VAN-E ÉRTELME AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTÉNEK? Ez a kérdés Magyarországon az elmúlt két évtizedben már többször is felmerült.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VAN-E ÉRTELME AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTÉNEK? Ez a kérdés Magyarországon az elmúlt két évtizedben már többször is felmerült."

Átírás

1 VAN-E ÉRTELME AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTÉNEK? Ez a kérdés Magyarországon az elmúlt két évtizedben már többször is felmerült. Legelőször a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások megkezdésekor abban a munkacsoportban, amelynek feladata az új Alkotmány megalkotása és a köztársasági elnöki intézmény jogi szabályozása mellett az alkotmánybíráskodás megteremtése és jogi kereteinek kidolgozása volt. Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) képviselői a tárgyalások lezárása előtt végig azon a véleményen voltak, hogy a szocialista jogrendszer nem érdemel alkotmányos védelmet, és az Alkotmánybíróságot majd csak akkor érdemes felállítani, ha a teljes jogrendszer már kellően átalakult. Emiatt nem is voltak hajlandóak még egyeztetni sem az alkotmánybíráskodás intézményéről. Végül, három nappal a tárgyalások lezárása előtt a másik két tárgyaló oldal nem kis meglepetésére az EKA képviselői mégis hozzájárultak ahhoz, hogy szeptember 18-án a végső megállapodásba az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetéről szóló megegyezés is bekerüljön. Antall József később azzal indokolta a meglepő és váratlan álláspont-változtatást, hogy hosszas vita után belátták, a Kerekasztal tárgyalásokon egy kifejezetten modern, egy többpárti parlamenti demokrácia kialakulását és működését szolgáló, jogállami alkotmány tervezete született meg, amely már önmagában is méltó az alkotmányos védelemre. Elfogadták azt az érvet is, hogy éppen az Alkotmánybíróság tudja majd a működésével elősegíteni a régi jogrendszer felváltását. Végezetül pedig úgy ítélték meg, hogy a jogállami működés és az Alkotmányban rögzített alapvető értékek védelme igénylik egy erős hatáskörű alkotmánybíróság létét, amely kellő ellensúlya, féke lehet a mindenkori végrehajtói és törvényhozói hatalomnak. A címbeli kérdés bármennyire is meglepő és egyben megdöbbentő is 22 év után újra aktuálissá vált. Emlékezzünk csak, 1989-ben végül is milyen érvek győzték meg az EKA képviselőit az alkotmánybíróság intézménye felállításának szükségességéről! Az alkotmánybíráskodás léte indokoltságának megítélése kapcsán a három akkori érvből kettőnek a védelemre méltó Alkotmánynak, valamint a végrehajtói és törvényhozói hatalommal szembeni kellő jogállami ellensúlynak minden időben aktuálisnak kell lennie. Felhozhatóak-e ezek az érvek napjainkban is a magyar alkotmánybíráskodás kapcsán és mellett? Ez év tavaszán megszületett Magyarország új Alaptörvénye, amely megtagadja az 1989-ben megalkotott, lényegében új Alkotmányt, melynek megalkotásában az EKA részéről a Fidesz is részt vett. Éppen Orbán Viktor volt a Fidesz delegáltja az alkotmányt szövegező I/1-es albizottságban. A korábban védelemre méltónak minősített Alkotmányt jövőre felváltja a lényegében egypárti alaptörvény, amely megszünteti vagy legyengíti a végrehajtói és 1

