KECSKÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA H Á Z I R E N D J E

Átírás

1 A KECSKÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA H Á Z I R E N D J E A Házirend elfogadásának időpontja: A igazgatói jóváhagyás időpontja: Hatálybalépésének időpontja:

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1 Az intézmény adatai.4.o. 1.2 Bevezető rendelkezések 4.o. 1.3 A házirend jogi háttere. 4.o. 1.4 A házirend célja... 4.o. 1.5 A házirend hatálya.. 4.o 1.6 A házirend nyilvánossága.5.o. 2. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA 2.1 A tanuló jogai.. 5.o. 2.2 A tanulói jogok gyakorlásának módja..5.o. 2.3 A tanuló kötelessége... 6.o. 2.4 A tanulói kötelességek végrehajtásának módja 6.o. 3. AZ ISKOLÁK MUNKARENDJE. 8.O 4. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK ÉS MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 4.1 A tanulók mulasztásának igazolása 9.o. 4.2 Az igazolatlan mulasztás 10.o. 5. A TANTÁRGYVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 10.o. 6. AZ ÉTKEZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK...10.o. 7. AZ ISKOLAI ÉLET TANÓRÁN KÍVÜLI FORMÁI o. 8. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYON JOGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK...11.o. 9. DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL, OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSE 9.1 Az osztályközösség.. 11.o. 9.2 Az iskolai diákönkormányzat...11.o. 9.3 Az iskolai diákközgyűlés.. 11.o. 9.4 A tanulók és szülők tájékoztatása...12.o. 10. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA 13.o. 11. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 11.1Alapelvek..13.o Az iskolai jutalmazás formái 13.o Fegyelmező intézkedések.14.o. 12. A TANKÖNYVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK o.

3 3 13. A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK o. 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..15.o.

4 4 1. BEVEZETŐ 1.1 Az intézmény adatai OM azonosítója: Neve: Kecskédi Német Nemzetiségi Általános iskola Székhelye: 2852 Kecskéd, Vasút u Bevezető rendelkezések A Házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. A Házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A Házirendet az iskola igazgatója készíti el. A nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadtatásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. 1.3 A házirend jogi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 EMMI rendelet továbbá az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. 1.4 A házirend célja A házirend azokat a szabályokat határozza meg, amelyek biztosítják az intézmény törvényes működését közösségi élet szervezését a szabályok alapján pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását, az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását, az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát, kialakítják a belső rendszabályokat, az egyéni és közösségi jogok érvényesülését. 1.5 A házirend hatálya A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, ill. tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 1.6 A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan kell elhelyezni: tanári szoba, folyosó könyvtár

5 5 honlap A házirendet beiratkozáskor minden tanuló kézhez kapja. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell az első osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal (melyet aláírásukkal igazolnak), illetve szülői értekezleten a szülőkkel. 2. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA 2.1 A tanuló jogai A tanulót megilletik az általános emberi és állampolgári jogok, úgymint a személyiségi jogok, az információs és adatvédelmi jogok, a szabad véleménynyilvánítás joga, a vallás- és világnézeti szabadság joga, a levelezéshez és magántitokhoz való jog, a jogorvoslati és panaszjog, az egészségvédelemhez való jog, valamint a közösségalakítás, és abban a választás és a választhatóság joga, a nemzeti és etnikai hovatartozásnak megfelelő oktatáshoz, neveléshez való jog, annak a joga, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés. 2.2 A tanulói jogok gyakorlásának módja hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz részt vegyen az osztály és az iskolai élet gyerekeket érintő kérdéseinek alakításában (diákkörök, szakkörök létrehozásának kezdeményezése) véleményt mondjon, javaslatot tegyen a személyével, tanulmányaival kapcsolatos kérdésekről kérdéseivel, gondjaival a szaktanárokat, az osztályfőnököt, a diákönkormányzat vezetőt vagy az igazgatót megkeresse az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, a magatartási füzetben lévő bejegyzésekről (késés, mulasztás) folyamatosan értesüljön igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket napközis, tanulószobai ellátásban részesüljön a témazáró dolgozatok időpontját a tanuló előre tudja, és egy tanítási nap folyamán csak két témazáró dolgozatot írhat az írásbeli dolgozatot kijavítva két héten belül megkapja részt vegyen tanulmányi versenyeken, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben kedvezményekben (étkezés, tankönyvellátás), vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat kérheti átvételét más iskolába.

6 6 A tanulónak joga van rendszeres egészségügyi felügyeletre és ellátásra, ami az iskolaorvos és az osztályfőnök koordinálásával tanítási időben történik. A kollektív tanulói jogokat a diákönkormányzat gyakorolja. A diákönkormányzatnak kötelező véleményezési joga van, ha az adott kérdésben az iskola tanulói létszámának 25 %-a érintett. A tanuló és az osztályközösség jogorvoslatért fordulhat az iskola igazgatójához, osztályfőnökéhez, az ifjúságvédelmi felelőshöz, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez. A tanulónak joga van a kérdésére a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapnia. Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. 2.3 A tanuló kötelessége, hogy tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak, valamint tanulótársainak jogait és méltóságát. eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségeinek. tartsa be az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A tanítási órákra hozza magával tanszereit illetve sportfelszerelését, ellenőrző könyvét pontosan vezesse. önként vállalt feladatait az osztályközösségben és a diákönkormányzatban a megadott határidőig elvégezze. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó felnőttnek, ha veszélyeztető helyzetet illetve balesetet észlelt. Az egyedileg szabályozott termekben (tornaterem, szertárak, szaktantermek) érvényes óvó, védőrendszabályok az adott helyiségben találhatók kifüggesztve. megőrizze, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. A hanyagságból fakadó vagy szándékos rongálásért személyesen felel és kártérítésre kötelezhető az emberi együttélés normái szerint viselkedjen, a Házirend előírásait betartsa. A fegyelmi büntetések és fegyelmi eljárások szabályait a közoktatási törvény határozza meg. 2.4 A tanulói kötelességek végrehajtásának módja óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; betartsa azokat a sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályokat, amelyek a technikatestnevelés- és kémiaórákra vonatkoznak azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel

7 7 rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában (tűzriadó próba) A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges. Az iskola tanulója az általa okozott kárért a jogszabályok előírásai szerint anyagilag felelős. Az iskola ünnepélyein (tanévnyitó, október 23., március 15., ballagás, tanévzáró) ünnepi viselet kötelező. Lányoknak fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak: sötét nadrág, fehér ing Az iskolában és az iskolán kívüli iskolai rendezvényen iskolás gyerekhez méltóan kell viselkedni. Tanulóink öltözködésükben és hajviseletükben szolidak, ápoltak és esztétikusak legyenek, kerüljék a szélsőséges divatirányzatokat, kirívó ruhák viselését. Nem megengedett a hajfestés, kirívó hajviselet, lakkozott köröm, szemfesték, rúzs, tetoválás, testékszerek viselése. (A szabályok be nem tartása szankciót von maga után.) A hetes kötelességei: számba veszi a hiányzókat, jelent a tanárnak, szellőztet és biztosítja az órakezdés feltételeit (tiszta tábla, kréta), ha a becsengetés után 5 perccel sem érkezik tanár az órára, jelenti a nevelői szobában a tanteremben észlelt rongálást a legrövidebb időn belül jelzi az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes tanárnak gondoskodik az utolsó tanítási óra után az osztályterem rendbetételéről (villanyleoltás, ablakzárás). A tanuló kiemelt kötelessége, hogy az alábbi tiltó rendelkezéseket betartsa: tűzveszélyes, illetve tüzet okozó anyagot az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos az udvaron kavicsot dobálni, az iskola ablakain bármilyen tárgyat kidobni tilos az udvari játékokat csak pedagógus felügyelete mellett lehet használni az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztani, cigarettázni tilos tilos a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, tilos a testi sértés, agresszió (a másik tanuló megverése, bántalmazása, megalázása) tilos a szorgalmi időben az iskolaépület engedély nélküli elhagyása, tilos az iskolán kívüli közösségi programokon, külföldi és belföldi utakon az osztály vagy csoport engedély nélküli elhagyása (az eset súlyosságának figyelembevételével) A diákok tanítási idő alatt nem tarthatnak maguknál mobiltelefont, rádiót, diktafont és egyéb zajt keltő eszközöket. Ezeket a zárható szekrényükben kell tárolniuk a tanítás végéig. Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat mindenki csak saját felelősségére hozhat az iskolába, azok eltűnéséért, felderítéséért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

8 8 A le nem zárt kerékpárokért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 3. AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hat órától este huszonegy óráig van nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek pedagógus által ellátott felügyeletét az iskola reggel 7 30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. Reggel a tanulók az iskola földszinti folyosóján gyülekeznek, ahonnan az ügyeletes nevelő engedélyével 7 óra 30-kor lehet bemenni a tantermekbe. Az iskolába legkésőbb az első tanítási óra előtt 15 perccel (7 óra 45 percig) kell beérkezni. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: 1. óra óra óra óra óra óra A napközis foglalkozások rendje: A tanítási órák után levegőztetés, játék 12:30-13:10 Ebéd, 13:10-14:00 Kötetlen játék szabadban, tantermekben 14:00-15:00 Tanulási idő 15:00-16:00 Játékos foglalkozás A tanulót hazavinni a tanulási idő előtt vagy után lehet, a tanulási időt lehetőleg ne zavarjuk. Ha a gyermek a tanulási időt nem tölti a napköziben, a szülő felelőssége a másnapi felkészülés. A tanítás 8 órakor kezdődik és ig tart. A tanítási órák 45 percesek, melyeket 10 perces szünetek választanak el. A második óraközi szünet a tízórai szünet 15 perces. Ekkor az osztályteremben kell tartózkodni az alsósoknak, a felsősök az udvarra mennek. A 10 perces szüneteket az alsósok jó idő esetén az iskolaudvaron töltik. A felsősök a szaktantermek előtt várakoznak a folyosón. A tanulók az iskola épületét az utolsó foglalkozás befejezése előtt csak engedéllyel hagyhatják el A tanítási órák zavarása csak nagyon indokolt esetben történhet. Ha napközis foglalkozásokról rendszeresen, vagy egy-egy alkalommal előbb kell a tanulónak elmennie, akkor azt a szülő írásban kérje. Tanítás nélküli munkanapokon legalább 10 fő jelentkezése esetén biztosítunk napközis felügyeletet. Az iskola épületében órák után akkor tartózkodhatnak a tanulók, ha napközisek, vagy az iskolában ebédelnek, szakkörön, sportkörön, énekkaron, egyéb iskolai programon vesznek részt. A könyvtár reggel 7:30-tól 8:00-ig tart nyitva, de szükség esetén tanítási idő alatt bármikor kölcsönözhetnek a tanulók könyveket. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői tanítás után tartják meg.

9 9 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanévet megelőzően május 15-ig kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok, jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 4. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK ÉS MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 4.1 A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül - három napig terjedő mulasztás esetén szülői, - három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy - egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását, melyet az osztályfőnöknek kell bemutatnia. Ha a távolmaradást nem igazolják, a hiányzás igazolatlan. Ha a tanuló a tanórai foglakozás elejére nem érkezik meg, késik, a késési időt be kell jegyezni a naplóba. A késési időt össze kell adni és ha ez eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 perc), a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül, attól függően, hogy a tanuló tudja-e igazolni a késés okát. 4.2 Az igazolatlan mulasztás Igazolatlanul hiányozni tilos! Az igazolatlan hiányzás súlyos fegyelmi vétség, az alábbiak szerinti fegyelmi intézkedést vonja maga után: Az első igazolatlan hiányzást az osztályfőnök jelzi a szülőnek. Ha az értesítés eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, akkor az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a gyámhatóságot és a Gyermekjóléti Szolgálatot.

10 10 Ha a tanuló igazolatlan hiányzása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola ismételten értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságot. Ha a tanuló igazolatlan egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. Ha a tanuló mulasztásainak együttes óraszáma a tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható, az évet meg kell ismételnie, vagy teljeskörű osztályozóvizsgát tehet. Az itt nem szabályozott esetekben a Nkt. törvény az irányadó. Ha a tanuló tantárgyi hiányzása meghaladja a kötelező óraszám 30 %-át, és a szerzett érdemjegyei alapján a szaktanár nem tudja őt leosztályozni, a mulasztásra vonatkozó szabályok alapján a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozóvizsgát. A tanulmányi elmaradás határidős pótlása (igazoltan mulasztott betegség esetén) arányos a hiányzás mértékével. (1 hét hiányzás 1 hét pótlás). Az elmaradt dolgozatokat a szaktanár tájékoztatása alapján pótolni kell. 5. A TANTÁRGYVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskola pedagógiai programjában elfogadott óratervek alapján az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. Amennyiben a szülő aláírásával kérte a szabadon választható tantárgy felvételét, úgy az adott évben a tantárgy leadására nincs lehetőség. 6. AZ ÉTKEZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A tanuló napi egyszeri vagy háromszori étkezést igényelhet. Az ellátást minden tanulónak térítési díj fizetése ellenében biztosítunk. A befizetés a hónap első hetében egy meghatározott napon történik. Betegség esetén a szülőnek az iskolatitkárnál kell jelenteni az étkezés lemondását. Amennyiben iskolaváltás történik, a térítési díjból visszajáró összeget a szülő a következő hónap elején kapja meg. 7. AZ ISKOLAI ÉLET TANÓRÁN KÍVÜLI FORMÁI Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Iskolai tömegsport Szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók Hit- és vallásoktatás

11 11 Osztálykirándulások Az iskola pedagógusai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 8. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYON JOGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A tanuló az általa rajz, technika, szakköri foglalkozáson stb. előállított terméket az értékelés után hazaviheti. Kivétel ez alól az általa benevezett kiállításra, pályázatra benyújtott termék, alkotás. 9. DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL, OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 9.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 9.2 Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el, akit az iskola igazgatója bízott meg. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében. Önálló programokat is szervezhet. Évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönthet, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor véleményt nyilvánít. A 20/2012 EMMI rendelet 120 (5) pontjában szabályozott kérdésekben a nevelőtestület kikéri a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés

12 12 szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának (10 fő), nagyobb közösségnek egy-egy osztály számít. 9.3 Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 9.4 A tanulók és szülők tájékoztatása A tanulókat az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, A tanulókat az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén minden tanév elején, a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják (évente kétszer). A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: - a szülői értekezleteken, - a nevelők fogadóóráin, - a nyílt tanítási napokon, - a családlátogatásokon, ha szükséges írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

13 13 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 10. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA Az épület berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit köteles mindenki rendeltetésszerűen használni. Ha szándékos károkozás történik, akkor a köznevelési törvény 59. -a és 20/2012 EMMI rendelet 61. -a szerint a szülőnek kártérítést kell fizetnie. Az épület, a tantermek tisztaságára mindenki köteles ügyelni. Padjában, szekrényében mindenki tartson rendet tanítója, osztályfőnöke utasításai szerint. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 11. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 11.1 Alapelvek Jutalmazásnál az elért eredmények, a példás magatartás, szorgalom, a közösségi életben való aktív részvétel és a versenyeken elért eredmények dominálnak. Fegyelmező intézkedéseket azoknál a tanulóknál kell foganatosítani, akik a Házirend és együttélés szabályait az iskolán belül a tanítási órákon és a foglalkozásokon, az épületben tartózkodás során megsértik, egyének és közösségek ellen a magatartási normákat nem tartják be, rongálják a tulajdont. A jutalmazások és fegyelmező eljárások a magatartás, szorgalom érdemjegyének megállapításánál figyelembe veendők Az iskolai jutalmazás formái Szóbeli dicséret: szaktanári dicséret a tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért (évközi eredményes szereplésért, gyűjtőmunkáért); napközis (tanulószobai) dicséret a magatartásért, szorgalomért, közösségért végzett munkáért; osztályfőnöki szóbeli dicséret szaktantárgyi javításért, szorgalomért. Írásbeli osztályfőnöki dicséret: többszöri szóbeli dicséret után tanév közben. Igazgatói dicséret: az iskolán belül ill. kívül kiemelkedő érdemeket szerzett tanulóknak a tanév folyamán. Szaktárgyi elismerés: ha a tanuló kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el a tantárgyban, a szaktanár javaslatára a nevelőtestület tantárgyi dicséretben részesítheti. Ebben az esetben a tanuló tantárgyi osztályzata jeles helyett kitűnő.

14 14 Év végi nevelőtestületi dicséret, oklevél és jutalomkönyv (záradék a bizonyítványban és az anyakönyvben): kimagaslóan teljesítő (kitűnő vagy 1 négyes) tanuló részére adható. Értékes könyvjutalommal vagy könyvutalvánnyal jutalmazzuk azt a tanulót, akinek 8 tanéven keresztül kitűnő tanulmányi átlaga volt. A nevelőtestületi dicséretet az osztályfőnök jegyzi be a bizonyítványba Fegyelmező intézkedések Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson vagy az iskola által szervezett iskolán kívüli programon megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmezés, a büntetés nevelési eszköz, ezért humánusnak kell lennie, figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, mérlegelni kell a kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megalázó, megtorló jellegű. Testi fenyítést alkalmazni tilos! Az iskolai büntetések formái: - Írásbeli szaktanári figyelmeztetés; - Írásbeli napközis nevelői figyelmeztetés; - Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés; - Írásbeli igazgatói figyelmeztetés - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 12. A TANKÖNYVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az 1-2. évfolyamon tanuló tanulók tankönyvei, munkafüzetei ingyenesek, (későbbiekben felmenő rendszerben) a tanulók a tanév során azokat használhatják, de tanév végén a könyvtár állományába visszakerül, melyet az intézmény elkülönítetten kezel. Amennyiben a tankönyvlistán szerepel tartós tankönyv, akkor azt kell választani. A szülők a tankönyvrendelést véleményezhetik.

15 15 Nyilatkozhatnak a szülők arról, hogy meg kívánják-e vásárolni az új tankönyveket vagy használt tankönyvet is elfogadnak. az iskola május 31-ig közzé teszi azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyet a diákok az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. A tanulók a jogszabályi keretek között igénybe vehetik a tankönyvtámogatást. A tankönyvkölcsönzés iskolánkra vonatkozó szabályai: A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: Több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén: legfeljebb 4 év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén 1 tanév ( szeptember 1.-június 15.) Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk. A kölcsönzött tankönyvek átvételét a szülő nyilatkozat aláírásával igazolja minden tanév elején. Kártérítés: az elveszett dokumentum pótlása vagy a könyv megfizetése Részletes szabályok a könyvtári SZMSZ-ben 13. A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK (20/2012.EMMI rendelet 24. (4-7) Iskolánk a felvételi körzetébe nem tartozó tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzetiséghez tartozó jelentkezőket a nemzetiség nyelvén, illetőleg a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába, tagozatra, osztályba fel ill. át kell venni. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. Közülük előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. Nyilvános sorsolást kell tartani, melyre a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy

16 16 c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. 14. EGYÉB ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés napja: november 1. A Házirendet a nevelőtestület a hatálybalépést követően két évenként felülvizsgálja. A Házirend mellékletei: - 1. sz. melléklet: Tornatermi házirend - 2. sz. melléklet: A számítástechnika szaktanterem házirendje - 3. sz. melléklet: Könyvtári házirend

17 17