4026 Debrecen, Bem tér 18/c, 4026 Debrecen, Bem tér 18/c
|
|
- Bálint Hegedűs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, pp C MÉRÉS ALKALMAZÁSA A KARSZTKUTATÁSBAN MOLNÁR MIHÁLY 1 -DEZSŐ ZOLTÁN 2 -PALCSU LÁSZLÓ 1 -SZÁNTÓ ZSUZSANNA 1 -FUTÓ ISTVÁN 1 - SVINGOR ÉVA 1 - RINYU LÁSZLÓ 1 1 MTA Atommagkutató Intézete, Környezetanalitikai Laboratórium 4026 Debrecen, Bem tér 18/c, mmol@atomki.hu 2 Debreceni Egyetem - ATOMKI Közös Környezetfizikai Tanszék 4026 Debrecen, Bem tér 18/c Abstract: Excellent radiocarbon records in karstic system studies were presented in international references. It was demonstrated that 14 C dating with dead carbon corrections (dcp) of stalagmites could be used as a substantive, inexpensive and efficient absolute dating method. Detecting of varying of specific dcp for different regions or different time periods could provide substantial information about the regional climatic changes or about the variations of carbon-dynamic conditions in the karstic systems. Up to the present 14 C dating was not applied sufficiently in the study of stalagmites in Hungary. Beyond reporting international results this paper would like to point out the advantages and inland possibilities of this method in karstic system studies. We also presented a lowlevel 14 C measurement facility in Hungary with the possibility for further cooperation in karstic system or stalagmite studies. Bevezetés A kozmogén eredetű 14 C oxidált 14 CO 2 formában hozzákeveredik a Földi szén-ciklushoz, beépülve minden olyan formációba, mely részben vagy egészben légköri széndioxid felhasználásával formálódik. A karsztos kőzetek légköri eredetű karbonáttartalma lehetőséget biztosít a fejlődési folyamatok radiokarbonos kormeghatározással történő felderítésére. A cseppkövek természetes időfüggő mikroszerkezetét a 14 C-es kormeghatározási módszer igen jól felderítheti és elhelyezheti a naptári időskálán. A radiokarbon 5730 éves felezési ideje ideális lehetőséget biztosít akár több tízezer éves léptékű vizsgálatokra is. A nemzetközi szakirodalom számos eredményt szolgáltatott már a karsztrendszerek, illetve cseppkövek radiokarbonos vizsgálatával kapcsolatban, rámutatva a módszer használhatóságára, hasznosságára és számos kitűnő előnyére. A hazai karsztkutatás, különös tekintettel a cseppkövek vizsgálatára idáig nemigen használta ki a 14 C módszer adta lehetőségeket, annak ellenére, hogy a mérésekre hazai lehetőség is kínálkozna. Ezzel a munkával kívánjuk felhívni a figyelmet a radiokarbonos módszer használhatóságára a fenti témában, egyben felkínálva a lehetőséget olyan karsztkutatási együttműködésekre, melyek kihasználhatják a hazai 14 C mérés lehetőségét is. 9
2 Elméleti háttér A kozmikus sugárzás a Föld légkörének felső légterében jelentős mennyiségben hoz létre szabad neutronokat. Ezen neutronok hatására a szén 14-es tömegszámú izotópja a légkörben főként nitrogénből magreakció végmagjaként keletkezhet. A keletkezett 14 C β-bomlással 5730 ± 40 év felezési idővel (E max = 160 kev) 14 N-é bomlik. Az eddigi számítások szerint 2-2,5 14 C atom keletkezik másodpercenként a Föld felületének egy négyzetcentiméterére vonatkoztatva (LINGENFELTER 1963). A radiokarbon a légkörben gyorsan oxidálódik szén-dioxiddá, és folyamatosan nyomjelzi a légköri szén-dioxidot, melynek fajlagos aktivitása 14,1 bomlás/min/gc (DAMON 1978). Mivel a kozmikus sugárzás intenzitása hosszú idő óta közel állandó, és ehhez képest a 14 C 5730 éves felezési ideje rövidnek tekinthető, a Földön a kozmogenikus 14 C radioaktív egyensúlyi állapotban van. Az egyensúlyi izotóparány 14 C/ 12 C = 1,17* Az akkumulálódott 14 C-tartalom a Földön 51*10 3 kg, ami kicserélődési folyamatok révén a hidro-, bio-, ill. atmoszférában 94,3%, 3,8% illetve 1,9% arányban oszlik el (FAIRHALL-YOUNG 1970). A légköri szén beépülésével formálódó képződmények létrejöttekor azok szenének fajlagos radioaktivitása folyamatosan követi az atmoszférikus szén fajlagos radiokarbon aktivitását. Ekkor széntartalmukat radiokarbon tartalom szempontjából modernnek nevezzük. A beépülési folyamat megszűnte után, például mikor egy karbonátos rétegre újabb rakódik, további 14 C felvételére nincs lehetőség, ezért a 14 C koncentrációja az adott anyagban a felezési időnek megfelelően exponenciálisan csökken a radioaktív bomlás miatt. Ismerve a kezdetben beépülő széntartalom fajlagos radioaktivitását (A 0 ) (kezdeti aktivitás), majd a beépülési folyamat megszűnte után jelenleg megmérve a fajlagos aktivitást (A) (jelenlegi aktivitás), a 14 C bomlási állandójának (λ) ismeretében kiszámítható a szén beépülési folyamatok megszűnésének ideje, azaz a minta kora (t): A = A 0 *e -λt. Ez a radiokarbon kormeghatározás elve (LIBBY 1955). A módszernek nagy jelentősége van a geológiában, a régészetben és a hidrológiában. Segítségével a leletek év közötti tartományban dátumozhatók. Inaktívszén-tartalom korrekció 10
3 Ezen abszolút kormeghatározási módszer alkalmazásakor karsztrendszerekben cseppkövek és egyéb karbonátos kiválások vizsgálata esetén nagy figyelmet kell fordítani a beépített szén kezdeti fajlagos aktivitásának (A 0 ) becslésére speciális keletkezési körülményeik miatt, mivel azok nem közvetlenül a légkörből, hanem a karsztvíz által szállított oldott karbonátból válnak ki. Karsztrendszerekben a vízből kiváló karbonátok széntartalmának csak egy része származik a légkörből, illetve a beszivárgás helyén a talaj felső rétegének talajgázából beoldott modern széndioxidból. A karsztvíz, melyből kiválik a karbonátos kőzet, a karsztrendszeren áthaladva a modern széndioxid mellé beoldhat kisebb-nagyobb mennyiségben karbonátot az idős mészkő alapkőzetből is, mely mérhető mennyiségű 14 C-et nem tartalmaz, azaz szene inaktívnak tekinthető. Ezen folyamatok eredménye képpen a kiváló karbonát radiokarbon kora látszólag nagyobb a valóságosnál a mészkőből beoldott öreg, inaktív szén mennyiségétől függően (1. ábra, GENTY-MASSAULT 1997). 1.ábra: Karsztos karbonátkiválások széntartalmának eredete. Fig. 1.: Origin of carbon of karstic carbonate deposits. 11
4 A karbonátos kiválások inaktív mészkő beoldódása miatti százalékos inaktívszén-tartalmát, azaz a dcp-jét (dead carbon percent) a következő formula szerint adják meg: 14 a C cseppk dcp = , a C lev. ahol a dcp az inaktívszén-tartalom %-os mértéke, a 14 C csepp a cseppkő karbonátjának fajlagos radiokarbon aktivitása, az a 14 C lev pedig a légköri modern széndioxid fajlagos radiokarbon aktivitása. A fenti folyamatok radiokarbon szempontú elméleti leírására számos modell kínálkozik. Ezek közül már a talajgáz radiokarbon tartalmának leírása sem egyszerű feladat, mivel a légköri széndioxid eredeti izotópösszetétele mire a talajgázba jut kis mértékben megváltozhat a biológiai folyamatokban. Az effektus figyelembe vételére a következő számítási módot javasolják (FONTES 1992): a 1 2,3 ( δ C δ C ) lev talajg C talajg = a C lev ahol a 14 C talajg és a 14 C lev a talajgáz illetve a levegő széndioxidjának fajlagos 14 C aktivitása, a δ C lev és a δ C talajg pedig ezek stabilizotóparányeltolódása. Karsztvíz rendszerek esetén a karsztvízben oldott inorganikus szén fajlagos aktivitásának számolására szintén több modell kínálkozik. A fenti folyamatok hatásának becslése az oldott széntartalomra általában rendkívül komplex feladat. A javasolt modellek mindegyike csak komoly fenntartásokkal alkalmazható egy-egy konkrét esetben. Ezen rendszerekre a legelfogadottabb modell szerint a következő formulával becsülhetjük a karsztvízben oldott inorganikus szén fajlagos 14 C aktivitását (MOOK 1974): = ( ) ( ) δ C DIC δ C meszko a C talajg a C meszko ( δ C ( ) ) talajg ε g b δ C DIC 14 a C DIC ahol a a 14 C DIC, a a 14 C talajg és a a 14 C meszko rendre a vízben oldott inorganikus szén, a talajgáz széndioxidja és a beoldódó mészkő fajlagos radiokarbon aktivitáskoncentrációi, a δ C DIC, a δ C talajg és a δ C meszko pedig ezek stabilizotóparány-eltolódása. Az (ε*g-b) egy hőmérsékletfüggő faktor,,, 12
5 melynek értéke 23, T -1, ahol T a karsztvíz hőmérséklete K fokban megadva (MOOK 1974). Az inaktívszén-tartalmat (dcp) befolyásoló folyamatok mérése A rendkívül bonyolult és igen nagy bizonytalanságú modellszámítások mellett a modern szén és inaktív szén beépülési arányának meghatározására karsztos kiválások esetén több mérési technikát is kidolgoztak. A részfolyamatok méréseken alapuló leírását is megadták, az egyes folyamatok radiokarbon tartalmat módosító hatásának figyelembevételéhez tipikus intervallumokat jelölve meg (2. ábra, GENTY et al. 1997). 2. ábra: Az egyes részfolyamatok radiokarbon-tartalmat módosító hatásának tipikus értékei. Fig. 2.: Radiocarbon content variations in the intermediate processes.
6 Mérési tapasztalat szerint a levegő széndioxidjának a növényeken keresztül talajgázba jutásakor a 14 C tartalom néhány százalékos csökkenése várható, mely folyamatot a talajgáz vízben való oldásakor bekövetkező néhány százalékos 14 C bedúsulás lényegében kompenzál. Így a szén a levegőével közel azonos fajlagos 14 C aktivitással jelenik meg a talajvízben, mely ezután az epikarsztos majd tömörebb mészköves rétegen áthaladva kisebbnagyobb mértékben oldhat be karbonátot. Az inaktív szén beoldódás hatása több területen végzett mérések alapján 10%-tól 30%-ig terjedő fajlagos 14 C aktivitás-csökkenést jelenthet az oldott inorganikus széntartalomra nézve. A karsztvízből történt kiválásokban a radiokarbonnak néhány tized százalékos bedúsulása figyelhető meg az oldott fázishoz képest, de ez az effektus nem számottevő a megelőző folyamatokat figyelembe véve. Az inaktívszén-tartalom (dcp) közvetlen kísérleti meghatározása Az inaktívszén-tartalom (dcp) meghatározására közvetlenül is lehetőség van, olyan karbonátos kiválások korának radiokarbonos mérésével, melyek kora más módon ismerté vált. Ebben az esetben a mért radiokarbonkor és a minta valódi kora közötti különbségből kiszámítható a minta szenére az a kezdeti fajlagos 14 C deficit, amit az inaktív szén beépülése okozott. A cseppkövek radiokarbon korát számos publikációban vetették öszsze U/Th módszer mért korokkal, rétegszámlálással megállapított korokkal, illetve pollenkorrelációs analízissel megállapított korokkal is (GENTY- MASSAULT. 1997, VOGEL-KRONFELD 1997). Genty és munkatársai átfogó eredményeket közöltek a dcp kísérleti meghatározásáról több európai barlang esetén (GENTY et al. 2001, 3. ábra.). Összesen hét barlangban vizsgáltak cseppköveket U/Th és 14 C módszerrel is. Az Uamh-an-Tartair skóciai barlangban (U1-3), a Browns Folly angliai barlangban (B1), a Han-sur-Lesse belga barlangban (H1-2), a szlovén Postojna barlangban (P1) és a Villars, Salamandre és La Faurie franciaországi barlangokban (V1, S1, F1). Vizsgálataik megmutatták, hogy a dcp egy-egy barlangra viszonylag állandó, de barlangonként illetve területenként igen eltérő érték lehet. Megállapítható továbbá, hogy a dcp becslése a minta δ C értéke alapján csak nagy bizonytalansággal végezhető el. Pusztán radiokarbon mérések segítségével is elvégezhető egy-egy cseppkőréteg inaktívszén-tartalmának mérése, amennyiben olyan szignifikáns változást tudunk kimutatni a 14 C tartalmában, amely valamilyen ismert dátumú eseményhez köthető. 14
7 3. ábra: Hét európai barlang cseppkőmintáinak δ C értéke az adott réteg inaktívszén-tartalmának függvényében. Fig. 3.: δ C variation vs. dead carbon content of different layers of stalagmites from six caves in Europe. Ilyen szignifikáns jel az atombomba effektus, melynek során a légköri atomfegyver kísérletek miatt a hatvanas évek elején egy-két évre gyors felfutással közel 100%-al megnövekedett a légkör fajlagos 14 C aktivitása (4. ábra). Amennyiben ez a gyors felfutású növekedés kimutatható egy cseppkő rétegsorban, úgy a maximum mértékéből számítható a dcp értéke, mivel az ahhoz tartozó légköri széndioxidra vonatkozó érték ismert (GENTY- MASSAULT 1999). Ezek a minták mindössze négy évtizede keletkeztek, ezért az egyes rétegek kora rétegszámlálással általában nagy biztonsággal megállapítható, így a cseppkőben az atombomba effektus maximumának időbeni késleltetéséből további információk nyerhetőek az adott karsztrendszer dinamikájával kapcsolatban (4. ábra, GENTY et al. 1998). 15
8 4. ábra: Az atombomba effektus megjelenése a szlovén Postojna barlang (P2) és a Han-sur-Lesse belga barlang (H3) egy-egy cseppkövének radiokarbon rétegsorában. Fig. 4.: The atom bomb effect in the radiocarbon records of the layers of stalagmites of Postojna cave (P2) (Slovenia) and Han-sur-Lesse cave (H3) (Belgium). Az inaktívszén-tartalom (dcp) időbeni stabilitásának vizsgálata Az egy-egy karsztrendszerre megállapított jellemző inaktívszéntartalom (dcp) hosszabb időszakokra vonatkozó állandóságának kérdése alapvető abban az esetben, ha a radiokarbonos módszert önmagában használjuk mint abszolút kormeghatározási módszert a karsztkutatásban (GENTY et al. 1999). Az egy-egy területre jellemző dcp-k időbeni stabilitásának vizsgálatára használható a nagy időintervallumokat átfogó mintasorozatok U/Th korának és 14 C korának összehasonlítása, azaz a dcp időbeni alakulásának mérése (5. ábra, GENTY et al. 1998). Ilyen méréssorozatok elvégzése esetén a dcp időbeni állandóságának (H1) vagy éppen változásainak (S1) megállapításával információk nyerhetőek továbbá a helyi klimatikus viszonyok múltbeli alakulásáról, mivel az 16
9 inaktívszén-tartalom változása a fentiek értelmében nyilvánvalóan függ a klimatikus viszonyok megváltozásától, a csapadékmennyiségtől és a hőmérséklettől, valamint a vegetáció típusától is a csapadékbeszivárgási területen. 5. ábra: A dcp és a δ C időbeni stabilitása egy-egy idős cseppkő rétegsorának mérése alapján a Salamandre (Franciaország, S1) és a Han-sur-Lesse (Belgium, H1) barlangokban. Fig. 5.: Representation of the dcp and the δ C stability in the time by the results of the layers of stalagmites of the Salamandre cave (France, F1) and the Han-sur-Lesse cave (Belguim, H1). Radiokarbon kormeghatározás az ATOMKI-ban Radiokarbon kormeghatározásra évtizedek óta nemzetközileg elismert lehetőség van a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (ATOMKI) Környezetanalitikai Laboratóriumában, Debrecenben (CSON- GOR-HERTELENDI 1986, HERTELENDI et al. 1989). A laboratóriumban gáztöltésű proporcionális számlálók segítségével, béta-számlálásos technikával történik a radiokarbon kormeghatározás a többszörös passzív és aktív védelemmel ellátott alacsonyhátterű mérőhelyen. A mérőszámlálók gáztöltete maga a mintából előállított tiszta széndioxid gáz. A rendszer kimutathatósági határa radiokarbon korban megadva év. A szükséges mintamennyiség legalább 1 gramm szén mintánként, azaz tiszta kalcium-karbonát esetén 8 gramm (HERTELENDI 1990). 17
10 A minták előkészítése nagytisztaságú széndioxid gáz előállítását jelenti a minta széntartalmából. Karbonátos minták esetén ez a folyamat mechanikus tisztítást és aprítást követően foszforsav 75 %-os vizes oldatával történő karbonátfeltárás az erre a célra kialakított feltáró rendszerben (6. ábra). Összefoglalás 6. ábra: Feltárórendszer karbonátos minták radiokarbon kormeghatározásához. Fig. 6.: Preparation line for radiocarbon dating of carbonate samples. Nemzetközi szinten számos kiváló eredményt értek el a karsztrendszerek, illetve cseppkövek radiokarbonos vizsgálatával kapcsolatban. Bizonyított, hogy ez a relatíve olcsó és gyors módszer akár önmagában is alkalmazható karsztrendszerekben abszolút kormeghatározásra, azzal a kitétellel, hogy az inaktívszén-tartalmat korrekcióba kell venni. Az egyes területekre vonatkozó inaktívszén-tartalom (dcp) mérések eredményei azonban messze túlmutatnak a puszta 14 C-korrekciós felhasználáson, mivel alapvető információt hordoznak az adott karsztrendszer széndinamikájáról, illetve hosszabb időskálát tekintve a helyi klimatikus változásokról is. 18
11 A hazai karsztkutatás, különös tekintettel a cseppkövek vizsgálatára idáig nemigen használta ki a 14 C módszer adta lehetőségeket, annak ellenére, hogy a mérésekre hazai lehetőség is kínálkozna. Ezzel a munkával kívánjuk felhívni a figyelmet a radiokarbonos módszer használhatóságára a fenti témában, egyben felkínálva a lehetőséget olyan karsztkutatási együttműködésekre, melyek kihasználhatják a hazai 14 C mérés lehetőséget is. IRODALOM CSONGOR É.-HERTELENDI E.. (1986): Low level counting facility for 14 C dating, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research B, 17 p. 77 DAMON, P. E.-LERMAN, J. C.-LONG, A. (1978): Ann. Rev. Earth Plan. Sci. 6 p.457 FAIRHALL, A. W.-YOUNG, J. A. (1970): Radionuclides in the Environment, Advances in Chemistry Series, No.93, p. 401 FONTES, J. C. (1992): Chemical and isotopic constrains on 14 C dating of groundwater, Radiocarbon after four decades, eds. R.E. Taylor, A. Long and R.S. Kra Springer-Verlag, New York: p GENTY, D.-MASSAULT, M. (1997): D. Genty, M. Massault: Bomb 14 C recorded in laminated speleothems: calculation of dead carbon proportion Radiocarbon, Vol. 39, (1) p GENTY, D.-VOKAL, B.-OBELIC, B.-MASSAULT, M. (1998): Bomb 14 C time history recorded in two modern stalagmites importance for soil organic matter dynamics and bomb 14 C distribution over continents, Earth and Planetary Science Letters 160 p GENTY, D.-MASSAULT, M. (1999): Carbon transfer dynamics from bomb- 14 C and δ C time series of a laminated stalagmite from SW France Modelling and comparison with other stalagmite records, Geochimica et Cosmochimica Acta, Vol. 63, (10) p GENTY, D.-MASSAULT, M.-GILMOUR, M.-BAKER, A.-VERHEYDEN, S.- KEPENS, E. (1999): Calculation of past dead carbon proportion and variability by the comparison of AMS 14 C and TIMS U/Th ages on two holocene stalagmites, Radiocarbon, Vol. 41. (3) p GENTY, D.-BAKER, A.-MASSAULT, M.-PROCTOR, C.-GILMOUR, M.- PONS-BRACHU, E.-HAMELIN, B. (2001): Dead carbon in stalagmites: Carbonate bedrock paleodissolution vs. ageing of soil organic matter. Implications for C variations in speleothems, Geochimica et Cosmochimica Acta, Vol. 65, (20) p
12 HERTELENDI E.-CSONGOR É.-ZÁBORSZKY L.-MOLNÁR J.-DAJKÓ G.- GYŐRFFI M.-NAGY S. (1989): Counter system for high precision 14 C dating, Radiocarbon 31 (3) p HERTELENDI 1990: Izotópanalitikai célú műszer és módszerfejlesztések és azok alkalmazásainak eredményei, Kandidátus értekezés, MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen. LIBBY, W. F. (1955): Radiocarbon Dating - The University of Chicago Press. LINGENFELTER, R. E. (1963): Rev. Geophys. 1 p.35. MOOK, W. G.-BOMMERSON, J. C.-STAVERMAN, W. H. (1974): Carbon isotope fractionation between dissolved bicarbonate and gaseous carbon dioxide, Earth and Planetary Science Letters (22) p VOGEL, J. C.-KRONFELD, J. (1997): Calibration of radiocarbon dates for the late pleistocene using U/Th dates on stalagmites, Radiocarbon, Vol. 39. (1) p
KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, pp FIATAL KARSZTOS KŐZETEK 14 C TARTALMÁNAK MÉRÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 37-46. FIATAL KARSZTOS KŐZETEK 14 C TARTALMÁNAK MÉRÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE MOLNÁR MIHÁLY 1 -DEZSŐ ZOLTÁN 2 - FUTÓ ISTVÁN 1 - RINYU LÁSZLÓ 1 - SVINGOR ÉVA 1 1 MTA Atommagkutató
RészletesebbenNagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében
Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Molnár M., Rinyu L., Palcsu L., Mogyorósi M., Veres M. MTA ATOMKI - Isotoptech Zrt. Hertelendi Ede Környezetanalitikai
RészletesebbenRadiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig
Dr. Molnár Mihály MTA Atommagkutató Intézete Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig Puskás Tivadar Távközlési Technikum Budapest, 2011. október 18. www.meetthescientist.hu 1 26 Természetes
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenTÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN. Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen
TÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen Miről lesz szó? - Előzmények - Meglévő, hamarosan beszerzendő
RészletesebbenCsigakövület a fancsikai gyepvasércben
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 281 285. Csigakövület a fancsikai gyepvasércben
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, pp IZOTÓPANALITIKAI VIZSGÁLATOK A BARADLA-BARLANG CSEPPKÖVEIRŐL CSEPEGŐ VIZEKEN
KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 267-278. IZOTÓPANALITIKAI VIZSGÁLATOK A BARADLA-BARLANG CSEPPKÖVEIRŐL CSEPEGŐ VIZEKEN MOLNÁR MIHÁLY 1 -DEZSŐ ZOLTÁN 2 - FUTÓ ISTVÁN 1 -RINYU LÁSZLÓ 1 -SVINGOR
RészletesebbenCseppkövek és korallok folyadékzárványaiban oldott nemesgázok vizsgálata
Cseppkövek és korallok folyadékzárványaiban oldott nemesgázok vizsgálata Palcsu László MTA Atommagkutató Intézete Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium Debrecen, Bem tér 18/c Cseppkövek és korallok
RészletesebbenSZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN
SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA
MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA Papp L. 1,2, Major Z. 2, Palcsu L. 2, Rinyu L. 1,2, Bihari Á. 1,2,
RészletesebbenInfluence of geogas seepage on indoor radon. István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila
VII. Magyar Radon Fórum és Radon a környezetben Nemzetközi workshop Veszprém, 2013. május 16-17. Influence of geogas seepage on indoor radon István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila Debrecen Marosvásárhely
RészletesebbenAZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN
AZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN Molnár Mihály, Major István, Veres Mihály HEKAL Laboratórium, Isotoptech Zrt- MTA ATOMKI, Debrecen III.
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA szénizotópok a Földön
Mirıl l mesél l a szén, ha nem aktív? Molnár Mihály 1, Rinyu László 1, Futó István 1, Svingor Éva 1 Major István 1,2, Nagy Tamás 1,2, Veres Mihály 1, Dezsı Zoltán 2, Haszpra László 3 1 Hertelendi Ede Környezetanalitikai
RészletesebbenMÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ
Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ Molnár Mihály, Janovics Róbert, Bihari Árpád, Varga Tamás,
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,
Részletesebben14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C
MÓDSZERFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁSA A PIHENTETŐ MEDENECÉK VIZÉBEN OLDOTT SZERVETLEN C- MÉRÉSÉRE Molnár M. 1, Bihari Á. 1, Mogyorósi M. 1, Veres M. 1, Pintér T. 2 1 HEKAL, MTA ATOMKI Isotoptech Zrt, H-4026
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenIZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL
IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL Kompár László 1, Szűcs Péter 2, Palcsu László 3, Braun Mihály 4 tudományos segédmunkatárs 1 DSc, tanszékvezető, egyetemi
RészletesebbenSzakmai zárójelentés Vezető kutató: Dr. Molnár Mihály Pályázat azonosító: F69029
A légkör fosszilis tüzelőanyagoktól származó CO 2 tartalmának meghatározása 14 C és CO 2 koncentráció méréssel Magyarországon A kutatás célja Nagypontosságú légköri CO 2 koncentráció és 14 C méréseket
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenHazai holocén cseppkövek paleoklimatológiai elemzése uránsorozatos korhatározás és stabil izotóp vizsgálatok alapján. Szakmai zárójelentés
Hazai holocén cseppkövek paleoklimatológiai elemzése uránsorozatos korhatározás és stabil izotóp vizsgálatok alapján Szakmai zárójelentés A kutatás eredményeinek rövid, tényszerű összefoglalása Célunk
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenFotó készült: november 11. Fotódokumentációs túra: Horváth Sándor, John Szilárd
Címlap: Balatonederics, Medvehagymás-barlag Címlap fotókészítő: Horváth Sándor Fotó készült: 2009. november 11. Fotódokumentációs túra: Horváth Sándor, John Szilárd Kutatási jelentést szerkesztette: John
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenLeica SmartRTK, az aktív ionoszféra kezelésének záloga (I. rész)
Leica SmartRTK, az aktív ionoszféra kezelésének záloga (I. rész) Aki egy kicsit is nyomon követi a GNSS technológia aktualitásait, az egyre gyakrabban találkozhat különböző cikkekkel, értekezésekkel, melyek
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
Részletesebbenizotópfrakcion Demény Attila, Kele Sándor, Siklósy Zoltán Geokémiai Kutatóintézet
Kis hımérsh rséklető kalcitkiválások izotópfrakcion pfrakcionációs folyamatai Demény Attila, Kele Sándor, Siklósy Zoltán Geokémiai Kutatóintézet 1996 Hertelendi, E., Svingor, É., 1996. Carbon and oxygen
RészletesebbenOxigén és hidrogén stabil izotópjai
Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Stabil: H ( 1 H=99.985; 2 H/D/=0.015) Radioaktív: T= Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Jól ismert, széles körben használt T becslésre és a szilárd, folyadék és gáz
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenRADIOKARBON. kormeghatározás és egyebek... Svingor Éva. Szénizotópok a Földön ~1 % ~ 99 % stabilak. bomlékony. proton neutron
RADIOKARBON kormeghatározás és egyebek... Svingor Éva 12 C Szénizotópok a Földön 13 C stabilak ~ 99 % 14 C ~1 % bomlékony proton neutron egy az ezer milliárdból 1:1 000 000 000 000 1 A természetes 14 C
RészletesebbenA holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenA fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenA PASNYAG-FORRÁS KARSZTVÍZRENDSZERÉNEK IZOTÓPHIDROLÓGIAI VIZSGÁLATA
KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, 2004. pp. 91-102. A PASNYAG-FORRÁS KARSZTVÍZRENDSZERÉNEK IZOTÓPHIDROLÓGIAI VIZSGÁLATA PALCSU LÁSZLÓ-RINYU LÁSZLÓ-MAJOR ZOLTÁN- MOLNÁR MIHÁLY-FUTÓ ISTVÁN-SZÁNTÓ ZSUZSANNA-
RészletesebbenNagynyomású csavarással tömörített réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és termikus stabilitása
Nagynyomású csavarással tömörített réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és termikus stabilitása P. Jenei a, E.Y. Yoon b, J. Gubicza a, H.S. Kim b, J.L. Lábár a,c, T. Ungár a a Anyagfizikai Tanszék,
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenSTATISZTIKUS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK EGYSZERŰ DEMONSTRÁLÁSA GALTON-DESZKÁVAL SIMPLE DEMONSTRATION OF STATISTICAL LAWS WITH GALTON-BOARD
STATISZTIKUS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK EGYSZERŰ DEMONSTRÁLÁSA GALTON-DESZKÁVAL SIMPLE DEMONSTRATION OF STATISTICAL LAWS WITH GALTON-BOARD Gyertyán Attila 1, Dr. Juhász András 2 1 ELTE Apáczai Csere János Gyakorlóiskola,
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenBihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály
A Paksi Atomerőmű primerkörében oldott 14 C nyomonkövetése a C30- as konténerig I.: szervetlen frakció Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály 14 C és a nukleáris
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenA CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol
A CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol Attila FODOR 1), Dénes FODOR Dr. 1), Károly Bíró Dr. 2), Loránd Szabó Dr. 2) 1) Pannon Egyetem, H-8200 Veszprém Egyetem
RészletesebbenA DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN
A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN USING DIFFUSION CLOUD CHAMBER IN THE TEACHING OF NUCLEAR PHYSICS AT SECONDARY SCHOOLS Győrfi Tamás Eötvös József Főiskola,
RészletesebbenRéz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és mechanikai viselkedése
Réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és mechanikai viselkedése P. Jenei a, E.Y. Yoon b, J. Gubicza a, H.S. Kim b, J.L. Lábár a,c, T. Ungár a a Department of Materials Physics, Eötvös Loránd University,
RészletesebbenMethods to measure low cross sections for nuclear astrophysics
Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics Mérési módszerek asztrofizikailag jelentős alacsony magfizikai hatáskeresztmetszetek meghatározására Szücs Tamás Nukleáris asztrofizikai csoport
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenRadioanalitika természetes radioaktív izotópok segítségével
Radioanalitika természetes radioaktív izotópok segítségével Geokronológia Ásványokból és kőzetekből végzett kormeghatározás: az az idő, ami az utolsó, szilárd fázisban történő kiválás, kikristályosodás,
RészletesebbenGEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron
GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenRADIOKARBON ALAPÚ MÉRÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSAIK NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZÉSHEZ
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Abstract of PhD Thesis RADIOKARBON ALAPÚ MÉRÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSAIK NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZÉSHEZ DEVELOPMENT OF RADIOCARBON-BASED MEASURING
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről
A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai
RészletesebbenA DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként
A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként 2009-2010. tanév 2. félév: Oktató neve tantárgyfelelős (5 hét) Sugárvédelem és dozimetria (TFBE2503, T_F2418-K3)
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenA KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁS KÁROSANYAG- KIBOCSÁTÁSA, MINT NEGATÍV EXTERNÁLIA
ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (2) A KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁS KÁROSANYAG- KIBOCSÁTÁSA, MINT NEGATÍV EXTERNÁLIA Összefoglalás MIHÁLY LÁSZLÓ MILLER GYÖRGY A fuvarozók szervezik a közúti szállítást, a gépjárművezetők
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenCs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)
137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenVasúti kocsik vázszerkezetének a felhasználhatósága kisebb nyílások áthidalására helyi érdek8 közúti utakon
Vasúti kocsik vázszerkezetének a felhasználhatósága kisebb nyílások áthidalására helyi érdek8 közúti utakon Dr. Köll Gábor, Dr. Petru oga, "tefan Gu$iu, C&t&lin oga Kolozsvári szaki Egyetem Abstract This
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenPRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam
Részletesebben1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
RészletesebbenÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN
Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenA gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek
A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenDG(SANCO)/2012-6290-MR
1 Ensure official controls of food contaminants across the whole food chain in order to monitor the compliance with the requirements of Regulation (EC) No 1881/2006 in all food establishments, including
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenKozmogén klór ( 36 Cl)
Kozmogén klór ( 36 Cl) A természetben a klór közel 100%-át a 35 Cl és 37 Cl stabil izotóp alkotja. A kozmogén radioaktív klór ( 36 Cl) (t 1/2 = 3.08 x 10 5 ): atmoszférában az Ar, litoszférában a Ca, K,
RészletesebbenStabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu
Stabilizotóp-geokémia II Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu MÉÉSI MÓDSZEEK, HIBÁJUK Stabilizotópok: mérés tömegspektrométerrel Hidrogén: mérés H 2 gázon vízbıl: (1) H 2 O
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenA KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Horváth Szilvia Makra László Mika János 1 Bevezető Az éghajlat
RészletesebbenBevezetés. Célkitűzések
Bevezetés A nukleáris alapon történő energiatermelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Az elhelyezés során kulcsszó
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
Részletesebben