AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Átírás

1 -alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, augusztus Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) , (42) , Fax: (42)

2 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy alkalmaznak-e valamilyen atipikus foglalkoztatási formát és kértük jelöljék meg, hogy az adott eszköz milyen létszámot érint július hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei kérdőívet postáztak ki és munkáltatótól kapták vissza az adatlapot, amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerő-gazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 71,3%, ami az előző negyedévihez képest némi romlást mutatott, valószínűleg a munkáltatók nyári szabadságolások miatti leterheltsége kapcsán. Országosan ez az arány megközelítette a nyolctizedet. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók 35,4%-a Hajdú-Bihar megye (kiküldött 852 db, beérkezett 452 db, beérkezési arány: 53,1%) illetékességi területéhez tartozik, háromtizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 402 db, beérkezett 377 db, beérkezési arány: 93,8%) működik. Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 538 db, beérkezett 449 db, beérkezési arány: 83,5%) tevékenykedik a régióban válaszadók 35,1%-a. A térség gazdasági aktivitásáról a KSH legutóbbi I. negyedéves felméréséből tájékozódhatunk. Az előző év ugyanilyen időszakban képest a régió foglalkoztatási helyzete némiképp romlott. A foglalkoztatottak száma több mint tízezer fővel (-2,1%) csökkent, ugyanakkor a munkanélküli állomány 2,2 ezer fővel (3,3%-kal), a gazdaságilag inaktív népességé pedig 3,7 ezer fővel növekedett. Ennek eredményeként a vizsgált időszakban az Észak-alföldi régió területén átlagosan 1 148,1 ezer fő tartozott a éves munkaképes korú lakossághoz. Az adatokból első három hónapjában 44,2% foglalkoztatási arány és 11,9%-os munkanélküliségi ráta számítható. A foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi munkaügyi statisztikája szerint I. negyedévében az 507,3 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 főt foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 290,1 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ami az előző év azonos időszakához képest további 3,3%-os csökkenést jelentett. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanekkor forint az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb mértékben növekedett (4,4%) mint a hazai átlag (6,2%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. 2

3 Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő , éves népesség száma b), 1000 fő 1 148, ,3 14,9 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 575, ,8 13,8 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 507, ,2 13,2 Foglalkoztatási ráta b),% 44,2 49,8 88,8 Munkanélküliek b), 1000 fő 68,4 332,6 20,6 Munkanélküliségi ráta b), % 11,9 8,0 148,8 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 290, ,2 10,6 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft ,4 Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,1 Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,6 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján I. negyedéves adatok. c) KSH I. negyedéves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) I. féléves átlag. A KSH adatai szerint március 31-én régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak az Észak-alföldön, melyek 95,1%-a, volt a vállalkozás, a fennmaradó része pedig költségvetési és társadalombiztosítási, nonprofit, valamint MRP szervezetként működött. A december 31-én regisztrált gazdasági szervezetek állományához képest jelentős bővülés (88 ezer szervezet) következett be, ami abból adódik, hogy január 1-jétől az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük. Ezer lakosra a régióban 148 vállalkozás jutott, mely az országos átlagtól (150 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) alig alacsonyabb a mezőgazdasági vállalkozások kényszerű növekedése következtében. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régióban első hat hónapjában átlagosan fő álláskereső volt nyilvántartva, mely mintegy fővel (7,4%-kal) magasabb létszám, mint az előző év azonos időszakában. A régió mindhárom megyéjében növekedett az álláskeresők száma. A létszámemelkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb ( fő), ugyanakkor a változás százalékban kifejezett értéke Hajdú-Bihar megyében (+8,2%). Az álláskeresők 46,3 százaléka (52060 fő) Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamivel több mint egyharmada ( fő) Hajdú-Biharban és közel kéttizede ( fő) Jász-Nagykun- Szolnok megyében volt regisztrálva. A megyék közötti megoszlás egy év alatti változása nem jelentős. Az év első hat hónapjában, a régióban tovább romlott az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A szakképzetlenek és ezen 3

4 belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is emelkedett egy év távlatában. Az összes álláskeresőn belül a szakképzettség nélküli álláskeresők részesedése 57,0%. A legfeljebb nyolc általánost végzettek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (60,5%), míg a felsőfokú végzettek aránya Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (3,8%). A régióban az álláskeresők életkor szerinti összetétele a két év azonos időszakában szinte megegyezik első félévében a fős, 26 évnél fiatalabb korosztály jelentette az álláskeresők 21%-át, míg a másik, kiemelten kezelendő korcsoport a 45 évnél idősebbek tette ki a munkaerő-piacon kívül rekedtek egynegyedét. Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a már megszokottnak megfelelően a férfiak voltak többen ( fő, 54,0%), azonban a nők száma valamivel gyorsabb ütemben nőtt a tavaly első félévi állományhoz képest, így számuk megközelítette a 23 ezer főt (46,0%). A vizsgált negyedévben a régió álláskeresőinek döntő hányada (87,2%) fizikai foglalkozású volt, és egyre inkább csökken a korábban szellemi foglalkozásúként alkalmazottak száma a regisztrációban. Az álláskeresők áramlási adatai alapján kedvezőbb kép alakult ki I. félévéről, mint egy évvel korábban, ugyanis az időszak alatt belépő álláskeresők 56,8 ezer fős esetszáma mintegy öt százalékkal alacsonyabb, a kilépési eseteké viszont 13%-kal magasabb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy az év elején (2007. december végén) nyilvántartásban lévők fős létszáma hét százalékkal csökkent a félév végére első felében az első alkalommal álláskereső státuszba kerültek létszáma az előző év azonos negyedévéhez képest 12%-kal csökkent a régióban, így számuk a tavalyi főről főre mérséklődött. Ez úgy alakult ki, hogy az újonnan belépők száma első hat hónapjában, mind a három megyében kevesebb volt, mint a korábbi esztendő azonos időszakában I. félévében az Észak-alföldi régióban a pályakezdő álláskeresők száma havonta átlagosan fő volt, mely fővel, azaz 10,4%-kal meghaladta a év hasonló időszakának átlagát. Régiós szinten a pályakezdők aránya az álláskeresőkön belül 11,1 százalék volt, amely 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az arány a megyéket tekintve jelentős szóródást mutat: Hajdú-Biharban 10,8%, Jász-Nagykun- Szolnokban 7,6%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 12,7% első hat hónapjában átlagosan olyan álláskereső volt a regisztrációban, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősített a régióban. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak több mint egyharmada egy évnél is hosszabb idő óta nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2007-es esztendő azonos időszakához képest fővel emelkedett, 31,3 százalékos növekedést eredményezve. A I. féléves átlagos adatok azt mutatják, hogy a régióban nyilvántartott álláskeresők közel 60 százaléka ( fő) kapott valamilyen ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzatoktól. Ez a létszám mintegy tizedével magasabb, mint azonos időszakában, viszont az arány akkor is hasonlóan alakult. A különböző típusú (járadék és segély) álláskeresési ellátásban részesülők száma fő volt ebben az időszakban, szinte megegyezve az előző évivel ( fő). A munkaügyi központtól ellátásban részesülők kétharmada járadék típusú, egyharmada segély típusú ellátást kapott. Az önkormányzatok által adható rendszeres szociális segélyre an szereztek jogosultságot, ez fővel, azaz 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 4

5 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele Ebben a negyedévben a régióban, a negyedéves munkaerő-felmérésben résztvevő 1278 munkáltató mindössze fél százalékát teszi a KSH március 31-i adatai alapján kimutatott régiós székhelyű regisztrált gazdasági szervezetnek, ami a fentebb említett törvényi meghatározás eredménye. Korábban ez az arány megközelítette az 1%-ot. A júliusi felmérésben a válaszadók gazdasági ágankénti reprezentációja némiképp eltér a korábbi negyedévekétől, bár ez valószínűsíthetően a különböző törvények változása miatt következett be, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. Június 30. volt a munkáltatók részére az új TEAOR-ra való átállás határideje, eddig élhettek azzal a lehetőséggel is, hogy főtevékenységüket újra meghatározhassák. Ez is lehet magyarázata annak, hogy az alig változó adatszolgáltatói körnél némi összetételbeli változás következett be. Ebben a negyedévben is legtöbb háromtizedet megközelítő válasz a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviseltek még a kereskedelem, javítás (18,3%) és a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás (12,1%) ágazatba tartozó szervezetek. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőipar (7,5%) és a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás (6,8%) területén tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül a legjelentősebb hányadot az oktatás (5,6%) képviselt. Az egyes megyéken belül az ágazati hovatartozás szerinti összetétel kis mértékben tér el a régiós átlagtól. Amíg Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a feldolgozóipar részaránya eléri, sőt kis mértékben meg is haladja az egyharmadot, addig Hajdú-Biharban sokkal kiegyenlítettebb az egyes ágazatok részaránya. Itt a feldolgozóipar 20,1%-ban van jelen az adatszolgáltatók körében, a mezőgazdaság, vad-, erdő-halgazdálkodás és a kereskedelem, javítás régiós részarányhoz hasonlít, a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanforgalmazással foglalkozóké pedig jóval meghaladja azt (11,3%). A KSH I. negyedévi intézményi statisztikájából nyert adatok szerint a régióban alkalmazásban álló fő több mint egyharmada a felmérésbe bevont szervezeteknél állt alkalmazásban. A júliusában készült negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak igen magas hányada négytizede, mintegy 40 ezer fő koncentrálódott a feldolgozóiparba. Ezen belül is a legtöbben (6-7%) az élelmiszer, ital, dohány gyártása, a textilipar, valamint a gép-berendezés gyártása alágazatokban tevékenykedtek. Több mint 15 ezer főt foglalkoztattak még a felmérésbe bevont mezőgazdasági munkáltatók és jelentősnek mondható az a 11,5 ezer munkavállaló, akikről az egészségügyi intézmények számoltak be. Amíg a válaszadók 35%-a tartozott a közép-, és nagyméretű szervezetekhez, addig az ugyanilyen nagyságrendbe tartozó adatszolgáltatóknál alkalmazásban állók tették ki a felmérés szerinti statisztikai állományi létszám 85,1%-át. 5

6 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, I. név Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, június 30. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,0 Bányászat ,9 Feldolgozóipar ,3 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,3 Építőipar ,7 Kereskedelem, javítás ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1 Pénzügyi közvetítés ,5 Ingatlanügyletek, bérbeadás ,5 Közigazgatás, társadalombiztosítás ,1 Oktatás ,4 Egészségügy, szociális ellátás ,0 Egyéb szolgáltatás ,6 ÖSSZESEN ,3 A júliusi adatfelvétel alapján a régió megyéi közül a legtöbb munkavállalót (37,8%, fő) a korábbi negyedévekhez hasonlóan a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban dolgozott az alkalmazottak valamivel kevesebb mint háromtizede ( fő), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az egyharmada, fő. Mindhárom megyében a létszám tekintetében legjelentősebb ágazat a feldolgozóipar, azonban részarányát tekintve nagy különbségek mutathatók ki. Továbbra is Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható az egyes gazdasági ágak vonatkozásában: a feldolgozóipar és a mezőgazdaság foglalkoztatta a felmért létszám 25-29%-át, 7-8 százalékuk tartozott a villamosenergia-, gáz- és vízellátás, a szállítás és a kereskedelem ágazatokhoz. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak több mint négytizede (43,6 és 46,5%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett. Mindkét megyében jelentős volt még az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók aránya (15%) is. A következő három hónap várható tendenciái Ez év júliusában megkérdezett gazdasági szervezetek három hónapos időtávon mintegy ezer fős statisztikai állományi létszám bővüléssel számolnak, ami azt jelenti, hogy szeptember 30-án mindössze 1%-kal több alkalmazottal fognak dolgozni, mint az év derekán. A III. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 3 ezer fős belépés illetve 2 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezettek körében. A régióban a felmérésbe bevont szervezetek 13%-a az áprilisi felméréssel megegyezően gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni 6

7 fog, 55,1%-a stagnálással számolt, míg háromtizedet meghaladó részük prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A régió három megyéje közül Szabolcs-Szatmár-Beregben tért el kis mértékben a megkérdezett munkáltatók várakozásainak összetétele, közülük kevesebben 9% számolnak csökkenéssel és többen terveznek stagnálást a következő negyedévi feladatok megoldásához, bár ez a várható létszám növekedési ütemében nem érzékelhető (1,1%), a régió másik két megyéjével megegyező. Az Észak-alföldi régióban a júliusi felmérés adatai szerint a létszámcsökkentést tervező cégek 29,7%-a került ki a feldolgozóiparból. Valamivel magasabb 31,8% a létszámnövekedést tervező munkáltatók között a feldolgozóipar aránya, és 15,2%-ot tesz ki a kereskedelem, javítás területén tevékenykedők részesedése. Az óvatosabb stagnálásról beszámoló szervezetek között szintén a feldolgozóipar ugrik ki 27,6%-kal, a kereskedelmi cégek aránya 22,0%. A FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve a felmérést követő három hónapon belül a legnagyobb mozgás az ipari és építőipari foglalkozásoknál várható. Náluk a 922 fő belépő és 458 fő kilépő egyenlege is a legmagasabb (+464 fő). A kilenc foglalkozási csoport között nincsen olyan, ahol kilépési többlettel számolnának a munkáltatók. Jelentősnek mondható még a mozgás a gépkezelő, összeszerelők, járművezetők szakmacsoportnál, valamint a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál, bár az egyenleg nem éri el a 100 főt. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint fő 922 Kilépő Belépő :Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A régió munkaerő-piaci körzetei területén tevékenykedő és adatlapot kitöltő szervezetek rövidtávú várokozásai a létszámgazdálkodás területén jelentős különbségeket (+245-től -43 főig) mutatnak. Négy olyan terület volt, ahol a felmérésbe vont munkáltatók 3 hónapos időtávon létszám leépítési többlettel számoltak, de ez együttesen is csak 129 főt érint. Közülük ütemében legjelentősebb (-10,5%) létszámcsökkentés Létavértes környékén következik be a III. negyedév során. Számát tekintve a legnagyobb létszámbővülés Debrecen vonzáskörzetében fog bekövetkezni ezen az időtávon (245 fő). (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) 7

8 Az egy év múlva várható tendenciák Egy éves távlatban összességében stagnálás várható a felmérésbe vont munkáltatók létszámgazdálkodásában, ami azt jelenti, hogy statisztikai állományi létszámuk terveik szerint 0,3%-kal haladja meg június 30-ra a felvételkori létszámot. A régió megyéi közül a Szabolcs-Szatmár-beregi munkáltatók a leépítési-felvételi különbözetként 316 fős negatív egyenlegre számítanak az elkövetkező egy éven belül. A kirendeltségek közül a legnagyobb létszámbővülés egy éves távon is Debrecen környékén várható (+194 fő), a másik megyeszékhely, Nyíregyháza vonzásában viszont jelentős számú 359 fős leépítést prognosztizáltak az adatszolgáltatók év közepéig. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. A júliusi felmérésben 12 hónap múlva várható létszámhoz képest 1635 fős csökkenés következett be a június végére. Az adatszolgáltatói kör változása miatt inkább az összetétel tekinthető valósnak. A két időszak között növekedett a mezőgazdaságban dolgozók részaránya, ami a feldolgozóipar alkalmazottainak csökkenésével járt együtt. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint Gazdasági ág tizenkét hónap múlva várható létszám jelenlegi fő megoszlása, % fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , ,0 Bányászat 329 0, ,3 Feldolgozóipar , ,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás , ,6 Építőipar , ,0 Kereskedelem, javítás , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,2 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás , ,6 Közigazgatás, társadalombiztosítás , ,9 Oktatás , ,2 Egészségügy, szociális ellátás , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,9 ÖSSZESEN , ,0 8

9 2008. áprilisában az adatszolgáltató optimistán nyilatkozott három hónapos létszámgazdálkodásáról, fő alkalmazását prognosztizálták június 30-ára, ami fős bővülést jelentett volna. Ezzel szemben ez év III. negyedévében a valamivel több (1 278) választ adó munkáltató fős statisztikai állománnyal oldotta meg feladatait. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. A júliusi felmérésnél lényegesen kevesebb volt azoknak a szakmáknak a száma amelyeknél a leépítés, illetve a felvétel eléri vagy meghaladja az 50 főt az előző negyedévekhez viszonyítva. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. III. negyedév) változás (fő) gyártósori összeszerelő lakatos felvétel +3 hó egyenleg hegesztő húsfeldolgozó -9 szabó-, varrónő -44 leépítés +3 hó eladó tehergk. vez tartósítóip. munkás lakás-, intézménytakarító egyéb takarítók egyéb segédmunkások egyenleg (fő) A szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásoktól eltekintve a legnagyobb mozgás a következő három hónapban a tartósítóipari munkásoknál várható, ami egyenlegében is 242 fős létszámbővülést jelent. Ez a nyár végi termések feldolgozása miatti idény-munkákból 9

10 adódhat. A legnagyobb leépítés a szabó-, varrónőket érinti, náluk a 68 fős felvétel 112 fős csökkenéssel jár együtt a régióban. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, többségében ellenkező előjellel is megjelölik. Régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein első hat hónapjában állásbejelentés történt, ami az országos 16,4%-ának felelt meg. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege I. félév Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az összes bejelentésből főben %-ban főben % Országos , ,0 Észak-Alföld , ,0 Hajdú-Bihar , ,5 Jász-Nagykun-Szolnok , ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,3 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép ÁFSz adatai A régióban a munkáltatók által felajánlott üres álláshelyek száma az idei év első felében mintegy 3%-kal több lehetőséget jelentett, mint egy évvel korábban. Ez a pozitív ütem jelentősen eltér az országostól, hiszen a hazai munkáltatók bejelentései 4%-al maradnak el a tavaly ilyenkoritól. Ennek ellenére a nem támogatott álláshelyek régiós aránya 40,0%, ami jelentős mértékben elmarad a hazai mintegy kétharmados átlagtól. Az álláslehetőségek valamivel több, mint négytizedét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók ( db). A régió másik két megyéjében közel azonos számú álláshelyre vártak munkavállalókat (Hajdú-Biharban , Jász-Nagykun-Szolnokban db) ebben az időszakban. A változásokat megvizsgálva megállapítható, hogy Jász-Nagykun- Szolnok megyében volt a legnagyobb a növekedés az előző évhez képest (6,1%), míg a régiós átlagtól leginkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei stagnáló ütem maradt el. Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy melyeket használja Az ÁFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközei közül. A felsorolt lehetőségek közül 1-12 pontszámmal rangsort állíthattak a munkáltatók, ahol az 1-es jelentette a legfontosabb, legismertebb eszközt. Lehetőségük volt egyáltalán nem használtuk még és a nem ismerjük kategóriák bejelölésére is. 10

11 Megnevezés ÁFSz szolgáltatások és eszközök ismertsége Nem használja rangsor 12 rangsor Nem ismeri Összes válaszoló Munkaközvetítés Uniós munkaközvetítés (EURES) Tájékoztatás a munkaerő-piacról Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Munka melletti képzést támogató lehetőségek Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről START kártya Bértámogatás Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Közhasznú munka támogatása Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv Egyéb A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók legalább kétharmada minden kérdésre adott valamilyen választ, tehát az eszközök ismertsége körükben megfelelő. Legtöbben említik az első három helyen a bértámogatás eszközünket, amelyet a munkaközvetítés és a START-kártya ismertsége követ. Az adatlapot kitöltő szervezetek zöme nem ismeri és nem is használja az EURES szolgáltatásait, ez adódhat abból, hogy többségében belföldi munkavállalókat alkalmaznak. A régió egyes megyéiben az ÁFSz eszközei és szolgáltatásai iránti kereslet és ismertség gyakorlatilag megegyezik az átlagossal. Mindhárom területen a legtöbben a bértámogatással kapcsolatos választ jelölték be legismertebb eszközként. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Ezeken a rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. Jelenleg az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: június 4-én jelent meg a regionális munkaügyi központ ajánlattételi felhívása a felnőttképzést folytató intézmények foglalkoztatást elősegítő képzési programok megvalósítása céljából. A képző intézmények 72 programra tehetnek ajánlatot. A projekt keretében összesen 1408 fő képzés-támogatására nyílik lehetőség. 11

12 Ügyfél elégedettség felmérésével kapcsolatos aktuális feladatok (rögzítés, jelentés készítése) elvégzése. REHAB munkahelyteremtő beruházások (II. forduló) támogatására beérkezett pályázatokkal kapcsolatos aktuális feladatok. Önfoglalkoztatás támogatására beérkezett pályázatokkal kapcsolatos aktuális feladatok. Segítő pedagógus munkaerő-piaci program véleményeztetése, indítás előkészítése. Postapartner központi munkaerő-piaci program indítása. Roma közösségfejlesztő III. munkaerő-piaci program beszámoló elkészítése. TÁMOP esetmenedzserek foglalkoztatása eljárási menetének kidolgozása. A TÁMOP projekt észak-alföldi regionális részprojektjének aktuális feladatai: o A TÁMOP szakmai eljárási rendek módosítása. o Közreműködés a képzések pályáztatásával kapcsolatos feladatokban. o A képzések indításának koordinálása. o Keretgazdálkodással kapcsolatos levelezések bonyolítása. o Analitikák folyamatos ellenőrzése. o Fizetési kérelemhez szükséges nyomtatványok előállítása. Képzések szervezése és beindítása folyamatos a régió területén. A Decentralizált foglalkoztatási alaprészből támogatott képzések (ajánlott) 61 főt, az elfogadottnál 51 főt, a TÁMOP képzések 49 főt, az elkülönített alapból (RKK) támogatott képzések 57 főt, az új pálya program 42 főt, a munkaviszonyos képzés 48 főt érintett a június 20-ai állapot szerint. Szolnok, augusztus 21. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Főosztály Pappné Benson Mária elemző 12

13 3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 1. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 1,0% Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói Nyírbátori böszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Jászberényi Hajdúszoboszlói Kunhegyesi Létavértesi Karcagi Szolnoki Püspökladányi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Jelmagyarázat: (%) -10,5-0,0 0,1-2,0 2,1-5,0 5,1 felett

14 12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 2. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 0,2% Jászberényi Szolnoki Polgári Hajdú- Nagykállói Nyírbátori böszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Tiszafüredi Debreceni Vámospércsi Kunhegyesi Karcagi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Tiszavasvári Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Hajdúszoboszlói Létavértesi Püspökladányi Jelmagyarázat: (%) -12,4-0,0 0,1-2,0 2,1-5,0 5,1 felett

15 3. sz. melléklet A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % Db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 29 10, , ,9 7 9, ,0 B Halgazdálkodás C Bányászat ,3 1 0,1 1 0,4 2 0,4 2 0, ,4 D Feldolgozóipar 53 19, , , , ,2 Villamos energia, gáz és E vízellátás ,7 13 3,5 7 9,1 24 1,9 F Építőipar 28 10,1 52 9,4 15 4,0 1 1,3 96 7,5 G Kereskedelem, javítás 85 30, , ,5 3 3, ,3 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 6,1 24 4,3 8 2, ,8 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7 2,5 20 3,6 6 1,6 6 7,8 39 3,1 J Pénzügyi közvetítés 1 0,4 6 1,1 6 1, ,0 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 33 11,9 27 4,9 14 3, ,8 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,5 10 2,7 1 1,3 25 2,0 M Oktatás 8 2,9 23 4, , ,6 N Egészségügyi, szociális ellátás 3 1,1 14 2,5 24 6, ,0 51 4,0 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás 12 4,3 30 5,4 26 7,0 2 2,6 70 5,5 Összesen , , , , ,0

16 4. sz. melléklet A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás , , , , ,8 B C D E F G H I J Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés , ,2 5 0,4 39 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 88 6, , , ,2 31 2, , , , ,2 4 0, , , ,7 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , , , ,0 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , ,9 M Oktatás 17 1, , , ,2 N O Egészségügyi, szociális ellátás 15 1, , , , ,2 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás kitöltetlennel együtt 47 3, , , , ,9 Összesen , , , , ,0

17 5. sz. melléklet A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Statisztikai állományi létszám Várható változás Kirendeltség 3 hónap múlva 12 hónap múlva 3 hónap 12 hónap jelenlegi várható várható múlva múlva Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun- Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár- Bereg Összesen

18 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és

19 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.