Der Wirtschaftsreport der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer. Meinung. Nebenwirkungen.

Átírás

1 Der Wirtschaftsreport der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara gazdasági jelentése Meinung Schwerwiegende Nebenwirkungen Von Zsolt Kondrát * Inhalt 2 Hintergrund: Haushaltseinkommen in Ungarn 3 Meldungen 4 Konjunkturmonitor 8 Zahl des Monats: 58,6 % Tartalom 5 Konjunktúra-monitor 6 Hírek 7 Háttér: Jövedelmi körkép 8 Vélemény A hónap száma: 58,6 % Kontakter Das meistgenutzte deutsch-ungarische Firmenverzeichnis der sinnvollste Platz für Ihre Anzeige informationen-ueber-uns/kontakter/ Der 10-Punkte-Aktionsplan der Regierung zum Schutz von Arbeitsplätzen soll Wachstum stimulieren, ohne dabei die strenge Haushaltspolitik aufzugeben. Unter den derzeitigen Bedingungen hätte der Plan jedoch schwerwiegende Nebenwirkungen. Der Aktionsplan formuliert zwei Stoßrichtungen. Die erste sind Beitragssenkungen, die die Kosten für die Beschäftigung von Bevölkerungsgruppen senken sollen, die eine überdurchschnittliche Arbeitslosenrate aufweisen. Die Beitragssenkung kann auch zusätzliche Nachfrage nach Arbeitsplätzen generieren, aber das ist nicht das Hauptziel, denn sie gilt auch für bestehende Arbeitsverhältnisse. Genau dies beschert den betreffenden Firmen eine enorme Entlastung, aber das bedeutet nicht unbedingt mehr Wachstum, wie sich bei der Senkung der Einkommenssteuer gezeigt hat. Die zweite Stoßrichtung ist die Einführung neuer Steuerformen, die bei vielen Firmen die Steuerlast und auch den Verwaltungsaufwand senken können. Dies sind an sich wachstumsfördernde Maßnahmen, doch die Pläne zur Gegenfinanzierung können Nebenwirkungen auslösen, die den Gesamteffekt des Pakets beeinträchtigen. Der Einnahmeausfall von 300 Mrd. Forint soll zu jeweils einem Drittel aus der Haushaltsreserve, sowie aus der Ausweitung der Finanztransaktionsgebühr auf das Schatzamt bzw. auf die Notenbank MNB gedeckt werden. Angesichts eingetrübter Wirtschaftsaussichten wird zur Einhaltung des Defizitziels im nächsten Jahr wohl die komplette Haushaltsreserve gestrichen werden müssen wird sie anderweitig verwendet, erhöht sich das Defizit entsprechend. Die erhofften Einnahmen vom Schatzamt senken das Defizit nur dann, wenn staatliche Firmen und Ämter die zu entrichtende Finanztransaktionsgebühr durch Ausgabensenkungen kompensieren, das jedoch würde das Wirtschaftswachstum bremsen. Die von der MNB erhofften Einnahmen wiederum sind nur vorgezogen, außerdem werden wohl EU und EZB beanstanden, dass dieser Schritt die Unabhängigkeit der Zentralbank verletzt. Hauptproblem des Aktionsplans ist also, dass er in den kommenden Jahren große Löcher in den Haushalt reißt, umso mehr, als dass auch die von den Banken erhoffte Finanztransaktionsgebühr wohl nur die Hälfte oder ein Drittel der geplanten Einnahmen bringen wird. Erneute Diskussionen um den Defizitabbau und um die Unabhängigkeit der Notenbank würden aber die Verhandlungen mit der EU und dem IMF verzögern und das Misstrauen gegenüber der Wirtschaftspolitik der Regierung nähren, und somit zu einem weiteren Rückgang der Investitionen führen, und damit letztendlich die Ankurbelung der Wirtschaft verzögern. * Zsolt Kondrát ist Chefvolkswirt der MKB Bank Zrt.

2 Hintergrund Kurzmeldungen Haushaltseinkommen in Ungarn Neue Rechtsbestimmungen Ungarn führt neue Steuern ein Von Dirk Wölfer Durchschnittliche Kaufkraft je Haushalt 2011, Euro/Jahr Slowenien Türkei Slowakei Tschechien Polen Litauen Kroatien Ungarn Montenegro Estland Lettland Rumänien Mazedonien Serbien Bosnien-Herz. Albanien Bulgarien Quelle: Gfk Mehr Daten und Prognosen: Für Unternehmen sind die Arbeitnehmer-Einkommen nicht nur Kostenfaktor, sondern auch Orientierungsgröße für die private Nachfrage. Bezogen auf die Gesamtbevölkerung werden die Einkommen der Haushalte neben den Löhnen auch von Sozialleistungen, Unternehmer- und Kapitaleinkommen bestimmt. Jahreseinkommen pro Haushalt in Ungarn 2010, Tausend Forint Struktur der Einkommen. In Ungarn gibt es rund 3,8 Millionen Haushalte, die durchschnittlich aus 2,6 Personen bestehen. Insgesamt kam laut Statistikamt KSH ein Durchschnittshaushalt 2010 auf ein jährliches Bruttoeinkommen von 2,98 Mio. Forint. Fast genau zwei Drittel davon stammten aus Arbeitseinkünften, ein Viertel aus Renten, und 7% aus sonstigen Sozialtransfers. Nach Abzug von Steuern und Abgaben verblieb den Haushalten ein Nettoeinkommen von durchschnittlich 2,44 Mio. Forint (ca Euro). Allerdings ist die Verteilung der Einkommen (auch) in Ungarn recht ungleich. Das Bevölkerungszehntel mit den geringsten Einkommen verfügte 2010 über ein Jahres-Nettoeinkommen von gerade einmal 1,2 Mio. Forint (4.400 Euro) pro Haushalt, das Zehntel mit den höchsten Einkommen immerhin über 4,2 Mio. ( Euro). Und auch regional gibt es große Unterschiede: Ein Durchschnittshaushalt in Budapest verfügte 2010 über ein Netto-Einkommen von 2,85 Mio. Forint ( Euro), ein Haushalt in den drei südöstlichen Komitaten (Békés, Csongrád und Bács-Kiskun) nur über 2,1 Mio. (7.700 Euro). Alle darunter Haushalte 1. Dezil* 10. Dezil* Bruttoeinkommen Arbeitseinkommen aus Vollzeitbeschäftigung aus Unternehmertätigkeit sonstige Arbeitseinkommen Soziale Einkommen Renten, Pensionen Arbeitslosengeld, -hilfe Familien-, Kinderbeihilfen sonstige soziale Einkommen Sonstige Einkommen Abzüge Sozialabgaben Einkommenssteuer sonstige Abzüge Nettoeinkommen durchschnittl. Personenzahl pro Haushalt 2,60 4,00 1,93 Quelle: KSH * 1. Dezil: die 10% der Bevölkerung mit den geringsten Einkommen, 10. Dezil: die 10% der Bevölkerung mit den höchsten Einkommen Im internationalen Vergleich entspricht die Kaufkraft der ungarischen Haushalte etwa dem Durchschnitt der mittelosteuropäischen Länder. Das Marktforschungsunternehmen GfK hat für Ungarn für 2011 eine Kaufkraft von Euro ermittelt (die Methodik weicht von der ungarischen ab), was deutlich unter den Angaben für die Slowakei oder Tschechien liegt, aber immerhin fast doppelt so hoch ist wie in Bulgarien. Wofür geben die Ungarn ihr Geld aus? Laut KSH sind der größte Ausgabenposten für ungarische Haushalte die Kosten für das Wohnen: Energie, Heizung, Wasser, Mieten machen durchschnittlich 24% aller Ausgaben aus, hinzu kommen noch 3% für den Wohnungs- oder Hauskauf. Der zweitgrößte Ausgabenblock sind Lebensmittel und Getränke (22%), rund 17% entfallen auf den Verkehr und die Telekommunikation. Aus der Sicht des Einzelhandels ist damit längst nicht die gesamte Kaufkraft auch potentielle Nachfrage. Laut GfK sind von den Euro Gesamt-Kaufkraft pro Haushalt nach Abzug von Ausgaben für Mieten, Hypothekenzinsen, Versicherungen, Kraftfahrzeuge, für Reisen oder Dienstleistungen nur noch rund Euro rund 37% einzelhandelswirksam. Dieses Verhältnis entspricht etwa dem in anderen osteuropäischen Ländern, während in reicheren Ländern, wo Dienstleistungen einen noch höheren Anteil am Verbrauch haben, noch weniger Kaufkraft für den Einzelhandel übrigbleibt (Deutschland: 27%). Nutzung ausländischer Autos in Ungarn vereinfacht Die Vorschriften zur Nutzung von Fahrzeugen mit ausländischen Kennzeichen in Ungarn wurden erneut geändert. Eine spürbare Erleichterung ist die Verlängerung des Zeitraums, in dem Fahrzeuge eines ausländischen Halters in Ungarn genutzt werden können, von bisher einem Tag auf künftig 30 Tage innerhalb Steuerermäßigungen zur Beschäftigungsförderung geplant Die Regierung hat am 10. Juli einen Gesetzentwurf auf den Weg gebracht, mit dem Anreize zur Beschäftigung bestimmter Personengruppen geschaffen werden sollen. Danach wird Arbeitgebern ein Teil der Sozialsteuer (27%) erlassen wenn sie Arbeitnehmer unter 25 und über 55 Jahren, aus dem Mutterschaftsurlaub zurückkehrende Frauen, Langzeitarbeitslose sowie Geringqualifizierte einstellen. Für Langzeitarbeitslose und für in das Berufsleben zurückkehrende Mütter wird die Sozialsteuer zwei Jahre lang ganz erlassen, und im dritten Jahr auf 14,5% reduziert. Für junge und alte Arbeitnehmer Lebensmittelkennzeichnung: Was ist ungarisch? Agrarminister Sándor Fazekas hat angekündigt, dass zum 1. September eine Verordnung in Kraft tritt, die exakt regelt, wann Lebensmittel als ungarisches Produkt, einheimisches Produkt oder im Inland verarbeitetes Produkt bezeichnet werden dürfen. Hauptkriterien sind die Herkunft der Rohstoffe und der Ort der Verarbeitung. So darf die freiwillige Bezeichnung ungarisches Produkt nur verwendet werden, wenn die Das ungarische Parlament hat per Gesetz die Einführung einer Finanztransaktionsgebühr beschlossen. Ab 2013 wird auf finanzielle Transaktionen jeder Art eine Steuer in Höhe von 0,1 Prozent erhoben, maximal jedoch Forint je Transaktion. Ausgenommen von der Gebühr sind Bargeldeinzahlungen auf Bankkonten, Transaktionen zwischen Banken und auf dem Wertpapiermarkt sowie die Vergabe von Krediten und Darlehen. Demgegenüber erstreckt sich die Geltung des Gesetzes auch auf die Ungarische Nationalbank (MNB) und das Schatzamt. Die Regierung rechnet laut Haushaltsentwurf 2013 mit Einnahmen von 283 Mrd. Forint (ca. 1% des BIP) pro Jahr. Ebenfalls ab wird eine Versicherungssteuer eingeführt. Sie beträgt für Casco-Versicherungen 15%, für Vermögensund Unfallversicherungen 10% der Prämien. Lebens- und Krankenversicherungen sind nicht betrof-fen. Steuerpflichtig ist die Versicherung. Parallel zur Einführung der Versicherungssteuer werden die Sondersteuer für Versicherungsinstitute und die Feuerschutzabgabe abgeschafft. von sechs Monaten. Ungarn, die mindestens 185 Tage im Ausland leben, können ihr dort zugelassenenes Auto jetzt ohne Ummeldung in Ungarn nutzen. und Geringqualifizierte (z.b. Reinigungskräfte, Regalauffüller, Pförtner usw.) gilt generell ein ermäßigter Satz von 14,5%, der bis zu einem Lohn von Forint in Anspruch genommen werden kann. Das Gesetz wird voraussichtlich im Herbst verabschiedet und soll zum in Kraft treten. Grundstoffe in Ungarn hergestellt, verarbeitet und verpackt wurden. Laut Minister sichert die neue Verordnung eine bessere Information der Verbraucher und eine herausragende Position der ungarischen Produkte. Rechtsgrundlage: CII. tv. A biztosítási adóról; T/7037/24 A pénzügyi tranzakciós illetékrôl Rechtsgrundlage: T/7416/34 Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról Rechtsgrundlage: T/7955 sz. tv.javaslat A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról WiU kompakt WiU kompakt

3 Monitor Monitor Konjunkturmonitor Juli 2012 Konjunktúra-monitor július Mehr Daten und Prognosen: Industrieproduktion Ungarn Magyar ipari termelés Jan.-Mai 2012, Veränderung zum Vorjahr in % Fahrzeugbau Nahrungsgüterindustrie Metallindustrie Maschinenbau Gummi, Kunstoffe, Glas/Keramik Pharmaz. Industrie Industrie gesamt Chem. Industrie Elektronische Ind. Strom-/Gasversorgung Erdölverarbeitung Elektrotechn. Industrie Quelle: Gfk 8,6 8,0 5,2 5,0 4,5 1,7-4,1-4,3-11,4-14,8 Die Industrieproduktion konnte im Mai zwar wieder etwas zulegen, doch für die ersten 5 Monate insgesamt ergibt sich auch so ein Minus von 1% (saisonbereinigt) zum Vorjahr. Verantwortlich für den Rückgang waren vor allem die elektronische Industrie (-15%), die Erdölverarbeitung (-11%) und die Gasindustrie (-16%). Stark zugelegt haben hingegen der Fahrzeugbau (+9%), die Nahrungsgüterindustrie (+8%) sowie der Maschinenbau (+5%). Die Auftragseingänge gingen zwar im Mai erneut 8,6 8,0 5,2 5,0 4,5 1,7 Anteil 19,6 9,8 7,0 7,7 6,8 3,1 100,0 5,5 3,7 7,5 7,9 14,4 leicht zurück, doch der Auftragsbestand liegt insgesamt noch immer 25% über dem Vorjahresniveau. Dies ist in erster Linie einigen Großaufträgen zu verdanken (in der chemischen Industrie aus dem Inland, und in der pharmazeutischen Industrie und dem Fahrzeugbau aus dem Ausland letzteres als Folge des Produktionsstarts von Mercedes im März), aber auch in der elektronischen Industrie sind die Auftragsbücher langsam wieder besser gefüllt. Das Baugewerbe musste im Mai einen erneuten herben Rückgang um 15% zum Vorjahr verkraften, in den ersten fünf Monaten insgesamt addiert sich der Einbruch auf 10%. Dennoch gibt es einen kleinen Lichtblick: Der Auftragseingang stieg im gleichen Zeitraum um fast die Hälfte, der Auftragsbestand liegt zum ersten Mal seit fast zwei Jahren minimal (3%) über dem Vorjahresniveau. Im Einzelhandel sank der Umsatz im April um 2,7% gegenüber 2011 (arbeitstäglich bereinigt). Hier machen sich vor allem sinkende Reallöhne bemerkbar: Nominale Lohnsteigerungen von 4% ( Jan.-Mai/Brutto.) ergaben aufgrund höherer Steuern nur einen Nettozuwachs von knapp 2%, nach Abzug der Inflation von fast 6% ergibt sich daraus ein Reallohn-Verlust von fast 4%. Die Preissteigerungsrate ist nicht nur bei den Verbraucherpreisen höher als erwartet, sondern auch bei den Erzeugerpreisen der Industrie. Erstere stiegen im ersten Halbjahr um 5,6% (die Regierung hatte im Haushaltsentwurf noch mit 4,2% gerechnet), letztere sogar um 7,1% ( Jan.-Mai). Dies dürfte auch die Chancen reduzieren, dass die Zentralbank demnächst ihren Leitzins senkt, obwohl dies von vielen bei erfolgreichen Kreditverhandlungen mit EU und IWF erwartet wird. Damit bleiben allerdings auch die Finanzierungsbedingungen für die Unternehmen angespannt, die schon jetzt für Kredite mit längeren Laufzeiten rund 10% Zinsen zahlen müssen. Az ipari termelés májusban ugyan kismértékben bővült, de ezzel együtt is az év első 5 hónapjában 1%-os csökkenést mutatott. A visszaesésért elsősorban az elektronikai ipar (-15%), a kőolaj-feldolgozás (-11%) és a gázipar (-16%) felelős. Erőteljesen bővült viszont a gépjárműgyártás (+9%), az élelmiszeripar (+8%) és a gépgyártás (+5%). Az új megrendelések értéke májusban kissé visszaesett a tavalyi szinthez képest, a teljes rendelésállomány azonban 25%-kal meghaladja az előző évit. Ez elsősorban néhány nagy megrendelésnek volt köszönhető (a vegyiparban belföldi, a gyógyszeriparban, valamint a gépjárműgyártásban külföldi megrendeléseknek ez utóbbi a Mercedes márciusban beindult termelésének hatására), az elektronikai ipar rendelésállománya óvatos javulást mutat az elmúlt hónapok gyenge adataihoz képest. Az építőiparnak májusban ismét komoly 15%-os visszaesést kellett elkönyvelnie a tavalyi évhez képest. Az év első öt hónapjában a csökkenés összességében elérte a 10%-ot. Egy kis reményre ad okot, hogy az új rendelések értéke ugyanebben az időszakban közel a felével növekedett, a teljes rendelésállomány pedig két év óta először meghaladja minimális mértékben (3%) az előző évi szintet. A kiskereskedelemi forgalom volumene áprilisban 2,7%-kal csökkent a 2011-es szinthez képest (munkanap-tényezővel kiigazítva). Itt különösen érzékelhető a reálbérek csökkenése: a bruttókeresetek 4%-os nominális emelkedése (jan.-május) a magasabb adók miatt 2% alatti nettó-bérnövekményt hozott, ami közel 6%-os infláció levonása után csaknem 4%-os reálbérveszteséget jelent. Az áremelkedés üteme nemcsak a fogyasztói árak esetében magasabb a vártnál, hanem az ipari termelői áraknál is. Az előbbiek az első félévben 5,6%-kal növekedtek (a kormány a költségvetésben még 4,2%-kal számolt), az utóbbiak Az építôipar szerzôdésállománya Auftragsbestand der Bauwirtschaft milliárd forint Forrás: KSH máj-00 máj-01 máj-02 máj-03 máj-04 Tárgyhó végi szerzôdésállomány máj-05 pedig nem kevesebb mint 7,1%- kal (január május). Emiatt annak az esélye is csökkenhet, hogy a központi bank a közeljövőben mérsékelje az alapkamatot, habár az EU-val és az IMF-fel folytatott hiteltárgyalások sikere esetén sokan erre számítanak. Ennek hatására a vállalatok finanszírozási feltételei továbbra is kedvezőtlenek maradhatnak, a hosszabb lejáratú hitelekre már jelenleg is 10% körüli kamatot kénytelenek fizetni. máj-06 máj-07 máj-08 máj-09 máj-10 máj-11 Új szerzôdések a tárgyhóban máj-12 Aktuelle Konjunkturindikatoren Aktuális konjunktúramutatók Veränderung zum Vorjahr in % Volumenváltozás az elôzô évhez (%) Még több adat és elôrejelzés: Industrieproduktion 3 +10,4 +5,5 +3,3 +6,9-1,7-3,7 +0,6-3,0 +1,3 :: Ipari termelés 3 Auftragseingang der Industrie +19,3 +9,0 +0,9 +4,2-0,5-0,8 +17,1 +5,9-4,1 :: Az ipar új rendelésállománya Bauproduktion 3-9,3-7,6 +1,2-2,2-4,6-14,5-12,4-4,5-14,9 :: Építôipari termelés 3 Ausfuhren (Euro-Basis) +20,8 +11,7 +4,6-1,1 2,3-1,2-3,1-4,0 1,7 :: Kivitel (euró-alapon) Einfuhren (Euro-Basis) +19,0 +10,5 +6,6 +0,4 +2,7 +1,5-0,4-3,5 +1,8 :: Behozatal (euró-alapon) Einzelhandelsumsatz 2-2,2 +0,2 +1,4 +1,7 +0,6-1,4 +0,9-2,7 :: :: Kiskereskedelmi forgalom 2 Nettolöhne +6,8 +6,4 +7,9 +11,4 +1,1 +3,6 +0,0-0,2 +3,8 :: Nettó-keresetek Verbraucherpreise +4,9 +3,9 +4,3 +4,1 +5,5 +5,9 +5,5 +5,7 +5,3 +5,6 Fogyasztói árszínvonal Erzeugerpreise +4,5 +4,2 +8,0 +7,5 +7,8 +6,2 +6,4 +7,1 +7,8 :: Ipari termelôi árak Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-4) 3 +1,2 +1,7 :: +1,2 :: :: -1,4 :: :: :: Bruttó hazai termék 3 Bruttoinlandsprodukt (Q/Q) 3,4 :: :: :: +0,0 :: :: -1,2 :: :: :: Bruttó hazai termék (né./né.) 3,4 Niveau zum Ende des Zeitraums Szint az idôszak végén Arbeitslosenrate (%) 5 11,2 10,9 10,6 10,7 11,1 11,6 11,7 11,5 11,2 :: Munkanélküliségi ráta (%) 5 Haushaltsdefizit (%) 6-4,2-6,0-2,9-8,0-5,1-5,0-5,1-4,4-4,6-4,1 Költségvetési deficit (%) 6 1 Jahresdurchschnitte 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite Basiszins der Zentralbank (%) 6,0 7,0 6,50 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 Zinsen für Firmenkredite (%) 7 9,0 9,57 9,64 10,11 10,40 10,46 10,60 10,62 10,42 :: Umlaufrendite (%) ,39 7,73 8,92 9,75 8,89 8,57 9,06 7,98 8,71 7,90 Wechselkurs HUF-EUR 9 275,41 279,27 309,80 304,32 307,41 290,61 292,18 295,67 293,53 293,71 Az MNB alapkamata (%) Vállalati hitelek kamata (%) 7 Másodlagos piaci hozam (%) 8, 9 HUF-EUR árfolyam 9 1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 Szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munkaerôfelmérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap egyenlege a GDP %- ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. Quelle: MNB Forrás: MNB 8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag WiU kompakt WiU kompakt

4 Hírek Háttér Jogi hírek Jövedelmi körkép Új adókat vezetett be a parlament Jogi hivatkozások: CII. tv. A biztosítási adóról; T/7037/24 A pénzügyi tranzakciós illetékrôl Rechtsgrundlage: T/7416/34 Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról Jogi hivatkozások: T/7955 sz. tv.javaslat A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról A Parlament megszavazta a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. Eszerint a tranzakciós illeték mértéke január 1-jétől valamennyi pénzügyi tranzakció után 0,1 százalék, az illeték mértéke azonban nem haladhatja meg műveletenként a hatezer forintot. Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem, kiterjed azonban a Magyar Nemzeti bankra (MNB) és az Államkincstárra is. A évi költségvetési törvényjavaslat 283 milliárd forint bevétellel kalkulál az illetékből, ami a GDP 1 százalékának felelne meg. A parlament új biztosítási adó Egyszerûsödik a külföldi rendszámú autók használata Ismét változtak a külföldi rendszámú járművek belföldi használatával kapcsolatos szabályok. Jelentős könnyítés, hogy a jövőben a más tulajdonában lévő, külföldi rendszámú járművet belföldön a korábbi egy nap helyett összesen 30 napig lehet használni hat hónap alatt. A magyarországi lakóhellyel Adókedvezmény adnának a foglalkoztatás támogatására bevezetéséről is döntött. Az adó mértéke a cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál a díj 10 százaléka. Nem terheli az új adónem az élet-és betegségbiztosításokat. Az adó alanya a biztosító. A biztosítási adó bevezetésével párhuzamosan megszűnik a biztosítókat terhelő különadó és a tűzvédelmi hozzájárulás. A törvény január 1-én lép hatályba. rendelkező, de életvitelszerűen (azaz legalább az év 185 napján) külföldön tartózkodó autósoknak pedig már nem kell magyar rendszámot kiváltaniuk. Élelmiszerek megjelölése: Mi a magyar? A kormány július 10-én törvényjavaslatot terjesztett egyes célcsoportok foglalkoztatásának ösztönönzésére. A javaslat értelmében a 27 százalékos szociális hozzájárulásra azok a munkaadók érvényesíthetnek kedvezményt, akik 25 év alatti, illetve 55 év feletti munkavállalókat, anyasági ellátásról visszatérő nőket, tartósan álláskereső munkanélkülieket, vagy szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozókat alkalmaznak. A tartósan állást keresők, illetve a munkába viszszatérő anyák után a szociális hozzájárulást két évre teljesen elengedik, majd a 3. évben 14,5 %-ra mérséklik. A fiatal és idős munkavállalók, illetve a szakképzettséget nem igénylő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint szeptember 1-jén hatályba léphet a magyar termék rendelet, amely pontoson szabályozza, hogy a jövőben önkéntes alapon mikor lehet feltüntetni az élelmiszereken a magyar termék, a hazai termék vagy a hazai feldolgozású termék jelölést. A legfontosabb kritérium az alapanyagok származási országa és a feldolgozás helye lesz. Eszerint a magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás munkakörben dolgozók esetében (pl. takarítószemélyzet, polcfeltöltők, portások stb.) az adókedvezmény mértéke egyaránt 14,5 %, melyet Ft bruttó munkabérig lehet igénybe venni. A törvényt előreláthatólag ősszel fogadja el a Parlament és január 1-től lépne hatályba. kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból készült, amelyet Magyarországon dolgoztak fel és csomagoltak. A miniszter szerint a jogszabály a tervezet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja. A munkavállalói jövedelmek a vállalatok számára nem csupán költségtényezők, hanem a magánkereslet alakulását is meghatározzák. A háztartások jövedelmét a bérek mellett a szociális juttatások, valamint vállalkozói és tőkejövedelmek is befolyásolják. A jövedelmek szerkezete. Magyarországon mintegy 3,8 millió háztartás van, amelyek átlagosan 2,6 főből állnak. A KSH adatai szerint egy átlagháztartás 2010-ben összesen 2,98 millió Ft éves bruttó jövedelemre tett szert. Ennek kétharmada munkajövedelmekből, egynegyede nyugdíjakból, 7%-a pedig egyéb szociális juttatásokból származott. Az adók és járulékok levonása után átlagosan 2,44 millió forintnyi nettójövedelem maradt egy háztartásnál (ez kb eurónak felel meg). A jövedelmek eloszlása azonban Magyarországon (is) meglehetősen egyenlőtlen. A lakosság legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező tizedének éves nettó jövedelme 2010-ben mindössze 1,2 millió forintot tett ki háztartásonként, a legmagasabb jövedelmű tizedéé ezzel szemben meghaladta a 4,2 milliót forintot. Regionális megközelítésben is nagy különbségek mutatkoznak: egy átlagos budapesti háztartás 2010-ben 2,85 millió Ft nettó jövedelmet szerzett, ezzel szemben a három délkeleti megyében (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun) egy-egy háztartás csupán 2,1 millió forintos nettó-jövedelemből gazdálkodhatott. Nemzetközi összehasonlításban a magyar háztartások vásárlóereje nagyjából megegyezik a közép-kelet-európai országok átlagával. Szerzô Dirk Wölfer A GfK piackutató vállalat számításai alapján a magyar háztartások vásárlóereje 2011-ben eurót tett ki (a GfK módszertana eltér a KSH által alkalmazottétól). Ez ugyan jóval alatta marad a szlovákiai és csehországi átlagnak, de majdnem kétszer olyan magas, mint pl. Bulgáriában. Mire költenek a magyarok? A KSH adatai szerint a magyar háztartások legnagyobb kiadási tételét a lakásfenntartási kiadások alkotják: a villamos energia, a fűtés, a vízdíjak és a bérleti díjak átlagosan az összkiadások 24%-át teszik ki. Ehhez jönnek még a 3%-ot kitevő lakás-, ill. házvásárlási kiadások. A kiadások második legnagyobb csoportját az élelmiszerek és az alkoholmentes italok képezik (22%), a közlekedésre és a távközlésre pedig kb. 17% jut. Az egy háztartásra jutó éves jövedelem Magyarországon 2010, ezer forint A kiskereskedelem szempontjából tehát korántsem a teljes vásárlóerő jelenik meg mint potenciális kereslet az üzletekben. A GfK szerint magyar háztartások esetén a eurónyi teljes vásárlóerőből a bérleti díjak, a jelzálogkamatok, a biztosítási díjak, valamint a járműüzemeltetés, az utazás és a szolgáltatások költségeinek levonása után már csak kb euró kb. 37% vehető figyelembe a kiskereskedelem szempontjából releváns öszszegként. Ez az arány nagyjából megegyezik a többi kelet-európai országéval, míg a gazdagabb országokban, ahol magasabb a szolgáltatások részaránya a kiadásokban, ennél is kevesebb vásárlóerő marad a kiskereskedelmi vásárlásokra Németországban pl. csak 27%. Összes ebbôl háztartás 1. decilis* 10. decilis* Bruttó jövedelem Munkajövedelem fôállású munkaviszonyból származó jövedelem vállalkozásból származó jövedelem egyéb munkajövedelem Társadalmi jövedelem nyugdíj, nyugdíjszerû ellátások összesen munkanélküli-ellátások családdal, gyermekkel kapcs. ellátások Egyéb szociális jövedelem Egyéb jövedelem Levonások Társadalombiztosítási járulék Személyi jövedelemadó egyéb levonások Nettó jövedelem Háztartások átlagos taglétszáma 2,60 4,00 1,93 Forrás: KSH * 1. decilis: a lakosság legalacsonyabb jövedelmû 10 százaléka, 10. decilis: a lakosság legmagasabb jövedelmû 10 százaléka. Háztartások átlagos vásárlóereje 2011, euró/év Szlovénia Töröko Szlovákia Cseho Lengyelo Litvánia Horváto Magyaro Montenegro Észto Letto Románia Macedónia Szerbia Bosznia-Herc Albánia Bulgária Forrás: Gfk Még több adat és elôrejelzés: WiU kompakt WiU kompakt

5 WiU kompakt Vélemény Súlyos mellékhatások A kormány 10 pontos munkahelyvédelmi akcióterve úgy szeretné a növekedést ösztönözni, hogy közben fenntartja a költségvetési szigort, de a jelenlegi feltételek mellett ez nagyon súlyos mellékhatásokkal járna. Az akcióterv alapvetően két csapásirányt jelöl ki. Az egyik a járulék-csökkentés, amely az átlagnál magasabb munkanélküliségi rátával jellemezhető rétegek alkalmazásának költségét csökkenti. Ez ösztönzi a munkaerőkeresletet is, de nem kifejezetten erre céloz, mert a már munkában állók esetében is járna. Éppen ezért viszont jelentős jövedelemnövekedést okoz majd az érintett cégeknél, de ez nem feltétlenül vezet magasabb növekedéshez, amint azt az SZJA-csökkentés esete is mutatja. A másik vonulat az új adózási formák bevezetése, ami sok cégnél csökkentheti az adóterhet, és e mellett csökkenti az adózás adminisztratív terheit. Ezek önmagukban a növekedést segítő intézkedések, de a finanszírozásuk érdekében tervezett lépések olyan mellékhatásokkal járhatnak, amelyek összességében rontják a helyzetet. Szerzô Kondrát Zsolt * A bejelentett akcióterv finanszírozása nem megoldott. A 300 Mrd Ft-os bevételcsökkenést egyharmad részben költségvetési tartalékból, további egy-egyharmad részben a pénzügyi tranzakciós illeték államkincstárra, illetve a jegybankra történő kiterjesztéséből fedeznék. A romló gazdasági kilátások mellett a jövő évi hiánycél teljesítéséhez a teljes tartalék törlése szükségesnek tűnik, így a tartalék felhasználásával a hiány nő. Az államkincstártól remélt bevétel csak akkor csökkenti a hiányt, ha az illeték megfizetésére kötelezett állami cégek, hivatalok ezt kiadásaik csökkentésével kigazdálkodják, ami viszont mérsékli a gazdasági növekedést. A jegybanktól remélt bevétel csak átmeneti, ráadásul az EU és az EKB várhatóan felveti majd, hogy a lépés sérti a jegybank függetlenségét. Az akcióterv legfőbb problémája tehát az, hogy komoly lyukat üt a következő évek költségvetésein, amit tetéz, hogy a bankoktól beszedett pénzügyi tranzakciós illeték is a korábban tervezett fele-harmada lesz. A hiánypálya és a jegybanki függetlenség körüli vita kiújulása az EU/IMF tárgyalások elhúzódásához, a kormány gazdaságpolitikájával szembeni bizalmatlanság fennmaradásához és így a beruházások további visszaeséséhez vezethet, ami végső soron éppen a növekedés beindítását, felpörgetését késlelteti. * Zsolt Kondrát az MKB Bank Zrt. vezetô elemzôje Zahl des Monats 58,6 % betrug das durchschnittliche Preisniveau für private Verbraucher in Ungarn im Vergleich zum EU-Durchschnitt im Jahr Deutlich billiger als im EU-Durchschnitt waren Verbraucherdienstleistungen (51%) und Tabak (48%), aber auch Nahrungsmittelpreise und Tarife für Strom und Gas (83%) sowie die Preise für den Verkehr (84%). Demgegenüber waren die Preise für Telekommunikation um 9% höher als im EU-Durchschnitt, und auch Unterhaltungselektronik war 1% teurer als im EU-Ausland. A hónap száma 58,6 % volt az átlagos fogyasztói árszint Magyarországon az EU-átlagához képest tavaly. Az uniós átlagnál lényegesen olcsóbbak voltak a fogyasztói szolgáltatások (51%) és a dohányáru (48%), akárcsak az élelmiszerárak, illetve az elektromos áram és a gáz fogyasztói ára (83%), valamint a tömegközlekedés tarifái (84%). Ezzel szemben a telekommunikációs árak 9%-kal haladták meg az EU-átlagot, és a szórakoztató elektronika is átlagosan egy százalékkal volt drágább, mint a többi uniós országban. Quelle Forrás: Eurostat Kontakter Hirdessen Ön is a legelterjedtebb német-magyar cégjegyzékben. informationen-ueber-uns/kontakter/ Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: , Fax: magazin@ahkungarn.hu Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.