Az aszketikus életmód valóságtapasztalatra gyakorolt hatásai a korai keresztény vallási gyakorlatban. Jelige: hol van a ti kincsetek,...

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az aszketikus életmód valóságtapasztalatra gyakorolt hatásai a korai keresztény vallási gyakorlatban. Jelige: hol van a ti kincsetek,..."

Átírás

1 Az aszketikus életmód valóságtapasztalatra gyakorolt hatásai a korai keresztény vallási gyakorlatban Jelige: hol van a ti kincsetek,...

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS A VALLÁSI TAPASZTALAT RENDELKEZNI EGY TAPASZTALATTAL VALLÁS LEÍRHATÓSÁG FENOMENOLÓGIA A TAPASZTALAT FAJTÁINAK JELLEMZŐI: A TARTALOM A TAPASZTALAT FAJTÁINAK JELLEMZŐI: A SZERKEZET ÉRVÉNYESSÉG FELTÉTELEK A VALLÁSOK ELTÉRŐ MEGKÖZELÍTÉSEI A CÉL ELVÁRÁSAI MAGYARÁZATOK A HAGYOMÁNYOK DOKTRINÁI A KERESZTÉNY ASZKÉZIS ÉS A SZERZETESSÉG KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A 3. SZÁZAD VÉGÉTŐL VIZSGÁLATI SZEMPONTOK ELŐZMÉNYEK ALEXANDRIAI PHILÓN ÉS A THERAPEUTÁK ÓRIGENÉSZ ÉS A DIDASZKALEION AZ EGYIPTOMI SIVATAG ASZKÉTÁI AZ ANAKHÓRÉTÁK AZ ALAPÍTÓ REMETE SZENT ANTAL Források Antal bemutatása Athanasziosz szerint - Vita Antonii Az "athanasium" az eszmei tartalom megjelenése a műben AZ ANAKHÓRÉTA KÖZÖSSÉGEK LEÍRÁSA EVAGRIOSZ PONTIKOSZ PRAKTIKOSZA KÖZÖSSÉGI ÉLETFORMÁK KOINOBIONOK ÉS KELLIONOK A KOINOBITÁK ATYJA PAKHOMIOSZ KELLIONOK ÉS SZKÍTEK JOHANNES CASSIANUS KÖVETKEZTETÉSEK FELHASZNÁLT IRODALOM

3 BEVEZETÉS A halál és a túlvilág kérdése olyan téma, amellyel minden ember találkozik, és valamiképpen rendeznie kell a viszonyát annak tudatával, hogy meg fog halni. E kétségtelen esemény az életünkben mindenképpen valamilyen filozófiához kapcsol minket ezzel kapcsolatban, de egy bizonyos vallásba és szemléletmódba való beleszületés feltétlenül beindítja ezt a folyamatot. A vallási tapasztalat az a kapu, azoknak a beszámolói szerint, aki átélték ezeket, amely lehetőséget nyújt egyedülálló módon a túlvilági, valamint a halál utáni állapotok feltárására. Egyben ezek az ismeretek meghatározzák a legtöbb esetben az ember és az egyes egyének életének célját és értelmét is, a megvizsgált források beszámolói alapján. A legfontosabb és legalapvetőbb emberi szükséglet és igény a túlvilág kérdéséhez való viszonyulásunk tisztázása, amelyet figyelmen kívül lehet hagyni életünk során bizonyos ideig, de megkerülni nem. A vallási tapasztalat kérdésében számos olyan szempontot kell figyelembe vennünk, amelyek mindennapi világunk problémáinak tárgyalásánál nem merülnek föl. Ezen szempontok felvázolásához Keith E. Yandel a vallási tapasztalatról szóló tanulmányát használtam fel. Ezek után olyan embereket, közösségeket mutatok be egy olyan korszakban és társadalomban, akiknek, amelyeknek a túlvilággal kapcsolatos élmények, tapasztalások életük szerves, mindennapi, természetes részét képezték. Ezek a 3-4. századi keresztény remete és szerzetesi közösségek lesznek. A célom az, hogy erről a legmisztikusabbnak mondható témáról félrelibbentsem kissé a misztikus fátylat, és megmutassam, hogy a hozzá való viszonyulás teszi a legtöbb ember számára olyan távolivá és elérhetetlenné mindezt, illetve, a példák alapján felhívjam a figyelmet arra, hogy a vallási gyakorlóknál lényegi elemeiben egyöntetű technikai, módszertani kérdés a vallási tapasztalatok létrehozása. Szeretnék még köszönetet mondani témavezetőmnek Bugár M. Istvánnak a kiváló irodalmakért, a segítségért, valamint azért, hogy megfelelő keretet nyújtott szokatlannak mondható érdeklődésemnek. 3

4 1. A VALLÁSI TAPASZTALAT A vallási tapasztalatot filozófiailag megfogni, vizsgálni nehéz feladat, mivel a filozófia meg kíván maradni a racionális keretek között, gondolkodással ragadva meg tárgyát. Ez megtehető olyan esetben, mikor mindennapi életünk tapasztalatait mintegy természetesen használjuk fel gondolkodásunk tárgyaként. A vallási tapasztalat viszont több elemben eltér ettől, mert ismeretlen maradhat több körülmény is vele kapcsolatban. Ezek feltárásához Keith E. Yandelnek a Blackwell kiadónál megjelent A Companion to Philosophy of Religion 2010-es bővített kiadású kötetéből használtam fel a Religious Experience című tanulmányát, amely véleményem szerint a téma ilyen jellegű vizsgálatához a legjobb szempontokat nyújtja. A fontosabb részeket egy az egyben próbálom visszaadni (egyes esetekben magyarázattal kiegészítve), míg helyenként összefoglalva, vagy a példák csökkentésével igyekeztem lényegre törő maradni. A tanulmány végén a definiált nézőpontok és feltételek felhasználásával rövid konklúzió található arról, hogy milyen felépítésű tapasztalatokról lehet biztos magyarázatot adni, és melyekről nem. Ezt mellőztem, mivel nem illeszkedik a dolgozatom felépítésébe, és nem találtam olyan hasznosnak, mint a megelőző részeket RENDELKEZNI EGY TAPASZTALATTAL A vallási értelemben releváns tapasztalat az, amikor tudatos állapotban rendelkezünk egy tapasztalattal, amikor valamilyen mértékben képes a tapasztaló az élményének a leírására. Vallásos tapasztalattal rendelkezni egy tudatos állapotban egy valláson, avagy egy vallás fogalmi rendszeren belül, bizonyos üdvözüléstani 1 feltételek között lehetséges, illetve ezeken belül történik. A vallási tapasztalat elégséges, de nem szükséges feltétele a vallásos életnek. Bizonyos megfontolások egyaránt vonatkoznak bármely tapasztalatra, míg bizonyos ismertetőjegyek csak a vallásos tapasztalatra jellemzőek VALLÁS A vallásnak, vagy egy vallás fogalmi rendszerének van két alapvető összetevője; a diagnózis, és a feltárt probléma gyógymódja. A diagnózis kijelenti azt, hogy minden emberi 1 Az üdvözüléstani kifejezés a soteriologically kifejezés fordítása minden esetben 4

5 személynek van egy alapvető nem (elsősorban) testi betegsége, amely nagyon-nagyon mélyen rejtőzik bennünk és beteljesületlenek maradunk ennek meggyógyítása nélkül, természetes állapotunk csorbát szenved. Ez után egy gyógymódot ajánlanak. Egy vallási tapasztalat a különböző vallási hagyományok sajátos nézőpontjából a vallás üdvözüléstani lényege szerint (attól függően, hogy az adott vallásban mi a javasolt gyógymód) akkor és csak akkor lényeges, ha a tapasztalás hozzásegít a probléma valamely összetevőjének diagnosztizálásához, illetve gyógyításához LEÍRHATÓSÁG Sokan, mikor a vallásra gondolnak, leginkább az jut eszükbe, hogy rejtélyes és érthetetlen. Ez azért nem lehet érvényes a vallás teljes egészére. Inkább, ha olvasunk egy történetet, akkor megakadhatunk egy résznél, amire azt kell mondanunk, Ez a valami rejtélyes és érthetetlen, még akkor is, ha őszintén hiszünk annak az igazságában. Meg kell viszont különböztetni a vallás rajongóját aki olyan, mint aki a Loch Ness-i szörnyben hisz, vagy a Sherlock Holmes történetek rejtélyeiben attól a keresőtől, aki a vallások gyógymódjait kutatja lelki betegségekre, és a vallás hagyományának hozzáférhető tudása alapján diagnózis állít fel, és a gyógymód valamely lehetőségét. A vallásos hagyományok általában a legfontosabb üdvözüléstani tapasztalatokat írják le a maguk sajátos gondolkodási, értelmezési terminusaival a tudás megosztása, a felvilágosítás és a megértés segítése érdekében. A vallási hagyományok beszélnek olyan lényekről, dolgokról, mint Isten, Brahman, vagy Nirvána, vagy a szeretet. Ezeknek pontosan leírhatónak kellene lenniük, mivel a diagnózist, vagy a gyógymódot nagyban meghatározzák ezek és az ehhez hasonló fogalmak. Azt látjuk, hogy a hagyományok ambivalensek az ilyen dolgokkal kapcsolatban, és valójában ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek kimondhatatlanok, és azt mondják, hogy olyan mély és leírhatatlan dolgokról van szó, ha például a végső valóságot szeretnénk leírni, hogy az ilyen módon felfoghatatlan FENOMENOLÓGIA A vallási tapasztalat fenomenológiai vizsgálatánál különösen előtérbe kerül az a probléma, amit Kant vetett fel, hogy nem kezelhetjük együtt a magánvaló dolgot (Ding an sich) és a jelenséget, (fenomént) amit tapasztalunk. A látszat, a tapasztalat nem feltétlenül 5

6 maga a valóság. Vegyünk egy példát; ha egy személy, akit nevezzünk Marynek, tudatosan lát egy délibábot, nem hiszi majd azt, hogy egy oázist lát, hanem csak azt tapasztalja, hogy látja azt. Egy fenomenológiai leírásnak olyan semleges nyelvi leírást kell adnia, amely nem nyilatkozik egyértelműen a látott jelenség létezéséről, vagy nemlétéről. Az az állítás, hogy Marynek olyan tapasztalása van, amelyben egy oázist érzékel, nyitva hagyja azt a kérdést, hogy az oázis ténylegesen létezik-e. A vallásos élmények fenomenológiai leírása lehetőséget nyújthat a vallásos élmények megbízható leírására egyes vélemények szerint. Ez különösen fontos az ilyen kulturálisan meghatározott információk esetében, mint a vallási tapasztalat. Az erről szóló beszámolók elsődleges forrásai a szent szövegek, vallási írások és más hasonlók. Ezek általában elkerülik az ilyen következtetéseket, mint amilyeneket a fenomenológia megkíván. Egyes kutatók szerint az ezekben leírt tapasztaltok szennyezettek az adott nyelv és az adott vallási hagyomány nézőpontjaitól. Más kutatók szerint ezen írások olyan konstitutív módon szerkesztett dokumentumok, amelyekben a tapasztalatok leírása a hagyomány adott összefüggéseiben a téma igényeinek a leginkább megfelelő. Rendelkezik egy belső egyediséggel, amely sajátosan jellemző arra a hagyományra, amelyhez az tartozik. A tudósok előbbi fajtája meg kívánja szabadítani magát a tapasztalatot az őt fedő állítólagos fogalmi fedőrétegtől, hogy azt meztelen formájában lássa. A tudósok utóbbi fajtája úgy véli, hogy ezt a fedőrétegtől való megfosztást és az ezt követő értékelési folyamatot semmi sem élné túl, ami értékes lehetne. Mindkét perspektívának megvannak a maga hasznos pontjai, és korlátai. Vegyünk fontolóra egy tudatosan létrehozott látomást, amikor csukott szemmel egy piros pontot látunk fehér háttéren. Ahhoz, hogy ilyen módon létrehozzuk ezt a szerény hőstettet, rendelkeznünk kell bizonyos fogalmakkal; a piros, a fehér, a pont és háttér fogalmával. Ezen túl a sajátosságok, amiket itt tapasztalunk, visszaadják azt a koncepciót, ami alapvetően alkalmazható a tapasztalatra; eltávolítja az előbbi és az utóbbi nézőpontból vizsgálódókat is a nem-tapasztalás állapotától. Megközelítőleg ez a legfontosabb a tapasztalás vizsgálatánál. Ehhez viszont szükséges egy nem episztemológiai beszennyeződés bevezetése, vagy elfogadása; az, hogy a vizsgált tárgy bemutatásánál elmondható, hogy Én vagyok az, aki a piros pontot elképzeli a fehér háttéren. Képzeljük el, hogy ez a gyakorlat, amelyben ezeket elképzeljük egy furcsa kultusz, amely azonnali halhatatlanságot tesz lehetővé. Tehát ha ennek a kultusznak a gyakorlója azt mondja Elértem a halhatatlanságot, akkor ő több mint tudósító, akkor ez főként az ő saját fenomenológiája lesz. Ezen a ponton felerősödik a tapasztalás fenomenológiájának két eltérő tudósítási formája. Mikor a létrehozott képzetek hatására megerősödik a tudósítóban az érzés, hogy elérte a 6

7 halhatatlanságot, akkor ez a teljessé váló érzés nem engedi meg, hogy azt mondja, hogy Olyan érzés, mintha elértem volna a halhatatlanságot. Yandel két fontos tanulságot vázol fel. Nem a tapasztalat hiányossága, hogy olyan sajátosságokat, jellemzőket tartalmaz, amik hozzáférhetetlen fogalmakat hoznak létre; a hozzáférhetőségük inherens, benne rejlő jellemzője a tapasztalatnak. E fogalmak teljesértékűen csak a tapasztalat által érhetőek el. E nélkül csupán vélekedések elérhetőek, valamint csak eljárások amelyek csak az egész hátterét képezik A TAPASZTALAT FAJTÁINAK JELLEMZŐI: A TARTALOM Azok a tapasztalatok, amelyekkel az emberek rendelkeznek, vallásos vagy nem, különböző szempontok alapján két tulajdonság szerint csoportosíthatók: ez a szerkezet és a tartalom. A hallás által nyert tapasztalat különbözik a vizuálistól, a tapintás általi a szaglószervitől a tartalmuk alapján. Hasonlóképpen különbözik az öröm a bűnösség érzésétől, a félelem az undortól, az öröm a fájdalomtól tartalma miatt. Alapvetően különbözik az esztétikai elismerés az erkölcsi kötelességtől, vagy egy fizikai észlelés különbözik a modális logika reflexióitól. A vallásos tapasztalatok tehát a tartalom folytán más fajtájúak lehetnek, avagy természetükben különbözhetnek A TAPASZTALAT FAJTÁINAK JELLEMZŐI: A SZERKEZET A tapasztalatok szintén különböznek szerkezetük szerint. Egy émelyítő, szédítő, vagy magányos érzés szerkezete más, mint egy fa látásának, egy harang hallásának, vagy egy frissen főtt kávé illatának tapasztalata. Az előző tapasztalatokat az alany és a tartalom viszonya határozza meg; a tapasztalat tulajdonosa érzékel egy bizonyos módon. Az utóbbiaknak alanyuk, öntudatuk és tárgyuk van; a tapasztalat tulajdonosa különféle tárgyakat érzékel, (vagy úgy tűnik számára, hogy érzékel,) fát, harangot, vagy kávét. Ezek generálnak az alany, a tapasztaló számára, aggodalmat, eufóriát, fejfájást, tehát tartalmat. Tartani egy nagy kutyától, amely a láncát rángatja, vagy megsértődni egy barát kíméletlen szavaitól első látásra különböző élménynek tűnik a vallási tapasztalattól, de a szerkezete és tartalma az itt vázolt szempontok szerint hasonló természetű. 2 2 Keith E. Yandel: Religious Experience, old. in: QUINN, Philip L. TALIAFERRO, Charles (Szerk.) A Companion to Philosophy of Religion, Blackwell Kiadó, Oxford,

8 1. 7. ÉRVÉNYESSÉG FELTÉTELEK Az ha a számítógépem képernyője lát el információkkal arról, hogy például az Egyesült Államok következő elnöke egy marslakó, akkor az nem nyújt elegendő bizonyítékot számomra, hogy helytálló az információ. Hogyan mondja meg az ember, hogy a tapasztalat bizonyító ereje milyen mértékű? A válasz meglehetősen egyszerű. Ha a dolog kísérletileg, avagy tapasztalati úton valósnak bizonyul, akkor megfelelő minőségű érvényesség feltételekkel rendelkezik A VALLÁSOK ELTÉRŐ MEGKÖZELÍTÉSEI Különböző vallások eltérő vallási tapasztaltokról beszélnek. A buddhista hagyományokban a Nirvána, vagy a megvilágosodás-élmény a központi téma. A(z i.e. VI. században létrejött) dzsain hagyományban a kevala, a teljes bölcsesség állapota, az Advaita Vedanta hinduizmusban a moksha. Röviden leírva a különféle vallásoknak megvannak a maga jellemzői a célok és módszerek tekintetében. A Nirvána-tapasztalat a valóságismeret, vagy a mindenre kiterjedő tudatosság, az én, vagy öntudat megszűnésének állapota, amely nagy belső nyugalommal jár. A kevalatapasztalat megalapoz egy maradandó ént, amely a teljes bölcsességgel rendelkezik. Ennél feltételeznek egy Nirvána-tapasztalatot, bár figyelmen kívül hagyják. A moksha tapasztalat identitásban és minőségben is egyéválás Brahmannal. Ezeknél a rövid leírásoknál az látszik, hogy lehetséges, hogy részben vagy egészben ugyanaz a folyamat játszódik le bennük, de a legfontosabb tartalmi elemeik egészen más szerkesztésűek, eltérő jellegűek A CÉL ELVÁRÁSAI Minden vallásos hagyomány rendelkezik azzal, amit mi a cél elvárásainak hívhatunk. A cél, tehát Isten, Brahman, a Nirvána, és más olyan lények, vagy állapotok, amelyeknek eléréséhez a vallási hagyományok utakat hoznak létre, amelyek tartalmazzák a diagnózist és a gyógymódot is az embert megváltoztatják. Hogy korábban említett szereplőnk, Mary Istent megismerje, Isten állapotát kell elérni. Viszont teremtményként egészen más jellegű a 3 Religious Experience, 408. old. 5 Religious Experience, 409. old. 8

9 létezése. Nem ritka jelenség a vallási hagyományokban, hogy az adott személy esetünkben Mary létezésének a megszűnése szükséges amikor egyesül Istennel. Azt mondhatjuk, ekkor, hogy a továbbiakban Mary nem létezik. Természetesen feltételezhető egy Isten részeként betöltött szerepe a továbbiakban MAGYARÁZATOK Ha Mary egy (bármifajta) tapasztalattal rendelkezik, ehhez több, különféle magyarázat is születhet. Feltehetően a teste nem lesz mégegyszer pontosan olyan állapotban, mint mikor a tapasztalás megtörtént, így teljesen ugyanúgy nem ismételheti meg. Más sem képes hasonló okokból pontosan ugyanolyan tapasztalást előállítani. Tegyük fel, Mary lát egy ősz hajat. Nem rendelkezne ezzel a tapasztalattal, ha más fiziológiai állapotban lenne, például lefejezték volna, halott lenne, vagy megvakult volna; ha pszichológiai akadályai lennének, például beállna az agyhalál nála, vagy hasonlók. Tehát bizonyos élettani követelményei voltak a tapasztalatának. Az ő testi, és lelki állapotán túl a környezet szintén fontos befolyásoló tényező. Például, ha sötét van, egy tükröződő felület belevilágít a szemébe, vagy egy papírzacskót visel a fején az ősz hajú személy, és így a feje nem lenne látható. Talán Mary tapasztalata többet is tartalmaz, mint egy puszta leírás, például rémületet érzett a szürke haj láttán, vagy gyönyörködtette, a szürke haj. Felmerülhetnek kultúrális hatások által kiváltott gondolatok, például az ősz hajat az ifjúság elvesztésének, így csúnyának érezheti. Esetleg Mary egy olyan kultúrában is élhet, ahol az idősebb korhoz bölcsességet és tekintélyt társítanak, míg a fiatalokat komolytalan teremtményeknek tartják, akiknek a véleményét nem érdemes számításba venni. Bármelyik esetről is legyen szó, bizonyos szociológiai jellemzők meghatározzák Mary sajátos viszonyulását a tapsztalatához. Ezek meghatározzák a magyarázatát. A tapasztalat filozófiailag teljesebben lenne leírható, ha Mary életében először látna ősz hajat. Ha ezt egy vibráló ifjúságú személy viseli, akkor lehetséges, hogy az jut az eszébe Marynek, hogy befesti őszre a haját, vagy csak megfigyeli, hogy a természetes állapothoz milyen fizikai jellemzők társulnak, és eszébe sem jut befesteni a haját. Ez egy pszichológiai feltétel, amely meghatározza szintén, hogy Mary milyen magyarázattal látja el a tapasztalatot. E kérdések egyike sem vonta kétségbe viszont a legalapvetőbb dolgot; hogy Mary ténylegesen látott egy ősz hajat valakinek a fején. 6 Religious Experience, old. 9

10 Ehhez hasonlóan bármilyen vallásos tapasztalathoz és annak elemeihez, amely egy emberi személy által hozzáférhetővé válik, többfajta magyarázat kapcsolódhat. Például a nevekhez a tapasztalatokban; Isten megjelenhet királyként, apa, anya, vagy egy szikla képében. Hatalmat, képességet leírhatnak úgy, hogy mondjuk Isten el tudja érni, hogy egy teve keresztülmenjen egy tű fokán. Vagy a mindentudás kifejeződése lehet ezer szem. A tapasztalat mély aggodalmon enyhíthet, eltávolíthat halálfélelmet, bűnösségérzést, szabadulást nyújthat, új életcélt adhat pszichológiailag sokféle hatást előidézhet. A társadalmi, politikai, kulturális metafórák a kultúra kedvelt játékai amelyek gyakran használnak, könnyen megjelenhetnek a magyarázat közegében. Mindezek a legkevésbé sem vesznek el semmit a vallásos tapasztalat meglétének tényétől, egyszerűen ezek velejárói annak A HAGYOMÁNYOK DOKTRINÁI A hagyományok vallásos tételei, amelyek kapcsolódnak a diagnózishoz és a gyógymódhoz nagyon fontosnak tartják az emberi személyek tudatos valóságismeretét, és megismerését. Egyetlen vallás sem tud önmagában azzal kiváltani érdeklődést, hogy addig soványodj, és éhezz, amíg be nem következik, hogy Nem érzem már a fájadalmat., vagy Nyugodtnak érzem magamat. Ezekben és a mélyebb vallási tapasztalatokban, mint mikor Egyesültem a természettel, vagy Láttam magam Isten jelenlétében van egy fontos momentum, az időtlenség. Ezekben az élményekben eltűnik az idő minden értelme. Bármi is a tényleges státuszuk ezeknek az élményeknek, a vallások nem állítják magukról, hogy a különleges érzékelések rendszerezései: nem egyfajta tóként funkcionálnak, amely lecsapódási helyet nyújt a rendellenes pszichológiai élményeknek. A diagnózisokat és gyógymódokat az adott személyre és kozmikus környeztükre tekintettel alakítják ki, és nem a korlátozott vallási tapasztalatok érzéstartamának és tudatuk állapotának az elemezgetésére szolgálnak. Ezek a vallási tapasztalaton alapuló élmények, egy kérdésre nyújtanak választ, vagy egy elvárást teljesítenek, és a közben felmerülő érzések, élmények segítenek rendszerezni a tapasztalat eredményeit. 7 Ezen nézőpontok véleményem szerint nagyban segítik az olvasót, a vallási tapasztalat működésének, tartalmának, szerkezetének, céljának, a vallásokon belül elfoglalt helyüknek megértésében, de például abban is, hogy egymáshoz közel álló vallások tapasztalatai miért térhetnek el jelentősen leírásukban és céljukban. E mellett számomra az a levezetés a 7 Religious Experience, old. 10

11 leghasznosabb, amely bemutatja, hogy bizonyos fogalmak a tapasztalat inherens részei, így csak belülről, az átélésükkel elérhetőek, ellentétben a már ismert dolgokat fedő fogalmakkal. 2. A KERESZTÉNY ASZKÉZIS ÉS A SZERZETESSÉG KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A 3. SZÁZAD VÉGÉTŐL VIZSGÁLATI SZEMPONTOK Ha vallási tapasztalatról kívánunk beszélni fő forrásként általában a korábbi történelmi korszakokból maradt írott forrásokban szereplő példákat használjuk. Ez a pár száz vagy pár ezer év kellő távolságot nyújt ahhoz, hogy a mai racionális világképünk, és társadalmunk keretei közül kitekintve, s elkerülve a vele való érintkezés lehetőségét is egyszerűen elméleti megfontolások tárgyává tehessük előző korszakok teljes társadalmainak hitét, azt, amit nyilvánvaló dolognak tartottak. Elgondolkodhatunk ekkor, ha például az ókori kereszténység csodáiról, hitéről, szemléletéről olvasunk olyan személyektől, akik az igazmondást, az igazságot más erények között az életüknél fontosabbnak tartották, vajon ténylegesen olyan világban éltek, amelyben a túlvilági élmények és paranormális események mindennaposakká válhattak? Ha így van, vajon mi változott meg azóta, s a mai emberek és társadalmunk miben térnek el az akkorihoz képest? Bár az előző fejezet lehetőséget nyújtana bizonyos megállapításokra, el kívánom kerülni a kétségbevonhatatlan racionális bizonyítékok keresését a jelenlegi tudományos ismereteken túlmutató vallási tapasztalat létezésére vonatkozóan. Szerintem hasonló kimenetelű próbálkozás lenne, a nagy hagyományra visszatekintő Isten létezését bizonyító, vagy tulajdonságait feltárni szándékozó elméleti alkotásokhoz. Az én szándékom pszichológiai ismerkedés, belehelyezkedés olyan embereknek, közösségeknek az életmódjába, létállapotába, és tudatállapotaiba, akik komoly erőfeszítéseket tettek bizonyos túlvilági lények, helyek, vagy más dolgok eléréséért, és a saját, valamint a környezetük beszámolói szerint el is érték ezeket, valamint csodák formájában kinyilvánították ezt a mindennapi életben. Yandel következtetéseinek fényében minél jobban minél inkább ismertté kívánom tenni a vallási tapasztalat külső és belső körülményeit, mivel ez által lesz bizonyos 11

12 mértékben érthetőbb az, hogy lehetséges-e, melyek a feltételei, hogy mi az oka és célja ezeknek ELŐZMÉNYEK A keresztény hagyomány a Vörös-tenger közelében emelkedő hegyes vidék egyik barlangjába visszavonuló, teljes magányban s démonokkal vívott folyamatos lelki küzdelemben élő Szent Antalt (kb ) tiszteli első monachosként tehát szerzetesi magányba visszavonulóként, akinek példája nyomán hamarosan anakhóréta kolóniákkal népesült be a Nílus mente és a sivatag, majd az Antal-tanítvány, Szent Hilarión ( 366) vezetésével Palesztína területe, majd továbbterjedésében felbecsülhetetlen szerepet játszott Szent Athanasziosz ( 373) Szent Antalról írott, hamarosan latinra is lefordított életrajza. 8 Mielőtt azonban róluk, illetve más fontos kortársaikról beszélnénk, hasznos megemlíteni, az előttük hasonló életmódot folytató közösségek és személyek közül a legalapvetőbbeket, amelyek közvetve, vagy közvetlenül hatást gyakoroltak az általunk vizsgált közösségekre ALEXANDRIAI PHILÓN ÉS A THERAPEUTÁK Philón megközelítőleg i.e. 20 és i. sz. 45 között élt, akinek kilétét általában az Alexandrinus és a Judaeus megjelöléssel pontosították, mert Alexandriában működött, és mert zsidó volt. Műveit öt csoportba szokás osztani, amelyekből történeti könyvként említendő meg A szemlélődő életről (De vita contemplativa) című rövid írás. Ez az egyiptomi therapeutákól szól, akik az orvoslást lelki értelemben űzik, akik elvonultak a közügyektől és a városi élettől, nincs vagyonuk, egyszerű házakban laknak, egész napjukat szellemi gyakorlatokkal töltik, a Szentírást olvassák, és allegorikus módon értelmezik. Tartózkodnak a szeszesitalok és a hús fogyasztásától. 9 A róluk szóló De vita contemplativa felhívja a figyelmet a lélek gyógyításának szükségességére is a test mellett, majd az egyéb istenek imádása ellen beszél, akinek alsóbbrendűségét bizonyítja a therapeuták által tisztelt Valóságosan Létezőhöz képest. A szent írásokat egy erre a célra szolgáló helyen, a monasztériumban olvassák. Naponta kétszer; hajnaltájban és este imádkoznak, hogy 8 Tyrannius Rufinus: Az egyiptomi szerzetesek története (Historia monachorum in Aegyipto), 9. old. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba Somos Róbert: Alexandriai teológia, old, Paulus Hungarus / Kairosz Kiadó, Pécs,

13 elméjüket égi világosság töltse el, hogy lelkük teljesen felszabaduljon a nyugtalanító tapasztalatoktól és érzésektől. Hat napig mindenki a maga helyén elmélkedik, esténként pedig, amely a testtel foglakozás ideje egy keveset esznek, általában kenyeret és sót esetlek izsópot. Vannak, akik ezeket is csak három, vagy hat naponta veszik magukhoz, és csak vizet isznak. A hetedik napjuk szent, és ekkor ünnepi módon a legidősebb beszédét hallgatják. A nagy hétszer hét naponta kezdődő ünnepeken is hasonló megtartóztatással élnek, épületeik és ruhájuk is a legegyszerűbb. 10 Philón ír az esszénusokról is, akik velük szemben az aktív életet képviselik, akinek neve Philón szerint a hosziotész (szentség, kegyesség) szóból származik. Ők földet művelnek, vagy valamilyen mesterséget űznek, de egyebek közt nagyon hasonló magatartást tanúsítanak a therapeutákhoz. 11 A szintén zsidó qumrán-völgyi közösség a Holt-tenger közelében, akik imákkal és szent irataik sajátos értelmezésével foglalkoztak, miközben vagyonközösséget alkotva meghatározott étrenddel, és együttélési szokásokkal szerzetesi életet éltek 12 szintén alapját nyújthatták a harmadik századi szerzetesi formáknak ÓRIGENÉSZ ÉS A DIDASZKALEION Minden bizonnyal jeruzsálemi mintára szerveződött meg az alexandriai egyház az 1. század közepe táján. A 2. században alapították a Didaszkaleiont, amely révén Egyiptom a keresztény teológia egyik fő központjává lép elő. 13 Fontos hátterét képezi a keresztény aszketikus életforma kialakulásának Órigenész, ( ), aki Alexandriai Kelementől tanult, az Alexandriai Didaszakaleion tagja, majd vezetője 14, és magas szinten valósított meg keresztény eszményeket élete során, olyannyira, hogy Caesareiai Euszébiosz Egyháztörténetének ő a felülmúlhatatlan aszkéta hőse. Kelemen és Órigenész intellektualizmusuk ellenére nagy hatással voltak a korai szerzetességre. Kelemen logoszmisztikája helyébe Órigenésznél Jézus-misztika lép. Kelemen igazi gnosztikus és a kissé anonim, hétköznapibb keresztény eszmeiséget Órigenésznél a hitvalló keresztény eszmény foglalja el, a vértanúsággal és szüzességgel. A szüzesség annyiban 10 Adorjáni Zoltán: Alexandriai Philón: De vita contemplativa, old. L Harmattan Kiadó, Budapest, Alexandriai teológia, 22. old. 12 Vö.: Komoróczy Géza: Kiáltó szó a pusztában Holt tengeri tekercsek, 9. old. Osiris Kiadó, Budapest, Az egyiptomi szerzetesek története, 8. old. 14 Alexandriai teológia, old. 13

14 hasznos, hogy folytonos istenszolgálatot tesz lehetővé, és Krisztus szavainak a megértését, és példájának követését teszi lehetővé, nem egyszerűen szemlélődést, amint a filozófusok tanították. Órigenész a szegénységet krisztusi parancsnak tartotta. Az egyén életében való önmegtartóztatás és önmegtagadás minden fokozatában a végső helytállás egyik fokozata tükröződik. Megjelenik nála eszményként az elkülönülés és a pusztai életet élő aszkéta inspirált alakja, akinek mintája Keresztelő János, az anakhóréta (Hom in Jer XIV, 16). Életformáját így jellemezte: visszavonult, kerülte a városi tömeget, a sokaságot, a városi életet, elment a pusztába, ahol tisztább a levegő, nyíltabb az ég, közelebb van Isten, és amíg el nem érkezett keresztelésének és prédikációjának ideje, ott töltötte idejét, imádságban és az angyalokkal társalogva, hívta az Urat, és amikor hallotta, válaszolt és így szólt: Íme, itt vagyok! (Hom in Lc XI) AZ EGYIPTOMI SIVATAG ASZKÉTÁI AZ ANAKHÓRÉTÁK AZ ALAPÍTÓ REMETE SZENT ANTAL Források Szent Antal körülbelül 250-től 355-ig élt, életét elsősorban Szent Athanasziosz róla írt életrajzából a Vita Antonii-ből ismerhetjük meg, valamint fennmaradtak a sivatagi atyáktól származó mondások, amelyeknek gyűjteményét A szent öregek könyve (Apothegmata Patrum) címmel olvashatjuk. Ezek mellett kalandos körülmények között, de fennmaradt Antalnak hét levele, amely valódi képet nyújthat Antal személyiségéről, és pontosíthatja az Athanasziosz által írt életrajz olvasásakor róla kialakult képet. 16 Elsőként a Vita Antonii alapján tömören összefoglalom Antal életének fő pontjait, csak egy helyen kiegészítve A szent öregek könyvéből, amelyet később részletesen mutatok be. 15 Vanyó László: Legyetek tökéletesek, Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szerzetesség kialakulásáig, old. Szent István Társulat, Budapest, Remete Szent Antal első levele, in: Katekhón 3 (2006), old. 14

15 Antal bemutatása Athanasziosz szerint Vita Antonii Fiatalon is mértékletesen élt Athanasziosz szerint, és 18 évesen, szülei halálakor mindenét elajándékozva háza közelében kezdett aszkézist a közelben élő gyakorlók tanítása segítségével, versengve, hogy mindent megvalósítson azoknak az erényes dolgaiból. Kétkezi munkát végzett, ebből tartotta fenn magát, közben szüntelenül imádkozott. Úgy tette mindezt, hogy ne bántson meg senkit, így szerették a falubeliek. Először kísértésként a vagyon, a húga iránti gondosság, a családi kapcsolat, a kapzsiság, a dicsőségvágy gondolata merült fel nála, majd az evés mindenféle élvezete az asszony utáni vágy, majd az előtte álló erőfeszítések nagyságának terhe, a hosszú időtáv akarta eltántorítani sikertelenül. A Sátán megtévesztését, ami lehetett akár asszony alakjában való megjelenés is, Krisztus gondolatával verte vissza, imával és zsoltározással. Előbb gondolatok formájában és képzeletében érték támadások, majd emberi szóval szólt hozzá az ördög, később egyre erősebb látomásokban volt része. Mikor a közeli temető egy sírboltjába költözött át, akkor látomásában megverték a démonok úgy, hogy fizikai sérüléseket szenvedett. Nézzük, hogyan nézhettek ki látomásai: Mintha a démonok az építmény négy falát szétrepesztették volna, úgy látszott, hogy azokon át jöttek be, fenevadak és kígyók kísérteteivé alakulva. 17. Mikor küzdött velük és kitartott, isteni látomásban volt része. Isten megígérte, hogy segít neki, és híressé teszi őt ezért mindenütt. Ez az esemény után lélekben annyira megerősödött, hogy kivonult a pusztába, még nagyobb kihívásokkal szembenézni. Élete folyamatos küzdelem volt a démonokkal, akik idővel minden cselvetést kipróbáltak rajta, akiknek elsajátította a megkülönböztetését, 18 hogy melyik mikor támad, egymás után milyen sorrendben, sőt azt is, hogy az egyik démont hogyan lehet a másikkal elűzni. Ez egy mélységes pszichológiai önismeretet mutat. A legalapvetőbb felismerése, hogy az öröm és a lélek állapota megmutatja annak szentségét, aki jelenvaló lett, mert a jószellemek látomása elveszi a félelmet azonnal, míg a világias jelenések, zavar, és halálfenyegetés a gonosz szellemek támadása és közelükben félős marad a lélek 19. Azt tanította, hogy bár hatalmasnak tűntetik fel magukat, s hogy a világ dolgai felett rendelkeznek, de az aszkétákkal mégsem tudnak kezdeni semmit, csak látomásokat okoznak és ijesztgetnek, vagy csábítanak. Jövendöléseik is bizonytalanok, mivel abból következnek, 17 Szent Athanasziosz: Szent Antal élete (Vita Antonii), in: Vanyó László (Szerk.): A III-IV. század szentjei, 54.old. Jel Kiadó, Evagriosz igen hasonló és még részletesebb kidolgozást készít erről, így az ő leírását használom fel elemzésre. 19 Szent Antal élete, 74. old. 15

16 hogy finomabb anyagból van a testük, így gyorsabbak az embereknél. Ám a teljesen megtisztult és természetének megfelelő lélek, miután áttetszővé vált, képes a démonoknál is messzebbre látni, mert van Ura, aki kinyilatkoztatást ad neki, mivel Isten a dolgok okait is ismeri 20. A pusztában töltött 20 év után már betegeket gyógyított, démonokat űzött ki, amint Jézus tette, és sokaknak adta át tapasztalatait, akik követték példáját. Nagy ismertséget szerzett az üldözések idején, mikor a vértanúk mellett tanúskodott kockára téve saját életét is, mivel ő is vértanú szeretett volna lenni. Egy angyal megmutatta neki egyszer, mikor csüggedtség és sötét gondolatok kerítették hatalmukba, hogy a munkát és az imádkozást váltogatva üdvözülhet 21. Leginkább kötelet font, vagy kosarakat és ezeket adta el élelemért, és hogy alamizsnát adhasson. Amikor a sok látogató hatására a sivatag belsejébe ment, a hegyen termelt gabonát és zöldséget, hogy ne fáradjanak az ellátásával mások. Tehát a munka mindig része volt az életének. Nem volt művelt, sőt Athanasziosz szerint a Szent Írást is hallomás alapján memorizálta nagy figyelemmel. A tevékeny hitet tartotta előbbre valónak az ész általi igazolásnál, mivel szillogizmussal nem lehet gyógyítani, és démonokat kiűzni. Így tekintett a görög és egyiptomi vallásra is, amelynek istenei a démonokhoz hasonlók és mágiájuk, ha van egyáltalán, tehetetlen a kereszténységgel szemben. A keresztény császárok leveleztek vele, és szívesen fogadták tanításait. Az anakhóréta közösségek atyjuknak tekintették és az ő példáját próbálták követni. 105 évesen halt meg, a sivatag mélyi hegyek között, ahol sokáig élt elvonulva, ám előtte elbúcsúzott testvéreitől, mivel a gondviselés a tudtára adta halálának időpontját Az athanasium az eszmei tartalom megjelenése a műben Azt kell figyelembe vennünk a mű olvasásakor, hogy egy görög műveltségű szerző írta meg egy kopt remete életét. Ezen kívül Athanasziosz akkor írta a Vita Antonii-t, amikor a milánói ariánus zsinat letette, és a szerzetesekhez menekült a pusztába. Antalnak az ariánusok elleni erőteljes felszólalásai valószínűleg tartalmaznak olyan mondanivalót, amely a saját élethelyzetéhez kapcsolódtak. Az életrajzba beillesztett diskurzusok didaktikai célokat 20 Szent Antal élete, 73. old. 21 Baán István (Szerk.): A szent öregek könyve (Apothegmata Patrum), Antal 1, 27. old., Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, Szent Antal élete, old. 16

17 szolgálnak, oktatni a remetéket és a szerzeteseket. 23 Az, hogy Antalt írástudatlanként mutatja be, Antal első levele fényében talán szándékos túlzásnak mondható. Ami meglepő, hogy Antal első levelén az órigenizmus jellegzetességeit lehet felfedezni, például a háromféle testi indulat leírásánál 24, amely a fordító szerint a többi levélben is megjelenik, és felveti azt a kérdést, hogy mennyiben befolyásolta az alexandriai teológiai hagyomány a remetéket. 25 Ami biztos, hogy a Vita Antonii alegteljesebb és leghűbb életrajzunk Szent Antalról AZ ANAKHÓRÉTA KÖZÖSSÉGEK LEÍRÁSA Két forrás segítségével mutatnám be az anakhóréta közösségek létrejöttét, működését, és jellemzőit. Az egyik egy primér forrás, A szent öregek könyve, a másik a talán legteljesebb szakirodalom a témáról, Lucien Regnault munkája. Bár mondhatnánk, hogy a 3. század szerzetesi és remete kezdeményezései az előzményekben említett zsidó hagyományokat viszik tovább, azonban egyedi jelleget is hordoz a keresztény szerzetesek kivonulása, mivel számukra nem egyszerűen egy elvont istenség imádata a cél (mint mondjuk a therapeutáknál), hanem Krisztus megtestesülése és az ő példájának a követése adja elvonultságuk értelmét. 26 A magyar nyelven A szent öregek könyve (Apothegamta patrum) címmel megjelent gyűjtemény ábécérendben csoportosítja a sivatagi atyákat, de a kezdőbetűkön belül változtatott, fontossági sorrendben szerepelnek. Az sem lehet véletlen, hogy az egész mű Antal abba történetével kezdődik, aki az alig ismert Páltól eltekintve az elsőnek mondható az atyák között, s a legfőbb példa volt a remeteéletet választók számára, aki mondásaival, és útmutatásával segített megszervezni a remeték együttélését úgy, hogy például, kijelölte Ammun abbával, milyen távol épüljenek a remetekunyhók egymástól Nitriában és Kelliában. 27 Ammun volt az, akit 313 körül nősülésre kényszerített a nagybátyja, az időtájt, mikor Antal megkezdte remeteéletét. A nászéjszakán azonban Ammun azt javasolta a hitvesének, hogy ajánlják fel szüzességüket az Úrnak. Így éltek tizennyolc évig együtt teljes 23 Szent Antal élete Bevezetés, old. 24 Remete Szent Antal első levele, 411. old 25 Remete Szent Antal első levele, 407. old 26 Lucien Regnault: Így éltek a 4. századi egyiptomi szerzetesek, 19. old. Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, A szent öregek könyve, Antal 34, old. (A továbbiakban: Öregek) 17

18 önmegtartóztatásban, míg felesége ösztönzésére a Nitriai-sivatagba ment és cellát épített magának a mai El-Barnugi falu közelében. Ammun számos szerzetest vonzott a sivatagba, egyre inkább népessé téve a sivatagot. Antal javasolta neki, hogy az újabb cellákat kilométerre Kelliában hozzák létre. 330 körül Kelliától 50 kilométerre Makáriosz telepedett le a Szkétiszi-sivatagban, amiben tengerszint alatti tavak találhatók, s itt az ókor óta nátront bányásztak. Makáriosz kereskedőként ismerte meg a helyet, mert ide járt nátronért a hely névadója is lett a rendeltetése: Wadi Natrun (Nátron-völgy). A faluja közelében lett először pappá majd aszkétává, elmenekülve a világi dicsőségtől, s később költözött a sivatagba, amely az aszkétaélet fellegvárává vált. 28 E három fő központja volt az egyiptomi anakhórétáknak; Nitria, Kellia és Szkétisz. Hat fontos fogalom az, amelyeket feltétlenül ismernünk kell a téma tárgyalásakor. A szent sivatagi öregeket, ha világi személyek keresték fel a gerón (gör. öreg) szóval illették. Egymás között a szerzetesek abbának (arám kifejezése az apának) nevezték karizmatikus, életmódjukban előttük járó szerzetestársaikat. Amikor felkerestek egy öreget, általában egyegy ige, vagyis rhéma volt az, amelyet kértek tőle, amely jelenthet tettet, eseményt kimondott szót, de ez esetben különös jelentőségű beszédet, mondást jelent, amely általában a kérdezőnek nyújtott felbecsülhetetlen segítséget vallási életének előbbre vitelében. A rhéma kifejezés mellett ugyanezen mondásokra használták a logosz, logion kifejezéseket is, amelyek szó, ige, mondás jelentéssel bírnak a görög nyelvű forrásokban. Az ilyen mondásokból összeállított és áthagyományozott gyűjteményeket nevezzük apopthegmáknak. 29 Az anakhórészisz, (görögül visszavonulás, visszahúzódás jelentésű) kifejezés vált fogalmává annak az első bekezdésben már jellemzett életmódnak, amely a krisztusi életelveknek megfelelő, az üdvözségért, az isteni szeretetre válaszként adott, csak Istenre koncentráló gyakorlatokkal teli életutat jelentett. 30 A legfontosabb két kérdés az anakhóréták életmódjának vizsgálatakor, ha nem csak céltalan érdeklődésből vizsgáljuk őket, hanem meg akarjuk érteni életmódjuk értelmét, illetve az általuk támasztott célok elérésében való hatékonyságot nézzük hogy megtudjuk, milyen mindennapi tettekkel, gyakorlatokkal töltötték nap, mint nap idejüket, illetve az, hogy ezek a tettek milyen eredményhez vezettek. 28 Regnault, 16. old. 29 Öregek, Bevezetés: old. 30 Regnault, 19. old. 18

19 E kérdésekre sajnos nem lehet teljes értékű választ adni, mivel az egyes öregekről fennmaradt néhány darab pár soros mondás, vagy történet nem mutathatja be egyértelműen a vizsgált személyt. Annyi viszont bizonyos, hogy a történetekben leírt tapasztalásaik egy része még ha számolunk a hagyományozás során esetlegesen rárakódott torzításokkal is nyilvánvalóan különböznek a normális életet élő emberekétől, tekintve, hogy olyan életet éltek, amely meglepően ritka, bármely korszakát, vagy területét vizsgáljuk az emberi kultúráknak. Sivatagi szerzeteseink betűre pontosan követték Jézus azon tanítását, hogy Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti illetve, hogy a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. 31 Minden anyagi jólétről lemondva költöztek ki a sivatagba, hogy függetlenül korábbi társadalmi, vagy pénzügyi helyzetüktől, egy kis cellában éljenek a sivatagban, megvonva maguktól azt is, hogy éhségüket csillapítsák, vagy szomjukat oltsák, a nőknek pedig a látványát is kerülni próbálták, bár nem nézték le őket, csak féltek az általuk várható kísértéstől. 32 A cellák lehettek ideiglenes hajlékok, amelyek a kedvezőbb időszakban nyújtottak menedéket, a Kelliában folyó ásatások, melyek az 5. századig visszanyúlva tártak fel remetelakokat, jól megépített, szilárd építményekkel találkoztak. Általában olyan távolságra épültek a cellák, hogy már ne ismerjék fel egymást a távolban, illetve ne lehessen hallani egymást. Nagyon távolra nem költöztek a templomtól, mert rendszeresen eljártak istentiszteletre. Víznyerőhelytől is csak reális távolságra költöztek. Celláik leggyakrabban egy helységgel rendelkeztek, de néha másikat is építettek vagy az alvó-, és a munkahely elkülönítése érdekében, vagy azért, hogy egyben a vendégeket fogadják, a saját szobájuk mellett. Persze panaszkodó feljegyzések születek több cellás és gazdagon bútorozott házakról is, mely már az eredeti cél elvesztését mutatta. Gyakran kerítéssel is körbevették celláikat, esetleg termesztettek növényeket is udvarukon. A Nílus völgyét szegélyező barlangokban szintén lakhelyet találtak a remeték. 33 Éltek a szerzetesek a szabad ég alatt is, például Makáriosz találkozott két meztelen emberrel, akik egy kis szigeten meztelenül együtt éltek az állatokkal negyven éve, s nem bántotta már őket sem a nap, sem a hideg, állításuk szerint. 34 Antal abba szerint ezáltal, hogy valaki a pusztaságban telepszik le és a csöndességet gyakorolja három háborúságtól szabadul meg: a hallásétól, a beszédétől és a 31 Máté evangéliuma 6:19-21, Károli Gáspár fordítása 32 Reganult old. 33 Regnault old. 34 Makáriosz 2. (Öregek old.) 19

20 látásétól. Már csak egyet kell kiállnia: a szívét. 35 Ez pedig úgy tűnik a beszámolók alapján semmivel sem okozott kevesebb nehézséget. Amikor Antal a pusztaságban ült csüggedtség, és egészen sötét gondolatok kerítették hatalmukba. Ma azt mondhatnánk komoly népbetegségben, depresszióban szenvedett, de gyógyszer helyett más megoldással élt. Istentől kért imában segítséget, mert üdvözülni akart, és látomásban az Úr angyala megmutatta neki a megoldást, azt, hogy felváltva imádkozzon és dolgozzon, majd azt mondta az angyal neki: Így tegyél, és üdvözülni fogsz! 36 Mivel a legtöbb szerzetes Egyiptomban valamilyen módon részesült Antal iránymutatásaiban a helyes életmódról, ezért, vagy egyébként is elterjedt lett ez a módszer, az ima és a munka váltakoztatása, majd a középkor szerzetesei is megőrzik ezt a hagyományt. Általában kötél- vagy kosárfonással, egyéb egyszerű munkákkal foglalatoskodtak a legtöbb esetben, majd a terméket a közeli város piacán eladták, s a kapott pénz egy részét saját élelmezésükre fordították, a többit szétosztották a rászorulóknak. 37 Ruházatukat nézve a Menj, add el amid van ; azután jöjj és kövess engem 38 jelmondat alapján cselekedtek. Gyakran találkozhatunk meztelen szerzetesekkel, egyszerűen az Evangélium szó szerinti értelmezése okán. Viszont nem mutogatták magukat meztelenül mások előtt, ahogy az Antal élete c. mű mondja. Legtöbb esetben hordtak ruhát, de mosásukra nem sok gondot fordítottak, mivel folyó ritkán állt rendelkezésre. Szőrcsuhát, bőrköpenyt, bőrruhákat, vagy szőtt ruhákat viseltek. 39 Táplálkozásuk legfontosabb lehetősége volt a kísértések elleni harcnak, amelyek számukra démoni támadások voltak, látomásaik is ezt igazolták számukra.. 40 napos böjtkor, míg az egyszerű hívők csak megközelítették az életmódjukat, nekik újabb kihívások által kellett e böjti időszakot eltölteniük. Alapvetően kiegyensúlyozott volt a táplálkozásuk, csak a böjt és bizonyos kísértésekre adott válaszként szigorítottak különösen étrendjükön. Jakab, majd Mózes kísértések elől menekülve a sivatagba 40 napig voltak étlen-szomjan, illetve Makáriosz is a nagyböjt alatt csak vasárnaponként fogyasztott el pár káposztalevelet, hogy úgy lássák, mintha enne, de egyébként nem evett és nem ivott. 40 A testvérek kényszerítésére elfogyasztott bor után például egy napig nem ivott vizet Antal 11. (Öregek 29. old.) 36 Antal 1. (Öregek 27. old.) 37 Agathón (Öregek 62. old.) 38 Márk evangéliuma, 10:21 39 Regnault old. 40 Regnault old. 41 Makáriosz 10. (Öregek 203. old.) 20

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés megdobogtatja a legtöbbünk szívét! Azt hiszem azért, mert mindannyian,

Részletesebben

David R. Hawkins. A valódi Én hatalma

David R. Hawkins. A valódi Én hatalma David R. Hawkins A valódi Én hatalma A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: David R. Hawkins / The Eye of the I Veritas Publishing, Sedona, Arizona, USA, 2001 Fordította Újhelyi Bálint Szerkesztette

Részletesebben

LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA

LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA Tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA Tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére

Részletesebben

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Csíkszentmihályi Mihály: FLOW Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája Akadémiai Kiadó, Budapest 1 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Mihaly Csikszentmihalyi: Flow The Psychology of Optimal

Részletesebben

Fordította. Sarankó Márta

Fordította. Sarankó Márta Fordította Sarankó Márta ERHARD F. FREITAG AZ ERŐ BENNED VAN! A tudatalatti hatalma és a pozitív gondolat mágiája A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Erhard F. Freitag: Kraftzentrale UnterbewuRtsein

Részletesebben

Az egyháztörténelem nagy alakjai

Az egyháztörténelem nagy alakjai PPEK 639 Bocsa József: Az egyháztörténelem nagy alakjai Bocsa József Az egyháztörténelem nagy alakjai mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.

Részletesebben

Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek nyomában

Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek nyomában És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek nyomában Szerkesztette és írta: Hoffman József Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek

Részletesebben

Fedezd fel az Iszlámot!

Fedezd fel az Iszlámot! Fedezd fel az Iszlámot! Fedezd fel az Iszlámot! Iszlám Egyház Iszlám Egyház Fordító Iroda Budapest, 2005 / 1426 Tartalomjegyzék Mi az Iszlám? 7 Az Iszlám és az élet célja 13 Isten szolgálata az Iszlámban

Részletesebben

Nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát.

Nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát. www.communio.hu/luxchristi 2009. Húsvét X. évf. 1. szám (36) A dunaharaszti és taksonyi katolikus egyházközségek lapja Nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát. [Mt 26,18] Megváltó Krisztusunk!

Részletesebben

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6 Újra ránk köszönt a Karácsony, Urunk születését ünnepeljük. Figyelmünk a Megváltóra és áldott Szüleire irányul. Egy Családra, ahol befogadják Istent; minden új és meglepetésszerû megnyilatkozásával. Ünneplésünk

Részletesebben

Láma Ole Nydahl. A Nagy Pecsét. A Gyémánt Út buddhizmus mahámudra-látásmódja ISBN 963060594-5

Láma Ole Nydahl. A Nagy Pecsét. A Gyémánt Út buddhizmus mahámudra-látásmódja ISBN 963060594-5 Láma Ole Nydahl A Nagy Pecsét A Gyémánt Út buddhizmus mahámudra-látásmódja 2006 ISBN 963060594-5 Fordítás alapjául szolgáló kiadás: Lama Ole Nydahl The Great Seal 2004, San Francisco Fordította: Csöndes

Részletesebben

Barsi Balázs: Krisztus, a mi reménységünk

Barsi Balázs: Krisztus, a mi reménységünk PPEK 374 Barsi Balázs: Krisztus, a mi reménységünk Barsi Balázs Krisztus, a mi reménységünk mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

A felsőbbrendű Én. Paul Brunton * * * Paul Brunton: The Quest of the Overself Published by Rider of Vauxhall Bridge Road London SW1V 2SA

A felsőbbrendű Én. Paul Brunton * * * Paul Brunton: The Quest of the Overself Published by Rider of Vauxhall Bridge Road London SW1V 2SA A felsőbbrendű Én Paul Brunton * * * Paul Brunton: The Quest of the Overself Published by Rider of Vauxhall Bridge Road London SW1V 2SA Copyright Paul Brunton 1970. Tau Benső út-ikalauz könytárából! http://www.tau.hu

Részletesebben

Rázd ki magad a porból

Rázd ki magad a porból Graham Powell Rázd ki magad a porból Graham Powell A mű eredeti címe: Christian, set yourself free! Sovereign World Trust PO BOX 777 Tonbridge Kent TN11 9XT England All rights reserved Minden jog fenntartva.

Részletesebben

JÉZUS KRISZTUS, AZ ÉLŐ VÍZ HORDOZÓJA

JÉZUS KRISZTUS, AZ ÉLŐ VÍZ HORDOZÓJA A KULTÚRA PÁPAI TANÁCSA A VALLÁSKÖZI PÁRBESZÉD PÁPAI TANÁCSA JÉZUS KRISZTUS, AZ ÉLŐ VÍZ HORDOZÓJA Keresztény reflexió a New Age -ről 2 A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Pontifical Council for Culture

Részletesebben

Karizma vagy karizmánia

Karizma vagy karizmánia Chuck Smith Karizma vagy karizmánia A könyv eredeti címe: Charisma vs. charismania by Chuck Smith 1983 by Harvest House Publishers Fordította: Dr. Gerzsenyi László Válaszkeresés Gyermek- és serdülőkorom

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem. Hittudományi Doktori Iskola. Fekete Ágnes. Liturgia és idő

Károli Gáspár Református Egyetem. Hittudományi Doktori Iskola. Fekete Ágnes. Liturgia és idő Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Doktori Iskola Fekete Ágnes Liturgia és idő a magyar református istentiszteleti gyakorlat egy 1968-as és egy mai felmérés tükrében doktori értekezés Doktori

Részletesebben

Carlos Castaneda AZ IDŐ KEREKE

Carlos Castaneda AZ IDŐ KEREKE Carlos Castaneda AZ IDŐ KEREKE Az ősi Mexikó sámánjainak gondolatai életről, halálól és a világmindenségről Simon & Schuster, 1998. fordította: Judith Spartacus, 2011. [Ez a digitális kiadvány nem kereskedelmi

Részletesebben

Szüleimnek és gyermekeimnek. Amikor egy mítosz megérint bennünket, a mítosz igazán keresztül felfogunk egy igazságot, mely rólunk szól

Szüleimnek és gyermekeimnek. Amikor egy mítosz megérint bennünket, a mítosz igazán keresztül felfogunk egy igazságot, mely rólunk szól Szüleimnek és gyermekeimnek Amikor egy mítosz megérint bennünket, a mítosz igazán keresztül felfogunk egy igazságot, mely rólunk szól A téma felvezetése - bevezető gondolatok 1. Női szerep a nő szerepe

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK: (két kérdéscsoport alapján)

TARTALOMJEGYZÉK: (két kérdéscsoport alapján) v. 1408 Markovics Milán Mór Bajtársaim! Markovics Milán Mór, római katolikus tábori lelkész vagyok. Az alábbi dokumentum egy folyamatosan bővül ő(!) kérdések-válasz segédanyag ( nemcsak) katonák számára.

Részletesebben

Mitôl jó egy házasság?

Mitôl jó egy házasság? 2. fejezet Mitôl jó egy házasság? A csoportokban, a találkozó elején beszéljétek meg a múlt alkalommal tett elhatározást: miként sikerült a tisztaság tanúinak lennetek? És miként sikerült a szeretet támadásával

Részletesebben

Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE. Első könyv. L/L Research

Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE. Első könyv. L/L Research Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE Első könyv L/L Research A fordítás az alábbi elektronikus kiadások alapján készült: The Law Of One Book I The Ra Material by Ra, An Humble Messenger

Részletesebben

...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Tartalomjegyzet

...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Tartalomjegyzet ...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Apológia G. Kluge, A Holic - csoport c. írásával szemben. Tartalomjegyzet I. Előszó... 4 II. Mert más alapot senki sem vethet (1 Kor 3,11) A Hogyan jött létre a csoport?

Részletesebben

XXII.(VIII. új) évfolyam - 2007/5

XXII.(VIII. új) évfolyam - 2007/5 XXII.(VIII. új) évfolyam - Philón teológiája Jézus Krisztus velünk való léte Az ókeresztény kor zsidószemlélete Az éghajlatváltozás közgazdaságtana Tartalom SÚLYPONT Szécsi József: Philón teológiája 3

Részletesebben

A Biblia: döntések sorozata, avagy mi van nyitva előttünk, a késői olvasók előtt? Szabó Xavér OFM, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

A Biblia: döntések sorozata, avagy mi van nyitva előttünk, a késői olvasók előtt? Szabó Xavér OFM, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Ajánlom szeretett családomnak. A Biblia: döntések sorozata, avagy mi van nyitva előttünk, a késői olvasók előtt? Szabó Xavér OFM, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Akik félik az Urat, megtalálják

Részletesebben

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 1. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 1. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 1. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3. A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL 1. rész BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2010 A tanulmányokat összeállította: Hites Gábor TARTALOM

Részletesebben

ÉLET. Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám. A tartalomból:

ÉLET. Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám. A tartalomból: UNITÁRIUS ÉLET Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám Bartók Béla síremléke a Farkasréti temetõben A tartalomból: Imádság Õszi Hálaadás ünnepén Zsoltáros hálaadás

Részletesebben

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ 2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja Erõforrásunk a család Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ A házasság nem magánügy, hanem országépítõ közügy. Isten azt az építõkövet

Részletesebben

Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd?

Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd? PPEK 521 Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd? Leo Jozef Suenens Új Pünkösd? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb felvilágosításért és

Részletesebben

Kell hinned a Háromságban?

Kell hinned a Háromságban? www.apologia.hu Kell hinned a Háromságban? Ez a dokumentáció az Őrtorony Társulat által kiadott, Kell hinned a Háromságban? Vajon Jézus Krisztus a Mindenható Isten? című füzet első 12 oldalának a forrásait

Részletesebben