FADD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FADD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE"

Lőrinc Fodor
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 FADD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út októberében.

2 ALÁÍRÓ LAP Fadd településképi arculati kézikönyvéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1 02-0034 építész

2 2 ALÁÍRÓ LAP Fadd településképi arculati kézikönyvéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É építész szaktervező: dr. Csaba Ders építészmérnök, településmérnök TT, É tervező munkatárs: Kiszely Szabolcs településmérnök főépítész: Béres István építészmérnök

3 3 TARTALOMJEGYZÉK TELEPÜLÉSTÖRTÉNET 4 A HAGYOMÁNYOS TELEPÜLÉSKÉP SAJÁTOSSÁGAI 6 A TELEPÜLÉSKÉP ÉS A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME 14 MELLÉKLET Helyi értékvédelmi kataszter 15

4 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Fadd építéstörténete a három katonai felmérés

1782-1785 1829-1866 1872-1884 2002 Fadd a Mezőföld és a Sárköz

A középkori mezőváros lélekszáma a XVIII századra elérte az 5-6000 főt.

4 4 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Fadd építéstörténete a három katonai felmérés segítségével és a jelen helyzetet ábrázoló topográfiai térképpel érzékeltethető. Ezek alapján látható az egyes területrészek beépítésének időrendje Fadd a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál a Holt-Duna mellett fekszik. A középkori mezőváros lélekszáma a XVIII századra elérte az főt. A XIX. század második felében elszakadt az élő Dunától, és a szabályozással új szántóterületeket nyert. A múlt század 60-as éveiben Dombori üdülőterületté fejlesztésével új fejlesztési lehetőség indult el.

5 Fadd történeti magját a Mátyás király, Etelköz, Széchenyi, Öreg utcák

században a nyugati irányú terjeszkedés elérte a temetőt, majd a XX.

A 60-as 70-es években épült ki Dombori majd a Volent öböl.

főutcája, a mai településszerkezet - amiben már a Templom és a Váczi

5 5 Fadd történeti magját a Mátyás király, Etelköz, Széchenyi, Öreg utcák által határolt tömbök alkották. A XIX. században a nyugati irányú terjeszkedés elérte a temetőt, majd a XX. században ez egészült ki északi és déli tömbökkel. A 60-as 70-es években épült ki Dombori majd a Volent öböl. Valamikor a Mátyás király utca vezetett Tolnára, ez volt a település főutcája, a mai településszerkezet - amiben már a Templom és a Váczi Mihály utak jelentik a település tengelyét - a XX. század második felében alakult ki. Ez az oka annak, hogy a két út találkozásánál még nem alakult ki igazi központi tér.

6 A HAGYOMÁNYOS TELEPÜLÉSKÉP SAJÁTOSSÁGAI

6 6 A HAGYOMÁNYOS TELEPÜLÉSKÉP SAJÁTOSSÁGAI TELEPÜLÉS A TÁJBAN A települést a tájban a két templom tornya jelöli ki. A településhatárhoz érve a házak és a növényzet már takarják a templomot, a településen belül sétálva pedig csak egész közelről jelennek meg újra a templomok.

karakterűek, csak a Mátyás király utca és a Templom utca központi szakaszán épültek a polgárosodás jegyeit mutató, utcával

A fésűs beépítésű területen a gyakran 20 méternél is szélesebb utcákban a közel azonos tömegű oldalhatáron álló

A tömör kerítések intim udvarokat létesítenek, és zárt utcaképet eredményeznek.

