Tartalom. Művelődők - közművelődés KUTATÁS DISPUTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. Művelődők - közművelődés KUTATÁS DISPUTA"

Átírás

1 Művelődők - közművelődés Nehezedik rajtam a kabát. A vesztes tél tehetetlen súlyát Nekem adta át. Szemhéjam leple alatt alvó kép nyugtázza a sokszor megélt rügyfakadás télgyőző erejét. Sárgák és zöldek izgatott tombolása veresekkel versengve vár a világra, s akkor lefoszlik rólunk a málha, és emlék lesz a tél, őrzött nyugalom, reccsenő léptek a havon, szikrázó fehér egyértelműség. Kálóczy Katalin: Nehezedik rajtam a kabát Tartalom Tartalom Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus folyóirata 2008 február Mátyus Aliz: Editorial...3 Polyák Albert: Három homokhátsági település tudástára...4 Hajnal Ágnes: Hannover és Darmstadt. Két közösségfejlesztési esettanulmány Németországból...20 Török József: Helyi kulturális politika. A kisváros neve legyen, mondjuk, Jaba...25 Hefner Erika: Közkincs kerekasztalok Tolna megyében...34 KUTATÁS Lipp Márta: A közművelődéssel kapcsolatos lakossági elvárások alakulása...40 Közéleti aktivitás lokális és európai identitás (Összeállította: Péterfi Ferenc)...49 Albert József Csabina Zoltán Leveleki Magdolna: A veszprémi egyetemen végzett hallgatók az egyetemi képzésről...59 DISPUTA Lukovics András: Művelődési otthoni alternatívák?...78 Beke Pál: Válasz...82 Beszélgetés Kary Józseffel a Művelődési otthoni alternatívákról (Kálóczy Katalin)...85 ARCKÉPEK Bódi Zsuzsanna (Borbáth Erika)...92 Eötvös-kollégista tudós tanárok: Sinkovics István (Bertényi Iván)...94 Szabó Miklós (Markó Veronika)...96 Erdélyi arcok Cseke Péter: Kós Károly

2 Tartalom Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus folyóirata 2008 február IFJÚSÁG Deák Péter: Közöttünk járnak, avagy beszámoló az urban fantasy jelenlétéről KITEKINTÉS Borsi-Kálmán Béla: Hasonlóságok, különbségek és tanulságok Kovács István: a világlátás, a kiszolgáltatott szavak iránti alázat Zsille Gábor laudációja Demmel József: Az empátia tudománya (Kiss Gy. Csaba: A haza mint kert.) Székely András Bertalan: Megmaradni anyanyelven (Zágorec-Csuka Judit: A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitásának a tükrében) Virágok, madarak, zene. Zsombori Erzsébet a Nemzetiségek Házában (Székely András Bertalan) OLVASVA ÚJRAOLVASVA Kálóczy Katalin: A költőszemélyiség tartományai (Kemsei István: Róka a fűzfán. Esszék) Kemsei István: Ezért is szeretjük annyira Toldit. A százötven éves Toldi ESEMÉNYTÁR VOLT, VAN, LESZ Reneszánsz év Nagy István: Jurij Pavlovics Guszev és az orosz Balassi méltatása Nem a tutit mondjuk, hanem a magunkét... Az NKA online folyóirata, a REVIZOR (Tóth Zsuzsanna) e-kultúra konferencia Az internetkultúrától a kulturális tartalmakig Felhívás Száz 1939-es életrajzot keresünk. A Napút folyóirat felhívása MMIKL-rendezvények, E számunkat Deák László rajzaival illusztráltuk.

3 Editorial E. Prévost könyvének - Nincsen ártatlan hang - (Magyar Műhely Kiadó 2005.) mondatait idézve köszöntöm formailag megújult folyóiratunk olvasóit. Prévost a zenéről beszél, ezért kínál - talán mindnyájunk számára örvendetes - távolságtartó gondolkodást: A zene alapvetően közösségi művészet. Minden megnyilatkozása emberi kapcsolatot feltételez. Lehetnek ezek konvencionális, valamely hagyományból kinövő kapcsolatok, vagy a kölcsönösség félgépies reakciói (a klasszikus nyugati zenében ez utóbbi dominál: a partitúra jelöli ki a zenész helyét a dolgok rendjében). A közösségi összetartozás természetét az a szabályozó közeg határozza meg, amelyben a zene megszületik. A hagyományos formák betartásának szigorú megkövetelése diktatórikus rend, még ha esetleg merő jó szándékból is ilyen. E zenék megszólaltatásáért általában tisztelet, sőt nagyrabecsülés övezi az előadókat. A klasszikus képzettségű zenész a komplex nyugati modern zeneművészet előadásához szükséges képességek révén is szert tehet bizonyos társadalmi megbecsülésre és státusra. Az előírásoktól egyik zenésztípus sem térhet el, erre mindkettőt kötelezi saját konvenciója......ha egy zenész bármilyen módon szembe kíván helyezkedni a hagyomány vagy a piac merev viszonyaival, akkor először is tisztában kell lennie ennek társadalmi és gazdasági velejáróival. Ha az autokratikus vagy kommerciális jellegű közösség zenéje helyett testvériesebb közösségben létrehozott zenére vágyik, akkor új, nyitott kapcsolatokat kell kialakítania....a metazene csakis az alárendeltség minden elképzelhető módját kizáró, kreatív és sokszínűségre törekvő együttműködés révén jöhet létre....minden zenésznek pluralistának kell lennie önmagával szemben is, ellenállva az előadások végleges formában való stabilizálásának vagy reprodukálásának, kivéve, ha ez dokumentáció formájában őriz meg valamit... Az improvizatív zene... működő modell, amelyben a résztvevők... ismerik a részek összefüggéseit... Minden (aktív vagy passzív) résztvevő egy társas produktum producere és használója. Egyikük sincs a passzív fél (a vásárló) szerepére kárhoztatva... Nincsenek vezetői, csak előmozdítói, akik arra bátorítanak mindenkit, hogy vállaljon részt az emberiség messzehatóbb, kiteljesítőbb kifejezésében. A metazenei élet értelme a kötődés más emberi lényekhez, egyedül a kommunikáció öröméért, az érzékenység és a fogékonyság tágításáért....a metazene a kulturális normák peremén lebegő zene... Elégedetlenséget, eltávolodást jelent. Akkor halad előre a metazene, ha megtagadja, hogy a hatalom szuperstuktúráinak körvonalaihoz igazítsa saját alakját. A metazenész első helyen álló szempontja, hogy minden lehetséges metazenei gyakorlatot kipróbáljon, és összevesse ennek legmélyebb, legmeghatározóbb szerkezeti tényezőit az összes többi zene determinánsaival. A metazene iránti igény akkor merül fel, amikor a létező formák már nem képesek kielégíteni az emberek igényeit. Mátyus Aliz 3

4 mu velo do k Polyák Albert HÁROM HOMOKHÁTSÁGI TELEPÜLÉS TUDÁSTÁRA BEVEZETo A TUDÁSTÁRRÓL Intézetünk a Több települést érintő kezdeményezések integrálása a homokháti célprogramba II. ütem projekt keretében, a Bugacon, Fülöpjakabon és Jakabszálláson megvalósuló, Helyi tudástár: korszerű ismeretek közvetítése című kisprojektben kapta azt a feladatot, hogy a három településre érvényes Tudástárat hozzon létre, ezen belül az ehhez szükséges előkészítő - koordináló munkát végezze el, s az eredmények ismeretében fogalmazzon meg javaslatokat a helyi tudás fejlesztésével kapcsolatos teendőkre a település vezetői számára. A feladat azért is izgalmas volt számunkra, mert kevés kivételtől eltekintve eddig azt tapasztaltuk, hogy fejlesztő terveik elkészítésekor a települések inkább az infrastrukturális, vonalas beruházásokat részesítik előnyben, mint a helyi közösségek fejlesztését. Így a helyi társadalom ezeket a beruházásokat kívülről jövő adományokként fogadja, annak megteremtésében a kötelező, többnyire csak pénzbeli hozzájárulással vesz részt. Az utóbbi évektől a jobb sorsú és a fejlődés élén járó nyugati és távol-keleti országok nagyobb súlyt helyeznek a társadalmi tőke fejlesztésére, mert bebizonyosodott, hogy az emberek közötti szolidaritás, a bizalom, az egymásra való odafigyelés, a közös cselekvés, az ezekkel összefüggő társadalmi kohézió és közcselekvés olyan érték, amely a helyi (de a településközi és az országos) fejlesztéseknél sem nélkülözhető. 4 Az már régen nyilvánvalóvá vált, hogy a régebben használt humán erőforrás fogalmat mely az embert elsődlegesen mint termelőerőt definiálja, ebből következően fő mértéknek csupán a szakképzettséget tekinti szintén új minőségi mutatókkal kell kibővíteni, a felnőttképzés fogalmait használva: kompetenciákkal. Nemcsak az önálló, a maga sorsát irányító vállalkozónak, hanem a munkavállalónak is rendelkeznie kell például olyan belső személyiségjegyekkel, mint a motiváltság és a pozitív attitűd; a tanulási képesség; a hatékony kommunikációs képesség (a munkatársakkal és az esetleges ügyfelekkel); ezeken túl pedig készség az együttműködésre az eltérő kultúrájú emberek csoportjában és együttmunkálkodási hajlandóság a közös cél megvalósításáért. A három településen végzett feltárás, a fenti tényezők vizsgálatán túl, kiterjedt a lakosság hétköznapi, praktikus ismereteire és a közösségi cselekvéssel kapcsolatos tudáselemekre is. A vizsgálatot többnyire a helyi emberekkel együttműködve készítettük, bevonva őket annak érdekében, hogy településüket minél jobban megismerjék, és az eredmények ismeretében ők maguk is vállaljanak kezdeményező szerepet az észlelt hiányok pótlásában, a fejlesztésben. Az összegzést a helyi lakosok már megismerték, s azt gondoljuk, hasznos segédanyagot készítettünk a helyi fejlesztési tervek kidolgozásához,

5 s ezen túl különösen jó adatokat szolgáltattunk a következő évek pályázataihoz. I. Vizsgálat a helyben élők tudásáról három településen A következőkben egy olyan vizsgálatot mutatunk be, amely felhívja a kultúraközvetítők és a felnőttek képzésével foglalkozó szakemberek figyelmét, hogy egy-egy aktuális fejlesztési terv, munkaterv vagy képzés tervezésekor milyen rejtett tudásokra derülhet fény, ha valóban kíváncsiak vagyunk a potenciális résztvevők előzetes tudására, tanulásuk előtörténetére, motivációikra. A vizsgálat során a tudás fogalmát tágabb értelemben használtuk, abba belefoglaltuk az ismereteken kívül a tudáshoz való viszonyulást és több kulcskompetenciát is. A tanulmány megírása előtt, Bánlaky Pál és A. Gergely András publikációi alapján, mi is definiáltuk a helyi társadalom, a tudás, és ezen belül is a helyi tudás fogalmát. A helyi társadalom társadalmi képződmény, amely térben elkülönülten létezik, és sajátos minőségekkel, érdekstruktúrákkal, hierarchikus rétegtagoltsággal jellemezhető. A helyi társadalom mutatói: integráltság (menynyire képez egységet); kooperáció (együttműködési készség); részvétel (hozzájutás lehetősége és hajlandóság); elégedettség; kötődés és perspektíva. Szervezett és jól működő az a helyi társadalom, ahol a fenti mutatók magas értéket képviselnek. A tudás szakszociológiai megközelítésből A tudás tartalma szerint, a használó szempontjából, praktikus (szakmai - mesterségbeli, üzleti, politikai, háztartásbeli) és intellektuális (humán és természettudományi, művészetekhez kötődő) tudást különböztetünk meg. A társadalmi felhasználás szempontjából elkülönített tudástípusok: szaktudás, szakismeret (ezek mennyiségi és minőségi szintjei), hétköznapi tudás: gyakorlati tudás (ember és természet közötti viszony a házi, háztartási és magánéletben) és a társadalmi viszonyok kezelése (ember és ember, ember és a társadalom közötti viszonyok), valamint az úgynevezett ünnepi tudás (művészetek, tudományok). A helyi tudás Az egyén és a társadalom közötti szférát átható jelenségek közé a térbeli eligazodás ismeretanyaga, a térhasználat rendszere és tartalma, az önmegfogalmazás- és az identitásmódok sokféle változata, a társadalmi kényszerek és tevékenységek széles köre tartozik. Mindezek, ha konkrét települési közösségben vizsgáljuk őket, ha összefoglaló fogalmat alkalmazunk rájuk, a helyi tudást tartalmazzák. Az egyének személyes tudása bizonyos mértékig kinyerhető, igazán hatékonyan azonban csak az adott személy használhatja azt. A tudás jelentős része azonban rejtett, tacit, azaz egyértelműen nem fogalmazható meg és nem vagy nehezen adható át másoknak. Az előzetes tudás Az előzetes tudás lehet ténytudás, amely a deklaratív tudást jelenti, de lehet képességek, készségek tudása is, azaz a hogyan tudása: a procedurális tudás. Az előzetes tudás nélkül nehezen lehetne újabb információkat feldolgozni és az embereknek megtanítani. Az újabb ismeretek megszerzésének az a feltétele, hogy a korábbi tudásra építeni lehet, ezáltal képesek vagyunk feldolgozni és megérteni az újabb információkat. Az előzetes tudás forrása lehet a formális, a non-formális képzés és az informális tanulás is. A vizsgálat célja: feltárni és bemutatni a rejtett tudást, majd javaslatot tenni annak érdekében, hogy a rejtett tudások a helyi közösség számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá váljanak. A vizsgálat másik megfogalmazott célja az volt, hogy a később szervezendő képzések során a településen élők előzetes tudását milyen módon szükséges figyelembe venni. II. A vizsgálat lefolytatása A vizsgálat indítása előtt írásos anyagokból tájékozódtunk a település helyzetéről, a fejlesztés céljait megfogalmazó koncepciókról. A polgármesterek ajánlásai alapján szóbeli interjúkat készítettünk 15, a három településen élő, véleményhordozó személlyel, akik jól ismerik a település adottságait és a fejlesztési lehetőségeket is. Véleményüket a kérdőívek összeállításánál figyelembe vettük. Az interjúk alatt feltett kérdések: Milyennek látja települése helyzetét? Milyen formális és informális közösségek működnek a településen? Mennyire tartják a kapcsolatot az emberek a szomszédokkal, a szolgáltatókkal? Hogyan működnek együtt a települést érintő projektekben? Van-e lehetősége az embereknek véleményüket elmondani, vannak-e kommunikációs csatornák? Vannak-e a településen olyan csoportok, amelyekkel többet kellene foglalkozni? Mennyire tudják az egyéni véleményeket érvényesíteni? 5 mu velo do k - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára

6 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára Mit tud mondani a település adottságairól, lehetőségeiről? Vannak-e kivételes tudású emberek a településen? Milyen a település kapcsolata a szomszédos községekkel? A települések bemutatása a fentiek alapján: Jakabszállás: Az 54-es főút mellett fekszik, ez az adottság előny és hátrány is a település számára. Előnyök: közel van Kecskemét, a település jól megközelíthető, közel van az M5 autópálya le- és felhajtója, nagy az átmenő forgalom. Hátrány: zajos, növekvő bűnözés, balesetveszély. A rendszerváltásig főként a mezőgazdasági termelés volt az uralkodó, ipar gyakorlatilag nincs. Az erős mezőgazdasági szövetkezetre (Népfront) némi nosztalgiával gondolnak vissza az adatközlők. Megjegyezték, hogy kár volt szétverni, munkát adott, szervezett, jelentős számú polgárnak jelentett megélhetési lehetőséget. A mezőgazdasági profil a rendszerváltás után is megmaradt, főként a szamóca, az őszibarack, a burgonya termesztése, illetve az állattenyésztés a jellemző. Volt, aki elsősorban a külső körülmények jelentős romlásában látta a termelés visszaesésének okát: a piacok hiánya illetve bizonytalansága, magas előállítási, alacsony felvásárlási árak, időjárás, fajtaminőség. A Népfront szövetkezetnek egykor voltak melléküzemágai: műanyagüzem, gégecsőgyártás. Mára ezeknek a nyomai kisvállalkozásokban maradtak fenn. A település nagyságához viszonyítva jelentős számú (3) autószerelő működik a faluban, vidékről is járnak hozzájuk. Autókereskedők hirdetik magukat, zöldség- és gyümölcs viszonteladók kínálják portékájukat az 54-es mentén. Nevezetes vendéglátó egység a Nádas csárda, a településen kívüliek is emlegetik, jelentős a vendégköre. Új termék a spárga, Erdélyből hozott munkásokkal termesztetik. A háztáji gazdaságokat egyre többen hagyják el a földek 70%-a parlagon van, a helyi foglalkoztatásban mégis ez a legjelentősebb. Sokan ingáznak a 16 km-re lévő Kecskemétre (az egyik adatközlő becslése szerint a munkavállalók kb. 50 %-a). Jelentős a munkanélküliek tábora, ők alkalmi, szezonális munkából, segélyből élnek. Körükben jól tapintható az apátia életérzése ( annyi bicikli kéne a földekre, amennyi a kocsma előtt van ). Volt adatközlő, aki arról beszélt, hogy az emberek félnek, elsősorban a megélhetési bizonytalanságok miatt. Véleménye szerint ez az oka a nagymértékű bizalomhiánynak. Sokan nem is akarnak dolgozni! 6 Bugac: A megkérdezettek nyílt vagy burkolt nosztalgiával emlékeztek a rendszerváltás előtti, biztosabb életlehetőségeket nyújtó korszakra. Abban az időben épültek a falu képét meghatározó új házak, különbek, mint a városiak, a háború előtt egyébként szegény falunak viszonylag jó megélhetést nyújtott a szakszövetkezet és az állami gazdaság. Különösen a melléküzemágak feleltek meg a kor színvonalának, és sok embernek adtak munkát: erdészet, raklapgyár, sertéstelep, Hírös doboz, gépműhely, konzervüzem, szarvasmarhatelep, lakatosműhely. A település egykor jól elhatárolható egységekre oszlott: Nagybugac, Bugac-Monostor, Buzikcsőszház, Alsómonostor, Felsőmonostor. Ezeket saját identitású tanyaközpontokként lehet meghatározni. Jelentősnek nevezhető a betelepülés, kb. 70 tanya van külföldi tulajdonban. Erős a kötődés Kecskeméthez, a település egykor Kecskemét pusztája volt, most központilag a félegyházi kistérséghez, identitásuk szerint inkább Kecskeméthez tartoznak. A rendszerváltás után megnőttek a társadalmi különbségek, sok a szegény, néhány módosabb ember némi munkalehetőséget ad a falubelieknek (Börcsök-savanyító). Sok a nyugdíjas, kevés nyugdíjjal, az igényeiket szorították vissza. A település megélhetési forrása hagyományosan a mezőgazdasági tevékenység: szőlő-, gabona-, zöldség-, retek-, paprika-, paradicsom-, alma- és baracktermelés, fóliázás, libatömés. Az értékesítési lehetőségek nagymértékben beszűkültek. A kárpótlás átmenetileg kiélezte a problémákat. Megnőttek a társadalmi különbségek, felütötte fejét az irigység. Sokan elégedetlenkedtek az üzletrészeikkel. Fülöpjakab: A legtöbben büszkék arra, hogy fülöpjakabiak, a falu életképes, lényegében nem fogyó település. Az emberek tudomásul vették és hozzászoktak, hogy keményen kell dolgozniuk, a panaszkodás nem jellemző. Hagyománya van a mezőgazdasági termelésnek, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásoknak. Akik megmaradtak őstermelőnek, igyekeztek korszerű gépekkel felszerelkezni, a gazdálkodás jellemzően ha bérelt területen folyik. Erdőgazdálkodás, fóliázás (retek, paradicsom, paprika), valamint kajszitermesztés, szűk körben biogazdálkodás, amelyről a település ismertté vált. A társadalmi gazdasági vagyoni különbségek nem túl élesek, pár 10 család igen jól él (fuvarozó, autójavító, erőgépjavító), de viszonylag kevés a leszakadó is.

7 A kérdőíves vizsgálat Mintavétel: a település lakosságszámához viszonyítva történt, annak figyelembe vételével, hogy minden ötödik családból egy felnőttet megtaláljon a kérdőíves felmérés. Kérdőíves interjúk készítése: település/lakos család interjú Fülöpjakab/ Jakabszállás/ Bugac/ Bugacpusztaháza/ összesen: 342 A kérdőívek kitöltésére a 14 kérdezőbiztos (tudásőrök) mellett intézetünk a közművelődési szakemberképzésben részt vevő 10 személyt bízott meg, akik május 3-án Jakabszálláson, 40 fővel készítettek interjút. A kérdezőbiztosok (tudásőrök) felkészítése két napon történt, az alábbi témákban: a tudás tartalma a helyi fejlesztés közösségfejlesztési módszerek a kérdőívben feltett kérdések megbeszélése az interjúkészítés technikája, etikája. Szóbeli tájékoztatók a településeken: Jakabszállás: hegyközségi ülés Fülöpjakab: települési nyugdíjas nap Bugac: a hivatal által szervezett lakossági fórum A kérdőíves felmérés során az volt a célunk, hogy olyan emberek is véleményt nyilvánítsanak, akik addig ezt nem tették, a kérdések a felvetett témák továbbgondolására serkentsék a helyieket, s ezáltal aktivizáljuk őket. II./1. Adatok a vizsgálatban résztvevőkről Az adatgyűjtés során 383 fő válaszolt a kérdőívekben feltett kérdésekre. A település szerinti megoszlás: Bugac fő, Fülöpjakab - 56 fő, Jakabszállás fő. Életkoruk szerint: éves - 14 fő, éves - 96 fő, éves fő, éves 68 fő, éves - 45 fő, 80 év feletti: 9 fő. A válaszadók közül többen voltak a nők (216 fő), mint a férfiak (167 fő). A megkérdezettek közül 8 általános iskolai osztálynál alacsonyabb iskolai végzettsége van 25, 8 osztálya 96, szakmunkás bizonyítványa 115, érettségije 98, felsőfokú diplomája 49 főnek. Jelenleg alkalmazásban áll: az állami, önkormányzati szférában 51 fő, az iparban 29 fő, a mezőgazdaságban 6 fő, a szolgáltatásban 55 fő. Az alkalmazottak száma összesen 141 fő. Vállalkozóként dolgozik: az iparban 10 fő, a mezőgazdaságban 15 fő, a szolgáltatásban 45 fő. A vállalkozók száma 70 fő, ez a megkérdezettek 18,2%-a. Munkanélküli 15 fő, nyugdíjas 125 fő, egyéb: 32 fő (tanul még, gyeden, gyesen van, ápolási díjat kap, alkalmi munkát végez, háztartásbeli). Szakképesítésének megfelelő munkát végez 129 fő, nem a tanult szakmáját hasznosítja 181 fő. A tanulási hajlandóság egyik jele, hogy további szakképesítés megszerzését tervezi-e valaki. Erre igennel válaszoltak 80-an, nemmel 250-en. (Ha figyelembe vesszük a megkérdezettek életkorát, és ez alapján nem számoljuk a 60 év felettieket, akkor is negatív képet kapunk; második vagy további szakma megszerzését csak minden negyedik válaszoló tervezi!) A Beszél-e idegen nyelvet? kérdésre 53-an igennel, 313-an nemmel válaszoltak. A megkérdezettek közül csupán 14% nyilatkozta, hogy beszél valamilyen idegen nyelven! Az idegen nyelvet beszélők megoszlása iskolai végzettség szerint: a diplomások 43%-a, a középfokú végzettségűek 20%-a, a szakmunkások 8%-a nyilatkozta azt, hogy beszél idegen nyelven! Az iskolai végzettség meghatározza a nyelvismeretet, de ez a képesség az adatok szerint életkor szerint is determinált. II./2. Mi az, amihez legjobban ért? A II./2. kérdéscsoportban a szakmai és a hétköznapi tudásra kérdeztünk rá. II./2.) A munkavégzéshez kapcsolódó ismeretek, készségek, tudások közül az alábbi említési sorrend alakult ki a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységi körben (egy válaszoló több tevékenységet is megjelölhetett) II./2. 1.) Mezőgazdasági ismeretek Állattartás: 118, földművelés: 113, metszés: 95, gyümölcs- és szőlőápolás formái: 93, kisállattenyésztés: 81, növényvédelem: 71, hobbiállat-nevelés és -tenyésztés: 38, szemzés: 25, nemesítés 12; egyéb mezőgazdasági tevékenységet 36-an említettek. A mezőgazdasággal kapcsolatos említések száma összesen 682. A válaszadók egy-egy harmada jelölt meg állattartással, földműveléssel és kertészkedéssel kapcsolatos ismereteket. Olyan speciális tudások is megjelennek a válaszok között, mint a növényvédelem (71 alkalom), a gyümölcsszemzés, az erdőgazdálkodás, a fólia alatti növénytermesztés (hajtatás), a méhészet. Bugacon és Jakabszálláson külön is említették az ökológiai gazdálkodást. 7

8 II./2. 2.) Iparosmunkák, kismesterségek Vasmunkák készítése: 59, hegesztés: 53, szerszámés eszközkészítés, -javítás: 44, gépjárműjavítás: 43, kőművesmunka: 41, famunkák: 41, élelmiszer-előállítás: 36, villanyszerelés: 28, szabás-varrás: 28, vizesmunkák: 20, cukrász: 19, műszerész: 17, pék: 7, kovács: 6, cipész: 4. Egyéb, éspedig: ács-állványozó, szakácsmesterség, gyengeáramú elektronika, grilltortakészítés: (kb. 41 féle alak: állatok, szív, hegedű stb.), kovácsoltvasból készült termékek (pl.: gyertyatartó, virágtartó) háztáji iparosmunkák, belsőépítészet, bútorrestaurálás, asztalosmunka, hidroforszerelés, fűrészelés: 2 fő. Az ipari tevékenységek közül a legtöbbször a vasas munkákat, az építőipari és famunkákat, az élelmiszer-ipari tevékenységeket említették. A helyi szolgáltatáshoz kötődő ipari tevékenységek művelőit is megtaláljuk a településeken: gép- és járműjavítók, villanyszerelők, vízvezeték-szerelők, kovácsok, cipészek, műszerészek dolgoznak a három községben vagy azok valamelyikében. Olyan specializált tudásokról is olvashatunk a kérdőívekben, mint bútorrestaurálás, hidroforszerelés, belsőépítészet. Többen itt említettek kifejezetten a szolgáltatáshoz tartozó munkákat (grillázstortakészítés, szakácsmesterség). II./2. 3.) Egészségügy, tanítás, nevelés, pedagógiai ismeretek Egészség-karbantartás: 53, házi betegápolás: 46, természetgyógyászat: 19, testépítés, tréningek: 9, edzés: 13, táplálkozási ismeretek: 40, biokultúra: 13, mozgáskultúra: 13, korrepetálás: 8, felvételi előkészítés: 3, egyéb felkészítések: 6, gyermekőrzés, -nevelés (bébiszitter): 33, szakkörvezetés: 11, klubvezetés: 11. Egyéb, éspedig: játékházvezető, informatika-, technikatanítás, gyógytorna, egészségügyi felvilágosítás, frissítő masszázs, oktatás (egyetemi), óvodai nevelés, tanítás, nevelés, igazgatóhelyettes, napközis nevelő, pedikűr - manikűr, dajka, cukorbetegek ellátása, gyermekek oktatása, nevelése, gyermekek fejlesztése, mozgásfejlesztés. A szolgáltatási ágak között legtöbbször (163 említés) az egészség megtartásával kapcsolatos ismereteket említették, de nyilvánvaló, hogy ezek a tevékenységek nem jövedelemforrásként, hanem az egyéni és családi életvezetésben jelennek meg. A neveléssel kapcsolatos ismereteket 73-szor említették, de ha ide számoljuk azokat a tevékenységeket, melyek az egészségneveléshez tartoznak, akkor ez a szám megközelíti a százat. E témakörben is találunk speciális tudással rendelkezőket (diabetes, mozgásfejlesztés, gyógytorna stb.). 8 II./2. 4.) Egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó tudások, ismeretek, képességek, jártasságok Vállalkozási ismeretek: 47, könyvelés: 24, fodrászat: 8, vendéglátás: 49, felszolgálás: 45, őrző védő munka: 15, turisztikai szolgáltatás: 14, idegenvezetés: 9, település- és környezetismeret: 40, környezetvédelem: 32, gyermek- és idősgondozás: 55, gondnoki munka: 15, ápolás: 24, virágkötészet: 14, dísztárgykészítés: 15 stb. Egyéb, éspedig: kereskedelem, zsebkendőhorgolás, kender- és gyapjúfonás, hímzés, horgolás, túravezetés, konyhavezetés, szakácsmesterség, környezetvédelem, kozmetika. Az előző alfejezetbe nem tartozó szolgáltatások megkérdezése során legtöbben azt említették, hogy értenek a vendéglátáshoz, a kiszolgáláshoz (49+45 fő) a környezetismerethez, -védelemhez (40+32), tudnak gondoskodni a gyermekekről és az idősekről (55+24), 47-en rendelkeznek vállalkozási ismeretekkel, 23-an tudnak könyvelni, az egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat 25 (14+9) fő jelölte meg. Virágkötészetet, dísztárgykészítést együtt 29-en említettek. Speciális tudások a horgolás, hímzés, fonás. II./3.) Új ismeretekhez kapcsolódó tudások, képességek, jártasságok Kíváncsiak voltunk, hogy a tudás alapú társadalom egyik fő ismérvének számító infokommunikációs technikákat mennyire sajátították el a három településen élők. A kérdőívben ezért külön is rákérdeztünk a modern kor vívmányainak ismeretére. A válaszok: alapfokú számítógépes ismeretek - 148, elektronikus kommunikáció ( , web, internetes csevegés) - 89, elektronika - 22, fotó - 50, híradástechnika - 21, diszkózás - 7, egyéb szórakoztatás - 6. Alapfokú számítógépes ismeretekkel a megkérdezettek 38,6%-a rendelkezik, de ismeretei bővítésére, kapcsolattartásra, kommunikációra már csak 23,2% használja azokat! Az újdonságnak számító infokommunkációs ismeretek egyértelműen a fiatalabb korosztályra jellemzők. A évesek szinte kivétel (Fülöpjakab: 2 fő) nélkül azt a választ adták, hogy alapfokon tudják használni a számítógépet, de már náluk is szűkül az a kör, amely levelezésre, informálódásra is felhasználja ezt az eszközt. II./4.) A mindennapi élethez szükséges tudás, termékfeldolgozás Tejtermékek (pl. túró-, sajt-, tejfölkészítés): 65, húsfeldolgozás: 27, gyümölcstartósítás, aszalványkészítés: 158, italkészítés (szörp- és gyümölcslékészítés: 79, borkészítés, egyéb szeszes italok házi

9 receptje: 64): 143, házias ételek készítése (rétes, sütemények, kelt tészták: 177, helyi /házi specialitások lekvár, gyümölcsíz: 20): 197, biotermékek: 10, gyógynövények - gombászat (természetből szedett, gyűjtött növényi termékek ismerete, pl. teafüvek feldolgozása): 14, házi készítmények növényi és állati termékekből: 92 (összesen 706 említés). A válaszok magas száma és sokfélesége azt is jelzi, hogy a megkérdezettek a megtermelt növényi termékeket és a tenyésztett jószágokból nyert élelmiszereket sokféleképpen dolgozzák fel és hasznosítják, így nincsenek még kiszolgáltatva a kereskedelemnek. A megtermelt vagy a településen mások által előállított, esetleg fellelt (gyógy)növények, gombák bekerülnek a család éléskamrájába, más növényeket (pl. bodzavirág) szörpök ízesítésére használnak fel. II./5.) Hobbihoz kapcsolódó tudások, ismeretek, képességek, jártasságok Kézművesség: 29, járművezetés: 122, rajzolás: 24, agyagozás: 4, festés: 13, zene: 50, társastánc: 17, tervezés: 16, öltözködés, divat: 35, társalgás: 31, kertészkedés (parkosítás): 144, előadó-művészet (bábozás, versmondás, éneklés): 28, motorsport (motorokhoz való értés, modellezés): 26 gyűjtök valamit: 27, egyéb: 9. A megkérdezettek 37,5%-a hobbi szinten is dolgozik a kertben, ápolja az oda ültetett fákat, virágokat; előadó-művészettel, tárgyalkotással, a képzőművészet valamely ágával amatőrként 43%-uk foglalkozik. A szabadidő otthoni vagy szűkebb körben való ilyetén eltöltése az itt élők alkotókedvét jelzi. II./6.) Sporthoz és szabadidős alkalmakhoz kapcsolódó ismeretek, képességek, jártasságok tudások Vadászat: 12, horgászat: 44, lovassport: 18, küzdősportok: 6, repülés: 4, extrém sportok: 4, edzői ismeretek: 5, játékvezetés: 8, sportszervezés: 12, filmismeret - házimozi: 26, túrázás: 39, kerékpározás: 78, motoros sportok: 20, futball: 3. A szabadidős tevékenységeken belül, a sportoláshoz is kötődő tevékenységek közül kiemelkedik a kerékpározás, a második helyre került a horgászat, ezt követi a túrázás. Mindhárom tevékenység aktivitást vár el művelőjétől, ennyiben eltér a negyedik helyre került házimozizástól. A technikai sportnak számító motorozás is előkelő helyezést ért el. Népszerű a lovassport, illetve többször szerepelnek a különböző extrém sportok. II./7.) A hagyományápoláshoz, a népművészethez, a népi kismesterségekhez kapcsolódó ismeretek, képességek, jártasságok Legtöbben (93-an, a megkérdezettek 24%-a) a hagyományápolás területén a nótázást említik, ezt követik a népi kismesterségek (22%), a helyi szokások ismerete (20%). A települések történetével a nyilatkozók 11,7%-a foglalkozik. II./8.) A közösségi, szervezéssel - vezetéssel kapcsolatos tudások (Munka)szervezés, irányítás: 82, kapcsolattartás: 58, csoportvezetés: 38, információk gyűjtése: 38, feldolgozása: 24, közzététele: 19, foglalkozásvezetés, rendezés: 27, táborvezetés: 20, kiadványszerkesztés: 11, terjesztés: 4. A településen élők közösségi munkájának erőssége attól is függ, hogy vannak-e olyan aktív alkotó emberek, akik vállalják a szervező - vezető feladatokat. A megkérdezettek több mint 20%-a vállalt ilyen feladatot a gyermekek és a felnőttek összefogása, szolgálata érdekében. Magas a közösségi munkát szervezők, a kapcsolattartók és a helyi információs közművekben közreműködők száma, s ez a helyi társadalom szervezettségét segítheti elő. III. Mit gondol saját településéről, életkörülményeiről? Azt gondoljuk, a településhez való kötődés olyan erőforrás-tartalékot jelent, amelyet minden községnek - közösségnek ki kell használnia. Ha a kötődés erős, akkor fel lehet használni azoknak a közösségi feladatoknak az ellátására, amelyek helyi társadalmi szükségletként jelennek meg, de hiányzik hozzájuk az intézményesült szervezetek rendelkezésére álló anyagi forrás. Ilyen lehet például a faluszépítés, a környezetvédelem, a köztisztaság vagy a szociális gondoskodás és a közművelődés is. A különböző korú megkérdezetteknek a Mennyire szeret e településen élni? kérdésre adott válaszaikból az alábbi csoportokat képeztük: III./1. Mennyire szeret e településen élni? A helyiek túlnyomó többsége nagyon szeret (56,5%) vagy a viszonylag elégedett választ adta (35,3%), tehát 91,8%-uk nyilatkozott pozitívan a településről. Tízből 9 ember itt tervezi leélni az életét, 1 fő gondolkodik azon, hogy el kellene költöznie a faluból. Érdemes külön is megjegyezni: az elvágyódók többsége nem az idősebb, nem a fiatal, hanem a középkorúak köréből kerül ki. III./2. Mit gondol, mennyire tartanak össze itt az emberek? Többségben vannak a pozitív választ adók, a helyi összetartozást kifejezetten jónak tartja 9,52%, viszonylag jónak ítéli meg a megkérdezettek 42,6%-a. 9 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára

10 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára A kedvező megítélést adó többség alig nagyobb 52%-nál. Egy korábbi állapotot jobbnak tartott a megkérdezettek 40,47%-a! III./3. Hogyan látja, van-e jövője a településnek? Milyen perspektívát látnak a településen élők, mennyire bíznak abban, hogy községük a mostani állapotnál jobb helyzetbe kerül? Van-e pozitív beállítódás, amely erőket is képes megmozgatni a község fejlődése érdekében? Az eredmények településenként eltérőek. Bugacon az igen választ adók aránya 45,7%, Fülöpjakabon 41,8%, Jakabszálláson a legbizakodóbbak, itt 74,3% a település fejlődésében bizakodók száma. Fontosnak gondoltuk, hogy megtudjuk: a különböző életkorú, köztük is a fiatalabb korosztályhoz tartozó emberek hogyan vélekednek erről a kérdésről. A fiatalabbak általában optimistábbak ebben a kérdésben is, kivéve Fülöpjakabon. Bugacon a 40 év alattiak 56,8%-a, Jakabszálláson 65,1%-a hisz a település fejlődésében, Fülöpjakabon ez az arány csak 40%! Megnéztük, hogy a különböző iskolai végzettségű emberek hogyan vélekednek a település jövőjét illetően. Az érettségizettek és a felsőfokú diplomával rendelkezők az átlagnál kedvezőbben ítélik meg a községek fejlődési lehetőségét. Bugacon 52,4%, Jakabszálláson 76,1%, Fülöpjakabon is ahol általában pesszimistábban vélekednek 50%- ban nyilatkoztak optimistán. Örvendetes, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a községek fejlődési lehetőségét kedvezőbbnek ítélik meg. IV. A helyi tudás alkalmazhatósága hasznosulásának lehetőségei IV./1. Mit gondol, a faluban élők hétköznapi tudásainak, ismereteinek, képességeinek bemutatásával, közzétételével, jobb hasznosításával javíthatók lennének-e a lakosság munka- és életkörülményei? IV./2. Ha igen, mit kellene tenni ezeknek a tudásoknak az érvényesítéséhez? Az adatok szerint a legfontosabb teendő az emberek összefogása lenne! Ezt követi az a vélemény, hogy a helyi tudásokat összesíteni kellene és megismertetni a lakossággal. A kettő közötti arányok (a közösség iránti vágy és a helyi tudás megismerése iránti szükséglet): Bugacon több mint négyszerese, Jakabszálláson kétszerese, Fülöpjakabon talán a kisközségben tapasztalható összetartás miatt ez a tendencia megfordul. A tudás helyi hasznosításának eddigi kedvező példáiról a megkérdezettek közel 40%-a tud. IV./3. Ön szerint kinek a dolga lenne ennek megtervezése, megszervezése? A Bugacon és a Jakabszálláson élők az önkormányzat feladatának tartják ezeknek a tevékenységeknek a megszervezését, Fülöpjakabon talán mert sikeresen működik a Biokultúra Egyesület az emberek többsége már társadalmiasítaná e szükséglet megoldását. Az iskolai végzettség szerinti kigyűjtés Bugacon és Fülöpjakabon az összes megkérdezettől azonos mutatókat hoz, Jakabszálláson viszont a magasabb iskolai végzettségűek álláspontja eltér a többségétől, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek többsége a feladatellátást már a civil szervezetek bevonásával láttatná el. IV./4. Van-e olyan érdeklődési köre, amelyről szívesen tudna többet, és amelyet szívesen megtanulna másoktól? A 383 megkérdezett közül 377-en válaszoltak erre a kérdésre. igen nem most nem tudok erre válaszolni IV./5. Köznapi tudásait bemutatná-e vagy közzétenné-e helybeli érdeklődőknek? igen nem most nem tudok erre válaszolni igen nem A helyi tudás hasznosságát a munka- és az életkörülmények kedvező változása tekintetében a válaszadók 81,8%-a tartja fontosnak, de mindenféleképp érdemes megjegyezni, hogy közel 20% nem tartja meghatározónak a tudás szerepét e területeken. A megkérdezettek közül 183-an egyértelműen nyilatkoztak arról, hogy a meglévő tudásukat másoknak is továbbadnák, ezzel egyfajta tanító - közvetítő szerepre is vállalkoznának. 93-an még végiggondolnák a lehetőséget/feladatot, és az összes megkérdezett 36%-a zárkózik el ettől. IV./6. Ha igen, vállalná-e, hogy az a tudás, az a tevékenység, amelyet ismer, vagy szeretne megismerni, egy helyi névjegyzékben az Ön nevével, címével megjelenjen? igen nem nem tudom

11 Az előző tábla adatai szerint az összes megkérdezett közül 183-an vállalkoznának (48%) valamilyen tudásközvetítésre, az ő számukat alapul véve, több mint 2/3-uk (75,9%) nyilatkozott arról írásban is, hogy egy majdan készülő tudástárban nevük és a közvetítendő tudásanyag nyilvánosságra kerüljön. IV./7. Ismer-e olyan, a településen vagy a közvetlen környezetében élő embert, aki különösen értékes ismeretekkel, tudással rendelkezik? A megkérdezettek közel fele tudott olyan személyről, aki az ő értékrendje szerint hasznos tudással rendelkezik. (Nevük felsorolása az elkészült jelentésben olvasható.) IV./8. Tud-e olyan, a településről elszármazottról, aki különleges ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkezik, és amelyek a település számára hasznosíthatók lennének? igen nem most nem jut eszembe (A nevek felsorolása szintén része az elkészült jelentésnek.) IV./9. Van e Önnek olyan külső, személyes kapcsolata, amely megítélése szerint a település számára hasznosítható lenne? igen nincs ilyenről tudomásom A kapcsolati tőke meglétéről, a település érdekében felhasználható lobbizás lehetőségéről a megkérdezettek 11,5%-a nyilatkozott. IV./10. Milyen szerveződési formákat ismer, amelyek segíthetik a lakosság életkörülményeinek, életminőségének javítását és a fenti ismeretek, tudások érvényre jutását? termelő, értékesítő társulás 98 szövetkezési forma 34 szervezet 8 közösség 6 nincs ilyenről tudomásom 189 egyéb 15 A válaszadók (350 fő) 54%-a nem ismer, vagy nem nevezett meg olyan szerveződési formát, amely közvetve vagy közvetlenül segíthetne a lakosság életkörülményein. 37,7%-uk nevezte meg a szövetkezési, társulási formát, 29-en az egyéb közösségi formákat. IV./11. Szükségesnek, hasznosnak látná-e a településen ilyenek működését, létrehozását? igen nem nem hiszem, hogy működne fő 80%-a mondta, hogy a településen fontos lenne ilyen (a fent nevesített) szerveződés. A kérdésre a legoptimistábban Bugacon (81%), majd Jakabszálláson válaszoltak (80,7%), náluk pesszimistábbak e formákat illetően Fülöpjakabon, de itt is 67,8% válaszolt igennel. IV./12. Mit gondol, mennyire érdeklődnének helyben ez iránt? sokan többen néhányan kevesen Az ezt megelőző tábla adatai szerint a válaszadók 80%-a fontosnak tartotta a szervezeteket a település életében, ám a fenti kérdésre már nem adtak ennyire optimista választ. A megkérdezettek 66,1%-a véli úgy, hogy e társulások iránt lenne elegendő érdeklődés. Ugyanakkor csupán 13%-uk mondta azt, hogy kevesen érdeklődnének a fenti formák iránt. A fiatalok (34 éves korig) tekintetében eltérő véleményeket kapunk településenként, Bugacon 72,7-uk, Fülöpjakabon 91,6-uk Jakabszálláson 54,7%-uk bizakodik abban, hogy a szerveződések iránt elegendő érdeklődés mutatkozik. IV./13. Reálisnak tartja-e ilyen szervezet(ek) létrehozását? igen nem A szerveződések megalakítását mennyire tartják kivitelezhetőnek, reálisnak? kérdésre, a válaszadók közel háromnegyede (74,3%) adott kedvező feleletet. IV./14. Részt venne-e a megalakításban, működtetésében? igen nem A megkérdezettek aktivitását szerettük volna megtudni, hogy ők maguk azon kívül, hogy fontosnak és megvalósíthatóságát is tekintve reálisnak vélik e a szervezeteket vállalnának-e kezdemé- 11

12 nyező szerepet. 43,3% mondta azt, hogy maga is részt venne a szervezetek alapításában és a működtetésben is. Bugacon a fiatalok 40,9%,-a a évesek 48%-a mutatott aktivitást, Fülöpjakabon ez az arány 44% és 28%, Jakabszálláson: 53,4% és 50%. 12 IV./15. Milyen szerepet vállalna? szervezésben 62 tagként 68 részt vennék az összejöveteleiken 128 A kérdésre 258-an válaszoltak, 24%-uk (a megkérdezettek közel ¼-e) részt vállalna a szervezésben, 26,3%-uk tagként dolgozna, míg a többiek kívülállóként vennének részt a szervezetek munkájában. Az mindenféleképp pozitív visszajelzés, hogy a megkérdezettek valamivel több mint fele aktivitást mutat a közösségi munka iránt. Az életkorok szerint vizsgálat azt mutatja ki, hogy a fiatalok (34 év alattiak) többsége nagyobb aktivitást mutat, mint az idősebb korosztály. IV./16. Milyen területeken lát lehetőséget a lakosság foglalkoztatásának, életkörülményeinek javítására? mezőgazdasági termékfeldolgozás 269 falusi turizmus 183 vendéglátás 86 ökoturizmus 50 sportturizmus 36 bemutatás, kézművesség 33 egyéb szolgáltatások 10 A kérdőívben leírt válaszadási lehetőségek közül a megkérdezettek legtöbbször a mezőgazdasági termékfeldolgozást jelölték meg, mint amely változást hozhat az életkörülmények javulásában. Ezt követi a falusi turizmus megnevezése, de ha a hozzá kapcsolódó egyéb felsorolt és említett tevékenységeket is ide számoljuk (vendéglátás, öko- és sportturizmus, kézműves bemutatók), akkor azt látjuk, legtöbben a vendég- és idegenforgalom fejlődésétől remélnek kedvező változást. IV./17. Milyen hiányokat tart legégetőbbnek, amelyek egy esetleges, erre irányuló program megvalósulását gátolhatják? A kérdésre adott válaszok gyakoriság szerint: tőkehiány 271 településen belüli összefogás hiánya 146 szervezési hiányosságok 134 közömbösség 118 bizalomhiány 97 személyi feltételek hiánya 70 infrastruktúra hiánya 77 törvényi szabályzók 77 megfelelő ismeretek hiánya 77 külső környezet nem megfelelő volta 22 A lakosság foglalkoztatását, életkörülményeit javító intézkedések legsúlyosabb okának a pénz hiányát említették, de előkelő helyezéseket értek el a társadalmi tőke hiányát mutató javak is mint fejlődést akadályozó tényezők. IV./18. Felmerült-e önben, hogy készségeit, ismereteit, jártasságait hasznosítaná valamilyen vállalkozási formában? igen 88 nem 229 gondolkodnom kellene rajta 25 legszívesebben alkalmazottként dolgoznék 16 A 358 válaszadó közel egynegyede (24,8%) már eltöprengett azon, hogy munkáját vállalkozási formában végezze, 64%-uk viszont még nem foglalkozott ezzel a gondolattal. Az iskolai végzettség természetesen meghatározza a lehetőségeket is: a 8 osztályt, vagy annál kevesebbet végzetteknek nem egészen 1%-a, a szakmunkások 28,9%-a, az érettségizettek 30%-a (ők azok, akik leginkább ragaszkodnak az alkalmazotti léthez), a felsőfokú diplomával rendelkezők 41,6%-a már elgondolkodott a lehetőségen, vagy éppen a kényszer teremtette állapoton. IV./19. Részt venne-e olyan képzésben (tanfolyam, átképzés), amely a vállalkozási ismereteiben meglévő hiányosságok felszámolására koncentrálva, hasznos, praktikus ismereteket nyújt? igen: 133 nem: 199 nem tudom: 30 A vállalkozási ismeretek közvetítését szolgáló képzéseken a megkérdezettek 37%-a venne részt, 8%-uk pedig gondolkodna rajta. Az adatokból az is kitűnik, hogy a részvételi hajlandóság nagyban függ a meglévő iskolai végzettségtől, amíg a 8, vagy annál kevesebb osztályt végzetteknek csupán 11,7-a jelezte érdeklődését, addig a szakmunkások 42,5, az érettségizettek 62.3, a diplomások 47,7%-a!

13 Az iskolai végzettséghez hasonlóan, az életkor is befolyásolja, melyik csoport érdeklődik a vállalkozási ismeretek iránt: a évesek 83,3%-a, a évesek 64,28%-a, 60 év felettiek 95-a. Ha nincs állása, milyen tevékenységet folytatna szívesen? A kérdőíven megjelölt válaszok: falusi vendéglátás: 23, gyógynövénygyűjtés, -feldolgozás: 15, állattenyésztés 18, növénytermesztés: 22, kézművesség (szövés, varrás, kosárfonás, bedolgozás): 16. Egyéb válaszok településenként: Bugac: nyugdíjasan semmit, kertészkedés, gyermekfelügyelet Fülöpjakab: erdei iskola, nevelőszülőség Jakabszállás: mezőgazdasági pilóta, szállítmányozólogisztikus, informatikus, képesítéseimben szívesen elhelyezkednék, továbbá szövés varrás, bedolgozás, kosárfonás, dísznövénytermesztés. IV./20. Milyen lehetőséget lát az alábbi települési adottságokban? Bugacon a válaszadók nagy százaléka az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztéseket írta le, ezek egy része a puszta hasznosításával (jó lenne, ha községi vagy helyi vállalkozók tulajdonába kerülne), az ezzel kapcsolatos szolgáltatások javításával (étterem, vendéglátás, tartalmas programok), a hagyományok felélesztését, a Fülöpjakabot ismertté tevő biogazdálkodás népszerűsítésének szükségességével foglalkozik. Fülöpjakabon a biogazdálkodás, a turizmus és a helyi termékfeldolgozás jelenik meg mint a fejlődés lehetősége. A jakabszállási fejlesztési lehetőségek a megkérdezettek véleménye szerint az idegenforgalom, s ezen belül is a működő repülőtér ehhez kapcsolása, a község és környéke turisztikai vonzerejének kihasználásával, a vállalkozások segítése, idekötése, és a már megkezdett intenzív mezőgazdasági termelés (pl. spárga) fejlesztése. Mindhárom településen a turisztikai beruházások között említik a termálvíz hasznosítását. IV./21. Hasznosnak látja-e, hogy külföldiek tanyákat vásárolnak a település környékén? igen nem A megkérdezettek 56,6%-a tartja a település (és saját) szempontjából hasznosnak, hogy a tulajdonosok külföldieknek adják el tanyás ingatlanjaikat. Ha igen, miként lehetne megtartani őket? A legtöbb válasz mindhárom településen a közbiztonság és a köztisztaság javítását, az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bővítését és a lakosság nyelvtudási szintjének emelését érinti. IV./22. Bevonhatók-e a tanyákat felvásárló kül- és belföldiek a települések közösségi életébe? igen nem nem tudom Az összes megkérdezett alig több mint egyharmada (34,2%) gondolja úgy, hogy a hosszabb-rövidebb ideje itt élő - pihenő külföldiek a helyi közösségi életbe bevonhatók. IV./23. Lát-e lehetőséget arra, hogy a szomszédságban található települések közös gazdasági programokban összefogjanak lakosaik életkörülményeinek javítására? igen nem A települések közötti együttműködésre a megkérdezettek meghatározó többsége, 76,4%-uk lát lehetőséget. Mindhárom településen magas volt az igennel válaszolók aránya, az átlagot meghaladják, vagy elérik a magasabb iskolai végzettségűek válaszai. Ha igen, milyen területeken lenne érdemes közös cselekvési programokat kialakítani? Mezőgazdaság: 208, ipar: 25, háziipar: 32, kereskedelem: 41, szolgáltatások, oktatás, egészségügy: 32, sport: 100, kultúra: 102, turizmus: 153, szabadidős programok: 124, egyéb: 16. V. Települési kapcsolatok, kohézió V./1. Átmeneti probléma, nehézség esetén kitől kérne segítséget? szomszéd 110 rokon 203 barát 110 ismerős 35 senki, magam oldanám meg 74 A legerősebb a rokoni kötelék (nyilvánvaló, hogy a faluközösségben még lehetséges az együttélés és a kapcsolatok ápolása), egyforma arányban és átlag minden harmadik embernél szerepelnek a szomszédok, a barátok mint potenciális segítők. A megkérdezettek közel egyötöde (19,47%) viszont nem számít vagy számíthat senkinek a segítségére. 13 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára

14 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára V./2. Szokott- e barátokkal, szomszédokkal, ismerősökkel beszélgetni? rendszeresen 229 gyakran 98 néha 40 egyre kevesebbet 11 nincs rá időm 4 A megkérdezettek 86%-a rendszeresen tartja a kapcsolatot, beszélget másokkal, 14% mondható magányosnak. V./3. Hány ember van a faluban, akivel találkozáskor a köszönésen túl gyakran beszélgetni is szokott? Az összes megkérdezett ismerősi köre átlagban 60 főből áll. A válaszok azonban széles skálán mozognak, az egész falu -tól a néhány főig. V./4. Kapott-e baráti segítséget az elmúlt tizenkét hónapban valakitől? igen nem nem emlékszem A válaszadók 80%-a kapott, tehát számíthat segítségre ismerőseitől, barátaitól. V./5. Öntől kértek-e, adott-e ilyen segítséget? igen nem nem emlékszem Barátoknak, ismerősöknek a megkérdezettek 87,6%-a nyújtott segítséget az elmúlt egy évben. V./6. Részt vett-e az elmúlt tizenkét hónapban valamilyen közös cselekvési programban pl. faluszépítés, környezetvédelmi akció, véradás stb? Az elmúlt évben az összes megkérdezett 22,36%-a vett részt faluszépítésben, 6%-a környezetvédelmi akcióban és 8% véradásban. V./7. Tagja-e valamilyen helyi közösségnek? A megkérdezettek 37,9%-a válaszolta, hogy tagja valamilyen közösségnek. Tagja valamilyen civil szervezetnek a 8 osztálylyal nem rendelkezők 20%-a, a 8 osztályt végzettek 28%-a, a szakmunkások 36,5%-a, az érettségizettek 51%-a és a diplomások 40,8%-a. Az életkorok alapján: a évesek 28,27%-a, a évesek 46,8%-a, a évesek 37%-a, a évesek 32,8%-a, a évesek 35,5%-a és a 80 év felettiek 44,4%-a. Különösen alacsony a közösségekben részt vevő fiatalok száma. A férfiak 40,7%-a, a nők 31,6%-a vesz részt a közösségi munkában. V./8. Honnan szerzi be a szükséges helyi információkat? önkormányzati fórumok, ülés 52 helyi média 297 barátok, ismerősök 281 Településenkénti adatok: önkormányzati fórumok, ülés helyi média barátok, ismerősök Bugac Fülöpjakab Jakabszállás A megkérdezettek első számú információs forrása a helyi média (újság, tájékoztató kiadványok) s a barátoktól, ismerősöktől származó hírek. A hivatalos önkormányzati (jelenlétet igénylő) fórumok a lakosság 13,6%-ának tájékozódását szolgálják. V./9. Ha megkérdezik, elmondja-e véleményét közügyekről? A 380 válaszoló közül a fiatalok 33,3%-a, a évesek 53,12%-a, a évesek 68,2%-a, a évesek 64,7%-a, a évesek 32%-a és a 80 év felettiek 33,3%-a nyilatkozott úgy, hogy a közügyekről elmondja a véleményét. A megkérdezettek 27,3%-ának nincs arról kedvező tapasztalata, hogy véleményére kíváncsiak lennének. 8,6% elzárkózik a véleménynyilvánítástól, 3,4% pedig teljes passzivitást mutat. Az iskolai végzettség szerinti adatok alapján a 8 osztálynál kevesebbel rendelkezők 9,25%-a, a 8 osztályt végzettek 56,25%-a, a szakmunkások

15 57,39%-a, az érettségizettek 62,24%-a és a diplomások 77,55%-a nyilvánít a közügyekről véleményt. Az iskolai végzettséggel arányosan nő a véleménynyilvánítók száma, valószínű, hogy a helyi közügyek befolyásolói is a magasabb végzettségűek közül kerülnek ki. V./10. Van-e javaslata az elhangzottakkal kapcsolatosan, amelyet mindenképpen meg szeretne osztani a kérdezőkkel? igen nem A 383 megkérdezett lakos közül 107-en éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kérdésekkel kapcsolatban felmerült gondolataikat elmondják a kérdezőknek, akik azokat rögzítették. A nagyszámú észrevétel igazolja, hogy a kérdések olyan témákat vetettek fel, amelyek a lakosságot érdeklik, s ezzel kapcsolatos megjegyzéseik vannak. A megjegyzések a helyi tudás fontosságára utalnak, az ahhoz való hozzájutás lehetőségének bővítése és társadalmi hasznosítása érdekében szólnak, de jelzik azt is, hogy a három község lakói a társadalmi tőke egyéb elemeinek mint a kohézió és az összefogás, a közös cselekvés szükségességét már felismerték. VI. A vizsgálati eredmények összegzése VI./1. Általános észrevételek A megké rdezettek számuk, életkoruk, iskolai végzettségük és nemük szerint is reprezentálják a három község lakosságát, tehát a megismert adatok alkalmasak arra, hogy abból általánosítható következtetéseket vonjunk le. Az itt élők iskolai végzettsége valamivel elmarad az országos átlagtól. A megkérdezetteknek nem egészen a fele (46,6%) dolgozik végzettségének megfelelő, tanult szakmájában. A településeken élő felnőttek nagyobb része a vizsgálat szerint nem tanult szakmájából szerzi a megélhetéshez szükséges jövedelmet. Ez a tény kritikája lehet a nem tudatos pályaválasztásnak, az oktatási rendszernek, s rámutat az egykori foglalkoztatási struktúraváltás kényszerű következményeire is. Arra a kérdésre, hogy beszél-e idegen nyelvet, összesen 53-en adtak igen választ, 313-an nemmel feleltek. A nyelvtudás az itt élőknek csupán 14%- ára jellemző, s ez azért is fontos, mert pl. az idegenforgalmáról híres Bugac községben ez az arány 13%. (Fülöpjakabnál 7%). A nyelvtudás erősen életkor- és iskolaivégzettség-függő, az átlagnál jobb az arány a fiatalok és a diplomások között! A formális képzés iránti tanulási hajlandóság a megkérdezettek 20%-ánál (minden ötödik embernél) tapasztalható. Az aktív dolgozók 2/3-a alkalmazásban áll, egyharmaduk vállalkozó. VI./2. Mihez értenek a településeken lakó emberek? Nem meglepő, hogy a helyi adottságokból adódóan a legtöbben a munkavégzéshez kapcsolódó ismeretek közül a mezőgazdasággal kapcsolatos ismereteket jelölték meg. Az említések száma 682, tehát átlagban egy személy legalább kétféle mezőgazdasági tudást jelölt meg. A válaszadók egy-egy harmada jelölt meg állattartással, földműveléssel és kertészkedéssel kapcsolatos ismereteket. Olyan speciális tudások is megjelennek a válaszok között, mint a növényvédelem (71 alkalom), a gyümölcsszemzés, az erdőgazdálkodás, a fólia alatti növénytermesztés (hajtatás), a méhészet. Bugacon és Jakabszálláson külön is megemlítették az ökológiai gazdálkodást. Az iparos munkák közé sorolt tevékenységekre összesen 405 válasz érkezett. A számszerű csökkenés a mezőgazdasági tevékenységek meghatározó volta miatt természetes, s azért is, mert a felsorolt munkák nagyobb részét férfiak végzik. A településeken élő iparosok kívülre és a község lakosai, szervezetei részére is tudnak termelni. A helyi szolgáltatáshoz kötődő, ipari tevékenységek művelőit is megtaláljuk a településeken, gép- és járműjavítók, villanyszerelők, vízvezeték-szerelők, kovácsok, cipészek, műszerészek dolgoznak a három községben vagy azok valamelyikében. Olyan specializált tudásokról is olvashatunk a kérdőívekben, mint bútorrestaurálás, hidroforszerelés, belsőépítészet. Többen itt említettek kifejezetten a szolgáltatáshoz tartozó munkákat (grillázstortakészítés, szakácsmesterség) A szolgáltatási ágak között legtöbbször (163 említés) az egészséges életmód megtartásával kapcsolatos ismereteket említették, de a tevékenységek (a foglalkoztatási táblával összevetve) alig jelentenek jövedelemforrást, inkább az egyéni és a családi életvezetésben jelennek meg. A neveléssel kapcsolatos ismereteket 73-szor említették, de ha ide számoljuk azokat a tevékenységeket, melyek az egészségneveléshez tartoznak, akkor ez a szám megközelíti a százat. E témakörben is találunk speciális tudással rendelkezőket (diabetes, mozgásfejlesztés, gyógytorna stb.) 94-en értenek a vendéglátáshoz, a kiszolgáláshoz, magas azoknak a száma, akik környezetükről és annak védelméről tudatosan gondolkodnak, 79-en tudnak gondoskodni másokról, 47-en rendelkeznek vállalkozási ismeretekkel, 15

16 23-an tudnak könyvelni, az egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat (14+9) fő jelölte meg. Virágkötészetet, dísztárgykészítést együtt 29-en említettek. Speciális tudások a horgolás, a hímzés és a fonás. A tudás alapú társadalom egyik fő mutatója, hogy hányan birtokolják az infokommunikációs technikákat. Alapfokú számítógépes ismeretekkel a három településen a megkérdezettek 38,6%-a rendelkezik, de ismeretei bővítésére, kapcsolattartásra, kommunikációra már csak 23,2% tudja használni! A használók többsége fiatal: ahogy nő az életkor, úgy csökken az információszerzés és -továbbadás esélye. 706 megkérdezett a mindennapi, praktikus tudáshoz kapcsolódó választ jelölt meg. A válaszok magas száma és sokfélesége jelzi, hogy a helyiek a megtermelt növényi termékeket és a tenyésztett jószágokból nyert élelmiszereket sokféleképpen dolgozzák fel és hasznosítják. A termelt és gyűjtött növényekből előállított ételek, italok helyi speciális értéket képviselnek. Amatőr művészeti tevékenységgel valamilyen szinten (egyénileg, esetleg közösségben) 165-en foglalkoznak (énekelnek, rajzolnak, táncolnak), a hagyományápolás területén legtöbben (93-an, a megkérdezettek 24%-a) a nótázást említik, ezt követik a népi kismesterségek (22%), a helyi szokások ismerete (20%). A települések történetével a nyilatkozók 11,7%-a foglalkozik. A szabadidős tevékenységeken belül a sportoláshoz is kötődő tevékenységek közül kiemelkedik a kerékpározás, második helyre került a horgászat, ezt követi a túrázás. A tevékenységek többsége aktivitást és kreativitást vár el művelőjétől. A technikai sportnak számító motorozás is előkelő helyezést ért el. Népszerű a lovassport, illetve több említésben szerepelnek a különböző extrém sportok. A megkérdezettek több mint 20%-a vállalt szervező - vezető feladatokat a gyermekek és a felnőttek összefogása, szolgálata érdekében. Magas a közösségi munkát szervezők, a kapcsolattartók és a helyi információs közművekben közreműködők száma, s ez a helyi társadalom szervezettségét segít(heti) elő. 16 VI./3. Mit gondolnak saját településükről, életkörülményeikről? Mindhárom településhez erős szálak kötik a lakóikat. 91,8%-uk nyilatkozott pozitívan a településről. Tízből 9 ember itt tervezi leélni életét. Az elvágyódók között a középkorúak vannak többségben. Nem egyértelműen meggyőző képet kaptunk a Mit gondol, mennyire tartanak össze itt az emberek kérdésre. Pozitív előjelű válaszokat kaptunk (52%), de igen magas azoknak az aránya, akik egy régebbi, általuk jobbnak tartott állapotra emlékeznek. Az emberek többsége (57%) bízik abban, hogy van jövője a településeknek, s a fiatalabbak általában optimistábbak e kérdésben. Azt gondoljuk, a településhez való kötődés olyan erőforrás-tartalékot jelent, amelyet minden községnek, közösségnek ki kell aknáznia. Ha a kötődés erős, akkor fel lehet használni azoknak a közösségi feladatoknak az ellátására, amelyek helyi - társadalmi szükségletként jelennek meg, de hiányzik hozzá az intézményesült szervezetek rendelkezésére álló anyagi forrás. Ilyen lehet például a faluszépítés, a környezetvédelem, a köztisztaság, vagy a szociális gondoskodás és a közművelődés is. VI./4. A helyi tudás alkalmazhatósága, hasznosulásának lehetősége A megkérdezettek 80%-a, tehát négyötödük fontosnak tartja a tudást az életfeltételek javulása érdekében. Ahhoz, hogy ez érvényesülhessen, a legfontosabb teendő az emberek összefogása, ezt követi az a vélemény, hogy a helyi tudásokat összesíteni kellene, majd megismertetni a lakossággal. Az adatok azt is megmutatják, hogy mely települések azok, ahol különösen hiányolják a közösségeket, az emberek összefogását. Bugacon és Jakabszálláson egyértelműen az önkormányzat feladatának tartják ezeknek a tevékenységeknek a megszervezését. Helyiektől szívesen tanulnának 172-en, és 183-an (48%) vannak, akik valamilyen tudásközvetítésre vállalkoznának. Az ő számukat alapul véve több mint 2/3-uk (75,9%) nyilatkozott arról írásban is, hogy egy majdan készülő tudástárban nevük és a közvetítendő tudásanyag nyilvánosságra kerüljön, köztudomásúvá váljék. A megkérdezettek közel fele tudott olyan helyi személyről, aki az ő értékrendje szerint hasznos tudással rendelkezik, s egynegyedük említett ilyen értékkel rendelkező elszármazottakat is. A válaszadók (350 fő) 54%-a nem ismer, vagy nem nevezett meg olyan szerveződési formát, amely közvetve vagy közvetlenül segíthetne a lakosság életkörülményein. 37,7%-uk nevezte meg a szövetkezési, társulási formát, 29-en az egyéb közösségi formákat, de ugyanakkor 80%-a fontosnak tartotta a szervezeteket a település életében, megalakulásukra pedig reális esélyt lát. A megkérdezettek ¼-e részt vállalna a szervezésben, 26,3%-uk tagként dolgozna, míg a többiek kívülállóként vennének részt a szervezetek munkájában. A többség aktivitást mutat a közösségi munka iránt.

17 Az életkörülmények javulásában szám szerint legtöbbször a mezőgazdasági termékfeldolgozást jelölték meg, amely változást hozhat. Ezt követi a falusi turizmus megnevezése, de ha a hozzá kapcsolódó egyéb felsorolt és említett tevékenységeket is ide számoljuk (vendéglátás, öko- és sportturizmus, kézműves-bemutatók), akkor azt látjuk, hogy a legtöbben a vendég- és idegenforgalom fejlődésétől remélnek kedvező változást. A lakosság foglalkoztatásának, életkörülményei javulásának legfőbb akadályát a pénzhiányban jelölték meg, de előkelő helyezéseket értek el a társadalmi tőke hiányát mutató javak is mint fejlődést akadályozó tényezők. A vállalkozási készség a három településen egyformán életkor- és iskolaivégzettség-függő. A 358 válaszadó közel egynegyede (24,8%) fejében már megfordult, hogy munkáját vállalkozási formában végezze, 64%-uk viszont még nem foglalkozott ezzel a gondolattal. A vállalkozási ismeretek közvetítését szolgáló képzéseken a megkérdezettek 37%-a venne részt, 8%-uk pedig még gondolkodna rajta. Az adatokból az is kitűnik, hogy a részvételi hajlandóság nagyban függ a meglévő iskolai végzettségtől. A fejlődés lehetőségeit a helyiek a már meglévő adottságok fejlesztésében látják. Bugacon az idegenforgalomra és az ide kapcsolódó többi szolgáltatásra (vendéglátás, lovas turizmus, rendezvények), Jakabszálláson a repülőtérre és a település kedvező megközelítésére, a környék előnyös vendégfogadó hagyományaira építenek, Fülöpjakabon pedig a természet közeli gazdálkodás gyakorlatára. Ezek mellett a még csak lehetőségként jelentkező termálvíz hasznosítását tartják fontosnak. A válaszok nagy százaléka nevesíti vagy burkoltan tartalmazza azoknak a helyi tudásoknak a feltárását és azok megőrzését, amelyek a fenti célok megvalósulását elősegítik. A településeken élők nem tartják fontosnak a külföldi ingatlantulajdonosok jelenlétét, ezzel szemben hasznosnak és erősítendőnek vélik a szomszédos községek közötti együttműködést. Közös cselekvési programok kidolgozását látnák szívesen a mezőgazdaság, a turizmus, a rendezvények szervezése és a kultúra területén. VI./5. Települési kapcsolatok, kohézió A három településen az emberi kapcsolatok közötti legerősebb kötelék a rokoni, mivel e helyeken még együtt élhetnek a különböző generációk, illetve a hagyományos falusi életmód sok alkalmat teremt arra, hogy ünnepeken és dolgos hétköznapokon is együtt legyenek a családtagok. Egyforma arányban és átlagban minden harmadik embernél szerepelnek a szomszédok, barátok mint potenciális segítők. A megkérdezettek közel egyötöde (19,47%) viszont nem számít vagy nem számíthat senki segítségére. A válaszadók 86%-a rendszeresen tartja a kapcsolatot szomszédjaival, barátaival, 14%-uk viszont magányos. Az elmúlt egy évben a megkérdezettek 87,6%-a nyújtott és 80%-a kapott segítséget, 22,36%-uk vett részt faluszépítésben, 6% környezetvédelmi akcióban és 8% véradásban. Ezek az aktivitások természetesen a helyi megszervezett események számától is függenek. 37,9%-uk tagja valamilyen közösségnek, a szervezeti tagság az adatok szerint nagyban függ az iskolai végzettségtől. Az életkorok szempontjából vizsgálva, szembetűnő a közösségekben részt vevő fiatalok kevés száma. A megkérdezettek első számú információs forrása a helyi média (újság, tájékoztató kiadványok) s a barátoktól, ismerősöktől származó hírek. A hivatalos önkormányzati fórumok a lakosság 13,6%- ának tájékozódását szolgálják. A fiatalok 33,3%-a, a évesek 53,12%-a, a évesek 68,2%-a, a évesek 64,7%-a, a évesek 32%-a és a 80 év felettiek 33,3%-a nyilatkozott úgy, hogy a közügyekről elmondja véleményét. A megkérdezettek 27,3%-ának nincs arról kedvező tapasztalata, hogy véleményére kíváncsiak lennének. 8,6% elzárkózik a véleménynyilvánítástól, 3,4% pedig teljes passzivitást mutat. Az iskolai végzettséggel együtt arányosan nő a véleménynyilvánítók száma. 107-en éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kérdésekkel kapcsolatban felmerült gondolataikat elmondják a kérdezőknek, akik rögzítették azokat. A nagyszámú észrevétel azt igazolja: a kérdések olyan témákat vetettek fel, amelyek a lakosságot érdeklik, s ezzel kapcsolatos megjegyzéseik vannak. Az észrevételek a helyi tudás fontossága, elsajátítási lehetőségének tágítása és társadalmi hasznossága érdekében szólnak, de jelzik azt is, hogy a három község lakói már felismerték a társadalmi tőke egyéb elemeinek mint a kohézió, az összefogás és a közös cselekvés szükségességét. VI./6. Javaslatok a települési vezetők részére a helyi tudás összegzésének érdekében 1. A vizsgálat Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab és Jakabszállás községekre egyenkénti és együttes, általánosítható eredményeket tárt fel. A bemutatott adatok és azok elemzése olyan értéket képviselnek, mely közösségi vagyont képez. További hasznosítása érdekében javasoljuk 17 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára

18 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Polyák Albert Három homokhátsági település tudástára tudástérkép elkészítését, mely megkönnyíti a használatot minden érintett számára, ezáltal a közösségi tudást minden érdekelt számára elérhetővé teszi; a közösségi tudás megosztásának bátorítását, a kimondatlan tudás kifejezését; az új tudás létrehozását és a szellemi tőke jobb kihasználásának ösztönzését. 2. Az elemzések azt bizonyítják, hogy a lakosság iskolai végzettsége az egyes ismeretek megszerzése (pl. idegen nyelv), a tanulási hajlandóság és a képesség fejlesztése területén, valamint a közösségi aktivitásokban meghatározó. Javasoljuk a településeknek, hogy településfejlesztési koncepciójuk készítésekor, vagy akár önálló szakmai stratégiaként határozzák meg az élethosszig tartó tanulás (LLL) helyi fejlesztési teendőit. 3. Az önkormányzatok bővítsék a meglévő, közösségi használatú infokommunkációs bázisukat, és segítsék az idősebb korosztály ilyen irányú képzését. 4. A jelenlegi nem-formális és informális képzési formák felhasználásával fejlesszék a lakosság vállalkozási készségét annak érdekében, hogy a kor kihívásainak egyre többen megfeleljenek. 5. Az elemzés IV./ alfejezeteiben leírtak alapján vizsgálják meg, hogy milyen, az életminőséget javító szervezet hozható létre közösségi öszszefogással. 6. A helyi identitás és a közösségi cselekvések erősítése érdekében támogassák a különböző művelődési és segítő szervezetek működését és újak alapítását. Hagyományos ünnepeik alkalmával segítsék a helyi és a kistérségben élő alkotó emberek és munkásságuk bemutatását. VII. A tudásszükséglet és az előzetes tudás összefüggései Az oktatás hatékonyságára irányuló elemzések két fontos következtetést jeleznek: egyrészt szükség van azon tudásbeli előfeltételeknek az azonosítására, amelyeknek a hiánya kudarcra ítéli a következő tanulási folyamatot; másrészt az új tudás befogadásának lehetőségét és megtanulásának hatékonyságát meghatározzák a már meglévő ismeretek. A legegyszerűbb észlelési, információ-feldolgozó folyamatokat is meghatározza a korábbi tapasztalat, a már kialakult információ-együttesek, sémák összessége. Az iskolából kikerülők egy jelentős csoportja, amely töredékes tudással fejezi be az oktatás valamelyik szakaszát, eleve hátránnyal indul a tanítás következő szintjén, hiszen nem rendelkezik azokkal az előzetes fogalmakkal, amelyek segítségével 18 az új fogalmak bevezetésére sor kerülhet, és nem birtokolja azokat a készségeket, amelyek beépülhetnek az új, kialakítandó készségekbe. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a felnőttek tudása mind több, iskolán kívüli forrásból származhat. Egyre gyakrabban előfordul, hogy már a tanulás megkezdésekor rendelkeznek annak a tudásnak egy részével, amelyet egy tanítási folyamat célul tűz ki. Erről a vizsgálat számos példát, vagy részelemet mutatott ki. Fontos ezért arra gondolni, hogy az előzetes (már meglevő) tudás és az elsajátítandó (mások által meghatározott célként megjelölt) tudás között jelentős átfedések lehetnek. Ezért mind határozottabban jelenik meg az igény, hogy a formális képzés során iskolában, illetve szervezett felnőttoktatás keretében ne kényszerüljenek a tanulók olyasminek a tanulására, amit már eleve tudnak. A másik fontos szempont, hogy az új ismeret megszerzésére fordított időt rövidíteni, a költségeket csökkenteni lehet, ha a képzésben részt vevők a már birtokolt tudásukat elismertethetik és idejüket csak annak tanulására fordítják, amit még nem tudnak. A korábbi formális tanulmányok során szerzett tudás elfogadása, beszámítása elméletileg egyszerű, a gyakorlatban azonban ezzel kapcsolatban is számos jogi, anyagi és oktatásszervezési probléma jelentkezik. Az informális keretek között megszerzett tudás birtoklásáról gyakran még maga a képzésre jelentkező személy sem tud. Ezért a már meglevő tudás feltérképezése és elismerése kifinomult értékelési eljárásokat, tudásszintmérő módszereket igényel. Magyarországon a felnőttképzés jogi kereteit a felnőttképzési törvény határozza meg (2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről ). A törvény többek között a képzőhelyek és a képzési programok akkreditációjának szabályairól rendelkezik. Az előzetes tudás elismerését a törvény 17. paragrafusa írja elő a következőképpen: (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek előképzettségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. A törvény tehát a képzésre jelentkező személy részére lehetőségként kínálja fel, a képzőhely számára viszont kötelezettségként írja elő az előzetes tudás beszámítását. A törvény e helyütt nem specifikálja, mit jelent az a felmérés, amelyet a jelentkező kérhet, mit jelent az értékelés és a figye-

19 lembe vétel, amelyre a törvény a képzést folytató intézményt kötelezi. A szakmai szempontokat, a törvény szellemét és a képzendő személy érdekeit figyelembe vevő értelmezés azonban az lehet, hogy a képző hely a felmérés és az értékelés alapján ismerje el a képzésre jelentkező személy mindazon tudását, amely a képzés céljai között szerepel, és értelemszerűen ne kötelezze az e tudáshoz vezető tanulási folyamatra. A törvény szövege ebben a tekintetben továbbmegy a képzettek érdekeinek képviseletében, mint amit az előzetes tudás elismerésére kialakított rendszerek alapelveinek egyszerű átvétele jelentene. Az (1) bekezdésben ugyanis az is szerepel, hogy a felnőttek képességeihez is igazodnia kell a képzésnek. Nem csak az iskolarendszerű, hanem a non-formális képzésben is ugyanekkora szerepe van az előzetes tudás felmérésének. Arra sokszor nincsenek meg a feltételek, hogy ezt a művelődésszervező bonyolult vizsgálatokkal tárja fel, de ahhoz, hogy egy jól sikerült ismeretterjesztő előadás vagy sorozat sikeres legyen, pontosan be kell mérnie a résztvevők ismereteit s elvárásait is. Csak ezek alapján tudja megtervezni a képzés tartalmát és meghatározni az előadó személyét. Mindezek fontos szakmai - cselekvési technikák a hatékonyabb közművelődési és felnőttképző munka jobb teljesítéséhez, de arról ne feledkezzünk meg ha valóban azt akarjuk, hogy a művelődés (műveltség) a társadalmi tőke alakító tényezőjévé váljon, a helyi életminőséget javítsa, csak úgy érhetünk el eredményt, ha figyelembe vesszük a helyben lakók már meglévő tudását, motivációit, a jövőjükre vonatkozó elképzelésüket, és csak ezekre alapozva készíthetjük el a szakmánkra vonatkozó stratégiai tervünket. Felhasznált irodalom: A. Gergely András: Urbanizált méhkas, avagy a helyi társadalom. MTA Politikai Tudományok Intézete - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999., 128 p. Csapó Benő: Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Kutatási zárótanulmány, NFI, Budapest, p. 19

20 Hajnal Ágnes mûvelôdôk Hannover és Darmstadt Két közösségfejlesztési esettanulmány Németországból 1. Hannover Kultúrák és generációk találkozása Az egyre összetettebbé váló világban a különböző csoportok nemcsak érdekeikben, hanem mindennapi kultúrájukban és nyelvhasználatukban, valamint kommunikációs struktúráikban is jelentősen különböznek egymástól. E projektet azért választottam ki, mert témáját aktuálisnak tartom, hiszen a mindennapi életben sokszor megtapasztaljuk a kulturális és az életkori sajátosságokból adódó problémákat. Ahogy a cím is mutatja, ez egy nagyon izgalmas és véleményem szerint igen nehéz területe a közösségben végzett munkának. Agnes Skowronneck több mint 15 éve tevékenykedik a tartományi fővárosban, Hannover- Mittlefeldben, eleinte közösségfejlesztőként, később kerületi menedzserként. Város-felújítási szak emberekkel és egy nagy lakásépítő társasággal dolgozik együtt annak érdekében, hogy javítsák a városrész lakosainak életfeltételeit. Esettanulmányom az ő beszámolója alapján készült. Mittelfeld egy öregebb városrészből, egy polgári házas központból és néhány, a 30-as és az 50-es években épült lakóövezetből áll. Néhány éve Szociális város elnevezésű projekteket támogatnak a Bund-Länder-Programm (Szövetség tartományok program) keretében. Több szociális projekt is beindult, különösen sikeres közöttük a Kéz a kézben elnevezésű, amelyben már tapasztalatokat is meg tudtak fogalmazni. A török zászlóval kezdődött A történet egy lelkes mittelfeldi magánakciójával kezdődött, aki a helyi lakosok felháborodására török zászlót tűzött ki a szabadidőcentrumra. Ez az ember megígérte a török fiataloknak, hogy ha a foci vb-n Törökország nyer, nemcsak a kerületi és a német zászlót teszi ki, hanem a törököt is. Aztán a törökök kikaptak, és mivel a fiatalok nagyon szomorúak voltak, vigasztalásképpen mégis kitette a zászlót. A török fiatalok nagyon örültek, a helyi lakosok viszont panaszkodtak és feltették a kérdést: Németországban vagyunk egyáltalán? Amikor Agnes ezt meghallotta, azt javasolta, hogy rendezzenek egy zászlóparádét, oly módon, hogy minden héten más-más nemzet zászlaja lobogjon kint, amelyet össze lehetne kötni egy-egy rendezvénnyel, felolvasással vagy diavetítéssel. Munkájuknak a Kéz a kézben mottót választották, azzal a szándékkal, hogy minél több embert sikerüljön összehozniuk. Agnes a városrészben végzett munkája során felismerte, hogy a kulturális különbségekből adódó problémákat a lehető legegyszerűbb módon kell megközelíteni. Készítettek egy vizsgálatot az interkulturális szomszédságokkal kapcsolatban, és az eredmények azt mutatták, hogy rejtett interkulturális konfliktusok élnek a területen. A felmérést személyes beszélgetések tanulságait öszszegezve készítették el. E módszer egyébként hasonlóan működik, mint hazánkban a személyes interjúkészítés a közösségi fejlesztő munka kezdeti szakaszában. A Kéz a kézben Kultúrák és generációk találkozása (Hand-in-Hand Begegnung der Kulturen und Generationan 2003) projekt háttere az, hogy az adott városrészben sok nemzetiség él: 70 félét számoltak meg! Elhatározták, hogy ezt az adottságot pozitívumként kezelik és előtérbe helyezik. Csatlakoztak a 2001-es rasszizmus elleni projekthetekhez. A különböző generációkat is bevonták a programba, mert nyitni akartak az e kerületben élő idősek felé is. A munka kezdetekor minden, a téma iránt érdeklődő csoportot és kezdeményezést meghívtak. Mindenki önkéntesként vett részt a munkában. Fontosnak tartották, hogy rászánják az idejüket, és ne csupán egy akcióhetet szervezzenek valamiért vagy valami ellen. A kerületben élők igen elkötelezettek voltak, mert az ilyen programok mindig valami pluszt jelentenek számukra. Megállapodtak a tevékenység időbeni ütemezésében. Felvetődött, hogy fél évet szánnak erre a munkára, de többek javaslatára egy évben állapodtak meg. Abból indultak ki, hogy minden dolgot lehet fejleszteni, és a folyamatért a benne részt vevők a felelősek. A közösségfejlesztő csak a kapcsolatépítés területén 20

21 ajánlott fel segítséget. Nem akartak mindenáron új projekteket elindítani, s az intézmény már tervezett eseményeit is e mottó alá próbálták besorolni. A közösségfejlesztő a munka során hangsúlyozta: az a fontos, hogy nyugodtan lássanak neki a munkának, és az ne újabb nyomást, hanem örömet hozzon az életükbe. A kerületben a népességcsoportok közötti közömbösség és irigység egyaránt érzékelhető volt, kialakult a mi és ők hangulat. Ezen is szerettek volna változtatni a Kéz a kézben közösségfejlesztői projekttel. Fontosnak tartották, hogy megteremtsék a kommunikáció helyeit a szomszédságokban. Ehhez hasonlóan az etnikumok és a korosztályok közötti párbeszédet is ki akarták alakítani, s természetesen olyan témákat kellett találniuk, amelyek mindenkinek az érdeklődését felkeltették. Sikeres együttműködés Egy napközi otthonos óvoda Jó éjt! történeteket akart felolvasni a gyerekeknek a délutánonként szokásos tévénézés helyett. Ide a más otthonokba járó gyerekeket is meghívták egyszer egy hónapban, tehát az év folyamán összesen tizenkétszer. A projektben részt vevők jól együtt tudtak dolgozni. Készítettek egy táblázatot, melyben minden program és a kívánt partnerek is szerepeltek. A közösségfejlesztő folyamatosan arra ösztönözte őket, hogy keressenek további személyeket, akik be tudnának kapcsolódni a programba. Az interkulturális konfliktusok enyhítése érdekében két rendezvényt szerveztek, mely Kelet- Poroszországot mutatta be a megjelenteknek. A szervezők tisztában voltak azzal, hogy egy ilyen akcióval még nem lehet áttörő sikert elérni. Mindenesetre foglalkoztak a témával, és kifejezték, hogy elutasítják a kirekesztést, és elfogadják az ott együtt élő nemzetiségek sokszínűségét. (A projekt plakátjain az emberek körvonalai kéz a kézben egy sort alkotnak). Nem az volt a közösségfejlesztői munkában részt vevők célja, hogy mindenképpen meggyőzzék az embereket, hanem azt akarták elérni, hogy az itt élők lássák: foglalkozni kell ezzel a témával! A sikert az tette lehetővé, hogy a kerületben létezett egy kerületi kör, mely a kapcsolatban álló intézményeket foglalja magában. Ehhez csatlakozott a közösségfejlesztés, és szükség volt jó ötletekre is, amelyek megmozgatják az embereket. Minden intézmény maga volt felelős a rendezvényért, a tervezésért, a nyilvánosságot szervező munkáért, a finanszírozásért, a lebonyolításért és a dokumentációért is. A közösségfejlesztő csupán egy táblázatot készített segítségül a dokumentációhoz, és fontosnak tartotta, hogy az aktív közös cselekvésen túl meg tudják fogalmazni tevékenységük hatásait. Négyhetente szerveztek találkozót, ahol megbeszélték terveiket, és megvitatták az éppen zajló rendezvények tapasztalatait. A projekt ma és holnap Egy év eltelte után a közösségfejlesztő már vonakodott elvállalni a találkozók moderálását és rendszeres találkozók szervezését, a helyiek mégis ezt igényelték. Szükségesnek tartották, hogy a projekteket továbbfejlesszék, kapcsolatokat és támogatásokat közvetítsenek, és hogy így újabb együttműködések szülessenek. Felvetődött, hogy jó lenne egy záró rendezvényt tartani, melyen az együttműködő intézmények bemutathatják akcióikat vagy azokat a személyeket, akik aktívan közreműködtek. Azért tartják újdonságnak és sikeresnek a Kéz a kézben programot, mert az effajta lazább kapcsolódás tovább folytatható. A projekt sikeréhez hozzájárul, ha létezik egy jól működő hálózat, de a közösségfejlesztőnek még ebben az esetben is új kommunikációs vonalak kiépítését szükséges ösztönöznie, valami újat szerveznie, melyből az érintettek fejlődni tudnak. Agnes véleménye szerint nem lenne sikeres egy ilyen munka, ha a közösségfejlesztő mindenáron ragaszkodna saját ötletéhez és rá akarná erőltetni a saját elképzeléseit a helyiekre. E meglátása jól illeszkedik a magyar szakmai felfogáshoz is. Nagyon fárasztónak találja azokat a bezavaró személyeket, akik a munka során csak a saját igazukat hajtogatják és azt gondolják, hogy ők mindig mindent jól csinálnak, de ettől eltekintve, a lakosokkal való együttműködést mindenképpen fontosnak tartja. Az ismertetett közösségfejlesztői munka rámutat arra, hogy a konfliktushelyzetek hogyan serkentik a közösségi részvételt a helyi lakosok életében. E projekt terve hosszú mérlegelésből fejlődött ki, az emberek igényeihez alkalmazkodva. Felismerték, hogy a hálózatok nem önmagukat fenntartó struktúrák, hanem állandóan ápolniuk kell őket Darmstadt a változás folyamatának felkarolása A következőkben egy olyan közösségfejlesztői munkát mutatok be, amely Darmstadt egyik elővárosában, Arheilgenben, a Rodgaustraße/Messeler Straße telepen zajlott le, Jürgen Maier aktív közreműködésével. Jürgen 1975 óta dolgozik itt közösségfejlesztőként. Szociális munkásként kezdett a Darmstadt-Arheilgen-i Szociális Központban, 1993 óta pedig szociális és városrész-fejlesztési referensmûvelôdôk - Közmûvelôdés Hajnal Ágnes Hannover és dramstadt

22 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Hajnal Ágnes Hannover és dramstadt ként dolgozik a Hesseni Szociális Központok tartományi munkaközösségében. Az esettanulmányt az ő beszámolója alapján építettem fel. Az első lépések Jürgen 1974-ben, egyetemistaként kezdett dolgozni a darmstadti telepen, az Evangélikus Főiskola projektjében. A megközelítőleg 600 lakosú telep Darmstadt egyik elővárosának szélén fekszik. Lakossága túlnyomórészt egyszerű lakásokban élő bevándorlókból, akkoriban leginkább olasz családokból állt. Jürgen egy közösségfejlesztő csoportban dolgozott itt 17 éven át. A közösségfejlesztési projekteket hivatalosan kezelő intézmények a Caritasverband (Caritas Egyesület) és a Diakonische Werk (Diakónus Szervezet, Diakónia), a finanszírozás is az ő feladatuk. A munka kezdetén az életviszonyok javítását tűzték ki célul, a helyi lakosokkal együtt. Ennek egyik első lépéseként napközi otthont építettek a gyermekek számára, hogy nyugodt körülmények között tudják megírni a házi feladatukat. A közösségfejlesztők munkájuk fókuszába ezután a közeli hajléktalantelepek fejlesztéseit állították. A munkát lényegében a két ellátó szerv saját forrásaiból, valamint 2003-ig a Hesseni Szociális Minisztérium hozzájárulásaiból finanszírozták. A megbízásukhoz tartozott az is, hogy gondoskodjanak a hajléktalanság elkerüléséről. Ennek érdekében közös munkacsoportot hoztak létre az e témával foglalkozó darmstadti Pszichoszociális Munkaközösséggel (Psychosozialen Arbeitsgemeinschaft). Ez az együttműködés sikeresnek is bizonyult, a 90- es évek elején létrejött egy lakásbiztonsági iroda (Wohnungsicherungsstelle). A munka egyik előfeltétele a kezelők megbízásának elnyerése volt, mert ez tette lehetővé a folyamat beindítását. A kezelők örültek annak, hogy a közösségfejlesztők bekapcsolódnak, és ezzel őket is motiválják. Először csak az anyagi háttér biztosítása végett vonták be a Caritas Egyesületet és a Diakóniát, de a közösségfejlesztők felismerték, hogy hasznos lehet a velük való érdemi együttműködés is, mert olyan célokat tűztek ki, melyekben a Caritasnak és a Diakóniának már több éves tapasztalata volt, hiszen a szegénység leküzdésében és a szociális segítségnyújtás átalakításában akartak előrehaladni. Jürgen beszámol a következő lépésről is. A hesseni tartomány az LAG Szociális Központ anyagi hozzájárulásával pénzügyi támogatást engedélyezett egy ipartelepen fekvő lakótelep számára, mégpedig lakásszanálásra és egy közösségi ház építésére. Amikor erről értesült a közösségfejlesztői 22 csapat, azt javasolta a Caritasnak és a Diakóniának, hogy egy közösségfejlesztési kezdeményezéssel vegyék át ennek a közösségi háznak a kezelését. E munkához koncepciót is készítettek. A közösségfejlesztők megkapták a kezelő intézmények megbízását, és a koncepció végül érvényre jutott: a közösségi házat a lakosság működteti. A 80-as évek közepén létrejött egy második közösségfejlesztési projekt is. A telepeken végzett munkán túl a közösségfejlesztők figyelemmel kísérték azt is, hogy mi történik Darmstadt városában. Olyan kezdeményezéseket támogattak, melyek segítették megelőzni a városban a hajléktalanság újratermelődését és azt, hogy ezáltal új nyomás nehezedjen a telepre. Az ő lobbitevékenységüknek is köszönhetően jött létre a városban a már említett lakásbiztonsági iroda. Bizalom a régiók közti együttműködésben Az Evangélikus Főiskola projektjében dolgozó közösségfejlesztők együttműködtek az LAG Szociális Központtal (LAG Soziale Brennpunkte), mely hasonló gondolkodásmódja és hálózati munkája révén támaszt nyújtott nekik is. Korábban Jürgen is munkatárs volt az LAG-nál és a Caritas Szövetség tapasztalatai alapján mindkét kerületben bizalmat szerzett az LAG számára ben egy EU-projekt indult el, amelyet az LAG akart kezelni. Négy hesseni városrészben ún. városrészműhelyeket (Stadtteilwerkstätten) hoztak létre, ezt a Drittes System und Beschäftigung (Harmadik rendszer és foglalkozás) elnevezésű EU-projekt finanszírozta. A kétéves projekt lényege az volt, hogy a harmadik szektor szabad kezelőként szervezzen foglalkoztatási projekteket és ebből hozzon létre hálózati struktúrát. Ennek keretében létrejött egy darmstadti projekt is. A harmadik városrész Darmstadt-Eberstadt- Dél más telepstruktúrával rendelkezett, túlnyomórészt szociális lakásoknak építették a 60-as évek végén, a 70-es évek elején. A lakások nem voltak rossz állapotban, de a 90-es évek közepén változást lehetett észlelni a lakosság összetételében: nőtt a migráns beköltözők száma és számos cigány család is beköltözött. A nyelvi, szociális és kulturális hovatartozásbeli s a polgárjogi különbségek újabb kihívást jelentettek a közösségfejlesztés számára. A közösségfejlesztők lakógyűléseket szerveztek, civil szervezetek megalakítását kezdeményezték. Érezték, hogy ez a munka más, mint a klasszikus telepeken, mert itt sokkal nehezebb volt elérni a lakosokat. Reggelente kimentek a telepeken lévő újságos standhoz és az ott beszélgető emberektől tájékozódtak a helyiek ügyeiről, problémáiról. Ebben

23 a városrészben a több mint 3000 lakossal más volt a munka dimenziója, mint a pár száz fős telepeken. A városrész azzal nyert perspektívát az EUprojekt lezárultával, hogy Eberstadt-Dél-t felvették a Szociális város projektek közé, melyeket a Szövetség - Tartományok program támogatott. Kézenfekvő volt tehát, hogy itt folytassák a munkát, mivel a két év alatt már kialakultak működő kapcsolatok, sőt, már saját irodájuk is volt. Nagyon közel áll a hazai közösségfejlesztési elvekhez az a gondolat, amelyet a Darmstadtban dolgozók is megfogalmaztak a maguk számára. Szerintük a közösségfejlesztésnek nem az a célja, hogy valahol hosszabb időre letelepedjen és berendezkedjen, hanem az, hogy észrevegye és felkarolja a zajló változási folyamatokat. Egy másik darmstadti projekt Darmstadt- Kranich-steinben zajlik a Szövetség Tartományok programjában, a Szociális város keretében. A közösségfejlesztési folyamat kezeléséért itt is pályázott a Caritas és a Diakónia. Az LAG a feladatok és a funkció tisztázására koncepcionális javaslatokat készített, amelyek ennél a projektnél is beváltak. Azt képviselték, hogy a Szövetség Tartományok programnak, a Szociális város keretében két partnerre van szüksége, egyrészt egy tervezési megbízottra a darmstadti várostervezési iroda munkájának irányítására, másrészt egy közösségfejlesztési megbízottra. A városban egy aktív városi szociális szolgálat is működik, amely már régóta közösségfejlesztési irányultsággal dolgozott, az megkérdőjelezte, hogy szükség van-e egyáltalán a közösségfejlesztés más formájára. Ezt a kérdést a kezelő intézményeknek, a Caritasnak és a Diakóniának is meg kellett válaszolnia a maga számára. A közösségfejlesztők úgy vélték: jó, hogy létezik egy szociális szolgálat, amely a területre orientálódik, ám ez a közösségfejlesztés komplex megközelítését nem helyettesíti. Jürgen kiemeli, hogy a helyi önkormányzat a 70- es évek óta lépésről lépésre megértette és befogadta a közösségfejlesztés munkaelveit. Meglátásom szerint ebben nyilvánul meg e közösségfejlesztési munka sikere, mert hatásai a helyi folyamatokon túl a szervezetekben és a közigazgatásban is megmutatkoznak. Közösségfejlesztő projektek városszintű szövetsége A Szociális város programról Jürgen azt fogalmazza meg, hogy a siker kulcsa a polgárok aktív részvétele, ezért minden projektben kezdeményezni kell a lakosok közreműködését. A Szövetség Tartományok programban is ez a prioritás, mert azt mondják, csak akkor van egy programnak sikere, ha az hosszan tartó és a lakókat elismerik lakóterületük szakembereiként. Természetesen a Darmstadtban zajló munkának is van ehhez némi köze. Az ottani nagy kezelők a közösségfejlesztő elveket elfogadták, azokat a magukévá tették, részben a saját struktúrájukra vonatkozólag is. A közösségfejlesztők nemcsak egy kicsi telep polgáraira és az önkormányzatra hatottak, s nemcsak a darmstadti szociális térség egészére, hanem a kezelő intézményekre is. Sok más városban is létezik közösségfejlesztő projektek szövetsége (például Giessenben a GWA Szövetség ), habár nem olyan kiforrott formában, mint Darmstadtban. A 80-as évek eleji munka során Arheilgenben létrejött a Verein für berufliche Bildung und Förderung von Frauen BAFF (A Nők Szakmai Képzésének és Támogatásának Egyesülete), melynek tevékenysége kiterjedt a városra, s a mai napig központi és városrészi vonatkozásai is vannak. Városrész-Café BAFF néven létrehoztak egy kávézót is. Ami Darmstadtban kifejlődött, az hatott a szövetségen belüli más struktúrákra is. Máig van együttműködés a mainzi Caritas Érseki Szövetség és a Hessen-Nassau-i Diakónia referensei között. Szövetséget alkotnak, mindkét egyesület delegál munkatársakat a központokba és a Szociális város projektjeibe. Jürgen a szociális munka munka felfogásának sikermodelljeként fogalmazza meg a közösségfejlesztést. Nem látja értelmét a korábbi elvi elhatárolásnak, mely az esetmunkát, a csoportmunkát és a közösségfejlesztést teljesen külön kezelte. Azt vallja, hogy szükség van jó segítőkre, jó emberekre, akik csoportokkal dolgoznak, és szükség van olyanokra is, akik egy városrész polgáraival a helyes módszereket megválasztva együttműködni tudnak. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy január óta a hesseni tartományi kormány (CDU) nullára csökkentette a szociális központokban folyó munka tartományi támogatását. Az LAG Szociális Központ Hessen kénytelen volt minden munkatársának felmondani. Ennek ellenére, erőteljesebb támogatásszervezéssel, mégis sikerült nekik a projektek hálózatát megtartani és továbbfejleszteni. Ez a beszámoló ékes bizonyítéka annak, hogy a közösségfejlesztésben a folyamatok egymásból születnek, és idővel képessé válnak egymás létjogosultságát megerősíteni. E tanulmányt Jürgen Meier őszinte véleményével zárom, mert az itt következő gondolatai nagyon 23

24 közel állnak ahhoz a tapasztalathoz, amelyet én a hazai közösségfejlesztői munka során magamnak megfogalmaztam. Őrület, hogy mit tudnak összehozni és felépíteni az emberek, ha készek együtt cselekedni és átvállalni a felelősséget. Ezt lenyűgözőnek találom. Személy szerint az a véleményem, hogy nehezebbé váló körülmények között is működik valami. Igen, egy kicsit mindig működik. (In: Romppel, Joachim Lüters, Rosemarie: Erfolgsgeschichten der Gemeinwesenarbeit. Bonn, 2005, Stiftung Mitarbeit. 98 old.) 24

25 Török József HELYI KULTURÁLIS POLITIKA HELYI POLITIKAI KULTÚRA mûvelôdôk A kisváros neve legyen, mondjuk, Jaba. Szakértői esettanulmány Ritkán van abban a helyzetben a közművelődési szakértő, hogy egy önkormányzat önszántából kér tőle szakvéleményt szándékáról. Ezért is fogadtam örömmel a felkérést, amelyet 2008 első napjaiban kaptam. A kisváros legyen a neve, mondjuk, Jaba vezetése alig három héttel a tervezett döntés előtt bízott meg a feladattal, a véleményezésre 10 napot adott. Vizsgálatom tárgyát először így fogalmazták meg: Jaba Város Képviselő-testület január 23-ai ülésére készített előterjesztés a közművelődést, közgyűjteményi ágazatot érintő racionalizáló intézkedések tárgyában. E szelíden eufemizáló cím tulajdonképpen a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház (a továbbiakban: MKIH) valamint a Városi Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) összevonási tervét tartalmazza. A hivatal munkatársa rendelkezésemre bocsátotta az általam kért dokumentumokat, amelyeket kiegészítettem az önkormányzat honlapján található anyagokkal. Így állt össze az a dokumentumlista, amely közvetve vagy közvetlenül szolgáltatta szakvéleményemhez az információkat és az érvrendszert. Közülük, jelen írásomban, néhányat említek meg: 1. Jaba városfejlesztési stratégiája A nyilvános könyvtári ellátással és a helyi közművelődéssel kapcsolatos önkormányzati feladatellátás megállapításáról szóló, többször módosított 41./1999. ktr. sz. önkormányzati rendelet 3. Jaba Marketing Kft évi üzleti terve 4. Huhn - Marko: Jaba város közművelődés koncepció tervezete. Vitaanyag. (Dátum nélkül. Információim szerint 2006 nyarán készült. T. J.) 5. Bevezető (fejléc, dátum és aláírás nélkül /!?/ anonim anyag T. J.) 6. Szakmai feladatok elosztása. A Jaba-marketing átszervezése (anonim anyag T. J.) 7. Az MKIH alapító okirata, évi kulturális statisztikája, évi szakmai beszámolója 8. A Könyvtár alapító okirata, szmsz-e, használati szabályzata 9. Előterjesztés a január 23-ai képviselőtestületi ülésre (1. sz. változat) 1. sz. melléklete: A Városi Könyvtár és Mű velődési Központ intézmény alapító okirata 2. sz. melléklete: Az MKIH megszüntető okirata 3. sz. melléklete: A Könyvtár megszüntető okirata Jól tudom, az olvasónak nincs könnyű dolga, ha maga nem ismeri a hivatkozott forrásokat. Úgy vélem azonban, nem feltétlenül a konkrét tárgyismeret a fontos, hanem a mögöttes. Ennek megértésében bízva ajánlom a Kedves Olvasó figyelmébe az egyes neveket, dátumokat és adatokat szükség szerint, ám a lényeget nem érintően, megváltoztatva. Szakvélemény a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház és a Városi Könyvtár összevonási szándékáról 1. Az előterjesztés törvényességi véleményezése A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CLX. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) 81. -a a következők szerint rendelkezik: (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a minisztérium véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell. (2) A minisztérium a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt. Az önkormányzat ennek tudatában kért véleményt az oktatási és kulturális minisztertől. A levél december 17-én érkezett a minisztériumba. A miniszternek tehát legkésőbb január 17- én kell postáznia a véleményét. A fenti jogszabály azonban azt is jelenti, hogy a képviselő-testület (a továbbiakban: Kt.) leghamarabb a vélemény beérkezése utáni 30. napon hozhat a tervezett szándékról határozatot. (Ennek nyilvánvaló értelme az, hogy legyen idő a beérkezett anyagot feldolgozni a különféle fórumokon, és a változtatásokat beépíteni az előterjesztésbe.) Ez a nap legkorábban, vélhetően, február között lehet tekintettel a postai időre. A tervezett, január 23-ai határozathozatalra tehát semmiképpen nem kerülhet sor, ha igen, az törvénysértő lesz. 25

26 Az önkormányzatnak azonban nemcsak ezt a törvényt kell figyelembe vennie döntése előtt. A Munka Törvénykönyve (MT) kötelező erővel fogalmazza meg az ilyenkor szükséges érdekegyezetéseket az intézményekben működő reprezentatív szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanácsokkal. Az MT 21. (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. Hasonló jog illeti meg a közalkalmazott tanácsot is, részükre ugyanúgy 15 nap véleményezési időtartamot állapít meg az MT 65. (3) bekezdése: A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket Mindkét szervezetnek 15 nap áll a rendelkezésére, úgy, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a szervezetek által megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani (ld. MT 66. ). Információim szerint ilyen érdekegyeztetéseket az önkormányzat nem kezdeményezett, s ennek lefolytatására a tervezett január 24-ei határozathozatalig már nincs is idő. (Azt ugyanis nem illendő elvárni a felektől, hogy kvázi azonnali válaszukkal ők korrigálják az önkormányzat mulasztását.) Jelenleg tehát az önkormányzat a mulasztásos törvénysértés állapotában van, amelyből csak a jelzett érdekegyeztető folyamatok elindításával léphet ki. Ha a Kt. ezek elmulasztásával dönt az intézmények átszervezéséről, törvénysértő határozat születik. Megállapítható tehát, hogy a Magyar Köztársaság két fontos alaptörvénye gátat szab a január 23-ai határozathozatalnak. Ezek átlépése több mint jogsértés: morálisan sem vállalhatók. Ám ha a fenti törvényességi feltételek teljesülnének, az alábbi elemekről akkor is szólni kellene. A 7. sz. határozati javaslat a közművelődési rendelet módosítására és legkésőbb a márciusi ülésre való beterjesztésre ad utasítást a jegyzőnek. Csakhogy azt az előterjesztéssel együtt kellett volna beterjeszteni, hiszen elmaradásával a Kt. jogsértő helyzetet teremt, mert az új szervezeti állapot a 26 köztes időtartamra ellentmond a meglévő rendeletüknek. Ezért legalább az azt követő napirendi pontban kell(ene) arról is határozni. (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de itt szükséges megjegyeznem, hogy e rendeletben nem szerepelhet a nyilvános könyvtári ellátás feladatáról való rendelkezés, mert a kulturális törvény csak a közművelődési feladatok ellátásának szabályozását követelte és engedte meg helyi rendeletben.) Annak módosítása azonban olyan szakmai stratégiai lehetőség, amelyet vétek lenne elkapkodni. Végül az új alapító okiratról két megjegyzés. Az alapító okirat funkciója nem több, mint magánembernél a születési anyakönyvi kivonat arról, hogy az illető megszületett, s hozzá néhány alapvető adat. De tekinthetjük viszonyítási pontnak bármely kereskedelmi vagy vendéglátó egységet is, ahol a falon lógó működési engedély szintén az alapvető paramétereket tartalmazza csak. Nos, ezzel az analógiával lehet értelmezni az alapító okirat szükséges és elégséges tartalmát, melyet az évi XXXVIII. az ún. államháztartási törvény 88. (3) bekezdése határoz meg mindössze 8 pontban. Eszerint tartalmaznia kell 1. a költségvetési szerv nevét, 2. székhelyét, 3. az állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, 4. gazdálkodási jogkörét, 5. felügyeleti szervét, 6. az alapító szerv nevét, 7. a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, 8. az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. Az okirattervezet természetesen tartalmazza ezeket, s ennyiben jogszerű. Megjegyzésem inkább funkcionális és tartalmi. A tervezetben olyan részletes szakmai tevékenységszerkezet fogalmazódik meg, amelynek a majdani szmsz-ben ill. a munkatervekben van a helye. Ezek ugyanis módosulhatnak, s emiatt kár lenne állandóan határozatokat hozni az okirat módosítására. Az alaptevékenységhez elegendő lenne itt ennyit írni: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény által előírt nyilvános könyvtári és közművelődési feladatok ellátása. Ez a megoldás szakszerű, s vélhetően tartós jogforrásként szolgál. Mindezt jól egészíti ki egy részletező szolgáltatási jegyzék lista (SZJ-lista) az szmsz-ben, a kettő együtt pontos képet fog adni az intézmény tevékenységszerkezetéről. Szükséges végül egy apró disszonanciát kezelni: mégpedig az új intézmény (Városi Könyvtár és Művelődési Központ: VKMK) alapító okirata és az MKIH megszüntető okirata között. Utóbbi szerint vagyonát a jogutód költségvetési szerv

27 veszi át. Csakhogy a VKMK tervezetében nem szerepelnek az MKIH ingatlanjai. A szövegharmonizálást tehát el kell végezni valamilyen irányban: vagy meg kell jeleníteni az MKIH épületeit, vagy az idézett mondatot kell módosítani. Ennek tartalmi konzekvenciáira a szakmai véleményezésben visszatérek. 2. Az előterjesztés szakmai véleményezése Az előterjesztés véleményezése tulajdonképpen rövid úton megtehető lenne: mivel a rendelkezésemre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy előzetes vizsgálatok e tárgyban nem készültek, amelyek pro vagy kontra indokolnák a tervezett változtatást, az előterjesztés nem okolható meg, ezért szakmailag nem támogatható. De mindezt bizonyítandó, kezdjük el az elemzést. Az előterjesztés részletes analízise 1. Az 1. bekezdés helyesen állapítja meg s ez a jelen helyzetben egyáltalán nem mellékes szöveg, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. 2. A 2. bekezdésben jobb híján nevezzük freudi elszólásnak, hogy a feladatellátásban 2007-ben új szereplőként jelent meg a Jabai Kommunikációs és Marketing Kft, hiszen a kft. hivatalosan nem közművelődési feladatellátóként jött létre, alapító okirata szerint fő feladata a hírügynökség és a kiadói tevékenység es üzleti terve sem tartalmaz szakmailag legitim (ld. melléklet) közművelődési feladatrendszert. 3. A 3. bekezdésben az sem vitatható, hogy célszerű a közművelődési feladatok ellátását végző intézményi struktúra újra gondolása, annak korszerűsítése és átalakítása oly módon, hogy az hatékonyan tudja elérni a stratégiában megfogalmazott célokat. Csakhogy a Jaba városfejlesztési stratégiája c. dokumentumra való hivatkozás azonban sajnos alaptalan. Egy olyan összegzés, amely a kulturális-közművelődési helyzetelemzést elintézi azzal, hogy felsorolja az intézmények nevét, tárgyunk szempontjából semmire sem alkalmas, legfőképp arra nem, hogy az önkormányzat két legnagyobb kulturális intézménye összevonásának hivatkozási alapja legyen. 4. A 4. bekezdés nyitómondatával így szól: A feladatellátás átszervezését úgy kell végrehajtani, hogy az átalakítási folyamat során is biztosítva legyenek a megfelelő feladatellátás minőségi és mennyiségi követelményei. Az állítás tartalma igaz is minden olyan esetben, ahol annak végrehajtása szükségszerű. Itt azonban eddig nem találtunk ezt igazoló állítást. Sajnos, innentől kezdve a szöveg önmaga hamis axiómája körül forog, s abból vezet le mindent tévesen mint alább látjuk. 5. Az eddigiekből semmilyen logikai úton nem következhet a 4. bekezdés állítása: Célszerű egy, korábban már szerepet vállaló, közművelődés-, és kultúra szervezési tapasztalatokkal rendelkező intézmény kijelölése centrumként. Erre a szerepre alkalmas a Városi Könyvtár. Miért épp a Könyvtár? Lehet, hogy így van, de mi alapján állítja ezt az előterjesztő? Milyen vizsgálatok támasztják ezt alá? A kérdésekre nincs, nem lehet válasz, mert semmilyen intézményi átvilágítás, elemzés nem történt. Megengedem: akár lehetne az a Könyvtár, de azt illik mélyreható vizsgálatok után bizonyítani. A kijelentés tehát messzemenően légből kapott, voluntarista állítás. A baj csak az, hogy a további szöveg erre az oktalan állításra alapozódik. A könyvtár parkját pedig akusztikailag (!) kiváló helyként szóbahozni nem vall mély szakmaiságra. 6. Külön bekezdés szól a városrészi ámk-król. Minden vizsgálat nélkül állítja az anyag, hogy korábbi tapasztalatok alapján ezekben az intézményekben hasznosul a legjobban a kultúrára, közművelődésre fordított költségvetési forint. Milyen tapasztalatok alapján? Kinek a tapasztalatai alapján? Milyen dokumentumban bizonyított ez stb. stb.? Támogatásuk növelésének pedig ez az állítás az alapja! Az ámk-król a Huhn-Marko-féle tervezet a következőket írja: A Jabán megalakított ámk-k a városrész folyamatos közművelődési programjainak szervezésére alkalmatlanok. Javaslat: A város által üzemeltett ámk-k azonnali megszüntetése. Sarkos állításuk indokai közül a szakemberhiány már nem igaz, a pénzügyi támogatás csak döntés kérdése, ám a közművelődési tevékenységekhez adekvát terek hiánya valóban olyan akadály, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az intézményi forma létét. Mert lássuk be, tantermekben, tornatermekben, ebédlőkben nem lehet otthonos közösségi életet szervezni. Ha így lenne, nem lennének művelődési házak s bennük otthonos klubok, terek. S beszámolóik alapján érdemes lenne alaposan megvizsgálni, hogy programjaik közönsége kikből áll: mennyiben az iskola tanulói, s mennyiben a városrész egyéb polgárai. Működésük tehát vizsgálandó, minden további akár támogatásról szóló döntés és minősítés csak alapos elemzés után történhet(ne). 7. Hasonlóan pozitív tartalommal szól a helyi 27 mûvelôdôk - KözmÛvelôdés Török József Helyi kulturális politika helyi politikai kultúra

28 mûvelôdôk - KözmÛvelôdés Török József Helyi kulturális politika helyi politikai kultúra civil társadalomról, s valóban örvendetes, ha az előterjesztő szerinti szinten áll létezésük. Mégis elgondolkodtatónak tartom, hogy 10 éve áll rendelkezésükre a Közművelődési Tanács létrehozása, amellyel legitim módon gyakorolhattak volna befolyást az önkormányzat kulturális irányítására. Hogy ez csak most valósul meg, az épp nem a civil szféra erősségét és kooperációs készségét bizonyítja. A szövegbe beszúrt esetenként megtűrt jelzős szerkezetet pedig illik példával bizonyítani (de inkább kihagyni), mert egyébként nem több pejoratív megjegyzésnél, amely ellen konkrétság hiányában nem lehet védekezni. 8. S egyszer csak, minden előzmény nélkül megjelenik az MKIH átszervezéséről szóló bekezdés. Mindez természetesen szintén minden elemzés, logikai felvezetés és bizonyíték híján. Az átszervezés célja pedig az, hogy innen adjanak át forrásokat azoknak az ámk-knak, amelyeknek megfelelő közösségi tereik sincsenek arra, hogy a majdan nagyobb támogatást hatékonyan (!) használják fel. Biztos, hogy egy intézmény megszüntetése lehet csak az ára az ámk támogatásának? Nagy ár ez. A másik cél a nívós városi nagyrendezvények támogatása, amely kifejezés azt prejudikálja, hogy eddig ilyenek nem vagy alig voltak. Erre vonatkozó elemzések azonban szintén nincsenek. 9. Az utolsó bekezdés nyitó mondata abszolút ellentmondás: A felszabaduló és megtakarítható pénzösszegek révén egy bővített tartalommal gazdagított új kulturális stratégia építőkockái jelennek meg. Hogyan lesz a pénzelvonásból bővített tartalom? Vannak erre nézve számítások? Ráadásul ennek ellentmond a Jaba Marketing Kft létrehozása és kialakuló tevékenysége. Nem állnak rendelkezésemre költségvetési adatok, de a döntéshozók figyelmébe ajánlom annak összevetését, hogy a Kft ben évközi támogatásként hány millió forintot kapott ezekre a nagyrendezvényekre, s ezt a számot is vessék össze az MKIH-nak átadott ugyanilyen célú pénzeszközeivel! 10. Az előbbi bekezdésben idézett mondat azonban új kulturális stratégiáról is szól, ennek azonban semmilyen írásos nyoma nincs, ezért ez nem több retorikai szólamnál. 11. Az 1. sz. határozati javaslat az új intézmény (a VKMK) alapító okiratáról szól. Abban a dokumentumban azonban mint már korábban jeleztem kizárólag a Könyvtár jelenlegi épületei vannak felsorolva. Ez nem csak azt a kérdést veti fel, hogy mit akarnak az MKIH jelenlegi három épületével tenni, mert az akár kívül is eshetne tárgyunkon. Abból a szempontból azonban fontos, hogy miközben az 28 MKIH szinte teljes eddigi tevékenységszerkezetét átemelték ide, ahhoz nem rendeltek semmilyen teret. Komolyan gondolja az előterjesztő, hogy ezek abban a Könyvtárban lebonyolíthatók, amelyekről maga is azt írta, hogy bizonyos tevékenységek ott megszervezhetők. Igen, az elitkultúra néhány formája, ami az alapító okiratban soroltaknak néhány százaléka. De mi lesz a többivel? 12. Nem számol továbbá e határozati javaslat azzal sem, hogy a március 1-től 42 főben megállapított létszámot hol helyezi el. A Könyvtár már így is új tereket igényel a szakmai fejlesztéshez. Ott bármilyen új személyzeti férőhely elképzelhetetlen! És mindez miért március 1-től: az intézmény február 1-jén jön létre, közben mekkora a létszám? Kérdés az is, mi alapján állapította meg az előterjesztő a létszámot, sőt, annak szakmai megoszlását. Honnan lehet tudni, hogy 35 szakdolgozó mellett 7 technikai kell? 13. Ha a Kt. mégis elfogadja az előterjesztést, két határozatot szinkronba kell hozni. A 6. sz. határozati javaslatban június 30-ig szól az ideiglenes igazgatói megbízás. A 8. sz. határozati javaslat a pályáztatás lebonyolítására azonban folyamatos határidejű, s így a pályáztatás elméletileg túlérhet akár a megbízáson is, hiszen nincs időkorlát szabva. Ilyen esetben egyébként már az előterjesztés mellékleteként kellene szerepelni a pályázat szövegjavaslatának. Ha nem, akkor a beterjesztéshez konkrét határidőt kell szabni, hiszen a kiírás szövegét is el kell fogadni a Kt.-nek. 14. Üdvözlendő, hogy a 10. sz. határozati javaslatban Civil Ház létrehozására tesznek javaslatot. De ha az MKIH eddigi épületei nincsenek benne az új alapító okiratban, az eddig ott működő civilekkel mi lesz? Ki fog számukra infrastruktúrát biztosítani? Ki fogja az eddigi épületeket működtetni? S ha valamilyen oknál fogva később lesz csak Civil Ház, hová fognak kerülni? 15. Az utolsó a 14. sz. határozati javaslat arra hivatkozik, hogy az ÁMK-k feladatkörének közművelődési feladatokkal, új tartalommal történő kibővítését a polgármester vegye figyelembe az ámk-k évi költségvetésénél. Csakhogy ilyen sehol nem fogalmazódott meg, ezért a kérés értelmezhetetlen. Azt viszont jelzi, hogy az előterjesztő milyen úton kíván haladni: egy olyan öncélúan konstruált axióma mentén, amelyet semmi nem bizonyít. Tágabb kontextusban Bár a megbízás csak a konkrét előterjesztés elemzésére szólt, arról nem lehet a helyi kultúra és közművelődés komplexebb megközelítése nélkül

29 hitelesen szólni. S e mondatban már benne van a lényeg, amely szakvéleményem magvát jelenti. Mi hát a helyzet és a terv? Jaba Város Képviselő-testülete látszólag hétköznapi és megszokott cselekvésre készül: miután januárjában megalapította a Jaba Marketing Kft.-t, most összevonja két kulturális szervezetét. Tenné mindezt úgy, hogy senki nem vizsgálta a két ágazat ill. intézmény teljesítményét, semmilyen érdemi stratégia nem készült, nincs naprakész közművelődési koncepció semmi sincs, csak szándék! Bár mindezek akár rendelkezésre is állhattak volna, ha a városfejlesztési koncepcióban lenne valódi helyzetelemzés és elképzelés a város közművelődéséről. De sajnos nincs. Betölthette volna ezt a szerepet a Huhn- Marko-féle tervezet is, ha nem itatódott volna át oly mértékben az MKIH-val szembeni előítéleteivel és indulataival, amelyek miatt elfogulatlan anyagként nem jöhet szóba. Mindezek mellett a háttérben több anonim anyag készült, köztük különösen árulkodó a Szakmai feladatok elosztása c. opusz, amely leplezetlenül a Jaba Marketing Kft. közművelődési feladatvállalásáról és erre való létszámbővítéséről szól. Olybá tűnik tehát, hogy a gomb már megvan, most hozzávarrnák a kabátot. De nézzük meg, mit akarnak összevonni! A Könyvtár egy szép, jó hangulatú épületben végzi munkáját, bár terei már szűkösek. E tekintetben helytállónak és megfontolandónak tartom a Huhn-Marko-féle anyag idevágó sorait: fejlesztéséhez abban megfelelő muníció található. Eddigi kulturális programjai az ún. magas kultúra értékvilágában születtek. Mindez nem véletlen: az erre alkalmas egyetlen terének miliője erre predesztinálta. Ettől eltérni értelmetlen. A programok gyakoribbá tétele is megfontolandó, mert ahhoz állandóan tologatni kellene a gurulós könyvtárolókat, ami előbb-utóbb azok műszaki romlásához vezetnének. Lássuk be: a könyvtár az nem művelődési ház, bizonyos értéktartományokban lehet a szorosan vett szakfunkción túllépni, ám ezt nem lehet különösebben továbbfejleszteni. Korlátot szab neki az épület maga és a berendezések. Az előterjesztésben jelzett centrum-funkció ezért nem valósítható meg. A tervezett összevonás ezért nem hoz többletet a Könyvtárnak, egy programszervező közművelődési szakember alkalmazására pedig attól függetlenül is volna lehetőség, ha a fenntartó azt támogatná. A Könyvtár funkcionalitása tehát azt kívánja, hogy az önkormányzat a kulturális törvény 67. (1) bekezdés szerint járjon el: Városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. Az MKIH elemzése nem volt megbízásom tárgya, s idő szűke miatt nem is volt rá módom. De a 2006-os állami kulturális statisztikájából (2007-es csak márciusban lesz) érdemes megnézni és figyelembe venni néhány alapvető adatot: Alkotó művelődési közösségek Száma Tagok száma Foglalkozások 15 év év Összes száma alatt év év fölött Bemutatkozások száma Klubok, körök, szakkörök Csoportok száma Résztvevők száma összesen Foglalkozások száma összesen Foglalkozások összes óraszáma Tanfolyamok Csoportok száma Résztvevők száma 15 év alatt év év 60 év fölött Összes Alkalmak száma/év Összes időtartam órában 29

30 Ismeretterjesztés Résztvevők száma összesen Foglalkozások, alkalmak száma összesen Alkalmak összes óraszáma Kiállítások, műsorok, rendezvények Alkalmak száma összesen Kiállítások Művészeti események Szórakoztató rendezvények Közösségi rendezvények Népünnepélyek, falunapok Fesztiválok Látogatók / nézők száma összesen Külső szervek tevékenysége Csoportok száma Alkalmak száma Összes időtartam (órában) Résztvevők száma Ebből külföldi résztvevő Rendkívül fontos szám az ámk-k lehetőségeit és esetleges befogadó képességére nézve, hogy a különböző előadó-művészeti, tárgyalkotó és egyéb amatőrművészeti csoportok tagjainak 63 százaléka 15 év feletti. Tehát hamis az a beállítás, hogy itt csak iskoláscsoportok vannak. A tanfolyami résztvevők között pedig egyáltalán nincs 15 év alatti. Az intézmény látogatói összlétszáma fő volt. Érdemes a költségvetési számokról is szólni. A 174 MFt-os bruttó bevételnek csak 7,4%-a eredt bérleti díjakból, ellenben 13,5% volt az alaptevékenységből eredő bevétel. Ez alapján legalábbis kétséges azt állítani, hogy a szervezet főleg épületgondnoksági feladatot lát el. Az intézmény munkájának minősítését csak a fenti számok tudatában s azok értelmezése után lehet megtenni. Az előterjesztésben nincs válasz arra, hogy az itt működő 40 művelődő közösség, az ide bejegyzett 39 egyesület, alapítvány és egyéb szervezet hol fog február 1. után működni? Hol fogják lebonyolítani a fenti táblázatokban sorolt hasonló eseményeket, benne pl. a 24 civil szervezet 63 rendezvényével? Végiggondolta valaki, hogy a teljes tevékenységrendszerrel mi lesz? Szólnom kell itt az épületekről még. A Művelődési Központ épületéről következetesen állítja több vélemény, hogy a jelen tevékenységre alkalmatlan. Ehhez képest 1999 óta ad helyet programoknak, csoportoknak, civil szervezeteknek. Bár valóban irodaháznak épült, nem osztom ezt a tagadást, úgy vélem, a kérdés inkább építészeti-műszaki probléma. Az épület sok közfala csak gipszkarton, mai építészeti ismeretekkel a terek humanizálhatók és funkcionálissá tehetők. De legyen erről független (!) építészeti szakvélemény, s döntse el a vitát az. Az Ifjúsági Ház jelenlegi állaga viszont nem egyszerűen a kultúraközvetítés megcsúfolása, hanem olyan pénzpocsékolás, amely valóban fölösleges kiadás. Ha valami, hát ez az épület teljesen alkalmatlan közművelődési tevékenységre. Maga az ingatlan laikus szemmel inkább való lebontásra, mint felújításra. De legyen róla építész szakvélemény és költségszámítás. A színházterem megfelelő, bár kiszolgáló helyiségei szűkösek. Információim szerint a Civil Háznak szóba jött a volt Helyőrségi Otthon épülete. Az ingatlant belülről nem láttam, de kívülről egy falusi kocsma képzetét kelti. A (civil) kultúra talán ennél többet érdemelne, mintsem egy ilyen imázsú épület adjon neki otthont. Összegzés 1. Nem áll az önkormányzat rendelkezésére semmi olyan elemzés, vizsgálat, stratégia vagy koncepció, amely tényekkel alátámasztva bizonyí- 30

31 taná a tervezett döntés szakmai ÉS pénzügyi hatékonyságát. A hangsúly az ÉS-en van: önmagában egyik vagy másik hatékonysága nem lehet elég érv, a kettő együttesen igazolhat csak szervezeti változást. 2. Úgy hivatkoznak valódi és anonim dokumentumaikban a civilek, az ámk-k és a múzeum majdani szerepvállalásaira, hogy azokról semmilyen hivatalos állásfoglalás nincs. Az ugyanis nem tekinthető annak, hogy a Jaba Marketing átszervezéséről szóló, Szakmai feladatok elosztása c. anonim anyagban a kiállítások múzeumban való megvalósításáról egy zárójeles megjegyzés szól imígyen: (a múzeum szakemberei egyetértenek a javaslattal) Az igazgató is? Fenntartójuk, a megyei önkormányzat is? Van rá költségvetési, szakmai számítás és garancia? Van erről papír is? Ha van, miért nem lett beépítve az előterjesztésbe? De ugyanez felvethető a civilekkel kapcsolatban is. Vannak rá hivatalos (egyesületi jog szerinti) civil állásfoglalások, vagy csak néhány magyar összehajolt? A Civil Ház létrejöttéről nem akkor kell gondolkodni, amikor már be is kellene költözni, hanem egy konszenzusos együttgondolkodásban kivajúdni, hol/ mi a legjobb megoldás. 3. Tények és adatok helyett szervezeti és személyi előítéletek motívumai és prekoncepciók láthatók a háttérben, olvashatók ki a dokumentumokból. Ezt hitelesíti az a tény is, hogy nyitó látogatásomon magától értetődően vett rész a Jaba Marketing Kft. ügyvezetője az érintett intézmények igazgatói helyett. Továbbá: a tárgyban több tanácskozás volt, de a két igazgató január 6-i látogatásomig nem kapott semmilyen hivatalos tájékoztatást minderről. S elég egyértelmű üzenete van annak a ténynek, hogy bár több ágazat képviselője is hivatalos volt az átszervezésről szóló január 8-i alpolgármesteri konzultációra, az MKIH igazgatója még erre sem kapott meghívást. Ez a kommunikáció morálisan sem hitelesíti a tervezett lépést. Ebben a háttérben engedheti meg magának a Bevezető c. anonim anyag szerzője, hogy így minősítse az MKIH munkáját: Az intézmény szakmai munkája kaotikus képet mutat. S közben a káoszban volt 150 ezer látogató 2006-ban, működött 40 csoport, kapott helyett másik 40 szervezet; szerveztek fesztiválokat, színházi sorozatokat, kiállításokat, ismeretterjesztő rendezvényeket, tanfolyamokat Ebben a káoszban nyújtják be az önkormányzat idei rendezvénytervéhez 36 olyan nagyrendezvényüket, amelynek fele többnapos vagy -hetes sorozatból, komplex programokból áll 4. Az önkormányzat szándéka kiszámíthatatlan eredményeket hozhat, mivel a változás utáni állapotot nem modellezték, nem vizsgálták a különböző csoportok, programok elhelyezési, lebonyolítási feltételeit, nincs hivatalos elképzelés az ingatlanok sorsáról minden bizonytalan, csak az összevonási szándék biztos. Pedig a kulturális szféra átalakítása lassú folyamat. Felfogásom szerint a politikai és gazdasági szférával szemben a kulturális szféra az, amelyik legnehezebben mozdítható, leghosszabb idő alatt válaszol a befolyásoló szándékokra, s amelyet legkevésbé lehet gyakran és rögtönözve módosítgatni. A kultúra: folyamat, amely a maga öntörvényű, szerves fejlődésében a maga medrében hömpölyög. Nem lehet négyévente új medreket ásni s a folyót elterelni. Lassú, megfontolt, aprólékos, éveken át tartó konzekvens szakmaisággal építhető fel egy rendszer, érhető el eredmény. Ezt a folyamat-jelleget kellene tudomásul venni, amelyben a kontinuitás (f)elismerése előbbre való szubjektív értékítéleteknél. Ennek bölcs belátása elvárható a város vezetésétől. Javaslatok: 1. Vonják vissza az előterjesztést, mert sem a törvényességi, sem a szakmai feltételeknek nem felel meg, semmi nem indokolja az összevonási szándékot. 2. Maradjon meg a Könyvtár önállósága, s a továbbiakban a vita csak a közművelődési ágazatról szóljon. 3. Új előterjesztést javaslok, amelyben új úton indul el az önkormányzat. Határozzanak az önkormányzat közművelődési feladatellátás átvilágításának elkezdéséről. Ennek hatóköre nem egyszerűen az MKIH átvilágítása, hanem a város teljes közművelődési spektrumának vizsgálata. A vizsgálat tárgya valamennyi ámk és mindazon intézmény és civil szervezet, amely valamilyen mértékben végez a melléklet szerinti közművelődési munkát. A vizsgálatra kérjenek fel 2-3 független szakértőt. Ha erről az OKM-mel tudnak egyeztetni, akkor a hivatalos szakfelügyelet költségét az OKM állja. A vizsgálat szerves része legyen az épületek funkcionális építészeti, értékelése is, a szükséges felújítási költségvetésekkel együtt. 4. Még a nyári ülésszünet előtt napirendre tűzhetik a vizsgálati jelentést, amelynek alapján kérjenek fel szakértőket, akik a helyi érintettek bevonásával előkészítenek egy kulturális-közművelődési koncepciót, amely részletezi a város kulturális szükségleteit, a feladatellátás feltételeit, és javaslatot tesz a leghatékonyabb ellátási formára. Ezen az úton január 1-től már el lehet indulni. Ez az út szakmailag nem spórolható meg. 31 mûvelôdôk - KözmÛvelôdés Török József Helyi kulturális politika helyi politikai kultúra

32 mûvelôdôk - KözmÛvelôdés Török József Helyi kulturális politika helyi politikai kultúra 5. A legfőbb feltétel azonban az, hogy minden további közgondolkodás a kompetens személyek bevonásával, a szakmai, szervezeti és személyi értékek tiszteletben tartásával történjen, középpontjában a konszenzusra és a mellékletben jelzett közművelődési tartalomra való törekvéssel. Ekkor és csak ekkor remélhető hosszú távú eredmény. Epilógus Ennyi volt a határidőre leadott szakvélemény. S hogy mennyit ért? A munkát indító megbeszélésünkön egy vastag dossziéban kaptam meg a kért dokumentumokat. Érzékelve a hangulatot, tréfának szánva kérdeztem meg az alpolgármestert: - Ugye ez az irathalmaz itt nem az ítélet, hanem a vádirat? A kényszeredett mosoly hiszen a legendás Bacsó-filmet nyilván látta kíséretében történő szabadkozás mögött azonban ott volt a metaüzenet: bizony, igen. S így is történt: szakvélemény ide, szakvélemény oda, az egy évvel korábban létrehozott gombhoz (Jaba Marketing Kft.) most elkezdték hozzávarrni a kabátot. Jogutód nélkül megszüntették a két intézményt, hogy ne kelljen egyeztetni s hogy az MKIH igazgatója ne legyen útban, majd létrehozták az új intézményt. Ezek ismeretében nem kétséges: valamely hű alattvaló lesz az igazgatója. Ráadásul a szakértő is megkapta a magáét : az alpolgármester a testületi ülésen bátorkodott megjegyezni mint az a megyei lap tudósításából kiderül, hogy a szakértő törvényességi kifogásokat fogalmazott meg, pedig nem ez volt a feladata az előterjesztésről alig írt valamit. Túl azon a problémán, hogy ez nem igaz, mégis, mi lett volna a dolgom? Netán egyetérteni? Ha ezt Virág elvtárs megérhette volna Amúgy pedig csak idő kérdése, hogy a közművelődés látványosabb részét mikor telepítik át a Marketing Kft-be. Jól jöhet az még a 2010-es kampányban Más meg úgyse számít. Helyi kulturális politika és politikai kultúra Magyarország Melléklet: A települési önkormányzatok közművelődési feladatainak lehetséges értelmezési keretei: évi CXL. törvény 76. (2): a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti 32 értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 2. A fentiek alapján a helyi közművelődési tevékenység formái (az OKM szakfelügyeleti táblázata) 1. A helyi kultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Minden olyan közművelődési forma, mely a helyi-térségi azonosságtudatot fejleszti, továbbá a helyben lakókban erősíti mentális kötődésüket településükhöz. Részét képezi a lokálpatriotizmus értékvilágának. Ilyenek lehetnek az emléknapok, helyi és kistérségi rendezvények, kiadványok, településközi kapcsolatok, vendégestek, testvér kapcsolatok. 2. A helyi társadalom közösségi kultúrájának közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat A helyi politikai és közélet, a helyi nyilvánosság, a helyi társadalom kohézióját erősítő tevékenységek. A helyben megnyilvánuló és érvényes érdekeket kifejező, elsősorban civil önszerveződések munkájának segítése, a közösségfejlesztő módszerek alkalmazása. Ez jelenti a demokrácia helyi minőségének fejlesztését épp úgy, mint az emberi kapcsolatok szakszerű katalizálását. 3. A létkultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Azon tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, népfőiskolák, valamint egyéb felnőttképzési formák, melyek elősegítik a helyben lakók életesélyeinek növekedését, a praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeretés képzési szintjének növekedéséhez, mindennapi életük gazdagításához, javítják munkaerő-piaci kompetenciájukat, mindennapi életük gazdagításához. (Pl.: HEFOP pályázati részvétel) 4. A kreativitás és önkifejezés kultúrájának közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Az élményközpontú közösségi formák, és egyé-

33 ni ambíciókat összesítő programok, sorozatok, minősítők, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges működési feltételek biztosítása. 5. Az ünnepi és egyetemes kultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Az un. magas kultúra produktumait és a vállaltan elitista, értékközpontú programok, rendezvények, fesztiválok stb. szervezése és az e körbe tartozó hivatásos együttesek működtetése. Jó részt e körbe tartoznak a nemzeti ünnepek alkalmával szervezett bemutatók, programok. 6. Az együttélő másságok kultúráinak közvetítését és a tolerancia képességének fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Idetartozik a másságok megismerését, a kölcsönös tolerancia és empátia kialakulását célzó és segítő közművelődési törekvések összessége (etnikai, kulturális, vallási stb. eltérések komplex kezelésével). Külön kiemelendők a marginalitás, a migráció, a kulturális konfliktusok, a leszakadó rétegekkel kapcsolatos kezdeményezések. 7. A közhasznú kulturális szolgáltatások közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Információ, programok, utazások, tanácsadás, spontán és szervezett kapcsolatépítés, közhasznú és szakmai információkat szervező kiadványok... (ROP, kulturális turizmus...) 33

34 Hefner Erika mûvelôdôk KÖZKINCS KEREKASZTALOK TOLNA MEGYÉBEN A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már túl vagyunk a harmadik kiíráson. Az önkormányzatok és a közművelődési területen tevékenykedők között új fogalom teremt kohéziót: a Közkincs Kerekasztal. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak és elődjének, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közművelődési főosztálya mindhárom Közkincs pályázat kiírásában hangsúlyozta az öszszefogás, a partnerség fontosságát ben: K-2. A régiókban együttműködéssel megvalósuló, regionális jelentőségű közművelődési programokra 2006-ban: K-1/a : közkulturális szolgáltatások gazdagítására, terek kialakítására 2007-ben: K-I. Kistérségi Közkincs Kerekasztal létrehozására, működésének támogatására Az első pályázati kiírásra nagy számban jelentkeztek, hiszen a művészeti események, programok régóta túlnyúlnak a megyehatárokon, nem is beszélve a felmenő rendszerű művészeti eseményekről. A 2006-os pályázattal már több probléma akadt, hiszen az elnyerhető rendezvénysátrak, a szabadtéri színpadok tárolása, javíttatása, gondozása a partnerség aggályait vetette fel. Több esetben azért nem nyújtották be a már előkészített pályázatot, mert nem tudtak megegyezni a várható eszközökkel kapcsolatos teendők elosztásában. A sikert a 2007-ben meghirdetett Kistérségi Közkincs Kerekasztal pályázat hozta meg. A kiírás a többcélú kistérségi társulásokat célozta meg: olyan tartalmi munka támogatását ösztönözte, amely valós társadalmi igényre alapul. A gerjesztő tevékenység kiterjedt a közkultúra minden szereplőjére, önkormányzatokra, kulturális intézményekre, civil szervezetekre, művészekre, művészeti csoportokra, vállalkozókra egyaránt. Nagy erők mozdultak meg, és ami a legfontosabb partnerségben. A minisztériumra hárul az a feladat, hogy megtalálja a folytatás lehetőségeit, támogatását. Közkincs Kerekasztal létrehozására a dél-dunántúli régióban, a 24 kistérségből, összesen 10 pályázat érkezett, s ebből 9 kapott támogatást: Somogy megyéből 1 db (összes: 10), Baranyából 5 db 34 (összes: 9), Tolna megyéből 3 db (összes: 5), a kért, maximális összeget nyerte el: Ft-ot. A megkezdett munka Tolna megyében a legintenzívebb, a megyei intézmény koordináló szerepének köszönhetően, hiszen itt óta kistérségi formában folyik a megyei kulturális feladatellátás. Az öt kistérség öt kulturális szakreferense aktívan kiveszi részét a kerekasztalok létrehozásában, a többcélú kistérségi társulások munkatársaival együttműködve. Egy programot a tapasztalás tesz hitelessé. A good practics = a jó gyakorlat értékmérő volta, a nemzetközi pályázatokból adaptálva, nálunk is elfogadottá vált. A megkezdett munkát látva és a szakmai segítség érdekében október 19-én Kistérségi Közkincs Kerekasztal létrehozásának módszerei címmel, főosztályunk regionális munkamegbeszélést szervezett. A december 4-én, Pécsett szervezett közművelődési szakmai nap keretében a sásdi és a tamási Kistérségi Kulturális Kerekasztal képviselői beszéltek a korábbi munkájukról. A pályázat megvalósítása május 31-ig tart. A folyamat közepén járunk tehát, de a tevékenység szintje már most bemutatásra érdemes. Hefner Erika irodavezető MMIKL Kulturális Koordinációs Iroda Dél-dunántúli régió Szekszárdi Kistérségi Közkincs Kerekasztal A Szekszárd-tolnai kistérség a Dél-Dunántúlon, Tolna megyében található. A magyarországi Dunavölgy déli, illetve a Dunántúli-dombság délkeleti területén helyezkedik el. A dombok ölelésében megbúvó, ősi múltra visszatekintő falvak, amelyek a történelmük, hagyományaik gyökereiből táplálkoznak, fejlődnek, a kultúra és a hagyományőrzés mellett a borhoz és a gaszt ronómiához, a sportokhoz és a természethez kap csolódó számtalan kincset rejtenek. Tolna megye kistérségei közül a Szekszárd-tolnai a legnagyobb (1028 km²), népességszáma is a legmagasabb: fő. Összesen 26 település alkotja, köztük a megyeszékhely és további két vá-

35 ros. A lakosság döntő többsége a városokban él, Szekszárd, Bátaszék és Tolna lakosainak száma eléri a térség népességének 61%-át. A kultúra megjelenése a különböző területfejlesztési koncepciókban napjainkban egyre erőteljesebbé váló tendencia. Fontos felismerés áll mögötte: egy-egy település élhetőségét, lakosságmegtartó erejét növeli, ha a kulturális szolgáltatásokat helyben vagy a lakóhelyhez minél közelebb, könnyen elérhető módon, jó minőségben találja meg a lakosság. A kistérségek szerepe ebben az, hogy egymással összefogva, a helyi értékek megőrzésének és továbbéltetésének egységei lehetnek. A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása óta fontosnak tartja a kistérség kulturális, benne a közművelődési fejlesztését. Mindig figyelembe vettük, hogy a kulturális fejlesztés is része a területfejlesztésnek. Ezen elv alapján folyamatosan kapcsolatokat építettünk és ápoltunk a térségben a kultúrával, közművelődéssel foglalkozó szervezetekkel. Annak érdekében, hogy a szekszárdi kistérségben a kultúra területén feladatot vállalók között tovább fejlődjön az a kapcsolat, mely már a korábbi évek folyamán kialakult a közös tervezés és cselekvés révén, 2007 szeptemberében létrehoztuk a Közkincs Kerekasztalt. Célunk az volt, hogy a kulturális fejlesztések megfelelő hangsúllyal kerüljenek be a térség fejlesztési terveibe, és a kistérség olyan közművelődési koncepcióval rendelkezzen, mely az egységes és összehangolt fejlesztések alapjául szolgálhat. Programunk eredményeként a fenti szervezetek kapcsolata megerősödik a többcélú társulással és egymással, valamint elkészül a kistérség közművelődési stratégiájának előkészítő anyaga és a várható fejlesztési források dokumentumaihoz igazodó, kistérségi szintű közös pályázati terv. A közös együttműködés nyomán el szeretnénk érni azt, hogy mindenki a kistérség legkisebb településén élő is élni tudjon azzal a lehetőséggel, melyet a kulturális értékek megőrzése, létrehozása és megismerése jelent. A Kerekasztal eddigi találkozásain a tagok megismerték egymást, majd elkezdődött a Kerekasztal tevékenységeinek meghatározása és egy ütemterv készítése. Ezután meghatároztuk a kistérségi kulturális adatbázis szempontrendszerét és a kistérségi kulturális és közművelődési stratégia tartalmát. Workshop keretében, az előzetesen a tagok által elkészített anyagok felhasználásával meghatároztuk a helyzetfelméréshez és az adatbázis elkészítéséhez szükséges kérdőív tartalmát és a további tevékenységeket, feladatokat, felelősöket. A helyzetelemzés elkészítéséhez három forrásból állnak össze az információk: 1. A TMKI kérdőíves felméréséből, melyet eredetileg a Kulturális kézikönyv elkészítéséhez kérdeznek le. (2008 márciusára várhatóak az eredmények.) 2. A többcélú társulás adatgyűjtése a meglevő adatbázisokból 3. A többcélú társulás kérdőíves vizsgálata (2008 februárjára várhatóak az eredmények.) Az elkészült helyzetelemzést megismerve a tagok közös SWOT analízist készítenek a kistérségi kultúráról és a közművelődésről, majd ennek ismeretében javaslatot tesznek a kistérség kulturális és közművelődési stratégiájára. A társulási megállapodás a közös feladatok között tartalmazza a kulturális tevékenységeket. Ennek megfelelően a javaslatot a többcélú társulás tanácsa is tárgyalja, majd ennek figyelembevételével várhatóan május végéig készítjük el a végleges változatot. Időközben folyamatosan gyűjtjük az adatokat, az információkat, melyek feldolgozása után létrejön a kistérség kulturális adatbázisa és szolgáltatási jegyzéke. Ebből kiadványt készítünk, illetve a kistérség honlapján tesszük elérhetővé utolsó negyedévére várhatóan véglegesen körvonalazódnak az ÚMFT kulturális pályázatai és a kulturális vidékfejlesztést érintő részei is, így a lehetséges források ismeretében egy közös kistérségi pályázat tervezése is lehetővé válik. A projektterv elkészítésének időpontja várhatóan 2008 áprilisa. Fontosnak tartjuk, hogy az együttműködés ne érjen véget a program zárásával, ezért folyamatosan keressük a forrásokat a kerekasztal további működtetésére is, hiszen a közművelődési koncepció és a projektterv csak a kezdete egy közös kistérségi fejlesztéssorozatnak, mely végül a térségben lakók számára egyenlő hozzáférést biztosít a színvonalas kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz, egyúttal erősíti a térségi identitást és további együttműködéseket generál. Ennek érdekében záró rendezvényként olyan programot tervezünk, melynek keretében a kistérség településeinek lakosai, különösen a kultúra területén tevékenykedő szakemberek, megismerhetik a kerekasztal munkáját, elért eredményeit, és javaslatokat tehetnek a továbbvitelére, valamint a kibővítésére, fejlesztésére. Emellett lehetőséget biztosítunk arra, 35

36 mûvelôdôk - Közmûvelôdés Hefner Erika Közkincs kerekasztalok Tolna megyében hogy települések bemutassák kulturális életüket, illetve együttműködéseket alakítsanak ki a kultúra területén. Bátainé Balogh Erzsébethumán referens Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Megalakult a közkincs kerekasztal a paksi kistérségben is A Paksi Kistérségi Közkincs Kerekasztal alakuló ülésén megvitatta a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ által készített helyzetelemzést, amelynek a leglényegesebb részeit közöljük. Kistérség, mikrotérség, kistáj Paks vonzáskörzetében Az ötvenes éveket Tolna megye szerkezetileg hat járással érte meg. Nem sokkal később azonban a megye magvát képező Gyönki járást felosztották a többiek között. A hetvenes évek végén azután a megmaradt öt járás kezdte meg a városkörnyéki igazgatási rendbe való átszerveződést. Az egységek határai kisebb mértékben szinte állandóan változtak, aminthogy viták voltak a közelmúltban is a kistérségek kialakításakor, de végül is Tolna megye jelenlegi öt kistérsége gyakorlatilag az egykori öt járásnak felel meg. A Paksi kistérségen belül közös jegyeket mutat a Sió-Sárvíz mente mikrotérsége, amely mint délmezőföldi kistáj egészen Tolnáig átnyúlik a Szekszárdi kistérség területére is. A megye keleti határvonalát képező Duna az immár három itteni híd ellenére is nagyon erős tényleges határ. Így a megye Paks-dunaföldvári kistérségének Bács-Kiskun irányában stabil a határa. Ez a paksi Duna mente tekintetében erősebb adottság, a dunaföldvári Duna mente esetében kissé lazább, csak esetenként gyakorolhat az északi város inkább kulturális vonzást a túlpartra. Megkülönböztetést kívánhat a vizsgálódás szempontjából egy Györköny Németkér Dunakömlőd kulturális háromszög, amelynek keretében meghatározóan erős a német nemzetiségi jelenlét. A Paks-dunaföldvári kistérség helyén így akár három - négy kistáj is megjelenik: a paksi, (és külön) a dunaföldvári a városközpontjaik jogán, a városoktól délre húzódó dunai térséggel együtt, egy német nemzetiségi a történelmi - néprajzi jogon, a dél-mezőföldi pedig a már elemzett okból. A dunaföldvári kistáj kultúrájában a folyami gazdasági élet, a hídfőszerep, a történelmi szerep (régészeti és műemléki emlékek), a községekben a református hagyományok hatása tekinthető fontosabbnak. A paksi kistáj kultúrájában a folyami gazdasági élet mellett immár annál is dominánsabban az atomenergetika 36 és a rekreációs funkció emelhető ki. A dél-mezőföldi kistáj sajátja a magyar mellett az erős roma (zömében beás) elem. A megkülönböztetetten kezelt sváb háromszög esetében a német nemzetiségi hagyományok mellett, a gasztronómiai és a borkultúra, valamint a falusi turizmus említhető fontosabb meghatározóként. Látható az is, hogy az egyes kulturális kistájak jellegzetességei között részrokonságok és átfedések vannak. Ezek összegzésével írhatók le azok a kistérségi szellemi és tárgyi kulturális sajátosságok, amelyek a vizsgált területen akár elhatárolható identitás képzésére is alkalmasak lehetnek. Az utóbbi megfontolásokat egy koncepciózus közművelődési fejlesztés során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor letagadhatatlan, hogy jelenlegi határaikkal a statisztikai kistérségek identitástudatát egyre jobban erősíti a gazdasági, a forrásfeltáró közös érdek. Ez óhatatlanul kulturális hatásokkal is jár majd hosszabb távon. És ennek tényleges bekövetkeztéig a közművelődési szakmának sem célszerű tétlenkednie. Megállapítható, hogy a kulturális kistájak szerinti elhatárolás csak részben mutat egybeesést a közoktatási struktúra szemszögéből meghúzott belső kistérségi elhatárolással. A szociális - egészségügyi ellátó rendszerek logikája ezekhez képest nyilván egy harmadik típust képez. Végezetül a sport és a testnevelési ellátó rendszerek tekintetében a legcsekélyebb a kistérségi jelentőség, az azon belüli tagoltság végképp indokolhatatlan. Még a legelterjedtebb labdarúgás tekintetében sem kivitelezhető egy tisztán kistérségi körzeti bajnokság, mivel a megyei felmenő rendszerhez igazodás más logikát kíván meg. A kistérségi szerep ugyanakkor megerősödőben van a diáksport és a sportigazgatás területén. A közkultúra kistérségi feltételrendszere A Paks-dunaföldvári kistérségen belül a feltételrendszer színvonalát, változatosságát és volumenét illetően messze kiemelkedik az atomváros, amely több sportcsarnokkal, tornacsarnokkal, több sportpályával, uszodával, ezek mellett több komplex funkciójú művelődési intézménnyel büszkélkedhet. Múzeuma több tekintetben nemcsak kistérségi, hanem megyei jelentőséggel is rendelkezik. Ugyanakkor könyvtára nem minden tekintetben éri el az azonos méretű városok működési feltételeinek átlagos színvonalát. De általában a meglevő feltételrendszer pozitív együttműködésre alkalmas a teljes városi, sőt városkörnyéki szakmai struktúrával is.

37 Dunaföldvár városában, vegyes (kulturális és turisztikai) funkciójú kialakításával, a volt vár, a már meglévő rendszert kiegészítve, a város és szűkebb mikrotérsége számára már kielégítő feltételrendszert biztosít. Bölcskén, illetve még inkább Madocsán volumenükben az adottságok megfelelnek akár egy nagyközségi elvárásnak is. A dél-mezőföldi településbokorban a legsürgősebb teendő a nagydorogi kulturális terek kisvárosi volumenre és színvonalra fejlesztése és korszerű tevékenységstruktúrára való átalakítása. Ennek során esetleg célszerű a felszabaduló közoktatási terek hasznosításával is számolni. A mikrotérségen belül a vizsgált területen a leghátrányosabb Bikács település, amely számára azonban a Nagydoroghoz való közelsége a jó közúti kapcsolat alapján önmagában megoldás lehet, kulturális tartalmú és turisztikai fejlesztéseket is elindítottak. A Dél-Mezőföld, a sváb háromszöggel együtt, országos ismertségre tett szert teleházai révén. A sváb háromszög települései közül kimagaslóan fejlett adottságú Györköny és Dunakömlőd. Németkér kulturális infrastruktúrája azonban gyors és koncepcionális megújulást kíván. A nagyszámú falunap, szüreti fesztivál, szabadtéri néprajzi esemény célszerűvé tenné annak felvetését, hogy főleg a kisebb községek számára közös mobil rendezvény-infrastruktúra is létrejöjjön (kistérségi hatókörű mobil akár többfelé tagolható színpadrendszerrel, rendezvénysátorral és berendezésével, hangosító és világosító berendezésekkel, esetleg mobil illemhelyekkel). Egy ilyennek a kialakítása azonban már teljes körű, megegyezéses kistérségi rendezvényütemezést is feltételezne. Ugyanakkor a kisebb települések közoktatási volumenének visszaszorulásával, egyidejűleg növelhetné a helyi kulturális fejlettséget. Dr. Say István igazgató, kistérségi referens Tolna Megyei ÁMK Tamási kistérségi közkincs kerekasztal Tolna megye egyik legszebb része a Kapos Sió - Koppány menti dombvidék: a Tamási kistérség. Ez a 32 településre kiterjedő területi szerveződés öt mikrotérségre osztható: Tamási, Hőgyész, Gyönk, Simontornya, Iregszemcse központokkal. A kistérség Tolna megye nyugati, észak-nyugati határán helyezkedik el, a megye 5 kistérsége közül, a kistérséghez tartozó településszám szerint a legnagyobb. A megye területének 27%-át öleli fel, a tolnai népesség 17,3 %-a él itt. A kistérségben a középkorosztályok aránya a legmagasabb, az őket követő korosztályok részaránya lassan csökken. A demográfiai problémákat jól jelzi, hogy a kistérségnek csak minden tizedik lakosa fiatalabb tízévesnél. Az elmúlt majd két évtized gazdasági átalakulása a megyében a Tamási kistérséget érintette a legsúlyosabban, a kistérségek közül több mutató itt a legrosszabb. Ennek oka az, hogy az 1990-es évek elejének változásai az átlagosnál érzékenyebben érintették a főként mezőgazdaságra és telepített iparra alapozó vidék gazdaságát. A 32 településből 22 a társadalmilag - gazdaságilag elmaradott községek közé van besorolva, 24 településen a munkanélküliség szintje az országos átlagot másfélszeresen meghaladja. A térség mozgalmas történelme során több nemzetiség, népcsoport élt és él ma is együtt. A letelepedők magukkal hozták szokásaikat, népviseletüket, ünnepeiket és vallásukat. Kulturális értékeik azonban összefogás, szervezettség híján elszigeteltek maradtak. Az egyes népcsoportok, települési közösségek identitása fellelhető, de közös, kistérségi öntudat nem alakult ki. Ez a térség nem tud felmutatni olyan markáns néprajzi, turisztikai vonzerőt, mint Tolna megyében pl. a Völgység vagy a Sárköz. De nem kell szégyenkeznünk sem épített, sem természeti kincseink tekintetében. Ebben a kistérségben két vár is áll, az elmúlt években gyönyörűen felújított ozorai és a simontornyai, itt fekszik a Gyulaj-tamási erdő, amelynek egy része világhírű, Európa egyik legnagyobb dámvad populációjával. Tamási gyógyító termálvize az országhatárokon túl is ismert. Nem elhanyagolható a Balaton közelsége, Siófok Tamásitól 40 km-re, a kistérség északi településeihez pedig még ennél is közelebb fekszik. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezen értékek birtokában mi lehet az oka, hogy a Tamási kistérség nem egy virágzó gazdaságú, turizmusú, kultúrájú térség. Az okokat egyértelműen az összefogás hiányában kell keresni. Számos esetben hiúsultak meg azért a fejlesztési elképzelések, mert az egyes települések nem tudtak együttműködni, régi sérelmeket, személyes konfliktusokat, politikai hovatartozásokat félretenni, egymást segítő partnerként viselkedni. Olyan lehetőségek mentek el a települések mellett, melyek kiaknázásával infrastrukturális, foglalkoztatási, szociális gondjaikon enyhíthettek volna. Mivel a kultúra fontos eleme a gazdaság fejlesztésének, így minden eddiginél fontosabb a mikrotérségek és az egész kistérség összefogása, közös kulturális koncepció kidolgozása, amelyre komplex társadalmi fejlesztés épülhet. Csak a fejlesztési folyamatok beindítása után vár- 37

38 ható, hogy kooperáció jöjjön létre a kistérség helyi közösségei között, világosan megfogalmazott célok, jól körvonalazott elképzelések mentén. A közös gondolkodás, tervezés első lépcsőfoka egy olyan együttműködés megvalósítása lehet, mely ezen elvek mentén fogalmazza meg a kistérség döntéshozóinak feladatát. Reményeink szerint jó alkalmat teremt erre a Közkincs pályázat által nyújtott támogatás, melynek nyomán 2007 októberében megalakulhatott a Tamási Kistérségi Közkincs Kerekasztal. A pályázatot a tamási Könnyü László Városi Könyvtár nyújtotta be, a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szakmai támogatásával. Ez az együttműködés nem csak erre a pályázatra jött létre, a két intézmény munkakapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza, többek között együttműködtünk a Tolna megyei népfőiskolai hálózat kiépítésében, a tamási könyvtár népfőiskolai programjainak szervezésében és egy tíz éve tartó tanulmányi versenysorozat évenkénti lebonyolításában. A rendezvénysorozatok szervezése miatt a két intézmény szinte egész évben folyamatos munkakapcsolatban van, de ezen túl is számos együttműködési alkalom jellemzi a települést és a kistérséget is érintő kulturális fejlesztési folyamatokat. A könyvtár 16 településen lát el mozgókönyvtári feladatokat, az ÁMK együttműködik abban, hogy a falvakban élők információ- és dokumentum-ellátása kiegészüljön a felnőttoktatásban és a rendezvényeken való részvételi lehetőséggel. A Közkincs Kerekasztal programját a pályázati kiírásnak megfelelően úgy állítottuk össze, hogy a benne résztvevők együttműködésének eredményeként előmozdíthassuk a térség kulturális turizmusát, ösztönözhessük a kulturális fejlesztéseket. Először arról gondolkodtunk, hogy kik azok a személyek, akiknek a kerekasztalnál helyet kell kapniuk. Négy oldal képviselőit tömöríti, akik településüket és mikrotérségüket is képviselik a munkacsoportban. A pályázat nyomán alakult olyan kerekasztal a Dél-dunántúli régióban, ahol inkább a kistérség nagy kulturális intézményeinek vezetői vesznek részt, de van, ahol a többcélú kistérségi társulás munkatársaira építenek. Kis képzavarral élve: a mi kerekasztalunk négy oldalának résztvevői a következők: önkormányzati oldal, szakmai oldal, civil oldal és művelődési vállalkozói oldal. A legtöbb résztvevő egyébként több oldalt is képvisel egy személyben. Az önkormányzati oldal részéről polgármesterek, művelődési bizottsági elnök, bizottsági tag, hivatali előkészítő, kulturális referens 38 vesz részt a munkában, a szakmai oldalt népművelők, művelődési házak vezetői, könyvtárosok, teleházasok, tájházak munkatársai képviselik. A civil oldalon kulturális alapítványok, egyesületek, népfőiskolai vezetők, művelődési csoportvezetők, egyéni alkotók, műkedvelő művészek kaptak helyet, a művelődési vállalkozók között médiavezetőket, helyi tv-k, rádiók, az írott sajtó munkatársait, szponzorokat, mecénásokat találunk. A kerekasztal létszáma 28 fő, ez a létszám jól koordinálható és minden oldal 6-7 fővel képviselteti magát benne. Valamennyien településük meghatározó személyiségei, a helyi kultúra fejlesztésének elkötelezett hívei. Olyan személyiségek együttműködési szándékát fogjuk össze, akik a saját mikrotérségükben maguk köré tudnak vonzani embereket, így terveink szerint a kerekasztal hálózatszerűen tovább bővíthető. Azért is törekedtünk arra, hogy egy-egy személy több oldalt képviseljen, mert így még gyorsabban bővülhet a hálózat. Találkozásaink havi rendszerességgel történnek, az ülések két részből állnak, minden alkalommal előadások, képzések, tréningek zajlanak, majd azt követi az érdemi munka. A résztvevők többek közt a projektszemlélet és a pályázói magatartás kulturális szempontú fejlesztéséről, a közösségfejlesztés technikáiról, a civil erő mozgósításának módszereiről, a társadalmi gazdasági kulturális fejlesztés komplexitásáról hallhatnak. Az érdemi munka során a munkacsoport egyik konkrét feladata egy olyan leltár elkészítése, mely a kistérség közkulturális kincseit veszi számba. Ennek már vannak alapjai, hiszen a Tolna Megyei ÁMK 2002-ben és 2005-ben is kiadta a megyei kulturális kézikönyvet, melyben kulturális adataival, értékeivel a Tamási kistérség is szerepelt, ezért a kistérség közművelődési adottságainak feltárását a kézikönyv adatai mentén végezzük. A közművelődési ellátás és a kulturális tevékenységek szereplőit településenként részletesen bemutatjuk. Az önkormányzatok, a közművelődési intézmények bemutatása mellett, a kulturális alapítványok, szövetségek, egyesületek adatai éppúgy megjelennek benne, mint a csoportok, klubok, szakkörök tevékenységére vonatkozó információk, a településeken élő egyéni alkotók, előadók elérhetősége. A természeti és az épített látnivalók ismertetése mellett megtaláljuk majd a leltárban a szálláslehetőségekre, a vendéglátóhelyekre, a település hagyományos rendezvényeire, a kulturális intézmények szolgáltatásaira vonatkozó információkat is. A közkincsleltár összegyűjtésén és elkészítésén túl összehangoljuk a kistérség tevékenység- és

39 mok, fejlesztési tervek elkészítésén túl egy olyan összefogás megvalósulása lesz, melyben a résztvevők félre tudják tenni évekre, évtizedekre visszanyúló vélt vagy valós sérelmeiket, és településük és a kistérség közös fejlesztését tartják szem előtt. Czink Judit főtanácsos, kistérségi referens Tolna Megyei Általános Művelődési Központ programtervezetét, kulturális SWOT analízist készítünk, mindezek pedig részét képezik a program végére elkészülő kistérségi kulturális stratégiának. Bízom abban, hogy a kerekasztal működésének legfőbb eredménye az imént felsorolt dokumentumûvelôdôk - Közmûvelôdés Hefner Erika Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 39

40 KUTATÁS Lipp Márta A lakosság közmûvelôdéssel kapcsolatos elvárásainak és szabadidôs jellemzôinek változása az elmúlt három évben falun I. rész A közművelődéssel kapcsolatos lakossági elvárások alakulása A kutatásról A dolgozat arra a longitudinális kutatásra épül, mely a vidéki közművelődési lehetőségek és a lakosság kulturális magatartása közti összefüggéseket vizsgálta. Az alapkutatást júniusában kezdtük az MTA Szociológiai Kutató Intézetével közösen, dr. Füstös László, Szabados Tímea és dr. Tibori Tímea közreműködésével. Az összehasonlító vizsgálatot decemberében dr. Füstös Lászlóval együtt végeztük. Mindkét esetben 12 hónapos intervallumot mértünk. A kutatás a trendvizsgálatok körébe tartozik, amelyek egy nagyobb népességben időben bekövetkezett változást tanulmányoznak, ugyanazt a problémát, ugyanolyan mintán, de nem azonos személyekkel. Az adatfelvétel mindkét esetben ugyanazon az öt településen történt. A falvakat egy korábbi kutatásunk alapján létrehozott közművelődési feladat-ellátási tipológia szerint válogattuk úgy, hogy mindegyik egy sajátos kulturális településtípust képvisel, s mint ilyen, releváns vonatkozásai vannak az ugyanezen típusba tartozó településekkel. A korcsoport és a nem szerint rétegezett minta nagysága és a mintaválasztás szempontjai azonosak voltak, ami falvanként kb , összességében mintegy fő megkérdezését jelentette a 15 és 78 év közötti lakosságból Mindkét esetben kérdőíves módszert alkalmaztunk, az alapvizsgálatnál bővebb, a szociológiai hátteret, az összefüggéseket és az értelmezéseket gazdagabban adatolható kérdőívvel, melyet kérdezőbiztosok vettek fel. A követéses vizsgálatnál az alapkérdőívből átvett blokkokat tartalmazó önkitöltős kérdőívet használtuk. Az önkitöltős kérdőívek esetében a közművelődéssel kapcsolatos attitűdökre, az érdeklődésre és a szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdéscsoportokra koncentráltunk. Az önkitöltős kérdőívezést az érintett települések polgármesteri hivatalaival, személy szerint a polgármestereivel szoros együttműködésben végeztük. Ők gondoskodtak a kérdőíves csomagok kézbesítéséről, összegyűjtéséről, ők juttatták el hozzánk a kitöltött kérdőíveket, kezeskedtek az adatok hitelességéért és a magas kitöltési arányért. Így sikerült elérni, hogy a hozzánk visszajutott, kitöltött kérdőívek aránya példátlanul magas, átlagosan 75-80%-os volt. Minden adat egyedi, települési szinten is értelmezhető, s lehetővé teszi, hogy település alapú kultúrafejlesztő projekt épüljön rá. Itt mondok köszönetet Kiss Lászlóné alsóvadászi, dr. Knáb Erzsébet nemesnádudvari, Magai 40

41 Ágota becsvölgyei, Papp József jászszentlászlói és Somogyi József bugyi polgármesternek, valamint munkatársaiknak, akik nélkül ez a kutatás nem vagy ebben a formában nem jöhetett volna létre. A közművelődéssel kapcsolatos attitűdök változásának fő irányai: Az elvárásokra két területet érintve kérdeztünk rá, melyek egymástól eltérő fogalmi megközelítést követnek: 1. az intézményben megfogalmazott és épületben realizálódó közművelődésre; 2. a tágabb, települési szintű, programként felfogott közművelődésre, melyben indifferens a szervezet és a tér. A két megközelítésre adott válaszok jellege (a válaszolók aránya, a választások differenciáltsága és koherenciája) a kétféle értelmezéssel kapcsolatos preferenciákra is utal. 1. Az intézményként felfogott közművelődéssel kapcsolatos igényekről két kérdést tettünk fel A) Az elsővel azt szerettük volna megtudni: fontosnak tartják-e, s ha igen, milyen mértékben, hogy a lakóhelyükön az önkormányzat külön erre a célra szolgáló művelődési házat tartson fenn. A válaszokat egy 0-val kezdődő, 10 fokú skálán kellett elhelyezni. A válaszolók aránya mindkét felmérés esetében erre a kérdésre volt a legmagasabb (99, illetve 96%). Ez önmagában is jelzi, hogy a művelődési ház megléte falun közügy, ami szinte mindenkit állásfoglalásra késztet. Hasonlóan elégedettek lehetünk az igenlő válaszok kimagasló arányával. Fontos-e? (%) (%) nem (0 pont) 1,3 4,3 kicsit (1-5 pont) 11,5 17,5 nagyon (8-9 pont) 34,6 29,1 maximálisan 52,6 49,2 A pozitív szegmensben mutatkozó 9%-os, alig szignifikáns csökkenés ellenére, nemre való tekintet nélkül, a lakosság 4/5-e számára nagyon fontos, hogy legyen helyben kultúrház. A kutatás egészére elmondható, hogy a különböző szociológiai mutatók szerinti eltérések 2007-ben határozottabban nyilvánulnak meg, mint korábban, jelezve a falusi társadalom differenciáltabbá váló kulturális rétegződését. Ez tükröződik az életkor szerinti eltérő válaszokban is. Míg ben az intézmény jelentőségének megítélésében nem volt korcsoportonkénti különbség, 2007-ben igen. Számunkra a tendenciák nem kedvezőtlenek. A két fiatalabb korcsoport (15-27, illetve év) jellemző kategóriája a nagyon fontos, a két idősebb de nem a legidősebb korcsoporté (48-57, illetve 58-67) a maximálisan. A 38 és 47 év közöttiek a kevéssé fontos kategóriában vannak túlsúlyban. Részben az e rétegben bekövetkezett érdektelenedésben kereshetjük a 9%-os csökkenés okát. Akár 2004-ben, most is a kulturális mutatók differenciálnak leginkább, csak árnyaltabbak és módosultak a hangsúlyok. A kulturális mutatók három csoportját vettük figyelembe: - iskolázottság (a legmagasabb, befejezett iskolai végzettség) - kulturális aktivitás: a) programokon való részvétel (részt vett-e az elmúlt 12 hónapban a lakóhelyén valamilyen programon) b) intézménylátogatás (volt-e az elmúlt 12 hónapban művelődési házban, színházban, múzeumban) - érdeklődés (van-e kitüntetett érdeklődési köre, van-e valamilyen speciális tudása, amelyet szívesen megmutatna vagy átadna másoknak) Az iskolázottság szerepe természetesen meghatározó. Az utóbbi 3 évben azonban finomodott a kép ben a választóvonal a 8 általános elvégzése volt: az e fölötti végzettségűek nagyon, az általános iskolával bezáródó végzettségűek pedig kevéssé tartották fontosnak, hogy legyen művelődési ház. A mostani felmérés az iskolai végzettség megnövekedett szerepét mutatja. Megmaradt a törésvonal, de a legfeljebb 8 általánost végzettek látóköréből már kiszorulóban van a művelődési ház (is), az ő válaszuk jellemzően a nem. A végzettséggel párhuzamosan nő a válaszok pozitivitása és aránya, de egyúttal az alsóbb és a legfelső iskolázottságú rétegnél kettős tendencia érvényesül. A szakmunkásképzőt végzettek válaszai jellemzően a kicsit és a nagyon, a felsőfokú végzettségűeké viszont a maximálisan és a nem 41

42 között oszlanak meg (az utóbbi nagyobb arányával), előrevetítve, hogy az iskolázottabbak egyre inkább meg fogják találni másutt is a lehetőségeket. Annál is inkább, mert mint majd később látni fogjuk az iskolai végzettséggel egyenes arányban nő az érdeklődés szerinti választás igénye, a közösségi együttlét igényének rovására. A kulturális aktivitás két válfaja a speciális intézményekhez kötött, illetve a program alapú eltérő módon kapcsolódik a művelődési házas igényekhez. Az emberek más tekintetben is határozott különbséget tesznek programlátogatás és intézmények látogatása között. Nem meglepő, hogy a kulturális intézmények látogatása (művelődési ház, könyvtár, színház, múzeum) egymással is és a művelődési ház iránti igénnyel is szoros kapcsolatban van, míg a helyi programokon való részvétel nincs. Minél inkább jár valaki bármelyik helyre, annál inkább jár a másik háromfélébe is, és annál inkább igényli a művelődési házat. Ez a tendencia stabilnak látszik. Az érdeklődési kör megléte vagy hiánya ben igen erős és egyértelmű kapcsolatban volt a közművelődési intézmény igenlésével. Több más mutatóval együtt jelezte, hogy az érdeklődési körrel rendelkezők szinte kizárólagos igénnyel számítottak a helyben lévő intézményre. Közművelődési jellegű dolgokért, amelybe tartozónak értették a saját érdeklődés kielégítését is, nem utaztak. Közel 100%-ban helyben szerettek volna az érdeklődésükhöz teret kapni. Ez a helyzet mostanra megváltozott. A kapcsolat továbbra is erős a tekintetben, hogy akiknek nincs érdeklődési körük, azok nagyobb arányban közömbösek: van-e helyben kultúrház; azoknak a véleménye viszont, akiknek van, megoszlik az alacsony és a legmagasabb pontszámok között. Másképp fogalmazva: a helyi intézményt azokra lehet alapozni, akiket érdekel valami, ám ha az érdeklődésüket nem tudják helyben kielégíteni, ők előbb-utóbb kivonulnak. A saját tudás megmutatásának/átadásának vágya ugyanazt a kapcsolatmintát mutatja, mint az érdeklődés 2004-ben (erős, egyértelmű és analóg). Véleményem szerint ebben még mindig óriási tartalékok rejlenek, amire nem figyelünk eléggé. B) Azt, hogy milyennek gondolják a művelődési házat, egy 17 szempontból álló elváráslistával vizsgáltuk. Az igények logikailag négy nagy csoportba sorolhatók: - a rendezettséggel, professzionalizmussal kapcsolatosak (I./A) - a közösségi szervezeti jelleggel kapcsolatosak (I./B) - a programokkal kapcsolatosak (II./A) - a kulturális infrastruktúrával kapcsolatosak (II./B) Ha az igényeket két tengely mentén elrendezve gondoljuk el (mit hogyan és közösségi professzionális), az I. blokkok a szervezeti, működési keretre utaló megközelítések, röviden a hogyan kérdéssel kapcsolatosak, a II. blokkok a tartalmi megközelítések, a mit kérdéssel kapcsolatosak. Az A blokkok a professzionalitás, a B blokkok Elvárásblokkok átlag % átlag % változás % II./A programok 38,0 33,1-4,9 I./A professzionalitás 28,0 33,1 +5,1 II./B kulturális infrastruktúra 24,6 22,1-2,5 I./B közösségi, társadalmi jelleg 20,2 16,8-3,4 a közösségi szempontok felé mutatnak. A táblából kiolvasható átrendeződés látszólag nem nagy, de lényegkiemelően mutatja a kutatás egésze által jelzett változási trendet: az elvárások a közösségi intézményi jellegtől a megbízható szolgáltatást nyújtó professzionális intézmény irányába mozdulnak el. Ez a korábban érdektelennek tartott, a szervezeti kereteket, működési rendet érintő kérdések iránti lakossági fogékonyságot is megnövelte, fölvetve a szervezeti rendezettség és az átláthatóság szempontjait. Míg 2004-ben a programokra vonatkozó igények határozottan meghaladták a profi intézmény irányába mutató elvárások gyakoriságát, 2007-ben a kettő már átlagosan azonos súlyt kapott. A korábban sem túl hangsúlyos közösségi részvételre és a közművelődési infrastruktúra (épület, technika, információ) közösségi alapú igénybevételére fordított figyelem tovább csökkent. Mutatva, hogy az emberek egyre inkább egyedileg is rendelkeznek azokkal a tárgyi eszközökkel és felkészültségbeli technikákkal vagy azok elérésének vágyával fa- 42

43 lun is, melyeket korábban inkább csak közösségi szolgáltatásként/juttatásként élvezhettek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a közművelődési igények a kutatási eredményekből nyomon követhetően individuálisabban, differenciáltabban és a szakszerűséget értékelő módon jelentkeznek. Az elváráslistának az egyes szempontok szerint történő elemzése és a belőle kapott attitűdalakzatok szintén a fenti elmozdulási irányt támasztják alá. A hároméves intervallumot tekintve az elvárások jelentős stabilitást mutatnak. Az első 7 szempont, melyet a lakosság minimum 30-33%-a választott, ugyanaz. Vezetnek a tartalmi kérdésekre és a szakmai hozzáértésre, szervezett, sőt jól szervezett alkalmakra, programválasztékra vonatkozó igények, valamint a hasznosság tanulás mindennapi problémákra való reagálni tudás egymással összefüggő hármas igénye. blokk változás elvárás I./A 1. Mérjék föl a lakosság érdeklődését, és aszerint szervezzenek programokat. II./A 2. Segítsen az embereknek a mindennapi problémák megoldásában. II./A 3. Legyenek olyan programok, melyekből tanulni lehet, amelyek új ismeretek megszerzését segítik. II./A 4. Olyan programokat szervezzenek, melyek hasznosak és a megélhetést segítik. II./A 5. Legyen benne pezsgő élet, sokféle program, amelyekből választani lehet. II./A 6. Legyenek szórakoztató programok, bálok, mulatságok. I./A 7. Hozzáértő, erre a feladatra képzett szakember irányítsa. II./B 8. Legyenek mindenki számára hozzáférhetőek olyan technikai eszközök, melyek nem állnak rendelkezésre otthon. II./A 9. Legyenek nagyrendezvények, emlékezetes ünnepi alkalmak. II./B 10 Lehessen kötetlenül összejönni, beszélgetni, legyen kulturált társasági hely. II./B 11. Segítsen az embereknek a szabadidejük megszervezésében, informáljon más településeken lévő programokról. I./B 12. Legyen lehetőségük az embereknek arra, hogy bemutathassák és másoknak átadhassák a tudásukat. I./A 13. Legyen nyitva tartási idő, álljon a lakosság rendelkezésére akkor is, ha nincs program. I./B 14. Minél több helyi lakos vegyen részt aktívan a kulturális élet szervezésében. II./B 15. A megjelenése és a berendezése legyen kulturált, esztétikus. I./B 16. Adjon helyet minden egyéni és közösségi kezdeményezésnek. I./A 17. Szervezetileg önálló legyen, ne más intézmény része. változás % sorszám sorszám változás % 43, , , ,6 6,9 39, ,9 8,8 39, , ,5 36, ,6 35, ,8 7,9 33, ,4 8,4 33, ,2 22, ,5 22, ,4 21, ,5 11,5 21, ,8 3,2 20, ,2 7,4 19, , , ,7 8,5 11, ,6 3,2 KUTATÁS Lipp Márta A lakosság közmûvelôdéssel kapcsolatos elvárásainak és szabadidôs jellemzôinek változása 43

44 KUTATÁS Lipp Márta A lakosság közmûvelôdéssel kapcsolatos elvárásainak és szabadidôs jellemzôinek változása Elvárások a művelődési házzal szemben Két alapvető elváráscsoport látszik kikristályosodni: 1. Legyen képes a művelődési ház az egyre jobban kibontakozó és színesedő egyéni érdeklődést kielégíteni és inspirálni, amihez a lakosság érdeklődésének felmérés útján történő szakszerű megismerése és a változások nyomon követése elengedhetetlen. 2. Segítsen az embereknek a mindennapi problémák megoldásában. Ez a két elvárt alapfunkció az érdeklődés alapú művelődés és az élet megkönnyítése kulturális eszközökkel a lakossági elképzelések szerint (is) szakembert és szakszerű intézményi működést igényel, ami nagy hangsúlyt kap a preferenciákban. Hogy a művelődési házat hozzáértő, erre a feladatra képzett szakember vezesse, s hogy mérjék fel az emberek érdeklődését, és aszerint szervezzenek programokat, a lakosság közel felének fontos. A két funkcióból az első, az érdeklődésre szervezett, intézményi alapú közművelődés az adatok szerint tendenciájában egyre fontosabbá válik. A 2007-es válaszok koherensebbek az előzőeknél. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az emberek jobban átgondolták a válaszaikat, hanem azt is, hogy tisztábbak, jobban körvonalazottak az elvárások, s differenciálódtak az igények. A 2004-es adatokból alig követhetők nyomon egyéni profilok, a legtöbben sokféle sokszor egymásnak ellentmondó választásokban tudták csak megragadni az általuk fontosnak tartott mozzanatokat. A mostani adatokból körvonalazható és jól értelmezhető elvárásalakzatok rajzolhatók ki a nagy gyakorisággal együtt járó választásokból. Sokdimenziós skálázással öt, egymástól elkülönülő elvárásmintázatot találtunk: I. Professzionalitás: szakemberigény, érdeklődés-felmérés. II. Hasznosság: technika, mindennapi problémákra való reagálás, megélhetés segítése, tanulás. III. Kötetlen társasági tér és ünnepi alkalmak tere: nagyrendezvények, emlékezetes ünnepi alkalmak, kötetlenül együtt lenni. IV. Társasági és szórakozóhely: bál, pezsgő élet, kulturált berendezés, közösségi és egyéni kezdeményezések, nyitva tartási idő. V. Kulturális központ: szervezeti önállóság, amatőr művészeti tevékenységek, aktív lakossági kulturális részvétel, szabadidő-szervezés. A szempontoknak a két tengelyhez viszonyított elrendezését az alábbi ábra szemlélteti. A függőleges tengely alulról fölfelé értve a tág, kevésbé tisztán közművelődési profiltól a tulajdonképpeni művelődési profilig, a vízszintes tengely balról jobbra a könnyű, szórakoztató jellegtől a komolyság, hasznosság felé terjed. Mindegyik negyedben és a két tengely metszéspontjában is találunk egy-egy válaszcsoportot. Derived Stimulus Configuration Euclidean distamce model 44

45 Elvárásalakzatok Elvárásalakzat nem % kicsit % nagyon % I. professzionalitás 30,6 49,4 20,0 II. hasznosság 25,1 64,2 10,7 III. kötetlen és ünnepi tér 52,8 41,3 5,9 IV. társasági és szórakozóhely 15,8 67,8 16,5 V. kulturális központ 46,4 52,2 1,4 A társasági és szórakoztató funkció a lakosság többségét valamilyen szinten érinti. A határozott elvárást megjelenítő kategóriában viszont a professzionalitás iránti igényre esik a legtöbb választás. Ez azt jelenti, hogy ennek az elképzelésnek van a legtöbb, a lakosság 1/5 részét kitevő képviselője. A nagyrendezvényeket és az ünnepségeket magában foglaló kategória (III.) a legkevésbé fontos az embereknek, jóllehet ezek az alkalmak közismerten, országosan a jelenlegi működés középpontjában állnak. A programok zömét ilyen típusú rendezvények alkotják, és nem mondhatnánk, hogy csökkenő tendenciával. A hasznosság (II.) háttérbe szorulása jelentheti a megélhetési gondok enyhülését, de jelentheti és jelenti is a tanulásnak a közművelődési intézményekben való, nem kellő súlyú szereplését. A professszionalitás iránti igény összefüggése az életkorral: Mean professzionális Életkorcsoport Ez az igény leginkább a év közötti, középiskolai végzettségűek és a 48 és 67 év közötti, felsőfokú végzettségűek sajátja, de a korcsoportok közül a 38 és 47 év közöttiek a többi korcsoportnál magasabb számban tartják nagyon fontosnak, végzettség szerint pedig a középiskolai végzettségűek. A hasznosság iránti igény a 38 és 47 év közöttiek, valamint a szakmunkásképzőt végzettek választásmintája. A művelődési ház mint a kötetlen együttlét és az ünnepi alkalmak tere jellemzően az 58 év fölöttiek választása. Ez a blokk nem függ össze az iskolai végzettséggel. A közösségi hely és a kulturális központ igénye jellegzetesen a fiatalok elvárásmintája, mindkét esetben a 15 és 27 év közöttieké. A közösségi hely funkció a szakmunkásképzőtől, a kulturális központ funkció a középiskolától fölfelé növekvő jelentőségű. 2. A tágabb, települési szintű, programként fel- 45

46 fogott közművelődéshez való viszonyt egy 17 változóból álló motívumlistával vizsgáltuk, melyek mindegyikét egy 0-tól 5-ig terjedő skálán kellett elhelyezni. Azt kértük, hogy tegyenek mérlegre minden egyes szempontot, mégpedig a fonákjáról. A kérdésünk így szólt: Az alábbi szempontok milyen mértékben játszanak szerepet abban, ha a lakóhelyén nem vesz részt egy programon?. A nyelvi forma kritikus álláspontot tükrözött, ez a tapasztalatok szerint megfontoltabb választásokra késztet, s növeli is a válaszadói kedvet. Valóban, a megfogalmazás mérséklő és inspiráló is volt egyben. A motívumok három nagy területet ölelnek fel: I. A programkínálatra és a tárgyi körülményekre vonatkozók: - nem felel meg az érdeklődésének - nem elég komoly - nem elég színvonalas - nem elég kulturált a környezet - kényelmetlenek a körülmények II. A társadalmi/társas környezetre vonatkozók: - nem hívják személyesen - a számára fontos emberek nem mennek el - nem megfelelő szociális klíma - megszólnák III. a) A belső motiváltság hiányára vonatkozó okok: - nem szeret eljárni - idegenségérzet - nehezen mozdul - fáradtság, lustaság b) Kényszer jellegű motívumok: - betegség - időhiány - pénzhiány A programlátogatási motívumcsoportok megoszlása motívumcsoport pontátlag pontátlag I. program és tárgyi környezet 4,5 6,1 II. társas környezet 3,3 4,5 III. a) belső motiváltság hiánya 8,3 6,0 III. b) kényszermotívumok 8,8 6,5 Az első két csoport esetében a válaszoló a kínálatban és a hozzá társítható körülményekben, azaz a saját személyéhez képest külső okokban keresi a magyarázatot. A harmadik blokk esetén saját magában, illetve a saját körülményeiben. A III. a) típusú érvek megfogalmazásukban pszichologizáló jellegűek, rendszerint valamit elfedő hivatkozási alapok, amolyan kifogások. Mégis olyanok, mint a freudi elszólások, kikerülhetetlenek és leleplező jellegűek. Fontosságukat az adja, hogy nehezen változó, habituális érvek, melyek mögött rendszerint sajátos, kulturálisan meghatározott okrendszer húzódik meg. Sajátosságuk, hogy nyelvileg is különböznek a többi motívumtól, deklaratív jellegüknél fogva axiomatikus érvnek tűnnek. Érdekességük, hogy nem fogalmazhatók meg pozitív mondatban, s fogalmi, logikai szinten nem korrigálhatók. Ez nyelvileg is utal arra, hogy nehezen lehet rajtuk változtatni, hisz nem ismerjük vagy nem érezzük megfoghatónak az akadályt, amelyet el kellene hárítani. Nem szoktuk azt mondani: ha majd nem leszek nehezen kimozduló vagy bizalmatlan, elmegyek. Szemben 46 a racionálisnak tűnő érvekkel, mint például ha megfelel az érdeklődésemnek, részt veszek. A korrelációk igazolják, hogy ezek mögött az indokok mögött legtöbbször, de nem kizárólag, valódi igénytelenség áll. A minőségi igényre utaló változókkal negatívan korrelálnak, egyenes arányú összefüggésben állnak azonban a társas motívumok többségével, különösképp az előítéletes beállítottságot tükrözőkkel. A művelődési házzal kapcsolatos elvárás mutatóival való összefüggésükben azonban reményt keltő kép bontakozik ki. Rendre együtt járnak azokkal az igényekkel, melyek egy közművelődési szakember értő segítségét várnák (szakember vezető, érdeklődés-felmérés, szabadidő-szervezés, mindennapi problémákkal való foglalkozás, hasznosság, tanulás) ben ezek a motívumok a szintén megváltoztathatatlan kényszer jellegűekkel együtt kb. azonos pontátlagokkal jelentősen megelőzték a többi blokkot. Pozitívum, s ez egyúttal a motívumok tisztulását is mutatja, hogy a három év alatt a szerepük csökkent. A választások tárgyszerűbbek lettek, előtérbe kerültek a programokra, s azok kö-

47 rülményeire vonatkozó mérlegelések, vezető motívumként az érdeklődést jelölve meg. Az érdeklődés fontossága nemcsak megerősödött, hanem első helyre került itt is, éppúgy, mint a művelődési házakkal kapcsolatos elvárások esetében. Ez összefüggésben áll a minőségi elemek súlyának növekedésével, de helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy 2007-re a minőségi szempontok is megjelennek a fontosabb látogatói érvek között. Ezt a tendenciát mutatja a változók egyedi értékei szerinti táblázat is. Ha nem vesz részt helyben egy programon A programlátogatási motívumok nem olyan stabilak, s nem is mozdítottak meg annyi embert, mint a művelődési házzal kapcsolatos beállítódások. A választások koherensebb volta is azt mutatja, hogy kevesebb akarás és racionálisabb megközelítés jellemzi, mint az előzőt. Ez is arra utal, hogy a program alapú közművelődés képzetéhez kevésbé tapadnak érzelmek, nem akkora ügy, pontosabban nem közügy, mint az épületben megfogalmazódó, intézményként megjelenő közművelődés. motívum sorszám (pont) sorszám (pont) nem % igen % nem % igen % Nem hívják személyre szólóan ,3 3, ,4 4,3 Nincs kivel elmenni ,9 4, ,6 4,7 Nincs rá ideje ,6 13, ,3 8,4 Költségesnek tartja ,6 4, ,0 5,8 Nem felel meg az érdeklődésének ,3 10, ,0 8,6 Nem tartja elég komolynak ,2 4, ,1 6,3 Nem tartja elég színvonalasnak ,5 4, ,7 6,2 Idegenül érezné magát ,3 5, ,8 6,1 Nehezen mozdul ki ,9 11, ,1 6,6 Akiknek a véleményére ad, nem mennek el ,7 3, ,2 4,4 Nem szeret ilyen helyekre járni ,4 7, ,9 5,8 Kényelmetlenek a körülmények ,3 2, ,8 4,8 Nem elég kulturált, esztétikus a környezet. Olyan emberekkel kellene együtt lenni, akikkel nem szívesen van egy társaságban ,5 2, ,4 5, ,3 4, ,5 6,8 Megszólnák érte ,1 1, ,3 2,7 Fáradtság, lustaság ,9 8, ,3 5,3 Betegség ,8 8, ,2 7,5 KUTATÁS Lipp Márta A lakosság közmûvelôdéssel kapcsolatos elvárásainak és szabadidôs jellemzôinek változása Az első két helyen azonos motívum áll ugyan, de helycserével az érdeklődés javára re megerősödtek a minőségi igények mind a programok színvonalára és komolyságára, mind a környezet kényelmes, esztétikus megjelenésére vonatkozóan, noha a környezettel kapcsolatos elvárások nem szerepelnek most sem a fontos motívumok között. A minőségi igénnyel együtt fölerősödtek az előítéletes felhanggal jellemezhető társas motívumok, je- lezve, hogy a szociálpszichológiai tényezők jelenleg inkább visszatartó, mint serkentő hatásúak. Míg a motiválatlanságra utaló változók 2004-ben az első 5 között voltak, 2007-ben nem szerepeltek az első 8 helyen, s kettő közülük az utolsó harmadban volt. Úgy tűnik, az érdeklődés és a minőség rést tud ütni azon a falon, amelyet a belső késztetések gyengesége eredményez. A programokon való részvétellel kapcsolatos 47

48 KUTATÁS Lipp Márta A lakosság közmûvelôdéssel kapcsolatos elvárásainak és szabadidôs jellemzôinek változása választások meglehetősen koherensek, belőlük rendszerszerűen együtt járó motívumcsoportok rajzolódnak ki. Ez lehetővé tette, hogy a preferenciák mögött munkáló magyarázó elveket, mögöttes változókat keressük. A részvételre vonatkozó attitűdcsoportok megoszlása faktor társas referenciák, társadalmi közeg vonzó és visszatartó hatása minőségi igények a program és a tárgyi környezet színvonalával kapcsolatban idegenkedés emberektől, intézményektől Mindkét felmérésből négy faktor különíthető el, de csak két faktor egyezik meg, egy részben különbözik, egy pedig új, csak a 2007-es adatok tartalmazzák. nem % kicsit % nagyon % nem % kicsit % nagyon % 65,1 20,1 14,9 50,1 30,7 16,1 57,0 27,2 15,8 50,8 33,1 16,1 55,3 26,9 17,8 idegenkedés és motiválatlanság 49,6 33,4 17,0 enerváltság, belső motívumhiány 53,0 29,9 17,1 szelektáló beállítottság 47,0 38,1 14,9 A programokon való részvétel vagy elutasítás magyarázó elveként leggyakrabban negatív, sokszor előítéletes szociális beállítottság húzódik meg, mely erősödő tendenciával kapcsolódik össze a tanácstalansággal, a kulturális motívumok vagy azok artikulálásának hiányával, valamint a minőségi vagy minőséginek feltüntetett igényekkel. Ez a minőség iránti fogékonyság kettős tendenciájára hívja fel a figyelmet. A magasabb minőség iránti igény kétségkívül társadalmilag is differenciál, a vágya pedig sokszor társadalmi sznobériát, s a kultúra mögé bújtatott előítéletességet is rejt. A szelektáló kulturális magatartás mögöttes rendező elvként való megjelenése 2007-ben a pozitív tendenciák erősödésének jeleként értékelhető, s hogy a lakosság több mint felére érvényes, ez biztos mutatója a minőség iránti elkötelezettség növekedésének. Összegzés: A művelődési ház léte falun közügy, a lakosság 4/5-e számára nagyon fontos, hogy legyen. A program alapú közművelődés képzetéhez kevésbé tapadnak érzelmek, mint az épületben megfogalmazódó, intézményként megjelenő közművelődéshez. Az elvárások a közösségi intézmény jellegtől a megbízható szolgáltatást nyújtó professzionális kulturális intézmény irányába mozdulnak el. A közművelődési igények egyre inkább individuálisan, differenciáltan és a szakszerűséget értékelő módon jelentkeznek, melyben az érdeklődés és a minőség iránti igény növekvő szerepet kap. (Az érdeklődés és a szabadidős szokások változásával foglalkozó II. rész a Szín - Közösségi Művelődés következő számában fog megjelenni.) 48

49 Péterfi Ferenc Kérdôív az állampolgári részvételrôl, állampolgári részvétel hete, Kutatás Közéleti aktivitás lokális és európai identitás Készítette a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet közösségfejlesztési osztálya szeptember 15-e és 30-a között szeptember második felében, az állampolgári részvétel hete alkalmából, néhány közösségfejlesztéssel foglalkozó hazai szervezet az egész országra kiterjedő, de nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett. A fenti rendezvénysorozat évek óta kiemelt lehetőséget kínál arra, hogy a közvélemény figyelmét a civil - közösségi részvételre irányítsa, s esélyt teremt arra is, hogy az állampolgári részvétel témája az adott héten a sajtó, a közpolitika fókuszába kerüljön. E figyelemfelhívás természetes következménye, hogy a rendezvénysorozat keretében szervezett felméréseink a hazai átlagnál megemeltebb, a hétköznapinál valamivel aktívabb társadalmi közegben zajlanak, ami az itt regisztrált adatokat esetenként némileg befolyásolhatja. Az alábbiakban bemutatott felmérésünk részben kapcsolódik a két korábbi évben szervezett kutatásunkhoz: 2005-ben és 2006-ban ugyanilyen esemény kapcsán alapvetően a közbizalommal kapcsolatos hazai érzelmeket és viszonyokat igyekeztünk elemezni, a két évben azonos, tehát összehasonlításra is alkalmat adó vizsgálódásainkban. Azok között a kérdések között is szerepeltek olyanok, amelyek a megkérdezetteknek a helyi civil cselekvésekhez való viszonyát és a közélethez kapcsolódó aktivitását tudakolták. A 2007-es kutatásban több mint 3500-an töltötték ki a kérdőívet, szúrópróbaszerűen. Középpontban a közösségi és a közélet iránti elkötelezettség kérdésköre állt: az önkéntes munka végzése, a civil szervezetekben való aktív részvétel az érdekartikulációhoz, az érdekvédelemhez kapcsolódóan. Kérdőívünk fel kívánta tárni továbbá a válaszadók vélekedését és magatartását a választásokon való állampolgári aktivitásban, az Európa Unióhoz való viszonyukat és igyekezett megismerni európai identitásukat. Az önkéntesek 1 által végzett megkérdezések az ország 17 megyéjében és Budapesten zajlottak. A véletlenszerűen kiválasztottakkal nem az volt a célunk, hogy teljes reprezentativitást érjünk el, bár a lakóhelyi megoszlást leszámítva végül az ahhoz közeli arányok jellemzik a mintánkat, amit az adatok utólagos a nem, az életkor és az iskolai végzettség szerinti súlyozásával értünk el. Azt azonban nem tudtuk korrigálni, hogy a megkérdezettek egy részét, talán többségét, az állampolgári részvétel hetéhez kapcsolódó eseményeken kérdeztük meg, tehát a kérdezés egy része eleve az aktívabb polgárok körében zajlott le. Mivel szinte ugyanezekkel a kérdésekkel, ugyanebben az időben és nagyjából hasonló körülmények között szlovák partnerszervezeteink is elvégezték ezt a felmérést, néhány esetben az ő eredményeikre is hivatkozunk, összehasonlításainkkal a saját eredményeinket szeretnénk ilyenkor érzékletesebbé tenni. 2 Összefoglaló A hazai gyakorlatban szokatlanul nagy állampolgári - közéleti aktivitást, ugyanakkor az európai uniós identitás kialakulásának viszonylag kezdetleges szintjét tapasztaltuk a szeptember végén lezajlott kérdőíves vizsgálatunkban. Fontos tapasztalat s meglepően jó eredménynek tartjuk, hogy a megkérdezettek több mint 2/3-a végez önkéntes munkát, s az önmagukat aktívnak minősítők harmada ezt egyidejűleg egynél több területen is teszi. 49

50 Kérdőívünkben a szokásosnál talán szélesebb választékot kínáltunk a kitöltőknek, ami jelentősen befolyásolhatta: erősíthette a pozitív gyakoriság megjelölését. Ezen kívül az eredmény jelentős arányban magában foglalja a hobbi- és a sporttevékenységeket is, ami a közéleti aktivitáshoz csak részlegesen kapcsolható. A kérdőívünkben felsorolt 15 féle önkéntes aktivitást összevonva, különféle típusokat alkottunk, s így a következő összesítést kaptuk: Az önkéntes munkát megjelölők aránya a különböző típusú tevékenységekben % önhasznú tevékenység 39,3 szociális segítő tevékenység 22,7 gyerekekre, ifjúságra irányuló tevékenység 22,6 érdekartikuláció 19,1 Megállapíthatjuk, hogy ezek az aktivitások többnyire rendszeresen történnek; az érintettek fele legalább havonta, de 28,1%-uk hetente több alkalommal végzi ezeket a tevékenységeket. Üzenet értékű információ, hogy mintánkban az önkéntes munkát végzők 26,1 %-a nem nonprofit szervezetekben, hanem más formában végez ilyen munkát tehát az önkéntességnek egy markáns ágát képezik a nem szervezett keretekben dolgozók. Ez a jelenség nyilván erősen befolyásolja az önkéntességgel foglalkozó szakmai szervezetek feladatvállalásait. Az önkéntesség, illetve a szervezeti tagság jellemzőin túl mintánkból arra következtetünk, hogy a civil véleménynyilvánítás gyakoribbá válásával erősödik a részvételi alapú demokrácia szükséglete Magyarországon. A kérdőívünket kitöltők 44%-a (!) jelezte, hogy az elmúlt 12 hónapban nyilvános gyűlésen, fórumon, demonstráción vagy petíció benyújtásában vett részt, véleménynyilvánítási vagy érdekérvényesítési szándékkal. Ez az arány a korábbi hasonló kutatásaink (Közbizalom, 2005., 2006.) tapasztalataihoz képest igen magas, de minden előfeltételezésünket is jelentősen meghaladja. Érdekes, hogy a Szlovákiában párhuzamosan lezajlott hasonló felmérés ugyan erőteljesebb ottani aktivitást jelzett az önkéntes munkában és a civil 50 szervezeti tagság tekintetében, ám a részvételi demokráciának e markánsabb érdekérvényesítő eszközei nálunk sokkal karakteresebben mutatkoznak meg. Mostani adatainkkal hivatkozhatnánk a hazai politikai élet hektikus történéseire, az utóbbi évben gyakoribbá vált politikai megmozdulásokra, jelezve, hogy ezek talán hozzájárultak a magas aktivitáshoz; de az előző évben a mostaninál jóval erősebb sokkok érték ugyanezt a társadalmat, akkor mégsem tapasztaltunk ilyen intenzív állampolgári aktivitást. (Meglehet, az események akkor főként a fővárosra koncentrálódtak.) Ha a fenti eredmények alakulásában szerepet is játszhattak a makroszintű történések, hajlunk arra, hogy e jelenségeket részben a civil társadalmon belüli változásokhoz is kössük, illetve a lokális politikában történő események iránti érzékenység növekedésével gyakran a különféle érdeksérelmek következtében kialakult akaratnyilvánítás szándékaival magyarázzuk. Tapasztalatunk szerint az önkéntes munka végzésében a fiatalok sokkal kevésbé aktívak a felnőtt korosztályoknál. Sajnálatos, hogy az így aktivitást mutató 18 év alattiaknak csak kevesebb, mint egyötöde; a fiatal felnőtt korú (18-25 éves) válaszadóinknak csak alig egyharmada jelezte, hogy élt a demokratikus véleménynyilvánítás általunk felsorolt eszközeivel. Ugyanakkor örömtelinek mondható, hogy a középkorú válaszolóknak (36-45 évesek) és a 45 év felettieknek több mint a fele számolt be ilyen gyakorlatokról. Ezek az adatok megerősítik azokat, az utóbbi időszakban kialakult tapasztalatainkat, hogy a fiatal kori szocializációban kevés tudatos esélye, szervezett gyakorlata van a demokratikus készségek megismerésének. Másik oldalról közelítve: az egészséges társadalmi fejlődés érdekében is egyre kikerülhetetlenebb társadalmi szükséglet, hogy a fiatalok körében a jelenleginél jóval több kísérlet történjen a demokratikus készségek, az ehhez szükséges eszközök használatának megismertetésére, személyes, megélt demokratikus élményeik és tapasztalataik gyarapítására. Ezt igazolja, hogy a felmérésünkben közel 50%-os válaszarányban szerepelnek azok, akik nem vettek részt az elmúlt évben ilyen érdekérvényesítési

51 véleménynyilvánítási eseményen, akciókban, s az ő nagyobbik részük a fiatal korosztályból verbuválódik. A kérdőívek elemzéséből azt látjuk, hogy a közéleti akció(k)ban résztvevők, az egyesületi/alapítványi szervezeti keretekben aktivitást kifejtők és az érdekartikulációval kapcsolatos önkéntes munkát is végzők személye gyakran átfedi egymást, vagyis nagyobb a valószínűsége annak, hogy aki például az önkéntes munkában és a civil szervezetben is aktív, az markánsabb érdekartikuláció kezdeményezője vagy résztvevője is legyen. Az országos vagy annál tágabb dimenziókhoz viszonyítva, a lokalitás jelentősége a választási procedúrában való részvétel gyakoriságán is lemérhető. Válaszadóink az utóbbi időszakban több mint kétszer gyakrabban vettek részt az önkormányzati választásokon, mint a térben távolabbi érvényességűnek ítélt európai uniós képviselő-választáson. A szülőföldhöz, a lakóhelyhez kötődés mértéke viszont nem e logika alapján működik. Érdekesnek tartjuk, hogy ez az érzelmi viszony az egyéntől távolodva nem lineárisan változik, másfajta logika szerint alakul: vannak erősebb és gyengébb kötődések, s választás alapján alakul ki a rangsor. Az erős odatartozás megjelelölését kértük, s a válaszokból azt látjuk, hogy a megkérdezettek elsősorban az országukhoz és a településükhöz tartozást jelölik fontosnak. Csak ezt követi a közvetlenebb szomszédság, majd a megyei kötődés erőssége. Az elmúlt időszak fő kapcsolatrendszerének keretei azonban mára, az új szervezési (kistérségi, régiós és EU) szintek megjelenésével megváltoztak, s így képet nyerhettünk az új szintekhez való viszonyulás jelenlegi mértékéről is. Az előbbi, hagyományos térbeli szerveződési szintekénél lazább a kistérséghez való vonzódás, még inkább a régióhoz, s a kötődési lista végén találjuk az Európa Uniót. Az identitásra vonatkozó válaszokból arra következtethetünk, hogy jó ideig eltarthat még, amíg az állampolgárok a távolabbi, a beláthatatlanabb, a kialakulatlan vagy ismeretlen intézményrendszerekkel szorosabb kapcsolatba kerülnek, róluk és velük tapasztalatokat szereznek, és a szorosabb azonosulás velük is megteremtődik. Figyelmet érdemel, hogy miközben a Szlovákiában végzett párhuzamos kutatásból az derül ki, hogy ott is az országhoz, majd a saját településhez tartozást helyezik az első két helyre; addig a harmadik helyen az EU-hoz való vonzódást jelölték meg a válaszolók. Visszatérve a hazai eredményekre: biztató s ez elsősorban a fiatalabb, éves korosztálynál figyelhető meg, hogy egyre erősebb a kapcsolat keresése az unió országaival, nemzetközi munkák, hálózati kapcsolatok révén. A munkavállalás lehetősége a mintánkban szereplők közel egyharmadában merült fel, főként a éves korosztályok esetében. Körükben 65-70%-os arányban jelent meg új célként a munkavállalás az EU országaiban. A kérdőív és a válaszok A közéleti aktivitással kapcsolatos első kérdésünk az önkéntes munkavégzéshez kapcsolódott. Az általunk felkínált 15 féle lehetőségből a válaszolók több mint kétharmada (70%) megjelölt önkéntes tevékenységet valamilyen területen, ami a gyakorlatban történő általános megítélésünkhöz, de néhány átfogó hazai kutatás eredményeihez képest is kiemelkedően magas aránynak tekinthető. KUTATÁS Péterfi Ferenc Kérdôív az állampolgári részvételrôl Önkéntes munkavézéshez kapcsolódott 30% Önkéntes munkában részt vett (minimum egy területen a fenti 15-ből): 70% Egyben sem vett részt: 51

52 KUTATÁS Péterfi Ferenc Kérdôív az állampolgári részvételrôl Az önkéntes munkák tartalmát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy legtöbben idősekkel kapcsolatos tevékenységet végeztek (21,5%). Igen jelentős a gyermek és ifjúsági tevékenységben oktatási intézmények környezetében (17,5%), valamint az ehhez szorosan Végzett-e Ön önkéntes munkát az utóbbi 12 hónapban a következő területeken? Az igennel válaszolók aránya (N=3582) kapcsolható, iskolától független keretekben (10,74%) végzett önkéntesség, az egészségügyi, ill. szociális területen (14,4%), továbbá a valamilyen hobbi- és szabadidős tevékenység kapcsán (13,9%), vagy sportklubban (13,1%) végzett önkéntes munka aránya. idősek csoportja (pl. nyugdíjasklub) 21,5 gyermek és ifjúsági oktatási intézmények, iskolák nem oktatási tevékenységében (pl. a szülői munkaközösség) egészségügyi és szociális csoportok (önsegítő csoportok, családlátogatás, idősgondozás, véradás stb.) hobbi és amatőr csoportok (művészeti, kulturális, szabadidő, helytörténeti, társaskör stb.) 13,9 sportklub, egyesület (pl. szervezőként, oktatóként) 13,1 más csoportok, klubok, egyletek 12,3 vallási, egyházi tevékenység (pl. karitász tevékenység) 11,7 iskolától független gyermek és ifjúsági tevékenység (települési gyermek és ifjúsági önkormányzat, gyermekvédelem, drogprevenció stb.) helyi lakóközösségi csoportok (polgárőrség, lakásbérlők, érdekvédő csoportok) 8,9 felnőttoktatás (ismeretterjesztés, előadás-sorozat tartása stb.) 8,4 környezet és élővilág védelmére szervezett csoportok 8,2 politika (politikai pártok, mozgalmak, helyi politikai élet) 6,8 szakszervezet 3,9 igazságosság és emberi jogok 3,1 biztonsági és mentőcsoportok 2,5 % 17,5 14,4 10,7 A különböző önkéntes tevékenységeket, tartalmuk alapján, négyféle típusba vontuk össze, azaz olyan önkéntesen végzett tevékenységeket igyekeztünk társítani, amelyek mögött hasonló típusú motivációk húzódhatnak meg, hasonló vagy összekapcsolható tartalommal. Megkülönböztettük - a gyermekekre és az ifjúságra irányuló tevékenységet végzőket, - az érdekartikulációt - érdekérvényesítést helyi, de tágabb körben is fontosnak tartókat; - az egészségügyi - szociális és vallási főként karitatív jellegű munkát végzőket, valamint - az önhasznú a többnyire különböző egyéni készségek, képességek fejlesztésére szolgáló tevékenységet végzőket. A négy típusban az alábbi arányokat találtuk: gyermek és ifjúsági tevékenységek: gyermek és ifjúsági oktatási intézmények, iskolák nem oktatási tevékenységében (pl. a szülői munkaközösség) % 17,5 52

53 iskolától független gyermek és ifjúsági tevékenység (települési gyermek és ifjúsági önkormányzat, gyermekvédelem, drogprevenció stb.) a fentiek közül legalább az egyikben összesen 22,6 érdekartikulációval kapcsolatos tevékenységek: biztonsági és mentőcsoportok 2,5 környezet és élővilág védelmére szervezett csoportok 8,2 igazságosság és emberi jogok 3,1 helyi lakóközösségi csoportok (polgárőrség, lakásbérlők, érdekvédő csoportok) 8,9 a fentiek közül legalább az egyikben összesen 19,1 szociális segítő tevékenység: vallási, egyházi tevékenység (pl. karitász tevékenység) 11,7 egészségügyi és szociális csoportok (önsegítő csoportok, családlátogatás, idősgondozás, véradás stb.) a fentiek közül legalább az egyikben összesen 22,7 önhasznú tevékenység: sportklub, egyesület (pl. szervezőként, oktatóként) 13,1 hobbi és amatőr csoportok (művészeti, kulturális, szabadidő, helytörténeti, társaskör stb.) idősek csoportja (pl. nyugdíjasklub) 21,5 a fentiek közül legalább az egyikben összesen 39,3 10,7 14,4 13,9 Jól látható és ez a hazai nonprofit szervezeti statisztikákból is ismert jelenség, hogy a sport, a hobbi, az idősek kategória kiemelkedően magas (közel 40%) a valamilyen aktivitást jelölők között. A másik három területen tevékenykedők aránya hasonló, mind a szociális egészségügyi - karitatív területen, mind a gyerekeket és fiatalokat érintő önkéntes munkában, mind az érdekvédelemhez köthető tevékenységekben működők aránya 20% körüli. Az utóbbi kategóriát erősíthetné 3,9%-ával a szakszervezeti tevékenység is, ha nem félnénk ezt a mozgalmat a mai hazai viszonyok közötti szerepében akár érdekvédelminek, akár függetlennek s még inkább civil szerveződésnek tekinteni. A szlovák eredményekkel összevetve a magyar adatokat, feltűnő, hogy az ottani önkéntes munkavégzés még a mi mérésünknél is nagyobb aktivitást mutat: a gyermek és ifjúsági tevékenységekben közel kétszerese; a szociális tevékenységeknél több mint kétszerese; az érdekartikulációs önkéntes tevékenységeknél pedig háromszorosa az ottani aktivitási arány az általunk mértekhez viszonyítva. Északi szomszédainknál hasonlóan magas még a mi kiemelkedőnek tűnő adatainkhoz képest is a továbbiakban részletezendő nonprofit szervezeti részvételi aktivitás is. A válaszadók neme szerint vizsgálva az önkéntes munkát, a férfiak főként a sportban, relatíve a politikában és a helyi lakóközösségi csoportokban; a nők az egészségügyi és a szociális területen jelöltek nagyobb részvételt. Az önkéntes munkában való részvétel a válaszadók életkora szerint is erősen megoszlik. Az aktivitás az életkorral nő: míg a 36 év felettiek mintegy 80%-a végez valamilyen önkéntes munkát, addig a legfiatalabbaknak, a 25 év alattiaknak csak alig feléről mondható el ugyanez. Ezen belül, a gyermek és ifjúsági területen nyilván az érintettek az 53

54 ilyen korú gyereket nevelők dominálnak (26-45 éves korúak); a vallási, politikai, egészségügyi és szociális területen főként az idősebbek (45 év felettiek). Megint arra a tapasztalati tényre hivatkozunk, hogy a hazai gyakorlatban a jelenleginél sokkal több társadalmi tőkebefektetésre lenne szükség különösen a fiatalabb korosztály esetében. Adataink is megerősítik, hogy feltűnően hiányoznak azok az országos és helyi programok, amelyek a fiatal kori közösségi szocializáció erősítését szolgálnák, s ennek a korosztálynak nyújtanának valódi közösségi élményeket és tapasztalatokat. Az iskolai végzettséget tekintve feltűnő, hogy általában az alsó (kevesebb, mint 8 osztály) és a felsőfokú iskolai végzettségűek a legaktívabbak. Kiemelkedik a felsőfokúak aránya a felnőttoktatásban és az egészségügyi - szociális területeken. Megelőző állításunkat igazolja az is, hogy a környezet és az élővilág védelmére szervezett csoportok körében a legalsó (15,6%) és a legfelső (felsőfokú végzettség 15,2%) végzettségűek tűnnek a legaktívabbaknak. A települések nagysága szerinti besorolásból kiemeljük, hogy a sporttevékenységet főként a kisebb települések lakói (5 ezer fő alatti és 5-30 ezer fő közötti); míg a környezet-, a jogvédelem és a helyi lakóközösségi csoportok kereteiben végzett önkéntes munkát a budapesti válaszolók jelölték meg legnagyobb arányban. Jellemzően inkább a nagyvárosokban és Budapesten a gyakoribbak a különféle helyi érdeksérelmek kapcsán szerveződő lakossági akciók, öntevékeny akaratnyilvánítások, ami némi magyarázatul szolgál az előzőekhez. Fontosnak tartjuk még jelezni, hogy az általunk megkérdezettek közel egyharmada (32%-a), egynél több tevékenységi területen jelezte, hogy az utóbbi egy évben önkéntes munkát végzett. Ez főként a 36 év felettiekre és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre jellemző. Amennyiben az elmúlt 12 hónapban részt vett a fenti tevékenységek közül bármelyikben, ezt milyen gyakran tette? (Ha többféle tevékenységet is végzett, a leggyakoribbra gondoljon!) a teljes minta %-ban a résztvevők %-ban (N=1998) hetente többször 16,0 28,1 havonta egyszer-kétszer 17,0 27,9 néhány havonta 7,1 10,8 akció, alkalom esetén 16,3 24,2 egyéb rendszerességgel 2,3 4,1 nem tudja, nincs válasz 1,6 4,9 nem vesz részt semmiben 39,7 - összesen Az önkéntes munkát végzők több mint fele legalább havi rendszerességgel tevékenykedik, és közel egyharmada hetente többször is. Ezután a klasszikus nonprofit szervezetekben, az egyesületi és alapítványi keretekben való aktivitásról érdeklődtünk. 54

55 Részt vett-e az elmúlt 12 hónapban valamilyen egyesület vagy alapítvány munkájában? 9,20% 0.40% A mintánk 33,9 %-a egy szervezetben és 12,7%-a egyidejűleg több szervezetben is részt vett az elmúlt 12 hónapban. A pozitív választ adók 74,3%-a tagként vagy aktivistaként; 22,3%-a alapítóként és/vagy vezetői szerepet betöltve tette ezt. 33,90% 43.80% 12,70% igen, egy szervezetben igen, több szervezetben nem nem tudom nem válaszol Kíváncsiak voltunk az önkéntes munkát végzők és a klasszikus nonprofit szervezetben tagságival rendelkezők közötti átfedésre, azaz arra, hogy milyen arányban jellemző az önkéntes munka szervezeti keretek közti végzése. KUTATÁS Péterfi Ferenc Kérdôív az állampolgári részvételrôl Az önkéntes munkában és/vagy egyesületek, alapítványok munkájában részt vevők aránya (minden önkéntes munkával számolva) csak valamilyen önkéntes munkában vett részt 26,1 csak valamilyen egyesület, alapítvány munkájában vett részt 2,9 önkéntes munkában és egyesület/alapítvány munkájában is részt vett 43,7 egyikben sem vett részt 27,3 összesen 100,0 % Az önkéntes munkában és egyesület/alapítvány munkájában egyaránt részt vevők aránya igen magas (43,7 %), bár 10 százalékponttal csökken arányuk (33,5%), ha kiszűrjük közülük az általunk önhasznúnak nevezett önkénteseket (sportol vagy más szabadidős tevékenységet végez). Érdemes felfigyelnünk arra is, hogy a megkérdezettek több mint negyede (26,1 %) jelezte: ezt a munkát nem nonprofit szervezetek keretei között végzi. Ez az önkéntes munka hazai mozgalmában tevékenykedő szakembereknek talán új szempontot jelenthet, hiszen az önkéntes munkát ebben a formában másféle szakmai segítséggel és más módszerekkel szükséges támogatni. Ahogy azt a bevezetőben is jeleztük, az elmúlt két évben, hasonló körülmények között végzett vizsgálatainkban is igyekeztünk a megkérdezettek aktivitását megismerni a közösségi érdekérvényesítésben, a véleménynyilvánításban. Most is ezt a kérdést firtattuk: Az elmúlt 12 hónapban érdekei, véleménye kifejtése érdekében részt vett-e diákgyűlésen, falugyűlésen, közmeghallgatáson, képviselő-testületi ülésen, lakógyűlésen, valamilyen demonstráción, tüntetésen vagy javaslat, petíció benyújtásában? % igen 44,0 nem 42,7 nem emlékszem 6,3 nem válaszolt 7,0 összesen 100,0 55

56 KUTATÁS Péterfi Ferenc Kérdôív az állampolgári részvételrôl A megkérdezettek igen magas aránya: 44%-a vett részt valamilyen közösségi érdekérvényesítést célzó tevékenységben, s hasonló (42,7%) azok aránya, akik kimaradtak az ilyen megmozdulásokból. Érdekesek ennél a kérdésnél a részletek is. A pozitív válaszolók közül a középkorú és az idősödő korosztálynak több mint a fele, míg a fiatalabbak jóval kisebb aránya tett ilyen lépéseket az elmúlt évben. Kiugró a mintából a felsőfokú végzettségűek magas aktivitása. Érdekes még, hogy a települési nagyságot vizsgálva, az 5000 fő alatti kistelepüléseken és Budapesten a leggyakoribb ezeknek az állampolgári technikáknak, eszközöknek a használata. Míg az önkéntes munkában és a civil szervezeti tagságban sokkal aktívabb eredményeket mutattak a szlovákiai vizsgálatban részt vevők, addig a közösségi érdekérvényesítés - véleménynyilvánítás aktivitása érdekes módon ellenkező polarizálódást mutat: a szlovákok részvételi aktivitása éppen fele akkora mértékű, mint amit a magyarországi adatok mutatnak. Ennek persze az a politikai légkör is az oka lehet, amely az utóbbi egy-két évben alakult ki Magyarországon. Az alábbi táblázatban 3 kérdésünkre érkezett adatokat együttesen, egymáshoz viszonyítva vizsgáltuk. Miért lehet ez érdekes? Mert az együttes előfordulás jelentősen növelheti a sikeres közéleti - közösségi fellépés valószínűségét és az esélyét, vagy/és a változtatás iránt erősebben elkötelezettek lehetnek azok, akik egyidejűleg több összekapcsolódó területen jelölnek pozitív viszonyulást. Ebben az esetben ugyanis a vizsgálatunkban legerősebben megjelenő önkéntes tevékenységet (hobbi, sport, nyugdíjas klubok) kivettük ebből a kollekcióból, ezzel az önkéntes tevékenység arányát leszűkítettük, ugyanakkor kiegészítettük más közérdekű - közpolitikai tartalmú (vagy potenciálisan ilyen tartalmú) tevékenységekkel. A közéleti akciókban való részvétel kapcsolata az érdekartikulációs területen önkéntes munkát végzők, illetve az alapítványi, egyesületi munkát végzők csoportjával közéleti akció(k)ban vesz részt és egyesületi/alapítványi munkában is részt vett 27,9 közéleti akció(k)ban vesz részt és érdekartikulációval kapcsolatos önkéntes munkát is végez 11,2 közéleti akció(k)ban vesz részt és egyesületi/alapítványi és érdekartikulációval kapcsolatos önkéntes munkát is végez (mindhármat) közéleti akció(k)ban vesz részt és/vagy egyesületi/alapítványi és/vagy érdekartikulációval kapcsolatos önkéntes munkát is végez (háromféléből legalább egyet csinált) % 8,7 66,1 56 Látjuk a fentiekből is, hogy a háromféle aktivitás együttes előfordulásának több változata is lehetséges. Az adatok szerint a formális civil szervezetekkel párosul a leggyakrabban a közéleti akciónak nevezett cselekvéssor: a diákgyűlésen, falugyűlésen, közmeghallgatáson, képviselő-testületi ülésen, lakógyűlésen, valamilyen demonstráción, tüntetésen vagy javaslat, petíció benyújtásában való részvétel; az általunk megkérdezettek esetében közel 28% ez az arány. Az érdekérvényesítő célú önkéntes munka az előbbi akciókkal közösen 11,2%; s a három tevékenység együttes előfordulása 8,7 %. Ez a leghatározottabb s a legtöbb eredménnyel kecsegtető magatartás, de nyilvánvaló, hogy ezeknek az egyszerre való hármas előfordulásához már különlegesen tudatos közpolitikai elköteleződésre/részvételre van szükség. Nagyon figyelemre méltó viszont e háromféle tevékenység összevetése abban a tekintetben, hogy valamelyik (legalább önmagában) milyen gyakran fordul elő a válaszadóink körében. A kétharmados (66,1%) pozitív arány kiugróan magas aktivitási potenciált jelez.

57 A választásokon való részvétel a közélet iránti érdeklődés, a demokratikus eszközök használata és a véleménynyilvánítás minimumát jelöli. A legutóbbi választásokon való részvételről nyert adatokból nagy meglepetés nem ért bennünket. Arra számítottunk, hogy a belátható távolságú közpolitika, a lokalitás még azt a benyomást keltheti, hogy hatással tudunk lenni a környezetünkben zajló dolgokra, hogy az emberek a számukra belátható környezetben jobban érzik a saját lépéseik jelentőségét, s annak lehetséges következményeit; a lokalitáshoz közeli önkormányzati választásokon kétszer annyian voltak aktívak, mint a távolabbinak tekintett EU-s referendumon. Kutatásunknak határozott szándéka volt, hogy megismerjük a megkérdezettek európai identitással kapcsolatos viszonyait is. A további kérdések jórészt erre irányulnak. Szavazott-e legutóbb az itt felsorolt választásokon? igen % nem % még nem voltam választópolgár % válaszhiány önkormányzati választás országgyűlési választás EU parlamenti képviselő választás % összesen % Végez-e jelenleg vagy végzett-e/segített-e az elmúlt 12 hónapban az EU-ban nemzetközi ifjúsági vagy egyéb közösségi munkát (építőtábor, nemzetközi önkéntes program, cserekapcsolatok, pl. testvérvárosok programjai, határon átnyúló együttműködés, nemzetközi projektek stb.)? % igen 9,0 nem 85,0 nem válaszolt 6,0 összesen 100,0 A válaszolók 9%-a válaszolt erre a kérdésre igennel. A pozitív válaszok aránya a évesek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb. Területileg kiugróan magas (közel 30%) a részvételüket jelzők között a Győr-Sopron megyei válaszolók aránya. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik az az adat, amely szerint válaszadóink 3,6%-a (tehát elég alacsony aránya) jelezte kérdésünkre, hogy részt vesz jelenleg valamilyen európai hálózatban vagy levelezőcsoportban. A Gondol-e arra, hogy a közeli vagy távoli jövőben valamelyik EU-országban vállaljon munkát? kérdésünkre, határozott igennel válaszolt 9,7 %, s kissé bizonytalanabb, de pozitív választ - valamikor szeretnék - 19,2%, tehát kétszer annyi megkérdezettünk adott. A két pozitív válasz együttesen ( igen, valamikor szeretnék ) a válaszolók közel egyharmadát jellemzi! Határozott elzárkózást ( biztos, hogy nem ) a válaszolók közel fele (44,7%) tanúsított. A férfi válaszolók érzékelhetően határozottabbak a pozitív válaszok között, s a 35 év alattiak, a fiatalok a meghatározóak. Összefüggés van az EU-ban végzett közösségi munka és munkavállalási ambíciók között: akik végeztek már korábban valamilyen közösségi tevékenységet tehát módjuk volt megismerni, belelátni abban a világba, azoknak igen jelentős aránya: 43,5%-a vállalna most vagy a közeljövőben az EU-ban munkát. Míg aki nem végzett ilyet tehát esetlegesebb a kapcsolata, információja erről a kitágult világról, azoknak csak 28,2%-a készül ilyen lépésre. Végül a lokális és globális identitások viszonylatát kutatva, kértük a kérdőívünket kitöltőket, hogy értékeljék, mennyire kötődnek szűkebb illetve tágabb lakóhelyükhöz. 57

58 Mennyire érzi erősnek saját odatartozását az alábbiakhoz? 1-10 pont átlaga országához 7,7 falujához vagy városához 7,5 szomszédságához 6,3 megyéjéhez 6,2 kistérségéhez 5,8 régiójához 5,6 az Európai Unióhoz 4,9 a saját településhez főként a kis lélekszámú településeken erős; a lokalitáshoz való kötődés a lakosságszám növekedésével fokozatosan csökken. Utolsó kérdésünk a jövőbeni tervekre vonatkozott: tervezi-e a válaszoló, hogy valamilyen közösségi vállalkozásban nonprofit szervezetben vagy a most elinduló szociális kisszövetkezeti formában dolgozzon. Figyelemre méltó, hogy a válaszolók 20,1%-a igennel voksolt, s háromnegyede (75,3%) határolódott el,nem -mel ettől a lehetőségtől. A válaszok 4,9 és 6,3 átlagpontok között szóródtak. Az odatartozásban két dimenzió emelkedett ki: az országhoz 7,7 pontban, s majdnem ugyanekkora értékben a saját településhez vagy városhoz: 7,5 pontszámú kötődéssel. A kötődési erősorrend tehát: ország, település, szomszédság, megye, kistérség, régió, EU azaz messze nem lineáris a változás a távolság növekedésével. (Itt jegyezzük meg, hogy a szlovákiai vizsgálat eredménye az EU-kötődést előbbre, a 3. helyre, tehát az országos és a települési szint utánra helyezte.) 1 Köszönet a kérdezésben közreműködő Közösségtámogató Hálózat szakembereinek és az önkénteseknek, a szlovákiai Center for Community Organising (CKO) munkatársainak, továbbá Hunyadi Zsuzsának, az adatok/táblák értelmezhető feldolgozásában nyújtott kiemelkedő segítségéért. 2 Az Európai Unió tíz polgára közül mintegy nyolc tartja úgy, hogy mások önkéntes segítése életük fontos velejárója, noha tízből mindössze hárman vesznek tevékenyen részt közösségi munkában derül ki egy felmérésből. Magyarországon az aktív önkéntes munkában való részvétel aránya az EU-átlagnak mintegy a fele. FigyelőNet január Az életkor növekedésével lassan, de erősödik a kötődés is, s ez valamennyi típusú odatartozásnál megfigyelhető, mint ahogyan az is, hogy a kötődés a legszűkebb lokalitáshoz, a szomszédsághoz, vagy 58

59 Albert József Csabina Zoltán Leveleki Magdolna A VESZPRÉMI EGYETEMEN VÉGZETT HALLGATÓK AZ EGYETEMI KÉPZÉSRôL Kutatás Bevezetés A Veszprémi Egyetem hallgatóinak létszáma a kilencvenes években jelentősen bővült. Új szakok indultak, a felsőoktatási integráció eredményeképpen fúzió jött létre a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karral, s így az egyetem a Dunántúl meghatározó felsőoktatási intézményévé vált. Az elmúlt időszakban létesült új szakok hallgatói azóta a munkaerőpiac szereplőivé váltak. Ez a tény szükségessé tette azt, hogy az egyetemi vezetés tájékozódjon szakmai életútjuk alakulásáról, az egyetemen szerzett tudásuk hasznosulásáról, a munkavállalással kapcsolatos céljaik megvalósulásáról. A 2004 tavaszán kezdődött kutatásunk során arra törekedtünk, hogy megismerjük az egyetemen végzettek munkaerő-piaci helyzetét és azt, hogy milyen tényezők befolyásolják szakmai életútjukat, sikeres vagy sikertelen munkaerő-piaci szereplésüket. Az egyik legfontosabb szempont az egyetemi képzés hatásának feltárása volt. Ennek érdekében a sikeres beilleszkedést vizsgáltuk a munka világába, a képzéssel való elégedettség függvényében, és számba vettük a szakonkénti, karonkénti különbségeket. A mintasokaság kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy mód legyen az időbeni változások kimutatására. Így hipotetikus megállapításokat tehetünk arra vonatkozóan, hogy milyen hatással van a képzés kiterjesztése, a felsőoktatás expanziója a képzés minőségére és a végzettek munkaerőpiaci helyzetére. A kutatás célja és módszerei A kutatás során mindenekelőtt áttekintettük a téma irodalmát, és a magyarországi tendenciákról, a nemzetközi összehasonlító statisztikákról összefoglaló tanulmányt készítettünk. Ezzel párhuzamosan folytattuk az empirikus adatgyűjtést, melynek során két módszert alkalmaztunk: a kérdőíves megkérdezés és az interjúkészítés módszerét. A szakvezetőkkel félig strukturált interjúkat készítettünk, és ezek tapasztalatait összegeztük. A kérdőívek segítségével postán keresztül igyekeztünk elérni a végzett hallgatókat. A vizsgálatba két teljes évfolyamot vontunk be, az 1997-ben és a 2002-ben végzetteket, azokat, akik ezekben az években diplomát szereztek egyetemünkön. A megkérdezett sokaságot irányított, egylépcsős mintavétellel választottuk ki. Elsődleges szempont volt, hogy a megkérdezetteknek már legyenek munkaerő-piaci tapasztalataik, de az egyetemi éveikre még kellőképpen emlékezzenek. Fontos volt az is, hogy a vizsgálatban két, időben viszonylag távol eső évfolyam vegyen részt, hogy a változásokat regisztrálni tudjuk, és legalább hipotézisek szintjén bizonyos tendenciákat rögzíthessünk. Módszerünk a postai úton kiküldött, önkitöltős kérdőívekkel történő megkérdezés volt. Összesen 1526 kérdőívet küldtünk ki, a nem válaszolókat további két alkalommal kértük meg a közreműködésre. Ennek eredményeképpen 773 értékelhető kérdőív a kiküldöttek 51%-a érkezett vissza. A postai úton történő önkitöltős kérdőívek visszaküldési arányát amely rendszerint 20-25% körüli ez az arány messze meghaladja, és jó alapot ad a válaszok értékelhetőségéhez. A visszaérkezett kérdőívek összetételét a karokhoz való tartozás alapján ellenőriztük. Eszerint a Mérnöki Karon végzettek köréből visszaérkezett kérdőívek aránya kicsivel (7%-kal) magasabb, mint a karon végzetteknek az alapsokaságon belüli aránya, a Tanárképző és a Mezőgazdaság-tudományi Karon végzettek által megválaszolt kérdőívek aránya pedig 3%-kal illetve 3,5%-kal alacsonyabb annál. Mivel e számok szerint az alapsokaság karok szerinti megoszlása nem tér el számottevően a 59

60 KUTATÁS Albert József Csabina Zoltán Leveleki Magdolna A veszprémi egyetemen végzett hallgatók az egyetemi képzésrôl mintabeli megoszlástól, a kutatási eredményeket a karokra nézve jó közelítéssel arányosnak tekinthetjük. A kérdőívek tartalmilag két részre tagolódnak, két fő területtel foglalkoznak: Milyen a Veszprémi Egyetemen végzettek munkaerő-piaci helyzete, melyek az elhelyezkedés nehézségei, hogyan alakult a munkával, fizetéssel való elégedettség? Munkavállalással kapcsolatos tapasztalataik tükrében hogyan értékelik egykori hallgatóink az egyetemi képzést? Mennyire felelnek meg a munkaerőpiac kívánalmainak az egyetemen elsajátított ismeretek, a megszerzett képességek, készségek? Ebben a tanulmányban csupán a második blokk, az egyetemi képzésről kapott válaszok elemzésével foglalkozunk. Az általunk képzett mutatók minél átfogóbb leírása érdekében, azokat több változó függvényében elemeztük. Minden esetben feltüntetjük, hogy hány megkérdezett válasza alapján számoltuk a megoszlásokat. A kereszttábláknál azt is néztük, hogy az azokban megmutatkozó összefüggések, a változók közti kapcsolatok statisztikailag szignifikánsnak bizonyulnak-e. A szöveges értékelés során elsősorban azokat az összefüggéseket, tendenciákat emeltük ki, amelyek statisztikailag mérhetőek és szignifikánsak, illetve amelyek mögött megfelelő számban vannak értékelhető válaszok. Az adatok matematikai - statisztikai feldolgozását az SPSS statisztikai programcsomag segítségével végeztük. A kérdések feldolgozásakor, a válaszok megoszlásából nyert alapsorokon túl, a munkavállalásra és a képzésre vonatkozó válaszokat mint függő változókat elemeztük az őket elméletileg befolyásoló változók függvényében. Hipotézisünk szerint a végzett hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeit, szakmai életútját befolyásolja az, hogy mely szakterületen és melyik évben végeztek. A szakirodalom alapján arra számítottunk, hogy a humán és az agrár szakokon lesz leginkább kritikus a megkérdezettek munkaerő-piaci helyzete. A felsőoktatás tömegesedése következtében pedig minden karon az egyetemi képzés színvonalának romlása várható. Feltételeztük emellett, hogy a munkaerő-piaci lehetőségeket és azt, hogy a hallgatók milyen arányban találnak szakmájuknak, felkészültségüknek megfelelő munkát, befolyásolni fogják egyéb társadalmi, strukturális tényezők, például a település jellege, ahol a megkérdezettek laknak, vagy a végzett hallgató neme. Mindezek alapján a legfontosabb független változóknak az alábbiakat tekintettük: a végzés éve, a kar és a szak, ahol a hallgató első diplomáját szerezte a Veszprémi Egyetemen, a válaszoló neme és lakóhelye. Elemzésünket a gyakoriságokat és a százalékos megoszlásokat tartalmazó kereszttáblák segítségével és a változók közötti kapcsolat szignifikanciáját mérő x2 mutató számításával végeztük. Az értékelő kérdéseknél a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében átlagokat számoltunk. A kérdőíves vizsgálat eredményei A válaszolók összetétele A 773 válaszoló többsége, 60,2%-a nő, a férfiak aránya 39,8%. 1. táblázat: A válaszolók megoszlása nemük és jelenlegi lakhelyük típusa szerint Jelenlegi lakóhely Nem Összesen férfi nő fő % Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Összesen

61 Diplomásaink 85%-a jelenleg városban él, ötöde Budapesten, egyharmada-egyharmada a megyeszékhelyeken és más városokban. Alig 15%-uk lakik községekben, falvakban. Hallgatóink jelenlegi lakóhelye lényeges eltér attól a helytől, ahol középiskolájukat végezték. Alig több mint 6%-uk érettségizett ugyanis Budapesten, 52,7% valamelyik megyeszékhelyen, 40,4% pedig egyéb városokban. Mintánkban az érettségi megszerzése óta 6%- ról 20,8%-ra nőtt a fővárosban élők aránya. A megyeszékhelyeken lakóké több mint 20%-kal, a más városban élőké 8,7%-kal csökkent. A végzett hallgatók Budapest felé történő áramlása, migrációja nagyrészt a magyar gazdaság és intézményrendszerünk koncentráltságának következménye és egyik mutatója. Hallgatóink legnagyobb arányban (74,2%) a dunántúli megyékből érkeztek, azon belül is Veszprém (26,6%), Fejér (8,9%) Győr-Sopron (8,9%) és Zala megyéből (8,4%). Budapestről és Pest megyéből jött a hallgatók 8,2%-a. Az egyetem befejezése után valamilyen arányban minden megyéből elvándorolnak a végzettek. A dunántúli megyék vesztesége 13,1%-os. Úgy tűnik föl, a vidék még a megyei jogú városok sem képes megtartani, helyben tartani diplomásait. A Dunántúl vesztesége mintánkban kicsivel meg is haladja az ország keleti felének veszteségét, a nagyobb gazdasági potenciál nem jelent olyan erőt, amely a helyben maradáshoz elegendő lenne. A válaszolók közül a vizsgált évfolyamokon 697 fő a Veszprémi Egyetemen első diplomáját (24,2% 1997-ben, 75,8% 2002-ben), 76 fő a második diplomáját kapta meg. Más felsőoktatási intézményben a vizsgált éveket megelőzően 102 fő (13,2%) szerzett diplomát, akiknek háromnegyede főiskolai végzettséggel, egynegyede egyetemi diplomával érkezett a Veszprémi Egyetemre. 2. táblázat: Hol és mikor szerezte diplomáját? Melyik évben szerezte első diplomáját a Veszprémi, ill. a Keszthelyi Egyetemen? Ezt megelőzően más felsőfokú intézményben szerzett-e képesítést? Nem Igen Összesen Fő % 74,4% 25,6% 100,0% Fő % 90,4% 9,6% 100,0% Összesen Fő % 86,5% 13,5% 100,0% Hasznosulnak-e az egyetemen tanultak? A jelenlegi munkahelyén azon a szakterületen dolgozik-e, amelyet az egyetemen tanult? kérdésre a végzettek 46,2%-a igennel, 20,2%-a nemmel válaszolt, harmaduk (33,6%) munkaköre részben felel meg a szakképzettségének. Ezek az értékek szignifikáns különbségeket mutatnak nemenkénti, szakonkénti és karonkénti bontásban. Nincsenek azonban statisztikailag mérhető eltérések a végzés éve és a végzettek lakhelye szerint. A nők körében több mint 10%-kal magasabb a szakmaelhagyók aránya. A férfiak könnyebben megtalálják helyüket olyan területeken, ahol szakmájukat legalább részben gyakorolják (x2=0,000). Karok szerinti bontásban a Mezőgazdaság-tudományi és a Mérnöki Kar hallgatói a leginkább pályaelhagyók, és körükben fordul elő a leggyakrabban, hogy munkájuk részben kötődik a szakmához. (A Mérnöki Karon 37,8%, a Mezőgazdaság-tudományi Karon 44,8%) (x2=0,000). 61

62 1. ábra: A jelenlegi munkaköre megfelel-e az egyetemen tanultaknak? A Mérnöki Karon a szakmában maradók aránya a műszaki informatikusok között a legmagasabb, a szakmát elhagyóké pedig az idegenforgalmi és szálloda szakon magas. Az anyagmérnökök és a villamosmérnökök zöme (70% illetve 61,3%) szakmáját részben hasznosítja, és 40%-ot meghaladó ez az arány a gazdálkodás és a műszaki menedzser szakon végzettek körében is. 3. táblázat: A kongruencia mértéke a jelenlegi munkakör igénye és az egyetemen tanult ismeretek között, szakonként Milyen szakon szerezte első diplomáját a Veszprémi (Keszthelyi) Egyetemen? 62 Jelenlegi munkakörében a szakterülete megfelel-e az egyetemen tanultaknak? Nem Részben Igen Összesen vegyészmérnök szak fő % 20,6% 29,4% 50,0% 100,0% környezetmérnök szak fő % 19,7% 34,8% 45,5% 100,0% idegenforgalmi és szálloda szak fő % 38,3% 30,9% 30,9% 100,0% villamosmérnöki szak fő % 12,9% 61,3% 25,8% 100,0% gépészmérnöki szak fő % 22,2% 22,2% 55,6% 100,0% anyagmérnök szak fő % 70,0% 30,0% 100,0% gazdálkodási szak fő % 19,7% 48,7% 31,6% 100,0% műszaki menedzser szak fő

63 % 7,7% 41,0% 51,3% 100,0% műszaki informatika szak fő % 2,6% 30,8% 66,7% 100,0% angol nyelv és irodalom fő % 15,6% 17,8% 66,7% 100,0% angol - kémia szak fő % 62,5% 12,5% 25,0% 100,0% német nyelv és irodalom szak fő % 10,8% 8,1% 81,1% 100,0% angol nyelvtanár szak fő % 20,0% 20,0% 60,0% 100,0% német nyelvtanár szak fő % 22,7% 18,2% 59,1% 100,0% kémia kiegészítő szak fő % 15,8% 26,3% 57,9% 100,0% informatika szak fő % 13,0% 30,4% 56,5% 100,0% agrármérnöki szak fő % 29,5% 36,4% 34,1% 100,0% gazdasági agrármérnöki szak fő % 20,5% 56,4% 23,1% 100,0% KUTATÁS Albert József Csabina Zoltán Leveleki Magdolna A veszprémi egyetemen végzett hallgatók az egyetemi képzésrôl A táblázatban csak azok a szakok szerepelnek, ahonnan legalább öt válaszoló volt. 2. ábra: Mennyire hasznosítja az egyetemen szerzett ismereteit? A Tanárképző Karon szinte minden szakon 50% fölötti a szakmában maradók aránya. A Mezőgazdaság-tudományi Karon a gazdasági agrármérnökök között körülbelül 10%-kal kevesebb a pályaelhagyó, és lényegesen több a szakmáját részben gyakorlók aránya, mint más agrármérnöki szakokon (x2=0,000). 63

64 KUTATÁS Albert József Csabina Zoltán Leveleki Magdolna A veszprémi egyetemen végzett hallgatók az egyetemi képzésrôl 3. ábra: Mennyire hasznosítja az egyetemen szerzett ismereteit? A Mennyire hasznosítja jelenlegi munkakörében az egyetemen szerzett ismereteit? kérdésre adott válaszok alapján a végzettek közel fele (45,7%) az egyetemen tanultakat nagy részben vagy teljes mértékben hasznosítja. A tanultaknak nem veszi hasznát 7,7% (57 fő). Kisebb részt vagy fele arányban hasznosulnak az egyetemi ismeretek a válaszolók 56,5%-nál. Szignifikáns összefüggést a válaszok nemek valamint karok és szakok szerinti megoszlása mutat. A megoszlásokból úgy tűnik föl, hogy a nők számára kevesebb olyan pálya kínálkozik, ahol az egyetemen tanultakat legalább fele részben hasznosíthatnák. Az ő körükben a szélső értékek gyakoribbak: 13,9% a teljes mértékben, 8,8% pedig az egyáltalán nem válaszok aránya. A férfiaknál a tanultakat részben használók aránya a magasabb. A Tanárképző Karon végzetteknél 78,2% legalább fele részben hasznosítja az egyetemen tanultakat. A Mérnöki Karon ez az arány 57,9%, a Mezőgazdaság-tudományi Karon 42%. Az egyetemen tanultakat egyáltalán nem hasznosítók aránya ez utóbbi karon a legmagasabb (közel 16%), a Mérnöki és a Tanárképző Karon pedig 6% körül mozog. A Mérnöki Karon kérdésünk szempontjából különösen kedvező képet mutatnak a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki és a műszaki menedzser szakok. Az egyetemen tanultakat fele részben sem hasznosítók között pedig talán éppen az előzőekben tárgyalt pályaelhagyás gyakorisága miatt az idegenforgalmi és szálloda szakosok vezetnek 55,4%-kal. A Tanárképző Karon minden szakon (ahol a visszaküldött kérdőívek száma lehetővé tette az eredmények értékelését) magas az egyetemi tanulmányokat jól hasznosítók aránya. Az egyetemi évekről Úgy véljük, hogy az egyetemről kialakult összbenyomások tartósak, s kifejezik a hallgatók elégedettségét vagy elégedetlenségét az oktatás színvonalával, eredményességével kapcsolatban. Szerettük volna megtudni, hogy az egyetemen eltöltött évek hogyan hatottak a választott szakma iránti érdeklődésükre. Hogyan vélekednek az oktatás színvonaláról, az oktatók felkészültségéről, módszertani kultúrájáról (hogyan oktatnak, menynyire tudják tudásukat közvetíteni, átadni), milyen 64 kép él bennük volt tanáraikról, vannak-e számukra emlékezetes, szakmai elhivatottságukat erősítő tanáregyéniségek? Mely típusú ismeretekből nyújtott az egyetem a szükségesnél kevesebbet? Milyen erősségei és gyengeségei voltak a képzésnek? Mely nyelveken milyen típusú feladatokat tudnak sikerrel megoldani? Minden esetben kíváncsiak voltunk arra, hogy a vizsgált területeken találunk-e lényeges különbséget karok és szakok között, s történt-e elmozdulás a vizsgált két időszak között. A szakirodalom

65 alapján ugyanis feltételezhető, hogy az egyre bővülő, eltömegesedő, oktatási feltételekben romló felsőoktatás hatékonysága csökken, amelyet már vizsgálatunk is érzékelhet. Az egyetem hatása a szakmai érdeklődés alakulására Az egyetemről kialakult kép fontos eleme, hogy hallgatói milyennek értékelik az egyetemi évek szerepét a választott szakma iránti kezdeti érdeklődésre. Vajon milyen elmozdulás történt, megmaradt változatlan mértékben, nőtt vagy esetleg csökkent? A csökkenést egyértelműen negatív változásnak tartjuk, a megmaradás annyiban bizonytalan kategória, hogy annak erősségét nem ismerjük, viszont a növekedés egyértelműen pozitív hatás. A kérdésre adott válaszokat, sommás véleményként, elégedettségi mutatónak is tekinthetjük az egyetemi oktatás egészéről. Az összes válasz egyszerű megoszlásából kapott kép, amely valamennyi kar mindkét időpontban végzett hallgatójára vonatkozik, alapvetően kedvező. A válaszolók fele véli úgy, hogy a kezdeti érdeklődés megmaradt, a másik fele oszlik meg számottevően növelte (42,7 %) és inkább kiábrándított belőle (5,7 %) alternatívákra. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a válaszolók közel fele szakmai érdeklődésének növelését tulajdonította az egyetemnek, s csupán minden huszadik vélte úgy, hogy a kezdeti szakma iránti érdeklődést az egyetem csökkentette, s inkább kiábrándította. E vélemény szinte teljesen megegyezik a nemek között. Valamelyest kedvezőtlenebb a kép a később végzettek körében: míg az 1997-ben végzettek 47 százaléka számolt be az egyetem érdeklődést növelő szerepéről, addig a 2002-ben végzetteknek öt százalékkal kisebb az aránya (42 százalék). Nincs változás a kiábrándultak csoportjainak nagysága között (5,5 5,5 %). 4. táblázat: Az egyetemi képzés hatása a szakmai érdeklődésre a végzés éve szerint Az egyetemi képzés hatása szakmai érdeklődésére Melyik évben szerezte első diplomáját a Veszprémi (Keszthelyi) Egyetemen? Összesen Fő % Fő % Fő % Kiábrándította 9 5,5% 29 5,5% 38 5,5% Nem változtatta 78 47,6% ,3% ,2% Növelte 77 47,0% ,2% ,3% Összesen ,0% ,0% ,0% Karok szerint változatosabb a kép: a legkedvezőbb a helyzet a Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karon, ahol a mérnöki karral azonosan alacsony arányú a kiábrándultak köre, s a legmagasabb az egyetem pozitív hatása (50 %) a szakmai érdeklődés növekedésére. 5. táblázat: Az egyetemi képzés hatása a szakmai érdeklődésre karok szerint Az egyetemi képzés hatása szakmai érdeklődésére Melyik karon szerezte első diplomáját a Veszprémi (Keszthelyi) Egyetemen? Mérnöki Tanárképző Georgikon Mgtud. Összesen Fő % Fő % Fő % Fő % Kiábrándította 24 5,3% 15 7,0% 5 5,3% 44 5,8% Nem változtatta ,0% ,8% 42 44,7% ,1% Növelte ,7% 93 43,3% 47 50,0% ,2% Összesen ,0% ,0% ,0% ,0% 65

66 Pozitívumnak tekintjük, hogy a szakmai elhivatottság erősödéséhez hozzájáruló tanárok közül a volt hallgatók sokat felsoroltak, a válaszadók mintegy kétharmada több nevet is említett. 4. ábra Az oktatás megítélése Ezeknek az imént taglalt hatásoknak a kialakulásában mint a felsorolt nevek is bizonyítják, döntő szerepet játszottak az oktatók. Nézzük meg azt is, hogy milyennek tartják végzett hallgatóink a tanárok felkészültségét. Arra a kérdésünkre, hogy Milyen volt Ön szerint az oktatók többségének szakmai felkészültsége? meghatározóan pozitív válaszokat kaptunk. Az összes válaszoló közel kétharmada a tanárok szakmai felkészültségét magas színvonalúnak minősítette (60%), valamivel kevesebb mint egyharmada (31%) közepes színvonalúnak, s viszonylag kevesen (7,2 százalék) vélték úgy, hogy kevés volt a jól felkészült oktató. Nem találtunk lényeges különbséget abban, hogy a válaszolók melyik nemhez tartoznak. Abban sem, hogy a hallgatók mikor végeztek. Lényeges a különbség viszont a karok között, a Tanárképző Karon a másik két karhoz képest több mint tíz százalékkal többen válaszolták, hogy az oktatók többsége magas színvonalú oktató. A kevés a jól felkészült oktató válaszarányok szinte teljes mértékben megegyeznek. A kapcsolat szignifikáns (x2=0,014). 5. ábra: Milyennek ítéli az oktatók szakmai felkészültségét? 66

Helyi tudástár, korszerű ismeretek közlése

Helyi tudástár, korszerű ismeretek közlése Helyi tudástár, korszerű ismeretek közlése Bugac, Fülöpjakab és Jakabszállás községekben végzett felmérés eredményeinek és következtetéseinek leírása Készítette: a Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Szakmai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A tananyagegységek. A képzés címe. Tematika. Megszerezhető (certificate) tanúsítvány

A tananyagegységek. A képzés címe. Tematika. Megszerezhető (certificate) tanúsítvány Tematika A háztáji gazdálkodás alapjai Nyilvántartásbavétel száma: E-000843/2014/D002 18 elméleti és 18 gyakorlati óra Az általános tájékozottság a háztáji gazdálkodással kapcsolatos alapfogalmakról Az

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Zalaszentgrót értéktára

Zalaszentgrót értéktára Zalaszentgrót értéktára Kedves Helyben Élő! Készül Zalaszentgrót értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG Kutatási alapadatok Minta 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 801 fő megkérdezése 2011: 804 fő megkérdezése 2013: 1001 fő megkérdezése 2015: 1003 fő megkérdezése

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Kérdőív. a határon túli magyar ismeretterjesztő, honismereti/helytörténeti szervezetekről, klubokról. Intézettípus kódja: 37

Kérdőív. a határon túli magyar ismeretterjesztő, honismereti/helytörténeti szervezetekről, klubokról. Intézettípus kódja: 37 A felmérésben részt vevő intézetek: Fórum Intézet - Somorja, Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - Csíkszereda, Max Weber Kollégium Kolozsvár, Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk. Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.hu Készítette: Percze Szilvia jegyző Nagycenk Nagyközség Önkormányzatánál

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON 2002. augusztus Kutatási beszámoló Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata A siker útj tján 2012.04.26. Vállalkoz llalkozónők k Képvisel pviselőinek inek Hálózata MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt SEED Kisvállalkozás-fejlesztési

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Újratervezés. Bemutatkozás:

Újratervezés. Bemutatkozás: Újratervezés Bemutatkozás: Jász-Nagykun-Szolnok Megye települése Kengyel község. Szolnoktól 30 kmre található. Lakosainak száma 3700 fő, főleg idősek lakta település, sajnos a fiatalok máshol keresik a

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben