Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének február 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Átírás

1 I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének február 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2003. ( ) Kgy. rendelet módosítása... 2 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 14/2003. ( ) Kgy. rendelet módosítása... 5 Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (02.12.) Kgy. rendelet módosítása... 8 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (02.08.) Kgy. számú rendelet módosítása Hódmezővásárhely közterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozási engedélyek fajtáiról és díjáról szóló 18/2007.( ) Kgy. sz. rendelet módosítása Az egyes helyi adótárgyú rendeletek módosításáról Tájékoztató az önkormányzati törvényről Tájékoztató Alkotmánybírósági határozatokról Tájékoztató a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény január 1. napjától hatályos rendelkezéseiről Tájékoztató Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Erzsébet Kórház - Rendelőintézet pénz - és értékkezelési rendjének vizsgálatáról készült belső ellenőrzési jelentésről Az Erzsébet Kórház- Rendelőintézet HURO/ 1101 Szervezett emlőszűrés infrastruktúrájának fejlesztése Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Aradon c. pályázathoz szükséges önrész Erzsébet Kórház által történő megfizetésének jóváhagyása Döntés beolvadással kapcsolatban A 2012/2013. nevelési és tanév beiratkozási időpontjainak meghatározása A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek évi teljesítménykövetelményei alapjait jelentő kiemelt célok meghatározása Utólagos hozzájárulás az Emlékpont részvételéhez az OPENNESS - PAST MEMORY FOR A FUTURE OPEN SOCIETY pályázatában... 56

2 I/B kötet 2. oldal Iktatószám: A /2012. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2003. ( ) Kgy. rendelet módosítása Az anyagot készítette: Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: A 38/2011. (06.07.) Kgy. rendelet (Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében) elveinek MEGFELEL NEM FELEL MEG Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

3 I/B kötet 3. oldal Száma: A-31- /2012. Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2003. (04.14.) Kgy. rendelet módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény január 1-jei hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Ezek közül a fontosabbak: a lakásfenntartási támogatás jegyzői hatáskörbe kerül (korábban képviselőtestületi hatáskörbe tartozott), szigorodnak az adósságcsökkentési támogatás feltételei, illetve lehetővé válik a lakókörnyezet tisztántartásának vizsgálata a lakásfenntartási támogatást igénylők esetében is. A rendeletmódosítás a fenti változásokat vezeti át a helyi rendeleten. E rendeletmódosítás összhangban áll Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében című 38/2011. ( ) Kgy. rendelet célkitűzéseivel, tekintettel arra, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási jogkörében eljárva olyan környezetpolitikát törekszik megvalósítani, amely célul tűzi ki a városi környezet sajátosságainak megtartását és fejlesztését. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet megvitatni és a döntésüket meghozni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, február 2. Lázár János polgármester

4 I/B kötet 4. oldal K I V O N A T Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Szociálispolitikai Tanácsának január 20.-ai üléséről 6/2011. ( ) Szpol.T. h. Tárgy: Döntés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet módosításáról H A T Á R O Z A T A Hódmezővásárhelyi Szociálpolitikai Tanács megtárgyalta az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet módosítását, melyet a közgyűlésnek elfogadásra javasol. Erről értesítést kap: 1./ Szociálpolitikai Tanács tagjai 2./ Irattár Kmft. dr. Kószó Péter s.k. elnök Kivonat hiteléül:

5 I/B kötet 5. oldal Iktatószám: A /2012. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 14/2003. ( ) Kgy. rendelet módosítása Az anyagot készítette: Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András. Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: A 38/2011. (06.07.) Kgy. rendelet (Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében) elveinek MEGFELEL NEM FELEL MEG Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

6 I/B kötet 6. oldal Száma: A /2012. Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 14/2003. (04.14.) Kgy. rendelet módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény január 1-jei hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Az adósságkezelés tekintetében változtak az igénybevételre vonatkozó határidők, ezért a korábbi helyi rendeleti szabályozást hatályon kívül helyezzük. E rendeletmódosítás összhangban áll Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében című 38/2011. ( ) Kgy. rendelet célkitűzéseivel, tekintettel arra, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási jogkörében eljárva olyan környezetpolitikát törekszik megvalósítani, amely célul tűzi ki a városi környezet sajátosságainak megtartását és fejlesztését. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet megvitatni és a döntésüket meghozni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, február 2. Lázár János polgármester

7 I/B kötet 7. oldal K I V O N A T Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Szociálispolitikai Tanácsának január 20.-ai üléséről 5/2011. ( ) Szpol.T. h. Tárgy: Döntés a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló rendelet módosításáról H A T Á R O Z A T A Hódmezővásárhelyi Szociálpolitikai Tanács megtárgyalta a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló rendelet módosítását, és azt a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Erről értesítést kap: 1./ Szociálpolitikai Tanács tagjai 2./ Irattár Kmft. dr. Kószó Péter s.k. elnök Kivonat hiteléül:

8 I/B kötet 8. oldal Iktatószám: A / db rendelet-tervezet + 1 db határozati javaslat Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (02.12.) Kgy. rendelet módosítása Az anyagot készítette: Jogi Iroda, Jogi Csoport Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: A 38/2011. (06.07.) Kgy. rendelet (Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében) elveinek MEGFELEL NEM FELEL MEG Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

9 I/B kötet 9. oldal Ikt.sz.: A /2012. Tárgy: Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (02.12.) Kgy. rendelet módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés egyebek mellett a közelmúltban fogadta el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényt, továbbá a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvényt. Ezen két jogszabály számos rendelkezése érinti az önkormányzatok gazdálkodását, így szükséges az új törvények, illetve az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2007.(02.12.) Kgy. rendelet közötti jogharmonizáció biztosítása. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény lépcsőzetesen lép hatályba, a már hatályos rendelkezései hatályon kívül helyezték a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény önkormányzati vagyonra vonatkozó részét, valamint módosították az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó részt. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény tartalmazza. A nemzeti vagyonról szóló törvény fontos szemléletváltásként a nemzeti vagyon - azaz az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyonösszesség - legfőbb rendeltetéseként a közfeladatok maradéktalan ellátásának biztosítását határozza meg. A törvény legfőbb célként a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményét határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló törvény, tehát új fogalomként meghatározza a nemzeti vagyon fogalmát, mely az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyonból tevődik össze. E törvény alapján az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozik a törvényben meghatározott kizárólagos önkormányzati vagyon, így egyebek mellett a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket, melyek forgalomképtelenek. A törvény lehetőséget biztosít a helyi képviselő-testület számára, hogy rendeletben határozza meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon helyi elemeit, melyek szintén forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek.

10 I/B kötet 10. oldal Az eddig leírtak tükrében a nemzeti vagyont a törvény "védendőség" és forgalomképesség tekintetében négy kategóriába sorolja: A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével egyéb módon nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon tartozik. A törvény rendelkezései szerint az ide tartozó vagyonelemek szintén nem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, és nem is oszthatóak fel, azonban hasznosításuk szabályozása kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriájába a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Ezen vagyonelemek elidegeníthetők, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely vagyonelemek forgalomképes vagyonnak minősülnek, tehát engedély nélkül elidegeníthetőek, hasznosíthatóak. A törvényben fontos új nóvumként szerepel, hogy a nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége a törvény rendelkezései szerint átláthatónak minősül. A nemzeti vagyonról szóló törvény továbbá kötelezően előírja a helyi önkormányzatok számára, hogy a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül, azaz február 29. napjáig rendeletben határozzák meg, hogy a tulajdonukban álló forgalomképtelennek minősülő vagyonelemekből melyek azok, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősítenek. A törvény jelentős mértékben szűkíti a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak körét a korábbi szabályozáshoz képest, így ez elsősorban az állam és a helyi önkormányzat szervei, intézményei, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek jogosultak a jövőben a nemzeti vagyon kezelésére. A nemzeti vagyonról szóló törvény továbbá rögzíti, hogy a nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között, ezen kívül rögzíti, hogy az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási joga van. A rendelet módosítása során indokolt a hatályba lépett magasabb szintű jogszabályokra történő hivatkozás, azonban a törvényi rendelkezéseket nem lehet szó szerint megismételni a helyi rendeletben. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján jogszabályra, vagy jogszabály rendelkezésére akkor lehet hivatkozni, ha a hivatkozás a megfelelő fogalomhasználattal nem küszöbölhető ki, vagy ha a hivatkozás alkalmazása a jogszabály értelmezését, alkalmazását megkönnyíti. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján minden önkormányzati vagyon tulajdonosa az önkormányzat. Így tehát ezen vagyonelemeket az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani, azonban vagyonkezelő kijelölése esetén az érintett vagyonelemeket a vagyonkezelő könyveiben kell nyilvántartani. Erre tekintettel szükséges a jelenleg használatba, illetve vagyonkezelésbe adott vagyonelemek esetében az érintett szerződések

11 I/B kötet 11. oldal felülvizsgálata. Figyelembe véve azt, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében e felülvizsgálat jelentős mennyiségű vagyonelemet érint, így ezen előterjesztésben szereplő határozati javaslat a évi májusi rendes közgyűlés időpontjáig határozza meg a felülvizsgálat elvégzésének határidejét. Az államháztartásról szóló törvény az önkormányzatok tekintetében szakít a korábbi szabályozással, hiszen, míg az önkormányzatok költségvetése eddig összevontan tartalmazta az önkormányzat, az önkormányzat hivatala, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetését, az új szabályozás értelmében a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletében egymástól elkülönülnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételei kiadásai illetve a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (ide értve az önkormányzati hivatalt is) költségvetési bevételei és kiadásai. E rendelet módosítás összhangban áll Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében című 38/2011. ( ) Kgy. rendelet célkitűzéseivel, tekintettel, hogy a Cittaslow Mozgalom egyik fő célja a helyi értékek védelme. Jelen rendelet-módosítás azáltal, hogy a legfőbb célja az önkormányzati vagyon megőrzése, ezáltal érvényesíti a fent meghatározott célt. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet, valamint a vagyonkezelési és használatba adási szerződések felülvizsgálata tárgyú határozati javaslatot megvitatni és a döntésüket meghozni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, február 2. Tisztelettel: Lázár János polgármester

12 I/B kötet 12. oldal

13 I/B kötet 13. oldal

14 I/B kötet 14. oldal

15 I/B kötet 15. oldal Iktatószám: /2012. (1 db rendelet tervezet 1 db. határozati javaslat) Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (02.08.) Kgy. számú rendelet módosítása Az anyagot készítette: Jogi Iroda Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottság Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: A 38/2011. (06.07.) Kgy. rendelet (Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében) elveinek MEGFELEL NEM FELEL MEG Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

16 I/B kötet 16. oldal Száma: /2012. Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (02.07.) Kgy. rendeletének módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A 2/2012. (01.22.) Kgy. számú határozattal a Közgyűlés felkérte Címzetes Főjegyző Asszonyt, hogy a hatályba lépő új jogszabályoknak történő megfelelés érdekében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (02.07.) Kgy. rendeletének (továbbiakban : SzMSz), továbbá annak 1. számú mellékletének, az Ügyrendnek (továbbiakban: Ügyrend) a szükséges módosításait folyamatosan készítse elő a testület üléseire, melynek eleget téve az év első rendes közgyűlésére az alábbiak szerint készítette elő Címzetes Főjegyző Asszony a módosításokat.. Jórészt technikai jellegű módosítások váltak szükségessé, így az Alaptörvény I.) cikkének (1) bekezdése rendelkezik Magyarország címeréről, így a bélyegző meghatározásánál a címer elnevezését módosítani kell, továbbá a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény rendelkezései értelmében a korábbi kisebbségi önkormányzatok elnevezése nemzetiségi önkormányzatra változott, melyet szintén szükséges átvezetni az SzMSz-en és annak mellékletein, függelékein. Jelenleg az okmányirodai, mezőőri és rendészeti feladatok egy szervezeti egységhez tartoznak. Miután ezek a feladatok számos, különböző szakértelmet igénylő területet ölelnek fel, célszerű a feladatellátást újragondolni, és az egységes csoportból két különálló, Okmányiroda és Nyilvántartó Csoport, valamint Közterület-felügyelet, Mezei Őrszolgálat és Rendészeti Csoport elnevezésű szervezeti egységet létrehozni. Emellett számos technikai jellegű módosítást tartalmaz a mellékelt határozati javaslat, melyeket az ott meghatározottak szerint szükséges átvezetni. Hódmezővásárhely, február 02. Tisztelettel: Lázár János polgármester

17 I/B kötet 17. oldal Iktatószám: /2012. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely közterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozási engedélyek fajtáiról és díjáról szóló 18/2007.( ) Kgy. sz. rendelet módosítása Az anyagot készítette: Jogi Iroda, Jogi Csoport Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs A 38/2011. (06.07.) Kgy. rendelet (Az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében) elveinek MEGFELEL NEM FELEL MEG Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

18 I/B kötet 18. oldal Tárgy: Hódmezővásárhely közterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozási engedélyek fajtáiról és díjáról szóló 18/2007.( ) Kgy. sz. rendelet módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely közterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozási engedélyek fajtáiról és díjáról szóló 18/2007. (03.21.) Kgy. számú rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a parkolási zónákat. Indokolttá vált a parkolási zóna kiterjesztése, tekintettel arra, hogy február hónapban átadásra kerül a Sürgősségi Betegellátó Osztály. A tervezet értelmében a rendelet 1. számú melléklete helyébe a parkolási zóna kiterjesztését tartalmazó új 1. számú melléklet kerül. A parkolási zóna kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés annak elfogadása esetén február 6. napján lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Jelen rendelet-módosítás teljes mértékben összhangban áll az "élhető város" elveinek érvényesítése a Cittaslow Nemzetközi Mozgalom keretében című 38/2011. ( ) Kgy. rendelet 5. -ában rögzítettekkel tekintettel arra, hogy e rendelet-módosítás törekszik a biztonságos közlekedés és a belvárosban történő környezettudatos parkolási lehetőségek kialakítására, továbbá a Sürgősségi Betegellátó Osztályhoz érkezők parkolási lehetőségeinek bővítésére. A fentebb előadottak alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni, a rendelet-módosítást pedig jóváhagyni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, február 2. Tisztelettel: Lázár János Polgármester

19 I/B kötet 19. oldal Iktatószám: /2012. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Az egyes helyi adótárgyú rendeletek módosításáról Az anyagot készítette: Közgazdasági Iroda Adócsoport Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők Antal István csoportvezető Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

20 I/B kötet 20. oldal Száma: /2012. Tárgy: Az egyes helyi adótárgyú rendeletek módosításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A helyi adókról szóló évi C. törvény 6. -ban meghatározottak alapján, az önkormányzat adó megállapítási joga arra terjed ki, hogy: az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú adókat, kommunális jellegű adókat, továbbá 9 helyi iparűzési adót vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit. Az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan, az adómaximumra figyelemmel állapíthatja meg. A fentiek alapján a jogszabály lehetőséget ad helyi adók tekintetében az építményadóról szóló 68/2007. (12.18.) Kgy. rendelet, illetőleg telekadóról szóló 44/2009. (12.12.) Kgy. rendelet évközben való módosítására. Az előterjesztés szerinti módosítás tervezet ugyanis nagymértékben csökkenti az adóalanyok terheit. Az építményadó rendeletben kedvezményeket biztosítanánk azon magánszemélyek részére, akik az ingatlanukon az utcai homlokzatot felújítják, illetőleg új építésű házak esetén öt éves adómentességet engedélyeznénk. Építményadó tekintetében egy olyan kedvezményformát javasolunk elfogadni, amely nagy mértékben hozzájárul a városkép szépítéséhez, az utcák esztétikai állapotának javításához, ennélfogva javulni fog a lakosok lakókörnyezetükben való életérzése is. Az utcai homlokzaton kívül a járdák önerős felújítása is építményadó kedvezményben részesülne. Az esztétikai szempontokon túl, célkitűzés az is, hogy az építőipari vállalkozások számára közvetve munkalehetőséget biztosítanánk, hiszen a homlokzati felújítás az esetek nagy részében egyéni vállalkozók, illetőleg kis építőipari cégek végzik. Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a város ezzel a kedvezménnyel támogatni kívánja a magánszemélyek törekvését atekintetben is, hogy az ingatlanukat hőszigetelő rendszerrel lássák el. A hőszigetelő rendszeren túl a hőszigetelt nyílászárók cseréje is beletartozik a kedvezmények körébe. Fontos megjegyezni, amennyiben csak a nyílászárók cseréje történik meg, de az utcai homlokzatot nem újítják fel, abban az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe. Járdafelújítás esetében, a kedvezmény önmagában is igénybe vehető, amennyiben a műszaki koordinációt (szintezés, szakmai tanácsadás, műszaki ellenőrzés, átadás, átvétel) a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési csoportja végzi el.

21 I/B kötet 21. oldal A rendelet nem kívánja túl bürokratizálni kedvezmény igénybevételét, de mindenképpen figyelembe kell venni az adóigazgatási eljárás lefolytatásának jogszabályi előírásait. Tehát a felújítás tényét minden esetben bizonylattal, illetőleg a kivitelező által adott árajánlattal, költségkalkulációval kell megerősíteni. A kedvezmény az utcai homlokzat felújításának költsége erejéig, de maximum öt évig adható. A kedvezmény igénybevétele a felújítást követő év január 1-jétől kezdődik. Új ingatlanok esetében a használatba vételt követő év január 1-jétől november 24-én a Tisztelt Közgyűlés elfogadta a telekadó mérték módosításáról szóló rendeletet. A jelenleg is hatályos rendelet szerint külterületre vonatkozóan minden egyes kivett terület után 301,- Ft/m 2 telekadót kell fizetni. A rendelet alkotás utáni pozitív és negatív visszajelzések mérlegelése után javasoljuk a telekadó körzetenkénti differenciálás megtartását azzal, hogy a telekadó mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a kivett területek elnevezését is. A kivett területek elnevezése leképezi az adott terület vagyoni értékét. A módosítást illetően figyelembe vettük a munkahelyek megtartása érdekében azt a tényt, hogy az állattartáshoz (amely tevékenységéből kifolyólag nagyobb munkaerő igényű) nagyobb területű szérűskertet kell a gazdálkodónak fenntartania, amelyen takarmányt tárol. Ezt a mezőgazdaságból élők széles köre kérte, a megtartott mezőgazdasági fórumon, gazdaköri gyűlésen. A város meghatározó mezőgazdasági társas vállalkozóinak vezetőivel való tárgyalás során is még elfogadhatónak tartották - a szérűskerten kívül - a kivett területek 80,- Ft /m 2 adómértékkel való adóztatását. A homokbánya, szárító, kiállítási terület elnevezésű területek tekintetében álláspontunk szerint, mivel a telekadó a vagyonadók közé sorolható, ezen területek az átlagosnál magasabb mértékű telekadót kell meghatározni. A külterületen lévő ipari vállalkozások általában műhely, udvar kivett terület elnevezésű területek, mely adómértékének meghatározásánál figyelembe vettük azt, hogy ők az épületeik után építményadót is fizetnek. A módosítás elfogadása esetén a javasolt telekadó mérték december 31.-éig lenne hatályban. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozza meg döntését. Hódmezővásárhely, február 02. Tisztelettel: Dr. Korsós Ágnes sk. Címzetes főjegyző

22 I/B kötet 22. oldal Iktatószám: /2012. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati törvényről Az anyagot készítette: dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyző Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők... Aljegyzők Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottság részére Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

23 I/B kötet 23. oldal Száma:../2012. Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati törvényről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s e Hódmezővásárhely Tisztelt Közgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. törvény átfogó szabályozást hozott létre, azonban a megfelelő átmenet érdekében a hatályba lépése több szakaszban történik, egyidejűleg a jelenleg hatályos évi LXV. törvény rendelkezései december 31-ig, fokozatosan hatályukat vesztik. Az új Ötv néhány rendelkezése január 1.-én, és április 15-én lépett, illetve lép hatályba. Jelentős része január 1.-ével, illetve a évi helyhatósági választás napjával lép hatályba. A most hatályos Ötv-t azonban nemcsak az új Ötv. módosítja, hanem egyéb jogszabályok is, így az ez évi már ismert módosításokat szeretném ismertetni az alábbiakban: I. Az új Ötv január 1.-étől a helyi önkormányzati rendszer működését három fő területen alakítja át: 1.) Hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat által ellátott feladatokra vonatkozó kat, helyette megállapítja a megyei önkormányzat jogállását, egyben delegálja részére a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladata ellátását. Szervezetére ugyanakkor hatályban marad a régi Ötv aiban rögzített szabályozás, december 31. napjáig. 2.) A helyi önkormányzatok vonatkozásában az önkormányzatok vagyonára vonatkozó előírások módosulnak, amelyeket nemcsak az új Ötv., hanem a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény állapít meg. A régi Ötv-ből ennek megfelelően hatályon kívül helyezésre kerültek a IX. fejezet első címének rendelkezései, (78-80/B ), illetve Az önkormányzat gazdálkodása címnél található 88. (1) bekezdés b/ pontja, továbbá a (2-4) bekezdései. E -ból lényegében a közalapítvány létrehozásának illetve a banki szolgáltatások igénybevételének szabályai maradtak ez év végéig hatályban. Az Ellenőrzés cím alatti rendelkezések közül a 92/A (2) bekezdése, amely az éven túli hitel felvétele, illetve kötvény kibocsátása esetén követendő eljárást szabályozta. - a nemzeti vagyonról szóló törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi, a vagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok más részére történő átengedésének feltételeit és módját is szabályozva. (pl.: birtoklás, használat, fenntartás) - a törvény alapján a helyi önkormányzat vagyona két kategóriába sorolható: törzsvagyon és üzleti vagyon körébe. A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy a hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az

24 I/B kötet 24. oldal üzleti vagyon része. A törzsvagyonon belül bevezetésre került új kategóriaként a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon fogalma azzal, hogy ezen vagyonkört képező nemzeti vagyonba tartoznak: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, - nemzetközi kereskedelmi repülőtér, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. (5../3/bek.) - Az önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy a törzsvagyon törvényben felsorolt elemeit helyi rendeletben bővítsék. Külön kötelezettségként írja elő a nemzeti vagyonról szóló törvény, hogy a helyi önkormányzat január 1.-étől számított 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. (február 29-éig.) - Fontos megemlíteni, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség, erről helyi rendeletben nem lehet dönteni. - Előírja továbbá, hogy közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni az önkormányzat. Az erre vonatkozó részletesebb információ a későbbiekben kerül meghatározásra. - Továbbra is biztosított az a lehetőség, hogy egyes vagyonelemeket vagyonkezelésbe adjon az önkormányzat, ennek szabályait helyi rendeletben kell meghatározni. - A helyi önkormányzatok adósság keletkeztető kötelezettségvállalásával kapcsolatos rendelkezések kérdésköre tekintetében a továbbiakban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény előírásai az irányadóak. 3.) Január 1.-étől a törvényességi ellenőrzési jogkört a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre váltotta fel. Ennek részletes szabályait a közeljövőben megjelenő kormányrendelet állapítja meg. A kormányhivatal jogosult törvényességi felhívással élni, amely nagyjából hasonló a korábbi törvényességi észrevételhez. Amennyiben a felhívás nem vezet eredményre két lehetőséggel élhet: Alaptörvénybe ütközés esetén alkotmánybírósági felülvizsgálat, más jogszabállyal való ütközés esetében pedig a Kúria előtti bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Új elemként megjelenik a jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén a kormányhivatal vezetőjének az a jogköre, hogy bírói felhatalmazással az elmulasztott rendeletet maga alkossa meg, amelyet az önkormányzat érintett képviselő-testülete nem változtathat meg, és nem helyezhet hatályon kívül. Ugyancsak új elem, hogy törvényességi felügyelet keretében bírságot is megállapíthat, amelynek mértéke az illetményalap 1-10 szereséig terjedhet április 15-én lép hatályban az új Ötv. azon rendelkezése, amelynek értelmében a képviselő-testület kirívóan közösségellenes magatartást rendeletben állapíthat meg, és ezek elkövetőjével szemben HUF-ig terjedő igazgatási bírságot szabhat ki. (anyagi jogi bírság)

25 I/B kötet 25. oldal E rendelkezéshez várhatóan végrehajtási rendelet is kiadásra kerül, tekintettel arra, hogy ugyanezen időponttól lép hatályba a évi II. törvény a szabálysértések rendszeréről, amely értelmében valamely magatartást kizárólag törvény nyilváníthat szabálysértéssé, vagyis megszűnik az önkormányzat képviselő-testületének az a jogköre, hogy helyi rendeletben valamely magatartást szabálysértéssé nyilvánítson. Ez alapján a kirívóan közösségellenes magatartás megállapítására jelenlegi ismereteink szerint a KET szabályait tudjuk alkalmazni. Az új Ötv mellett január 1. napjától több más törvény is módosította a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. tv. Megváltoztatta a részvételre vonatkozó szabályt a zárt ülésen résztvevő kisebbségi szószóló, illetve a nemzetiségi önkormányzat elnöke esetében. (csak amennyiben az érintett nemzetiségre vonatkozó ügyet tárgyalnak vehet részt a zárt ülésen). Felhatalmazza ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzat képviselő testületét, hogy kezdeményezheti az adott nemzetiség ügyeivel foglalkozó bizottság létrehozását, vagy meglévő bizottság feladatkörének ezen irányú kiegészítését. Az így alakított bizottságba indokolt beválasztani a nemzetiségi önkormányzati képviselőt. (elnököt nem lehet). A évi CXLI. törvény pontosította a polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat: a polgármester nem lehet a NAV hivatásos állományú tagja. A évi CCI. törvény pedig a régi Ötv helyi népszavazásban való részvételre jogosultak körére vonatkozó rendelkezését módosította, hatályon kívül helyezve az erre vonatkozó szabályozást, miután azt az Alaptörvény már tartalmazza. Összességében tehát: Az évi LXV. törvényből január 1-ével hatályon kívül helyezésre került: - a polgármester eskütételére vonatkozó mondat ( mondata), helyette az új Ötv (2011. évi CLXXXIX. Törvény) 63. -át kell alkalmazni; - a megyei jogú városokra vonatkozó VI. fejezetből a 61. (1) bekezdése és a 61/A. A 61. (1) bekezdése a Megyei Jogú Város státusáról szólt, hatályon kívül helyezésével a jogalkotó lezárja újabb település megyei jogúvá nyilvánításának lehetőségét. A 61/A a megyével közös Egyeztető Bizottság létrehozását szabályozta. Januártól nincs Egyeztető Bizottság. - A X. fejezet 2. címét, amely a törvényességi ellenőrzés szabályait taglalta, teljes egészében ( ) Az évi LXV. törvény többi szabálya december 31.-éig hatályban van! II. Az Új önkormányzati törvény a évi CLXXXIX. törvény, amelyet az Országgyűlés december 19.-ei ülésnapján fogadott el, és a Magyar Közlöny évi 161. számában hirdettek ki, hatályba lépése, mint korábban említésre került, több szakaszban valósul meg. Az ebben az évben hatályba lépő rendelkezéseit fentiekben részletesen ismertettem, így a ban illetve ben hatályba lévő rendelkezésekről egy részletesebb ismertetést a későbbiek folyamán fogok készíteni. A következőkben csak vázlatosan térek ki a még nem hatályos rendelkezéseire, kiemelve a már hatályos részeket. Az új Ötv. hatálybalépésének első szakasz január 1., illetve április 15.-e.

26 I/B kötet 26. oldal A második szakasz január 1., amikor az új Ötv. jelentős része hatályba lép, egyidejűleg a jelenlegi évi LXV. törvény hatályát veszíti, A harmadik szakasz pedig a évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának a napja. Az új Ötv. szerkezetében és tartalmában is eltér a ma hatályos Ötv-től. A évi CLXXXIX. törvény 7 fejezetből, 59 címből, összesen 142 -ból és a záró rendelkezésekből áll. (a ma hatályos törvény 10 fejezetből, 102 -ból és a 11., záró rendelkezéseket tartalmazó fejezetből.) Két melléklete van: az eskü szövege, és a vagyonnyilatkozathoz szükséges nyomtatvány. Első fejezetében az általános szabályokat fogalmazza meg január 1.-étől az értelmező rendelkezések léptek hatályba, (1. ) a fejezet többi része január 1.-étől lesz hatályos. A második fejezet az önkormányzati feladat- és hatáskörök kidolgozását tartalmazza, rendelkezései január 1.-étől lépnek hatályba. A harmadik fejezete a legnagyobb, 28 cím alatt 67 -ban rendelkezik a helyi önkormányzatokról, szerveikről, működésükről. E rendelkezéseknek csekély része január 1.-étől, illetve április 15.-étől hatályba lép, jelentősebb része azonban csak január 1.-étől, illetve a évi helyhatósági választás napjától alkalmazható. Ez évtől hatályos: 21. -ának (2-4) bekezdése, amely a megyei jogú státuszt határozza meg, megfogalmazva azt, hogy mely települések tartoznak ide, biztosítva továbbra is azt a jogkört, amely szerint saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére is biztosít közszolgáltatásokat. Definiálja a megyei önkormányzat fogalmát kimondva, hogy a megyék területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat látnak el ez év január 1.-étől. (27. ) A fejezet 51. -ából két bekezdés amely a rendeletalkotásról szól lépett hatályba, illetve (4) bekezdése április 15.-étől alkalmazandó, egy új és igen fontos szabályozásra ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, rendeletben meg lehet határozni tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat, amelyek elkövetőjével szemben HUF-ig terjedő pénzbírság kiszabását is elrendelheti. E fejezetből még egy lépett hatályba, amely a polgármester megválasztását követő eskütételéről, illetve jogai és kötelezettségei kezdetének és megszűnésének pontos behatárolásáról rendelkezik. (63..) A törvény 4. fejezete, amely az önkormányzatok társulásairól, illetve az 5. fejezete, amely a területszervezésről szól, január 1.-én lép hatályba január 1.-jétől alkalmaznunk kell viszont a VI. fejezet rendelkezéseinek egy részét, amelyek az önkormányzatok gazdasági alapjait szabályozzák. A törvény kettős fejezet címet tartalmazó utolsó, 7. fejezete a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata mellett a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényességi felügyelet szabályait tartalmazzák. A törvényességi felügyeletre vonatkozó rész, több lényeges változást hozott, és január 1.-étől hatályos. A 11 -ból álló rendelkezés konkrét feladatokat tartalmaz a Kormányhivatal részére. A jelenleg is meglévő jogosítványokat kibővíti, illetve szélesíti.

27 I/B kötet 27. oldal Abban az esetben, ha a testület nem tesz eleget rendelet-alkotási kötelezettségének, a Kormányhivatal a Kúriánál kezdeményezheti a mulasztás megállapítását, s ha ez sem vezet eredményre, kérheti a Kúriától, hogy a mulasztás orvoslására adjon részre felhatalmazást. Ez esetben a Kormányhivatal vezetője jogosulttá válik a hiányzó helyi rendelet megalkotására, amelyet a testület nem helyezhet hatályon kívül, arra csak a következő ciklusban megválasztott testület kap felhatalmazást. Az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségre történő felhívás, kötelezés, információkérés határidejének elmulasztása esetén törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, amelynek mértéke az illetményalap egytől tízszereséig terjedhet és ismételhető. Természetesen az új önkormányzati törvény január elsejei hatályba lépésének napjáig valamennyi helyi rendeletünket felül kell vizsgálni és folyamatosan át kell dolgozni nemcsak az új Ötv. később hatályosuló rendelkezéseinek történő megfeleltetése érdekében, hanem az elmúlt évben megalkotott és az ez évben még megalkotásra kerülő sarkalatos és egyéb törvényekben foglaltaknak megfelelően. Jelenlegi ülésünkön a gazdálkodással kapcsolatos helyi rendeleteink módosítását terjesztettük Önök elé, de folyamatosan készülünk a szükséges rendeletek előkészítésével, illetve a meglévő rendeletek aktualizálásával. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét. Hódmezővásárhely, január 23. Tisztelettel: Dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyző

28 I/B kötet 28. oldal Iktatószám: /2011. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató Alkotmánybírósági határozatokról Az anyagot készítette: Jogi Iroda Jogi Csoport Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők.... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: valamennyi bizottság Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * a megfelelő rész aláhúzandó

