10. Ügyiratszám: 2956/ április 26. napján tartandó

Átírás

1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Sorszám: 10. Ügyiratszám: 2956/2011. ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete április 26. napján tartandó ü l é s é r e Tárgy: Rendelet alkotása az állattartás rendjéről, az állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről és építésük egyes feltételeiről Előterjesztést készítette: Velner János irodavezető Előadó: Feikusné Horváth Erzsébet jegyző Látta: Mészáros Miklós polgármester Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Részönkormányzat Melléklet:

2 Ügyiratszám: 2956/2011. Tárgy: Rendelet alkotása az állattartás rendjéről, az állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről és építésük egyes feltételeiről 2 Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő-testület! Az Ügyrendi Bizottság a 199/2011. (X. 20.) számú határozatában az állattartás rendjéről és az állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről szóló 27/2003. (XII.15.) KT. számú rendelet hatályon kívül helyezését, és e tárgykörben a megfelelő felhatalmazó rendelkezés feltüntetésével új rendelet megalkotását javasolta, egyidejűleg az új rendelet koncepcióját az előterjesztéshez mellékelt rendelet-tervezetben megfogalmazottak részleges módosításával elfogadta. Az elfogadott koncepciónak megfelelően módosítottam az Ügyrendi Bizottság október 20-i ülésére előterjesztett rendelet-tervezetet. Az SZMSZ 49. (2) bekezdése szerint Az állattartásról szóló rendelet és a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet elfogadása két ütemben történik. A szabályozás koncepciója alapján el kell készíteni rendelet tervezetét, azt lakossági véleményezésre közzé kell tenni, majd a lakossági véleményekkel együtt első ütemben való elfogadás végett a képviselő-testület elé kell terjeszteni. A kötelezően bevonandó szakhatóságoknak az első ütemben elfogadott tervezetet kell megküldeni egyeztetésre. A rendelet megalkotásáról a szakhatóságok véleménye alapján a képviselő-testület a második ütemben dönt. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 48. (3) bekezdése szerint A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet trágyakezelésre vonatkozó szabályai környezetvédelmi tárgyú rendelkezésnek minősülnek, ezért a rendelet első fordulóban elfogadott tervezetét a fentiek értelmében meg kell küldeni a törvényben meghatározott szerveknek. A rendelet megalkotására csak a véleményezési határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen kerülhet sor. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) megküldte véleményét, amelyben az alábbi észrevételeket tette (a vastag betűs bekezdés az észrevétellel kapcsolatos véleményemet és indokolásomat tartalmazza): 1. A Tervezet 6. (3) és (4) bekezdésében javasolják a tartható állatok mennyiségét is meghatározni. A Tervezet 6. (3) bekezdése szerint A és 4. számú övezetben a legalább 18 méter utcafronti szélességű és 80 méter mélységű lakóingatlanon tartható gazdasági nagyállat. Ezeken a nagyméretű ingatlanokon a védőtávolságok betartása mellett megítélésem szerint indokolatlan beavatkozást jelentene a lakosság életviszonyaiba, különösen a tulajdonhoz való alapvető jog korlátozásával az, ha a tartható állatok mennyiségét az önkormányzat korlátozná. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az ilyen nagyméretű ingatlanon folytatott állattartás a család megélhetését szolgálja, ezért e rendelkezés módosítását nem javaslom. A Tervezet 6. (4) bekezdése szerint A és 4. számú övezetben az (5) bekezdésben foglalt kivétellel a legalább 16 méter utcafronti szélességű és 50 méter mélységű lakóingatlanon tartható egyéb gazdasági állat. Véleményem szerint megfontolható, hogy az önkormányzat ezekre az ingatlanokra valamilyen mértékű korlátozást vezessen be, de itt is figyelembe kell venni azt az alkotmánybírósági elvet, hogy valamely alapvető jog - így a tulajdonhoz való jog - korlátozása csak szükséges és arányos formában, másik alapvető jog érvényesülése érdekében történhet. Ilyen másik alapvető jog lehet a környező ingatlanokon élők több alapvető joga, amelynek érvényesülését a nagymértékű állattartás esetleg korlátozná. A szükségesség és arányosság érvényesülése mellett amennyiben a Képviselő-testület az ingatlanon egyidejűleg tartható egyéb gazdasági állatok egyedszámát korlátozni kívánja az ingatlanon egyidejűleg tartható állatok mennyiségét vegyes állattartás esetében összesen 2 és 5

3 3 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 1 és 3 számosállat/ingatlan közötti mértékben javaslom meghatározni. Az ennek megfelelő rendelkezést a Tervezet 6. (4) bekezdés B változata tartalmazza azzal, hogy a számosállat mennyiséget konkrétan meg kell határozni. 2. A Tervezet 6. (5) bekezdéséből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a január 1. napja és az új állattartó épület létesítése közötti időintervallumban az említett ingatlanokon épült épületben van-e lehetőség állattartásra. A 400 és 560 m 2 közötti területű ingatlanon a jelenleg hatályos önkormányzati rendelet alapján január 1-jétől már nem volt lehetőség korlátozott egyedszámú tyúk tartására szolgáló épület építésére, így ilyen épület nem volt építhető, az esetleg szabálytalanul épített épületben állat nem tartható. 3. A Tervezet 11. (4) bekezdése, amely szerint a trágyatároló telep szigetelt alap nélkül, közvetlenül a talajon is kialakítható, magasabb rendű jogszabályba a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. -a rendelkezésébe ütközik, ezért pontosítandó. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. -a az állattartó telepen képződött trágya kezelésére vonatkozik, így az ennél kisebb mennyiségű állat tartására szolgáló állattartó helyek trágyakezelésére nem kötelező. Ilyen módon a Tervezet a trágyakezelés vonatkozásában magasabb szintű jogszabályban nem szabályozott életviszonyt kíván szabályozni, így megítélésem szerint nem ütközik magasabb szintű jogszabályba. 4. A Tervezet 11. (1) bekezdése és 11. (3) bekezdése rendelkezése nem egyértelmű, hogy mely állatok tartása esetén lehetséges a trágyát az ingatlanon belül kialakított tárolóban tárolni, hiszen az (1) bekezdésben nem említett gazdasági állatok is lehetnek bármely állatok. A Tervezet 11. (1) bekezdése szerint A kettőnél több sertés, az ötnél több juh, vagy kecske, illetve a 2 számosállat mennyiséget meghaladó bármely állat tartására szolgáló állattartó hely trágyatároló telepe belterületen nem létesíthető. E (3) bekezdése szerint Az (1) bekezdésben nem említett gazdasági állatok és a kedvtelésből tartott állatok tartása során képződött trágya a telken belül kialakított trágyatároló telepen is tárolható. Az észrevétel a hibás szövegértésen alapulhat, mert a Tervezet rendelkezése egyértelmű, annak módosítását nem javaslom. A 11. (1) bekezdésében nem említett állatok körébe a faj szerint felsorolt állatok közül a megjelölt egyedszámot el nem érő állatok, fajtól függetlenül a 2 számosállat mennyiséget meg nem haladó állat tartása esetén lehetséges a trágyát az ingatlanon belül kialakított tárolóban tárolni. 5. Nem állapítható meg pontosan, hogy a 11. (3) bekezdése egy korábban kialakított, meglévő műtárgy, és/vagy egy tervezett műtárgy megvalósítása esetén ad lehetőséget az (1) bekezdésben nem említett gazdasági állatok és a kedvtelésből tartott állatok tartása során képződött trágya a telken belül kialakított trágyatároló telepen történő tárolására. Az észrevétel a hibás szövegértésen alapulhat, mert a Tervezet rendelkezése egyértelmű, annak módosítását nem javaslom. A rendelkezés múlt időben tartalmazza a trágyatároló telep kialakítását, mert a trágyatároló telep kialakítása feltétele a trágyatárolás megkezdésének, ily módon a jelenre és a jövőre is vonatkozik. 6. Az észrevétel szerint a Tervezet nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a trágyatároló műtárgy milyen volumenű állattartási tevékenység esetén létesíthető a település közigazgatási területén. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 3. b) pontjában meghatározott állattartó telepnek nem minősülő állattartó helyek trágyakezelését a Tervezet teljes körűen szabályozza az ingatlanon tartható, illetve egyidejűleg tartott állatok mennyiségéhez kapcsolódó formában, ezért a Tervezet ezen okból történő módosítását nem javaslom. Az állattartó telepnek minősülő állattartó helyek trágyakezelése a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.)

4 4 FVM rendelet 8. -a szabályozási körébe tartozik, így arra vonatkozóan az önkormányzat nem alkothat sem azonos, sem eltérő szabályt. 7. Az észrevétel szerint a Felügyelőség nem tartja célszerűnek a háztartási igényeket kielégítő állattartó helyekhez kapcsolódó trágyatároló műtárgyak külterületi ingatlanra való kiszorítását. A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó állattartás (vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, azaz legfeljebb 2500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport; baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan, azaz 1500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport) esetén olyan mennyiségű trágya képződik, amely megítélésem szerint indokolttá teszi a gyakorlatban már működő külterületi trágyatárolást, ezért a Tervezet erre vonatkozó rendelkezésének módosítását nem javaslom. 8. A Felügyelőség javasolta a trágya lefedésének előírására vonatkozó előíráshoz megadni a szükséges föld beszerzésének módját és lehetőségét is. Megítélésem szerint a trágya lefedéséhez nem szükséges az ingatlanra másik ingatlanról szállított föld, a lefedéshez szükséges mennyiség figyelembe véve az előírt ingatlanméretet a saját ingatlanról beszerezhető, ezért a takaróföld beszerzésének módját és lehetőségét a rendeletben nem szükséges szabályozni. 9. A Felügyelőség javasolta a rendelet betartásának ellenőrzésére jogosultak körét is meghatározni, illetve ezzel összefüggésben a szabálysértési eljárás lefolytatásának kereteit is rögzíteni. A Tervezet 15. -a rendelkezik az állattartási ügyekben az eljárás lefolytatásáról, és a döntési hatáskört a polgármesterre ruházza. Ez az eljárási és döntési jogosultság magában foglalja az ellenőrzési jogosultságot is, ezért arról külön nem kell rendelkezni. Az önkormányzatok szabálysértési tényállás megállapító joga április 15-én megszűnt. Ugyanakkor az állattartási kérdésekre vonatkozik a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról, valamint a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet, így az észrevétel ezen része idejétmúlt. Balatonboglár, április 5. Feikusné Horváth Erzsébet jegyző megbízásából: Velner János irodavezető Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../201..(...) önkormányzati rendelete az állattartás rendjéről, az állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről és építésük egyes feltételeiről TERVEZET Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya Balatonboglár város teljes közigazgatási területére, azon a méhészet kivételével minden állatfajra és állattartóra kiterjed.

5 5 (2) E rendelet egyes kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott szabályokhoz kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. 2. Fogalom-meghatározások 2. E rendelet alkalmazásában a) gazdasági állat: a gazdasági céllal tartott haszonállat, valamint a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és eb és macska kivételével közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak; b) gazdasági nagyállat: az a gazdasági állat, amely a fajra jellemző tulajdonságok figyelembe vételével kifejlett állapotban várhatóan a 250 kilogramm tömeget meghaladja; c) egyéb gazdasági állat: az a gazdasági állat, amely a fajra jellemző tulajdonságok figyelembe vételével kifejlett állapotban várhatóan a 250 kilogramm tömeget nem haladja meg; d) kedvtelésből tartott állat: a külön jogszabályban ilyenként meghatározott állat; e) háziállat: rendszertani besorolásától függetlenül minden, az ember környezetében és gondozása, illetve felügyelete alatt tartott állat ide értve a háziasított vadállatot is - függetlenül attól, hogy azt gazdasági célból, vagy kedvtelésből tartják; f) trágyatároló telep: a szervestrágya tárolására szolgáló, a környezet trágyával való szennyezését megakadályozó módon kialakított terület, amelyen a szevestrágya tárolása annak keletkezésétől a mezőgazdasági felhasználásig vagy egyéb módon történő feldolgozásáig tart. 3. Általános rendelkezések 3. (1) A település állattartás szempontjából külterületre és belterületre, a belterület négy övezetre tagozódik. A belterületi övezetek leírását a (2)-(5) bekezdés tartalmazza. (2) Az 1. számú övezet a Balaton, a település nyugati közigazgatási határa, a vasút tengelye és a település keleti közigazgatási határa által bezárt terület. (3) A 2. számú övezet a vasút tengelye, a település nyugati közigazgatási határa, nyugatról a Kórház utca vonaláig a település délnyugati belterületi határa, majd onnan kelet felé a település keleti közigazgatási határáig a Kórház utca - Szabadság utca - Attila utca vonala ide értve ezen utcák mindkét oldalát is - és a település keleti közigazgatási határa által bezárt terület. (4) A 3. számú övezet a balatonboglári városrésznek az 1. és 2. számú övezetbe nem tartozó belterületi része. (5) A 4. számú övezet a szőlőskislaki városrész teljes belterülete. 4. (1) Háziállatot az őrkutyás biztonsági szolgálat és a vakvezető kutya kivételével parkok és játszóterek növényzettel borított területére bocsátani vagy bevinni tilos. (2) A Balatonban és Balatonba befolyó vízgyűjtők belterületi szakaszán háziállat fürdetése tilos. (3) Háziállat közterületre bocsátása vagy vitele esetén az állat felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy a felügyelete alatt álló állat a közterületet ürülékével ne szennyezze be. A közterületnek az állat ürülékével történt esetleges beszennyezése esetén az állat felügyeletét ellátó személy köteles az ürüléket haladéktalanul feltakarítani, és azt a hulladékokra vonatkozó szabályok szerint elhelyezni. E célból a háziállat felügyeletét ellátó személy köteles az ürülék feltakarítására szolgáló megfelelő eszközt a közterületen magánál tartani. Ezen eszköznek az állat felügyeletét ellátó személynél való meglétét a közterület-felügyelő a közterületen ellenőrizheti.

6 4. A gazdasági állatok tartásának szabályai 5. (1) Gazdasági állatot tartani külterületi ingatlanon, és a 6. (2)-(5) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével belterületi lakóingatlanon lehet. Üdülőterületen levő ingatlanon gazdasági állat nem tartható. (2) A gazdasági állatot állattartás céljára szolgáló épületben kell elhelyezni. 6. (1) Az 1. számú övezetben gazdasági állat tartása tilos. (2) A 2. számú övezetben gazdasági nagyállat és egyéb gazdasági állat - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem tartható. (3) A és 4. számú övezetben a legalább 18 méter utcafronti szélességű és 80 méter mélységű lakóingatlanon tartható gazdasági nagyállat. (4) A változat: A és 4. számú övezetben az (5) bekezdésben foglalt kivétellel a legalább 16 méter utcafronti szélességű és 50 méter mélységű lakóingatlanon tartható egyéb gazdasági állat. B változat: A és 4. számú övezetben az (5) bekezdésben foglalt kivétellel a legalább 16 méter utcafronti szélességű és 50 méter mélységű lakóingatlanon egyidejűleg vegyes állattartás esetében összesen... számosállat, baromfi esetében... számosállat mértékben tartható egyéb gazdasági állat. (5) A legalább 16 méter utcafronti szélességű és 35 méter mélységű lakóingatlanon épített épületben, valamint a 400 és 560 m 2 közötti területű ingatlanon január 1-jét megelőzően épített épületben is tartható korlátozott egyedszámú legfeljebb 30 db tyúk az állattartásra szolgáló épületre e rendeletben előírt védőtávolságok betartása mellett. (6) Külterületen - amennyiben külön jogszabály az állatok tartására szolgáló épület elhelyezését lehetővé teszi -, mindenfajta háziállat korlátozás nélkül tartható. 7. (1) Az egészségügyi és oktatási intézmények területén, közösségi és társadalmi rendeltetésű, nagy tömegforgalmú intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területen és ezek 50 méteres körzetében az épület rendeltetéséhez kapcsolódó oktatási, sport és szolgáltatási célból tartott állatok kivételével gazdasági állat nem tartható. (2) A saját állattartási szükségletet meghaladó teljesítményű keltetőgép olyan ingatlanon üzemeltethető, ahol a gazdasági nagyállatok tartása egyébként megengedett. 8. (1) A gazdasági állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóháztól kerítéssel el kell választani. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületet és építményt rendszeresen, legalább hathónaponként ki kell meszelni. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyet naponta május 15. és október 15. között naponta kétszer, reggel és este, ebből az almos tartású baromfi tartási helye, valamint a szilárd burkolattal el nem látott baromfiudvar és karám kivételével egy alkalommal folyóvizes lemosással ki kell takarítani. (4) Május 15. és október 15. között a legyek ellen az állattartó hely falainak légyirtó vegyszeres kezelésével kell védekezni olyan gyakorisággal, hogy a kezelések hatástartama folyamatos legyen. 5. A kedvtelésből tartott állatok tartásának kiegészítő szabályai 9. (1) Kedvtelésből tartott állat bármely ingatlanon tartható. Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kedvtelésből tartott állat tartásához a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem szükséges külön épület. (2) Ebek belterületi ingatlanon öt egyedszám felett csak az e célra szolgáló épületben tarthatók. (3) Belterületi ingatlanon az ebek egyedszáma ide nem értve a három hónaposnál fiatalabb szaporulatot - az öt darabot csak abban az esetben haladhatja meg, ha az ingatlan mérete az e rendeletben az egyéb gazdasági állatok tartására meghatározott méreteknek megfelel, valamint az állatok tartási helyéül szolgáló épület és a lakóépület között az e rendeletben előírt védőtávolság biztosított. 6

7 (4) Az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon a kedvtelésből tartott állat ürülékének naponkénti összetakarításáról, és annak a hulladékokra vonatkozó szabályok szerinti megfelelő kezeléséről A trágyatárolás szabályai 10. (1) Az állattartó helyen belül gondoskodni kell a trágyalé zárt csatornában történő folyamatos elvezetéséről. Nyílt csatorna csak az istállón belül alkalmazható. A trágyalé aknát szivárgásmentesen kell kialakítani, és elcsepegéstől mentes módon száz liter befogadóképesség felett zárt technológiával - kell üríteni. Biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszédos telekre ne folyjon át, a saját telket és közterületet ne szenynyezze be. (2) A legfeljebb száz liter befogadóképességű trágyalé akna tartalma az ingatlanon kialakított trágyatároló telepen elhelyezett trágyára önthető, amennyiben a trágyalé hetenkénti mennyisége a kétszáz litert nem haladja meg. Ez a művelet hetente legfeljebb kettő alkalommal hétfőtől péntekig az esti órákban, 20 óra után végezhető el. E művelet elvégzése után a trágyatároló telep tetejét legalább 1 cm vastag összefüggő földszórással kell ellátni. (3) Amennyiben a hetenként képződő trágyalé mennyisége a kétszáz litert meghaladja, azt a település belterületéről zárt tartályban el kell szállítani ártalmatlanító telepre, vagy az állattartó használatában álló külterületi trágyatároló telepre. 11. (1) A kettőnél több sertés, az ötnél több juh, vagy kecske, illetve a 2 számosállat mennyiséget meghaladó bármely állat tartására szolgáló állattartó hely trágyatároló telepe belterületen nem létesíthető. (2) Belterületi ingatlanon az (1) bekezdésben meghatározott állat tartása során képződött trágyát ideiglenes tárolásként a trágyalé kiszivárgását és a legyek bejutását megakadályozó zárt, fedéllel ellátott tartályban kell gyűjteni, és a település belterületéről hetente legalább két alkalommal legfeljebb négynapi tárolás után átrakás nélkül el kell szállítani. (3) Az (1) bekezdésben nem említett gazdasági állatok és a kedvtelésből tartott állatok tartása során képződött trágya a telken belül kialakított trágyatároló telepen is tárolható. (4) A (3) bekezdésben említett trágyatároló telep szigetelt alap nélkül, közvetlenül a talajon is kialakítható. A trágyatároló telepet a trágya lebomlását lehetővé tevő, a szag kijutását és a legyek bejutását korlátozó szellőző oldalfallal kell megépíteni, és a csapadék bejutását megakadályozó zárt tetővel kell ellátni. A trágyát a trágyatároló helyen rétegezve kell elhelyezni. Az egyes rétegek tetejét a szagártalom csökkentése végett legalább 1 cm vastag összefüggő földszórással kell ellátni. A trágyatároló telepet a trágyalé elfolyásának megakadályozása végett körül kell árkolni. Az árkot lejtősen kell kialakítani, és abban olyan méretű aknát kell képezni, amely a trágya csurgalékvizét képes befogadni. Az ebben összegyűlő trágyalevet szükség szerinti gyakorisággal, este 20:00 óra utáni időpontban a trágya tetejére kell önteni, majd a trágyatároló telep tetejét legalább 1 cm vastag összefüggő földszórással kell ellátni. (5) A trágya ideiglenes tárolására szolgáló tartály, valamint a trágyatároló telep belterületen lakóépülettől legalább tizenöt méter távolságban a trágyatároló telep az állattartás céljára szolgáló épület folytatásának vonalában - helyezhető el.. (6) Belterületen nyitott hígtrágya tároló nem létesíthető, a hígtrágya mezőgazdasági művelésre használt belterületi földre nem szórható ki. 12. (1) A településen keletkező állati eredetű maradványok, állattetemek ártalmatlanítása végett az önkormányzat kistérségi megállapodás keretében a Balatonboglár, 026 és 028/7 helyrajzi számú ingatlanon, mint kijelölt gyűjtőhelyen zárt konténert biztosít, amelynek szükség szerinti ürítéséről a kistérség szervezete gondoskodik. (2) Az állattartó az (1) bekezdésben meghatározott konténerben térítésmentesen helyezheti el a birtokában levő, Balatonboglár közigazgatási területén keletkezett állati eredetű maradványokat, állattetemet.

8 8 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott konténer kulcsát az állattartó az állati eredetű maradványok, állattetem kijelölt gyűjtőhelyre szállítása előtt Balatonboglár Város Önkormányzat Közterület-fenntartó Szervezete 8630 Balatonboglár, Gyep utca 25. szám alatti telephelyén veheti át, és az állati eredetű maradványok, állattetem konténerbe való helyezését követően az általa lezárt konténer kulcsát ugyanitt adja le. 7. Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezése és kialakítása 13. (1) Az 1. számú övezetben gazdasági állatok tartására szolgáló épületek nem helyezhetők el. (1) A 2-4. számú övezetben gazdasági nagyállat tartására szolgáló épület elhelyezéséhez legalább 18 méter utcafronti szélességű és 80 méter mélységű, 1440 m 2 területű ingatlan szükséges. (2) A 2-4. számú övezetben egyéb gazdasági állat tartására szolgáló épület elhelyezéséhez legalább 16 méter utcafronti szélességű, 50 méter mélységű, 800 m 2 térmértékű ingatlan szükséges. (3) A 2-4. számú övezetben korlátozott egyedszámú tyúk tartására szolgáló épület elhelyezéséhez legalább 16 méter utcafronti szélességű, 35 méter mélységű, 560 m 2 térmértékű ingatlan szükséges. (4) Az állattartásra szolgáló épületet, valamint az állattartás céljára használt bekerített helyet bármelyik beépítési mód esetén a lakóépület mögé, annak hátsó vonalában, lakóépülettől legalább 10 méterre, ásott kúttól legalább 15 méterre, fúrt kúttól legalább 5 méterre lehet elhelyezni. Amennyiben valamely szomszédos ingatlan lakóházzal nincs beépítve, az állattartás céljára szolgáló épület helyét az övezetre előírt előkert és oldalkert, tízszer tíz méteres alapterületű lakóépület vélelmezése esetén betartandó védőtávolság figyelembe vételével kell megállapítani. 14. (1) Az állattartás céljára szolgáló épület szerkezetét megfelelő szilárdságot és tűzbiztonságot nyújtó anyagból kell megépíteni, törekedve arra, hogy az épületegyüttes építészetileg egységes megjelenésű legyen. (2) Ideiglenes szerkezetekkel belterületen állattartás céljára szolgáló épület nem építhető. (3) A gazdasági állatok tartására szolgáló épületek kifutója faszerkezettel is megépíthető. 8. Eljárási szabályok 15. Amennyiben az állattartó a) olyan belterületi ingatlanon tart gazdasági állatot, amelyen az ingatlan övezeti besorolása vagy méretei alapján a gazdasági állat tartása e rendelet alapján nem megengedett, a polgármester az állattartás megszüntetésére; b) a belterületi ingatlanon az ingatlan méretei alapján az e rendeletben meghatározott mennyiséget meghaladó mértékben tart állatot, a polgármester az állatok mennyiségének a megengedett mértéknek megfelelő csökkentésére; c) a trágya tárolására és kezelésére e rendeletben előírt feltételeket nem biztosítja, a polgármester a trágyatárolás és trágyakezelés előírt feltételeinek megteremtésére kötelezi. 9. Záró rendelkezések 16. (1) E rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti Balatonboglár Város Önkormányzatának 27/2003. (XII.15.) KT. számú rendelete az állattartás rendjéről és az állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről.

9 9 Függelék a.../201.. (...) önkormányzati rendelethez Az e rendeletben alkalmazott, de külön jogszabályban meghatározott fogalmak: a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és eb és macska kivételével közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat; (A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pont). b) számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport; (A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet pont). c) állattartó telep: a külön jogszabály szerint a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartásra szolgáló létesítmény; (A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 3. b) pont). d) magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg; (A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet b) pont).