AZ ÉPÍTÉSZET AZ ÉPÍTÉSZ BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE AZ ÉPÍTÉSZET AZ ÉPÍTÉSZET KEZDETEK KEZDETEK

Átírás

1 BEVEZETÉS BE DE. MŰSZAKI KAR, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 1. az építészet megfagyott zene Johann Wolfgang Goethe az építészet szükség képen aritmetikus viszonyoknak engedelmeskedik minthogy azonban az építészet egyúttal zene a térben, mondhatni megmerevedett zene a viszonyok egyszersmind geometriai viszonyok. A strassburgi székesegyház előtt állva: Akár egy Bach fúga, a gótikus székesegyház is igénybe veszi minden érzelmi és értelmi képességünket. a harmónia csak még szorosabbra fűzi az építészet és a zene kapcsolatát, olyannyira, hogy egy szép épület valójában nem más, mint valamiféle a szem által érzékelt zene, harmóniák és harmonikus kapcsolatok olyan Koncertje, amelyet nem időbeli, hanem térbeli (szimultán) egymásutánban fogadunk magunkba. Egy meg nem nevezett filozófusra hivatkozva: az építészet megfagyott zene In: Kőszegi Lajos: Amfion, Veszprém, 2005 Friedrich Wilhelm Joseph Schelling A német romantika Jénai iskola Hegel Hölderlin Schelling Hardenberg (Novalis) Idézetek: Schelling: A művészet filozófiája, Akadémia Kiadó, Bp Az építési vágy közös gyökere: az oltalom keresése a természettől való elhatárolódás Letelepedés nélkül, vadászó gyűjtögető életforma A barlang KEZDETEK KEZDETEK 1

2 Az építészet kezdete II.: a tömeg A piramisok (Szentkirályi) Az építészet kezdete I.: a téralkotás Az őskunyhó (Vitruvius) Az őskunyhó (Vitruvius) KEZDETEK KEZDETEK Az épített környezet alakítása. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. Egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplína. Az épített környezet alakítása. Carlo Scarpa: Museo Castevecchio, Verona, 1982 Tadao Ando: Langen Foundation Tadao Ando: Langen Foundation Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. Polükleitosz: epidauroszi színház, i.e. IV. század Tadao Ando: Langen Foundation Tadao Ando: Langen Foundation Leon Battista Alberti Palazzo Rucellai, Firenze,

3 A művészet Egyrészt a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészt mérnöki tudomány, technológiai diszciplína. Arisztotelész szerint a műalkotás alkotásvágyból és az érzelmek kifejezésének vágyából fakad. Mantegna: A halott Krisztus siratása, 1480 Santiago Calatrava, Milwaukee Art Museum, 2001 Esztergomi Főszékesegyház (Hild József, 1869) Csaba László temploma, Hollóháza, 1967 Andrea Mantegna (c ) Krisztus siratása, 1490 A művészet A művészet A művészet a természet megszentelése, a természeté, mely mindazoké, akik örülnek az életnek. A hinduk, asszírok, egyiptomiak, görögök nagy művészete, a középkor és a reneszánsz művei, valamint a modernitás művészetének jelentős alkotásai... nos mik ezek, ha nem a természetes tárgyakról alkotott közönséges benyomások szent, zárt és impozáns ikonokba öltöztetve. Maurice Denis (festő, Lényegében a művészet a valóság utánzása, tükröt tart a természet elé. Az ember örömét leli az utánzásban, ami látszólag hiányzik az alsóbbrendű állatokból. A művészetnek mégsem az a célja, hogy a dolgok külső megjelenését ábrázolja, hanem a belső lényegüket ezért nem a külső pontos visszaadása jelenti a valódi lényeget. On Aristotle, from The Story of Philosophy, Will Durant 1943) Claude Monet 1872 Claude Monet: Impresszió, Naplemente Piet Mondrian: Csendélet Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907 Mi a művészet? Görögül techné: Technikai tudás (gyakorlati), képesség az alkotásra, konkrét egyedi szabályok alapján. A politikatudományi elemzésekben használt értelmezés szerint gyakorlati/tapasztalati tudást jelent. Latin ars - ügyesség, gyakorlottság, hozzáértés, mesterség, művészet, tudomány, tudományos elmélet Magyar mű - ember által csinált, készített dolog, nem valódi, nem természetes, a természetben nem megtalálható Megjelenési formája szép, harmonikus, kellemes a szemünknek, megrendítő, magasztos, nagyszabású, monumentális csúnya, ami kicsi, ami nevetséges, kellemetlen, szép csúnya = egymást feltételező fogalompár Leonardo: Fej tanulmányok Teremtés vagy utánzás? (Poézis - Mimézis) Platón Arisztotelész 3

4 A művészettörténet a látványon alapuló művészeti ágakkal foglalkozik "művészettörténet" szavunk azt jelenti: a művészet története. A kifejezés tehát egyszerre jelenti a tudomány tárgyát és magát a tudományterületet. (Marosi Ernő) QUADRIVIUM Musica Aritmetica Geometria Astronomia TRIVIUM SEPTEM ARTES LIBERALES A római császárkor végén A rendszerezett tudás Logica Rethorica Grammatica Johann Joachim Winckelmann, Az ókori művészet története TÖRTÉNET A HÉT SZABAD MŰVÉSZET Mit jelent a művészettörténet- minek a története? Művészeti írás Művészettörténet Németalföld görögöknél Plinius Itáliában: Butzbach, Neudörfer: adatok rendszerezése Winkelmann: első művészettörténeti értekezés, Goethe megteremti a világirodalom fogalmát Történelemfilozófiai terminusok Darwin evolúciós elmélete Új generáció: önálló fogalmakkal Riegl Dvorak Panofsky Worringer, Boccaccio: Dante életrajza Lorenzo Ghiberti: a szobrokról Giorgio Vasari: Művészek életrajza nem csak az egyes művek története kik, mikor, mit tartottak művészetnek, milyen volt kánon miért történt, mi lehetett az oka és a célja a művek létrehozásának. Nelson Godman nem az a kérdés, mi a művészet, hanem mikor van? 18. században kezdett önálló tudománnyá válni Platón (i.e ) Arisztotelész (i.e ) Plinius (i.sz ) Vasari (i.sz )) Albrecht Dürer TÖRTÉNET a művészettörténeti időrend alapjai Jochan Joachim Winkelmann Gotfried Semper Eugene Viollet-le-Duc MŰVÉSZETTÖRTÉNET A stílus görög eredetű szó, mely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte. A rómaiak a viasztáblára véső íróvesszőt nevezték stylusnak. A stílus szót később (Cicero) már nemcsak az íróvesszőt jelölte, hanem az írás, a fogalmazás módját is. (retorika) Az angol nyelvben a Style divat, mód, fajta, jelleg, értelmezést kap Az olaszban a stile technika (mint cselekvési mód) értelmezést nyert. Tágabb értelmében művészi formanyelvről (pl. építészet, zene, tánc, film, stb.) beszélünk. Esztergomi Főszékesegyház (Hild József, 1869) MŰVÉSZETTÖRTÉNET Csaba László temploma, Hollóháza, 1967 A STÍLUS 4

5 TÖRTÉNELMI ÉS STÍLUS KORSZAKOK Őskor Kőkorszak kb. 2,4 millió évvel ezelőtt i. e Paleolitikum (őskőkorszak, vagy pattintott kőkor) 2,4 millió i.e Mezolitikum (középső kőkorszak, vagy átmeneti kőkorszak) i.e i.e Neolitikum (újkőkorszak, vagy csiszoltkő-kor) i.e i.e Rézkor kb. i. e i.e Ókor (i.e.33 i.sz. 476.) Bronzkor: ie (Minoszi kultúra) { görög, etruszk, római művészet Vaskor : ie. 900 i.e.50 Középkor (i.sz. 476 i.sz. 476.) Korai középkor: i.sz század { ókeresztény, bizánci, román, gótika, reneszánsz Érett középkor : i.sz század Késő középkor : i.sz Újkor (i.sz. 476 i.sz ) Korai újkor: i.sz { reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, eklektika Modern kor : i.sz Bauhaus, de Stijl, avantgárd irányzattok Különböző funkciójú művészeteknek különböző formái vannak, amelyeknek fő gyűjtőformái lehetnek: építőművészet, képzőművészet előadóművészét alkalmazott művészet I ÁGAK TÖRTÉNELMI ÉS STÍLUSKORSZAKOK Az ipari forradalom, a modernizmus új - és egyes régebbi művészeti formák(ágak) befogadását, esetleg átsorolását igényelte: iparművészet textilművészet bútorművészet kerámiaművészet ékszerművészet A hagyományos művészeti formák közé tartozik zeneművészet irodalom színművészet építőművészet képzőművészet festészet grafika mozaikművészet szobrászat éremművészet I ÁGAK Vitruvius: De Architectura (Tíz könyv az építészetről) Elmélet + gyakorlat (cogitatio) (fabrica) üvegművészet plakátművészet fotóművészet, filmművészet digitális művészet I ÁGAK 5

6 Vitruvius: De Architectura (Tíz könyv az építészetről) Az építészetet meghatározó tényezők Elmélet + gyakorlat (cogitatio) (fabrica) = tudás Követelmények ESZTÉTIKAI szépség arányosság forma, kompozíció harmónia Szükséges ismeretek építészettörténet építészetelmélet tervezéselmélet művészettörténet szociológia pszichológia környezetismeret történelmi ismeretek számítástechnikai ismeretek stb. az ember a hely a korszellem eszmék foglalata, melyek valamely korszakban mint az emberek közös meggyőződése az egyesek gondolkodásának mintegy alapját, többnyire tudattalan alapját képezik. (a társadalomi berendezkedés a tudományok aktuális állapota a technika aktuális állapota a szellemi élet ) SZERKEZETI szilárdság tartósság gazdaságosság hasznosság szilárdságtan anyagtan technológia gazdaságtan Igaz. - Tudom jól, hogy kell olyan is, Ki homokot hord, vagy követ farag: Nélküle nem emelkedik terem. De ez csak a homályban tévelyeg, S fogalma sincs arról, miben segít. Csak az építész látja az egészet, S bár megfaragni nem tud egy követ, A művet ő teremti, mint egy isten. Ily építész nagy a tudásban is. Építészet Építész nélkül vernakuláris építészet Építész közreműködésével műépítészet Madách Imre: Az ember tragédiája Őrségi lakóház Le Corbusier: Villa Savoye, 1931 Filippo Brunelleschi, Az építész Az építészeti alkotás (mű) szellemi megalkotója Szükséges képességek: műszaki tudás művészeti ismeretek társadalmi ismeretek kreativitás Giotto Santa Maria del Fiore, Firenze, Santa Maria Novella, 1413 Az első építészek, akik már építészként Identifikálják magukat (reneszánsz) 6

7 Brunelleschi újításai 1. Az építész a létrehozandó épület pontos formáját már előre rajzokkal, Brunelleschi újításai Paolo Uccello: Brunelleschi Leon Battista Alberti: Mantova, St. Andrea, 1470 modellekkel, stb. meghatározza. 2. A tervezésnél az építésznek minden faktort figyelembe kell venni, melyek az építendő épület megjelenését meghatározzák, mégpedig a következő sorrendben: a) proporcio: a különböző elemek és az egész közti esztétikai b) viszony, függetlenül annak az abszolút mértékétől b) metrikus faktor: a pontos, abszolút méret c) fizikai faktorok: az anyagok és azok speciális tulajdonságai, felületi viselkedésük, színük, keménységük, tartósságuk, stb. Brunelleschi újításai Leon Battista Alberti, Egy épület egyes elemei oszlopok, gerendák, boltozat, pillérek, ajtók, ablakok karakteres formákkal kellett rendelkezzenek, s amelyek a klasszikus antikhoz igazodtak. Előképként kizárólag a római épületek szolgáltak, melyek az egyedül ismert antik művek voltak. Palazzo Rucellai, Firenze, 1446 Brunelleschi: Firenze, Ospdale degli innocenti, 1445 Az építészet téralkotó művészet Az építészeti mű Első megjelenési formája az építészeti terv Az emberi tevékenység par excellance kevésbé a szerszámok létrehozása, mint az idő és a tér domesztikálása,vagyis egy emberi idő és egy emberi tér létrehozása Carlo Scarpa: Museo Castelcecchio,Verona André Leroi-Gourhan ( ) 7

8 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás, illetve tudományos kutatás céljára használható, szigorúan non-profit jelleggel. Terjesztése bármely formában, más célra való használata szerzői jogokat sért! Fotók és szövegek forrása: Web Gallery of Art, Wikipédia, WikiArt, Sulinet-tudásbázis PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 2000.SZENTENDRE, ANYGAL UTCA 3. Cernavoda, Gondolkodó nő, i.e