fenntartható építés fogalomrendszer

Átírás

1 fenntartható építés fogalomrendszer 1

2 Takarékoskodj a Föld energiájával! Beszélni kell a tágabb összefüggésekről: Működő és javasolt civilizációs modellünkről. Jelenlegi és ajánlott társadalmi struktúráinkról, azok céljairól, gondolkodásmódjáról, a pazarlást kiváltó okokról. Akár az épületek, akár a modell hibáinak felderítésénél: először is meg kell állapítanunk a hibákat kiváltó okokat, (ha azokat nem szüntetjük meg, a hibák újra és újra meg fognak jelenni)). Meg kell említeni; hogy a takarékosságnak nevezett intézkedéseknek egészségügyi és természetkárosító hatásai is vannak. Tehát az energiatakarékosságot nem szabad csak a használati (végső) formájában értelmezni, szükség van egy másfajta társadalmi formációra és gondolkodásra is. 2

3 Fenntarthatatlan fejlődés Ha a földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani (James Lovelock kb198o) A civilizációs modell jellemzői: innovatív, energia igényes, fogyasztás centrikus; célja a rövid távú, maximális haszon A Föld erőforráskészleteit és hulladékeltakarító képességét korlátlannak tekintette/tekinti. 3

4 A modell működésének következményei A természeti erőforrások túlfogyasztása, a készletek kimerülése és/vagy megújulásuk veszélyeztetése Földrészek közötti termelés, nagymennyiségű szállítás A természeti környezet szennyeződése, a lebontó funkciók károsítása, betegségek terjedése Az élőlények és gondolatok sokféleségének (diverzitás) és különbözőségének (diszparitás) eltűnése Az évezredek során felhalmozott társadalmi tőke lebomlása A gazdasági, pénzügyi, társadalmi bomlás ökológiai problémákat is okozott, ami már az emberi élet feltételeit is veszélyezteti 4

5 Fenntartható fejlődés vagy visszavonulás? Jelenlegi civilizációnk olyan univerzális gépezet, amelyben a természetet és a társadalmat a gazdaságnak rendeltük alá. Elpusztítja a számunkra kedvező földi körülményeket, a győztesek kicsiny csoportján kívül a felesleges vesztesek milliárdjait hozza létre és fogalma sincs róla, mit kezdjen velük. (Susan George, Luganói tanulmány, 2009) Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert... Megoldás: visszatérni a technika egy, a bioszféra által még tolerált szintjére egy másfajta társadalmi struktúrában. (James lovelock, 2009) 5

6 Környezeti válságjelenségek és okaik Civilizációs modellünket a tudományra épülő technika határozza meg, amit az olcsó, fosszilis energiahordozókból előállított, nagy sűrűségű energia működtet. A társadalmi formáció a tömegdemokrácia, meghatározó eszmerendszere a haladás és a kíméletlen verseny. A válság elsősorban az egész bolygóra kiterjedő civilizációs- és csak másodsorban környezeti jelenség, tehát a környezeti problémák csak következmények. A két kérdést csak együtt lehet és kell kezelni.(ok-okozat) 6

7 Energiaforrások és használatuk következményei 1 kwh elektromos energia 734 db 50 kg-s zsák,10 m magasságra való felemeléséhez szükséges mechanikai energiával egyenértékű. Tradicionális energiaforrások: emberi és állati izomerő, kis hatásfokú szél és vízenergia (lokalitás, kis lépték) A nagy sűrűségű fosszilis energiahordozók felfedezése és munkába állítása (az ókorban 400 rabszolga). Óriási nagyságú és intenzitású technikai arzenál létrehozása és működtetése, ebből az épületek kb % Az evolúció milliószorosra gyorsítása (a 200 millió év alatt keletkezett készletek elégetése 200 év alatt) Beavatkozás a Föld cirkulációs rendszereibe, víz-, lég-, talajszennyezés. 7

8 Fenntartható - zöld filozófiák változatai A Környezetvédő mozgalmak, sokféle formában léteztek és léteznek (sötétvilágos-, reális zöldek, stb.) Alapvetően két megoldásra redukálhatók; Az egyik a civilizációs modell fenntartásával, környezetkímélő termékszerkezetre váltással, de változatlan társadalmi struktúrával, mechanikus-technikai szemlélettel látja a problémákat megoldhatónak. (Tüneti kezelés, zöld ruha, az okokat nem szünteti meg). A másik, a modell lassú átalakításával, a mechanikus világkép kiegészítésével, a lokalitások autonómiájának erősítésével; hierarchikusan felépített, kis közösségek létrehozásával, fenntartható cselekvési programokkal, de erős állammal számol. 8

9 Építés a természet álruhájában 9

10 A fenntarthatatlan és a fenntartható építés A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése (Ludwig Mies van der Rohe) A fenntarthatatlan építésre jellemző: a rohamos urbanizálódás a növekvő energiafogyasztás a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése a történelmi és a kulturális örökség pusztulása A fenntartható építés definíciója: Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján (Charles Kibert építész) Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája (1996) A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája (1994) Florida, Tampa, 10