7 7 UTCAKÉPEK A XIX. század végéig beépült terület utcarendszere nőtt jellegű, a keskeny egytraktusos épületek fésűs beépítésűek, falusias karakterűek, csak a Mátyás király utca és a Templom utca központi szakaszán épültek a polgárosodás jegyeit mutató, utcával párhuzamos gerincű hajlított házak, amelyek egy kisváros hangulatát idézik. A fésűs beépítésű területen a gyakran 20 méternél is szélesebb utcákban a közel azonos tömegű oldalhatáron álló lakóépületek közel azonos ritmusban követik egymást. A tömör kerítések intim udvarokat létesítenek, és zárt utcaképet eredményeznek. Sajátos utcaképet ad az épületek fűrészfogas elrendezése Az utcakép leghangsúlyosabb elemei az utcafrontra épülő házak. Hagyományosan így épültek a házak, csak a XX. század második felében épültek a kertvárosi jellegnek megfelelő előkertes épületek. Mivel ma már több helyen keveredik az előkertes és előkert nélküli beépítés, új ház építésénél az előkert méretével az adott környezethez kell alkalmazkodni.

8 Az utcák zöldfelületeinek kialakításánál, fásításánál az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni. A telepített növényzet nem képezhet olyan sűrű növényfalat, ami az átlátást akadályozza.

A fák lombkoronája idős korukban sem lóghat be az úttest űrszelvényébe és nem érheti el illetve közelítheti meg a házak homlokzatát 1-1,5 m-nél jobban.

8 8 Az utcák zöldfelületeinek kialakításánál, fásításánál az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni. A telepített növényzet nem képezhet olyan sűrű növényfalat, ami az átlátást akadályozza. Az örökzöld fákkal és a tujafélékkel érdemes csínján bánni, mert ezek még a téli hónapokban is a házak jelentős árnyékolását okozzák. A fák lombkoronája idős korukban sem lóghat be az úttest űrszelvényébe és nem érheti el illetve közelítheti meg a házak homlokzatát 1-1,5 m-nél jobban. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fák a közvilágítás érvényesülését nagymértékben ne akadályozzák, és az alattuk való átközlekedés biztosított legyen. Ezért a fák alsó oldalágait 2,2-2,5 m magasságig el kell távolítani. Ezek figyelembevételével a m széles utcákban csak akkor szabad fásítani, ha az épületek előtt előkert van. Ha nincs előkert, akkor csak 18 m-nél szélesebb utcákban szabadi ÉPÜLETTIPUSOK ÉS JELLEMZŐ RÉSZLETEK A település történek megjelenítését a még megmaradt hagyományos épületek tudják legjobban megőrizni. Az idők során Faddon az alábbi épülettípusok alakultak. A község történeti része jellemzően fésűs beépítésű, az itt lévő védelemre javasolt épületek a XX. század első feléből származó tornácos épületek. A széles tornácot jellemzően falazott pillérek támasztják alá, utcai homlokzatuk vakolatarchitektúrában gazdag. Az épületek 7,0 m- nél nem szélesebbek, épületmagasságuk 3,0m alatt van. Közülük a legszebbet áttelepítették a szentendrei skanzenbe.

9 Az utcai homlokzat és ezen belül is az oromfal megmaradt gazdag vakolatarchitektúrájának motívumai az épületeken kisebb variációkkal ismétlődnek. 9

10 10 A széles tornácot támasztó falazott oszlopok többsége kör keresztmetszetű dór jellegű fejezettel. Néhány fa, vagy öntöttvas oszlop teste kannelurázott, és korinthoszi jellegű oszlopfővel ellátott.

11 11

12 Ezeknek az épületeknek a fejlesztésénél a legjellemzőbb hiba a tornác beépítése és az utcai páros ablak egy nagy ablakra való cserélése.

Fejleszteni ezeket az egytraktusos házakat utca vonalától hátrahúzva egy keresztszárnnyal lehet anélkül, hogy az utcakép érdemben megváltozna.

Az eredeti utcai ablakok természetesen cserélhetők, de a nyílások méretét nem kellene megváltoztatni, és ha lehet az ablakok belső osztását is át kellene venni.

12 12 Ezeknek az épületeknek a fejlesztésénél a legjellemzőbb hiba a tornác beépítése és az utcai páros ablak egy nagy ablakra való cserélése. Pedig ezeknek az épületeknek a tömegén kívül ezek a legjellemzőbb részei. Fejleszteni ezeket az egytraktusos házakat utca vonalától hátrahúzva egy keresztszárnnyal lehet anélkül, hogy az utcakép érdemben megváltozna. A tornác beüvegezését, ha elkerülhetetlen úgy kell megoldani, hogy az az épület eredeti tornácosságát megjelenítse. Az eredeti utcai ablakok természetesen cserélhetők, de a nyílások méretét nem kellene megváltoztatni, és ha lehet az ablakok belső osztását is át kellene venni. Újonnan épített utcára merőleges gerincű házaknál a legfontosabb szempont, hogy az épület szélessége ne nagyon haladja meg a régi épületeknél megszokott 7 m-t. Természetesen a hátrahúzott keresztszárny itt is jó megoldás. Ha mindenképpen szélesebb házat kellene építeni, akkor annak a gerincét - a hajlított házakkal analóg módon - az utcával párhuzamosan kellene kialakítani. A Mátyás király, a Templom és a Dózsa utca központi részén gyakoriak a polgárosodás jeleit tükröző kisvárosias, az utcafrontra párhuzamos gerinccel forduló hajlított házak. Az utcai szárny tetőidoma aszimmetrikus nyeregtető, mert az utcai homlokfal térdfallal megemelt. Így a tetőnek a térdfal nélküli udvari szárnyra való átfordulásánál az utcai párkány a tetőn túlemelkedve fut a sarokig. A főhomlokzatát főpárkány, vakolatkeretes ablakok és lizénák tagolják. Az utcai szárny szélessége eléri a 8,0 m-t, párkánymagasságuk 4,5-5,0 m.

13 13 Ezeknek az épületeknek a nagy padlásterei felvetik a beépítésük lehetőségét, ami, ha elkerülhetetlen, nem járhat a tető megemelésével, és nem létesíthető tetősíkból kiugró ablak, csak tetősíkban fekvő, amelyeket az utcai oldalon a homlokzati nyílásokkal azonos ritmusban kell elhelyezni. Nem létesíthető az utcai oldalon tetősíkból kiharapott erkély. Az utcai homlokzat felújításánál meg kell őrizni a gazdag vakolatarchitektúrát és azokat nem szabad erős színekkel túlhangsúlyozni. Az udvart záró tömör téglakerítések nagy kapuoszlopai díszes oszlopfőt kaptak.

14 A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME A nagyközség településképi sajátosságainak meghatározásán túl, az ezeket a sajátosságokat megjelenítő épületek eredeti formában

Ezeket az épületeket mutatja be a helyi értékvédelmi kataszter, amely az egyes épületek védelemre érdemes elemeit rögzíti és felsorolja az esetleges szükséges

14 14 A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME A nagyközség településképi sajátosságainak meghatározásán túl, az ezeket a sajátosságokat megjelenítő épületek eredeti formában való megtartása is szükséges. Ezeket az épületeket mutatja be a helyi értékvédelmi kataszter, amely az egyes épületek védelemre érdemes elemeit rögzíti és felsorolja az esetleges szükséges korrekciókat. A 2003-ban készült helyi építészeti értékvizsgálatot a most készült helyi értékvédelmi kataszter felülvizsgálta A 72 db korábban védelemre javasolt építményből 35 törlésre került és 2 új javaslat készült. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER A védett építmények területi elhelyezkedése a településen.

15 15

16 16 OLDALHATÁRON ÁLLÓ TORNÁCOS ÉPÜLETEK

17 17

18 18

19 19

20 20

21 HAJLÍTOTT HÁZAK 21

22 22

23 23

24 24 EGYÉB RANGOS ÉPÜLET

25 25

26 26 SZOBROK ÉS VALLÁSI ÉPÍTMÉNYEK

27 27

28 28

29 29

Hasonló dokumentumok

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció ALÁÍRÓLAP Sióagárd településképi arculati kézikönyvéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező