Visszatekintõ A nagy generáció: az újdonság varázsa és fellendülés

Átírás

1 6 A PDSZ 25 éve Visszatekintõ A nagy generáció: az újdonság varázsa és fellendülés

2 A PDSZ 25 éve 7

3 8 A PDSZ 25 éve

4 A PDSZ 25 éve 9

5 10 A PDSZ 25 éve

6 A PDSZ 25 éve 11

7 12 A PDSZ 25 éve

8 A PDSZ 25 éve 13

9 14 A PDSZ 25 éve

10 A PDSZ 25 éve 15 PDSZ akciók, aláírásgyûjtések, demonstrációk, sztrájkok ( ) december 19. Ez volt az elsõ demonstráció, ahol a pedagógusok fellázadtak az akkori állampárt ellen. Szigeti Gábor beszélt az Eötvös szobornál, onnan indultunk. József Attila út, majd Bajcsy- Zsillinszky út és az Alkotmány út végén volt a végállomás, ahol többek között Beke Kata beszélt december 10. Mintegy húszezer közoktatásban dolgozó részvételével tüntetést tartottak a Kossuth téren. A szervezõk a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) voltak. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási költségvetés ne 10, hanem 40%-kal emelkedjen, követelték a pedagógusbérek felemelését, az óvodák fenntartásának kötelezõ önkormányzati feladatként való elismerését és azt, hogy a politika vonuljon ki az iskolákból. A szakadó esõben jó hangulatban folyt a nagygyûlés, amely a pedagógusok összefogását is demonstrálta. Petíciót adtak át az országgyûlés elnökének, amelyben összefoglalták követeléseiket. A követelések késõbb részben teljesültek, anyagiakban azonban a probléma részben ma is fennáll május 27-június 6. A töltéstavi önkormányzattal hónapok óta tartó bérvita miatt sztrájkba lépett a helyi általános iskola 14 fõs tantestülete. A pedagógusok azt sérelmezik, hogy eddig csak a tíz százalékos céljellegû juttatást, illetve a költségvetési törvény szerinti úgynevezett adható rész felét kapták meg az önkormányzattól. Õk voltak az egyetlen tantestületet Gyõr-Moson-Sopron megyében, amely a sokat emlegetett 30 százalékos pedagógus béremelésben nem részesült. Június 3-án a Gyõr környéki iskolák pedagógusai tartottak demonstrációt töltéstavi kollégáik mellett. A Pedagógusok Szakszervezetének Gyõr-Moson-Sopron Megyei szervezete és gyõri körzeti bizottsága nyilatkozatot tett közzé. Ebben úgy foglaltak állást, hogy amennyiben a tantestület és az önkormányzat közötti egyeztetõ tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor szolidaritási sztrájkra szólítják fel a megye pedagógus szakszervezeti tagságát (erre már nem került sor). A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkra hívta Gyõr-Moson-Sopron megyei tagságát június 6-tól, 8 napos sztrájk után ismét tanítottak a töltéstavi általános iskola pedagógusai. A 14 tagú tantestület elfogadta az önkormányzat újabb ajánlatát: eszerint a költségvetésbõl 200 ezer forintot csoportosítanak át, ami az óvoda és az iskola dolgozóinak július elsejétõl 8,5 százalékos béremelést tesz lehetõvé. A megállapodás kompromisszum eredménye volt május 25. Közös sztrájkbizottságot hoz létre a PSZ, a Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a PDSZ. A követeléseket a közalkalmazotti törvény módosítása és a megfelelõ bértábla bevezetése érdekében fogalmazták meg. A sztrájkbizottság tárgyalásai Kiss Gyula munkaügyi és Szabó Iván pénzügyminiszterrel augusztus végéig folynak június 1. Tüntetés Budapesten az MTA székházánál és a Parlamentnél, a résztvevõk száma mintegy harmincezer volt. A kezdeményezõk és szervezõk a PSZ, a KKDSZ, a PDSZ, a Magyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezete (MZTSZ) voltak. A követelések a közalkalmazotti illetményrendszer életbe léptetése, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó pénzügyi megszorítások ellen és a közoktatási és a közmûvelõdési intézmények mûködõképességének megõrzése érdekében szóltak. A tiltakozók petíciót adtak át Szabad Györgynek, az Országgyûlés elnökének.

11 16 A PDSZ 25 éve Pokorni Zoltán: A PDSZ nem csupán érdekvédelmi szervezet volt Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elsõ szakasz Pokorni Zoltán nevével fémjelezhetõ, hiszen november 26-án, a I. István Közgazdasági Szakközépiskolában kétszáznyolcvanad magával megalapította a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét. Vele beszélgettünk. Ön személyesen részt vett a Mester utcai eseményen? Igen, bár azt hiszem késõn érkeztünk vissza a Balatonról, de ott voltunk. Nagyon sokan voltunk a kezdeményezõk között. Horn Gábor ott tanított a Szent Istvánban (ekkor még így hívták a mai I. István Közgazdasági Szakközépiskolát a szerk.), Papi Attiláékkal kiegészülve ez volt az egyik bázis, de létezett a III. kerületi Bárczi Géza Általános Iskola is, innen jött Mendrey László és Soós Gábor. És voltunk még páran, akik más intézményekbõl verbuválódtunk, így Beke Kata is, aki nagy nevû pedagógus íróként nagyon gyorsan csatlakozott hozzánk. Akkoriban, a félõs Kádár-kor végnapjaira, mindenki mindenféle szervezeteket hozott létre. Persze nem tudtuk, hogy végnapok ezek, azt tudtuk, hogy félõs. A Bajcsy-Zsillinszky társaság és a Fidesz már akkor is létezett, a politikai szervezetek hol pártként, hol csak egyesületként, hol alapítványként mûködtek. A PDSZ nem csupán egy érdekvédelmi szervezet volt, hanem komoly és aktív része annak a háborgásnak, ami a 1988-as évek végét jellemezte.

12 A PDSZ 25 éve 17 Igazából mi volt az alapítás célja, illetve hogyan reagált rá a pártállam? Õszintén szólva nem tudom hogyan reagált rá a pártállam, azt tudom, hogy az elsõ, SZOT-tól független szakszervezetet, az május 14-én mintegy ezer egyetemi dolgozó által megalakított Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, a TDDSZ-t próbálták megakadályozni. Bizonyos szinten õk mintát is mutattak nekünk. Meg kell hogy mondjam, hogy akkoriban a szakszervezet nem volt nagy respekttel bíró szervezeti forma, egy kicsit,,ciki -nek is tûnt. Az akkori munkáshatalom a szakszervezetet tényleges beleszólási joggal ruházta fel, az már más kérdés, hogy ezekkel nem nagyon éltek az akkori párthoz ilyen szinten kötõdõ szakszervezeti vezetõk. Nem volt nehéz meggyõzni bennünket, fiatal pedagógusokat arról, hogy vegyük ezt komolyan, éljünk vele, próbáljunk valóságos beleszólást szerezni. Egyértelmûen egy politikai mozgalom részei voltunk. Az alapító okiratban olvastam, hogy azért jöttek létre, mivel az oktatás helyzetének radikális javítása elengedhetetlenül szükséges volt a gazdasági, kulturális és erkölcsi válságból való kilábaláshoz. Hogyan tudott ebben a szakszervezet irányt mutatni? A PDSZ egyike volt azoknak a szervezeteknek, mely folyamatosan szervezett szakmai fórumokat, konzultációkat. Ezeket elég nagy érdeklõdés kísérte. De az akkor még Gorkij fasori Gimnáziumban is rendszeres összejöveteleket, szakmai programokat tartottunk. Talán ekkor vált világossá, hogy nem pusztán egy érdekvédelmi program kell. Úgy véltük, hogy nem lehet jó a pedagógusok helyzete akkor, ha az oktatás helyzete sem jó. Nekünk tehát az egész ágazat felemelésén kellett gondolkodni, munkálkodni. Azt tartottuk, hogy egy olyan országban, ahol nem megbecsült, nem jó színvonalú az oktatás, ott nem lesz megbecsült a pedagógus sem. Eredményesek voltunk, hiszen ezt a vitát elkezdtük, felszínen tartottuk, benne voltunk az ágazat politikai, szakmai vitáiban, diskurzusaiban, amit hellyel-közzel a pártok generáltak. Az akkori MDF oktatáspolitikusa, Beke Kata nem innen nõtt ki, hiszen saját szakmai tekintélyébõl nyerte az indíttatást, de mégiscsak együtt voltunk. A nagy ellenzéki part, az SZDSZ az oktatáspolitikusai szinte kivétel nélkül itt nevelõdtek ki, és a késõbb naggyá váló párt is elõszeretettel merített ebbõl a csoportból. Persze sok oktatáspolitikus nem a PDSZ-bõl, hanem máshonnan érkezett.

13 18 A PDSZ 25 éve A PDSZ állásfoglalásait tudomásul vették, illetve elfogadták, respektálták. Arra, hogy odafigyeltek a PDSZ-re, az újdonság varázsa is hozzájárult? Részben, és talán az, hogy más volt akkor a nyilvánosság szerepe. Oly mértékben voltak akkor fojtottak és nyomottak a Kádár-kor utolsó évei, hogy a szó kimondásának a mai szemmel nehezen megérthetõ ereje volt. Amikor megalakultak a nyilvánosságot is a zászlójukra tûzték... Más eszközünk nem is volt. A kezdeti kettõszáznyolcvanról nagyon gyorsan felduzzadtunk pár ezer emberre. Az érdeklõdõ pedagógus elit megtalált bennünket, vagy mi találtuk meg egymást. Utána elindult egy szervezetépítõ munka, jártuk az országot, a PDSZ csoportokat, megyei szintû szervezeteket hoztunk létre. Ez egy nagyon nagy energiát, pénzt és idõt kívánó tevékenység volt. Négy-öt év alatt elértük a pár ezres taglétszámot. A mainál jóval gyorsabban hatott a nyilvánosság. A rendszerváltás évei alatt óriási szerepe volt annak, hogy valaki valamit ki mert mondani. Ma már mindenki kimond bármit, még bármilyen szamárságot is. Akkor a szónak nagyobb súlya volt. Gondoljunk csak arra, hogy egy életre politikust csinált a Hõsök tere Orbán Viktorból, mert ki merte mondani, hogy az orosz csapatok kivonulásáról kell tárgyalásokat kezdeményezni az új kormánynak. És volt súlya annak is, hogy néhány pedagógus fel mert állni és rendezvényt mert szervezni, vagy tüntetést mert összehívni. Ez önmagában egy szervezõ erõvé, jelentõs súllyá tudott válni akkoriban. A kezdeti idõszak a struktúrában is visszaköszönt, hiszen egy kilencfõs ügyvivõi testület irányított, melynek Ön volt az egyik tagja és szóvivõként dolgozott. Az ügyvivõi testület bõven elfért a Horn Gáborék lakásában. Azt hiszem három szóvivõt választottunk, az egyik én voltam, a másik Horn Gábor a harmadik talán Mendrey László. Beke Kata nem vállalt ilyesmit, ha jól emlékszem. Ez akkor arról szólt, hogy a sajtótájékoztatókat ki tartja, ki beszél, ki vállalja ezt a munkát.

14 A PDSZ 25 éve 19 A szakszervezetnek akkoriban különféle akciói, demonstrációi, május 1-jei programjai is voltak. Hogyan emlékszik erre? A PDSZ-t valójában az elsõ pedagógus tüntetés teremtette meg, szervezte össze december 19-re szerveztük az elsõ pedagógus demonstrációt. Ami a rendszerváltás éveiben talán az elsõ ilyen szakmai megmozdulás volt, hiszen az Erdélyi tüntetés és a bõs-nagymarosi tûntetés után ez volt a harmadik. A mi szakmánk volt, ami elsõnek fellázadt az akkori állampárt ellen. Szigeti Gábor beszélt az Eötvös szobornál, onnan indultunk. József Attila út, majd Bajcsy-Zsillinszky út és az Alkotmány út végén volt a végállomás, ahol többek között Beke Kata beszélt. Nem engedtek minket a Parlament közelébe, mert féltek tõlünk. A pedagógusok tiltakozását többedmagammal én is elvittem a minisztériumba. Horn Gábor volt ott és Papi Attila. Czibere Tibor szakminiszter fogadott bennünket. Nem volt túl szofisztikált a követelés, bár sok mindent leírtunk, de a lényeg az volt, hogy emeljék fel kétszeresére az oktatásra szánt pénzt. Nemcsak a pedagógusok bérét, hanem ezt is. Utána még több tüntetést szerveztünk, már a demokratikus kormányok idején is, de ez nyilvánvalóan már nem a rendszer, hanem a pedagógusok bérére, bértárgyalások nyomatékosítására vonatkozott. Az akkori Fidesszel és a Budapesti Pedagógusok Állandó Bizottságával szerveztük a megmozdulást. Ez komoly erõvé tette a PDSZ-t, úgy emlékszem, nagyon izgalmas volt. Nem zsugorodó akril festék, seprûnyél és hogy kell transzparenseket festeni, ne aludj otthon az éjszaka, hanem a barátodnál, barátnõdnél mert jöhetnek a rendõrök, különbözõ helyen kell elhelyezni a transzparenseket, ha lefoglalnák maradjon. - Ezt akkor megtanultuk, jó volt. Még egy dolog volt, ami a PDSZ erejét adta a demonstrációkon, a szakmai programon túl. Akkoriban újdonság volt, hogy rendszeres nyári táborokat, képzéseket szerveztünk. Ez egy olyan erõs kohéziót teremtett, baráti szálakat hozott létre, amelyek a mai napig nem pótolhatók. A PDSZ képzéseket a mai napig látogatja, hiszen tavaly például részt vett a PDSZ Akadémián, Balatonalmádiban is, sõt nagy közérdeklõdésre számot tartó elõadást is tartott. Az ember lassan kikopik belõle, de én elég sok idõt szántam erre. A FIDESZ oktatáspolitikusaként kezdtem egy új fejezetet, de a régi baráti kapcsolatok még megmaradtak mind a mai napig.

15 20 A PDSZ 25 éve Tartja a kapcsolatot az alapítókkal, illetve a szakszervezet akkori vezetõivel? Igen, Soós Gáborral nemrég találkoztam. Mendrey Lászlóval, Kovács Istvánnal is össze-összefutunk, Papi Attilával, Horn Gáborral szintén találkozgatunk, Sajnos Beke Kata és Molnár Péter már meghalt. Már olyanok vagyunk, mint az öreg partizánok, akik a halottakat is számolják. Beszéljünk a PDSZ akkori elsõ sajtótermékeirõl, a PDSZ-hírekrõl, amely 1989-ben, és a Rációról, mely 1990-tõl jegyzi évfolyamait. Ebben a szerkesztõségi munkában is részt vett? A sikernek sok anyja van, csak a kudarc árva, mondja Mark Twain. Úgy emlékszem, hogy én voltam a legfõbb szerkesztõje, de erre többen tartanak igényt. Hegedûs Zsuzsa, Takács Gabi, Horn Gábor és én alkottuk akkoriban a Ráció szerkesztõségét. Emlékszem az elsõ példányokra, nagy öröm volt, amikor megjelent. Az újság nagyon fontos összekötõ elem volt, örülök, hogy mind a mai napig él és mûködik. Akkoriban hogyan ment a Ráció terjesztése? Elsõsorban szórtuk, az én autómban mindig volt pár tucat és, ha mentünk valahova, terítettük. Egy-egy PDSZ csoport mindig úgy jött létre, hogy valami baja volt az igazgatónak a tanárokkal, vagy a tanároknak az igazgatóval, vagy éppen a polgármesterrel. Aztán meghívtak minket, hátha tudunk segíteni. Igyekeztünk, és, ha már ott voltunk, próbáltuk láthatóvá is tenni, hogy egy nagyobb szervezet részeként erõsebbek lesznek. Tudtak a PDSZ-rõl, de konkrétan akkor szálltak be, akkor jöttek létre csoportok, amikor valamilyen segítségre volt szükségük. Az újság, a Ráció minden esetben segítette a hírközlést, az információátadást és persze a taglétszám gyarapodását is.

16 A PDSZ 25 éve 21 Tallózás a Ráció augusztusi számából

17 22 25 éves a PDSZ Visszatekintõ Szervezetfejlesztés és hivatali mûkõdés Tallózás a Ráció áprilisi számából

18 éves a PDSZ 23 Tallózás a Ráció decemberi számából

19 24 25 éves a PDSZ PDSZ akciók, aláírásgyûjtések, demonstrációk, sztrájkok ( ) március 20. A PDSZ tüntetést szervezett a Bokros-csomag oktatási szférát érintõ intézkedései, a szociális rendszer drasztikus leépítése, az újabb jövedelemcsökkenés, az oktatási intézmények bezárása ellen október 4. Országos tüntetést rendezett a Parlament elõtt a HÖKOSZ, amely éjszaka virrasztással folytatódott. A tüntetésen az oktatásban érintett szakszervezetek képviselõi is részt vettek. Az FDSZ elnöke szerint a hallgatók koncepciója világos és a kormánynak tekintetbe kell venni a követeléseiket. A PSZ fõtitkára szerint a tandíj melletti költségnövekedésrõl nem lehet megfeledkezni. A pedagógusok is sztrájkolni fognak, ha a kötelezõ óraszámot béremelés nélkül akarják felemelni. A PDSZ a kormányt tette felelõssé a tüntetésért november 15. Tüntetés Budapesten az MTA székházánál és a Parlamentnél, a résztvevõk száma kb. nyolcvanezer fõ. A kezdeményezõ és szervezõ a PSZ, az FDSZ, a KKDSZ volt. Hozzájuk csatlakozott az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ), a HODOSZ Pedagógus Tagozata, az Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ), a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselõk Szakszervezete (MKKSZ) Fõvárosi Szervezete, a Magyar Szakképzési Szakszervezet (MSZSZ), az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ), a PDSZ és a TUDOSZ. A tiltakozók a közalkalmazottak bértömegének 25%-os növekedését, a pedagógusbérek felzárkóztatását, az 1992 elõtti munkaviszonyok közalkalmazotti jogviszonyként való elismerését, az intézmények garantált mûködési feltételeit, a foglalkoztatási és szakmai biztonságot követelték, majd petíciót adtak át az Országgyûlés elnökének.

20 éves a PDSZ november 24. Önálló sztrájkbizottságot alakított a PDSZ, amelyhez bármely költségvetési szakszervezet csatlakozhatott. Követeléseik nagyjából azonosak voltak a PSZ-FDSZ-KKDSZ sztrájkbizottságéval. E napon tárgyalt a közalkalmazotti sztrájkbizottság és a kormány. Megegyeztek, hogy szakértõi szinten egyeztetik azokat az elképzeléseket, amelyek révén forrást lehet teremteni a közalkalmazottak béremelésére. Fodor Gábor lemondása indoklásában arra hivatkozott, hogy a közoktatás-fejlesztéstõl vontak el 7 milliárd Ft-ot, Bokros Lajos nyilatkozata szerint az önkormányzatoktól, ugyanakkor a szakszervezetek nem látták garantáltnak forrásnövekedés esetén sem a béremelést, mivel az önkormányzatokat erre nem lehet kényszeríteni. Tíz nappal késõbb, december 4-én eredménytelenül zárultak a tárgyalások a közalkalmazotti sztrájkbizottság és a kormánydelegáció között, majd december 15-én a pedagógussztrájkot megtartották, a közoktatásban dolgozók 80%-a vett részt benne június A PDSZ pécsi szervezete demonstráció szervezett az Esztergár Lajos úti és a Bánki Donát úti általános iskolák átszervezése ellen. A tüntetésen a szülõk és a pedagógusok vettek részt, mintegy kétszázan. Petíciót nyújtottak át az önkormányzatnak, megakadályozandó az elhamarkodott lépéseket. A petícióra ugyan nem kaptak választ, de a probléma akkor megoldódott április 2. Március 24-e óta tüntetésre készültek a Budapest XV. kerület Neptun utcai iskola tanárai, diákjai és az érintett szülõk az iskola bezárása, illetve elköltöztetése miatt. A kerület tervei szerint az iskolákat úgy akarják elhelyezni, hogy a többeket érintõ költözések után hárommal kevesebb maradjon. A tüntetés helyett végül nagygyûlést tartottak, amelyen szülõk, tanárok és diákok vettek részt. Az iskola végül legalább egy tanévre a helyén maradt. Az iskola pedagógusai nagyrészt a PDSZ-hez tartoznak április 15-május 15. A pécsi önkormányzat iskola-átszervezési és létszámleépítési tervei ellen fellépve aláírásgyûjtési akciót kezdeményezett a helyi PDSZ október A PSZ kezdeményezésére országos közszolgálati sztrájkbizottság alakul, amelynek tagjai: PSZ, FDSZ, TUDOSZ, MKKSZ, BDDSZ, AOKDSZ. Ehhez a késõbbiekben csatlakozik a PDSZ és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ). A sztrájkbizottság a közszféra érdekegyeztetésének helyreállítását, törvényi garanciát valamennyi közalkalmazott évi béremelésére, a reálkereset-növekedés garantálását és a költségvetési intézmények zavartalan mûködõképességének biztosítását követelte.

21 26 25 éves a PDSZ Út a hivatali mûködés irányába 1993-tól a szervezetfejlesztés kötötte le szakszervezetünk energiáit, lassan, de elindultunk a hivatali mûködés irányába. Kialakult a regionális irodák rendszere, az 1990-es évek közepén már 4 területi irodája volt a PDSZ-nek. Mindezekrõl az akkori ügyvivõi testület egyik oszlopos tagjával, Szakács Péterrel beszélgettünk. Hol voltak a regionális irodák? Debrecenben, Szolnokon, késõbb Kecskeméten, Pécsett, Gyõrött, Székesfehérvárott, Veszprémben. Mondhatjuk, hogy egészen jól lefedtük az országot és próbáltuk kiépíteni, megerõsíteni a szervezetet azon alapelvek mentén, amelyeket mi jobbnak tartottunk, mint a hagyományos, régebbi szakszervezet elvei. Milyen volt a kapcsolattartás a regionális és az országos irodák között? Folyamatos. A napi ügyek során telefont, levelezést, szóval minden csatornát kihasználtunk. Az informatikát akkor még kevésbé tudtuk használni, de idõben fejlesztettük ezeket a dolgokat is.

22 éves a PDSZ 27 A Ráció újság hogyan jutott el az irodákhoz? Postán. Ezt a központ intézte, mind a megírást, mind a szerkesztést, mind a megjelentetést. Mindig vidám jelenet volt, amikor megjött a nyomdából a Ráció és mindenki leült és elkezdte becsomagolni, hogy minden egyes csoporthoz eljusson a megfelelõ példányszám. Mi vittük nagy zsákban a postára a lapot. Akkoriban az ügyvivõk feladata volt, hogy ezeket a technikai dolgokat végrehajtsák. Havi lapot szerettünk volna, akkoriban évente hétszer meg is jelent a Ráció. Örülök, hogy jelenleg így van. Amikor Ön szóvivõ volt, hogyan alakult a PDSZ ismertsége? Én határozottan úgy éreztem, hogy figyeltek a szavunkra, mind a sajtón, mind az érdekegyeztetésen belül. Tiszteltek bennünket. Nagyobb volt ez a respekt, mint a valódi érdekérvényesítõ képessége a szervezetnek. Persze folyamatos vitáink is voltak. A reprezentativitás egy olyan kulcsszó volt akkoriban, aminek a mérésére a közalkalmazotti tanácsválasztás eredményét írta a jogszabály és ehhez képest mi nem teljesítettünk olyan jól, mint szerettünk volna, de ettõl függetlenül szerintem jó volt a respektje a szakszervezetünknek.

23 28 25 éves a PDSZ között milyen megnyilvánulásai voltak a PDSZ-nek? Ezekben az években szép számmal akadtak demonstrációk, hiszen alapvetõ változások voltak az oktatásban. Az 1996-os közoktatási törvénymódosítás igen nagy falat volt, nagyon komoly munkát okozott nekünk is, a pártoknak is. Ebben az idõszakban a közalkalmazotti törvény bérekre vonatkozó fejezetének a beléptetését kellett elérnünk. A most már a történelem részét képezõ akciókat (Bokros csomag ellen) mi közvetlen közelrõl éltük át, illetve reagáltunk ezen formán is tüntetésekkel, illetve egyéb akciókkal. A PDSZ szervezeti munkája igen erõteljes volt ebben az idõben, ekkor ment a norvég társszakszervezettel egy többéves, hosszú távú projekt, amiben a vidéki szervezeteinket próbáltuk megerõsíteni. Szervezeti és politikai szinten is kemény munka folyt ezekben az években.

24 éves a PDSZ 29 Tartja-e a kapcsolatot jelenleg a PDSZ-szel? Visszamentem tanítani, 2000 óta is ezt gyakorlom. A PDSZ-szel alkalomszerû a kapcsolatom után még részt vettem a kongresszuson, találkoztunk több alkalommal. Az utóbbi idõben ez már véletlenszerû. Van-e olyan élménye, amire szívesen emlékszik? Egy dolgot erre nem tudnék válaszolni. Folyamatosan ment a munka mind az érdekegyeztetés, mind a média, a nyilvánosság irányába, de a tovább képzések is nagyon fontosak voltak ezekben az években. Munka mellett nehéz volt végezni, hiszen félállásban voltam, és akkoriban ehhez egy olyan igazgató is kellett, aki partner volt ebben. Nem mondom, hogy támogatta, de partner volt. Nyûgös éveket éltünk akkoriban.

25 30 25 éves a PDSZ Tallózás a Ráció szeptemberi számából

26 éves a PDSZ 31 Tallózás a Ráció júniusi számából

27 32 25 éves a PDSZ Visszatekintõ Demonstrációk, sztrájkok és aláírásgyûjtések december 18. A PSZ tiltakozó röpgyûlések megtartására hívja fel az iskolákat, mivel a kormány nem teljesítette az idei bérkorrekcióra vonatkozó ígéreteit. Borbáth Gábor szerint jövõre ez már csak pótköltségvetéssel lehetséges. December 18-án hosszú csengõszóval tiltakoznak az ország minden általános és középiskolájában, jelentette be a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. A csengõszó annak a röpgyûlésnek a kezdetét is jelzi, amelyet a PSZ, az FDSZ és a MKSZSZ kezdeményezésére tartanak az intézményekben. Az akció keretében leveleket küldenek a MEH-be, a PM-be és a kormányhoz. Az EDDSZ szolidaritását fejezte ki a pedagógus-demonstrációval kapcsolatosan a közoktatásban dolgozóknak. A meghirdetett hosszúcsengõs pedagógus akcióhoz az egész leendõ Oktatási Unió (PSZ, PDSZ, AOKDSZ, FDSZ, MKSZSZ) csatlakozott. A pedagógusok és oktatók még 5% bérkorrekciót várnak erre az évre a kormánytól. A kormány közleményben tudtatta, hogy az oktatást változatlanul stratégiai ágazatként kezeli és a reálbér-elmaradást akkor is kifizeti, ha ezzel az átlag a 2,5% fölé megy. A közlemény szerint januárban a technikai kérdésekrõl megkezdõdnek a tárgyalások. A PSZ szerint ha egy hónappal ezelõtt elkezdõdtek volna, akkor sokkal megnyugtatóbb lenne a helyzet és nem került volna sor konfliktusra. Aztán ismét kormányülés elé került az oktatás korrekciós béremelése. A kormány pozitív döntése után folytatódtak a tárgyalások az oktatás bérkorrekciójáról, a szakszervezetek szerint 4-5%-ra, a kormány szerint 2%-ra van szükség. Mindez februárban juthat el a tanárokhoz és a technikai munkatársakhoz. A tárgyalások elõre haladtával nõ a feszültség a kulturális szférában. Vadász János bejelentette, ha a NKÖM nem kezd tárgyalásokat a korrekció ügyében, januárban felmérik a sztrájkkészséget és megfelelõ támogatottság esetén akciókat szerveznek. A kormány december 19-i ülése után Orbán Viktor bejelentette, hogy a közalkalmazottak béremelését 2000-re 13%-ra egészítik ki október 18. A Pedagógusok Szakszervezet aláírásgyûjtési akciót indított annak érdekében, hogy az Országgyûlés tûzze napirendre a közalkalmazotti bérek kérdését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a meghirdetéskor csatlakozott a Pedagógusok Szakszervezete által meghirdetett aláírásgyûjtési akcióhoz, emellett az Alkotmánybírósághoz is fordult, azzal, hogy a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet 2. -a és a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. tv a következtében elõállott helyzet alkotmányellenes, amennyiben sérti az Alkotmány 70/B. (3) bekezdésében és ennek alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv ban biztosított, a végzett munka minõségével arányos munkabérhez való jog megvalósulását az egész közalkalmazotti szférában. A PDSZ kéri az Alkotmánybíróságot, hogy az Országgyûlés valamint a Kormány részére az alkotmányellenes állapot megszüntetését rövid határidõ mellett és visszamenõleg írja elõ, a beadványt pedig soron kívüli bírálja el. A PSZ aláírásgyûjtõ akciójához december közepéig összesen 28 szervezet csatlakozott. Az aláírásgyûjtés határidõre befejezõdött, január 24-én 216 ezer aláírást nyújtottak át az OVB-nek.

28 éves a PDSZ augusztusa Augusztus 26-i hírek szerint aláírásgyûjtési akcióba kezdett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) annak érdekében, hogy a módosított közoktatási törvénybõl töröljék a pedagógusok többletmunka-vállalására vonatkozó részeket: az aláírásgyûjtõ íveket eljuttatták az Országos Választási Bizottságnak (OVB). A PDSZ a cselédpasszusnak nevezett részt diszkriminatívnak tartja, annak értelmében ugyanis a munkáltató évi plusz 496 óra tanításra kötelezheti a pedagógust, holott ez az idõtartam más közalkalmazottaknál legföljebb évi 280 óra lehet. Október 12-én Kerpen Gábor PDSZ elnök bejelentette, ha nem módosulnak a jövõ évi központi költségvetés tervezetének oktatást érintõ egyes részei, a PDSZ akciót kezdeményez. Kerpen Gábor elmondása szerint a költségvetés jelenlegi tervezete legalább öt-hat százalékos reálérték-csökkenést jelent az oktatási intézmények fenntartóinak. Az oktatásban dolgozók bérének növelésére semmilyen információt nem tartalmaz a törvénytervezet, amely azt jelenti, hogy a kormányprogramban rögzített folyamatos reálbéremelés nem teljesül. Közben megkezdték az aláírásgyûjtést a pedagógusok diszkriminálása a munkajogi jogszabályok megkerülése ellen és az oktatás minõségének védelmében. Az aláírásgyûjtés november 30-án zárult, a szakszervezet addig kérte visszaküldeni a kitöltött aláíróíveket a PDSZ irodájába. A PDSZ felhívása a következõ volt: EGY ALÁÍRÁSSAL JOGAINK VÉDELMÉBEN A kormány nyáron módosította a közoktatási törvényt. Az új szabály szerint: megkerülve a Munka törvénykönyvét több munka rendelhetõ el a pedagógusoknak a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel a pedagógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató a teljesítménypótlékkal végezhetõ munkán felül akkor is, ha a dolgozó nem akarja MOST kell fellépni ez ellen, mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minõségét mert ma még csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül Kérjük, írja alá

29 34 25 éves a PDSZ az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljen arra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi igazolványban, a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg. Köszönettel: kollégái gyermeke tanítói és tanárai Kérjük, juttassa vissza az ívet a PDSZ Országos Irodájába 1011 Budapest, Jégverem u. 2. Bírálta a jövõ évi költségvetés tervezetét a PDSZ is és legalább tíz százalékos garantált béremelést szorgalmazott. A csökkenõ gyermekszám mellett a PDSZ elfogadhatatlannak tartja a normatívák változatlanul hagyását, s legalább hat százalékos emelést tartana szükségesnek - közölte a tömörülés elnöke. A kétezres évek elején több városban Gyõrött, Salgótarjánban, Hatvanban, de Budapesten is tiltakoztak az iskolabezárások ellen május 19. és május 28. Április végén bejelentették, hogy a PDSZ májusban országos akciót kezdeményez annak érdekében, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a közalkalmazotti bérek reálértékének megõrzésére, közölte a szervezet elnöke. Az akcióval az a szervezet célja, hogy az oktatásban dolgozók, illetve a közalkalmazottak bérének vásárlóértéke ne csökkenjen. A PDSZ elvárja a kormánytól, hogy a szakszervezetekkel együtt május végéig dolgozza ki a reálbér megõrzésének jogi és finanszírozási garanciáit. Eddig 1,1 százalékos bérkiáramlás történt az ágazatban. Április 30-án választmányi ülésén döntöttek arról, milyen akciót szerveznek, végül május 19-én tüntetésre került sor. A Pénzügyminisztérium elõtt tartott megmozduláson, ahol ülésezett a Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács, alig több, mint százan vettek részt. Egyszer volt 50 százalék (2002) Hol nem volt 6 százalék (2003) Mégsem volt 6 százalék (2004) Tovatûnt 50 százalék, volt olvasható az egyik transzparensen. Ha a kormány idén nem tesz valamit a bérek rendezéséért, az év végéig már 12 százalékkal kevesebbet fog érni a 2002-es fizetésemelés, mondta a PDSZ elnöke. A tüntetést támogató, EDDSZ elnöke a szó szoros értelmében szélnek is eresztette a kormánnyal kötött megállapodást, amelyben a kabinet idénre hatszázalékos béremelést vállalt, ám ezt a pénzhiánnyal küszködõ önkormányzatok jelentõs része nem tudja kifizetni (a megállapodást az EDDSZ sem írta alá). Az elnök a szélre bízta az egészségügyi dolgozók bérlistáját ( egy 25 éve dolgozó háziorvos nettó 105 ezer forintot visz haza ), egy csokor kék lufit, valamint Petõfi Sándornak A XIX. század költõi címû versét ( Ha majd a bõség kosarából mindenki egyaránt vehet ). A tüntetõk ezután az Oktatási Minisztérium épülete elé vonultak. Az OM elõtt felszólaló pécsi PDSZ ügyvivõ szerint a tanárok félnek. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén megállapították: az elsõ negyedévben ugyan a közszféra egészében 6,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, de ezen belül igen nagy eltérések vannak, különösen a közalkalmazottak és a szolgálati jogviszonyban dolgozók, illetve az önkormányzatokhoz tartozó alkalmazottak kárára. A testület a június 9-ei kormányülésig több változatot dolgoz ki arra, hogy mindenhol hat százalékkal emelkedhessenek a keresetek. Május 19-én bejelentették, hogy május 28-án ismét demonstrációt tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) annak érdekében, hogy a kormány azonnal intézkedjen az oktatásban dolgozók bérének megõrzésérõl. A PDSZ elnöke elmondta, hogy a PDSZ azt akarja, hogy a kabinet mihamarabb adjon jogi és pénzügyi garanciát a mindössze az inflációt követõ hat-hét százalékos béremelésre. A szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértáblában kellene rögzíteni az emelést. A pénzügyi garanciával kapcsolatban Kerpen úgy fogalmazott: a kormány ellentmondó intézkedéseibõl nem tudni, mire van pénz. Az egymást követõ megszorítások jegyezte meg arra utalnak, hogy a kormány kevés pénzbõl gazdálkodik, de a decemberben

30 éves a PDSZ 35 esedékes tizenharmadik havi nyugdíj egy részének elõre hozott kifizetése ellentmond ennek. A PDSZ felmérése szerint az oktatási intézmények fenntartói körében az éves tervezett béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék (a kiküldött kérdõívekre az iskolafenntartók hat százaléka, azaz 120 önkormányzat válaszolt). A szakszervezet a hatszázalékos béremelés elérése érdekében (ami az összes közalkalmazottat tekintve 50 milliárd forint pluszkiadást jelentene a költségvetésnek) május 28-án délután háromnegyed háromra a József nádor térre hívja tagjait, a társszervezeteket, valamint a szülõket. (A PSZ is készített egyébként felmérést: 217 önkormányzat adatai alapján õk arra jutottak, hogy a pótlékemelésekkel együtt is mindössze kétszázalékos volt a bérnövekedés az oktatásban dolgozók körében.) Május 26-án közölték, hogy a Munkástanácsok pedagógus szakszervezetei is támogatják a PDSZ demonstrációját (Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, valamint a Keresztény Pedagógusok Társasága, a szakképzési szakszervezet, valamint a Magyarországi Szülõk Országos Egyesülete). A demonstrációhoz csatlakozott az EDDSZ, valamint a Liga is. A tervek szerint a szakszervezetek vezetõi beszédet mondanak a József nádor téren, majd a résztvevõk élõ láncot alkotnak egészen az Oktatási Minisztériumig, ahol újabb beszédek hangzanak el. A PDSZ ezer-kétezer embert várt a tüntetésre. A PDSZ felmérése szerint az oktatási intézmények fenntartói körében az éves tervezett béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A kormány és a megállapodást aláíró szakszervezetek 29-én tárgyalnak, ezen részt vesz a PDSZ is. Kerpen Gábor azt mondta: nem számítottak arra, hogy a kormány az utolsó pillanatra hagyja az egyeztetést, azért esik egybe a tárgyalás és a demonstráció idõpontja. A Pedagógusok Szakszervezete nem vesz részt a tüntetésen, mint vezetõi fogalmaztak, a tárgyalóasztal mellett szeretnének eredményeket elérni. A rendõrség tudomásul vette a demonstrációt, azzal a feltétellel, hogy a résztvevõk csak a járdán alkothatnak élõ láncot. A demonstráció stílusa nagyon hasonlított az elõzõre. Egyenlõ esély: a lejtõn lefelé mindenki egyformán gyorsul!; Ki mint él, úgy ígér!; Az esélyegyenlõség mai szabálya: kevesebb óvodában, iskolában kevesebb bér! - ilyen feliratú táblákat vittek a Pénzügyminisztérium elõtt megjelentek, akik követelték, hogy a kormány mihamarabb, jogi és pénzügyi garanciák mellett intézkedjen az idei hat-hét százalékos béremelés teljesítésérõl. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta, hogy ha a kabinet nem intézkedik, idén öt százalékkal csökkenhet a bérek reálértéke, így 2002 óta összességében tizenkét százalékkal ér kevesebbet a közalkalmazottak keresete. Kerpen visszautasította az Oktatási Minisztérium vádjait, miszerint a szakszervezet politikai okok miatt demonstrál. Emlékeztetett, hogy a PDSZ az elõzõ kormány alatt is tiltakozott a bértábla összenyomása és a kötelezõ óraszám emelése miatt. (Kerpen ötszázra becsülte a résztvevõk számát, szerinte azért nem voltak többen, mert ilyentájt viszik a tanárok kirándulni diákjaikat.) A demonstráción felszólalt az akcióval szolidaritást vállaló Gaskó István, a Liga elnöke. A demonstrálók a Nádor utcán lassan átsétáltak a Szalai utcába, a menetet a rendõrök az utca másik oldaláról vigyázták. Az oktatási minisztérium elõtt Nagy Erzsébet, a PDSZ Baranya megyei szervezetének képviselõje beszélt. A demonstráció lezárásaként a pedagógusok az ígéreteket szimbolizáló rózsaszín lufikat engedtek a magasba.

31 36 25 éves a PDSZ Június 18-án, a tanév végén szöveges bizonyítványt állított ki az Oktatási Minisztérium elmúlt tanévben nyújtott teljesítményérõl a PDSZ, arra célozva, hogy jövõre az elsõ osztályosokat szöveges formában kell értékelniük a tanároknak. A PDSZ szerint a tárca több területen nem érte el az elégséges szintet: felzárkóztatásra szorul kommunikációs készség, értõ olvasás, az oktatásban dolgozók társadalmi, valamint anyagi megbecsüléséért való kiállás, illetve a közoktatási feladatok finanszírozása területén. A szakszervezet gyengén megfeleltre minõsítette a közoktatási törvény módosítását, valamint az intézmények és a pedagógusok eszközbõvítését. Sipos János, a tárca közoktatási helyettes államtitkára a fentiekre reagálva az MTI-nek azt mondta: szeptembertõl jelentõsen emelkedik az osztályfõnöki pótlék és a minõségi bérpótlék. Közölte: több, a korábbi években nem létezõ lehetõség nyílt az intézmények felújítására: a PHARE-program keretében mintegy hétmilliárd forintból 115 iskola újulhat meg, a nemzeti fejlesztési terv részeként pedig 12,5 milliárd forint jut az idén óvodák és iskolák felújítására május A PDSZ demonstrációt kezdeményezett a közalkalmazotti bérek értékének megõrzéséért. A több száz pedagógus a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium épülete elõtt követelte, hogy a kormány azonnal intézkedjen a dolgozói bérek vásárlóértékének megõrzésérõl, a jogi és finanszírozási garanciák megteremtésérõl. A kormánytól garanciát vártak az éves szinten a 6-7 százalékos béremelésre szeptember A PDSZ szervezésében Debrecenben mintegy kétszáz pedagógus tartott békés demonstrációt annak érdekében, hogy vonja vissza a kormány a közoktatási törvénynek a pedagógusokat sújtó elõírásait október Több mint ezren tiltakoztak a közoktatási törvény módosítása miatt, s követeltek valódi társadalmi egyeztetést, párbeszédet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett és hét civil és szakmai tömörülés részvételével tartott országos szülõi értekezleten Budapesten.

32 éves a PDSZ február A budapesti szakképzõ intézmények tervezett átszervezése, illetve bezárása ellen demonstráltak mintegy háromezren a fõvárosi önkormányzat épülete elõtt. A három pedagógus szakszervezet (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet) 12 pontból álló közös petícióban követelte, hogy szakmai és ne költséghatékonysági alapon szülessenek a közoktatást érintõ döntések, készüljön megvalósíthatósági tanulmány az iskolákkal kapcsolatos döntés elõtt, s történjen valódi egyeztetés az érdekvédelmi szervezetekkel. A demonstrálók az általuk törvénytelennek tekintett iskolabezárások azonnali leállítását is követelték június 1. - A pedagógusok kötelezõ óraszámának szeptemberi emelése ellen és az intézmény-összevonások következtében kialakult helyzet miatt tartott demonstrációt Budapesten a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) fõvárosi szakoktatási tagozata a Magyar Tudományos Akadémia elõtt november Közel ezer pedagógus, oktatási dolgozó vett részt az oktatási tárca épülete elõtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezésében az oktatást érintõ megszorítások elleni demonstráción. A tüntetõk Hiller István szakminiszter lemondását követelték. A társszakszervezetekhez hasonlóan a PDSZ is petíciót adott át, amelyet Szüdi János közoktatási szakállamtitkár vett át. Ebben többek között követelték a közoktatásban dolgozók bérének legalább reálértéken való megõrzését 2009-ben, és középtávon az európai átlagos reálbér elérését október Tiltakozó nagygyûlést tartott Kaposváron, a megyeházán a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Somogy Megyei Intézõ Bizottsága és Kaposvár Városi Körzeti Bizottsága a jövõ évi költségvetési törvénytervezet ellen november 6. - Mintegy háromszázan vettek részt a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) és a Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetõinek Országos Egyesülete által szervezett, a közoktatást érintõ költségvetési elvonások elleni demonstráción Nyíregyházán. A nyíregyházi tüntetéssel - melyet a november 7-i, PDSZ által szervezett budapesti demonstráció támogatására szerveztek - a pedagógusok azt szerették volna elérni, hogy ne csökkentsék a költségvetésben a közoktatás színvonalát megõrzõ normatív támogatást november 7. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint veszély fenyegeti a közoktatást, a gyermekek ellátását. Az érdekképviselet által meghirdetett, Országos Szülõi Értekezlet címet viselõ fõvárosi demonstráción 18 szakmai és civil szervezet tiltakozott a 2010-re tervezett költségvetés közoktatást érintõ tételei ellen.

33 38 25 éves a PDSZ A tagságtól függ minden Atanaszovné Rozgonyi Ilona korábban már volt XXI. kerületi ügyvivõ, de országos választmányi tag is, jelenleg szakszervezetünk elnökségi tagjaként a gazdasági ügyeket felügyeli. Elnökségi tagunk azt hangsúlyozta, hogy a PDSZ mûködése, ereje a tagságtól függ. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a helyi- és önkormányzati szintû csoportok létrejötte, és aktív eredményes tevékenysége. Ilyen munka folyt Budapest XXI. kerületében, Csepelen is. Miért ragadta meg annak idején Önt a szakszervezeti mozgalom? Mielõtt dolgozni kezdtem, tehát már diákként is borzasztóan zavart az igazságtalanság. Érdekes módon az még jobban, amikor másokkal követték el az igazságtalanságot, és egyszerûen belsõ kényszerem volt, hogy én ezeket valahogy rendezzem. Amikor dolgozni kezdtem érettségi után egy vállalatnál, ott szakszervezeti képviselõnek választottak. Amikor pedagógusként kezdtem dolgozni, ott ugyanúgy szembe találkoztam a rengeteg igazságtalansággal és kénytelen voltam újra felvenni a kesztyût. Úgy néz ki, ez,,rajtam is maradt. Az elmúlt 3-4 évtizedben sikerült olyan módszert kidolgoznia, amely eredményre vezetett? A csepeli tevékenységem azt hiszem sikeres és eredményes volt. Nem elsõsorban magamnak, mert nekem sok hátrányom született belõle, de a kollégáimnak olyan külön béren kívüli juttatásokat, kitüntetést, jutalmat tudtam pluszban kiharcolni, ami egy közel 2000 fõs közalkalmazotti létszámnál igen jelentõs volt. De megszenvedtem érte rendesen. Az elején volt olyan, amikor kénytelen voltam elmenni egy módszertani személyiségfejlesztõ képzésre. Szegeden, Pokorni Zoli idejében megtanultam, hogy - amikor azt mondják, mi az, hogy éhezik egy gyerek, azért a pedagógus a hibás, - nem szabad, hogy saját magamra vonatkoztassam a problémákat. De azt is elsajátítottam, hogy - amikor én vitatkozom és valamiért harcolok, akkor, - ha sértegetnek, az nem személy szerint nekem szól. Megtanultam azt is, hogy a brainstorming alapján nem csak nekem lehetnek jó ötleteim, hanem másoknak is. Aztán, ahogy haladtunk a korban elõre, egyre inkább úgy dolgoztam, hogy másokat is bevontam ebbe a tevékenységbe. Persze a nagyobb, problémásabb esetekben nekem kellett elöl menni és én kaptam a legnagyobb pofonokat. Van-e különbség a különbözõ évtizedek küzdelmei terén? Azt hiszem, hogy küzdeni mindig nehéz volt. De a korábbi években legalább az esélyét, vagy lehetõségét megadták, hogy következmények nélkül elmondhattuk a véleményünket. Nekem szerencsém volt, hogy a másik oldalon ülõ ellenfelek, - és mindegy, hogy milyen politikai indíttatásúak voltak, - mindig nagyon kulturáltan tudtak vitatkozni. Ha nemet kellett mondani, azt is úgy mondták, hogy azt éreztem, ha rajtuk múlna, õk még többet, még jobban... Az utóbbi években inkább csak felszínes egyeztetések vannak, aminek szerintem se haszna, se értelme.

34 éves a PDSZ 39 Kerpen Gábor vezette korszakra mi volt a legfõbb jellemzõ? Nem voltak könnyû évek. Küzdöttünk a fennmaradásért, hogy legyen elég tagunk, legyen elég bevételünk. Ekkor engem már elsõsorban a szakszervezeti gazdálkodás, a költségvetés, az érdekvédelem pénzügyi része érdekelt. Meg kellett gondolnunk, hogy egy-egy demonstrációt hol, mikor, hányszor tarthatunk, mert mindennek költségvetési vonzatai voltak. Ettõl függetlenül sokszor megmutattuk azt, hogy mi mást gondolunk, és ez a PDSZ alapelve is, hogy mi mindig a tárgyalóasztal másik oldalán vagyunk. Akkor, amikor az új politikai hatalom került kormányra, akkor egy nagyon rövid ideig úgy nézett ki, hogy õk pont azt akarják, amit mi, aztán néhány hónapon belül kiderült, hogy a másik oldalról vagy a hatalomból másként néznek ki a dolgok. Már nem is ugyanazt akarják, mint mi, és akkor megint a másik oldalra kerültünk. Azok mellé, akikkel az elõzõ ciklusban éppen ellentétes oldalon álltunk. Keményen kézben tartja a gazdasági ügyeket? Figyelemmel kísérem. Mendrey László elnök az egyszemélyes felelõs, de megosztjuk a munkát. Fontos, nagyon fontos, mert ahhoz, hogy minõséggel lehessen dolgozni, ahhoz szükségünk van minden fillérre. Megpróbálok úgy lavírozni, hogy a lehetõ legkevesebbet költsük, de mindenre jusson pénz. Melyik politikai korszakra emlékszik legszívesebben? Több is van ilyen, de ami nekem személy szerint nagyon szimpatikus volt, az Pálinkás József miniszteri idejére tehetõ. Amikor felmerült ez a pedagógus életpálya-gondolat, akkor valóban elhittük, hogy közösen olyan életpálya-programot lehet kidolgozni, amit a pedagógusok elfogadnak és nekik elõnyükre válik. Pálinkás Józsefrõl csak annyit, hogy meglepõdtem, amikor írtam egy véleményt, és az akkori minisztertõl egy személyes köszönõlevelet kaptam, amiben õ hivatkozott az én gondolataimra. Ez nekem nagyon tetszett. A másik, ami érdekes volt számomra, az Hiller Istvánnal kapcsolatos. Amikor a pedagógus munkateherrel kapcsolatosan õk is növelni akarták a pedagógusok óraszámát, de - õ elfogadta a mi álláspontunkat, miszerint elõtte egy hatásvizsgálatot kellene végezni, mert mi a valóság ismeretében állítottuk, hogy sokkal többet dolgozunk, mint 40 óra, még akkor is, ha van esetleg 1-2 olyan pedagógus, aki esetleg nem. De emiatt nem lehet az összes többire egy rossz törvényt hozni. És amikor vele tárgyaltunk, sikerült meggyõzni. Úgy láttam, hogy õ valóban komolyan gondolta, hogy, ha bebizonyosodik, hogy többet dolgozunk, akkor nincs helye annak, hogy a munkaterheket tovább növeljék. Ezeket a történéeket mindenféleképp sikerként éltem meg.

35 40 25 éves a PDSZ Tallózás a Ráció elsõ számából

36 éves a PDSZ 41 Tallózás a Ráció hatodik számából

37 42 25 éves a PDSZ Struktúraváltás Bekövetkezett a szervezeti változás, az ügyvivõi rendszert 2002-ben felváltotta az elnöki rendszer. A demokratikus mûködési elvek maximális tiszteletben tartása mellett, egy hatékonyabban mûködõ, átláthatóbb szisztéma mellett épült újra a PDSZ struktúrája. A regionális rendszer változatlan fenntartása mellett, szakszervezetünk tevékenysége észrevehetõbb, látványosabb és beazonosíthatóbb lett. Ezekben az években tevékenységünk sajátossága változatlan volt: demonstrációk, sztrájkok, aláírásgyûjtések egyaránt beletartoztak eszköztárunkba. Szakszervezetünk magára hagyva a PSZ nélkül próbált helyt állni, több, de inkább kevesebb sikerrel. Országos Választmányunk tagját, pécsi ügyvivõnket, Nagy Erzsébetet a közötti évtizedrõl kérdeztük. Kerpen Gábor idején, 2002-ben az addigi ügyvivõi rendszert felváltotta az elnöki rendszer. Milyenek voltak ezek az évek? A jól bevált ügyvivõi rendszert változtattuk meg. Én kezdettõl ellenzõje voltam az elnöki rendszernek. Az szólt mellette, hogy a társadalomban, tehát Magyarországon elfogadottabb az elnöki struktúra, elfogadottabb, hogy valaki egy szervezet képviseletében, mint elnök lép fel. Ezzel talán tudjuk a PDSZ-t nyomatékosítani és segítjük azt a személyt, aki a PDSZ-t képviseli. Ellene szóltak viszont azok az érvek, melyek idõvel meg is valósultak, illetve ezek továbbra is problémaként mûködnek a PDSZ-en belül. Nevezetesen, hogy az elnök el tud szakadni a szervezetétõl, kvázi tulajdonának tekinti a szervezetet. Ez óhatatlanul is bekövetkezik, hiszen, ha valaki folyamatosan egy személyben képvisel egy szervezetet, akkor egy idõ után olyan besser-visserként, mindentudóként elkezd önállóan mûködni. Ha nem mûködnek jól egy szervezeten belül a fékek és ellensúlyok, akkor ennek személyiségromboló hatása is lehet. Én ezt elõre látva jeleztem, hogy nem lenne jó ez a struktúraváltás, mert ezzel csökkenne azon potenciális személyeknek a száma, akik a PDSZ stratégiai lépéseibe közvetlenül beleszólnak. Én jobbnak tekintettem egy ütõképes ügyvivõi testület létrehozását, amely több személybõl áll, és azon belül leginkább egy személy fontos, hogy képviselje a szervezetet. Õ viszont ne legyen egy ilyen primus inter pares, vagyis elsõ az egyenlõk között, hanem egy szóvivõi feladattal felkent ügyvivõ legyen, akinek az a feladata, hogy kifelé képviselje a szervezetet, vagy egyes tárgyalásokon vegyen részt. Ezt az ügyvivõi testületet váltotta fel az elnöki rendszer. Az elnöki rendszer Kerpen Gábor kezdeti idõszakában beválni látszott, nagyon jól be tudta tölteni a szerepet és elég szorgalmasan fel is készült erre. Az elnöki rendszer beválását Kerpen Gábor tevékenységén keresztül mérik nagyon sokan, és nem a szervezetbõl fakadó elõnyöket, illetve hátrányokat vizsgálják szeptemberben a kormány megváltoztatta a közoktatási törvényt, és elrendelte, hogy 496 óra többletmunkára is kényszeríthetik a pedagógusokat anélkül, hogy ezt juttatásban részesítenék... Ezt hívtuk mi akkor cselédpasszusnak. Azért hívtuk annak, mert egyszerûen el lehet rendelni a többletmunkavégzést mindenféle olyan munkajogi procedúra nélkül, ami egyébként a munka világában jellemzõ, és ez sokkszerûen ért bennünket. Ha most visszatekintünk arra a korszakra, akkor

38 éves a PDSZ 43 azt kell, hogy mondjuk, ezek nagyon apró lépések voltak a jelenlegi kormányzati lépésekhez képest, amelyek rabszolgasorba hajtották vissza a pedagógusokat. De akkor, az akkori helyzethez képest kellett reagálnunk, és elég hevesen is reagáltunk az akkori kormányzati döntésekre. Aláírásgyûjtéseket szerveztünk, és úgy emlékszem, mintha a sztrájk is ebben az idõszakban merült volna fel legkeményebb eszközként. Nagyon sajnáltuk, hogy valahányszor ezeket az akciókat megszerveztük, nem sikerült sohasem olyan egységet felmutatnunk, amely nagyon fontos lett volna, magyarán a többi pedagógus szakszervezettel azonosan és azonos intenzitással próbáltunk volna lépni a kormányzati lépésekkel szemben. Egyébként a PDSZ történetében végig ez a szomorú tapasztalat fut végig, hogy hol ilyen, hol olyan meggondolásból, de a másik fél, a másik szakszervezet vagy a nagyobb szakszervezet nem jöttek velünk, vagy csak nagyon rövid ideig jöttek velünk. Egészen odáig, amíg valami tényleg komolyabb akcióról lehetett volna beszélni, mindig magunkra maradtunk. A kétezres évek tiltakozásai országosak voltak vagy csak Budapestre koncentrálódtak? A nagyobb akciókat igyekeztünk Budapestre korlátozni, azért, mert ismertük a pedagógus társadalom mozgathatóságát. Mindenképpen szerettük volna, ha egy demonstrációt szervezünk, azon ténylegesen sokan legyenek. De azért Pécsett is szerveztünk külön akciókat, lévén, hogy egy viszonylag aktív és ismertebb PDSZ csoport mûködik ott, akikrõl úgy gondoltuk, hogy nagyobb a toborzóerejük, gondoltuk, hogy ráerõsíthetünk a budapesti eseményekre. De be kellett, hogy lássuk, hogy ez messze nem volt olyan sikeres, ütõképes, mint ahogyan terveztük és sokan azt mondták a társaink közül, hogy egy gyengébb demonstráció nem segít, hanem árt az ügynek. Ezért késõbb már Budapestre próbáltuk koncentrálni az erõket, azt akartuk, hogy ott jelenjen meg minél nagyobb tömeg.