Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2013. Ea.: dr. Csörögi Viktória Tárgy: Kenderes város szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítés elvi vízjogi engedélye Kenderes Város Önkormányzata (5331 Kenderes, Szent István út 56.) meghatalmazása alapján eljáró KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Kft. (5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz.) Kenderes város szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítés elvi vízjogi engedélye iránti, május 14-én kelt, K-270/2013. számú kérelmére indult eljárásban a következő döntést hoztam: Határozat Kenderes Város Önkormányzata (5331 Kenderes, Szent István út 56.) [továbbiakban: engedélyes] részére elvi vízjogi engedélyt adok arra, hogy az AQUA VITA-KÖZMŰ Kft.. (1023 Budapest, Mecset u ) által elkészített 414 tervszámú, valamint a KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Kft. (5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz.) által elkészített munkaszámú elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció alapján Kenderes város szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítés vízilétesítményeit az alábbi pontokban foglaltak szerint megtervezhesse. Ezen engedély az I. pontban meghatározott vízilétesítmény kivitelezésére szóló vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Az engedély vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megvalósítására, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít. I. A tervezendő vízilétesítmények főbb műszaki paraméterei: A megvalósítandó vízilétesítmények: Tervezési feladat az alábbiakat foglalja magába: A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése. Kenderes város csatornahálózatának bővítése. Bánhalma településrész teljes szennyvízcsatornázása és az összegyűjtött szennyvizeknek a meglévő városi szennyvíztisztító telepre történő továbbítása. A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése A telepbővítés tervezett tisztítási technológiája azonos a meglévő teleprész tisztítási technológiájával, eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással. Tervezett főbb vízilétesítmények: Biológiai tisztító műtárgy (200 m 3 /d tisztítókapacitású vasbeton műtárgy, amely az utóülepítőt is magában foglalja) Iszapsiló (beépített keverővel és csurgalékvíz szivattyúval)

2 Tisztított szennyvízátemelő, mérőaknával 2 Kenderes város csatornahálózatának bővítése: A település a szennyvízelvezetés szempontjából négy öblözetre tagolódik. A bővítés minden öblözetet érint. Tervezett gravitációs hálózat 1. öblözet: vezeték hossza: 2846 m; bekötések száma: 179 db 3. öblözet: vezeték hossza: 1093 m; bekötések száma: 62 db 4. öblözet: vezeték hossza: 2809 m; bekötések száma: 226 db Összesen: 6748 m; 467 db Tervezett nyomott hálózat 1. öblözet: nyomóvezeték hossza: 995 m; házi beemelők száma: 24 db 2. öblözet: nyomóvezeték hossza: 210m; házi beemelők száma: 6 db 3. öblözet: nyomóvezeték hossza: 110 m; házi beemelők száma: 3 db Összesen: 1315 m; 33 db Bánhalma településrész teljes szennyvízcsatornázása és az összegyűjtött szennyvizeknek a meglévő városi szennyvíztisztító telepre történő továbbítása: A létesítés a teljes településrészre kiterjed, a tervezés három öblözetre tagolódik. Tervezett csatornahálózat és bekötései 1. öblözet: vezeték hossza: 1277 m; bekötések száma: 63 db 2. öblözet: vezeték hossza: 2410 m; bekötések száma: 126 db 3. öblözet: vezeték hossza: 1040 m; házi bekötések száma: 33 db Összesen: 4727 m; 222 db Tervezett nyomóvezetékek és átemelők: NY-1 jelű vezeték: hossza: 6490 m; I. sz. átemelő (hrsz.: 1977/12) NY-2 jelű vezeték: hossza: 455 m; II. sz. átemelő (hrsz.: 1960) NY-3 jelű vezeték: hossza: 384 m; III. sz. átemelő (hrsz.: 2156) Összesen: 7329 m Az egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező tervdokumentáció tartalmazza. II. A tervezéshez az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Amennyiben az építtető (beruházó), illetőleg a tervező által tervbe vett vízgazdálkodási célkitűzés, vagy az alkalmazni kívánt műszaki megoldás alapjául szolgáló körülmények (feltételek, lehetőségek) megváltoznak, úgy ezen elvi vízjogi engedély módosítását kell kérni, vagy új elvi vízjogi engedélyt kell beszerezni 2./ Ha az építtető (beruházó) az elvi vízjogi engedélyben foglalt vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, azt a felügyelőségnek 15 napon belül be kell jelenteni. 3./ Vízgazdálkodási kötelezettségek: A vízjogi létesítési engedélyezés dokumentációjának elkészítésénél kérjük figyelembe venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek megelőzését szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait.

3 3 A tisztított elfolyó szennyvíz minőségének továbbra is a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk szabályairól egyes szabályairól szóló 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeket időszakos vízfolyás befogadó - kell kielégítenie. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján, a vízjogi létesítési engedély benyújtásakor kérjük becsatolni, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Khvkr.) meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot. (A Khvkr. 13. sz. melléklete szerinti adatlap, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához). A vízjogi létesítési engedélyezésre benyújtandó dokumentáció összeállításánál kérjük figyelembe venni a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásait. 4./ Hulladékgazdálkodási kötelezettségek: A vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során benyújtandó dokumentáció környezetvédelmi tervfejezetében hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiakat kérjük: A kivitelezési munkák során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok (pl.: fáradt olaj, olajos rongy, szennyezett föld, stb.), nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékok felsorolása EWC kód megadása mellett, a keletkező mennyiség meghatározása becsléssel, gyűjtési/ártalmatlanítási módjának ismertetése. A környezetvédelmi fejezeten belül ismertetni kell az üzemeltetési szakaszban alkalmazott technológia során keletkező hulladékokat (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) azok EWC számát, várható éves mennyiségét, gyűjtési, kezelési és ártalmatlanítási módját. Veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek való átadásra. A keletkező hulladékok (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) kezelésre vonatkozóan a évi CLXXXV törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásait kell figyelembe venni. A hulladékok jegyzékét és EWC kódját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. 5./ Természetvédelmi kötelezettségek: A madárvédelmi szempontok miatt a kivitelezés során esetlegesen szükséges őshonos faés cserje állományletermelés kizárólag költési időn kívül hajtható végre. Amennyiben a munkálatok tartósan csapadékos időszakban folynak, és valamilyen okból elhúzódnak, a vezetéknek kiásott árkokban pedig hosszabb időre megmarad a víz, akkor tekintettel kell lenni a kétéltűek esetleges tömeges megjelenésére. Ez utóbbi esetben a kivitelezési munkálatokat a természetvédelmi kezelő útmutatása alapján a védett kétéltű és hüllőfajok maximális kíméletével kell ütemezni. Végső esetben meg kell oldani a nagy számban az árkokban rekedt fajok (pl. vöröshasú unka, zöld varangy) egyedeinek áttelepítését. A madárvédelmi szempontok miatt a kivitelezés során esetlegesen szükséges őshonos faés cserje állományletermelés kizárólag költési időn kívül hajtható végre. A földkupacok és a túl meredek rézsük alkalmasak lehetnek üreglakó madarak (parti fecske, gyurgyalag) megtelepedésére. A madarak megtelepedését a költési időszakban

4 4 hosszabb ideig szabadon maradó, meredek rézsűk letakarásával kell megakadályozni. A 45 -nál meredekebb művelési homloknál áll fenn annak a veszélye, hogy ott üreglakó madarak megtelepedhetnek. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg az említett dőlésszögben a fokozatos rézsűzés és az üreglakó madárfajok megtelepednek, úgy gondoskodni kell azok védelméről. Ez esetben a fészkelési helyektől méterre, a költési időszak kezdetétől annak végéig április 15. és augusztus 15. között földkitermelési és lefedési munkát végezni nem szabad. A NY-1 tervezett települések közötti nyomóvezeték építéséhez a számú közút Natura 2000 hálózattal ellentétes, nyugati oldalán járulunk hozzá. A NY-1 tervezett települések közötti nyomóvezeték építése során a határos Kenderesilegelő (HUHN20144) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Natura 2000 hálózatot felvonulási területként igénybe venni, illetve azon depóniát kialakítani még ideiglenesen is tilos. 6./ A Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal JN- 07B/TH/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. A tervezett beruházás ellen elvi kifogást nem emelek. 2. A beruházás egészére vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készítetni, melyet a vízjogi létesítési eljárás keretében szükséges benyújtani. 3. A beruházó az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére jogosult Magyar Nemzeti Múzeummal írásbeli szerződést köteles kötni. 4. Az előzetes régészeti dokumentációt terepbejárás és szükség szerint a létesítmények által érintett területen elvégzett terepbejárás során azonosított lelőhelyek esetében - próbafeltárás alkalmazásával kell készítetni. 5. Amennyiben az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. Az utólag elvégzett próbafeltárás eredményeit be kell építeni a korábban elkészített előzetes régészeti dokumentációba. 6. A próbafeltárás eredményei, továbbá a feltáró intézmény javaslata alapján további régészeti szakfeladatok (teljes felületű feltárás) megállapítására kerülhet sor. 7. A tervezett beruházás kivitelezése csak a régészeti kutatás (próba-, illetve teljes felületű feltárás) befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadásátvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 8. A tárgyi létesítmény használatba vételének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. Ezen engedély a hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható, illetve a Felügyelőség hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak. Az elvi engedély hatálya csak egy esetben, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok. Az engedélyes személyében beálló minden változást az új tulajdonos a változás napjától számított 30 napon belül a Felügyelőségnek be kell jelenteni, és az elvi vízjogi engedély átírását kérni kell.

5 5 Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [60.000,- Ft] megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás Kenderes Város Önkormányzata (5331 Kenderes, Szent István út 56.) meghatalmazása alapján eljáró KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Kft. (5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz.) Kenderes város szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítés elvi vízjogi engedélye iránti kérelmet nyújtott be a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre [továbbiakban: Felügyelőség]. A kérelem nem felelt meg a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek, ezért az /2013. számú végzéssel hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlást követően a dokumentáció már megfelelt a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek. Az ügyfeleket tértivevénnyel kézbesített levéllel, továbbá hirdetmény útján értesítettem az eljárás megindításáról. Észrevétel nem érkezett. Tárgyi témában június 14-én közmeghallgatásra került sor a felügyelőségen. A közmeghallgatáson a tervezett beruházás ellen résztvevők hiányában kifogás nem merült fel. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. A Kenderes Város Önkormányzata megbízása alapján eljáró KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Kft. tárgyi tervezett beruházásra május 14-én kelt és aznap érkezett, K-270/2013. számú beadványában elvi vízjogi engedélyezi eljárás lefolytatását kérte felügyelőségünktől. Tervezési feladat az alábbiakat foglalja magába: A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése. Kenderes város csatornahálózatának bővítése. Bánhalma településrész teljes szennyvízcsatornázása és az összegyűjtött szennyvizeknek a meglévő városi szennyvíztisztító telepre történő továbbítása A szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítéssel érintett Kenderes kül- és belterületi ingatlanok a hatályos jogszabályok alapján nem állnak országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepelnek a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteiben, így nem Natura 2000-es területek, de a NY-1 tervezett települések közötti nyomóvezeték a Kenderesi-legelő (HUHN20144) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Natura 2000 hálózat határán halad.előírásaink betartása mellett a tervezett szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítés természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért, a Natura 2000 jelölés céljait nem veszélyezteti.

6 6 A tervezett vízilétesítmény, nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; megfelel a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak. A fentiek figyelembevételével az elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációban foglaltak szerinti megvalósításnak nincs akadálya. A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóság az alábbi indokolással állásfoglalását megadta: A Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal JN-07B/TH/ /2013. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezdeményezésére Kenderes város szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat bővítése elvi vízjogi engedélye tárgyában eljárás indult hatóságomnál. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A KSK Mérnöki Kft munkaszámú, valamint az AQUA VITA-KÖZMŰ Kft sz. elvi vízjogi engedélyes terve, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás az örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint (azonosító számok: 36950, 25532), valamint a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. tv (a továbbiakban: Kötv.) pontja alapján nagyberuházásnak minősül. A Kötv pontja szerint nagyberuházás, a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek. A Kötv. 20/A. (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Kötv. 23/C. (1) bekezdése, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 34. (1) bekezdése kimondja, hogy a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni, kivéve ha a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. Kormányrendelet 34. (2) szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni.

7 7 A fentiekre hivatkozással, a Kötv. 23/C. -a alapján a tervezett beruházás kapcsán előzetes régészeti dokumentáció elkészítetéséről rendelkeztem, melyet terepbejárás, szükség szerint próbafeltárás módszerének alkalmazásával kell elkészítetni. A Kötv. 23/B. szerinti nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/C-23/E. -ban, valamint Kormányrendelet VI. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kormányrendelet 29. (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum (1113 Budapest Daróci út 3., Tel.: ) készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. A Kormányrendelet 29. (2) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 20/A. (3) bekezdése szerinti esetet. Végleges szakhatósági állásfoglalásomat a vízjogi létesítési eljárás keretében benyújtott tervek és az előzetes régészeti dokumentáció eredményeinek ismeretében áll módomban megadni. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén, a Kötv. vonatkozó rendelkezésein, illetve a Kormányrendelet 13. (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. A jogorvoslat módjáról Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kormányrendelet 2. (1) bekezdés a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E (3) c) pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. melléklet 10. pontja határozza meg. Az eljárásban a jogszabály szerinti ügyintézési határidő a beruházás kiemelt jelentőségére tekintettel, a 29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. a) pontja alapján 30 nap, mely július 4-én jár le, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény [továbbiakban: Ket.] 33. (3) bekezdésének c) pontja szerint az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, illetve a Ket. 33. (3) bekezdésének d) pontja szerint a szakhatóság eljárásának időtartama. A kérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. -a és az 1. sz. melléklet IV/9. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a Felügyelőség. A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 2. -a és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 1. -a rögzíti. A Korm. rendelet 2. (4) bekezdés alapján: Az elvi vízjogi engedély ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak a hatálya alatt köti a felügyelőséget a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.

8 8 Az engedély hatályát a Korm. rendelet 2. (6) bekezdésében foglaltak szerint határozott időben állapítottam meg. A Korm. rendelet 1/A. -a szerint: A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül. A Ket. 15. (1) bekezdése szerint: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti A Ket. 15. (3) bekezdése szerint: ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A Ket. 63. (1) bekezdés b) pontja szerint: A hatóság közmeghallgatást tart, az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. (5) bekezdésében meghatározott szervezet vesz részt... A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének I/23. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett. A Ket. 98. (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, június 17. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Kenderes Város Önkormányzata Tértivevénnyel 5331 Kenderes, Szent István út / KSK Mérnöki Kft Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz. 3./ Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. 4./ Kenderes Város Jegyzője 5331 Kenderes, Szent István út / KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 6./ KÖTI-KTVF HNYR 7./ KÖTI-KTVF Irattár Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Kenderes Város Önkormányzata 2. Ügyfél címe: 5331 Kenderes, Szent István út Ügyfél KÜJ száma: Ügyfél KSH számjele: