Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS MÓDSZEREI 2. RÉSZ

Átírás

1 MIKROÖKONÓMIA I.

2

3

4 ELTE TáTK Közgazdasági Tanszék Mikroökonómia I. A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS MÓDSZEREI 2. RÉSZ Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

5 A tananyagot készítette: K hegyi Gergely Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el adásvázlatok. kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.

6 Vázlat

7 elemei Egyének (fogyasztók): természetes alapegységei. Döntésük arra vonatkozik, hogy mib l és mennyit fogyasszanak és ennek érdekében milyen er forrásból mennyit kínáljanak. Üzleti vállalkozások (vállalatok, termel k): Mesterségesen létrehozott egységek, amelyeket egyének összességének tekintünk, akik termelés er forrásoknak az emberek által igényelt termékké alakítása céljából szövetkeztek. Tehát minden vállalat egy vagy több egyén tulajdonában van, vagy az hasznukra m ködik. Kormányzatok: Mesterségesen létrehozott egységek, amelyeket egyének összességének tekintünk. Feladata a gazdasági élet jogi keretének megalkotása és a jövedelem (egy részének) újraelosztása. A kormányzati döntéseket nem piaci, hanem politikai folyamatok határozzák meg. Egyéb szervezetek: szakszervezetek, kartellek, klubok, alapítványok, vallási intézmények stb. (ezek döntései többnyire visszavezethet az el z három típus valamelyikére).

8 elemei i: áruk (commodity) vagy jószágok (javak (goods)). Ezeket a fogalmakat általában nemcsak megfogható portékákra, hanem szolgáltatásokra is alkalmazzuk. A szolgáltatások hozamok id egység alatti áramát jelentik, és származhatnak zikai javakból (például egy ház hajlékot nyújt számunkra) vagy emberi tevékenységb l (például a zenészek szórakozást nyújtanak egy hangversenyen).

9 elemei Fogyasztás Megjegyzés a végs gazdasági tevékenység bizonyos értelemben ez az összes többi gazdasági tevékenység értelme. Az egyének fogyasztási döntéseik során azokat a jószágokat választják, amelyeket a legjobban kedvelnek, adott jövedelmük és adott árak mellett. Termelés átváltoztatja az er forrásokat fogyasztható jószágokká. racionalitásból természetesen következik, hogy a termelésnek kevésbé kívánatos állapotból kívánatosabb állapotba kell hoznia a jószágokat. Csere (kereskedelem) a termeléshez hasonlóan egyfajta átalakítás: jószágok (vagy er források) feláldozása más jószágokért (vagy er forrásokért).

10 elemei (folyt.) Megjegyzés nem hoz létre, és nem semmisít meg jószágokat, csak újraosztja ket a gazdaság különböz i között. Társadalmi szempontból azonban a csere különbözik a termelést l, amiatt a tény miatt, hogy az áruk összmennyiségeit nem változtatja meg.

11 elemei (folyt.) Ugyanarra a jelenségre általában többféle modell alkalmazható. Tekinthetünk egy jelenségre fogyasztásként, de más szempontból termelésként, vagy akár csereként is, attól függ, hogy milyen lényeges tényez it próbáljuk megragadni a jelenségnek. A következ esetekben azonosítsuk a modellek egyes elemeit. Ebédelni megyek a menzára. Étkezdét m ködtetek. Lógás a BKV-n vagy jegyvásárlás.

12 elemei (folyt.) Ebédelni megyek a menzára mint fogyasztás: adott pénzösszegb l (jövedelem), adott árak mellett milyen ételt (jószág) választok, mint termelés: bizonyos mennyiség étel (er forrás) elfogyasztásával, milyen munkateljesítményre (szolgáltatás) vagyok képes, mint csere: adott mennyiség pénzem (jószág), a többi ebédelni vágyó emberrel együtt adott mennyiség ételre (jószág) cserélem. Hogyan alakulnak ennek hatására az egyes étel/pénz cserearányok? Étkezdét m ködtetek mint fogyasztás: Adott pénzösszegb l (jövedelem), adott árak mellett milyen étel-alapanyagokat (jószág) vásárolok, mint termelés: Bizonyos mennyiség étel-alapanyag (er forrás) felhasználásával, milyen ételeket (jószág) állítok el, mint csere: Adott mennyiség ételt (jószág), a többi étkeztetéssel foglalkozó vállalkozással együtt együtt adott mennyiség pénzre (jószág) cserélem. Hogyan alakulnak ennek hatására az egyes étel/pénz cserearányok?

13 elemei (folyt.) Lógás a BKV-n vagy jegyvásárlás mint fogyasztás: adott pénzösszegb l (jövedelem), adott árak (jegyár, várható büntetés) mellett milyen jószágkombinációkat (utazás+kevés pénz, vagy utazás+félelem+sok pénz) választok, mint termelés: adott szolgáltatást (bizonyos id pontban a város másik végén legyek) milyen er források felhasználásával tudok a legolcsóbban nyújtani, mint csere: a többi zet utassal, vagy bliccel vel együtt utazási igényünket kimutatva pénzt (jegyár, vagy várható büntetés) cserélünk utazásra. Hogyan alakulnak ennek hatására a jegyárak, illetve büntetési tételek? Egy gazdasági szerepl ugyanilyen módon többféle szerepben is felt nhet: Egy önkormányzat felt nhet kormányzati szerepben, amikor rendeleteket közöl, adókat szed és szociális támogatást nyújt, de lehet fogyasztó, amikor adott költségvetés mellett arról dönt, hogy iskolát, vagy nyugdíjas otthont építsen, illetve termel, amikor óvodát üzemeltet, vagy közutat építtet.

14 elemei (folyt.) Egy szül lehet fogyasztó, amikor vásárolni megy; termel, amikor sz kös idejével gazdálkodva kitakarít és kormányzat, amikor ösztönz t dolgoz ki (ha nem eszed meg a spenótot, akkor... nem kapsz csokit!). Megjegyzés Az hogy melyik modellt alkalmazzuk a jelenség leírására többé-kevésbé körülhatárolja, hogy mit tekintünk a modellen kívülr l adottnak és mi az, ami a modellben belül határozódik meg.

15 matematikai eszközök és modellek A számszer el rejelzés igénye és a szigorú logikai struktúra miatt a közgazdaságtanban kvantitatív (matematikai) módszerekre van szükség függvényvizsgálat grakonok használata feltételes széls értékszámítás Egy matematikai modell elemei (amiket mindig tudni kell azonosítani) változók (a közgazdaságtanban: endogén változók): amelyek értéke a modellen belül határozódik meg, paraméterek (a közgazdaságtanban: exogén változók): amelyek értéke a modellen kívül határozódik meg, tehát a modellen belül adottnak tekintend, függvények: a változók közti kapcsolatokat írják le.

16 matematikai eszközök és modellek (folyt.) Pl.: Egy fuvarozó vállalkozó építési törmeléket szállít. Egy köbméter elszállításának a díja 2000 Ft. Két teherautója van és egy teherautóval 10 köbméter törmeléket tud elszállítani. Tegyük fel, hogy egy autóval a szállítás (függetlenül a szállított mennyiségt l és a megtett úttól) 5000 Ft-ba kerül. Hogyan függ a szállított törmelék mennyiségét l (x) a cég nyeresége (y)? (Írjuk fel függvény formájában és ábrázoljuk.) Hogyan módosulna a függvény, ha a cég korlátlan számú teherautóval rendelkezne? Azonosítsuk a fenti modellben a változókat (amelyek értéke a modellen belül határozódik meg) és a paramétereket (amelyek értéke a modellen kívülr l adott). Mennyi építési törmelék szállításával lenne a cég bevétele éppen Ft?

17 matematikai eszközök és modellek (folyt.) Hogyan függ a szállított törmelék mennyiségét l (x) a cég nyeresége (y)? (Írjuk fel függvény formájában és ábrázoljuk!) 0 ha x 0 y = f (x) = 2000x 5000 ha 0 < x x ha 10 < x 20 Mi történne, ha a cég korlátlan számú teherautóval rendelkezne?

18 matematikai eszközök és modellek (folyt.) Mi történne, ha a cég korlátlan számú teherautóval rendelkezne? y = f (x) = 0 ha x x 5000 ha 0 < x x ha 10 < x x i 5000 ha (i 1) 10 < x i x n 5000 ha (n 1) 10 < x n 10

19 matematikai eszközök és modellek (folyt.) Azonosítsuk a fenti modellben a változókat és a paramétereket: független változó: szállított mennyiség (x) függ változó: bevétel (y) paraméterek: teherautók száma, szállítási költség, stb. (2, n, 5000, 2000, stb.) Általánosan egy y = f (x) = ax 2 bx + c másodfokú függvényben független változó: x függ változó: y paraméterek: a, b, c Mennyi építési törmelék szállításával lenne a cég bevétele éppen Ft?

20 matematikai eszközök és modellek (folyt.) Mennyi építési törmelék szállításával lenne a cég bevétele éppen Ft? (8 és 10,5 köbméter) Mit jelent az inverz függvény fogalma? Milyen feltételek mellett lehet egy függvényt invertálni?

21 Mikroökonómia versus makroökonómia Egy tipikus mikroökonómiai probléma: ha egy vállalat egy bizonyos piacon csökkenti a terméke árát 5 százalékkal, akkor hogyan alakul a protja? Egy tipikus makroökonómiai probléma: ha a kormányzatnak sikerül csökkentenie a munkanélküliséget 5 százalékkal, akkor hogyan alakul az árszínvonal? AZAZ A mikroökonómia a megfelel en deniált gazdasági egységek döntéseivel, egyedi piacokkal és azok összefüggéseivel foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészének m ködésével, aggregált piacokkal és azok összefüggéseivel foglalkozik. Megjegyzés Vajon van-e alapvet különbség a mikroökonómia és a makroökonómia módszere között? Ha komolyan vesszük az eddigi alapelveinket, akkor NINCS! A kett nek összhangban kell lennie, tehát a mikroökonómia megalapozza a makroökonómiát.

22 területei és határterületei Mikroökonómia Piacelmélet és marketing Vállalati pénzügytan Vállalatelmélet szabályozás Makroökonómia Fejl désgazdaságtan Bank- és pénzügytan Regionális gazdaságtan Gazdaságpolitika Honnan származnak az adatok a modellekhez: statisztika, ökonometria, számvitel stb. Megjegyzés A mikroökonómia, sajátos logikája és fogalome miatt a teljes közgazdaságtan nyelvének tekinthet. Ezt a kés bbiekben szinte minden tantárgyban felhasználják majd.

23 Társadalmi problémák megoldásának keresése közgazdász szemmel Társadalmi problémák megoldásának keresése Probléma Megoldás Lehetséges kedvez tlen következmények 1. Országunk acéltermel it importverseny fenyegeti 2. A lakások bérleti díja emelkedik, és ezért a jó min ség lakás a szegények számára elérhetetlenné válik. Vessünk ki vámokat az importacélra! Fagyasszuk be a lakbéreket! a) Az acél ára emelkedni fog, az acélfelhasználó iparágak költségei ezért magasabbak lesznek, és emelniük kell a fogyasztói árakat. b) Mivel a külföldiek kevesebb acélt adnak el nekünk, kevesebbet fognak vásárolni országunk exportjából. a) A lakásokat bérbeadók fukarkodni fognak a felújítással és a javításokkal. b) Hosszabb távon kevesebb bérlakást fognak építeni.

24 Társadalmi problémák megoldásának keresése közgazdász szemmel (folyt.) Társadalmi problémák megoldásának keresése Probléma Megoldás Lehetséges kedvez tlen következmények 3. A n k bére alacsonyabb a férakénál. 4. A tonhal kereskedelmi célú halászatának sok deln esik áldozatul. a) A munkaadók kevesebb n t lesznek hajlandók alkalmazni. A bérek megállapításához költséges adminisztratív és jogi eljárásokra lesz szükség. Léptessünk életbe törvényeket az összehasonlító értékr l, amelyek hasonló munka esetén egyenl zetést garantálnak a féraknak és a n knek! Kötelezzük a hazai halászati cégeket, hogy olyan speciális hálókkal dolgozzanak, amelyekb l kiszabadulnak a delnek! a) A fogyasztóknak többet kell zetniük a tonhalért. b) A külföldi cégek, amelyek nem tartoznak törvényeink hatálya alá, a tonhal kereskedelmének nagyobb részét veszik át.

25 Társadalmi problémák megoldásának keresése közgazdász szemmel (folyt.) Társadalmi problémák megoldásának keresése Probléma Megoldás Lehetséges kedvez tlen 5. Az orvosi ellátás költségei nagyon magasak 7. Sok ember kábítószerfügg. 6. Sok ember kábítószerfügg. Az állam vállaljon kötelezettséget arra, hogy kizeti az orvosi számlák egy hányadát, különösen a szegények esetében! Keményebben tartassuk be a kábítószertörvényeket! Hagyjunk fel a kábítószertörvények kikényszerítésével! következmények a) Az orvosok és a kórházak számlái a korábbinál is jobban fognak emelkedni. b) Az adók emelkednek majd. a) A kábítószerek utcai ára emelkedik, arra kényszerítve a kábítószerfügg ket, hogy lopjanak az adagjukért. b) A kábítószerkereskedelem hatalmas haszna miatt növekszik a rend rségi és bírósági korrupció. A kábítószerek jobb beszerezhet sége és alacsonyabb ára miatt n a kábítószer-használat és a -függ ség.

26 nal szembeni ellenvetések A közgazdászok folyton ellentmondanak egymásnak A vita ereje (HGH 1.10 példa) Vajon mivel kapcsolatosak els sorban a nézetkülönbségek a közgazdászok között? Hogyhogy nem gazdag minden közgazdász, ha annyira tudják, hogy hogyan m ködik a gazdaság? (HGH1.2 példa) A közgazdászok önz k (HGH1.6 és HGH1.7 példa)

27 mint és mint módszer Alapelvek El nyök és hátrányok összevetése (alternatív költségen) Sz kösség Racionalitási posztulátum Modellezés mint társadalom Önérdekkövetés Allokációs mechanizmusok Piaci interakciók Szándékolt és nem szándékolt következmények Piaci kudarcok Ösztönz ek Pozitív versus normatív elemzés Közgazdaságtan Alapvet modellkeretek Homo Oeconomicus Termelés Fogyasztás

28 (folyt.) Csere Közgazdaságtan területei