1 Adalbert de Vogüé monumentális regulakiadásáról és kommentárjáról van szó: La Règle de Saint Benoît, I-VII

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 Adalbert de Vogüé monumentális regulakiadásáról és kommentárjáról van szó: La Règle de Saint Benoît, I-VII"

Átírás

1 Michel Van Parys A rövid és tiszta imádság Szent Benedek szerint Szent Benedek Regulája először arról beszél, miként viselkedjenek zsoltározás közben a szerzetesek, a következő (20.) fejezetben pedig lelkükre köti a rövid és tiszta imádságot. S ha számba vesszük azokat az alapos kommentárokat, amelyek ezzel a tanáccsal foglalkoznak, látjuk, hogy ezek más-más eredményre jutnak. Vállalva annak kockázatát, hogy fölöslegesen szólunk hozzá a kérdéshez, a következő néhány oldalon mi is megpróbálkozunk egy olyan értelmezéssel, amely néhány újdonságot is tartalmaz. 1. Szent Benedek és a Regula Magistri összehasonlítása Adalbert de Vogüé, Szent Benedek Regulájának fejezeteihez írt történet-kritikai kommentárjában rávilágított arra, hogy Benedek felfogásában a Regula Magistrihoz (RM) képest milyen hangsúlyeltolódás mutatkozik (La Rčgle de Saint Benoît, V. köt o. = RB). 1 A bencés regula már a 19. fejezetben is rövidebb, mint közvetlen forrása, a RM (47. fejezet). "Benedek a konkrét előírásokhoz képest előnyben részesíti a spirituális tanácsokat. Lerövidítve a Regula Magistri szövegét, szívesen elmossa azokat a részleteket, amelyben pedig elődjének annyi öröme telik. Ezzel az előírások benső szempontját emeli ki." (RB V. köt, ) Ezzel analóg a Tisztelettudó viselkedés az imádságban című fejezetben mutatkozó különbség is. Bizonyos, hogy a De reverentia orationis című fejezet a Magisternél teljes egészében a zsolozsmában a zsoltárokat követő könyörgésre vonatkozik. Ezzel ellentétben Benedek hasonló című fejezete, szóhasználatából legalábbis úgy tűnik, a zsolozsmán kívül végzett magánimádságra céloz. Csak az utolsó mondat szól világosan az in conventu végzett könyörgésről, ellentétbe állítva az addig leírtakkal. Vajon ebből az következik, hogy a két regula közös része mögött (RM 48,1-4 ; RB 20,1-4) a két szerző más és más valóságot tart szem előtt? Ebben az esetben az a tény, hogy Benedek a könyörgést leválasztja liturgikus szövegkörnyezetéről, talán arra utal, hogy már nem ismeri a zsoltárkönyörgés liturgikus műfaját. 2 Ez tehát a kérdés, amelyet e hangsúlyeltolódás értelmezése ürügyén tesz föl Adalbert de Vogüé. Bár a választ nyitva hagyja, mégis inkább arra a feltételezésre hajlik, hogy a zsolozsma minden zsoltárát könyörgés követte (RB V. köt, ). A Regulához írt spirituális kommentárjában ismét visszatér erre a témára (RB VII. köt., ), s ekkor már határozottan állítja, hogy a Benedek által leírt liturgiában valóban jelen vannak és fontos szerepet játszanak a zsoltárkönyörgések. Érvei nem hagynak kétséget efelől. Jóllehet a fenti tétel bizonyítást nyert, a 20. fejezet mondanivalója mégsem merül ki ennek az egyetlen kérdésnek megválaszolásával. Miután elfogadtuk, hogy a zsolozsmában fontos helyet foglaltak el a zsoltárkönyörgések, a nyugati szerzetesek atyjával együtt nem kell-e nekünk is azt kutatnunk, hogy milyenek voltak és miről szóltak ezek a könyörgések? Benedek, kitéve magát annak, hogy megbontja a 19. és 20. fejezet egységét, az utóbbiban az Isten előtti alázatra, a szív tisztaságára, a könnyek közt végzett, töredelmes imádságra helyezi a hangsúlyt, számolva az isteni kegyelem ihletéséből hosszabbra nyúló imádsággal is. Ezek a hangsúlyok nyilvánvalóan szemünkbe ötlenek a 20. fejezet olvasásakor. Mintha az a tény, hogy 1 Adalbert de Vogüé monumentális regulakiadásáról és kommentárjáról van szó: La Règle de Saint Benoît, I-VII kötet, Sources Chrétiennes I. köt., Introduction, traduction et notes par A. De Vogüe, texte établi et présenté par J.Neufville; II. köt, Traduction et notes par A. De Vogüe, texte et concordance par J. Neufville; III. köt., Instruments pour l étude de la tradition manuscrite par J. Neufville; IV-VI. köt., Commentaire historique et critique par A. De Vogüe; VII. köt., Commentaire doctrinal et spirituel par A. De Vogüe (I-VI. köt., SC ; VII. köt., SC hors série), Paris, Cerf, IV-VI. köt.: 1971, I-III. köt.: 1972, VII. köt.: 1977 (az utolsó kötet Commentaire doctrinal et spirituel címmel a sorozatszámozáson kívül, de a Sources Chrétiennes kiegészítő részeként jelent meg). Az RB rövidítéssel ezentúl mindig erre a kiadásra utalunk a kötetszám megjelölésével. 2 A zsoltárkönyörgés alatt egyszerre értjük a zsoltárt követő rövid csendes imádságot, valamint az ezt lezáró hangosan mondott könyörgést. A RM és Benedek ez utóbbit úgy tűnik, nem ismerik. Az ő esetükben csupán a zsoltárokat követő rövid, csendes imára kell gondolnunk, amint azt később látni is fogjuk.

2 ismert és kétségbevonhatatlan liturgikus cselekményről beszél (ti. a zsoltárkönyörgésekről), ürügy volna arra, hogy tanácsait a szerzetes imádságára általánosságban is kiterjessze. Ezzel nem kíván újító lenni, csupán Cassianushoz csatlakozik, aki szintén beszél a zsoltározás és az imádság kapcsolatáról: "Mikor ugyanis most a külső embert írjuk le, ezzel egyúttal mintegy az imádság alapjait is lerakjuk. Ezért később, amikor majd a belső emberről beszélünk, könnyebben építhetjük föl rá az imádság épületét." (De Inst II, 9) 3 Amikor tehát a De Institutis beszámol a szerzetesatyák zsolozsmára vonatkozó rendelkezéseiről, nem akarja azokat a szerzetes belső imádságától elválasztani. Később a Collationes imádságnak szentelt IX. és X. fejezetében be is váltja ezt. Bár fejtegetéseinek van némi evagriánus színezete, az Izsák apáttal folytatott két beszélgetésben a sivatagi atyák imahagyományának lényegét adja át. 2. A rövid és tiszta imádság Elővételezve a Collationes idevágó részleteit, Cassianus már a De Institutis lapjain elmondja mindazt, amit az egyiptomi atyák tanítottak neki az imádság tisztaságának megőrzéséről: "Ezért az egyiptomiak hasznosabbnak tartják, ha röviden imádkozunk, de minél gyakrabban. Mert ha gyakrabban könyörgünk az Úrhoz, állandóan egyesülünk Vele. Ha pedig röviden imádkozunk, ezzel elkerülhetjük a ránk leselkedő ördög cselvetéseit, melyekkel különösen akkor akar ellenünk támadni, amikor imádkozunk." (De Inst II, 10) 4 A lélekben és csendben végzett imádsággal kapcsolatban feltett kérdésre a válasz a rövid és gyakori imádságot ajánlja. Ugyanez a tanács a Collationes IX. beszélgetésének végén is elhangzik, 5 de ekkor már visszahelyezve valódi szövegkörnyezetébe: az imádság az az út, amely a szív tisztaságához vezet a szív tisztasága pedig nem más, mint a szeretet. A következő beszélgetésben Cassianus visszatér erre a témára: "Ugyanígy a lelki szemlélődés elsajátításához is mintára van szükségetek. Tekinteteteket állhatatosan erre kell szögeznetek, s folytonos üdvös elmélkedéssel el kell sajátítanotok, hogy ennek segítségével és az elmélkedés révén felemelkedhessetek a magasabb rendű szemlélődésre. E tudománynak: az igazi imádságnak, amelyet el akartok sajátítani, szintén van ilyen mintája. Minden szerzetesnek, aki szünet nélkül arra törekszik, hogy állandóan Istenre gondoljon, hozzá kell szoknia, hogy szüntelenül ezt forgassa szívében s róla elmélkedjék, kiűzve a szívéből minden más gondolatot. Másképp ugyanis nem tudja megőrizni a lelkében, csak ha minden testi gondtól és aggodalomtól elszakad. Ezt a mintát csak azon kevesek közölték velünk, akik a legrégibb szerzetesek utódai voltak. Így mi is csak igen kevés emberrel közöljük, akik igazán szomjaznak megismerése után. Ha tehát meg akarjátok tanulni, miképpen kell állandóan Istenre gondolni, akkor szüntelenül ezt az imádságot kell ismételnetek: Isten, fordítsd figyelmedet segítségemre; Uram siess megsegítésemre." (Zsolt 69,2) 6 A brevis oratio hagyományát Benedek is minden bizonnyal jól ismerte: ez a hagyomány számára egy olyan gondolati körhöz kapcsolódhatott, amely közel áll a Regula fejezeteiben felbukkanó témákhoz. A szó már épp eléggé pontos terminus technicus-szá vált ahhoz, hogy Benedek hosszas magyarázatok nélkül beszélhessen róla. Tanácsa, miszerint nem a sok szóban (non in multiloquio) rejlik az imádság meghallgatása, ugyanerre utal. Ez a tanács egyébként közvetlenül az Evangéliumból származik: "Az imádságban pedig ne fecsegjetek (nolite multum loqui), mint a pogányok, akik úgy gondolják, hogy a bőbeszédűségükért (in multiloquio) nyernek maghallgatást." (Mt 6,7) Egy Szkétiszből származó szerzetesi hagyomány az Úr szavait az ún. monologisztosz imádságra való buzdításként érti. A következő Egyiptomi Szent Makáriosznak tulajdonított apoftegma is egész biztosan erről tanúskodik: "Nem szükséges sokat beszélni, hanem tárjátok ki kezeteket, és mondjátok: 3 Johannes Cassianus: A keleti szerzetesek szabályai, Pannonhalma Tihany, 1999, Uo Collationes IX, 36; Vö. Johannes Cassianus: Az egyiptomi szerzetesek tanítása, I. köt., Pannonhalma Tihany, 1998, Coll. X, 10; Uo. 285.

3 'Uram, ahogy akarod és ahogy tudod, könyörülj rajtam!' Ha pedig ellenség támad: 'Uram segíts!'" 7 Ez az apoftegma, amelynek külön súlyt ad a nagy Makáriosz lelki tekintélye, lehetőséget adhatott Benedeknek, hogy Cassianusnál is korábbra nyúljon vissza, egészen a sivatagi hagyomány forrásvidékéig. 8 Végezetül azt is megemlítjük, hogy Szent Ágoston egyik imádságról szóló levelének részlete ugyancsak az oratio brevis gyakorlatát ajánlja. 9 A. de Vogüé Benedek tanításának néhány pontján kimutatta Szent Ágoston hatását, márpedig Ágostonnak Probahoz intézett buzdításai a sivatag hagyományát erősítik meg. Ágoston, miután kifejtette, hogy a Mt 6,7-ben Krisztus nem a hosszú, hanem a mesterkélt imádságot ítéli el, az alábbiakat írja: "Azt mondják, hogy Egyiptomban a testvérek imákat ismételgetnek, ezek az imák azonban nagyon rövidek, és valamiképpen olyanok, mint a sebesen kilőtt nyílvesszők, nehogy az éberségében feszült figyelem amelyre olyannyira szüksége van az imádkozó embernek szétszóródjon és ellankadjon a túl hosszú időközök miatt. És ezzel jól megmutatják hogy nem szabad kifárasztani ezt a figyelmet, ha nem képes hosszabban kitartani, s ugyanígy nem szabad túl gyorsan félbeszakítani, ha hosszabban kitart. Álljon tehát távol az imádságtól a szavak bősége, de ha a figyelem élénk marad, mégse legyen megfosztva a bőséges könyörgéstől. Mert a sok beszéd azt jelenti, hogy az imádságban felesleges szavakkal illetünk egy szükséges dolgot. A sok imádság viszont azt jelenti, hogy a szív hosszas és jámbor dobbanásaival kopogtatunk annak ajtaján, akihez imádkozunk. Ez a tevékenység inkább sóhajtásokban áll, semmint szónoklatokban, inkább könnyekben, semmint bőbeszédűségben. De Ő könnyeinket saját jelenlétébe helyezi, és sóhajtásaink nem ismeretlenek annak számára, aki az Ige által teremtett mindent, s aki nem keres emberi igéket." Ebben a szövegben pontosan megtalálható a Regula 20. fejezetének minden egyes eleme: az imádság tisztasága, amely a szórakozottság elkerülésében valósul meg, a könnyek közt végzett imádság, a rövid imádság. Mindenekelőtt a bűnös könyörgő imádságáról van azonban szó (aki irgalomért és segítségért esdekel). A. de Vogüé maga is úgy látja, hogy "a régiek mindig úgy tekintenek az imádságra, mint a bűnök bocsánatáért való szüntelen esdeklésre". 10 E kijelentését követően azonban kommentárja a zsoltározás és az imádság kapcsolatát sajnos már más szemszögből vizsgálja. A rövid imádság nem Istennek imént hallott igéjén való "kérődzés" (ruminatio), hanem a bűnös ember könyörgése Krisztushoz, hogy életében megvalósíthassa azokat az éltető parancsokat, amelyeket a Szentlélek adott a szájába. Röviden utánagondoltunk tehát, mik lehetnek Benedek forrásai, amikor a rövid és tiszta imádságról beszél. Mivel a történeti kutatásnak ebben a szem és a szó számára olyannyira elrejtett témájában nem létezik végső bizonyíték, nyomozásunk végeredménye csak ideiglenes következtetés lehet: nagy bizonyossággal elmondhatjuk, hogy Regulánk szerzője egy nagyon is konkrét szabály, a zsolozsmában a zsoltárokat követő csendes imádság ürügyén ad mondanivalójának általánosabb értelmet. Ez nyújt alkalmat arra, hogy leírja a szerzetes belső imádságát, legyen az a zsolozsmában, a zsolozsma után vagy a zsolozsmán kívül. A Regula 20. fejezetével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdés nem annyira az, hogy léteztek-e hosszabb-rövidebb csendes imádságok a zsoltározás közben, hanem sokkal inkább az, hogy milyen legyen az oratio brevis et pura minősége és tartalma. Ez többé nem a magán és a közösségi imádság közötti alternatívát jelenti. Az oratio brevis et pura a szív imádsága. Azé a szerzetesé, aki bűneinek mélységeiből kiált a Megmentő Isten felé. A szív töredelme, amelyet a könnyek adománya kísér. "Monologisztosz" imádság. S ha szüntelenné válik a szerzetes szívében, az Opus Dei csendes pillanataiban mintegy magától fakad fel az imádság. Ez a benedeki szerzetes 7 Az atyák bölcsessége, Holnap Kiadó, 1991, Vízöntő könyvek, 81. (Baán István fordítása) Ezek a rövid és bizonyos kereteken belül variánsokat felmutató imák Krisztushoz szólnak. A szerzetes hozzá intézi Kyrie eleisonját vagy Deus in adiutoriumát. Mindez megegyezik Benedek zsoltárokhoz fűződő lelkiségével, amint azt B. Fischer alapvető cikkében megmutatta: "Die Psalmenfrömmigkeit der Regula S. Benedicti", in Liturgie und Mönchtum n o 4 (1949), ; n o 5 (1950), Vö. "L'accès à l Orient monastique chez Saint Benoît", in Irénikon 47 (1974), Ep 130, ; PL 33, RB VII. köt., 211., 68. jegyzet.

4 megszokott imádsága ennek bizonyítására elég, ha a 20. fejezetet egy kicsit is összehasonlítjuk még a Regula imádságról szóló egyéb részleteivel. 11 (Fehérváry Jákó fordítása) 11 Vö. Prol 4 ; 4, 56 ; 7, 65 ; 49, 4 ; 52, 4. (vö. A. de Vogüé, Orationi frequenter incumbere, Une invitation à la prière continuelle, RAM 41 [1965], ).

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés megdobogtatja a legtöbbünk szívét! Azt hiszem azért, mert mindannyian,

Részletesebben

TARTALOM. XVI. Benedek pápa: A végtelen szépség forrása (Fordította: Vertse Márta)... 071

TARTALOM. XVI. Benedek pápa: A végtelen szépség forrása (Fordította: Vertse Márta)... 071 TARTALOM ELÔSZÓ........................................... 002 TANULMÁNYOK TÖRÖK LÁSZLÓ: A Miatyánk a keresztények menórája............. 003 ANSELM GRÜN: Miatyánk: Istenben megtalálom valódi önmagamat....

Részletesebben

Pavlovits Tamás. Leçon de thèse

Pavlovits Tamás. Leçon de thèse Pavlovits Tamás Leçon de thèse Elnök Úr, Professzor Urak! 1 A mai napon az Ész ereje Pascal szerint című doktori disszertációm védésre kerül sor. Értekezésem, mint címe is mutatja, a racionalitás kérdésével

Részletesebben

43. 2007. augusztus. Sok szeretettel Mária. A FVR hivatása, karizmája, küldetése Benedetto Lino ofs

43. 2007. augusztus. Sok szeretettel Mária. A FVR hivatása, karizmája, küldetése Benedetto Lino ofs 1 Kedves Testvérek! Istennek legyen hála! Elkészült a Nemzetközi Tanács által szervezett képzési kurzus anyagának gyakorlatilag teljes fordítása. Köszönetet mondok azoknak, akik segítettek a munkában:

Részletesebben

Kálvin János. Magyarázat János apostol első leveléhez

Kálvin János. Magyarázat János apostol első leveléhez Kálvin János Magyarázat János apostol első leveléhez 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 1. fejezet...3 1Jn1:1-2...3 1Jn1:3-7...5 1Jn1:8-10...9 2. fejezet...11 1Jn2:1-2...11 1Jn2:3-6...13 1Jn2:7-11...15 1Jn2:12-14...17

Részletesebben

Az aszketikus életmód valóságtapasztalatra gyakorolt hatásai a korai keresztény vallási gyakorlatban. Jelige: hol van a ti kincsetek,...

Az aszketikus életmód valóságtapasztalatra gyakorolt hatásai a korai keresztény vallási gyakorlatban. Jelige: hol van a ti kincsetek,... Az aszketikus életmód valóságtapasztalatra gyakorolt hatásai a korai keresztény vallási gyakorlatban Jelige: hol van a ti kincsetek,... TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 3 1. A VALLÁSI

Részletesebben

Amit a Bibliáról tudni kell. Siegfried Hermann. Bevezetés az Ószövetségbe. Walter Klaiber. Bevezetés az Újszövetségbe. Keletkezésük és könyveik

Amit a Bibliáról tudni kell. Siegfried Hermann. Bevezetés az Ószövetségbe. Walter Klaiber. Bevezetés az Újszövetségbe. Keletkezésük és könyveik Amit a Bibliáról tudni kell Siegfried Hermann Bevezetés az Ószövetségbe Walter Klaiber Bevezetés az Újszövetségbe Keletkezésük és könyveik Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Kálvin János Kiadó

Részletesebben

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 2. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 2. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 2. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3. A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL 2. rész BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2010 A tanulmányokat összeállította: Hites Gábor (7 11.,

Részletesebben

Patsch Ferenc SJ. 1. Előzetes megfontolások: a kérdés időszerűsége, címzettje és határai

Patsch Ferenc SJ. 1. Előzetes megfontolások: a kérdés időszerűsége, címzettje és határai Patsch Ferenc SJ Példás életű nem keresztények? Teológiai megfontolások Karl Rahner alapján hitről, erkölcsről, valamint arról, mit jelent kereszténynek lenni vallásközi módon 1. Előzetes megfontolások:

Részletesebben

1 Kor 15. A feltámadás

1 Kor 15. A feltámadás 1 Kor 15. A feltámadás A feltámadásról szóló legrégibb s legátfogóbb hitvallást és reflexiót az első korintusi levélben olvashatjuk. Pál számára a feltámadt Krisztussal való találkozás a Damaszkuszba vezető

Részletesebben

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6 Újra ránk köszönt a Karácsony, Urunk születését ünnepeljük. Figyelmünk a Megváltóra és áldott Szüleire irányul. Egy Családra, ahol befogadják Istent; minden új és meglepetésszerû megnyilatkozásával. Ünneplésünk

Részletesebben

Plótinost (205 270) a kései antikvitás filozófusai a legjelentősebb

Plótinost (205 270) a kései antikvitás filozófusai a legjelentősebb Bene László (1968) filozófiatörténész, az ELTE BTK Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének docense. Kutatási területe az antik filozófia és recepciótörténete. Legutóbbi írása az Ókorban: Okság és kozmogónia

Részletesebben

...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Tartalomjegyzet

...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Tartalomjegyzet ...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Apológia G. Kluge, A Holic - csoport c. írásával szemben. Tartalomjegyzet I. Előszó... 4 II. Mert más alapot senki sem vethet (1 Kor 3,11) A Hogyan jött létre a csoport?

Részletesebben

A MESSIÁS A MI URUNK

A MESSIÁS A MI URUNK MBS133 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK A MESSIÁS A MI URUNK Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom I. AZ URALOM TEOLÓGIÁJA A. A kifejezések jelentése

Részletesebben

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 1. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 1. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3., 1. RÉSZ A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL BIBLIA-TANULMÁNYOK 2010/3. A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVÉL 1. rész BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2010 A tanulmányokat összeállította: Hites Gábor TARTALOM

Részletesebben

Kell hinned a Háromságban?

Kell hinned a Háromságban? www.apologia.hu Kell hinned a Háromságban? Ez a dokumentáció az Őrtorony Társulat által kiadott, Kell hinned a Háromságban? Vajon Jézus Krisztus a Mindenható Isten? című füzet első 12 oldalának a forrásait

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Élõ Gyülekezetek. 1999. December. Kcikk buzdítást ad a felsorolt tíz pont segítségével, hogy milyen módon lehetünk az

Élõ Gyülekezetek. 1999. December. Kcikk buzdítást ad a felsorolt tíz pont segítségével, hogy milyen módon lehetünk az És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind. 1 Korinthus 12,26 1999. December II. Évf. 6. Szám Élõ Gyülekezetek

Részletesebben

A lelki növekedés első lépései

A lelki növekedés első lépései Rick Warren A lelki növekedés első lépései Hogyan töltsünk tartalmas időt Istennel? This article was adapted from Dynamic Bible Study Methods (Chariot Victor Books, 1989) by Rick Warren. Copyright 2004.

Részletesebben

Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd?

Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd? PPEK 521 Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd? Leo Jozef Suenens Új Pünkösd? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb felvilágosításért és

Részletesebben

René Descartes Elmélkedések az elsô filozófiáról, amelyekben bizonyítást nyer Isten létezése s a léleknek testtôl való különbsége

René Descartes Elmélkedések az elsô filozófiáról, amelyekben bizonyítást nyer Isten létezése s a léleknek testtôl való különbsége René Descartes Elmélkedések az elsô filozófiáról, amelyekben bizonyítást nyer Isten létezése s a léleknek testtôl való különbsége ford. Boros Gábor Szinopszis és az első két elmélkedés (12)Az itt következô

Részletesebben

LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA

LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA Tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére LOGOS TÉS AKOÉS AZ IGE MEGSZÓLALÁSA ÉS MEGSZÓLALTATÁSA Tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére

Részletesebben

Arisztotelész: Nikamakhoszi etika X. 7-9. Fordította: Szabó Miklós

Arisztotelész: Nikamakhoszi etika X. 7-9. Fordította: Szabó Miklós Arisztotelész: Nikamakhoszi etika X. 7-9. Fordította: Szabó Miklós 7. Ha a boldogság az erénynek megfelelő tevékenység, akkor természetesen csak a legtökéletesebb erényről lehet szó, s ez alig lehet már,

Részletesebben

XXII.(VIII. új) évfolyam - 2007/5

XXII.(VIII. új) évfolyam - 2007/5 XXII.(VIII. új) évfolyam - Philón teológiája Jézus Krisztus velünk való léte Az ókeresztény kor zsidószemlélete Az éghajlatváltozás közgazdaságtana Tartalom SÚLYPONT Szécsi József: Philón teológiája 3

Részletesebben

A Biblia: döntések sorozata, avagy mi van nyitva előttünk, a késői olvasók előtt? Szabó Xavér OFM, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

A Biblia: döntések sorozata, avagy mi van nyitva előttünk, a késői olvasók előtt? Szabó Xavér OFM, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Ajánlom szeretett családomnak. A Biblia: döntések sorozata, avagy mi van nyitva előttünk, a késői olvasók előtt? Szabó Xavér OFM, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Akik félik az Urat, megtalálják

Részletesebben

Az istentisztelet teológiája Luthernél

Az istentisztelet teológiája Luthernél Az istentisztelet teológiája Luthernél Die Theologie des Gottesdienstes bei Luther Egy elfeledett könyv ismertetése. 23 évvel ezelőtt, rövid, néhány hónapos Herfordi ösztöndíjas időm alatt egy kora délután

Részletesebben

Írásbeliség és formálódó skolasztika a 11. század végén

Írásbeliség és formálódó skolasztika a 11. század végén 32Ferencz(3).qxd 2005.06.09. 10:40 Page 282 Írásbeliség és formálódó skolasztika a 11. század végén Ferencz Sándor Tanulmányom tárgya a monasztikus és a skolasztikus 1 gondolkodásmód viszonya, konkrétan

Részletesebben

A víz megáldásának szertartása: múlt és jelen Antiphon 8:2 (23), 12-23 *

A víz megáldásának szertartása: múlt és jelen Antiphon 8:2 (23), 12-23 * Prof. Daniel G. Van Slyke: A víz megáldásának szertartása: múlt és jelen Antiphon 8:2 (23), 12-23 * A jelen értekezés összehasonlítja és szembeállítja a misén kívüli vízszentelés jelen szertartását annak

Részletesebben

Az észtől a szellemhez való átmenet

Az észtől a szellemhez való átmenet Weiss JáNOs Az észtől a szellemhez való átmenet (Kísérlet a német idealizmus egyik epizódjának rekonstruálására) Jacob böhme a Christosophia hatodik könyvecskéjének elején ezt írja: AZ ÉSZ ÍGY BESZÉL:

Részletesebben

Több mint győztesek A Jelenések könyvének magyarázata

Több mint győztesek A Jelenések könyvének magyarázata William Hendriksen Több mint győztesek A Jelenések könyvének magyarázata Hatodik kiadás Baker Book House Grand Rapids 6, Michigan 1952 (Szigorúan magánhasználatra) 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. fejezet:

Részletesebben