott a szállítás és kereskedelem ágazatokhoz. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak közel fele (45 és 49%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett. Mindkét megyében jelentős volt még az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók aránya (15%) is. A következő három hónap várható tendenciái A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően június végére régiós szinten 2,4%-os (2 386 fős) növekedés várható, mely fős létszámcsökkenés és fős felvétel különbözete. Az optimista kilátások nagyrészt a nyári, szezonális munkák beindulásával magyarázhatóak. A régióban a felmérésbe bevont 1269 szervezet 13%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, fele stagnálással számolt, míg 36 százalékuk prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszámgazdálkodásában. Az egyes megyékben némiképp különbözőek voltak rövidtávon a kérdőívet kitöltő szervezetek várakozásai. A Hajdú-Bihar megyében bejegyzett cégek 522 fővel több alkalmazottal kívánják megoldani feladataikat a felmérést követő hónapokban. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei szervezetek 580 fő felvételi többletet prognosztizáltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Beregben tevékenykedők fővel több alkalmazottal indulnak terveik szerint a következő negyedévi feladatok megoldásához, náluk jóval magasabb a növekedési index (+3,7%), mint a régió egészében év derekán várhatóan fő fog az adatszolgáltató cégek alkalmazásában állni. Ez úgy alakult ki, hogy a létszámcsökkentést tervező cégek 26,7%-a került ki a feldolgozóiparból, 12-12%-a a kereskedelemből és az oktatás területéről. Valamivel magasabb 29,7% a létszámnövekedést tervező munkáltatók között a feldolgozóipar aránya. Az óvatosabb stagnálásról beszámoló szervezetek között szintén a feldolgozóipar ugrik ki 30%-kal, a kereskedelmi cégek aránya 21,2%. A felmérést követő három hónapon belül a várható létszám egyenleg az egyes FEOR csoportokat különbözőképpen érintette. A legszélesebb határok között az ipari és építőipari foglalkozások (szezonérzékeny szakmák) be- és kilépési szándékai mozogtak: várhatóan ebben a kategóriában 3 hónapon belül fős belépés következik be és ugyanezen az időtávon 330 fő fog kilépni. A megközelítőleg 900 fős pozitív egyenleg a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat érinti. Jelentősnek mondható még a mozgás a gépkezelő, összeszerelők, járművezetők szakmacsoportnál, bár egyenlegében nem jelentős a különbség. 6

7 A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint fő Kilépő Belépő :Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A régió munkaerő-piaci körzetei területén tevékenykedő és adatlapot kitöltő szervezetek rövidtávú várokozásai a létszámgazdálkodás területén jelentős különbségeket mutatnak. Mindössze három olyan terület volt, ahol a felmérésbe vont munkáltatók 3 hónapos időtávon létszám leépítési többlettel számoltak, közülük is legjelentősebb létszámcsökkentés Hajdúböszörmény környékén várható (123 fő; -3,8%). Ütemét tekintve a legoptimistábban Püspökladány (+10,4%), Hajdúhadház (+11,2%) és Csenger (+12,3%) környéki szervezetek tekintenek előre rövidtávon, míg számát figyelembe véve Nyíregyháza térségében várható a legnagyobb létszámnövekedés (+606 fő) június 30-ig. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek éves távlatban már kevésbé optimisták, de így is a leépítési-felvételi különbözetként több mint ezer fős létszámnövekedés várható körükben a régió területén, március 31-ig. A legdinamikusabb létszámnövekedés Tiszavasvári (+10,7%, 186 fő) és Csenger (+11,6%, 96 fő) környékén várható az elkövetkező egy évben. Számában a legnagyobb bővülés szintén Tiszavasvári térségében várható 12 hónapon belül, de ehhez hasonló az egyenleg Jászberény vonzáskörzetében (181 fő) is. Jelentős (-176 fő) létszámcsökkenéssel számolnak egy éves távlatban a Hajdúböszörményi kirendeltség partnerei. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. 7

8 A áprilisi felmérésnél a megkérdezett munkáltatók tizenkét hónap múlva várható létszámként főt prognosztizáltak. Ezzel szemben természetesen a válaszadók számának 11,1%-os növekedése következtében is I. negyedév végén főt alkalmazott az adatszolgáltatói kör. A két felmérésből adódó létszám gazdasági ág szerinti összetételére jellemző, hogy 43,2%-ról 39,9%-ra csökkent a feldolgozóipar részaránya. A jelenlegi felmérésben a tervezetthez képest jelentős számú növekedés következett be a mezőgazdaságban és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint Gazdasági ág tizenkét hónap múlva várható létszám jelenlegi fő megoszlása, % fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , ,5 Bányászat 332 0, ,3 Feldolgozóipar , ,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás , ,4 Építőipar , ,7 Kereskedelem, javítás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,5 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás , ,8 Közigazgatás, társadalombiztosítás , ,4 Oktatás , ,1 Egészségügy, szociális ellátás , ,7 Egyéb szolgáltatás , ,2 ÖSSZESEN , * 100,0 * 2692 fő kitöltetlent tartalmaz. Amíg áprilisában 1269 munkáltató válaszait lehetett értékelni a régióban, addig ez év elején 1298 szervezet vett részt a felmérésben. A két időszak adataiból nyert információ szerint a gazdasági ágankénti összevetésből látható, hogy összetételében szinte alig van különbség a résztvevő cégek tevékenysége között év elején az adatszolgáltatók a negyedév végére fő statisztikai állományi létszámot vártak, ez 1,4%-os növekedést jelentett. Jelenlegi felmérésünkben a 2,2%-kal kevesebb adatszolgáltatói kör ennél 920 fővel (-0,9%-kal) alacsonyabb létszámról számolt be. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz 8

9 kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, többségében ellenkező előjellel is megjelölik. Régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. A második negyedévre jellemző a szezonmunkák beindulása miatti létszámbővülés egyes szakmáknál. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. II. negyedév) változás (fő) felvétel +3 hó egyenleg leépítés +3 hó egyenleg (fő) eladó tehergk. vez vegyia. gy. gépkez gyártósori összeszerelő e.feld.gépkez mg. erőgépvez., kezelő cipőgy.gépkez lakatos hegesztő e. nyomdaip. fogl szabó-, varrónő húsfeldolgozó -3 tartósítóip. munkás 79-2 e.erdőg. fogl baromfitenyésztő A felmérést követő negyedévben is mint általában a legnagyobb mozgás a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (kézi anyagmozgató, takarító, segédmunkás, kubikos) várható. Ezen felül 15 olyan foglalkozást találtunk, amelyeknél a régióban a választ adó munkáltatók 50 főnél nagyobb ±irányú létszámmozgást terveznek. Természetesen ezek egyenlege ennél több és kevesebb is lehet. A régióban második negyedévében a legnagyobb kereslet a tartósítóipari munkás és húsfeldolgozó szakmánál fogalmazódott meg, a legnagyobb arányú leépítéssel pedig a vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelőknél és az egyéb feldolgozóipari gépek kezelőinél számolnak az adatszolgáltatók. 9

10 A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein első három hónapjában állásbejelentés történt, ami az országos hetedének felelt meg. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege I. negyedévben Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az összes bejelentésből főben %-ban főben % Országos , ,5 Észak-Alföld , ,1 Hajdú-Bihar , ,9 Jász-Nagykun-Szolnok , ,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,9 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép ÁFSz adatai A régióban a munkáltatók által felajánlott üres álláshelyek száma az idei év első negyedévében 17,7%-kal több lehetőséget jelentett, mint egy évvel korábban. Ez az ütem jelentősen meghaladja az országos (6,1%-os) szintet. Ezen belül a nem támogatott álláshelyek aránya 47,1%, ami jelentős mértékben elmarad a hazai mintegy kétharmados átlagtól. Az álláslehetőségek valamivel több mint négytizedét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (5991 db). A régió másik két megyéjében közel azonos számú álláshelyre vártak munkavállalókat (Hajdú-Biharban 4161, Jász-Nagykun-Szolnokban 4145) ebben az időszakban. A változásokat megvizsgálva megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb a növekedés az előző évhez képest (29,3%), míg a régiós átlagtól leginkább a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ütem maradt el (11,3%). Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy mely atipikus foglalkoztatási formát alkalmazzák és az adott eszköz milyen létszámot érint. A felsorolt lehetőségek közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett, az alkalmazottak létszámának összegzésével egy rangsort lehetett kialakítani ezen foglalkoztatási formák bemutatására. A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók leginkább a határozott idejű szerződést és a részmunkaidős jogviszonyt részesítik előnyben az atipikus foglalkoztatási formák közül. Kivételt csupán a mikro vállalkozások jelentenek, amelyeknél az AM-könyvvel való foglalkoztatás a legnépszerűbb. A közép- és nagyméretű cégek ezer főnél is több munkavállalót alkalmaznak a munkaerő kölcsönzés lehetőségét kihasználva. Az Észak-alföldi régió adatot szolgáltató cégeinél jelenleg még nagyon minimális a távmunka és bedolgozói jogviszony alkalmazása. 10

11 Atipikus foglalkoztatási formák alkalmazására vonatkozó adatok Válaszok Mikro- Kis- Közép- Nagy- vállalkozás Összes alkalmazott (fő) Határozott idejű szerződéses Részmunkaidő AM- könyvvel foglalkoztatott Munkaerő-kölcsönzés Megbízási szerződés GYES, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő EKHO Önfoglalkoztatás Távmunka Bedolgozói munkaviszony Megyénként elemezve, a rangsor első két helyén mindenhol a határozott idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás szerepel. Ezen felül a legtöbb (1 191 fő) AM-könyvvel foglalkoztatott dolgozót Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vállalkozásai alkalmazzák. Hajdú-Bihar megyében az atipikus eszközök rangsorában a harmadik helyen a megbízási szerződés (590 fő) áll, míg Jász-Nagykun-Szolnokban közel ugyanennyi (524 fő) létszámot alkalmaznak a munkaerő-kölcsönzés lehetőségeit kihasználva. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Ezeken a rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége megváltozott. A honlap új címe: ahol a munkáltatók rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. Jelenleg az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: Központi munkahelyteremtő beruházások (MPA ; MPA ) támogatására beérkezett pályázatok értékelése, támogatási rangsor kialakítása, javaslatküldés a minisztériumba. REHAB munkahelyteremtő beruházások támogatására beérkező pályázatok befogadása. 11

12 Vállalkozóvá válás támogatása és vissza nem térítendő tőkejuttatás (önfoglalkoztatás) támogatása pályázati kiírás előkészítése, meghirdetése (jogszabályi változások függvényében). A pályázati eljárásokban résztvevő külső szakértőkkel történő egyeztetés, szerződéskötések. Munkaerő-piaci menedzser program szerződéskötései. Roma közösségfejlesztő III. munkaerő-piaci program beszámoló elkészítése. Diplomás pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elősegítő program I-II. beszámolóinak bekérése. A TÁMOP projekt észak-alföldi regionális részprojektjének aktuális feladatai. Szolnok, május 21. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Osztály Pappné Benson Mária elemző 12

13 3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 1. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 2,4% Jászberényi Szolnoki Balmazújvárosi Tiszafüredi Hajdúszoboszlói Kunhegyesi Karcagi Püspökladányi Tiszavasvári Baktalórántházi Nyíregyházi Fehérgyarmati Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói Nyírbátori böszörményi Hajdúhadházi Vámospércsi Debreceni Létavértesi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Jelmagyarázat: (%) - 3,8-0,0 0,1-2,4 2,5-10,0 10,0 felett

14 12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 2. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 1,1% Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói böszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Hajdúszoboszlói Létavértesi Püspökladányi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Nyírbátori Jelmagyarázat: (%) - 5,4-0,0 0,1-1,1 1,2-5,0 5,0 felett Kunszentmártoni

15 3. sz. melléklet A II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % Db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 31 11, , ,4 7 9, ,7 B Halgazdálkodás C Bányászat , ,1 2 0,7 1 0,2 2 0, ,4 D Feldolgozóipar 44 16, , , , ,5 Villamos energia, gáz és E vízellátás ,9 10 2,8 4 5,3 19 1,5 F Építőipar 33 12,2 46 8,1 12 3,4 1 1,3 92 7,2 G Kereskedelem, javítás 85 31, , ,1 4 5, ,0 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16 5,9 17 3,0 3 0, ,8 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7 2,6 21 3,7 8 2,2 6 8,0 42 3,3 J Pénzügyi közvetítés 2 0,7 6 1,1 8 2, ,3 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 24 8,9 30 5,3 13 3, ,3 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 1 0,4 14 2,5 7 2,0 1 1,3 23 1,8 M Oktatás 8 3,0 26 4, ,9 1 1,3 81 6,4 N Egészségügyi, szociális ellátás 4 1,5 14 2,5 24 6, ,7 53 4,2 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás 14 5,2 38 6,7 29 8,1 3 4,0 84 6,6 Összesen , , , , ,0

16 4. sz. melléklet A II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás , , , , ,3 B C D E F G H I J Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés , ,2 12 0,9 35 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 75 5, , , ,7 33 2, , , , ,5 5 0, , , ,8 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 97 7, , , ,0 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7 0, , , , ,4 M Oktatás 17 1, , , , ,1 N O Egészségügyi, szociális ellátás 17 1, , , , ,7 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás kitöltetlennel együtt 56 4, , , , ,9 Összesen , , , , ,0

17 5. sz. melléklet A II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Statisztikai állományi létszám Várható változás Kirendeltség 3 hónap múlva 12 hónap múlva 3 hónap 12 hónap jelenlegi várható várható múlva múlva Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun- Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár- Bereg Összesen

18 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és

19 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.