2 törvényhozói hatalom demokratikus ellensúlyait, köztük az Alkotmánybíróságot is. Az Alaptörvény nyugodtan minősíthető a jogállam elleni merényletnek is, amely nem méltó az alkotmányos védelemre. Ennek ellenére a jövőben mégis ez fogja képezni az Alkotmánybíróság döntéseinek hivatkozási alapját. Az Alkotmánybíróság a már korábban (de az Alaptörvény által is változatlanul hagyott) megcsonkított hatásköre és a politikailag egyre inkább egypárti színezetű személyi összetétele miatt is képtelen lesz a jogállami ellensúly szerepét betölteni. Az Alkotmánybíróság egyszerűen statiszta szerepre lesz kárhoztatva, hiszen a főbb gazdasági tárgyú kérdéseket nem tárgyalhat. Ilyen tárgykörökben a jogalkotó gond nélkül hozhat akár alkotmányellenes jogszabályokat is. Ezek alapján joggal merül fel az a kérdés, hogy napjaink Magyarországán mi értelme is van az Alkotmánybíróság (AB) működésének? A fennálló hatalom részéről nyilvánvalóan van, hiszen mind belföld, mind külföld felé hivatkozási alap lehet arra, hogy Magyarországon él és virul a demokrácia és a jogállam, hiszen működik Alkotmánybíróság. (Erre jellemző párhuzamként a Német Demokratikus Köztársaság hozható fel, amely annak ellenére sem volt egy többpárti parlamenti demokrácia, hogy az országban több párt is legálisan működött). Ilyen feltételek mellett működni, tehát lényegében egy látszólagos jogállamhoz statisztálni viszont kellően méltatlan szerep, melyhez azonban méltó szereplők az alkotmánybírák, élükön az Alkotmánybíróság elnökével. Az alkotmánybírák szakmailag képzett, értelmes emberek, akik nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi Alkotmánybíróság a hatalom játékszerévé vált, és az igazi szerepe már valóban csak egy szemfényvesztő hivatkozási alap. Óhatatlanul felmerül a kérdés, akkor az alkotmánybírák miért is vállalják ezt a méltatlan szerepet? Talán vannak közöttük olyanok, akik az alkotmánybírói presztízsért és juttatásokért teszik ezt. Mások a jelölő pártjuk iránti elkötelezettségből, és olvasható volt az is, hogy van/vannak, aki/k szakmai lelkiismereti okból, azért, hogy az alkotmányvédelem akár megkurtított hatáskörrel is legalább ilyen szinten fennmaradjon. Bármennyire is tiszteletre méltónak tűnik ez utóbbi álláspont, valójában azonban ez csak önbecsapás, önámítás annak elfedésére, hogy statisztaként az AB is részese a jogállam felszámolásának. Erre ékes példa az olyan AB döntés, amely az indokolás nélküli köztisztviselői kirúgásokat lehetővé tevő törvényi rendelkezéseket nem visszamenő hatállyal, sőt még nem is az AB határozat Magyar Közlönyben megjelenésének napjával, hanem csak egy jóval későbbi határidővel semmisítette meg. Ezzel szinte felhívást tett a következő hónapokra még az indokolás nélküli elbocsátásokra. De ugyanígy példaként hozható fel az is, hogy az AB bár állítólag már többször nekifutott még mindig nem tudott dönteni a magán-nyugdíjpénztáraknál lévő megtakarítások 2

3 államosítását és a kényszerítés ellenére is a magánnyugdíj-pénztáraknál maradó több mint százezer ember súlyos diszkriminációját előidéző törvényi rendelkezések alkotmányosságáról, miközben az egész jogászi szakma (beleértve még a fideszes köröket is, persze szigorúan csak magánbeszélgetésekben) egyöntetűen alkotmányellenesnek tartja ezt (legalábbis a diszkriminációt). Ellenpéldaként felhozható a 98 %-os különadóval kapcsolatos, alkotmányellenességet megállapító, s a vonatkozó törvényi rendelkezések megsemmisítését elrendelő AB döntés. Egy jogászokból álló testület azonban hozhatott volna-e más döntést egy visszamenő hatályú, hátrányokkal járó jogalkotással kapcsolatban? Ha nem ez a döntés születik, a döntést hozó alkotmánybírák minimálisan is megtarthatták volna-e a jogászi szakmai becsületüket? A válasz egyértelműen nem, sőt még a jogi diplomájukat is vissza kellett volna adniuk. Akkor viszont hogyan lehetséges az, hogy a visszamenő hatályú különadó ügyében megszületett az AB döntés, a másik, a szakma szerint szintén egyértelműen és egyszerűen eldönthető alkotmányos kérdésben mint a súlyos diszkriminációt előidéző rendelkezések kapcsán pedig nem? A válasz egyszerű: az Alkotmánybíróság bizonyos szerepjátszásáról van csak szó. A hatalom a 98 %-os különadó ügyében ugyanis valószínűleg megengedte a döntés lehetőségét, amivel a kisebb presztízsveszteségen túl sokat nem vesztett, hiszen a megsemmisítés költségvetési kihatása egyes híradások szerint még a másfél milliárd forintot sem érte el. Ráadásul ez a döntés még jó hivatkozási alap is lehet majd a jövőben a hatalom számára arra, hogy a demokrácia és a jogállam felszámolását számon kérő kritikusai felé fennen hangoztassa, hogy a kritikák szemenszedett hazugságok, hiszen még a Kormány javaslatára elfogadott törvényt is megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos ügyben azonban valószínűleg nem születik ilyen döntés, a hatalom ugyanis ezt nem fogja megengedi. A nem-döntésben a személyileg még ki sem egészült AB is partner volt a maga időhúzásával. Most pedig már a szeptember 1-jével öt új taggal köztük fideszes politikussal, volt országgyűlési képviselővel is kibővült AB-től már nem is várható érdemi döntés. Nagyon meglepő lenne ugyanis, ha az AB nem a legkényelmesebb megoldást választaná, és még az egy-két fordulóban történő megvitatást követően ne várná ki a január 1-jét, amikor is az AB-tól származó információ szerint az AB-hez jelenleg beadott több mint ezer beadványból automatikusan csak 12 db. fog talpon maradni. A többi beadvánnyal a jövőben már valószínűleg nem kell majd foglalkoznia az AB-nek, beleértve a magánnyugdíj-pénztári ügyet sem, hiszen azokat az új szabályok szerint már nem arra feljogosított személyek adták be. A fentiekből tehát az következik, hogy január 1-jét követően egy kizárólag kormánypárti jelöltekkel 15 főre kibővített létszámú, kellően kasztrált hatáskörű AB fog már csak jóval kevesebb üggyel foglalkozni. 3

4 Látszólag tehát minden rendben lesz. Magyarországon továbbra is működni fog az Alkotmánybíróság, de igazából egyre inkább a fokozatosan egypárti színezetűvé váló személyi összetétele miatt is a hatalom eszközeként, a hatalom által megszabott és kontrolált szűk hatásköri mezsgyén mozogva. Persze még egy ilyen korlátozott és személyileg kontrollált működés is ideális hivatkozási alap lesz a hatalom számára az állítólagos jogállam igazolására. A kérdés csak az, hogy egy ilyen Alkotmánybíróság működésének valóban lesz-e értelme? Ha abból indulunk ki, hogy sokan még ma is bíznak az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi funkciójában, és még a napokban is alkotmányos "jogorvoslatért" beadványokkal hozzá fordulnak (lásd pld. a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, előzetesen beígért banki lépéseket), amellyel persze csak önmagukat, illetőleg a közvéleményt is illúzióban (mármint, hogy Magyarországon működik a jogállam) ringatják, akkor inkább azt vallom, hogy egy ilyen Alkotmánybíróság inkább ne működjön. Ez nem azt jelenti, hogy nincs vagy nem lenne szükség egy normálisan működő Alkotmánybíróságra. Sőt ma még talán jobban is szükség lenne, mint eddig valaha, hiszen a mai hatalom kezében a jog egy olyan hatalmi eszköz, amely - beleértve még az Alaptörvényt is - bárhogyan alakítható a céljainak elérésé érdekében. Tehát szükség van az Alkotmánybíróságra, de nem a mostanira. A mostanit több szempontból is mielőbb meg kell változtatni. Először is az Alkotmánybíróságot el kell távolítani a pártpolitikától, amelynek egyik feltétele az alkotmánybírói jelölési eljárás megváltoztatása. Megengedhetetlen ugyanis, hogy lényegében csak egy parlamenti párt dönthet az alkotmánybírák személyéről, ráadásul úgy, hogy a jelölésnél akár még a törvény által rögzített szakmai feltételeket is figyelmen kívül hagyhatja, hiszen a kétharmad még az ilyen jelöltet is gond nélkül megszavazza. Egy normálisan működő Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia a korábbi hatáskörét is, vagyis hogy a főbb gazdasági, költségvetési kérdések is vizsgálhatóak legyenek alkotmányossági szempontból. Újra kell szabályozni az utólagos normakontrollt kérhető személyek körét is, hogy ezt reálisan ne csak a hatalom különböző hivatalban lévő emberei kezdeményezhessék (hiszen eléggé elképzelhetetlen, hogy valaki a saját javaslatára elfogadott törvény utólagos normakontrollját kezdeményezze). Mindezek persze nemcsak a sarkalatos (kétharmados többséget igénylő) Alkotmánybíróságról szóló törvény, hanem az idén elfogadott Alaptörvény alapos revízióját is igényelnék. A feladat tehát adott ahhoz, hogy újra azt lehessen mondani: igen is van értelme Magyarországon (is) az Alkotmánybíróság működésének, de ennek megvalósításához az előbbiekben leírt változásokat, változtatásokat támogató kétharmados országgyűlési többségre lesz szükség. 4

