Fenntartható fejlődés, fenntartható építés, alapfogalmak. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan

Átírás

1 Fenntartható fejlődés, fenntartható építés, alapfogalmak

2 Hibaüzenet egy nagy korszak végén

3 Ökológiai katasztrófa

4 Egy újabb evolúció feltétele Az összeomlást csak olyan közösségek képesek túlélni/elkerülni, akik ismerik a hibás utat, de rendelkeznek az élet újraszövéséhez szükséges tudással is Képesek az életmódváltásra, a túlzott igények leépítésére, a realitásokhoz való visszatérésre Új erkölccsel rendelkeznek, képesek teremtőből, újra teremtetté válni. (Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport, 2007)

5 A hibás út Ha a földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani. (James Lovelock)

6 Technikai civilizációnk jellemzői és következményei Természet társadalom gazdaság - pénz A természeti erőforrások túlfogyasztása, a készletek kimerülése és/vagy megújulásuk veszélyeztetése Földrészek közötti termelés, rengeteg szállítás A természeti környezet szennyeződése, a lebontó funkciók károsítása, betegségek terjedése Eltűnik az élőlények és gondolatok sokfélesége (diverzitás) és különbözősége (diszparitás) Az évezredek során felhalmozott társadalmi tőke szétbomlik A gazdasági, pénzügyi, társadalmi bomlás ökológiai problémákat is okoz, ami már az emberi élet feltételeit is veszélyezteti.

7 Ökológiai lábnyomunk, mérőeszköz I. Mérőeszköz egy adott népesség/gazdaság/háztartás erőforrás felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteinek becslésére, ökológiailag aktív (láthatatlan szolgáltatásokra képes) földterületben (ha/fő/év) mérve, kormányközi statisztikák adatait véve alapul (kb. 1,6-9,0 ha) M. Wackernagel-W. E. Ries vezetésével Brit Columbia Egyetem Egészséges és fenntartható közösségek munkacsoport.

8 Ökológiai lábnyomunk, példa Ökológiailag produktív föld (ha/fő) Energia Kert, termőföld, stb. S Élelmiszer 0,33 0,97 1,30 Lakás 0,41 0,48 0,89 Közlekedés 0,79 0,10 0,89 Fogyasztási javak 0,52 0,37 0,89 Szolgáltatások 0,29 0,01 0,30 Összesen: 2,34 1,93 4,27

9 Válságok arzenálja Klímakatasztrófa Környezeti-ökológiai válság Energiaválság: a civilizáció által létrehozott óriási technikai arzenál csak nagy sűrűségű, olcsó fosszilis energiával működtethető Gazdasági válság: iparágak leállása, elszegényedés Pénzügyi válság: derivatívák kereskedelme, pénzbuborékok Szociális társadalmi - erkölcsi válság: kevés győztes és a sok vesztes (15-85%).

10 A válság Pedig csak egyetlen válság van. A fosszilis energiára, a racionalitásra, a mohóságra, a gátlástalanságra és a kényelemre épített, technikai civilizációs modellünk válsága, amelynek az összes többi csak következménye.

11 A tükör Ha viszont vesszük a fáradtságot, nagyon hamar rá kell jönnünk a kétségtelenül zavarba ejtő igazságra: nem kell megmentenünk a világot, a Földet, viszont alázattal és nagyon gyorsan lépnünk kell annak érdekében, hogy mi magunkat valamennyire jobb helyzetbe hozzuk. Magunkat ne mentegessük, hanem mentsük. Az embert, a világot gyötrő gondok csökkentésének legegyszerűbb lépése a mértékletesség lenne.

12 A fenntartható fejlődés? ENSZ Közös jövőnk jelentés 1987 Agenda 21, a XXI. sz. feladatai, 1992 Rio-de Janeiro konferencia; stratégiai dokumentuma, a TNC-k kezdeményezésére. A mennyiségi fejlődés (növekedés) helyett minőségi növekedést (fejlődés) célzott meg. Folyamatos szociális és mentális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó és hulladékeltakarító képességet meghaladó módon fejlődne a gazdaság.

13 Fenntartható visszavonulás Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert. Az elkerülhetetlennek látszó összeomlást túlélők kicsiny tábora vagy visszalép a technikának a bioszféra által még tolerálható szintjére, vagy egy mindennél ökologikusabb társadalmat hoz létre. De tökéletes társadalom a történelemben még sohasem létezett. (R. C. R. James Lovelock)

14 Globális klímaváltozás? Bolygónk mindig erősebb volt és lesz, mint mi, nem tudjuk elpusztítani. De, ha átlépünk egy bizonyos határt, ő söpör le minket a felszínéről és nélkülünk létezik tovább. Nem őt kell megmentenünk, inkább felismerni korlátolt képességeinket és alkalmazkodni hozzá Paulo Coelho

15 Globális klímaváltozás? I. és II. Világ klímakonferencia, 1988 IPPC. Az üvegházgáz- kibocsátás fokozódik, a hőmérséklet nő, a kettő között szoros összefüggés van. (CO 2 kereskedelem), kb. 3/4C melegedés, 5-6 fokos forgatókönyvek, hivatkozás. 2007, Miskolczi Ferenc, NASA Sugárzási Kutatóközpont. A CO2 kibocsátás és az üveghatás között nincs szoros kapcsolat. Az emberi kibocsátásokat a Föld légköre néhány év alatt kiegyenlítette.

16 Globális klímaváltozás? Orosz kutatócsoport eredményei; az enyhe melegedést a naptevékenység okozza (XVII sz. kisjégkorszak vége), vagy egy nagy jégkorszak kezdete. A klímaváltozás rémével próbálják elfedni az energiahordozók kimerülésével járó társadalmi zavarokat.

17 Válságkezelési lehetőségek Próbálkozások A meglévő modell fenntartásával, tisztább technikákkal, hatékony-takarékos-megújuló erőforrás felhasználással ( zöld ruhába öltöztetés ) a gazdasági növekedés erőltetésével. Tüneti kezelés, az összeomlás késleltetése. A meglévő modell átalakításával, az egyoldalú világkép kiegészítésével, ahol a természetnek és az embernek is helye van. Kis közösségek, a technika egy alacsonyabb szintjén. Fenntartható visszavonulás.

18 Válságkezelési lehetőségek Próbálkozások A meglévő modell fenntartásával, tisztább technikákkal, hatékony-takarékos-megújuló erőforrás felhasználással ( zöld ruhába öltöztetés ) a gazdasági növekedés erőltetésével. Tüneti kezelés, az összeomlás késleltetése. A meglévő modell átalakításával, az egyoldalú világkép kiegészítésével, ahol a természetnek és az embernek is helye van. Kis közösségek, a technika egy alacsonyabb szintjén. Fenntartható visszavonulás.

19 Válságkezelési lehetőségek A válságok csak akkor oldódnak meg, ha az átalakítás nagy léptékben és gyorsan végbemegy. Sírnivalóan mulatságos azonban azt gondolni, hogy a szükséges átalakításra a társadalmi-hatalmi struktúrák megváltozása nélkül sor kerülhet.

20 Válságkezelési lehetőségek A válságok csak akkor oldódnak meg, ha az átalakítás nagy léptékben és gyorsan végbemegy. Sírnivalóan mulatságos azonban azt gondolni, hogy a szükséges átalakításra a társadalmi-hatalmi struktúrák megváltozása nélkül sor kerülhet.

21 A tradicionális vidéki életmód, mint követhető példa Dinamikus egyensúly alakult ki az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladék eltakarító képessége között. A élelmiszert és az alapvető használati tárgyakat helyben termelték, illetve készítették, a kevés felesleget a közelben értékesítették, a hulladékot visszaforgatták. Gazdálkodtak a természeti javakkal és nem fogyasztották azokat.

22 Épített környezetünk most A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése. Mies van der Rohe Kb. 400 éve tartja magát a kopernikuszi fordulatra és a newtoni mechanikára épülő újkori világkép, amely Arthur Koestler szerint (Alvajárók) oly mértékben változtatta meg az európai társadalmakat, mintha a bolygón egy új faj jelent volna meg. (Lásd még Várkonyi Nándor Ötödik embere ) Kb. 200 éve tart a materiális produktivitás és a városokba tömörített, individualizálódott, manipulált tömegek korszaka. Milyen lehet akkor ez az épített környezet?

23 A fenntarthatatlan építés Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciáján (1996) kidolgozta A települések fenntartható fejlődését segítő cselekvési program -ot (HABITAT agenda). Kérdés és problémakörei alapján most az épített környezetünkre jellemző: a rohamos urbanizálódás a növekvő energiafogyasztás a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése a történelmi és a kulturális örökség pusztulása.

24 A kilábalás realitásai A fogyasztás visszafogása gazdasági válsághoz vezet. A hatékonyság növelése újabb fogyasztás-növekedéshez. Az építési hulladéknak csak egy része hasznosítható újra energetikailag gazdaságosan (építési törmelék 18 millió t/év Mao.). A szennyvizet kilométereken keresztül utaztatjuk az energiaigényes tisztítótelepekre. Az épület-felújítás sokszor nem hozható összhangba az üzleti szempontokkal, pusztul a kulturális örökség. Az értelmetlen verseny egyre több vesztest termel, nő a felesleges emberek száma is.

25 A tradicionális vidéki életmódhoz tartozó épületek, követhető példák A sokszínű kultúra hagyományaira és tapasztalataira épülő, mesterségbeli tudás felhasználásával épültek. Régóta ismert, természetes és/vagy tartós anyagokat használtak. Figyelembe vették a helyi környezeti (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek, stb.) hatásokat.

26 A települések és a társadalom A városok az ellátó természeti területeiktől függenek, ha elvágjuk a köldökzsinórt megáll az élet. Az óriásvárosok gyógyíthatatlanok, de megszelídítésükkel talán még kezelhetők. A fenntartható társadalom a tömeget kisebb közösségekre bontja. A kisléptékű, autonóm (önellátás+kooperáció), vidéki települések halmaza, a kisebb egységekre bontott integrált életmóddal kiegészített város, helyi döntésekkel, de erős állammal megoldás lehet.

27 Épített környezetünk a változások után Egy új társadalomban az építészeti formálás a megszokottól gyökeresen eltérő feladat lesz. Zsugorodnak a méretek. Előtérbe kerülnek a helyi anyagok a termékek helyett. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat és az épület működését. Felértékelődik a mesterségbeli tudásra épülő emberi munka. A használókat belevonják a tervezésbe, építésbe, karbantartásba. Megújuló erő és energiaforrásokat kell használni, passzív/hibrid módon és/vagy közösségi formában, azt is keveset. Újra kell tanulni a tradicionális mesterségeket, a városi épületállomány környezetbarát felújításához (szakmunkás képzés).

28 Épített környezetünk a változások után Egy új társadalomban az épített környezet nem rosszabb, csak másmilyen.

29 A folytathatóság - R.C.R. szempontjai az építésben A terhelés csökkentés a földhasználathoz az anyag, víz és energia használathoz a szilárd hulladék és szennyvíz képződéshez, a megőrzés a élőlények, a kultúrák és az épített környezet sokféleségéhez és különbözőségéhez, a visszaforgatás az építőanyagokhoz és az épülethasználathoz köthető.

30 A fenntartható építés, definíció A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája,(1994) Florida, Tampa / C. Kibert: Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján. A fenntartható-, környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-, zöld-, vagy bio építészet lényegében egy szemléletmódot jelent. Azaz a fenntartható fejlődés/visszavonulás elvrendszerének érvényesítése az építésben az ökológia- tudomány fogalomkészletének és kutatási eredményeinek felhasználásával.

31 Az ökológia alapvetéseinek érvényesítése Az ökológia (háztartástan) az élőlények és környezetük kölcsönhatásait vizsgáló tudomány (E. Haeckel, 1866) Az épület kialakítása és működése (teljes életciklusát vizsgálva) illeszkedik a bioszféra napenergia függő körfolyamataihoz (termelő, fogyasztó, eltakarító és lebontó rendszerek). Szerkezeti megoldásai lehetővé teszik a természettel való kommunikációt. A település és az épület mérete (a fogyasztó területek) nem haladja meg az őt ellátó termelő terület nagyságát. Építésökológia tudomány: épület és környezet kapcsolata.

32 Az emberi egészség védelmének érvényesítése A mesterséges belső téri kondíciók naturalizálása (szellőzés, világítás,klímazónák). A mérgező anyagösszetevők távoltartása (építő anyagok, bútorok, lakás textilek, tisztítószerek, kozmetikumok, élelmiszerek). Megfelelő komfort és kényelemérzet (hőérzet, levegő minőség, légmozgás, páratartalom, stb.). Építésbiológia tudomány: épület és ember kapcsolata.

33 Lineáris és fenntartható épületmodell összehasonlítása

34 Lineáris és fenntartható épületmodell összehasonlítása

35 A környezettudatos épületmodell jellemzői az ökológiailag aktív földterületek építési célú használatának csökkentése a helyi erőforrások felerősítése, bekapcsolása minimális anyag-, ivóvíz- és fosszilis energia használata jó hatásfokú hasznosítása korlátozott, nem mérgező és visszaforgatható kibocsátás az építészeti-környezeti kultúra megőrzése, a meglévő épületállomány megszelídítésével, ökologikus szemléletű felújításával érvényesíthetők.

36 A témakörök összefoglalása CIB W82 Jövőkutatási Bizottsága: A fenntartható fejlődés és az építés jövője c. projekt kidolgozása CIB: Építés és környezet c. Gävle-i világkonferencia (1998) eredményei: Anyagháztartás (újrahasznosítás, visszaforgatás). Energiaháztartás (takarékosság, megújuló, környezeti energiák). Levegőháztartás (belső téri levegőminőség, SBS, BRI). Vízháztartás (takarékosság, esővíz, szürkevíz). Autonómia (szubszidiaritás, kooperáció, partnerség).

37 A fenntartható építés eszközrendszere Anyaghasználat: kevés szürke energia (PET), reciklálás, helyben előállítás, min. káros anyag tartalom. Épületszerkezetek, szelíd technikák: harmadik bőr, védelem, elnyelés, szabályozás, kapcsolatteremtés, emberi munka. Épülethasználat: energia és víztakarékos berendezések, megújuló energiaforrások, természetes belső légállapotok, növényzet, hulladékkezelés.

38 A fenntartható építés eszközrendszere Terület felhasználás: (mezőgazdasági és ipari rozsdaövezetek, barna mezős beruházások, tájsebészet, rekonstrukció). Együttéléstan : (természettől függés felismerése, decentralizáció; önkorlátozás, helyi gazdaság, kis szállítási távolságok, helyi döntések, autonómia, kooperáció, közösségek, közvetlen demokrácia, felelősség).

39 Az ökológiai viselkedés mérhetősége II. Környezeti teljesítmény értékelése szabványokban (MSZ EN ISO ) rögzített, hatás orientált módszerrel. Életciklus elemzések, (Life Cycle Assesment-LCA): Minden lehetséges hatást (pl. energia felhasználás, emissziók) számszerűsít a vizsgált objektum egységnyi mennyiségére vonatkoztatva. Nemzetközi kutatócsoportok kidolgozta adatbázisok (pl. BauBioDataBank, Ecoinvent Daten) és a kezelést segítő szoftverek (pl. LEGEP).

40 A tradicionális népi épület, mint kiindulás és indikátor megfelelnek a fent megfogalmazott szempontoknak, évszázados tapasztalatok, hagyományok tervezte épületek alkalmazkodtak a helyi természeti, éghajlati, domborzati adottságokhoz, a telepítés, a felhasznált építőanyagok és az épülethasználat tekintetében.

41 Alkalmazkodás a helyi adottságokhoz

42 Parasztházak öko házak

45 Öko házak autonóm ház

46 Öko házak

47 Öko házak

48 Fürdőépítő kalákák Erdélyben

49 Fürdőépítő kalákák Erdélyben

50 Összefoglalás A fenntartható, környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-stb. építészet lényegében egy szemléletmódot jelent. A fenntartható visszavonulás elvrendszerének (R.C.R.) érvényesítését az építésben az ökológia tudomány kutatási eredményeinek és fogalomkészletének felhasználásával. Semmire sem megyünk a régi elv új technikákkal való fenntartásával. A régi foltozgatásával, a források kimerülésével az összeomlás elkerülhetetlen. Ha az elavult mechanikai világkép helyébe időben az életbarát világkép lép, átalakulhat a társadalom megszűnhetnek a fenyegető válságok.

51 Irodalom Dieter Heinrich Manfred Hergt Ökológia SH atlasz, Springer-Verlag Budapest 1995 Bogár László; Magyarország és a globalizáció Oiris kiadó, Budapest, 2003 Luc Ferry; Új rend: Az ökológia Európa Könyvkiadó, Budapest 1194 Ernst F. Schumacher; A kicsi szép Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1991 Ertsey Attila (szerk); Autonóm ház, ajánlás John Lukacs; Egy nagy korszak végén Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005 Joseph E. Stiglitz; A globalizáció és visszásságai Napvilág Kiadó, Budapest, 2003 John Perkins; Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai Ráció Kiadó 2006 Forrás: index.hu.

52 Köszönöm a figyelmet!