GAZDASÁG TÁRSADALOM- TERMÉSZET- ÉPÍTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK, ALAPFOGALMAK

Átírás

1 GAZDASÁG TÁRSADALOM- TERMÉSZET- ÉPÍTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK, ALAPFOGALMAK 1

2 Néhány hír 2014-ből Ny.Antarktiszi jégmező megállíthatatlanul elindult. Equadori Yasuni Nemzeti Park közepén megindul az olajkitermelés (3,6 milliárd helyett 13 millió dollárért). Itt 1 ha esőerdőben több faj él, mint egész É. Amerikában! Soco (UK olajtársaság) Afrika legrégebbi nemzeti parkjában (Virunga) tervez olajkitermelést, mely az utolsó jelentős élőhelye a hegyi gorillának, a csimpánznak és az okapinak. Angliában nemrég azonosítottak egy 4,4 milliárd hordónyi kitermelés lehetőségét délnyugaton az elképesztő rombolással és szennyezéssel járó olajpalából. Ennek kitermeléséhez most módosították a törvényt a helyi jóváhagyás kikerülésére. 2

3 3

4 FENNTARTHATÓ BIOSZFÉRA O 2 Tartós energiaellátás Zárt anyagciklusok CO 2 NÖVÉNYEK (fotoszintézis) NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták HÚSEVŐK + állati paraziták H 2 O +oldott anyagok LEBONTÓK Komplexitás, diverzitás, rugalmasság, hatékonyság 4

5 Az ökológiai rendszerek főbb szolgáltatásai (mit köszönhetünk az ökológiai rendszerek működésének) Segítik Az anyagciklusokat A talajképződést Az elsődleges termelést Adják Élelem Édesvíz Fa, rost tüzelő Szabályozzák Klíma Vízszint, árvíz Kártevők Kultúra Élmény (lelki, esztétikai) Tudomány, nevelés Üdülés, pihenés 5

6 Fenntarthatatlan civilizáció Ha a földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani (James Lovelock kb198o) Mi van mögötte? Öncélú termelés Haszon és hatalom maximalizálás kíméletlen versennyel Cél szentesíti az eszközt rablóerkölcse Civil társadalom 6

7 Egy nagy, történelmi korszak végén. A természetpusztulás elsősorban az egész bolygóra kiterjedő civilizációsés csak másodsorban környezeti jelenség, tehát a környezeti problémák csak következmények. A produktivitás globális monokultúrája elérte a természet és önpusztítás kritikus szintjét. Megszűnt a diverzitás és diszparitás, mindhárom rendszer instabillá vált, elindult a bomlás. (Senki sem gondolta, hogy az újkor is véget ér egyszer) Eljött az álarcok lerántásának ideje. 7

8 Egy újabb evolúció feltételei A rendszer leállását csak olyan közösségek képesek túlélni/elkerülni, akik ismerik a hibás utat, de rendelkeznek az élet újraszövéséhez szükséges tudással is Képesek az életmódváltásra, a túlzott igények leépítésére, a realitásokhoz való visszatérésre Új erkölccsel rendelkeznek, képesek teremtőből, újra teremtetté válni. (Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport, 2007) 8

9 A kapitalizmusnak nevezett modell metamorfózisai, jellemzői, összetevői (a hibás út) XIX sz: A tőkével bíró befektető és vállalkozó és liberalizmus (piac, nominalizmus, deszakralizáció), XX sz: Organizációs piramisok, szociáldemokrácia (magánérdek korlátozása, jóléti társadalom, gondoskodó állam) fenntarthatóság ötlete XXI sz: Globalizáció, innováción és hálózatokon alapuló management, neoliberalizmus (pénz, dereguláció, privatizáció) A modell fő jellemzői: innovatív, energia igényes, fogyasztás centrikus Eszközei: tőke, tudományra épített, energiaigényes technika, kíméletlen verseny, média. Társadalmi bázisa: civil, artikulálatlan, manipulált tömegtársadalom, (gazdagok, középosztály, vesztesek), egyéni érvényesülés Hatalom alapja: a gazdaság és erőforrásai, a pénz (demokrácia? kőkemény pénzügyi diktátumok) és a technika. Eszmerendszer-világnézet: szabadság, egyenlőség, tudás, technikai fejlődés, jólét növekedése, kényelem, siker, vállalkozó kedv. Kiindulás: a Föld erőforrásai és hulladéklebontó képessége korlátlannak tekintése. 9

10 Gondolkodásunk és következményei Domináns ideológia Társadalom és természet alárendelése a gazdaságnak, döntések önszabályozó piacon, gazdagodj materialista bölcsessége, vágyak felkeltése, követése, haladás, jövővárás Gondolkodásunk alapjai Felvilágosodás, humanizmus, karteziánus racionalizmus, dualizmus, mechanikus okság Evolúció, relativizmus, pozitívizmus Szakralitás tagadása, halál tabutéma, fiatalság és egészség kultusz Gondolkodásunk következményei: olyan termékek tömeges előállítása, amit a természet nem ismer fel, ezért védtelen velük szemben. A baj a módszer sikerének köszönhető. 10

11 A globalizáció a modernizmus utójátéka Búcsú a végtelen haladástól és a fényes jövőtől Pénzszivattyúk működtetése adó- és hitelügyletek, centrum, perifériák The business of the business is the business (Milton Friedmann) Az anything goes, elvek helyett, (bármi elmegy, csak trendi legyen ) Innovációs düh, állandó és gyors változások, bonyolultság, teljesítménykényszer (Új információk mennyisége: 2 milliárd exabájt/év, TMC, TMI) Óriási nagyságú és intenzitású technikai arzenál folyamatos létrehozása és működtetése, beleértve az épületek is. A beavatkozások, a szennyezés mértéke és mennyisége a Föld cirkulációs rendszereibe világméretűvé vált. 11

12 A fenntarthatatlan építés A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése (Ludwig Mies van der Rohe) A fenntarthatatlan társadalom építészetének ismérvei a rohamos urbanizálódás a növekvő energiafogyasztás a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése a történelmi és a kulturális örökség pusztulása (Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája 1996) minden nemzetnek, minden éghajlatra ugyanolyan házat ajánlok (Le Corbusier) épületeink hatalmas energia ráfordítással előállított vegyszerkeverékek (virtuális raktárakból begyűjtött, egyre rövidebb élettartamú, káros anyagokkal teli, vissza nem forgatható termékekből) A falvak kiürültek, tömegek a városokba, az ember maga alkotta dimenziók közé került (emberek számára gyakorlatilag lakhatatlan városszörnyek). A városok elszakadtak közvetlen ellátó területüktől A modern építészet fejlődése a munka, tudás, áru, pénz és a tömeg templomaitól a beteg épületig tartott 12

13 A modern/racionális városépítészet vége? (St. Louis, Minosen Jamaszaki modern lakótelepének felrobbantása 1972) 13

14 Posztmodernen túli városi társadalom és épített keretei. Sao Paolo és Tokyo Water Park 14

15 A fenntartható fejlődés egy fenntarthatatlan teória A Római Klub jelentése 1969 ENSZ Közös jövőnk jelentés 1987: Folyamatos szociális és mentális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó és hulladékeltakarító képességet meghaladó módon fejlődne a gazdaság. (R.C.R.) Agenda 21, A XXI. sz. feladatai,1992 Rio-de Janeiro konferencia; stratégiai dokumentuma Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája, Local agenda 21, centrumban részleges sikerek Civil mozgalmak: Környezetvédelem kezdetben pánikreakció az erő és energiaforrások kimerülésétől, a szennyezéstől és az elszegényedéstől Kyoto 2012: teljes kudarc, utópia (Washingtoni Konszenzus, 1989) 15

16 Fenntartható visszavonulás Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert... Megoldás: visszatérni/előrelépni a technika egy, a bioszféra által még tolerált szintjére egy másfajta társadalmi struktúrában. (James lovelock, 2009) 16

17 Fenntarthatóság -folytathatóság, az élet újraszövésének elméleti lehetőségei A fenntarthatóság gyenge és erős koncepciója (Fleischer Tamás, MTA VG. Kutatóintézet, 2007) Az élet folytathatóságának koncepciója, gondolkodás mód is (Lányi E. 2010) 17

18 Zöld gondolatrendszerek Környezetvédelem, ökológia, ökologizmus, rendszerökológia, fenntarthatóság : társadalmi, filozófiai, ideológiai, politikai aspektusok Alapvetően három megoldás: 1. Előremenekülők : a civilizációs modell fenntartása környezetkímélő termékszerkezet technika.(tüneti kezelés; zöld és még zöldebb ruhák testreszabása ) 2. Hazatérők : a modell átalakítása, decentralizálás, a lokalitások önellátása;igények, technikai szint csökkentése, közösségek elsőbbsége, szervező állam (realitások) 3. Űrhajós szemlélet:a Föld központi, tudományos-technikai-politikai irányítása a globális folyamatok modellezésével. (Bioszféra 2, Tucson. A technikai civilizáció végjátéka) 18

19 A hazatérők harmadik útja, rendszerökológia, mint szervező elv és filozófia. Rendszerökológia: ökológiai elvek alkalmazása a létmód, termelés, fogyasztás, társadalomszervezés, épített környezet létrehozása és fenntartása terén. Ökológia: biológia része, élőlények és környezetük kapcsolatrendszerének tudománya. Bioszféra legkisebb egysége az ökoszisztéma: napenergia működtette biotikus és abiotikus tényezők önszabályozó együttese A Harmadik út filozófiája: A gyorsulás ellenáramai, lassulási trendek a valódi emberi remények és félelmek alapján Dinamikus egyensúly az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladékeltakarító képessége között. A természet uralása helyett partneri kapcsolat. Elviselhetetlen bőség után az elfogadható szűkösség Holisztikus szemlélet: együttlátás művészete. (A természetvédelem és a produktivitásra épülő gondolkodás nem egyeztethető össze.) Karteziánus világkép (dualizmus, mechanikus okság, dekonstruálás, mérés és mérhetővé tevés) átértékelése, archeo-futorizmus, társadalmi és hatalmi struktúra váltás, térbeli-időbeli végesség elfogadása. 19

20 PROUT (Progresive Utilization Theory) példa a harmadik útra (D. Mahesvaranda, Artamira Sen, P.R. Sarkar, Német László és mások) A kapitalizmus nem tudja és nem akarja a tétlen kezeket és elvégzendő feladatokat összekapcsolni (P.R.S.) Átfogó makro ökonómiai/civilizációs modell, célja az élet dinamikus egyensúlyának helyreállítása, dinamikus alapelvek holisztikus gyűjteménye. Spirituális értékeken alapuló régi-új társadalmi paradigma. Szembemegy az elmúlt 200 év minden lényegi tételével. Ősi bölcsességek/technikák újrafogalmazása, helyi kultúrák megőrzése, gazdasági decentralizáció, önkéntes szövetkezetek Nem vagy-vagy, hanem is-is. Önkorlátozás, kisméretű magánvállalkozások, szövetkezetek, közhasznú nagyvállatok. Egyén ÉS közösség= stabilitás Nem önmegvalósítás, hanem önkéntes kapcsolódás a közös munkához, állami szervezéssel. Társadalmi megegyezés, jog, erkölcsi intelligencia, autoritás. Hatalom: Ciklikus körforgás (dolgozók, harcosok, tudós bölcsek és kereskedők) Politikai törésvonalak: a produktivista és az antiproduktivista nézeteket között 20

21 A fenntarthatatlan és a fenntartható építés A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése (Ludwig Mies van der Rohe) A fenntarthatatlan építésre jellemző: a rohamos urbanizálódás a növekvő energiafogyasztás a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése a történelmi és a kulturális örökség pusztulása A fenntartható építés definíciója: Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján (Charles Kibert építész) Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája (1996) A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája (1994) Florida, Tampa, 21

22 Fenntartható/ökologikus ház nem újdonság Az ókor óta, generációk őrizte hagyományokon alapuló mesterségbeli jártassággal létrehozott épületek. A kulturális megfontolások szerves kapcsolatban a természeti környezettel (terepviszonyok, szél, nap, növényzet, a helyi légáramlatok, a vízfelületek és a természetes fény). Természetes anyagok, a tapasztalatok és szelíd energiák (emberi-állati izomerő, kisléptékű víz-, szél-, vagy mechanikai) használata. 22

23 A lineáris és az illeszkedő épületmodell Mesterséges környezet teremtés Teremtetthez alkalmazkodás pazarló bevitel és elhasználás, szennyező kibocsátás környezeti erőforrások bekapcsolása, takarékos használat, korlátozott, visszaforgatható kibocsátás 23

24 A folytathatóság - R.C.R. szempontjai az építés teljes életciklusában A terhelés csökkentés a földhasználathoz az anyag, víz és energia használathoz a szilárd hulladék és szennyvíz képződéshez, A megőrzés a élőlények, a kultúrák és az épített környezet sokféleségéhez és különbözőségéhez, A visszaforgatás az építőanyagokhoz és az épülethasználathoz köthető 24

25 Épület- épülethasználat- környezet kapcsolódási pontjai A fenntartható építéssel foglalkozó szakirodalom jelentős része csak emberi épülethasználattal számol. Az ökologikus építés feladataiból következően az épületek megvalósításakor a tervezőnek a funkciót követő, igényeket és a külső-belső kényszereket is egyszerre és egyidejűleg kell figyelembe vennie. É-T (társadalom és építészeti formálás), SZ-A (szerkezetek és anyagok), T[É- H] (létrehozás és használat technikái), H[E-K] (helyi erőforrások és kényszerek), E-A (energia és anyagáramok, gépészet ). BT[H-I-K] (belső terek erőforrásai és kényszerei) 25

26 A civilizációs modellváltás építészeti feladatai Három jól elkülöníthető építészeti feladattal kell számolnunk: a város kisebb egységekre tagolásához (integrált életmód) rendelhető új, barnamezős beruházásokhoz, és a vidékfejlesztéshez kapcsolható, új mezőgazdasági munkahelyekhez (mikro- és kisvállalkozások állattartó, tároló, feldolgozó üzemei, műhelyei, stb.) és lakóépületekhez, mindkét előző esetben igen nagyszámú rehabilitációs-bővítési, felújítási munkához tartozó tervezési-kivitelezési feladattal. 26

27 Le Corbusier centralizált városutópiája 1922-ből: ötmilliós nagyvárosok zónásítás tömegközlekedés 40 m2-es lakáscellák 20 emeletes lakótornyok F. L. Wright decentralizált városmodellje 1930-ból: ötezer fős kertvárosok városon belül csak gyalogos közlekedés 4000 m2-es lakótelkek munkahely + lakhatás egy helyen 27

28 Sustainable City District Vauban Fejlesztés , 28

29 Sustainable City District Vauban Lakóépületek beüvegezett loggiákkal, napkollektorokkal A koncepció részei; A közlekedés; személyautók parkolása solar garázsban, autó nélkül 40%, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros, gyermekintézmények, üzletek, munkahelyek a kerületben. Az energiatermelés és használat; (saját kogenerációs áram és hőtermelés biomasszával, kis energiájú épületekkel kwh/m 2 a napkollektorokkal és napcellákkal kiegészítve Az épületek és közösségi terek; kevés családi ház, többlakásos épületek, szomszédsági központok, közös zöld területek, saját működtetésű üzletek és piac-környékbeli organikus termelőktől Közösség teremtés; a fenntartással, működtetéssel 29

30 Sustainable City District Vauban Közösségi ház, naptérrel, saját biomassza erőmű 30

31 Épületek a természet valódi- és álruhájában 31

32 Korai napházak gyakorlatilag természetes anyagokból 32

33 Lakóházak köztes technikákkal, kvázi természetes anyagokból-(stabilizált vályog) (Arizonai sivatag) 33

34 Lakóházak köztes technikákkal, kvázi természetes anyagokból ( tulajdonság-javított vályog) (Európa) 34

35 Zöld ruhába öltöztetés R4 House Luis de Garrido Construmat 2007, Barcelona, Montcada i Rei, Spainxac 35

36 Zöld ruhába öltöztetés R4 House Luis de Garrido Construmat 2007, Barcelona, Montcada i Rei, Spainxac 36

37 Energiatudatos épület-felújítás Olderburg, Gabriel Arshitecten, 1964/

38 Gyűrűfű, öko-falu (vidékfejlesztés) Építés természetes anyagokból, tradícionális vályog A koncepció részei: 70-es években elpusztított falu helyén, Gyűrűfű Alapítvány, 1992, szeres települési rendszer,10 család. Gyűrűfű Egyesület 2002, rendszerbe szervezett ökotechnikák bemutatása, tanfolyamok, erdei-iskolák, vendéglátás. Vegyszermentes organikus gazdaságok. Épületek vályogtechnológiákkal, helyi anyagokból. Helyi vízkészlet, kutak, csapadékvíz gyűjtés, komposzt toalettek, növényi szennyvíztisztítók. Biomassza fűtés, nap-kollektoros melegvíz készítés. 38

39 Gyűrűfű Ökofalu Faldöngölés a zsaluzatba, építés vályogtéglából kalákában, (visszaforgathatóság) 39

40 Építés természetes anyagokból-fa (komposztálhatóság) Fürdőépítő kalákák Erdélyben A gyógyvizet a helyiek így használták Hozzáférés száraz lábbal mottó; a kicsi szép Erzsébet Környezettudatos Épszerk. építészet Tanszék és műszaki eszközei - PhD dolgozat 40 Lányi 49

41 Építés természetes anyagokból és hibrid megoldásokkalszalmabála építés (részben komposztálható) 41

42 Építés, építési hulladékból (újrafelhasználás-újhasznosítás?) RURAL Studio (USA) 42

43 A fenntartható építés eszközrendszere, mérés Anyaghasználat; (kevés szürke energia (PET), recycling, helyben előállítás, a lehető legkevesebb káros anyag tartalom) Épületszerkezetek, szelíd /köztes technikák; (harmadik bőr, védelem, elnyelés, szabályozás, kapcsolatteremtés, a felesleges emberi munka) Épülethasználat; (energia és víztakarékos berendezések, megújuló energiaforrások, klímatudatos megoldások, természetes belső légállapotok, növényzet, növényi szennyvíz és hulladékkezelés) Terület felhasználás; (mezőgazdasági és ipari rozsdaövezetek, barna mezős beruházások, tájsebészet, rekonstrukció) Együttéléstan ; (természettől függés felismerése, decentralizáció; önkorlátozás, helyi gazdaság, kis szállítási távolságok, helyi döntések, autonómia, kooperáció, közösségek, közvetlen demokrácia, felelősség). Mérés: ökológiai lábnyom, LCA elemzés, nemzetközi kutatások eredményei adatbázisok, minősítés 43

44 Nagy Sándor és a hazatérők, összefoglalás A gordiuszi csomót kardjával elvágó Nagy Sándor számára ájult tisztelet. DE.. Nem ez volt a feladat. Az erőforrások, pénz és hatalom nagy koncentrációjú új gordiuszi csomói - nál sem ez a megoldás. A csomók türelmet és bölcsességet igénylő óvatos szétbontása a mai ember feladata. Ez a fantasztikusan egyedülálló földgolyó az otthonunk, Igazi csoda ebben a hideg, üres és rémisztő csillagközi térben a mi meleg földünk. Csoda a mi emberi létezésünk ezen a világon. Az igazi reform az emberi lélekben érlelődik évszázadok türelmes aprómunkájával és lesz belőle az, aminek lennie kell. Lélektől-lélekig segíthetünk ezt elvégezni. 44

45 Irodalomjegyzék Dieter Heinrich Manfred Hergt; Ökológia SH atlasz, Springer- Verlag Budapest 1995 Krusche, Per; et al: Ökologisches Bauen, Bauverlag GmbH, Wiesbaden und Berlin, 1982 Bogár László; Magyarország és a globalizáció, Oiris kiadó, Budapest, 2003 Luc Ferry; Új rend: Az ökológia, Európa Könyvkiadó, Budapest 1194 Ernst F. Schumacher; A kicsi szép, közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1991 Ertsey Attila (szerk); Autonóm ház, ajánlás John Lukacs; Egy nagy korszak végén, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005 John Perkins; Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai, Ráció Kiadó 2006 Dada Mahasvaranda: A kapitalizmus után. Egy új világ, a PROUT jövőképe. Anand és Lotus Bt. Budapest, 2004 Dr Lányi Erzsébet: ökologikus épített környezet- a modellváltás elvei és építészeti eszközei PhD dolgozat, 2011 Köszönöm a figyelmet 45

46 Fontosabb könyvek a további gazdasági növekedés következményeirőlés az Épszerk. alternatíváról Tanszék