5 Kajdi József jogász a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány kuratóriumának tagja 5

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. Szalbot Balázs Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu - 2012. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. A tanulmány

Részletesebben

Halmai Gábor MI FÁN TEREM

Halmai Gábor MI FÁN TEREM Halmai Gábor MI FÁN TEREM AZ INFORMÁCIÓS KÁRPÓTLÁS? A Z I N F O R M Á C I Ó S Z A B A D S Á G É S A Z A D A T V É D E L E M K O N F L I K T U S A A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G G Y A K O R L A T Á

Részletesebben

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése 2015 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Új bírák, új többség... 7 Bevezető Táblázat

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

A jogorvoslathoz való jog. tükrében. tanulmányok. Turkovics István

A jogorvoslathoz való jog. tükrében. tanulmányok. Turkovics István zásáról a jogalkalmazó közigazgatási hatóságok dönthetnek. Továbbá, ezek a döntések csak jogszerűségük miatt lehetnek érvényesek. Ha jogszerűtlenek lennének, azokról a jog alapján bíróság dönthet. A közigazgatási

Részletesebben

hogy az alapjogok pártját fogjuk, általános szempontjait vegyük

hogy az alapjogok pártját fogjuk, általános szempontjait vegyük Nekünk az a feladatunk, hogy az alapjogok pártját fogjuk, és ne a társadalomirányítás általános szempontjait vegyük figyelembe Paczol ay Pé t e r r e l, a z l kot m á n y bí róság e lnök é v e l Halmai

Részletesebben

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN TULAJDONVISZONYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS ROMÁNIÁBAN* Drinóczi Tímea** A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN I. rész: A MAGÁNTULAJDONOSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A tulajdoni garancia

Részletesebben

Holló András. Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében

Holló András. Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében Holló András Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében Pokol Béla tanulmányának 1 első másfél sorában megdicsérte az Alkotmánybíróság (1990-től számított) két évtizedes gyakorlatát, majd ezt követően

Részletesebben

Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra

Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra Papp Imre KÉTHARMADDAL VAGY ANÉLKÜL? Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra vonatkozó szabályok korszerûsítésének koncepcióját. Mindenképpen dicséret illeti a koncepció elôkészítôit szakszerû

Részletesebben

Ha van szándék, szív és tehetség, jó elképzeléseket lehet megvalósítani Beszélgetés Doncsev Tosoval

Ha van szándék, szív és tehetség, jó elképzeléseket lehet megvalósítani Beszélgetés Doncsev Tosoval Ha van szándék, szív és tehetség, jó elképzeléseket lehet megvalósítani Beszélgetés Doncsev Tosoval Doncsev Toso Budapesten született. A középiskola után az ELTE BTK bolgár szakán végzett. Az egyetem után

Részletesebben

A választási rendszer reformja

A választási rendszer reformja Tordai Csaba A választási rendszer reformja Az országgyűlési képviselők választási rendszerének átalakítása tizenöt éve napirenden van. Több országgyűlési bizottság dolgozott ennek érdekében, 1 és alig

Részletesebben

Európai Magyarországot!

Európai Magyarországot! Európai Magyarországot! Demokráciát, biztonságot, fejlődést! a Demokratikus Koalíció programja 2013 Kongresszus, Budapest, 2013. január 26. Bevezető A magyar fiatalok csomagolnak. Ki már a bőröndbe pakol,

Részletesebben

Ikt. sz.: VFB/29-3/2014. VFB-10/2014. sz. ülés (VFB-10/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv

Ikt. sz.: VFB/29-3/2014. VFB-10/2014. sz. ülés (VFB-10/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv Ikt. sz.: VFB/29-3/2014. VFB-10/2014. sz. ülés (VFB-10/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának 2014. december 9-én, kedden, 8 óra 06 perckor az Országház főemelet

Részletesebben

Az országgyûlési biztos valóban személyes intézmény

Az országgyûlési biztos valóban személyes intézmény A POLGÁRI BÍRÁSKODÁS ÉS AZ ALKOTMÁNYOS ALAPJOGVÉDELMI SZEMLÉLET MÉG NINCS SZINKRONBAN LENKOVICS BARNABÁSSAL, AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁVAL SOMODY BERNADETTE BESZÉLGET Az országgyûlési

Részletesebben

A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője?

A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője? A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője? Bevezető Nonprofit Szektor Analízis Tanulmányok a részvételi demokrácia gyakorlatáról Dr. Kerekes Zsuzsa Ez a tanulmány azt kívánja bemutatni,

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Váczi Péter A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Doktori értekezés Témavezető: Dr. Patyi András, PhD tanszékvezető

Részletesebben

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Előzetes megjegyzések: 1. A Kérdések és válaszok közzétételének célja, hogy közérthető,

Részletesebben

MIÉRT NINCS SZÜKSÉGÜNK MÁSODIK KAMARÁRA?

MIÉRT NINCS SZÜKSÉGÜNK MÁSODIK KAMARÁRA? MIÉRT NINCS SZÜKSÉGÜNK MÁSODIK KAMARÁRA? Jakab András* (egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Alkotmányjogi Tanszék) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a jelenlegi alkotmányozás apropóján elemzi végig

Részletesebben

Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja és társasági jogi összefüggései (nemzetközi kitekintéssel)

Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja és társasági jogi összefüggései (nemzetközi kitekintéssel) Dr. Szikora Veronika Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja és társasági jogi összefüggései (nemzetközi kitekintéssel) Bevezetés A tanulmány a magyar Ptk. rekodifikációjának apropóján a társasági

Részletesebben

AZ ÚJ MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY

AZ ÚJ MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY AZ ÚJ MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY Tartalomjegyzék Bevezetés a tanulmány célja 2 Korábbi vs. új magyar választási rendszer kisebb hangsúlyeltolódás a többségi rendszer irányába 3 A rendszerváltozás

Részletesebben

balegyenes most www.balegyenes.info aktuális szemléje Megjelenik: szükség szerint Szerkesztik: L.A. és barátai Terjesztik: a demokraták

balegyenes most www.balegyenes.info aktuális szemléje Megjelenik: szükség szerint Szerkesztik: L.A. és barátai Terjesztik: a demokraták balegyenes most A www.balegyenes.info aktuális szemléje Megjelenik: szükség szerint Szerkesztik: L.A. és barátai Terjesztik: a demokraták 225. szám 2014. február 27. Kéri László Új rendszer kovácsa Tőlem

Részletesebben

h a t á r o z a t o t:

h a t á r o z a t o t: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV/2350/2012. Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint alkotmányjogi panaszok tárgyában dr. Dienes- Oehm

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV*

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* Ronald Dworkin AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* ALKOTMÁNYOS ELLENTMONDÁSOK A legtöbb modern alkotmány nagyon széles és absztrakt megfogalmazásban deklarálja az állammal szembeni egyéni

Részletesebben

Orbán Viktor és a jelentések

Orbán Viktor és a jelentések Nagy Attila Tibor Orbán Viktor és a jelentések (összefoglaló) A magyar kormány és az Európai Unió egyes intézményei közötti csatározások újabb fordulatot vettek a Tavares jelentés elfogadásával, és az

Részletesebben

1. Az Európai Parlament feladatai, döntéshozatali eljárásai és felépítése

1. Az Európai Parlament feladatai, döntéshozatali eljárásai és felépítése 1. Az Európai Parlament feladatai, döntéshozatali eljárásai és felépítése Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete, és az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény,

Részletesebben

KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT

KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT MINISZTERELNÖKSÉG KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására 2014.

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest

Fővárosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest Fővárosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest Tárgy: Magyar Helsinki Bizottság Felperes (székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.; képviseli: dr. Kádár András Kristóf társelnök) keresete Fidesz

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG 1. Az emberi jogok XX. századi fejlődése A II. világháború és az önkényuralmi rendszerek kegyetlenkedéseinek hatására vált korunk egyik globális jellemzőjévé az emberi

Részletesebben

Emeld fel a fejed, Magyarország!

Emeld fel a fejed, Magyarország! Emeld fel a fejed, Magyarország! 2013. szeptember 1 TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS 1. NEGYEDSZÁZADOS HINTA MAGYARORSZÁG MAI ROMLÁSA 2. Három év pusztítás alkotmányos és jogállami kudarc 3. Három

Részletesebben