AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Átírás

1 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Magyar Közigazgatási Minőség Díj 2008 Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, szeptember Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) , (42) , Fax: (42)

2 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2009-ben negyedik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy melyeket használja az ÁFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközei közül. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő , éves népesség száma b), 1000 fő 1 138, ,7 14,8 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 565, ,9 13,6 Aktivitási arány b),% 49,7 54,1 91,9 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 478, ,1 12,7 Foglalkoztatási ráta b),% 42,1 48,9 86,1 Munkanélküliek b), 1000 fő 87,0 402,8 21,6 Munkanélküliségi ráta b), % 15,4 9,7 158,8 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 288, ,9 10,8 Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft ,2 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,2 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,1 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján I. negyedéves adatok. c) KSH Területi adatbázis szerinti I. féléves adat. A 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek d) I. féléves átlag július hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei kérdőívet postáztak ki és munkáltatótól kapták vissza az adatlapot, amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerő-gazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 72,5%, ami valamivel jobb, mint az előző negyedévi 70,4%. Országosan ez az arány mindkét időszakban magasabb volt ennél. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók valamivel közel négytizede Hajdú- Bihar megye (kiküldött 754 db, beérkezett 443 db, beérkezési arány 58,8%), 34,2%-a 2

3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (kiküldött 528 db, beérkezett 417 db, beérkezési arány: 79,0%) illetékességi területéhez tartozik, három tized körüli aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 399 db, beérkezett 358 db, beérkezési arány: 89,7%) működik. A KSH munkaerő-felmérése szerint I. negyedévben az Észak-alföldi régióban a foglalkoztatási helyzet az országost meghaladóan romlott az előző év azonos időszakához képest. Az 1 138,3 ezer fős éves népességéből 565,7 ezer fő volt gazdaságilag aktív, mely 1,7 százalékkal volt alacsonyabb mint tavaly ilyenkor. Az aktivitási arány hasonló időintervallumban az előző évi 50,1%-ról 49,7%-ra csökkent, ami az országosnál változatlan ütem mellett 4,4 százalékponttal alacsonyabb. Térségünkben a gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 28,6 ezer fős csökkenést mutatott első negyedévéhez képest. Aránya 42,1%-nak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos szintén csökkenő 48,9%-os rátától. A munkanélküliek 87,0 ezer fős létszáma 18,6 ezer fővel volt több a elmúlt évinél, arányuk 11,9%-ról 15,4%-ra növekedett. Az országos adatokhoz viszonyítva mindkét évben lényegesen kedvezőtlenebb e mutató értéke. A KSH I. félévi intézményi munkaügyi statisztikája szerint a régióban teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 288,8 ezer fő volt, ami az előző évihez képest további 4,7%-os csökkenést jelentett, ez valamivel kisebb csökkenési ütemet jelentett az országos szinthez viszonyítva. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanekkor forint volt, ami a év azonos időszakához mérve kis mértékű, nem egészen egy százalékos csökkenést mutatott. Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget ( Ft) március végén (a KSH 2009/1 megyei statisztikai tájékoztatói szerint) Észak-alföldi régiós székhellyel vállalkozást regisztráltak, amelyek növekedési üteme (+6,4%) valamelyest meghaladta az országban számított +4,0%-os átlagot. Ezer lakosra a régióban 159 vállalkozás jutott, mely az országos átlagnál (156 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) 3-mal több. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régióban a nyilvántartott álláskeresők első félévi fős átlagos létszáma 13,4 százalékkal haladta meg a első félévit. A változás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben szinte azonosan alakult (+11,4%; 11,3%), Jász- Nagykun-Szolnok megyében a növekedés mértéke 22% volt. A nyilvántartott álláskeresők összetételében egy év alatt kismértékű változások következtek be. A férfiak esetében egy év alatt nagyobb létszámemelkedés történt ( fő, +16,3%), mint a nőknél, így számuk elérte a főt. Ebben a félévben átlagosan női álláskereső szerepelt a régió nyilvántartásában, mely 10%-kal ( fő) több mint a bázisidőszakban. A szakképzetlenek száma egy év távlatában fővel, azaz 11 százalékkal emelkedett, így létszámuk megközelítette főt. A teljes állományon belüli súlyuk (55,9%) viszont 1,2%-ponttal mérséklődött az előző év azonos adatához képest. A nyolc általános alatti, valamint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindkét év azonos időszakában átlagosan 7-8, illetve százalék közötti volt. A különböző középfokú iskolában végzettek létszáma minden esetben növekedett I. félévéhez képest. A diplomával rendelkező álláskereső létszáma 2009 vizsgált terminusában 5,5 százalékkal (191 fővel) mérséklődött. Állományon belüli arányuk a megyék 3

4 közül Hajdú-Biharban volt a legmagasabb (3,1%), mely meghaladta a régiós 2,6 százalékos értéket. Az Észak-alföldi régióban az álláskeresőkön belül változatlanul a évesek, valamint a évesek szerepeltek a legnagyobb arányban az idei év első felében, hiszen az álláskeresők 14,6, illetve 14,7 százaléka ( és fő) ebbe a két korosztályba tartozott. A tárgyidőszakban a legnagyobb létszámú változás ( fő) az 50 és 55 évesek körében történt, létszámuk főre emelkedett egy év alatt. A változás dinamikája ugyanakkor a 60 év felettieknél volt a legmagasabb, mely 77 százalékos növekedést jelentett. Az Észak-alföldi régióban, a I. félévi fős pályakezdő álláskeresői létszám 810 fővel (6,5%-kal) főre bővült az idei év első hat hónapjára. Az álláskeresőkön belüli arányuk 10,4% volt, ami nem mutatott jelentős eltérést az előző évhez képest. Jász- Nagykun-Szolnok (+482 fő, 29,8%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (+345 fő, +5,2%) megyékben körükben létszámbővülés következett be, míg a Hajdúságban 0,4%-os (17 fős) csökkenés történt. A pályakezdők átlaglétszáma és az álláskeresőkön belüli arányuk az egyes megyékben a következőképpen alakultak: Hajdú-Bihar fő (9,7%), Jász-Nagykun-Szolnok fő (8,0%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fő (12,0%). Az első ízben bekerülő állástalanok száma első félévében fő volt, mely 1,4%-kal (89 fővel) magasabb létszámot jelentett, mint az egy évvel korábbi adat. Az idei év első hat hónapjában fő regisztráltatta magát álláskeresőként a régió kirendeltségein, 36%-kal ( fővel) többen, mint egy évvel korábban. A legnagyobb számban fő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében léptek be, minden harmadik ( fő) álláskereső Hajdú-Biharban, míg minden negyedik ( fő) Szolnok térségében. A régióban az ellátásban részesülők száma az előző év azonos időszakához képest 13 százakkal (8 758 fővel) nőtt, így számuk elérte a főt. Az álláskeresőkön belüli arányuk mindkét évben szinte azonos mértékű volt (60%). A tavalyi év első félévében a járadék típusú ellátásra jogosultak fős átlaglétszáma a tárgyidőszakra tel főre gyarapodott. Az összes regisztrált állományon belüli súlyuk 2,5 százalékpontos növekedés révén 17,2%-on alakult. Segély típusú ellátásban a nyilvántartásban lévők 6,4%-a (8 158 fő) részesült első hat hónapjában, ami ezer fővel, azaz 14%-kal volt magasabb, mint 2008 ugyanilyen időszakában. Az RSZS+RÁT-ban részesülők 35,8%-os ( fő) aránya az összes állástalanon belül 2,7%-ponttal elmaradt az előző év fél éves adatához képest ( fő). A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A júliusi felmérésben résztvevő 1218 munkáltató fél százalékát teszi ki a március végén (a KSH 2009/1 megyei statisztikai tájékoztatói szerint) Észak-alföldi régiós székhellyel regisztrált vállalkozásnak. A nemrég lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása a korábbi negyedévekéhez viszonyítva hasonló, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel, bár számuk minden esetben változik. Az Észak-alföldi régióban derekán megkeresett és választ is adó foglalkoztatók közel háromtizede (28,7%) a feldolgozóiparba tartozott. A 349 cég valamivel több mint egynegyede élelmiszer, ital, dohányáru gyártással foglalkozott, közötti részarányuk pedig a textil-, a fémalapanyag- és a gépiparban tevékenykedik. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviseltek még a kereskedelem, javítás (17,2%) és a mezőgazdaság, vad-, erdő- és 4

5 halgazdálkodás (12,3%) ágazatba tartozó szervezetek. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőipar (7,1%) és a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás (7,4%) területén tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül 5-6%-ot képviseltek az oktatás, az egészségügy és az egyéb közösségi szolgáltatás intézményei. A régió megyéiben általában kis mértékű eltérés mutatkozik az átlagos gazdasági összetételhez képest: Hajdú-Bihar megyében kevésbé volt domináns a feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya, itt kis mértékben haladta meg a kéttizedet, viszont a közszféra intézményei jelentős egy ötöd hányadot képviseltek. A régióban Szabolcs-Szatmár- Beregben volt a legjelentősebb a feldolgozóipari adatszolgáltatók aránya, kis mértékben meghaladta a felmérésben résztvevők egyharmadát. Jász-Nagykun-Szolnok megye válaszoló munkáltatóinak összetétele szinte alig tért el a régiós átlagtól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma * I. félév Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, június 30. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,0 Ipar ,3 ebből: feldolgozóipar ,8 Építőipar ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 Pénzügyi közvetítés ,3 Ingatlanügyletek, bérbeadás ,8 Közigazgatás, társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,9 Egészségügy, szociális ellátás ,6 Egyéb szolgáltatás ,1 ÖSSZESEN ,1 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH január-júniusi intézményi statisztikájából nyert adatok szerint a régióban alkalmazásban álló fő közel egyharmada a felmérésbe bevont szervezeteknél állt alkalmazásban. Ebből látható, hogy létszám tekintetében a felmérésbe vont minta jól reprezentálja a régió gazdálkodó szervezeteit. A júliusában készült negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak igen magas hányada 38,1%-a, több mint 35 ezer fő koncentrálódott a feldolgozóiparba. Ezen belül is a legtöbben (6-7%) az élelmiszer, ital, dohány gyártása, a textilipar, valamint a gép-berendezés gyártása alágazatokban tevékenykedtek. Jelentősnek mondható még a 15 ezer főt (16,8%) meghaladó mezőgazdasági, valamint a 10 ezer fős (10,8%) egészségügyi dolgozók száma és aránya a felmérésen belül. Létszám-kategóriát tekintve a válaszoló szervezetek számának összetételével ellentétben mindössze 15,5%-ot tett ki a mikro- és kisvállalkozásoknál foglalkoztatottak száma ( fő), míg a felmért létszám közel négy tizede a közepes méretű cégeknél állt 5

6 alkalmazásban ( fő), 45,6 százalékuk pedig a 250 főt is meghaladó nagy létszámú munkáltatóknál tevékenykedett ( fő). A júniusi megyénkénti létszámösszetételt vizsgálva látható, hogy az szinte megegyezett az előző negyedévivel: Hajdú-Bihar megye adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszám mintegy négytizedét ( fő), míg a másik két megye közel azonos létszámmal 30-30%-kal részesedett. Szabolcs-Szatmár-Beregben főt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében főt foglalkoztattak. A régió megyéiben gazdasági áganként jelentős összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. Hajdú-Bihar megyében a felmérésbe vont létszám jelentős hányadát (28-29%) a mezőgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatta. A másik két megyénél leginkább a feldolgozóipar dominált (Szabolcsban 48,8%, Jász-Nagykun-Szolnokban 38,8%), ezen kívül még Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentős (10%-ot meghaladó) mértékben képviseltette magát felméréskori statisztikai létszámban a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy. A következő három hónap várható tendenciái év júliusában a felmérésünkben résztvevő munkáltatók +3 hónapra kiterjedő létszámgazdálkodással kapcsolatos várakozása az áprilisihoz képest szinte alig változott. Az adatszolgáltatók 15%-a tervezi szeptember végéig létszámának csökkentését, zömük (60,2%) stagnálással számol, míg egy jelentős egynegyed részük létszámbővüléssel számol. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 185 választ adó munkáltató közel egyharmada tartozott a feldolgozóiparba, de ez volt jellemző a stagnáló és a növekedéssel számoló adatszolgáltatók összetételére is. A pesszimistán gondolkodók 15,1%-a a mezőgazdaság területéről került ki. A 300 db növekedéssel számoló cégből 92 a feldolgozóiparba, 40 a kereskedelem, javítás ágazatba, 37 pedig a mezőgazdaságba tartozott. A három hónapon belüli létszámcsökkentési és -növekedési szándék a régióban tevékenykedő vállalkozásoknál összességében mindössze +8 fős egyenleget jelentett, ami fős belépés illetve fős kilépés eredőjeként alakult ki. Megyénként viszont jelentős különbségek mutathatók ki a válaszadók létszám-gazdálkodásában ugyanilyen időtávon belül. Amíg Jász- Nagykun-Szolnokban 310 fős bővülés várható, addig Hajdú-Biharban 299 fő kilépési többlettel számolnak az érintett munkáltatók. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rövid távú létszám-gazdálkodására stagnálás jellemző (847 fő be-, 850 fő kilépő). A régió kirendeltségei területén a felmérést követő három hónap múlva várható létszámváltozás -164 és +112 fő között szóródott ebben a negyedévben. Míg a csökkenési maximum Nyírbátor térségét érinti, addig a legmagasabb létszámnövekedést a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ által felmért munkáltatók jelentették. Ütemét tekintve is a nyírbátori terület emelkedik ki (-12,7%), és ehhez hasonló mértékben várható csökkenés Vámospércs vonzásában (-12,4%), ami 65 főt érint. Ezen kívül 100 főt meghaladó létszámleépítési szándék jelentkezik a Püspökladányi Kirendeltség adatszolgáltatói körében. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) 6

7 A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint fő Kilépő Belépő FEOR besorolás: 1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve az ipari és építőipari foglalkozások körében várható jelentős mértékű 164 fős leépítési egyenleg a felmérést követő 3 hónapon belül. Vélhetően szeptember végéig befejeződnek az idénymunkák és e miatt lecsökken a létszám, különös tekintettel az élelmiszer iparra, ahol 128 fős leépítés várható. A legjelentősebb létszám-emelkedési egyenleg (401 fős felvétel és 277 fős kilépés) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási csoportját érinti a közeljövőben. Az egy év múlva várható tendenciák Az Észak-alföldi régióban megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban már kevésbé optimisták, mint rövid távon. Jövő év június 30-ára fős, azaz 1,2%-os létszámcsökkenéssel számolnak összességében. A legnagyobb leépítési várakozásról (552 fő) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágba sorolt intézmények számoltak be, őket a mezőgazdaság követi 344 fős létszámcsökkentési szándékkal. Jelentős még a szállítás, raktározás, posta, távközlés 225 fős létszám-gazdálkodási negatívuma is. A ki nem emelt ágazatok egyenlege -110 és +76 közé esik június 30-ig a régió mindhárom megyéjében csökkenéssel számolnak a felmérésbe bevont munkáltatók. A fős egyenleg több mint hattizede Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkáltatóit érinti, 28,9%-át a Hajdú-Bihar megyei gazdálkodó szervezetek jelentették és a fennmaradó 8,4% a Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkáltatóktól származik. Az egyes munkaerő-piaci kirendeltségek közül egy éves távlatban Nyíregyháza vonzáskörzetében várható legjelentősebb létszámcsökkentés, ami -315 fős egyenleget jelent. Ezen kívül még Mezőtúron és környékén jelentettek a munkáltatók jelentősebb (-202 fő) létszámú leépítési szándékot. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) 7

8 A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. A áprilisi felmérésben régiós szinten 1274 munkáltató vett részt 56-tal több, mint ebben a negyedévben. Ezek a munkáltatók március 31-én fő alkalmazottal dolgoztak és úgy gondolták, hogy három hónapon belül fővel növekszik a statisztikai állományi létszámuk. Az egy évvel korábbi felmérésben résztvevő válaszadók ágazati összetétele szinte alig tér el a júliusi adatszolgáltatói körhöz képest. Az egyébként 60-nal csökkenő adatszolgáltatói körből mintegy 24 és 25-tel mérséklődött a feldolgozóipari és a kereskedelem, javítás ágazatba sorolt cégek száma. Az adatszolgáltatói kör változása miatt inkább a statisztikai létszám összetétele tekinthető valósnak. A két időszak között ezen a téren szembetűnő változás nem történt, 2 százalékpont körüli növekedés következett be a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók részarányánál, és e körüli csökkenés mutatkozott az energiagazdálkodás területén. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint Gazdasági ág tizenkét hónap múlva várható létszám jelenlegi fő megoszlása, % fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , ,8 Bányászat 327 0, ,3 Feldolgozóipar , ,1 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás , ,6 Építőipar , ,8 Kereskedelem, javítás , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,0 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,6 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás , ,5 Közigazgatás, társadalombiztosítás , ,1 Oktatás , ,9 Egészségügy, szociális ellátás , ,8 Egyéb szolgáltatás , ,4 ÖSSZESEN , ,0 8

9 A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vontunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2009. III. negyedév) változás (fő) középisk. tanár eladó fürdőüz. fogl műanyag-feld gyártósori összeszer lakatos szabó, varrónő raktárkezelő húsfeldolgozó tartósítóip. munkás egyenleg (fő) jegypénztáros belépő fő kilépő fő ±20 egyenleg A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be és kilépő forgalom a régióban több száz munkakört érint, és a legtöbb esetben 30 fő alatt várható a mozgás. Térségünkben összességében a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokat leszámítva 11 olyan foglalkozást jelöltek meg a munkáltatók, ahol a belépők, és a kilépők létszámának egyenlege meghaladja a 20 főt. Ebben a negyedévben a legnagyobb mozgás a tartósítóipari munkásokat érinti, várhatóan három hónapon belül 299 fő felvételére és 454 fő kilépésére lehet számítani. Ennek nagy része a szezonális jellegből adódik. Jelentős kilépési egyenleg várható még a fürdőüzemeltetési foglalkozásoknál (-63 fő), ami a strandszezon megszűnéséből adódik, valamint a szabó, varrónők körében várható 55 fős létszámcsökkenés. 9

10 A régió álláskínálatának bemutatása Az Észak-alföldi régióban, I. félévben összesen db álláshelyet jelentettek be. Ez 17,2%-kal, álláshellyel volt több, mint a azonos időszakában. Ugyanekkor országosan 12,4%-kal kevesebbre volt igény, mint egy évvel korábban. A régió megyéi közül a legtöbb betöltetlen álláshelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók ( db). A bejelentett álláshelyek tekintetében a I. félévi adatokhoz képest mindhárom megyében növekedés volt tapasztalható ez év azonos időszakában. Az emelkedés számát és ütemét tekintve is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb ( db, +29,7%), majd ezt követte Jász-Nagykun-Szolnok térsége álláshellyel (+15,3%) és végül Hajdú-Bihar megye, itt mindössze 149 darabbal (+1,4%) több igény érkezett. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege I. félév Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az összes bejelentésből főben %-ban főben % Országos , ,9 Észak-Alföld , ,1 Hajdú-Bihar , ,3 Jász-Nagykun-Szolnok , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,1 Forrás: AFSz adattárház A nem támogatott álláshelyekre bejelentett munkaerőigény a régióban valamivel több mint egyharmadot tett ki, ami 8,8 százalékponttal kevesebb, mint a hazai átlag. Az Észak-alföldön bejelentett, úgynevezett piaci álláshelyek többsége is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkáltatók részéről érkezett. Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy melyeket használják az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül. A felsorolt lehetőségek közül 1-12 pontszámmal rangsort állíthattak a munkáltatók, ahol az 1-es jelentette a legfontosabb, legismertebb eszközt. Lehetőségük volt egyáltalán nem használtuk még és a nem ismerjük kategóriák bejelölésére is. ÁFSz szolgáltatások és eszközök ismertsége 10

11 Megnevezés Nem használja rangsor 12 rangsor Nem ismeri Összes válaszoló Munkaközvetítés EURES Tájékoztatás a munkaerőpiacról Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Munka melletti képzést támogató lehetőségek Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről START kártya Bérjellegű támogatások Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Járulékkedvezmény KKV-k és civilszervezeteknek Speciális válságkezelő munkaerő-programok Egyéb A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók fele-kétharmada minden kérdésre adott valamilyen választ, tehát az eszközök ismertsége körükben megfelelő. Legtöbben említik az első három helyen a bértámogatás eszközünket (80,4%), amelyet a START-kártya család (64,5%) és a munkaközvetítés (61,3%) ismertsége követ. Az adatlapot kitöltő szervezetek zöme nem ismeri, vagy nem használja az EURES szolgáltatásait (18,0+54,2%), ez adódhat abból, hogy többségében belföldi munkavállalókat alkalmaznak. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását, bár a nyári szabadságolásokat figyelembe véve a programjaikat erre az időszakra csökkentették. A rendezvényeiken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről, különös figyelmet fordítva az Út a munkához program lebonyolítására. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról, és új lehetőség a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására került sor augusztus hónapban: TÁMOP II. szakasz, a TÁMOP , a TÁMOP A-09/1 és a TÁMOP A-09/2KMR programok aktuális feladatainak lebonyolítása

12 december 31-ig, valamint a TÁMOP /5 Helyi közösségépítési programok (LHH) szeptember1-október 30. Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének évi támogatása szeptember 30-ig. Jelenleg 156 programterv van benyújtva a "Munkahelyek megőrzéséért" központi munkaerő-piaci programra. Hatósági szerződéskötések zajlanak a MPA , MPA támogatások körében. Elbírálás alatt van a ig benyújtott önfoglalkoztatási támogatás pályázata június 30-december 31-ig nyújtható be az ÉAOP /E Ipartelepítési és január 15-ig az ÉAOP D1 - Belvízvédelemhez kapcsolódó térségi vízrendezési pályázat december 31-ig nyújtható be a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt K+F munkaerő megőrzése és fejlesztése KF_MUNKAERO_09 pályázat. Szolnok, szeptember 10. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Főosztály 12

13 1. sz. melléklet 3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 0,01% Jászberényi Szolnoki Balmazújvárosi Tiszafüredi Hajdúszoboszlói Kunhegyesi Karcagi Püspökladányi Törökszent- Berettyóújfalui miklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói Nyírbátori böszörményi Hajdúhadházi Vámos- Debreceni pércsi Létavértesi Jelmagyarázat: (%) - 3,0 alatt - 3,0-0,0 + 0,1-1,0 + 1,1-2,0 +2,0 felett

14 2. sz. melléklet 12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: -1,2% Jászberényi Szolnoki Törökszent- Berettyóújfalui miklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Tiszavasvári Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Nagykállói Polgári Nyírbátori Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Kunhegyesi Karcagi Hajdúszoboszlói Létavértesi Püspökladányi Jelmagyarázat: (%) -3,0 alatt - 3,0-0,0 + 0,1 1,0 + 1,1-2,0 + 2,0 felett

15 3. sz. melléklet A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 29 9, , ,1 7 10, ,3 B Halgazdálkodás C Bányászat 1 0, , ,2 1 0,3 2 0,4 2 0, ,4 D Feldolgozóipar 62 20, , , , ,7 Villamos energia, gáz és E vízellátás ,0 15 4,3 3 4,7 23 1,9 F Építőipar 30 10,1 45 8,8 10 2,9 1 1,6 86 7,1 G Kereskedelem, javítás 93 31, ,1 27 7,8 2 3, ,2 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16 5,4 22 4,3 5 1, ,5 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8 2,7 26 5,1 5 1,4 6 9,4 45 3,7 J Pénzügyi közvetítés ,2 6 1,7 1 1,6 13 1,1 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 32 10,8 32 6,3 13 3, ,3 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 1 0,3 9 1,8 9 2,6 3 4,7 22 1,8 M Oktatás 8 2,7 20 3, ,8 1 1,6 70 5,7 N Egészségügyi, szociális ellátás 5 1,7 17 3,3 26 7, ,6 58 4,8 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás 10 3,4 30 5,9 24 6,9 2 3,1 66 5,4 Összesen , , , , ,0

16 4. sz. melléklet A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás , , , , ,6 B Halgazdálkodás C Bányászat 6 0, , ,2 6 0,4 39 0, , ,3 D Feldolgozóipar , , , , ,1 Villamos energia, gáz és E vízellátás , , , ,6 F Építőipar 141 9, , , , ,8 G Kereskedelem, javítás , , , , ,0 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 77 5, , , ,0 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 27 1, , , , ,6 J Pénzügyi közvetítés , , , ,2 Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás 125 8, , , ,3 Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás 8 0, , , , ,1 M Oktatás 29 2, , , , ,9 N Egészségügyi, szociális ellátás 24 1, , , , ,8 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 47 3, , , , ,4 Összesen , , , , ,0

17 5. sz. melléklet A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Kirendeltség jelenlegi Statisztikai állományi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható Várható változás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi* Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun- Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár- Bereg Összesen *Utólagos feldolgozás adatlapokból.

18 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és

19 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.