29 I/B kötet 29. oldal Tárgy: Tájékoztató Alkotmánybírósági határozatokról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az Alkotmánybíróság december 28-án meghozta a 120/H/2008. és a 908/B/2011 számú határozatait, melyekkel kapcsolatban az alábbiakban kívánom tájékoztatni a Tisztelt Közgyűlést. Az első AB határozatban amely jelen előterjesztés 1. számú mellékletét képezi - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a bizottsági alap felhasználásáról szóló 16/2007 (03.05.) Kgy. rendelet 12. (1) bekezdésének valamint az alpolgármestereket, illetve alpolgármesteri,továbbá (3) bekezdésének az alpolgármester az alpolgármesteri alapot szövegrésze, valamint a (4) bekezdés rendelkezéseinek alkotmányellenességét állapította meg, ezért azokat megsemmisítette. A határozatban foglaltak meghozatalát az indokolta, hogy az önkormányzati törvény taxatíve felsorolja azokat az önkormányzati szerveket, amelyekre a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja, amely felsorolás az alpolgármestert viszont nem tartalmazza. Az Alkotmány 44/A (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, jelen esetben a rendelet ellentétes volt az Ötv. 9. (3) bekezdésével. Az előterjesztés 2. számú mellékletében található, második AB határozat az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2003 (04.14.) Kgy. sz. rendelet 33. (6), (7) és (8) bekezdéseinek alkotmányellenességét állapította meg, melyre tekintettel azokat megsemmisítette. Az adatvédelmi biztos a bizonyos lista ügyben fordult a taláros testülethez, miszerint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Akik visszaéltek a város támogatásával című listát jelentetett meg a város honlapján azokról, akik magukat rászorulóknak vallva a várostól segélyt, támogatást igényeltek, azonban azt mégsem vették át, vagy a megítélt támogatás, a felajánlott munkát később visszautasították. Az adatvédelmi biztos vizsgálata nyomán megállapította, hogy személyes adatok kezelésére és nyilvánosságra hozatalára csak az érintettek hozzájárulása, törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet alapján kerülhetett volna sor. Adott ügyben az érintettek az adatkezeléshez nem járultak hozzá, továbbá a jogszabályok sem tették lehetővé a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát. Az adatvédelmi biztos a lista megsemmisítését rendelte el. Később a Közgyűlés módosította rendeletét, hogy jogalapot teremtsen a személyes adatok közzétételére, azonban ez nem felelt meg a jogszabályi hierarchiára vonatkozó követelményeknek. Nevezetesen: a rendelet 33. (6) bekezdése lehetővé tette, hogy az önkormányzat a szociális támogatással visszaélők személyes adatait egy évig nyilvántartásba vegye és közzétegye, ami sérti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényt. Mindkét esetben a megsemmisített rendelkezések az AB határozat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon vesztik hatályukat. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, február 2. Tisztelettel: Lázár János Polgármester

30 I/B kötet 30. oldal

31 I/B kötet 31. oldal

32 I/B kötet 32. oldal

33 I/B kötet 33. oldal

34 I/B kötet 34. oldal

35 I/B kötet 35. oldal

36 I/B kötet 36. oldal

37 I/B kötet 37. oldal

38 I/B kötet 38. oldal

39 I/B kötet 39. oldal Iktatószám: /2012. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény január 1. napjától hatályos rendelkezéseiről Az anyagot készítette: Jogi Iroda Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők... Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

40 I/B kötet 40. oldal Száma: 21- /2012. Tárgy: Tájékoztató a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény január 1. napjától hatályos rendelkezéseiről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s é n e k Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Közlöny évi 154. számában kihirdetésre került a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.), amelynek egyes rendelkezései január 1. napján hatályba léptek. Ezzel egyidejűleg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (Nektv.) teljes egészében hatályát vesztette. Az Njtv. értelmében a korábban létrejött kisebbségi önkormányzatok elnevezése a törvény erejénél fogva megváltozott, az új elnevezés a nemzetiségi önkormányzat. Az Önkormányzat elnevezésének változását valamennyi, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos fórumon, illetőleg okiraton át kell vezetni. Az Njtv. 76. (3) bekezdése értelmében a települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. Az Njtv. által hatályon kívül helyezett Nektv. is tartalmazta az ún. kezdeményezési jog intézményét. Az Njtv a a korábbi szabályozást alapul véve, de néhány módosítással rendezi a kezdeményezési jogra vonatkozó előírásokat. Változást jelent, hogy a kezdeményezés joga magában foglalja nemcsak a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését, hanem a felsorolás kibővült a nemzetiségek jogait sértő jogszabály megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezési lehetőségével. Az Njtv. konkrétabb előírásokat rögzít az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok tekintetében, amelyektől eltérni jogszerűen nem lehetséges. Az Njtv. 80. (1) bekezdése értelmében: 80. (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai

41 I/B kötet 41. oldal eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási,iratkezelési feladatok ellátása; és f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése." Az Njtv (3) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat január l- jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. Az Njtv. 80. (2)-(4) bekezdései a megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Korábban ezeket az előírásokat az államháztartásról szóló törvény rögzítette. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a gazdálkodási feladatok ellátásról a helyi önkormányzatnak és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv ában foglaltaknak megfelelően megállapodást kell kötnie. Az Njtv (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az Önkormányzatoknak évtől kezdődően a megállapodások felülvizsgálatának határideje minden év január 31. napja. Általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kell a felülvizsgálatot elvégezni. Amennyiben a megállapodás megkötésre határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést koordinál a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, továbbá dönt a nemzetiségi Önkormányzat kártérítési igényéről, (Njtv. 83. (3) bekezdése). Az Njtv. 80. (2) bekezdése utolsó mondata kimondja, hogy a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül." Ez az előírás a helyi önkormányzat részére rendeletmódosítási kötelezettséget (SzMSz) jelent, míg a nemzetiségi önkormányzat a határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzatát köteles a megállapodásban foglaltak szerint módosítani. A határidő mindkét önkormányzat számára 30 napban került megállapításra. A megállapodás kötelező tartalmi elemei tekintetében az Njtv. 80. (3) bekezdése irányadó.