OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance"

Átírás

1 Az objektum-orientált programozás (röviden OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki. Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. Az egységbezárás (encapsulation) azt takarja, hogy az adatstruktúrákat és az adott struktúrájú adatokat kezelő függvényeket kombináljuk; azokat egy egységként kezeljük, és elzárjuk őket a külvilág elől. Az így kapott egységeket objektumoknak nevezzük. Az objektumoknak megfelelő tárolási egységek típusát a C++-ban osztálynak (class) nevezzük. Az öröklés (inheritance) azt jelenti, hogy adott, meglévő osztályokból levezetett újabb osztályok öröklik a definiálásukhoz használt alaposztályok már létező adatstruktúráit és függvényeit. Ugyanakkor újabb tulajdonságokat is definiálhatnak, vagy régieket újraértelmezhetnek. Így egy osztályhierarchiához jutunk.

2 A többrétűség (polymorphism) alatt azt értjük, hogy egy adott tevékenység (metódus) azonosítója közös lehet egy adott osztályhierarchián belül, ugyanakkor a hierarchia minden egyes osztályában a tevékenységet végrehajtó függvény megvalósítása az adott osztályra nézve specifikus lehet. Az ún. virtuális függvények lehetővé teszik, hogy egy adott metódus konkrét végrehajtási módja csak a program futása során derüljön ki. Ugyancsak a többrétűség fogalomkörébe tartozik az ún. overloading, aminek egy sajátságos esete a C nyelv standard operátorainak átdefiniálása (operator overloading). A C++ egyik fontos tulajdonsága, hogy lehetőségünk van az adataink és az őket manipuláló programkód összeforrasztására, egy egységbe zárására, egy osztályba foglalására. (Ez az ún. encapsulation.) Például tegyük fel, hogy létrehozunk egy verem adatszerkezetet. (most az egyszerűség kedvéért valósítsuk meg tömbbel).

3 A hagyományos C-ben az a szokásos megoldás, hogy az adatstruktúráinkat és a hozzájuk tartozó függvényeket egy önálló, külön fordítható forrásmodulban helyezzük el. (akarmi.h) Ez a megoldás már elég elegáns, de az adatok és az őket manipuláló függvények között még nincs explicit összerendeltség, továbbá más programozók egy másik modulból direkt módon is hozzáférhetnek az adatainkhoz, anélkül, hogy az adatok kezelésére szolgáló függvényeinket használnák. Ilyen esetekben az alap-adatstruktúra megváltozása fatális hibát okozhat egy nagyobb project-ben. A példánkban maradva van egy VEREM nevű tömb VMUT nevű változó, egy BETESZ, egy KIVESZ függvény, esetleg egy URES_E függvény. A programozó azonban közvetlenül is manipulálhatja a VEREM tömböt. Adhat neki értéket, stb. Pl. lehet a programban olyan, hogy VEREM[i]=8; Ha valaki közben dinamikus veremre tér át, akkor nincs is VEREM tömb. Minden közvetlen hivatkozás hibaüzenetet eredményez.

4 A C++-ban speciális tárolási egységfajták, az osztályok szolgálnak arra, hogy adatokat és a hozzájuk rendelt függvényeket egy egységként, egy objektumként kezelhessünk. Az osztályok alaptípusa a C++-ban a class. A C++-ban egy osztály típusú tárolási egység (class) függvényeket (ún. függvénymezőket - angolul member functions) kombinál adatokkal (adatmezőkkel - angolul data members), és az így létrejött kombinációt elrejtjük, elzárjuk a külvilág elől. Ezt értjük az egységbezárás alatt. Egy class-deklaráció hasonló a jól ismert struktúradeklarációhoz: class osztálynév { }; Pl.: class verem {... }; Most már használható mint akármelyik típus. Deklarálhatsz ilyen változót (objektumot). verem v1, v2

5 Öröklés Az objektumok örökölhetnek tulajdonságokat a szülő objektumtól. Nézzünk egy példát. Létre akarunk hozni valami iskolai programot. A képernyőn rendezett kiírást szeretnénk (a Név mindig az 5. pozíción van, a Születési hely a 35.-en, stb. Létrehozunk egy személy osztályt amiben a pozíció és az odamenő függvény van. class szemely { string nev, szulhely, stb; void megjelenit() } Vannak tanárok és tanulók, ezekkel az adatokkal mindenki rendelkezik, de még további tulajdonságokkal is. A tanároknak van szakjuk, stb, a tanulóknak vannak tantárgyaik, gondviselőjük, stb

6 Akkor most létrehozhatunk olyan objektumokat, amelyek öröklik a meglevő tulajdonságokat: class tanar : szemely { itt jöhetnek a további jellemzők }; class tanulo : szemely { itt a tanulo további jellemzői }; Az öröklés alakja: class osztálynév : szülő osztály neve1, szülő osztály neve2 { }; A többszörös öröklés során a gyermek osztály örökli az összes szülő minden tulajdonságát. Vigyázat!!! A többszörös öröklést nem támogatja minden c++ fordító, a többszörös öröklés csak az AT&T 2.0-ás verziójú C++ fordítójával kompatibilis C++ rendszerekben lehetséges.

7 A többrétűség (vagy sokalakúság, sokoldalúság) a C++-ban azt jelenti, hogy egy adott őstípusból származtatott további típusok természetesen öröklik az őstípus minden mezőjét, így a függvénymezőket is. De az evolúció során a tulajdonságok egyre módosulnak, azaz például egy öröklött függvénymező neve ugyan nem változik egy leszármazottban, de esetleg már egy kicsit (vagy éppen nagyon) másképp viselkedik. Példánkban a szemely osztály tartalmaz megjelenítés függvényt, ami kiírja az adatokat. A tanar osztály örökli a megjelenítés függvényt, de most nem ott és nem azokat az adatokat jeleníti meg. Ezt a C++-ban a legflexibilisebb módon az ún. virtuális függvények (virtual functions) teszik lehetővé. A virtuális függvények biztosítják, hogy egy adott osztály-hierarchiában (származási fán) egy adott függvény különböző verziói létezhessenek úgy, hogy csak a kész program futása során derül, hogy ezek közül éppen melyiket kell végrehajtásra meghívni.

8 Ezt a mechanizmust, azaz a hívó és a hívott függvény futási idő alatt történő összerendelését késői összerendelésnek (late binding) nevezzük. Tanultuk már, hogy ugyan azzal a névvel lehet függvényeket létrehozni. A paraméterlistából dönti el a fordító, hogy melyik változatot hívja meg. Ez még fordítási időben történik. Ennek továbbfejlesztése a futási időben történő összerendelés. Az előzőekben láthattuk, hogy egy osztálynak nemcsak adatmezői, hanem függvénymezői (function members) is lehetnek. Hogyan hozhatunk létre függvénymezőket?

9 vagy az osztály-definíción belül definiáljuk a függvényt (ún. implicit inline függvényként), vagy az osztálydefiníción belül csak deklaráljuk, és azután valahol később definiáljuk. A két módszer különböző szintaxissal rendelkezik. Lássunk egy példát az első lehetőségre: class verem { int vmut, verem[100]; void betesz (int mit) {verem[vmut]=mit; vmut ++;}; }; A másik lehetőség a függvény prototípussal egyezik meg. class verem { int vmut, verem[100]; void betesz (int mit); }; void verem::betesz(int mit) {verem[vmut]=mit; vmut ++;};

10 Figyeljük meg, hogyan használtuk a :: hatáskört definiáló operátort (scope resolution operator). A verem osztályazonosító szükséges ahhoz, hogy a fordítóprogram tudja, melyik osztályhoz is tartozik a betesz függvénydefiníciója, valamint tudja azt is, hogy mi az érvényességi tartománya. Ez tehát azt jelenti, hogy a verem::betesz függvény (a hagyományos globális változókon kívül) csak a verem osztályhoz tartozó objektumok mezőihez férhet hozzá. Persze létezhet több, más osztályhoz tartozó betesz függvény is. Az osztály-deklaráción belüli függvény-definíció esetében természetesen nem volt szükség az érvényességi tartományt definiáló verem:: előtagra, hiszen a betesz függvény hovatartozása abban az esetben teljesen egyértelmű volt. A hovatartozás definiálásán túlmenően a verem::-nak más szerepe is van. Hatása kiterjed az őt követő függvénydefinícióra oly módon, hogy a betesz függvényen belül a vmut azonosítójú változóra való hivatkozás a verem osztály vmut azonosítójú adatmezőjére vonatkozik, valamint a betesz függvény a verem osztály hatáskörébe kerül.

11 Elképzelhető, hogy egy származtatott típusban lokálisan deklarálunk egy függvénymezőt, melynek azonosítója és paraméterlistája is megegyezik egy őstípusban definiált függvénymező azonosítójával és paraméterlistájával, ugyanakkor a definíció során fel szeretnénk használni az őstípusbeli változatot. Mivel a későbbi definícióban lévő függvénymező a saját hatáskörében elfedi a korábbi definíciót, a származtatott típusban csak az érvényességi tartományt definiáló operátor segítségével használhatjuk az őstípusban definiált, "elfedett" függvénymezőt. class szemely { string nev, szulido; void megjelen(int sor);}; class tanar : szemely { string dszam, szak1,szak2; void megjelen(int sor);}; void tanar::megjelen(void) { szemely::megjelen(sor); gotoxy(40,sor) cout <<dszam; gotoxy(50,sor); cout<<szak1; } Ha van egy globális megjelen függvény is, akkor arra a továbbiakban ::megjelen(5) alakban hivatkozhatunk!!!!

12 A függvénymezők egy adott típusú adathalmazon végrehajtandó műveleteket jelentenek. Amikor tehát a betesz vagy megjelen függvényt meghívjuk, tudatnunk kell vele azt is, hogy most éppen melyik definiált verem, tanar, szemely típusú objektum-példány (object instance) függvényére van szükségünk. A megoldás a hagyományos C struktúra-mezőkhöz való hozzáférés szintaktikájának kiterjesztése. Az általános szintaxis a következő: objektumnév.függvénymező-név( argumentumlista) Pl. tanar tan1, *tanptr, tanarok[100]; tan1.megjelenit(5); tanarok[23].megjelenit(1); DE!!! tanptr->megjelen(3);

13 A this nevű, implicit mutató Egy függvénymezőben direkt módon is hivatkozhatunk arra az objektumra, amelyiknek a függvénymezejét aktivizáltuk. Például a class valami { int m; public: int read_m(void) { return m; } }; valami egyik, masik; deklaráció esetén, az egyik.read_m( ), illetve a masik.read_m( ) függvényhívások esetén az egyik.m, illetve masik.m értéket adja vissza. A függvényhívás során úgy derül ki, hogy melyik objektum adatmezőit kell használni, hogy minden függvénymező számára implicit módon deklarálásra kerül egy this nevű pointer. Ha tehát a read_m függvény egy valami típusú osztály függvénymezője, akkor a read_m-en belül this egy valami* típusú pointer, ilyen módon az első read_m hivatkozásnál this az egyik változóra, míg a második hivatkozás alkalmával a masik-ra mutat. A this mutató explicit módon is megjelenhet a függvénymezők definíciója során: class valami {int m; public: int read_m(void) { return this->m; } };

14 Konstruktorok és destruktorok Két speciális, előredefiniált függvénymező-fajta létezik, amelyek kulcsszerepet játszanak a C++ban. Ezek a konstruktorok ( constructors) és a destruktorok (destructors). Általános probléma a hagyományos nyelveknél az inicializálás. Mielőtt használnánk egy adatstruktúrát, gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő tárterületet biztosítsunk az adatstruktúra számára és megfelelő kezdeti értékkel rendelkezzen az adott típusú változó. Pl.: a verem osztálynál a vmut értékét kezdetben nullára kell állítani. A megoldás a konstruktor használata. A konstruktor mindig lefut, ha egy osztálypéldányt létrehozunk. Akkor is ha nem írtuk meg!!! Ekkor egy alapértelmezett konstruktor hajtódik végre.

15 class verem {int vmut, verem[100]; void betesz(int mit); verem(void) {vmut=0}; }; A konstruktort ugyanúgy deklarálhatjuk, mint minden egyéb függvénymezőt. A konstruktor neve és az osztály neve ugyanaz, mind a kettő verem. Innen tudja a fordítóprogram, hogy az adott függvénymező a konstruktor. Figyeljük meg azt is, hogy mint minden függvénynek, a konstruktornak is lehetnek paraméterei (bár most éppen nincs), a konstruktor törzse pedig egy szabályos függvénytörzs. Az egyetlen, de lényeges különbség, hogy egy konstruktornak nem lehet típusa, még void sem! (Így értéket sem adhat vissza.) Az overloading a konstruktorok esetében is alkalmazható, így egy osztálynak több konstruktora is lehet, és mindig az aktuális paraméterlista alapján dől el, hogy melyik változatot kell aktivizálni. Ha nem definiálunk mi magunk egy konstruktort, akkor a C++ generál egyet, amelynek nincsenek argumentumai.

16 Lehetséges azonban a következő: class szemely {string nev, szulhely; szemely(string benev="", string beszulhely="") { nev=benev; szulhely=beszulhely;} } Ekkor a szemely ember("kis Péter"); deklaráció hatására létrejön az ember változó, ami személy osztályú és az ember.nev Kis Péter lesz, az ember.szulhely pedig üres. Általában egy C++ trükk, hogy az általunk definiált konstruktor argumentumaihoz egy alapértelmezést rendelhetünk, mint ahogy azt a szemely::szemely függvény esetében is tettük. Egy speciális konstruktor az ún. másoló konstruktor ( copy constructor). Ha s egy osztály, akkor a hozzá tartozó másoló konstruktor alakja s::s(s&).

17 Destruktorok definiálása Ahogy konstruktorokat definiálhatunk, ugyanúgy definálhatunk saját magunk destruktorokat is. A statikus objektumok számára a C++ futtató rendszer a main meghívása előtt foglal tárterületet és a main befejezése után felszabadítja azt. Az auto objektumok esetében a tárterület felszabadítás akkor történik meg, amikor az adott változó érvényét veszti (tehát az objektum definíciót tartalmazó blokk végén). Az általunk definiált destruktorokat akkor aktivizálja a C++ futtató rendszer, amikor egy objektumot meg kell szüntetni. class verem {int vmut, verem[100]; void betesz(int mit); verem(void) {vmut=0}; ~verem(void) {cout<<"megszunt A VEREM";}; };

18 Mező hozzáférés hozzáférési mód : mezőlista ahol a hozzáférési mód a public, private, vagy protected kulcsszavak egyike lehet. Egy mezőhozzáférést módosító kulcsszó hatása egy következő hasonló kulcsszóig, vagy az őt tartalmazó blokkzáró kapcsos zárójelig tart. Pl.: class valami { public: int a,b; bool c; private: float d; public: valami{cout<<"letrejott";}; ~valami{cout<<"megszunt";}; }

19 Általános elvként tekinthetjük azt, hogy az adatmezők privátak vagy védettek és a csak belső műveleteket végrehajtó függvénymezők szintén privátak, míg a külvilággal való kapcsolattartást publikus függvénymezők biztosítják. Ezért kell a class használata, hiszen a class alapértelmezés szerinti mezőhozzáférési szintjei pontosan a fenti kívánalmaknak felelnek meg. A private-ként deklarált mezőket csak az ugyanabban az osztályban deklarált függvénymezők érhetik el. A protected mezőket az ugyanabban az osztályban, és az adott osztályból származtatott további osztályokban definiált függvénymezők érhetik el. A public mezők korlátozás nélkül elérhetők mindenhonnan, ahonnan az adott osztály is elérhető.

20 Mezőhozzáférés és öröklés A mezőhozzáférés és az öröklés egymással szoros kapcsolatban állnak. Ennek áttekintéséhez a tanar típusnak a szemely-ből levezetett változatát használjuk úgy, hogy már a mezőhozzáférést is szabályozzuk. class szemely { protected: string nev, szulido; public:void megjelen(int sor);}; class public tanar : szemely { protected: string dszam, szak1,szak2; public: void megjelen(int sor);}; Ez azt eredményezi, hogy a tanar osztály változtatás nélkül örökli a szemely osztaly mezőit és a hozzáférési szinteket is.

21 Egy származtatott típust általában a következõképpen deklarálhatunk: class D : hozzáférés-módosító B {... }; ahol D a származtatott osztály típusazonosítója, B pedig az alap osztály típusazonosítója. A hozzáférés-módosító vagy public, vagy private lehet; használata opcionális. A class esetén a hozzáférés-módosító alapértelmezés szerint private. Egy származtatott osztály mezőihez való hozzáférést csak szigorítani lehet az alaptípus egyes mezőinek hozzáférési szintjeihez képest. Ha a hozzáférés-módosító a private, akkor az összes protected és public mező is private lesz. Ha a hozzáférés-módosító a public, akkor a származtatott típus változás nélkül örökli az alaptípus mezőhozzáférési szintjeit. Egy származtatott típus az alaptípus minden mezőjét örökli, de azok közül csak a public és a protected mezőket használhatja korlátozás nélkül. Az alaptípus private mezői a származtatott típusban direkt módon nem érhetők el. Használni kell a rájuk vonatkozó függvényeket

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék Speciális adattagok és tagfüek Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP7 / 1 Statikus adattagok Bármely adattag lehet static tárolási osztályú A statikus adattag az osztály valamennyi objektuma

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

Virtuális függvények (late binding)

Virtuális függvények (late binding) Virtuális függvények (late binding) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Virtuális függvények CPP5 / 1 Azonos nevű függvények megkülönböztetése paraméterszignatúra (függvény overloading) - egy

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/37 Bevezetés A

Részletesebben

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

Osztály és objektum fogalma

Osztály és objektum fogalma Osztály és objektum fogalma A C++ programozási nyelv I. CPP1/ 1 Az osztály (class) class: adatok és módszerek (method) (függvények) együttese, amely absztrakt adattípusként működik. objektum: egy osztály

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több

Részletesebben

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben @Katona József Kővári Attila Lektorálta: Dr. Fauszt Tibor DOI:

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

III. OOP (objektumok, osztályok)

III. OOP (objektumok, osztályok) III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit

Részletesebben

Öröklés és Polimorfizmus

Öröklés és Polimorfizmus Öröklés és Polimorfizmus Egy létező osztályból egy (vagy több) újat készítünk A létező osztályt ősnek, az újakat utódnak nevezzük Az utódok öröklik az ős minden tagját Az utódok az öröklött tagokat újakkal

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK

Részletesebben

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat Kivételkezelés, beágyazott osztályok Nyolcadik gyakorlat Kivételkezelés Nem minden hibát lehet fordítási időben megtalálni Korábban (pl. C-ben) a hibakezelést úgy oldották meg, hogy a függvény hibakódot

Részletesebben

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/7

Programozás C++ -ban 2007/7 Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum

Részletesebben

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP2 / 1 Az öröklődés s fogalma 1. Egy osztály deklarálható valamely más osztály(ok) leszármazottjaként. Az deklaráció

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 25. 3. El adás User public class User { private String realname_; private String nickname_; private String password_; public User(String realname, String nickname)

Részletesebben

A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció

A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv IV. (Deklaráció és definíció) CBEV4 / 1 Definíció és deklaráció Definíció: meghatározza

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Programozás II. 6.Öröklés Dr. Iványi Péter

Programozás II. 6.Öröklés Dr. Iványi Péter Programozás II. 6.Öröklés Dr. Iványi Péter 1 Öröklés Programozók lusta emberek, nem szeretnék valamit kétszer leírni Miért veszélyes? Nem hatékony Újra kell tárolni a kódot, újra le kell fordítani Karbantartás

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 9. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/15 Tartalomjegyzék Hozzáférési

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Programozás módszertan p.1/46

Programozás módszertan p.1/46 Programozás módszertan Öröklődés Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS

Részletesebben

A JavaScript főbb tulajdonságai

A JavaScript főbb tulajdonságai JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban 8. Dinamikus objektumok Programozás C++ -ban Ahhoz hogy általános prolémákat is meg tudjunk oldani, szükség van arra, hogy dinamikusan hozhassunk létre vagy szüntethessünk meg objektumokat. A C programozási

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/4

Programozás C++ -ban 2007/4 Programozás C++ -ban 2007/4 1. Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több szempontból is hasznos

Részletesebben

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Interfészek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása

Részletesebben

Programozási alapismeretek 4.

Programozási alapismeretek 4. Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása

Részletesebben

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 Előszó xiii 1. Bevezetés 1 2. A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 2.1. A C és a C++ nyelv 3 2.1.1. Függvényparaméterek és visszatérési érték 3 2.1.2. A main függvény 4 2.1.3. A bool típus 4 2.1.4.

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07.

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges típuskonverziók:

A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges típuskonverziók: Típuskonverzió a C++ nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Típus konverzió a C++ nyelvben CPP3 / 1 Lehetséges konverziók A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 5. gyakorlat 1 Objektumorientáltság Egységbezárás és információ elrejtése (absztrakt adattípus) Adatok és rajtuk végzett műveletek egységbezárása (osztályok írása, múlt hét) Öröklődés Polimorfizmus

Részletesebben

Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP)

Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP) Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP) Ajánlott irodalom: Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai Dr. Kondorosi Károly, Dr. László Zoltán, Dr.

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok Miklós Árpád, BMF NIK, 2006

Részletesebben

500. AA Megoldó Alfréd AA 500.

500. AA Megoldó Alfréd AA 500. Programozás alapjai 2. NZH 2010.05.13. gyakorlat: / Hiány:0 ZH:0 MEGOLD IB.027/51. Hftest: 0 Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti, hogy minden

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 6. Konstansok A C nyelvben konstansokat makróval is deklarálhatunk. Ebben az esetben mindenhol ahol a makró előfordul a fordító a definiált értéket behelyettesíti a makró helyére.

Részletesebben

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben

Részletesebben

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein. Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 8. Csak bázisosztályként használt/értelmezhető

Részletesebben

Osztály öröklődés. Öröklődés és polimorfizmus. Programozás II. előadás. http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor. szenasi.sandor@nik.uni-obuda.

Osztály öröklődés. Öröklődés és polimorfizmus. Programozás II. előadás. http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor. szenasi.sandor@nik.uni-obuda. Osztály öröklődés Öröklődés és polimorfizmus előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Öröklődés Polimorfizmus Osztályok

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni? A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Elemi Alkalmazások Fejlesztése II.

Elemi Alkalmazások Fejlesztése II. Elemi Alkalmazások Fejlesztése II. Osztályok közötti kapcsolatok öröklődés asszociáció aggregáció kompozíció 1. Feladat Készítsünk programot, amellyel testek térfogatát határozhatjuk meg, illetve megadhatjuk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba Előadás: A const

Bevezetés a programozásba Előadás: A const Bevezetés a programozásba 2 6. Előadás: A const ISMÉTLÉS Interface - Implementation struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol(); }; }; void Particle::rajzol() { gout

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila Programozás Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 18.

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 3. rész Tulajdonságok Indexelők Kivételkezelés Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát

Részletesebben

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges,

Részletesebben

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 6. előadás Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus 2011.10.24. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter 1 Hash tábla A bináris fáknál O(log n) a legjobb eset a keresésre. Ha valamilyen közvetlen címzést használunk, akkor akár O(1) is elérhető. A hash tábla a tömb általánosításaként

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Programozás. Osztályok, Származtatott osztályok. Fodor Attila

Programozás. Osztályok, Származtatott osztályok. Fodor Attila Programozás Osztályok, Származtatott osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. március 11. Beadandó feladat

Részletesebben

Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok

Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok Bevezetés a programozásba II 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok vektor.h #ifndef VEKTOR_H #define VEKTOR_H class Vektor { int meret, *mut; public: Vektor(int meret); int szamlal(int

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 10. Előadás Öröklődés http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Tagfüggvény struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol() { gout

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Osztálytervezés és C++ implementációs ajánlások I.

Osztálytervezés és C++ implementációs ajánlások I. Osztálytervezés és C++ implementációs ajánlások I. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Osztálytervezés és implementációs kérdések I. OTERV1 / 1 Osztály tervezés Egy nyelv szabályrendszere számos

Részletesebben

I. Objektumorientált programozás

I. Objektumorientált programozás I. Objektumorientált programozás 1. Az objektumorientált programozás alapjai Objektumok és objektumosztályok A számítógépes programok közvetve vagy közvetlenül a körülöttünk lévô világ elemeihez illeszkednek,

Részletesebben

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. KIINDULÁS Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. Programozás III Az egyszerűség kedvéért mindegyiket a nevük alapján regisztráljuk,

Részletesebben

Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia

Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia Öröklés ism. Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia Szeberényi Imre BME IIT Egy osztályból olyan újabb osztályokat származtatunk, amelyek rendelkeznek

Részletesebben

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

- 1 - Konstansok használata. Döntsük el, van-e fordítási idejű hiba az alábbi programrészletekben! a) const char * str="zh"; str[0]++;

- 1 - Konstansok használata. Döntsük el, van-e fordítási idejű hiba az alábbi programrészletekben! a) const char * str=zh; str[0]++; Az alábbi feladatokat a AUT.BME.HU tanszéki weboldalon fellelhető AUT C++ Példatárból másoltam ki. A feladatokat a Programozás alapjai 2. ZH-ra való felkészülés jegyében válogattam, a példák nagy részét

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Polimorfizmus, absztrakt osztályok, interfészek 2 Példa - Hengerprogram 3 Példa - Hengerprogram 4 Példa - Hengerprogram

Részletesebben

Bevezetés a programozásba előadás: Öröklődés

Bevezetés a programozásba előadás: Öröklődés Bevezetés a programozásba 2 5. előadás: Öröklődés emlékeztető Tagfüggvény struct koord { double x,y,r; void set(double ux, double uy) { x=ux; y=uy; r=sqrt(x*x+y*y); } Használat: koord k; k.set(4,5); Egységbezárás

Részletesebben

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein. Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 25. Osztályok C++ osztályok Bevezetés Objektum-orientáltság

Részletesebben

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Diplomamunka terve Készítette: Bátori Csaba programtervező matematikus hallgató Témavezető:

Részletesebben

Smalltalk 3. Osztályok létrehozása. Készítette: Szabó Éva

Smalltalk 3. Osztályok létrehozása. Készítette: Szabó Éva Smalltalk 3. Osztályok létrehozása Készítette: Szabó Éva Metaosztály fogalma Mint korában említettük, a Smalltalkban mindent objektumnak tekintünk. Még az osztályok is objektumok. De ha az osztály objektum,

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat

C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 8. Operátor túlterhelés

Programozás II gyakorlat. 8. Operátor túlterhelés Programozás II gyakorlat 8. Operátor túlterhelés Kezdő feladat Írjunk egy Vector osztályt, amely n db double értéket tárol. A konstruktor kapja meg az elemek számát. Írj egy set(int idx, double v) függvényt,

Részletesebben

Programozás I. 5. Előadás: Függvények

Programozás I. 5. Előadás: Függvények Programozás I 5. Előadás: Függvények Függvény Egy alprogram Egy C program általában több kisméretű, könnyen értelmezhető függvényből áll Egy függvény megtalálható minden C programban: ez a main függvény

Részletesebben

Szoftvergyártás: gyártásvezérlés kód-figyeléssel

Szoftvergyártás: gyártásvezérlés kód-figyeléssel Szoftvergyártás: gyártásvezérlés kód-figyeléssel Előadó: Banai Miklós és Rakyta Péter Pályázatok: TECH_08-A2/2-2008-0089-SZOMIN08; KMOP-1.1.1-08/1-2008-0019; KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 Vízió: Szoftvergyártás

Részletesebben

Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés

Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/24 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből

Részletesebben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 19. Java VII. Polimorfizmuss JAVA7 / 1 A kötés (binding( binding) ) fogalma Kötés (binding)

Részletesebben