Tárgyszavak: vízvezeték; ólomcsövek; felújítás; csere; hatósági előírások; ólomszennyezés; vízminőség.

Átírás

1 ÜZEM ENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.16 Vízvezetéki ólomcsövek felújítása és cseréje Tárgyszavak: vízvezeték; ólomcsövek; felújítás; csere; hatósági előírások; ólomszennyezés; vízminőség. Ólmot csővezetékekhez több mint 2000 éve használnak, mivel ez lágy, jól megmunkálható, fizikai hatásoknak ellenálló anyag. Felismerték azonban, hogy a csövekből az ivóvízbe kerülő ólomnak káros hatása van az egészségre. Az USA-ban, elsősorban ipari városok régebbi körzeteiben becslés szerint 3,3 millió bekötővezeték van ólomból. Nagy-Britanniában 7 10 millió háztulajdonos ólomcsöveken keresztül kap ivóvizet és a házak belső vezetékeinek része is ólomból készült. Európa más országaiban különböző mértékben terjedt el ilyen csövek használata. Japánban 12 millió háznál használtak ólomcsöveket a vízvezetékhez. Az USA legtöbb városában és számos európai országban 1940-től fogva nem használnak vízvezetékekhez ólomcsöveket, de Németországban és Nagy-Britanniában az 1970-es évekig más anyagok hiánya miatt alkalmaztak vízvezetékekhez ilyen anyagot. Hatósági előírások Az USA-ban hatósági előírások 15 µg/l értékben korlátozzák a csapvíz ólomtartalmát. Azokat a vezetékeket, amelyek ennél obb ólomkoncentrációjú vizet szolgáltatnak, ki kell cserélni. Egy program előírja a vízvezetékek teljes körű felmérését az ólomvezetékek azonosítása érdekében, ütemtervek készítését a cserére minden olyan vezetékszakaszra vonatkozólag, amely miatt a víz ólomtartalma a megadott határértéket meghaladhatja. A program szerint az ólomcsöveknek évente 7%-át kell kicserélni vagy felújítani és 15 év alatt a teljes programot be kell fejezni. Az Európai Unió vízminőségi előírásokat határozott meg, amelyeknek végrehajtása a tagországok felelőssége. Az 1998-ban kiadott ivóvíz-direktíva (Drinking Water Directive) a megengedett ólomkoncentráció fokozatos csökkentését írja elő: a jelenleg megengedett 50 µg/l értéket öt éven belül 25 µg/l-re, további tíz év alatt 10 µg/l-re kell csökkenteni. Az ehhez szükséges költségeket Nagy-Britanniában 21 milliárd USD-re, az Európai Unió országaiban összesen mintegy 100 milliárd USD-re becsülik.

2 Eljárások ólomcsövek cseréjére vagy felújítására Házak vízellátásának szokásos megoldását az 1. ábra mutatja. A közművállalat tulajdonában van a bekötővezetéknek a fővezetéktől a járdaszegélynél elhelyezett elzárószerelvényig tartó külső szakasza, míg a ház tulajdonosának birtokában az ellátóvezetéknek az elzárószerelvénytől a vízmérő óráig terjedő része van. Ezek a vezetékek általában 25 mm (1 hüvelyk) átmérőjűek. Az ólomcsövek felújítására vagy cseréjére kidolgozott eljárásokat a következő öt csoportba lehet sorolni: csőcsere nyitott árokban; új vezeték készítése új nyomvonalon; új vezeték a korábbi nyomvonalon; az ólomcső kibélelése; az ólomcső bevonatolása. Ezen eljárások összehasonlítását az 1. táblázat mutatja. telekhatár utca hattyúnyak járda előkert belső vízvezeték elzárószelep bekötővezeték vízóra fővezeték ellátóvezeték elzárószelvény Csőcsere nyitott árokban 1. ábra Házak vízellátásának szokásos megoldása Ez a hagyományos eljárás bekötővezetékek fektetésére vagy cseréjére. Általában fel kell törni az útburkolatot, árkot kell ásni a fővezetéktől a kicserélendő csővezeték teljes hosszában. Ezt a módszert bármilyen körülmények

3 között lehet alkalmazni, ez a végső megoldás, ha más eljárások valamilyen oknál fogva nem használhatók. Előnye, hogy nem kell hozzá speciális szaktudás, hátránya viszont a magas költség, a burkolat helyreállításának követelménye és a forgalom zavarása. 1. táblázat Ólomcsövek felújítási technológiáinak összehasonlítása Eljárás Alkalmazási terület Korlátozások Hatás a fogyasztóra Nyitott árok Csere új nyomvonalon Csere korábbi nyomvonalon Bélelés Bevonatolás általánosan alkalmazott eljárás széles körben alkalmazzák az USA-ban, Kanadában és Európában főleg az USA-ban kipróbálták és használják Európában kipróbálták az USAban és Európában felszíni viszonyok, talaj, más közművek (közlekedés, zaj) Hatás a vízminőségre minimális Költségek változó talaj, más közművek mérsékelt minimális mérsékelt talaj, csövek állapota mérsékelt (ha sikerül) minimális mérsékelt csövek állapota mérsékelt minimális kicsi mérsékelt csövek állapota mérsékelt, erős (kezelési idő alatt) nincs engedélyezve Nagy- Britanniában és Kanadában mérsékelt Új vezeték új nyomvonalon A régi vezetéket benn hagyják a talajban és más vonalon új csövet helyeznek el árokásás nélkül vakond -nak nevezett szerszámnak a talajon való átsajtolásával vagy irányított fúrási eljárással. Két aknát kell csak kiásni, az egyiket a fővezetékhez való csatlakozás helyén, a másikat a járdaszegély melletti elzárószerelvénynél (2. ábra). Esetleg egy harmadik gödröt is ki kell ásni az ellátóvezeték kicserélése érdekében a vízóránál. Az ütő- vagy fúrószerszámot sűrített levegő működteti, amely visszahúzása során az új csövet behúzza az elkészített nyílásba. Ez a módszer kisebb költséggel jár és kevésbé zavarja a környezetet, mint a nyitott árokban végzett csőcsere. Elterjedten alkalmazzák Észak- Amerikában és Európában. Nem használható azonban köves talajban és olyan helyen, ahol a közelben más közművek vezetékei is fekszenek. Új vezeték a korábbi nyomvonalon A régi csövet eltávolítják és helyébe új csövet húznak be. A régi csövet vagy kihúzzák, vagy egy kábelhez erősített szerszámmal felhasítják; az utóbbi esetben az ólomcső benn marad a talajban, de az új csövet mellette be lehet húzni. Ebben az esetben is két gödröt kell ásni a régi csőhöz való hozzáférés

4 érdekében, de esetenként a vízóránál is szükség lehet még egy gödör kiásására. Nehézséget jelent az eljárás alkalmazásánál, ha a régi ólomcsőben sok hajlat vagy szűkület van. Köves talaj, fák gyökérzete szintén akadályozza a régi cső kihúzását vagy felhasítását. cserecső légsűrítő régi, a talajban maradó cső fővezeték új bekötővezeték levegőtömlő mechanikus szerkezet 2. ábra Új nyomvonalon való csőfektetés vázlata A kihúzás vagy felhasítás eljárását széles körben alkalmazzák az USAban, de Kanadában és Európában még nem terjedt el. A költségek kisebbek, mint a nyitott árokban való csőfektetés, de a vízszolgáltatás hosszabb időre szünetel, mivel a vizet el kell zárni a csőcsere idejére. A munka a közlekedést csak kis mértékben zavarja. Az ólomcső kibélelése Az ólomcsövet kibélelik polietilénből vagy poli(etilén-tereftalát)-ból készült csővel. A munka elvégzéséhez ebben az esetben is csak két gödröt kell kiásni a csővégekhez való hozzáférés érdekében. A béléscsövet ejtőernyőnek nevezett mechanikai eszközökkel és sűrített levegővel nyomják keresztül a régi csövön, majd sűrített levegővel vagy forró vízzel kitágítják és a két végén a régi csőhöz erősítik. A víz így nem érintkezik az ólomcsővel.

5 Ezt az eljárást jelenleg főleg Hollandiában alkalmazzák, de kísérleteket folytatnak vele Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában is. Az eljárás nem alkalmazható akkor, ha a régi ólomcső nyomvonala kanyargós vagy szűkületeket tartalmaz. A bélés a régi cső kisebb repedéseit, lyukait átfedheti, de obb nyílások lezárására nem alkalmas. Az ólomcső bevonatolása Az ólomcső belső felületét epoxigyantával, viasszal vagy valamilyen műanyaggal vonják be. Az epoxi bevonatolóanyagot folyékony állapotban sűrített levegővel préselik be az ólomcsőbe, ahol a csőfalon bevonatot képez. Az epoxigyanta bevonat 24 órás kezelést igényel, mielőtt a vízszolgáltatás ismét megindulhat. Epoxi helyett viaszbevonat kifejlesztésén jelenleg dolgoznak. A régi csövek bevonatolását fővezetékeken általánosan alkalmazzák, de ólomcsövek helyreállítására még nem on használják. Előnye, hogy nem zavarja a közlekedést, nem veszélyezteti a talajban levő más vezetékeket, ezenkívül szemben a béléscső behúzási eljárással nem zavarják az ólomcső görbületei, szűkületei. Hátránya a vízszolgáltatás hosszabb időn át való szüneteltetése. Összehasonlító vizsgálatok Torontóban 1998 júniusában négy eljárást (a béléscsőbehúzás kivételével) a gyakorlatban kipróbáltak és összehasonlítottak. Mindegyik eljárással 5 5 bekötővezeték felújítását végezték el ugyanabban a körzetben, azonos talajés környezeti feltételek mellett. Az epoxival bevont ólomcsöveket utólag kiemelték és vizsgálat céljából a közművek telephelyére beszállították. A tapasztalatokat a 2. táblázatban összesítették. Az ólomcsövek helyreállítását vagy cseréjét módosító tényezőket befolyásoló és nem befolyásoló tényezőkre lehet felosztani. Nem befolyásoló tényezők a helyszín körülményei és maga a földben fekvő ólomcső. Ezekre a közművek emberei nem lehetnek hatással. Ilyenek a talajviszonyok, az útburkolat, a cső hajlatai, a csövön levő lyukak stb. Befolyásoló tényezők a munkások tapasztalata, tevékenysége, a fogyasztókra gyakorolt hatás. Ha a nem befolyásoló tényezők lehetővé is teszik több technológia alkalmazását, a befolyásoló tényezők (pl. forgalom, turisták által látogatott körzet, a fogyasztók jellege stb.) figyelembevételével kell a megfelelő eljárást kiválasztani. Amikor valamely ellátási körzetben a program szerint sor kerül az ólomcsövek kicserélésére, alapos előkészítő munkát kell végezni. Ennek során be kell szerezni a helyszínrajzokat, a fogyasztók adatait, a vezetékek építésének feljegyzéseit, a fogyasztók korábbi panaszait. A fogyasztókat tájékoztatni kell a bekötővezetékek cseréjéről vagy helyreállításáról, a vízellátás várható korlátozásáról. Lehetőséget kell adni nekik, hogy fizetség ellenében a fogyasztók tulajdonában levő vezetékszakaszt is kicseréljék vagy helyreállítsák.

6 Az ólomcsövek helyreállítási vagy kicserélési technológiáját a körülményektől függően gondosan kell megválasztani. Tudomásul kell azonban venni, hogy egyik eljárás sem 100%-osan sikeres, és fel kell készülni más technológiák alkalmazására is. 2. táblázat Ólomcsövek cseréjének és helyreállításának tapasztalatai (Torontói vizsgálatok) Befolyásoló tényezők, tapasztalatok A talajminőség hatása Az ólomcső a talajban marad? Vízellátás szünetelési ideje A forgalom akadályozása? Gyakorlati hosszvagy átmérőhatár Eljárások nyitott árok epoxibevonat talajfúrás cső kihúzása mérsékelt, talajvízszintnek hatása van kicsi erős kicsi igen igen igen nem 30 perc óra 30 perc 2 4 óra erős enyhe enyhe mérsékelt/erős nincs nincs hosszhatár, kis átmérőnél korlátozhatja a hozamot nincs hosszhatár átmérő növelhető 50 mm-re 5 7 m-ig könnyű, 14 m-ig lehetséges; a cserecső átmérője korlátozott Úthelyreállítási kicsi kicsi mérsékelt/ munkák Sikeres megvalósítás valószínűsége 100% 75 80% 90% 50% (a csapat gyakorlatától függően) Szükség van-e speciális nem igen igen igen eszközökre? A víz minősége jó esetleg kellemetlen jó jó hatás érezhető Előnyök mindig alkalmazható; pontosan ellenőrizhető nem függ a talaj minőségétől minimális helyreállítás; kevéssé zavarja a fogyasztót. a régi vezeték helyét használja; ha sikerül, gyors megoldás. Hátrányok helyreállítási munka; hosszú idő; más közműveket is érinthet hosszú kezelési idő; hidegben nem alkalmazható; minőség nehezen ellenőrizhető; félelem az epoxi hatásától; kevés vállalkozó alkalmazza függ a talaj minőségétől; zavarhatja a többi közművezetéket. függ a csővezeték vonalvezetésétől (hajlatok) Költségek kicsi mérsékelt mérsékelt mérsékelt

7 Az öt ismertetett eljárás költségei a tapasztalatok alapján a 3. táblázat szerint alakulnak. Minden esetben szükséges azonban a helyi körülmények figyelembevételével egyedi költségvetést készíteni. 3. táblázat Ólomcsövek cseréjének vagy felújításának becsült költségei (USD) Költségtényező Nyitott árok Csere a régi Csere új Béléscső Cső bevonatolása nyomvonalon nyomvonalon behúzása Munkabér Berendezés Anyag Helyreállítás Összesen (Dr. Garai Tamás) Boyd, G. R.; Tarbet, N. K. stb.: Selecting lead pipe rehabilitation and replacement technologies. = Journal American Water Works Association, 93. k. 7. sz p