11 Válságjelenségek A város, mint parazita - funkcionális zónák szerinti várostervezés, (le Corbusier) - logisztikai fejlődés - centralizáció, tőkekoncentráció, kiszolgáltatottság - a Városi levegő szabaddá tesz elve visszájára fordul -Szuburbanizáció Urbanizálódó falu - centralizált ellátórendszerek - utazási kényszer - nem fenntartható életmód Kőolajháború 11

12 A folytathatóság - R.C.R. szempontjai az építésben A terhelés csökkentés a földhasználathoz az anyag, víz és energia használathoz a szilárd hulladék és szennyvíz képződéshez, A megőrzés a élőlények, a kultúrák és az épített környezet sokféleségéhez és különbözőségéhez, A visszaforgatás az építőanyagokhoz és az épülethasználathoz köthető 12

13 Lineáris és fenntartható épületmodell hagyományos ház lineáris modell környezettudatos ház illeszkedő modell pazarló bevitel és elhasználás, szennyező kibocsátás környezeti erőforrások bekapcsolása, takarékos használat, korlátozott, visszaforgatható kibocsátás 13

14 Épület- épülethasználat- környezet kapcsolódási pontjai és az energia A fenntartható építéssel foglalkozó szakirodalom jelentős része csak emberi épülethasználattal számol. Az integrált életmód feladataiból következően az épületek megvalósításakor a tervezőnek a funkciót követő, igényeket és a külső-belső kényszereket is egyszerre és egyidejűleg kell figyelembe vennie. Minden kapcsolódási ponthoz (nem csak az épület használathoz) tartozik bizonyos energiamennyiség. 14

15 A fenntartható visszavonulás társadalmának építészeti keretei, települések A fenntarthatóság elvei a településfejlesztésben: A lokalitás és a decentralitás, az autonómia és az integrált fejlesztés, kis közösségek elve. A környezet erőforrásaival (nem csak energiaforrásaival) való fenntartható gazdálkodás elve. Ipari struktúraváltás (köztes technikák), a természeti erőforrások igénybevétele minimalizálásának, és a szennyező anyagok kibocsátása csökkentésénekártalmatlanításának elve. Az elvek érvényesek az emberi települések/kistérségek fejlesztésére (táj- és térhasználat, terület felhasználás), átalakítására és az egyes épületek létrehozására, használatára, felújítására, bontására, sőt újrahasznosítására is. Minden települést csak a környező tájjal együtt lehet és kell értelmezni, cél, hogy a szükségletek kielégítése ne haladja meg a természeti környezet eltartó és hulladéklebontó épességét. 15

16 A modellváltás építészeti feladatai Három jól elkülöníthető építészeti feladattal kell számolnunk: a vidékfejlesztéshez kapcsolható, új mezőgazdasági munkahelyekhez (mikro- és kisvállalkozások állattartó, tároló, feldolgozó üzemei, műhelyei, stb.) és lakóépületekhez, a város kisebb egységekre tagolásához (integrált életmód) rendelhető új, barnamezős beruházásokhoz, és mindkét előző esetben igen nagyszámú rehabilitációs-bővítési, felújítási munkához tartozó tervezési-kivitelezési feladattal. 16

17 Az építés teljes vertikumának helyreállítása az oktatásban és a gyakorlatban Az oktatásban helyre kell állítani az igényes végrehajtáshoz szükséges teljes vertikumot (kisegítők, szakmunkások, munkavezetők-technikusok, üzemmérnökök, tervező építészek) Újraépíteni a szakmunkásképzést, felkutatni és felkérni a még élő, szakembereket, a meglévő épületek építésekor még működő-, illetve a régiúj, (pl. vályogépítés, szalmabála építés, reciklált anyagokból építés), hiányszakmák elsajátítására pl. nyugdíjasok foglalkoztatásával. Elengedhetetlen a felnőttképzésre-átképzésre tanfolyamok indítása, a középfokú szakemberképzés helyreállítása és mindezek egzisztenciális elismerése. Semmi szükség évente kb. 600 új építészmérnökre, akiknek nem tudunk munkát adni, így a közpénzből kiképzett mérnökeink/építészeink más, nálunk jóval gazdagabb országok építész szakmáit erősítik). 17

18 Az építészeti formálás A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése, mondta Mies van der Rohe. A megszokottól gyökeresen eltérő feladat lesz: Zsugorodnak az épületek méretei Előtérbe kerülnek a helyi és bontott anyagok a termékek helyett Figyelembe kell venni a helyi adottságokat és az épület működését Felértékelődik a mesterségbeli tudásra épülő emberi munka A használókat belevonják a tervezésbe, építésbe, karbantartásba Megújuló erő és energiaforrásokat kell használni, passzív/hibrid módon és/vagy közösségi formában, azt is keveset Újra kell tanulni a tradicionális mesterségeket, különösen a városi épületállomány környezetbarát falújításához Egy új társadalomban az épített környezet nem lehet rosszabb, csak másmilyen. 18

19 Korai napházak /ökoházak 19

20 Esettanulmány I.: Sustainable City District Vauban Fejlesztés , 20

21 Sustainable City District Vauban Lakóépületek beüvegezett loggiákkal, napkollektorokkal A koncepció részei; A közlekedés; személyautók parkolása solar garázsban, autó nélkül 40%, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros, gyermekintézmények, üzletek, munkahelyek a kerületben. Az energiatermelés és használat; (saját kogenerációs áram és hőtermelés biomasszával, kis energiájú épületekkel kwh/m 2 a napkollektorokkal és napcellákkal kiegészítve Az épületek és közösségi terek; kevés családi ház, többlakásos épületek, szomszédsági központok, közös zöld területek, saját működtetésű üzletek és piac-környékbeli organikus termelőktől Közösség teremtés; a fenntartással, működtetéssel 21

22 Sustainable City District Vauban közösségi ház, naptérrel, saját biomassza erőmű 22

23 Esettanulmány III. Gyűrűfű, öko-falu A koncepció részei: 70-es években elpusztított falu helyén, Gyűrűfű Alapítvány, 1992, szeres települési rendszer,10 család. Gyűrűfű Egyesület 2002, rendszerbe szervezett ökotechnikák bemutatása, tanfolyamok, erdei-iskolák, vendéglátás. Vegyszermentes organikus gazdaságok. Épületek vályogtechnológiákkal, helyi anyagokból. Helyi vízkészlet, kutak, csapadékvíz gyűjtés, komposzt toalettek, növényi szennyvíztisztítók. Biomassza fűtés, nap-kollektoros melegvíz készítés. 23

24 A tradicionális vidéki életmód, és épületei, indikátorok és példák az öko-falu részére. Dinamikus egyensúly alakult ki az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladék eltakarító képessége között. A élelmiszert és a tárgyakat helyben termelték/készítették, a kevés felesleget a közelben értékesítették, a hulladékot visszaforgatták. Gazdálkodtak a természeti javakkal és nem fogyasztották azokat. A sokszínű kultúra hagyományait és tapasztalatait használták fel. Régóta ismert, természetes anyagokkal építettek, integrálták a helyi környezeti (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek, stb.) erőforrásokat 24

25 Gyűrűfű Ökofalu Faldöngölés a zsaluzatba, építés vályogtéglából kalákában 25

26 Építés Brazíliában hulladékból 26

27 Ökologikus épület-felújítás Olderburg, Gabriel Arshitecten, 1964/

28 A fenntartható építés eszközrendszere és mérési lehetőségei Anyaghasználat; (kevés szürke energia (PET), recycling, helyben előállítás, a lehető legkevesebb káros anyag tartalom) Épületszerkezetek, szelíd /köztes technikák; (harmadik bőr, védelem, elnyelés, szabályozás, kapcsolatteremtés, a felesleges emberi munka) Épülethasználat; (energia és víztakarékos berendezések, megújuló energiaforrások, klímatudatos megoldások, természetes belső légállapotok, növényzet, növényi szennyvíz és hulladékkezelés) Terület felhasználás; (mezőgazdasági és ipari rozsdaövezetek, barna mezős beruházások, tájsebészet, rekonstrukció) Együttéléstan ; (természettől függés felismerése, decentralizáció; önkorlátozás, helyi gazdaság, kis szállítási távolságok, helyi döntések, autonómia, kooperáció, közösségek, közvetlen demokrácia, felelősség). Mérés: ökológiai lábnyom, LCA elemzés, nemzetközi kutatások eredményei adatbázisok, minősítés 28

29 Összefoglalás A fenntartható, környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-stb. építészet lényegében egy szemléletmódot jelent. A fenntartható visszavonulás elvrendszerének (R.C.R.) érvényesítését az építésben az építésökológia, építésbiológia és humánökológia tudományok kutatási eredményeinek és fogalomkészletének felhasználásával. Semmire sem megyünk a régi elv új technikákkal való fenntartásával. A régi foltozgatásával, a források kimerülésével az összeomlás elkerülhetetlen. Ha az elavult mechanikai világkép helyébe időben az életbarát világkép lép, átalakulhat a társadalom, megszűnhetnek a fenyegető válságok. Köszönöm a figyelmüket! 29

30 Irodalomjegyzék Dieter Heinrich Manfred Hergt; Ökológia SH atlasz, Springer- Verlag Budapest 1995 Krusche, Per; et al: Ökologisches Bauen, Bauverlag GmbH, Wiesbaden und Berlin, 1982 Bogár László; Magyarország és a globalizáció, Oiris kiadó, Budapest, 2003 Luc Ferry; Új rend: Az ökológia, Európa Könyvkiadó, Budapest 1194 Ernst F. Schumacher; A kicsi szép, közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1991 Ertsey Attila (szerk); Autonóm ház, ajánlás John Lukacs; Egy nagy korszak végén, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005 Joseph E. Stiglitz; A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003 John Perkins; Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai, Ráció Kiadó 2006 Dr Lányi Erzsébet:Ökologikus épített környezet-a modellváltás elvei és építészeti eszközei, PhD dolgozat. Budapest,