A fasciolosis járványtana és előrejelzése hazánk viszonyai között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fasciolosis járványtana és előrejelzése hazánk viszonyai között"

Átírás

1 Parasit, hung A fasciolosis járványtana és előrejelzése hazánk viszonyai között Dr. KOBULEJ Tibor Állatorvostudományi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest "The epidemiology and forecasting of fasciolosis in Hungary"- Kobulej, T. - Parasit, hung. 14: ABSTRACT. Severe outbreaks of fasciolosis in Hungary show close relationship with the summer rainfall and multiplication of the intermediate host, i.e. Lymnaea truncatula prim- arily in the microhabitats. Forecasting of the disease is based upon the tracing of microhabitats on the pasture in July and August. In case of permanent existence of densely populated microhabitats during the summer, the local veterinarians are advised to collect a minimum number of 100 snails to check their rate of infection with developing stages of Fasciola hepatica under a dissecting microscope in the early and mid-august. In case of an infection rate of 2-5% in the snails permits forecasting of severe chronic fasciolosis during the winter whereas higher rate of infected snails results in acute fasciolosis in sheep during September and October. A fasciolosis hazánk kérődzőinek endémiásan jelentkező, időszakos helminthosisa, amely esetenként súlyosan károsítja állattenyésztésünket. Ezért a bántalom tanulmányozása még a 60-as években több éven át a tanszék egyik kutatási programját képezte, amelynek az volt a célja, hogy fényt derítsen a májmételykór járványtanára és a hatékony védekezés céljából lehetőleg egyszerű', de megbízható előrejelzési rendszert dolgozzon ki. A kutatási program eredményesen zárult, mert az előrejelzési rendszert kimunkáltuk és gyógyszergyáraink jóvoltából a tanszék közreműködésével a gyakorlat igen hatékony fasciolicid anyagok egész sorával gazdagodott. A kutatási program eredményeiről a kar értesült: minden megyében, ahol a fasciolosis endemiás, előadások egész sorában ismertettük a kollégákkal, hogyan lehet azt megállapítani, hogy az adott legelőn a tárgyévben milyen lesz a fasciolosis járványtani helyzete és az idevonatkozó ismeretek már régen az állatorvostanhallgatók parazitológiai oktatási programjának egyik tételét képezik. Mindezek ellenére a gyakorlat jelzéseiből arra kell következtetnünk, hogy kevés azoknak a kollégáknak a száma, akik tisztában vannak a fasciolosis hazai járványtanával és alkalmazni tudják előrejelzési rendszerünket. Pedig ez pontos helyi előrejelzést tesz lehetővé és egyszerűségénél fogva elsősorban a gyakorló állatorvosok tudják hatékonyan alkalmazni. A helyzet ilyetén alakulásának kétségtelenül mi vagyunk az oka, mert e kutatások csupán egy kis részéről jelent meg közlemény (10, 12); nem ugy, mint a különféle fasciolicid szerek előállításának és kipróbálásának az eredményeiről (7, 9, 11, 13, 15, 33). Ez teszi indokolttá, hogy most minden részletre kiterjedően foglaljuk írásba sokévi megfigyeléseinket. Tesszük ezt azért is, mert a jelzett kutatások lezárása óta megfigyelt események egyrészt igazoltak bennünket, másrészt pontosították táreybeli ismereteinket. A fasciolosis elleni tervszerítés egyben racionális küzdelem igénye az 50-es évek derekán jelentkezett, amidőn végérvényesen világossá vált, hogy a bántalom leküzdése még az igen hatékony fasciolicid szerek segítségével is csak abban az esetben vezethet kielégítő eredményre, ha azok alkalmazásakor iga-

2 zodunk a májmételykór járványtanához. Ekkor indultak meg hazánkban azok az eló'kísérletek (5, 8), amelyek a későbbi kutatást megalapozták. Angliában ebben az időben már javában folytak a májmételykórral kapcsolatos kutatások és az évtized végén meg is jelent az első munka (27), amelynek szerzői Anglesey területére kidolgozták az "Mt" fasciolosis előrejelzési rendszert. Az Mt rendszer az élősködő és köztigazdáinak életbenmaradását befolyásoló legfontosabb tényező - a nedvesség - alakulásának a figyelemmel kísérésén alapszik: mérik a csapadék mennyiségét (inchben), ebből kivonják a párolgás okozta veszteséget (transzspiráció Penman szerint), hozzáadnak ötöt és meg szorozzák az egészet a hónap csapadékos napjainak a számával. A képlet így néz ki: (R-P5)n; ahol az K a havi csapadékmennyiséget, a P a havi transzspirációs értéket, az n pedig a hónap csapadékos napjainak a számát jelenti. A konstanst (" 5") azért alkalmazzák, hogy a nyert mutató mindig pozitív előjelű legyen. Erősen csapadékos hónapban az egyenlet alapján nyert mutató nagyon magas lehet, de a gyakorlati megfigyelések alapján kiderült, hogy az élősködő fennmaradása már a 100-as értéknél is biztosított, ezért az ennél magasabb értékeket is 100-nak veszik. Az (R-P5)n képlet azonban csak júniustól szeptember végéig tartó időszakra érvényes, mert a hőmérsékleti viszonyok hasonlósága miatt az élősködő külső fejlődésének az erélyében nincsen különbség. Májusban és októberben azonban a környezet alacsony hőmérséklete miatt (s igy az élősködő fejlődése jelentős meglassúbbodásának folyományaként) az un.mt index kiszámitására szolgáló képletet módosítani kell: ^ ^T^" í maximummal). Angliai tapasztalati megfigyelések szerint két Fasciola-fertőzési hullám létezik: a) a nyári - amelynek anyaga (peték) tavasszal, ill. a nyár folyamán került a legelőre és az ebből kialakult metacercariákkal a gazdaállatok késő nyáron, ősszel, ill. télen fertőződnek a legelőn; b) a téli - amikor is a gazdaállatok az ősz folyamán legelőre került, ott fejlődésnek indult, áttelelt, majd fejlődésüket tavasszal, ill. nyár elején befejező metacercariákkal fertőződnek. Az Mt index segítségével a két inváziós szezon jellegének az előrejelzése válik lehetővé. Ez úgy történik, hogy a vázolt képletnek az egyes hónapokra vonatkozó adatait (május-október) összeadják és az így nyert mutató jelzi, hogy a várható nyári, ill. téli invázió eredményeként milyen mértékű fasciolosisjárvány várható. Tapasztalati megfigyelés, hogy Anglesey (Wales észak-nyugati része) területén 300-as mutató alatt semmi vagy csak jelentéktelen veszteség várható, as érték között közepes, 400 érték fölött súlyos fasciolosis okozta veszteséggel kell számolni. Ennek alapján meghatározható, hogy milyen legeltetési programmal, mikorra ütemezett terápiás beavatkozással, ill. csigák elleni akcióval (irtás) lehet megelőzni a bajt (26, 23). Hamarosan bebizonyosodott, hogy a képlet alapján kiszámított mutató gyakorlati értékét Anglia különböző területeire empirikusan meg kell határozni. Vannak Angliának olyan területei (21), ahol pl. a 400-as érték alatt nincsen számottevő veszteség, között közepes, és 450 fölött súlyos veszteségre lehet számítani. Az angliai tapasztalatok alapján Franciaországban (22, 16), Hollandiában (24), Olaszországban (25), Svédországban (19) is megindultak a hasonló megfigyelések, amelyek eredményei igazolták az eljárás alkalmazhatóságát másutt is azzal a megszorítással, hogy a metrikus rendszerben a nedvességi (Mt) index kiszámitására szolgáló képlet a következőképpen módosul: "äs^* ^ s a kritikus n a v * értéket nem 100-nak, hanem 85-nek kell venni. Mivel az " Mt" előrejelzési rendszer elég nehézkes (nincsen mindig lehetőség pl. a potenciális transzspiráció adatainak a beszerzésére) és az igény inkább az, hogy nem egy egész területre, hanem egy farmra nyerjünk előrejelzési adatokat, ugyancsak Angliában kimunkálták az un.stormont "wet day" előrejelzési rendszert (30, 31). Ez azon alapszik, hogy az un. "nedves napok" száma, amidőn 1 mm vagy annál több csapadék hullott, szintén alkalmas paramétert nyújt az előrejelzésre. Ennek lényege az, hogy egy adott területen (vagy farmon), ahol ismerik az évek során tapasztaltak alapján a fasciolosis járványtanát, ugyancsak empirikus alapon megállapítják, hogy a sok, mérsékelt ill. gyakorlatilag fasciolosistól kármentes években mennyi volt az un. nedves nap. Ennek alapján egy gyakorlati táblázatot lehet felállítani, amely szerint előrejelezhető a fasciolosis veszélyének a mértéke, s ennek révén megszervezhetőek a szükséges lépések. Az előrejelzés mindig egy standard év adataihoz viszonyítva történik. Pl. Észak-Írország viszonyai között a "standard év" azt jelenti, hogy júniustól szeptember végéig havonta 12 nedves nap van. Ilyen standard évben csak körülírt, különlegesen nedves területen, vagy

3 csupán egy-két farmon fordul elő heveny vagy félheveny juh-fasciolosis, ill. az idült fasciolosis általános a juhok között. Ennek a rendszernek a hiányossága, hogy nem veszi tekintetbe a hőmérséklet hatását, s így, ha a június jóval hűvösebb a sokévi átlagnál, akkor a kevés csiga miatt a rendszer esetleg indokolatlanul nagyon súlyos helyzetet jelez előre. A standard év csapadékos napjainak a száma tapasztalati megfigyelések alapján Anglia bármely pontjára megállapítható, s ehhez hasonlítva az előrejelzésben nyert csapadékos napok száma alapján hozzávetőleges képet kapunk arról, hogy a fasciolosis invázió és annak következménye a standardhoz lesz hasonló, vagy annál súlyosabb, ill. enyhébb lesz. Ujabban Angliában már matematikai modellek segítségével (2, 35) próbálják a fasciolosist előrejelezni. Ezek a parazitás betegségek előrejelzésének a jövőbeli módszerei; a programozás nehézségei miatt azonban jelenleg gyakorlati alkalmazhatóságuk korlátozott. A szomszédos Csehszlovákiában szintén már az 50-es évek folyamán folytak tervszerű megfigyelések különféle helminthosisok - köztük a fasciolosis - járványtanának felderítésére. E megfigyelések (3) tanúsága szerint a Fasciola hepatica fejlődési alakjai Szlovákia viszonyai között áttelelnek, az invázió már júniusban kezdődik (egyedi esetek), a tömeges inváziókra azonban csak szeptembertől kerül sor. Szovjetunióban Moszkva környékén (34), valamint a Kárpátok északkeleti és keleti előterében folytak hasonló kísérletek (29, 36, 37, 38). Ezek közül a Moszkva környéki érdemel elsősorban figyelmet, mert terepen, jól megjelölt csigákkal, elkerített helyen vizsgálták a mételypeték embryonálódását, valamint a köztigazdában a fasciola lárvák kialakulását. A szerzett tapasztalatok szerint a kétféle (másodrendű és elsőrendű) biotópokban a fejlődés üteme jelentős mértékben eltér egymástól: a másodrendű biotópokban ez napot vett igénybe, mig az elsőrendűekben akár 400 napig is elhúzódhatott a mikrokli- matikus viszonyok különbözősége miatt. A végleges gazda fertőződése itt is a legeltetési idény minden szakában létrejöhet, mert a partheniták és a metacercariák áttelelhetnek a legelőn, de tömeges invázióra nyár utóján - kora ősszel kerül sor. SAJÁT MEGFIGYELÉSEK A Lymnaea truncatula biotópjainak szerepe a fasciolosis kialakulásában Előkísérleteinkben (8), amelyeket az 50-es évek derekán az akkori Encsi járás területén folytattunk, arra törekedtünk, hogy jártasságot szerezzünk a L. truncatula biotópjaiban zajló élet megítélésében, tájékozódjunk egyik vagy másik biotópnak a fasciolosis járványtanában várható szerepéről. Ugyanis abból a tényből, mely szerint hazánk bővelkedik ugyan a fasciolosis endemiás területeiben, tömeges, kli nikai tünetekben jelentkező közönséges májmétely okozta megbetegedés azonban csak esetenként fordul elő, arra lehetett következtetni (14), hogy csak bizonyos csiga-biotópok kialakulása teszi lehetővé - a peték és lárvaalakok tömeges pusztulása miatt - egész juh- és szarvasmarha-állományok megbetegítésére elegendő mennyiségű cercaria létrejöttét. A L. truncatula biotópjainak az osztályozásával számos szerző foglalkozott (39, 6, 20, 34, 17, 36, 1). Munkáikban a csiga-biotópoknak a megkülönböztetése általában nem a fasciolosis járványtanában játszott szerepük szerint, hanem topográfiájuk, vagy elhelyeződésük alapján történik. Van olyan szerző (6), aki pl. 25 különféle L. truncatula tenyészhelyet különböztet meg. Velünk egyidőben (8) - ha nem is járványtani szempontból - már más szerző is (34) különbséget tesz a másodrendű és az elsőrendű csiga-tenyészhelyek között, kihangsúlyozván, hogy az előbbiekben jóval gyorsabban zajlik le a kórokozó embryogoniája és part he nogon iája. Vizsgálataink során meggyőződtünk arról, hogy járványtani szempontból az L. truncatulának - hazánkban az F. hepatica kizárólagos köztigazdájának - kétféle biotópjait kell megkülönböztetni: a primer v. stacioner és a szekunder v. temporer biotópokat. Ezek közül mindig a szekunder vagy temporer biotópok kialakulása, és fennállásának tartama fogja meghatározni, hogy az adott endemiás területen (legelőn) milyen lesz a legelőre járó juh-, illetve sz arvasma rha- állom án y F as ciola- f ertőzötts égének ex-

4 tenzitása és intenzitása, következésképpen, milyen fasciolosis okozta kár fogja sújtani a kérdéses gazdaságot. Tehát ezekben a szekunder vagy temporer biotópokban megfigyelhető jelenségek informálhatnak arról, hogy a tárgyévben a fasciolosis endemiás területén miképpen alakul majd a bántalom járványtana. A kétféle biotóp megkülönböztetésének fontos kritériuma, hogy megismerjük jellemzőit és kialakulásuk körülményeit. A primer vagy stacioner csiga-biotóp, amint az a nevéből is kitűnik, állandóan meglévő, történelmileg kialakult, rendszerint nagy vízfelületű csigatenyészhely. Ebben a biotópban az L. truncatula amifibotikus életmódot folytat; a biotóp szélét népesíti be. Közvetlenül a vízszint fölött lévő, még nyirkos helyeken tenyészik, petecsomóit is ide rakja le (1. az 1. ábrát). A csiga tartósabban csak az egészen csekély, néhány cm mély vízben tartózkodik és kerüli azokat a részeket, ahol a víznek már némi sodrása is van. Kedvenc tartózkodási helyét képezik azok a sekély parti vizekből kiemelkedő kis iszap-padok, amelyeken a csiga kedvenc táplálékát képező zöld moszatok - pl. a Scenedesmus obtusiusculus - is elszaporodtak. 1. ábra. Egy gondozott árok (vízfolyás, patak) űrszelvénye két L. truncatula petecsomóval (elsőrendű v. stacioner csigatenyészhely Az elsőrendű vagy stacioner biotópok lehetnek állóvizek (halastó, természetes tó, víztároló) és folyó vizek (csermely, patak, folyó) egyaránt. Ez a biocönozis - sok tagja (mikrobák, gombák, egysejtű növényi és állati élőlények, a metazoon fajok közül különféle férgek, ízeltlábúak lárvái és imágói, gerincesek mint pl. a kétéltűek, halak) ellenére - egyensúlyi állapotban van a biotikus és az abiotikus tényezők hatására. Ez alatt az értendő, hogy a számos faj populációinak az egyed sűrűs égét e tényezők szi gorú határok között tartják. Az L. truncatula populációinak az egyedsurűségét szabályozó biotikus tényezők közé tartoznak a stacioner biotóp azon élőlényei, amelyek e csigafaj petéit fogyasztják (gombák és a moszatok közül pl. a Catenaria-fajok, ill. a Chlorella vulgaris), vagy magában a csigában szaporodnak (a patogén Bacterium pinotti), rajta élősködnek (pl. piócák fiatal egyedei, a kétszárnyú Sciomyzidae-lárvák), vagy éppenség-

5 gel e csigát táplálékként fogyasztják (halak, kacsafélék). Az abiotikus tényezők közül az L. truncatula populációt a hirtelen jött zivatar (a lezúduló víz elsodorja a csigákat olyan helyre, ahol azok könnyen a halak prédájává válnak vagy iszappal temeti be a pe tec som ókat), vagy ennek ellentéte a hirtelen beállt szárazság (a petecsomók körül a vízszint süllyedése miatt kiszárad a talaj) pusztíthatja el. Mindennek az lesz az eredménye, hogy a stacioner biotópokban meglehetősen szerény egyedsűrűségű L. truncatula-populációkkal fogunk találkozni. Megfigyeléseink tanúsága szerint hazánk viszonyai között, ha az elsőrendű csigatenyészhelyeken 100 cm^-ként 2-3 L. truncatula egyedet találunk, az már tekintélyes egyedsurüségnek számit. Az ilyen csigamennyiség kevés ahhoz, hogy az endemiás területen veszteséggel járó Fasciola-invázióhoz elegendő cercariát produkáljon. Az ilyen gyér csigatömeg esetenként csupán az egészen enyhe fertőzöttség fenntartásához szükséges fertőző anyagot képes produkálni, tehát e biotópok szerepe a fasciolosis járványtanában elhanyagolható. A másodrendű vagy temporer csigatenyészhelyek kis területű, kedvező körülmények véletlen összejátszásának eredményeként létrejött, rövidéletű biotópok. Itt nem érvényesülnek a biocönozis egyensúlyát szabályozó tényezők. Mivel ezek olyan körülmények véletlen találkozásának a képződményei, amelyek kedveznek az L. truncatulanak, bennük a csiga óriási tömegben elszaporodik. A másodrendű vagy temporer csigatenyészhelyeken 100 cm^-nyi területen nem 2-3, hanem több tucat L. truncatula-egyed fordul elő, mert hiányoznak azok a biotikus és abiotikus tényezők, amelyek a tulszaporodásának gátat szabnának. Ezeken az élőhelyeken nyáron négy-öt hetenként új generáció keletkezik és ennek minden kifejlett egyede három hetenként mintegy 400 petét termel.?. ábra. Egy gondozatlan mederben folyó patak űrszelvénye elsőrendű (a) és másodrendű (b) csigatenyészhelyekkel A csiga egyedeinek az élettartama hónapra tehető. A szárazságot rosszul tűri; a nyár (esztiváció), ill. a tél (hibernáció) viszontagságait csak bizonyos körülmények (iszap, amelybe befurakodhat, illetve a hótakaró alatt) fennállása esetén vészeli át. Tavasszal már korán aktív. Márciusban, napos időben, reggel az apró befagyott tócsák vékony jegén, amely a nap hatására hamar elolvad, sokszor észre lehet venni mozgó példányait. A másodrendű avagy temporer csigatenyészhely keletkezésében az elsőrendű biotóp fontos szerepet játszik: ebből válik le vagy ebből sugárzik ki. Egy gondozatlan árokban folyó patak szélén a másodrendű csigatenyészhelyek egész sora válhat le az elsőrendű tenyészhelyről. A patakot szegélyező minden mélyedés (pl. tehén-lábnyom), amelyben víz van és ezt földsánc választja el az elsőrendű tenyészhely víztükrétől, potenciálisan másodrendű csiga-

6 tenyészhellyé alakulhat (1. a 2.ábrát). Az elsőrendű biotópról levált mikrobiotópok csak abban az esetben lesznek az Ij^tr^mcatula másodrendű biotópjaivá, ha ennek a körülmények kedveznek. Pl. ha feltételezzük, hogy az igy levált biotópban rekedt egy apró hal, amely ott hamarosan elpusztul és rothadásnak indul, akkor ez nem válik a törpe iszapcsiga másodrendű biotópjává, mert a csiga csak az oxigéndús, tisztavizííbiotópokat kedveli. Keletkezhetnek óriási tömegben másodrendű csigatenyészhelyek pl. egy gondozott mederben folyó patakot szegélyező legelőn is. Ebben az esetben az elsőrendű csigatenyészhelyről valamilyen módon kijutottak a csigák (hirtelen zápor miatt a patak vize kilépett a medréből és csigákat sodort ki az elsőrendű biotópból) a környező legelőre. Ha a patakmedret szegélyező legelő szintje alacsonyabb a patak vízszintjénél, akkor a közlekedő edények törvénye értelmében és a talaj hajszálcsövessége következtében az adott legelőn apró tócsák keletkezhetnek, amelyek megannyi másodrendű törpe iszapcsiga-tenyészhellyé válhatnak (1. a 3. ábrát). Másodrendű csigatenyészhelyek keletkezhetnek a patakot szegélyező legelőn abban az esetben is, ha a patak a vízszint alacsony állása miatt nem tudja ugyan vizzel ellátni a potenciális mikrobiotópokat, de csapadékos a nyár, s igy a lehullott eső tartja fent bennük a szükséges vízszintet. A legelő területén ez esetben óriási töm égben alakulhatnak ki 1-2 cm mély, tehénlábnyomnyi vagy annál valamivel nagyobb lapos kilúgozott mélyedések - másodrendű törpe iszapcsigatenyészhelyek (1. a 4-5. ábrát). Ezekben mind a csigák fejlődésének, mindaz F. hepatica-peték em- 3. ábra. Egy gondozott árokban folyó patak űrszelvénye, amelytől jobbra, a vízszintnél alacsonyabban helyeződő legelőrészen másodrendű csigatenyészhelyek alakultak ki bryogoniájának, majd a parthenogoniának maximálisan kedveznek a körülmények, s igy minden feltétel adott a cercariák óriási tömegének a kialakulásához. A fasciolosis előrejelzésében ezekre a jelenségekre kell támaszkodni. Mivel a másodrendű csigatenyészhelyek rendszerint a legelő körülírt területeit foglalják el, szükség esetén csigaírtáshoz is csak itt célszerű folyamodni. A másodrendű csigatenyészhelyek változatos formában jelentkeznek, s igy felkutatásuk esetenként csak körültekintő munkával lehetséges. Volt eset, amikor a juhok legelőbeli itatóvályúja bizonyult másodrendű csigatenyészhelynek. A mintegy 10 m hosszú, alul 30 cm széles és mintegy 35 cm magas vályú alján az itatás után mindig maradt cm-nyi mélységű víz. A jól átitatódott, már félig korhadt favályú oldalát dús zöld-moszat szőnyeg borította. Ezen minden tenyérnyi területen 5-10 jól megtermett L. truncatula-példány legelt. Az augusztus derekán vizsgált csigák 35%-ában voltak F. hepatica-partheniták. Ilyen másodrendű biotópok természetesen, csak kivételes esetekben jönnek létre ábra. Vízállásos legelő másodrendű csigatenyészhelyekkel (a magas fű között kisebb-nagyobb kilúgozott területekkel)

7

8 Egy másik érdekes megfigyelést Győr megyében egy Duna-menti legeion tettünk. A mintegy 30 ha-nyi legelőt a Dunától magas töltés választott el és két oldalról 2 m széles, mintegy 40 cm mély vízzel telt árok vette körül. Az árok feladata az volt, hogy a legelőről magába gyűjtse a magas talajvizet (1. a fi. ábrát). A legelőt a Duna töltéséhez vezető földút választotta két, nagyjából egyenlő részre és egy fahídon lehetett száraz lábbal megközelíteni. A legelőszemlét a megyei állategészségügyi szervek kérésére végeztük, mert az itt legelő szarvasmarha-állományban heveny fasciolosist állapítottak meg. A szemlére szeptember végén került sor. A szemle során a következőket konstatáltuk: a vizes árok meredek partján (elsőrendű csigatenyészhely) itt-ott csigák voltak. A fahíd környékén az árok partja lapos, jeléül annak, hogy a tehenek egy része nem a hídon, hanem az árkon átgázolva közelíti meg a legelőt. Itt az elsőrendű csigatenyészhelyen nem találtunk csigákat, mert azokat az árkon átgázoló marhák beletaposták a talajba. Duna 6. ábra. Egy sajátságos másodrendű L. truncatula-tenyészhely A földúttól jobbra helyeződő legelőrész zsombékos volt, savanyú fűfélék borították, amelyek között helyenként kilúgozott kisebb-nagyobb területek voltak, s ezeket egészen sekély, opaleszkáló vízoszlop borította. Az opaleszkálás huminsavak jelenlétére utalt, s itt, természetesen, nem voltak csigák, mert ezek csak amfoter vagy enyhén lúgos vízben tudnak megtelepedni, A földutat mind a két oldalán sekély árok kísérte, amelyben kevés víz volt. A jobboldali árokban a víz szintén opaleszkált, ezért benne

9 csigákat nem találtunk. A baloldali segély árokban a víz nem opaleszkált, s itt szép számban voltak ugyan csigák, de mert az árok rövid volt, ezek száma nem indokolta a heveny fasciolosis fennállását a gulyában. Egy felnőtt szarvasmarha heveny fasciolosisának a kialakításához ugyanis nagyon sok ezer - metacercariara van szükség. Szükségesnek tartottuk a további kutatást az invázió valódi forrása után. Ezt végül is a legelőnek egy körülírt területén megtaláltuk, de olyan másodrendű csigatenyészhely képében, amelyhez hasonlóval azóta sem találkoztunk. Amint arról már említés történt, a legelőnek jobboldali felén víztócsák voltak. A bal felét, amely valamivel magasabban feküdt, nagyon szép, tömött, vad pillangósokból álló szűz gyep borította. Ennek a Duna töltéséhez közelebb helyeződő részén három, mintegy 10 m hosszú, 1,5-2 m széles egészen lapos, teknőszerű mélyedés volt, amelyeket, ha nem lett volna bennük 2-3 cm mély víztükör, aligha veszi észre az ember, mert a mélyedések gyepszőnyege semmiben sem különbözött a le gelőfél többi részének tömött gyepszőnyegétől. Közelről vizsgálva ezek a teknők a következő " meglepetéssel" szolgáltak. A sekély vízből kiálló fűszálakon mindenütt hihetetlen mennyiségben csigák és petecsomók; szinte minden cm 2 -en csigát vagy petecsomót lehetett látni. A csigák fertőzöttségének extenzitása hihetetlenül magas - 42,5%-os - volt. Magyarország kontinentális klimatikus körülményei között a L. truncatula szaporodási dinamikájának két csúcsa van: a késő tavaszi és a kora őszi. A fasciolosis járványtanában hazánkban az előbbi játszik szerepet; az utóbbinak gyakorlatilag nem, vagy csak kivételes esetekben jut némi szerep a májmételykór alakításában. Tavasszal az L. truncatula nagyon korán aktív. Tömeges elszaporodására általában májustól kedvezőek a hazai klimatikus körülmények: már jó meleg van és csapadékban sincsen hiány, ennek megoszlása jó, ami a másodrendű csigatenyészhelyek kialakulásának kedvez. E vonatkozásban júniusban tovább javul a helyzet, mert a csapadék megoszlása változatlanul jó és a hőmérséklet még kedvezőbben alakul. Normális meteorológiai viszonyok esetén a fordulat július elején, a kánikula jelentkezésével következik be. A csapadék mennyisége jelentősen csökken és megoszlása is gyökeresen megváltozik. Ha eddig rendszeresen hullott több-kevesebb csapadék, akkor most vagy egyáltalán nem esik, vagy a tömegesebb csapadék nagyobb időközökben, 1-3 hetes kánikulai szárazság után, egy-egy kiadós zivatar formájában jelentkezik. Az ilyen időnként jelentkező, a tikkasztó hőséget rövid időre megszakító zivatarok nem kedveznek a másodrendű biotópok kialakulásának. Egyrészt azért, mert a hirtelen lezúduló víz hamar kiszárad, másrészt, mert az ilyen nyári zivatarok általában helyi jellegűek. Tehát hazánk kontinentális klimatikus viszonyaira jellemző időjárás esetén júliusban a másodrendű biotópok igen hamar, már két hét alatt eltűnnek, az elsőrendű biotópok pedig jelentősen összezsugorodnak, a bennük lévő törpe iszapcsigák esztiválnak. Az esztiváció során a csigák túlnyomó többsége elpusztul. A késő nyári (augusztus végi-szeptember eleji) rendszeresebb csapadék hatására a biotópokban az élet újra pezsgésnek indul; a nyári kedvezőtlen viszonyokat átvészelt kevés csiga új generációt hoz létre, de ez az idő rövidsége miatt már nem szaporodik tovább, hanem a hibernációra készül. Mivel viszonyaink között télen mindig van egy vagy több olyan 1-2 hetes időszak, amikor nincsen hótakaró, de a hőmérséklet C körül mozog, a hibernáló L. truncatulák túlnyomó többsége elpusztul, elsősorban az F. hepatica parthenitáival fertőzöttek. Az L. truncatula gyenge szárazságtuiésére szolgáljon példaként a következő megfigyelésünk. A Komáromi AG. nagyigmándi üzemegységében október elején súlyos heveny fasciolosis jelentkezett a juhok között. A legelőn, amely az immár több mint 3 hete tartó szárazság miatt teljesen kiszikkadt, kerestük a másodrendű csigatenyészhelyeket. Természetesen ezek már régen megszűntek, de korábbi helyeik a kilúgozott lapos mélyedések alapján felismerhetőek voltak. Ezekről a helyekről 3-5 cm mélységig talajmintákat vettünk és gézbe csomagolva, vízcsap alatt kimostuk belőlük a csigaházakat. Az öt helyről vett egyenként 200 cm^-es talajminták mindegyikében nagyon sok L. truncatula csigaházat találtunk, azonban ezeknek csupán 3-4, 2%-ában volt élő csiga. A több mint 20 éves megfigyelés alatt csupán egyszer fordult elő ről 1980-ra forduló télen -, hogy november közepétől márciusig vastag, összefüggő hótakaró borította országunk egész területét, s ez lehetővé tette a parthenitákkal fertőzött csigák és a betokozódott metacercariák egy részének az áttelelését júliusának végén egy Somogy megyei legelőt járó felnőtt juhok és először legelt bárányok májában 3-6 mm hosszú F. hepatica példányokat találtunk. Ilyen nagyságú új invázióbeli fiatal,

10 közönséges májmétely példányokkal addig októbernél korábban soha sem találkoztunk jeléül annak, hogy nálunk az állatok fertőződésére legkorábban augusztus végén-szeptember elején kerül sor. Összefoglalásként a következő tényeket tartjuk szükségesnek még egyszer kihangsúlyozni. Az amfibiotikus L. truncatulának - hazánkban az F.hepatica kizárólagos köztigazdájának - a fasciolosis járványtana szempontjából kétféle biotópját különböztetjük meg. Az elsőrendű vagy stacioner biotópok - amelyekben a csiga populáció egyedszáma nem válik tömegessé - a fasciolosis járványtanában nem játszanak számottevő szerepet. A másodrendű vagy temporer biotópokban a körülmények kedveznek a csiga szaporodásának, azért itt az L. truncatula populációk egyedszáma hirtelen megnő. Tehát hazánkban a másodrendű csiga-tenyészhelyek játszanak döntő szerepet a fasciolosis járványtanában, ezért a bántalom előrejelzése az itt zajló események megfigyelésén alapszik. A másodrendű csiga-tenyészhelyek kialakulásában sok, igen változatos tényező játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak a csapadékmennyisége és megoszlása, a párolgás erélye, a talaj topográfiája, minősége és összetétele. Ezért előre nem lehet tudni, hogy hol és mikor alakulnak ki másodrendű csi ga-tenyészhelyek és főleg fennállanak-e a Fasciola parthenogoniájának a befejeződéséig, amihez hazánkban nyáron 2,5-3 hónapra van szükség. Az előrejelzéshez szükséges megbízható információkhoz ugy juthatunk hozzá, ha lépésről-lépésre nyomon követjük a másodrendű' csigatenyészhelyek kialakulását és a bennük zajló eseményeket. Az elmondottak alapján most már az is világos, hogy nem létezik egy egységes séma, amely szerint hazánk minden legelőjét el lehet bírálni a fasciolosis járványtana szempontjából. A sok tényező és ezek változása miatt, az ami egy legelőre egyik évben érvényes, a következő évben nem biztos, hogy az. A fasciolosis járványtana hazánk viszonyai között A fasciolosis járványszeríi fellépését ugyanazok a tényezők határozzák meg, amelyek a másodrendű csigatenyészhelyek kialakításában is fontos szerepet játszanak, ezenkívül azonban még fontos szerep jut ebben az állatok mozgatásának az adott terepen, a legeltetés módjának és az állatsürüségnek a legelőn. A fasciolosis hazai járványtanának tanulmányozásában először azt kellett tisztáznunk, hogy a kórokozó petéi, fejlődési alakjai a köztigazdában és végül a metacercariák hazánk viszonyai között tulélik-e teleink viszontagságait a legelőn. Ezt háromféle módon lehet bizonyítani: A petéket, a mesterségesen fertőzött csigákat a bennük lévő parthenitákkal és a metacercáriákat természetes viszonyok között teleltetjük. Az igy nyert adatok megbízhatóak, de a módszer körülményes. Ezekhez az adatokhoz közvetett módon egyszerűbben is hozzá lehet jutni. Egyrészt ugy, hogy tavasztól kezdve, midőn már könnyen begyüjthetünk kellő mennyiségű L. truncatula példányt, vizsgáljuk bennük a parthenitákat, másrészt megfigyeljük, hogy a tárgyévben született és a fertőzött anyjukkal legelt bárányok ürülékében mikor jelennek meg az első F. hepatic a-peték. Az így nyert adatok a vizsgálatok számának arányában közelítenek a valósághoz. Mi az utóbbi kétmódszer segítségével vizsgáltuk a kérdést. Négy év folyamán (12) 27 ezernél is több - május derekától augusztus végéig kéthetenként gyűjtött- L. truncatula példányt vizsgáltunk meg. A vizsgálat eredménye alapján arra kellett következtetnünk, hogy hazánk viszonyai között - a már korábban említett okok miatt - az F. hepatica petéi és parthenitái a köztigazdában legelőink viszonyai között nem telelnek át. Áttelelésükre csak olyan szélsőséges téli csapadékmennyiség esetén kerül sor, amilyen az 1979-ről 1980-ra váltó télen volt, amikor november derekától márciusig vastag, összefüggő hótakaró borította az egész országot. Ilyen extrém csapadékmennyiség azonban nagyon ritka eset hazánkban. A megfigyelés adatai egyértelműek: a több mint 27 ezer megvizsgált csigában az első parthenitákat csak június derekán találtuk meg és ezek kivétel nélkül sporocysták voltak, jeléül annak, hogy a köztigazda a tavasszal legelőre került F. hepatica-petékből kialakult miracidiumokkal fertőződött. Nem képeztek kivételt azok a csigák sem, amelyeket tavasszal olyan legelőn gyűjtöttük, ahol az eló'ző év őszén súlyos heveny fasciolosis volt a juhok között. Több mint 10 éven keresztül vizsgáltuk a tárgyévben született és fertőzött anyjukkal legelt bárányok bélsarát azért, hogy regisztráljuk az első Fasciola-peték megjelenésének az időpontját. Az adatokat az 1. táblázat tartalmazza.

11 7. ábra. Csapadék- és hőmérsékleti viszonyok alakulása Bonyhádon az évi heveny fasciolosis endémiát megelőző hónapokban

12 8. ábra. A z évi bonyhádi meteorológiai v i s z o n y o k, a m i k o r i t t n e m volt k l i n i k a i tünetekben m e g nyilvánuló fasciolosis

13 1. táblázat Négy fasciolosis tekintetében endemiás legelőn (A, B, C, D) először legelt bárányok koprológiai vizsgálatának az eredménye minta alapján Év, A v i z s g álát időpontja /legelő vm. í K X XI A B C D A B C - D A - -. B C D A B C D A B - - C D A _ B C D A B! C D A B C D A _ - B C _ D A B _ C D A B C - - D A - - B C - D s

14 A táblázat adatai is azt tanúsítják, hogy hazánk legelőin nem telelnek át az F, hepatica parthenitái a csigákban, mert abból, hogy az először legelt bárányok bélsarában az élősködő petéi legkorábban október végén-november elején jelennek meg, a prepatens szakasz alapján (60-67 nap) arra lehet következtetni, miszerint a bárányok fertőződésére csak augusztus végén-szeptember elején kerülhetett sor. Ha a fejlődési alakok vagy betokozódott cercariák áttelelnének, akkor az először legelt bárányok bélsarában az F. hepatica-peték korábban jelennének meg, amint azt az ominózus év nyarán tapasztaltuk az említett Somogy megyei legelőn. Ez esetben az először legelt bárányok bélsarával már szeptember második felében kezdtek ürülni a mételypeték jeléül annak, hogy egyes állatok már július első felében-derekán fertőződtek. A tárgyévben legelőre kerülő petékből augusztus vége előtt, amint azt később látni fogjuk, hazánk körülményei között nem fejlődhetnek ki az F.hepatica metacercáriái. E vizsgálatok eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy hazai viszonyok között a tárgyévi májmétely fertőzöttség forrása mindig az a Fasciola-petetömeg, amelyet a fertőzött állatok szómak szét tavasszal a legelőn. Fasciola hepatica fejlődésének üteme magyarországi természetes viszonyok között Az F. hepatica fejlődésének ütemére magyarországi természetes viszonyok között az ban tervszerűién vizsgált 27 ezer csigán nyert adatok utalnak (12). Ezek szerint az első sporocysták a köztigazdában csak június közepe táján jelennek meg, ami arra utal. hogy a tavasz folyamán legelőre került Fasciola-petékben a miracidium fejlődése nagyon lassan halad előre. Ennek az a magyarázata, hogy még májusban is nagyon sok az olyan nap, amidőn a hőmérséklet minimuma a 10 C alatt van, amikor is az embryogonia megáll (1. a 7. és 8. ábrákat). Bonyhádon például 1963 májusában 15, 1964-ben pedig ugyanakkor 16 olyan éjszaka volt, amikor a hőmérő higanyszála nem érte el a 10 C-t. Ilyen körülmények között a miracidium fejlődése nemcsak vontatottan, hanem szakaszosan történik. A hűvös éjszaka után a barázdálódás a hőmérséklet emelkedését csak egy bizonyos idő eltelte után követi, s ez az oka az embryogonia szakaszosságának. Amilyen mértékben halad az idő, olyan mértékben csökken a hőmérséklet maximumának és minimumának az amplitúdója is. Pl ban és 1964-ben Bonyhádon a májusi és júniusi hőmérsékleti minimum átlaga 9, 7, ill. 14,3 C, valamint 9, 7, ill. 15,8 C volt. Tehát ahogy halad az idő, úgy gyorsul és válik egyenletesebbé a barázdálódás. Ez azzal jár, hogy a május 1. és 20. között legelőre került petékben a miracidiumok egyformán június derekára fejlődnek ki, így a kirajzásnak kedvező körülmények jelentkezésekor mindig tömeges miracidium-rajz ás lesz. Mivel a miracidiumok élettartama rövid (ha 1/2 órán belül nem találnak köztigazdára-elpusztulnak), tömeges kirajzásuk olyan hasznos alkalmazkodási jelenségnek fogható fel, amely biztosítja a faj fennmaradását. A sporocystákban az első rediák megjelenését július derekán, vagy ennél valamivel később regisztráltuk. További egy hónap elteltével megjelentek a csigákban a cercariák is. Ez utóbbiak rajzására rendszerint augusztus utolsó-szeptember első napjaiban kerül sor. Hazánk viszonyai között tehát az F. hepatica embryogoniája és parthenogoniája 3,5-4 hónapot vesz igénybe. Kivételes esetben - ha a tavasz szokatlanul meleg - ezek időtartama némileg lerövidülhet és ilyenkor a cercariák rajzása már augusztus közepén megindulhat. Ilyen kivételes eset azonban ritkán fordul elő. A metacercariák élettartama a kedvezőtlen behatások ellen védő tok ellenére nem mondható hosszúnak. Az optimális túlélés körülményeit a 2~i C és 809? fölötti relativ páratartalomban jelölhetjük meg. A közvetlen napfény hatására nagyon hamar - néhány óra leforgása alatt - elpusztulnak. A szabályosan kezelt szénában sem maradnak számottevő ideig életben; háromhetes laboratóriumi tárolás után már nem telepednek meg a házinyúlban (4). A metacercariák legelőink körülményei között sem sokkal tovább élnek. Már az ősz csapadékban szegény időszak ("vénasszonyok nyara") is megtizedeli a metacercariákat, a maradék pedig a tél folyamán pusztul el, így az állatok tömeges fertőződésére általában a nyár utóján - kora ősszel egy aránylag rövid időszak alatt kerül sor. A fasciolosis járványtanának alakulása és a bántalom előrejelzése A klinikailag is manifesztálódó fasciolosis hazánk endemiás területein kérődzőink időszakonként jelentkező, súlyos gazdasági kárt okozó helminthosisa. Jelentkezését jellemző, a legelőn szemmel jól megfigyelhető jelenségek előzik meg, ezért előrejelzése nagyon egyszerű.

15 Megbízható adatok bizonyítják, hogy az F. hepatica petéi, parthenitái és metacercariái csak kivételes esetekben (november végétol márciusig összefüggő hótakaró alatt) telelnek át hazánk legelőin. Mivel ez nagyon ritkán fordul elő, joggal állíthatjuk, hogy a tárgyévi fasciolosis forrását azok a mételypeték képezik, amelyeket tavasszal a fertőzött végleges gazdák (házi és vadonélő kérődzőink) szórtak szét a legelőn. Májustól kezdve meteorológiai körülményeink már kedveznek mind a fontos szerepet játszó köztigazda - az L. truncatula - szaporodásának, mind az élősködő embryogoniájának. Junius végéig rendszeresen esik több-kevesebb csapadék, ami lehetővé teszi a másodrendű csigatenyészhelyek kialakulását. Június derekán megjelennek a csigákban a sporocysták. A kritikus időpont a kánikula beálltával július-augusztus hónapokra esik. Nagyon meleg van, s így rendkívül erélyessé válik a párolgás, és ami a legfontosabb, megváltozik a csapadék megoszlása. Egy-egy kiadósabb zivatar között mind hosszabbak lesznek azok az időszakok, amikor semmi csapadék sincs és a relativ páratartalom is alacsony. Az ilyen időjárás nem kedvez a másodrendű csigatenyészhelyekben zajló életnek. A hirtelen lehulló csapadék a másodrendű csigatenyészhelyektől tarkálló legelőrészen rövid időre megemeli a vízszintet, s így egy összefüggő víztükörrel rendelkező nagyobb tócsa jön létre. A nagy meleg hatására, valamint a talaj szerkezetétől függően rövidebb-hosszabb idő után ez megszűnik ugyan és időlegesen újból sok-sok másodrendű csigabiötópra esik szét, de ezekben az L. truncatula embryonálódó, víz alá került petecsomói közben már elpusztultak. Csapadék hiányában majd a másodrendű biotópok is nagyon hamar eltűnnek. Laza talajon már 5 nap alatt kiszáradhatnak, kötött talajon néhány nappal később tűnnek el, de fennállásuk itt sem tart 8-10 napnál tovább. A nyári száraz időszak sikeres átvészelésének az esélyei is attól függenek, hogy milyen szerkezetű talajon vannak a másodrendű csigatenyészhelyek: a laza talajon, miután nem tudják elzárni megbízhatóan házuk szájadékát, hamarosan elpusztulnak; az agyagos talajú másodrendű csigatenyészhelyen nagyobbak az esélyek az esztiváció kedvezőtlen viszonyainak a túléléséhez. Azonban még ilyen körülmények között is már két hót múlva tömeges pusztulás lehet az esztiváció kisérője, amelynek során elsősorban a fertőzött csigapéldányok pusztulnak el. Ha a nyári kontinentális klimatikus viszonyok nem a megszokott módon alakulnak, nemcsak többször, de egyenletesen hullik nyáron is a csapadék, a másodrendű csigatenyészhelyeken tovább virágzik az élet: a megindult parthenogoniát semmi sem zavarja, mind több csigageneráció keletkezik, amelyek tagjai mind nagyobb arányban fertőződnek az újólag megjelenő miracidiumokkal. A zavartalan fejlődés eredményeként augusztus második felének a végén (kivételesen meleg tavasz esetén valamivel korábban) szeptember elején megkezdődik a cercariák tömeges rajzása, majd betokozódása. Általában szeptember elejére tehető a végleges gazda tömeges fertőződése. A gyakorlati megfigyelések is arról tanúskodnak, hogy a fasciolosis járványtanának ez a lefolyása: ha a végleges gazda egyedei rövid idő leforgása alatt nagyon sok metacercariát vesznek fel (10-14 nap alatt 5-10 ezret), akkor szeptember második felében-októberben heveny fasciolosisban betegednek meg; ha a végleges gazda egyedei fokozatosan fertőződnek 1-2 ezer metacercariával, akkor a vándorló fiatal mételyek mechanikailag nem károsítják egyszerre olyan mértékben a májat, hogy az heveny, klinikailag is manifesztálódó májgyulladás formájában jelentkezzék, hanem az epeerekben megtelepedett kifejlett métely idült epeérgyulladás, májgyulladás, majd cirrhosis okozója lesz, amely decemberfebruár folyamán fog klinikai tünetekben megnyilvánulni. A heveny fasciolosis még juhállományokban is általában ritkán fordul elő, ezért tanulságos lesz egy ilyen eset körülményeit elemezni. Bonyhádon az egyik tsz legelőjén 1963-ban súlyos, heveny májmételykór jelentkezett a juhok között. A legelőt egy eléggé bővizű (nyáron sem kiszáradó) patak szelte ketté. A patak mind a két oldalán elterülő legelőrész valamivel alacsonyabban feküdt a patak tavaszi vízszintjénél, ezért jóllehet május között nem hullott csapadék, a már leírt körülményeknél fogva kialakult a másodrendű csigatenyészhelyek tömege (talajhajszálcsövesség, aránylag csekély párolgási erély). Utána volt ugyan némi csapadék (1. a 7. ábrát), és május 29.-június 5. között megint csapadék nélkül teltek a napok, a patak magas vízállása miatt a másodrendű csigatenyészhelyek nem szűntek meg. Később - június között - már a csapadékviszonyok is kedveztek a másodrendű csigatenyészhelyek fennállásának. Ezután megint egy 9 napos csapadékmentes, igen meleg időszak következett. A szekunder biotópok fennmaradását is- még a patak magas vízszintje biztosította. A július aránylag száraz és nagyon meleg volt (csak 48 mm

16 csapadék hullott és ennek is 3/4 részét két kiadós zivatar adta), de a patak vízszintje még mindig ma gas maradt (nyilvánvalóan a másutt hullott csapadék miatt), így a másodrendű csigatenyészhelyek nem szűntek meg. Augusztusban sok - 190,3 mm - csapadék hullott, ami hazánk viszonyaira nem jellemző, így másodrendű csigatenyészhelyeken az élet a továbbiakban sem szűnt meg ben ugyanezen a legelőn nem volt mételykór, jóllehet több csapadék hullott, mint az év májustól augusztusig terjedő időszakában (1. a 8. ábrát). Május 20-ig ideális volt a csigák szempontjából a csapadék megoszlása. Utána következett egy 17 napos időszak, amikor csak 0,7 mm csapadék hullott és a hőmérő higanyszála is május végén már 25 C fölé emelkedett, a patak vízszintje viszont alacsony volt (kis gyűjtőterületén sehol sem volt helyi csapadék); következmény - a másodrendű csigatenyészhelyeken megszűnt az élet. Junius 8-tól 25-ig a csapadékviszonyok kedvezőek, júniusra jellemzőek voltak, igy új másodrendű csigatenyészhelyek alakultak ki. Ezek fejlődése nem volt ugyan zavartalan, mert 26-ával igen meleg időjárás köszöntött be, de a másodrendű biotópok nem száradtak ki, mert 29-én egy 10,4 mm csapadékot hozó zivatar biztosította fennmaradásukat. Július első felében a csapadék megoszlása nagyon biztatóan alakult, a másodrendű csigatenyészhelyeken erős szaporodásnak indultak a csigák. Július második felében minden felborult, jóllehet akkor (23-án és 24-én) éppenséggel 24,6 mm csapadék hullott és ennek 93%-át 23-án egy zivatar szállította. Ilyen csapadékmegoszlás nem kedvez a másodrendű biotópok fennmaradásának. Augusztus 1-én és 2-án 26 mm csapadék, ennek is 669c-a egy kiadós zivatar alakjában jött. Ezután megint egy 16 napos (aug. 10-ig) nem túlságosan meleg, de annál szárazabb időszak következett nem egészen 4, 5 mm-es csapadékmennyiséggel az időszak közepére eső két napon (aug. 9-én és 10-én). A másodrendű biotópok nagy többsége eltűnt, mert a patak vízszintje a nagy vízmennyiség lezúdulása után nem volt magasabb a környező legelőnél. Augusztus 19-én megint egy 10,9 mm csapadékot szállító zivatar jött. Az ezután következő 11 nap alatt (aug. 19. és 30. között) egy meleg száraz szakasz következett, amelynek elején (22-én és 23-án) 4 mm csapadék hullott. A bonyhádi legelő 2 évi meteorológiai viszonyainak az elemzése jó példa arra, hogy csak a lehullott csapadék mennyiségéből hazánk viszonyai között nem lehet biztonságosan következtetni a májmételykór járványtani helyzetének jövőbeli alakulására. A csapadék megoszlása viszont különösen a parthenogonia kritikus időszakában, azaz augusztusban, meghatározó lehet a fasciolosis járványtanára. Ezt tapasztaltuk a bonyhádi legelőn, hiszen 1963-ban a heveny fasciolosis évében, éppenséggel valamivel kevesebb (316,8 mm) csapadék hullott az érintett négy hónapban, mint 1964-ben (333, 2 mm), amikor még klinikailag manifesztálódó idült fasciolosis sem jelentkezett a kérdéses legelőt járó juhok között. A hazánk viszonyaira kidolgozott előrejelzési rendszer kiküszöböli ezt a bizonytalanságot, mert a másodrendű csigatenyészhelyen lezajló események közvetlen megfigyelésén alapszik. Az előrejelzést a legfőképpen érdekelt, a kérdéses állatállományt ellátó állatorvos végzi. Májusban és júniusban 2-3 alkalommal tájékozódik a legelőn a másodrendű biotópok elhelyeződése felől. Ez arra jó, hogy az előrejelzéshez szükséges adatok gyűjtésének az idején ne kelljen sokáig kutatnia utánuk. Az előrejelzéshez szükséges adatok gyűjtése augusztusban történik. Ezt kétszer ajánlatos végezni: augusztus első hetében és augusztus 15-e táján. Az állatorvos ténykedése abból áll, hogy mind a két alkalommal a másodrendű csigatenyészhelyeken lehetőleg minél több (legalább 100) L. truncatula példányt gyújt össze, majd otthon, Petri csészében levő vízben egyenként szétnyomja őket, hogy meggyőződjék az F. hepatica parthenitájnak a jelenlétéről. Ezeket sztereomikroszkóp segítségével könnyen fel lehet ismerni.* Tapasztalt állatorvos az augusztus 15-e körül végzett vizsgálat során a kirajzás eló'tt álló, jellegzetesen mozgó F.hepatica cercariákat sötét alap fölött szabad szemmel is fel tudja ismerni. A csigákban esetleg jelenlévő Páram phi s torn um-partheniták megkülönböztetése nem okoz gondot, mert azok cercáriái nem fehérek, hanem sárga, narancs-sárga vagy vöröses-sárga színűek és két pigment folt látható bennük. Az Állategészségügyi Intézet parazitológiai osztályán bevezetett módszer szerint az alábbi eljárást követhetjük a törpe iszapcsigák cercaria-fertőzöttségének megfigyelésére: A trichinella vizsgálathoz használatos kompresszórium alaplemezére L. truncatulát egyenletes távolságra helyeztünk el. A felső lemez felhelyezésekor a csigákat úgy nyomjuk szét, hogy a lemezeket enyhén elcsúsztatjuk egymáson. A csavarokkal rögzített lemezt fénymikroszkóp alatt 6 0x-os nagyítás mellett vizsgálva az F. hepatica rediák és élénken mozgó cercariák könnyen felismerhetők.

17 A csigák fertőzöttségének extenzitásából az állatorvos a helyzet súlyosságára is tud következtetni. Ha a csigáknak több mint 5^-ában talál parthenitákat, akkor szeptember végén-októberben számíthat a legelőre járó juhok között a heveny fasciolosis jelentkezésére. Amennyiben a csigák extenz-fertőzöttsége 2-5%, akkor az állomány, ha tovább is a kérdéses legelőn fog legelni, a tél folyamán idült fasciolosisban fog szenvedni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A jelen dolgozat adatainak gyűjtésében Önzetlen segítséget nyújtott a szerzőnek számos kolléga. Ezért köszönet illeti először is a volt Encsi járás állatorvosait - néhai dr. FENES Pált, dr. FREY Gyulát, dr. HORVÁTH Lászlót, dr. KICZENKO Alexejt, valamint néhai dr. MÁRKUS Leó járási főállatorvost, továbbá dr. GYÜRÜ Ferencné ügyintézőt, dr. BÁNKUTIJózsef járási főállatorvost, dr. GABNAI Sándort, néhai dr. HOLLÓ Sándort, di. JÁSZBERÉNYI Ernő megyei szakállatorvost, valamint dr. SZO- TÁCZKY István járási főállatorvost. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a fasciolosis időszakonként jelentkező helminthosis, amely súlyos gazdasági kárt okozó bántalom alakjában akkor jelentkezik, ha a nyári csapadék mennyisége és eloszlása kedvez a másodrendű (temporer) Limnaea truncatula-biotópok kialakulásának. A fasciolosis előrejelzése hazánkban azon alapszik, hogy az illetékes állatorvos a gondjára bízott állomány legelőjét időnként megvizsgálja, vannak-e ott másodrendű csigatenyészhelyek. Ha ezek júliusban és augusztusban is megszakítás nélkül fennállnak, következik augusztus első felében és derekán az érdemi előrejelzés: legalább kétszer, lehetőleg minél több (minimum ) L. truncatula példányt gyűjt össze és binokuláris sztereomikroszkóp alatt meggyőződik fertőzöttségük extenzitásáról. Amenynyiben a csigák 2-5%-ában vannak Fasciola-fe jlődési alakok, akkor a tél folyamán súlyos idült májmételykór fellépésére számíthat, ha a csigák fertőzöttsége ennél magasabb, akkor a kérdéses területen legelő juhállományban szeptemberben-októberben heveny fasciolosis fog fellépni. IRODALOM 1. BORAY, J.C. (1964): Studies on the ecology of Lymnaea tomentosa the intermediate host of Fasciola hepatica. I. History, geographical distribution and environment. - Austr. J. Zool., 1_ HOPE CAWD ERY, M.J. - GETTINBY, G. - GRAINGER, J.N.R. (1978): Mathematical models for predicting the prevalence of liver-fluke disease and its control from biological and meteorological data. In: Weather and Parasitic animal disease (Ed.: T.E. GIBSON). - WMO Technical Note, 159: HOVORKA, J, (1963): Helminty a helmintohostitelské vztahy. - Vyd. SAV. 4. KAKACSEVA-AVRAMOVA, D. (1962): Temperaturnie pregyeli vizsivanyija adoleszkárij Fasciola hepatica. - Izv. CChL (Szófia), 7: KASSAI, T. - MÁRKUS, K. (1961): A tervszerű májmételykór-írtás tapasztalatai a mátészalkai járásban. - Magy. Állatorv. Lap., 16: KASTÁK, V. (1968): Pastvinné vodojemy a ich funkcia v epizootologii fasciolozy. - Vet. cas. SAV, 7: KÁVAI, A, - KOBULEJ,T. - VARGA,I. (1969): Hazai előállítású niklofolán kipróbálása fiatal fasciolák ellen. - Magy. Állatorv. Lap., 24:

18 8. KOBULEJ, T. (1959): Az encsi járás Lymnaea truncatula biotópjainak topográfiai leírása és járványtani értékelése. - Kézirat; jelentés a MÉM számára, pp KOBULEJ, T. (1967): Zárójelentés a Trinoin hatásának kipróbálásáról kifejlett Fasciola hepatica példányokon. - Kézirat a Chinoinnak, pp KOBULEJ, T. (1968): Forecasting of fasciolosis in Hungary. -Wiad. parazyt., 14: KOBULEJ, T. - BÁNKÚT Y, J. - OROSZLÁN, J. (1967): A heveny fasciolosis leküzdése hexachlorophennel. - Magy. Állatorv. Lap., 22: KOBULEJ, T. - JANISCH, M. (1970): Különféle Lymnaea-fajok szerepe a Fasciola hepatica fejlődésében Magyarország viszonyai között. - Magy. Állatorv. Lap., 25: KOBULEJ, T. - UDVARHELYI, J. (1976): A Dertil inj. ad us. vet. kipróbálása szarvasmarha fasciolosisban. - Magy. Állatorv. Lap., jtt: KOTLÁN, S. (1952): Személyes közlés. 15. KOVÁCS, F. (1960): Szarvasmarhák fasciolosisának orvoslása parenterálisan adott széntetrakloriddal. - Kand. ért. Budapest, pp LEIMBACHER, F. (1973): Etude de Peffect de quelques facteurs climatique sur l'évolution epizootique de Fasciola hepatica l'eur utilisation pour lamise an point méthode de prevision de l'i n c i dence de la fasciolose en France. - Haliotis, 3. (Ed.: Soc. Franc. Malacol.) 17. MIKACIC, D. (1960): Prilog istrazivanju epizootologije fascioloze (licinke trematoda u nasim sladkovodnim puzevima). - Veter. arhiv (Zagreb, 30: MURPHY, J. (1973): A study of the ecology of the snail Lymnaea truncatula, Mueller. - Thesis. Belfast. 19. NILSSON, O. (1973): Helminthological problems in Sweden. In: Helminth diseases of cattle, skeep and horses in Europe (Eds: URQUHART, G.M. - ARMOUR, Z.) Glasgow, p OLLERENSHAW, C.B. (1959): The ecology of the liver fluke (Fasciola hepatica). - Vet. Ree, 71: OLLERENSHAW, C.B, (1966): The approach to forecasting the incidence of fasciolosis over England and Wales, Agric. Meteorology, 3 (1-2): OLLERENSHAW, C.B. (1970): Influence du climat sur le cycle évolutif du Fasciola hepatica en Grande Bretagne et observations sur l'influence du climat sur l'incidence de la fasciolose en France. La prevision des maladies. - Proc. Colloq., Ramboulhet., OLLERENSHAW, C.B. (1971): Some observations on the epidemiology of fasciolosis in relation to the timing of molluscicide applications in the control of disease. - Vet. Ree., 9: OLLERENSHAW, C.B. (1971): The influence of climate on the life cycle of Fasciola hepatica in Britain with some observations on the relationship between and the incidence of fasciolosis in Netherlands. In: Facts and Reflections. - Proc. Symp. Lelystad Juni 1971, pp OLLERENSHAW, C.B. (1973): A comment on the epidemiology of Fasciola hepatica in Italy.- Annls. Fac. med. vet. (Torino), 20. (Suppl.): OLLERENSHAW, C.B. - ROWCLIFFE, S.A. (1961): A survey and appraisal of the methods used by farmers to control fasciolosis. - Vet. Ree, 73_: OLLERENSHAW, C.B.- ROWLANDS, W.T. (1959): A method of forecasting the incidence of fasciolosis in Anglesey. - Vet. Ree, 71: OLLERENSHAW, C.B. - SMITH, L.P. (1969): Meteorological factors and forecasts of helminthic disease. - Advances in Parasitology, J_: POGORJELIJ, A.I. - MERENINSZKIJ, A.I. (1962): Vlyijanyije nyekotorich meteorologicseszkich faktorov na charaktyer faszciolyoznoj Inwaziji-Naucsnije Trudi UNTIEV, 27_: ROSS, J.G. (1970): The Stormont "wet-day" forecasting system for fasciolosis. - Br. vet. J., 126:

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Móri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára

Móri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára betegség-előrejelzése Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára 2019.06.13. Az Ezerjó hazája Május 30-án elállt az eső. Korábban azt vártuk, hogy essen, de most már örültünk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Tájékoztató a évi belvízi helyzetről

Tájékoztató a évi belvízi helyzetről [mm] VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG 112 Budapest, Márvány utca 1/d. 1253 Bp. Pf: 56 E-mail: kothay.laszlo@vkki.hu 225-44 Fax: 212-773 Honlap: http://www.vkki.hu Tájékoztató a 21-211 évi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe

MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe Hajdú-Bihar megye növény-egészségügyi helyzetének alakulásáról

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2012.08.09. 12:00-kor. Érvényes: 2012.08.16-ig. Várható frissítés: 2012.08.16. 12:00-kor.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.

Részletesebben

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Dr. Merényi László

BEMUTATKOZÁS. Dr. Merényi László BEMUTATKOZÁS Dr. Merényi László 1972-1973 MÁTRAALJAI ÁLLAMI GAZDASÁG Pásztó állatorvos 1973-1979 NÓGRÁD m-i ÁEÜ. ÁLLOMÁS Salgótarján parazit. szakáo. 1979-1980 ÁLLATORVOSTUD. EGYETEM Budapest tud. sm.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. augusztus - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben