Tartalom. 1. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. 1. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság"

Átírás

1 Tartalom 1. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság 1.1. Építészeti-műszaki tervezői jogosultság megszerzésének feltételei Szakképzettség Szakmai gyakorlat Jogosultsági vizsga Szakmai továbbképzés 1.2. Építészeti-műszaki tervező feladata 1.3. Építészeti-műszaki tervező felelőssége 1.4. Építészeti-műszaki tervezői névjegyzék vezetése 1. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik az építészeti-műszaki tervező feladatáról, felelősségéről, és a tevékenység folytatásának feltételeiről. Az Étv. meghatározza az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalmát, a tevékenységet folytató természetes, és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körét is. A törvényi meghatározás értelmében építészeti-műszaki tervezési tevékenység alatt azon építészetiműszaki tervdokumentáció elkészítését kell értenünk, amely az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges. Ezen tág építészeti-műszaki tervezési tevékenységen belül az építésügyi hatósági eljárás (elvi építési, telekalakítási, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási eljárások) lefolytatásához, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési tevékenységet csak az folytathat, aki építészeti-műszaki jogosultsággal rendelkezik, azaz, ha a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv engedélyezi, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi. Építészeti-műszaki tervezési engedélyt az a természetes személy kaphat aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel (szakképzettség, szakmai gyakorlat), és a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet építészetiműszaki tervezési tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik építészeti-műszaki tervezési engedéllyel. A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény 1. -a az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatását kötelező kamarai tagsághoz köti. A kamarai törvény október 1-től hatályos rendelkezése szerint a kamarai tagsághoz kötött tevékenység folytatására engedélyt kapott személy az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik október 1-től hatályos kormányrendeleti rendelkezés alapján nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az a köztisztviselő aki az illetékességi területén az építészeti-műszaki dokumentációt engedélyező elsőfokú építésügyi hatóságnak vagy annak felügyeletének a köztisztviselője.

2 Építészeti-műszaki tervezői jogosultság megszerzésének feltételei Az Étv. felhatalmazása alapján a Kormány a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006.(IV.28.)Korm. rendeletében (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) határozza meg az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályait. A Jogosultsági rendelet október 1-én hatályos rendelkezései szerint az építészetiműszaki tervezési tevékenység folytatása annak engedélyezhető aki az építészeti-műszaki tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettség), vagy alapképzésben szerzett szakképzettséggel (korábban főiskolai végzettség), és meghatározott idejű szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az építészeti-műszaki tervezési engedélyhez a törvényi feltételek (büntetlen előélet, engedélyezés, névjegyzékbe vétel, kötelező kamarai tagság) mellett a Jogosultsági rendelet előírja jogosultsági vizsga letételét, és a folyamatos szakmai továbbképzés teljesítését. Nem kell jogosultsági vizsgát tennie annak a természetes személynek aki az Európai Unióban kölcsönösen elismert és a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvben kihirdetett építész végzettséggel rendelkezik, tevékenységét a szabad szolgáltatásnyújtás keretében vagy eseti engedéllyel gyakorolja. Az engedélyt kérő személynek Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az engedélyezési eljárás lefolytatásáért az engedélyező hatóságnak Szakképzettség A Jogosultsági rendelet meghatározza az építészeti-műszaki tervezési szakterületeket és az azok engedélyezéséhez szükséges szakképzettségeket. A rendelet 1. melléklete I. része tartalmazza a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeket, az adott szakterület tevékenységi körét, és a szükséges szakképzettség megnevezését, illetve azzal egyenértékűnek tekintendő szakképzettséget. A szakképzettség egyenértékűségét az országos mérnöki kamara által működtetett bizottság állapítja meg abban az esetben ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány nem állapítható meg. Az országos mérnöki kamara által működtetett bizottság elnökét és két tagját az országos kamara jelöli. A bizottság tagja még az illetékes miniszter által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A tartószerkezeti tervezési szakterülethez mesterképzésben szerzett szakképzettség okleveles szerkezet-építőmérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség. Az épület tartószerkezetének és bármely rendszerű alapozásának tervezése, illetve meglévő épület tartószerkezete átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése tekintetében okleveles építészmérnöki szakképzettség birtokában is folytatható. Az építmények gépészeti tervezése szakterületen belül épületgépészeti tevékenységet mesterképzésben vagy alapképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnöki, okl. energetikai mérnöki, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettséggel rendelkező személy folytathat. Anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók - tervezési jogosultsággal végezhető tevékenységi kör esetén alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnök, okl. építőmérnöki, okl. villamosmérnöki, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség szükséges. Az építmények villamosmérnöki tervezése szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség villamosmérnök vagy okl. villamosmérnök, okl. mérnök informatikus, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség a követelmény. A geotechnikai tervezés szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi mérnök (szakirány: bánya- és geotechnikai mérnök) vagy okl.

3 3 földtudományi mérnök, okl. építőmérnöki, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség szükséges. A geodéziai tervezés szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földmérő és földrendező mérnök, okl. földmérő- és térinformatikai mérnök, okl. építőmérnök, illetve az ezekkel egyenértékű szakképzettség a követelmény. Az építmények technológiai tervezése szakterületen belül az építmények mozgó szerkezetei tervezése, azok hajtása és irányítása a felvonó és mozgólépcső kivételével, a dinamikai méretezést igénylő gépalapok tervezése, a gépészeti jellegű egyéb építmények és egyes üzemek technológiai tervezése, és az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azt elősegítő épületgépészeti, gépesítési, mechatronikai, gyártástechnológiai (a továbbiakban együtt: technológiai) tervezése esetén alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú gépészmérnök vagy szakirányú okl. gépészmérnök, illetve az ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges. Az energiaátalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek tervezése, az energiaátviteli, elosztó és szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése, valamint az energiafogyasztó rendszerek, építmények és berendezések tervezéséhez alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség energetikai mérnök vagy okl. energetikai mérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges. Az építésszervezés tervezése, tér és időbeli organizációs tervek, építésgépesítés/építési gépek (nagy és kis gépek) alkalmazásának tervezése, mélyépítés és alapozás, felmenő szerkezetek, speciális igényű szerkezetek, műszaki állapot felmérése után meghatározható bontási technológiák, valamint a speciális technológiák (feszítések, emelések stb.) tervezése területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnöki, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség a követelmény. Az épületfizikai tervezés szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnök, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség az előírás. A közlekedési építmények tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú: építőmérnök vagy okl. építőmérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség a követelmény. A közlekedésmérnöki tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség közlekedésmérnök vagy okl. közlekedésmérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség az előírás. A hírközlési és informatikai tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség mérnök informatikus vagy okl. mérnök informatikus, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges A vízi építmény tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építőmérnöki vagy okl. szerkezet-építőmérnöki, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség az előírás. A bányamérnöki tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: bánya- és geotechnikai) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. bánya- és geotechnikai) mérnöki, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség a követelmény. A gáz- és olajmérnöki tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: olaj- és gázmérnöki) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. olaj- és gázmérnöki), illetve ezzel egyenértékű szakképzettség az előírás.

4 4 A környezetvédelmi célú építmény tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség környezetmérnöki vagy okl. környezetmérnöki, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges. A Jogosultsági rendelet 1. melléklete II/A. része tartalmazza a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeket, az adott szakterület tevékenységi körét, és a szükséges szakképzettség megnevezését, illetve azzal egyenértékűnek tekintendő szakképzettséget. Az építészeti tervezési szakterületen a tevékenység engedélyezéséhez mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség szükséges amelynek az okleveles építészmérnöki, január 1. után megszerzett okleveles építész tervezőművész, az okleveles építész, valamint december 31-éig megszerzett építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai végzettség kiegészítve legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben - az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleménye alapján - kialakított képzési terv alapján szakirányú, november 30-áig megkezdett és december 31-éig megszerzett képzéssel tekinthető szakirányúnak. Megfelelnek mindazok a szakképzettségek is amelyek ezen szakképzettséggel egyenértékűek. Egyenértékűnek kell tekinteni az Európai Bizottság által elfogadott és kihirdetett kölcsönösen elismert építészmérnöki szakképzettségeket. A kölcsönösen elismert szakképzettségeken túlmenően az egyenértékűséget az országos építész kamara által működtetett bizottság állapítja meg abban az esetben ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány nem állapítható meg. Az országos építész kamara által működtetett bizottság elnökét és két tagját az országos építész kamara jelöli. A bizottság tagja még az illetékes miniszter által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a tevékenység engedélyezéséhez táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj építészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök szakképzettség szükséges Szakmai gyakorlat A Jogosultsági rendelet meghatározza a szakmai gyakorlati idő időtartamát, és a szakmai gyakorlati időként igazolható tevékenységet. Építészeti-műszaki tervezői jogosultsághoz a kérelmezőnek a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követően (oklevél birtokában) tervezési gyakorlatot kell igazolnia. Ezt a tevékenységet a kérelmezett szakterületének megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező mellett, társtervezőként folytathatja, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot. A szakmai gyakorlat időtartama a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) esetén 2 év. Ez azonban nem jogosít teljes körű építészetiműszaki tervezési tevékenység folytatására. Ezen gyakorlati időt követő 5 éves tervezési gyakorlat megszerzéséig és a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséig a tervezési jogosultság körében korlátozott tervezési tevékenységi körben lehet a tevékenységet folytatni. A korlátozott tervezési tevékenységi kör az 1. melléklet II/A. fejezete alapján állapítandó meg. Építészeti tervezési szakterületen a korlátozott tevékenységi körben folytatható: építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m 2 szintterület nagyságig, meglévő építmény bővítése maximum 2000 m 2 összes szintterület nagyságig, bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül. A korlátozott tervezés tevékenységi köre nem terjed ki a jogszabállyal védetté nyilvánított építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség,

5 5 műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési tevékenység. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a korlátozott tevékenységi kör 2 hektár terület nagyságig a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése, az önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése, valamint a tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése. Az alapképzésben szerzett szakképzettséggel (korábban főiskolai végzettség) rendelkező személynek a szakképzettség megszerzését követően (oklevél birtokában) 7 év tervezési gyakorlatot kell igazolnia. Ezt a tevékenységet a kérelmezett szakterületének megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező mellett, társtervezőként folytathatja, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása. A vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik, és bonyolítják le. Nem kell jogosultsági vizsgát tenni annak a kérelmezőnek aki építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere az építészeti-műszaki tervezői jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljes körűen megegyezik. Részben kap felmentést a jogosultsági vizsga alól - az országos szakmai kamara főtitkára által hozott döntésben - az a kérelmező aki a kérelemtől eltérő szakmagyakorlási jogosultság, valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere az építészeti-műszaki tervezői jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben egyezik meg. A jogosultsági vizsga díja Ft, amelyből a vizsga általános részének díja Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos. A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. Az általános követelmények keretében a vizsgázónak ismernie kell: a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6 6 az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerkezetét, általános fogalmait,. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, az építményekkel szemben támasztott általános követelményeit, az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, és az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is), a tűzvédelem körében az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció), a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, a minőségirányítás rendszerét, a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat, a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait. A jogosultsági vizsga különös követelményei keretében a vizsgázónak ismernie kell: az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét, a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit, az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat, az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk), az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit, az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeit, a tervezési és tervezői művezetési szerződés tartalmi követelményeit, a kamarai szabályzatokat; A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzékét a szakmai kamaráknak a honlapjukon közzé kell tenni. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. A jogosultsági vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni, amelyet az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakterületek szerinti országos szakmai kamarák és az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői Szakmai továbbképzés Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatását engedélyező döntés határozatlan időre szól. A szakmagyakorlónak azonban az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakmai továbbképzést kell teljesítenie. Minden továbbképzési időszak (öt év) végén a továbbképzési kötelezettséget a szakmagyakorlónak igazolnia kell. A továbbképzési kötelezettség alól

7 7 mentesül a tevékenységet szabad szolgáltatásnyújtás keretében és a tevékenységet eseti engedéllyel folytató szakmagyakorló. A továbbképzéséről a névjegyzéket vezető szerv kérelemre állít ki hatósági bizonyítványt. A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható témakörökből áll. A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, tartalma a építészeti-műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek. A továbbképzési időszak alatt az időigénye legalább 10 és legfeljebb 20 óra. A területi építész kamaráknál építészeti-műszaki tervezési jogosultságot szerzett szakmagyakorlók a kötelező továbbképzést az építészeti-műszaki tervezési tevékenység engedélyezését követő első továbbképzési időszakban, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül teljesítik oly módon, hogy a tanfolyam beszámolóval zárul. Kötelező tanfolyamot szervezhet a építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara. A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet szakmai tanfolyam; szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés; szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként; szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként; szakmai tanulmányúton való részvétel; az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység; szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése; országos tervpályázaton való eredményes részvétel (helyezés, megvétel); a tervtanács által elfogadásra ajánlott és építési engedélyt kapott terv elkészítése. A szabadon választható témakörökben a tevékenységet folytató szakmagyakorlónak az öt éves továbbképzési időszak alatt 20 pontot kell igazolnia. A szabadon válaszható témakörben tanfolyamot a területi szakmai kamarák is szervezhetnek Az építészeti-műszaki tervező feladata Az építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező) feladata a megbízóval megkötött tervezési szerződés alapján a megbízás tárgyát képező építészeti-műszaki tervdokumentáció, kivitelezési dokumentáció szakszerű elkészítése. A tervező készíti el a tervezési programot. A tervezési program fogalmát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. mellékletének szeptember 12-től hatályos rendelkezése adja meg, mely szerint 99. Tervezési program: a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza. A tervező feladata hogy az elvi építési, az építési, a fennmaradási engedély megkérése (bejelentése) előtt a jogszabályban meghatározott esetekben és módon az érdekelt szakhatóságokkal leegyeztesse a tervezett építészeti-műszaki dokumentációt. Köteles biztosítani a tervellenőr számára a kivitelezési tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását. Az Étv. 32/A. -ának szeptember 1-től hatályos rendelkezése szerint, a tervezési tevékenység folytatásához tervezőnek a megbízójával (aki általában az építtető) tervezési szerződést kell kötnie. A tervezési szerződésre a polgári törvénykönyvben szabályozott

8 8 tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tervezőnek a megbízójával a szerződést minden esetben írásban kell megkötni. A tervezési szerződésben társtervező (a szakmai gyakorlat hiányában építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal nem rendelkező tervező), illetve szakági tervező (a megbízott tervezési tevékenységhez szükséges a megbízott tervezőtől eltérő építészeti-műszaki tervezési szakterületi jogosultsággal rendelkező tervező) igénybevételének meghatározott eseteiről és módjáról is rendelkezni kell. A tervezőt a tervezési díj a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg illeti meg, e szabálytól azonban a felek eltérően is rendelkezhetnek. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 9. -a meghatározza a kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó tervezési szerződés kötelező elemeit, melyek a következők a szerződés tárgyában meg kell jelölni a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, a teljesítési határidők (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje, a tervellenőr nyilatkozata alapján a terv átdolgozásának kötelezettsége, a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszáma és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettsége. A tervező tervezői nyilatkozatot készít mind az építési engedélyezési eljáráshoz mind a kivitelezési dokumentáció részeként. A tervezői nyilatkozaton fel kell tüntetnie a szakképesítését, szakmagyakorlási jogosultságát a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) számát. A tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát, az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését. A tervezői nyilatkozatot felelős tervezőnek és a szakági tervezőknek is alá kell írniuk. A tervezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak. A nyilatkozat tartalmazza, hogy az esetleges - a jogszabályokban meghatározottaktól - eltérés engedélyezése szükséges-e. A tervdokumentáció készítése során a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén az a szabványossal legalább egyenértékű, és az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta. A tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. (2) bekezdésében maghatározott országos építési szakmai követelményeknek megfelel. A szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal történő egyeztetés esetén az egyeztetés tartalmáról is nyilatkozni kell. Ezen túlmenően a betervezett építési célú termékeknek - jogszabályban meghatározott esetekben - mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma, az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet. Végül a tervező nyilatkozik arról, hogy a tervezett építmény energetikai követelményeknek való megfeleléséről, és arról, hogy az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette. A kivitelezési dokumentáció részeként a tervező tervezői nyilatkozata tartalmazza a tervezett építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit. A nyilatkozat tartalmazza továbbá a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, az építészeti-

9 9 műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését. A nyilatkozatban a tervező kinyilvánítja, hogy az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak. A tervező kinyilvánítja, hogy a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll. A nyilatkozat tartalmazza továbbá a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, valamint annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni. A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie, és arról évenkénti nyilvántartást kell vezetnie Az építészeti-műszaki tervező felelőssége Az építészeti-műszaki tervező az Étv. 33. rendelkezései felelős az általa készített építészetiműszaki tervek beleértve a kivitelezési terveket is, műszaki tartalmának szakszerűségéért. Felelős a tervek valós állapotnak megfelelő tartalmáért, az építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért. A tervezési tevékenység folytatása során a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok előírásait be kell tartania, melyért felelősséggel tartozik. A tervező felelős továbbá a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. A tervező a kivitelezési tervdokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért is felelősséggel tartozik 1.4. Építészeti-műszaki tervezői névjegyzék vezetése A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény (a továbbiakban:kamarai törvény) rendelkezik mind a területi mérnöki illetve építész kamarák, mind az országos mérnöki, illetve építész kamara feladatairól. A területi kamarák közfeladat ellátás keretében névjegyzéket vezető szervként első fokon engedélyezik az építészeti-műszaki tervezői tevékenység folytatását, és vezetik az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét. Az országos kamarák másodfokon járnak el az építészeti-műszaki tervezői tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben. A területi, illetve országos kamara ezen feladatai körében, továbbá az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékből való törlés, a építészeti-műszaki tervezői jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési

10 10 kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el. A Kamarai törvény a területi, illetve országos kamara titkárára, illetve főtitkárára telepíti a közigazgatási ügyek intézését. A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) rendelkezik az építészeti-műszaki tervezői engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Az engedély megadása iránti kérelmet a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát. A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. Ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, akkor mellékelni kell a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, melynek mértéke Ft. Ha a kérelmező több tevékenység engedélyezését is kéri, minden további kérelem díja Ft. A kérelmezőnek Igazolni kell a szakmai gyakorlatot. A szabad szolgáltatásnyújtás keretében építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató, továbbá a tevékenység folytatására eseti engedélyt kérő, az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével igazolni kell a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. Az a kérelmező aki az adott építészeti-műszaki tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik és saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára kíván építészeti-műszaki tervet elkészíteni, akkor eseti építészeti-műszaki tervezési engedély megadását kell kérelmeznie a szakterület szerinti területi kamara titkáránál. A Kamarai törvény az eseti engedéllyel rendelkező személyt mentesíti a kötelező kamarai tagság kötelezettsége alól. Az eseti tervezői engedély iránti kérelemhez a fentieken túlmenően mellékelni kell az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét igazoló dokumentumokat, a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét. Az eseti engedély egy évig hatályos, amely a tevékenység elvégzésének idejéig, de legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Ha a benyújtott kérelem hiányos, a területi kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívja. A területi kamara titkára az engedélyezési eljárásban az illetékes területi mérnöki, illetve építész kamara elnökségének véleményét beszerzi a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A kérelemről - a benyújtását követő 22 munkanapon belül - hozott helyt adó döntés formája egyszerűsített határozat, amely tartalmazza a kérelmező oklevélének megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, a kérelmezett tervezési szakterületek megnevezését, a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a szakterületet kifejező betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám). A határozatban rendelkezni kell a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatásról. Aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik. A titkárnak a kérelmet el kell utasítania, ha a kérelmező a Jogosultsági rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg. A területi szakmai kamarák a szakmagyakorló kérelmére, a névjegyzékbe feljegyezhetik azt a tervezési részterületet, amelyen a kérelmező kiemelkedő gyakorlatot igazolt. A kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a tevékenységet folytató személy adatait a

11 11 névjegyzékbe felviszi. A névjegyzék a területi kamarák közös, az országos kamara által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzék. A folyamatosan aktualizálásról a szakmagyakorlók adatváltozásainak bejelentése, valamint továbbképzési kötelezettségének igazolása alapján a titkár gondoskodik. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A területi szakmai kamara a gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A Kamarai törvény rendelkezik a névjegyzék adattartalmáról. A tervezői jogosultsággal rendelkező személy családi és utóneve, állampolgárság, elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, ), szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele, és nyilvántartási szám, az országos kamara által működtetett elektronikus internetes nyilvántartáson mindenki számára térítésmentesen hozzáférhető. A névjegyzék ezen adatokon túlmenően tartalmazza a jogosultsággal rendelkező személy következő adatait természetes személyazonosító adatok ( családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), lakóhely, székhely, szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve, szakmai gyakorlat ideje, helye, hatósági igazolvány száma, engedély kiadásának napja, a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója, igazságügyi szakértői igazolvány száma, tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett), fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja, az adatváltozás bejelentésének időpontja, a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany adatait a területi kamarának bejelentheti. Az ilyen tevékenységet folytatókról is nyilvántartást vezethet a kamara, mely tartalmazza a vállalkozás nevét, a vállalkozás székhelyét, a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatait, az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatait, névjegyzéki számát, a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontjáz, cégjegyzékszámát, a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, a nyilvántartásból történő törlés időpontját. A vállalkozás neve, a vállalkozás székhelye, adatai, valamint a vállalkozás az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi. A területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületek a tartószerkezeti tervezés, építmények gépészeti tervezése, építmények villamosmérnöki tervezése, geotechnikai tervezés, geodéziai tervezés, építmények technológiai tervezése, épületfizikai tervezés, sajátos építményfajták (közlekedési, hírközlési, vízi, bányamérnöki, gáz- és olajmérnöki, környezetvédelmi) tervezési szakterülete. A területi építész kamarák hatáskörébe tartozik az építészeti, táj és kertépítészeti tervezési szakterületek. A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt építészeti-műszaki tervezési tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a szüneteltetett építészeti-műszaki tervezési tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi. A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI VALAMI T AZ ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL [104/2006. (IV. 28.) KORM. RE DELET] A rendelet hatálya az alábbi szakmagykorlási

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői

Részletesebben

Tartalom. 1. Tervellenőri jogosultság

Tartalom. 1. Tervellenőri jogosultság Tartalom 1. Tervellenőri jogosultság 1.1. Tervellenőri jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1.Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés 1.2. Tervellenőr

Részletesebben

tervezői tevékenység

tervezői tevékenység 1 A tervezői tevékenység jogszabályai és az MMK új szabályozásának helyzete LAKITELEK 2013. december 10. 2 Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel kapcsolatos előírások 3 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Étv.

Részletesebben

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015.03.05-2015.08.31 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési

Részletesebben

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2013.01.01-103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól A Kormány az

Részletesebben

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről. Általános előírások

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről. Általános előírások Hatályos: 2013.07.19-2013.12.31. 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. A 2011.01.01. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. A 2011.01.01. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék Opten Törvénytár Opten Kft. I. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2013.01.01-2013.12.31. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól

Részletesebben

Tartalom. 1. Energetikai tanúsítói jogosultság

Tartalom. 1. Energetikai tanúsítói jogosultság Tartalom 1. Energetikai tanúsítói jogosultság 1.1. Energetikai tanúsítói jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés

Részletesebben

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám: Lakás címe:... Értesítési cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:...

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám: Lakás címe:... Értesítési cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:... A mérnöki kamara tölti ki Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara Debrecen, Arany János u. 45. Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM A MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉSI, ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI

Részletesebben

Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága

Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Takács Zsuzsanna, titkár KEM Mérnöki és Építész Kamara Tatabánya, 2011. október 19. Akiben zűrzavar van, az zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend

Részletesebben

TERVEZŐI NYILATKOZAT

TERVEZŐI NYILATKOZAT TERVEZŐI NYILATKOZAT ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ 1. Az építtető(k) neve (megnevezése) és címe (székhelye): a). b). 2. A tervezők adatai: a) felelős tervező neve, címe, jogosultsági száma: b) szakági

Részletesebben

Tartalom. 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság

Tartalom. 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság Tartalom 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság 1.1. Beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásának feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. oldal 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2011.01.01-2013.12.31. 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A Kormány

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Tartalom. 1.1. Építési műszaki ellenőri jogosultság megszerzésének feltételei

Tartalom. 1.1. Építési műszaki ellenőri jogosultság megszerzésének feltételei Tartalom 1. Építési műszaki ellenőri jogosultság 1.1. Építési műszaki ellenőri jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította 2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) A 2013. 01. 01-től hatályba lépő rendelkezések

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Tartalom. 1.1. Felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzésének feltételei

Tartalom. 1.1. Felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzésének feltételei Tartalom 1. Felelős műszaki vezetői jogosultság 1.1. Felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT A szabályzatot a MÉK küldöttgyűlése 2007. április 27-i ülésén elfogadta Megjegyzés: A szabályzat szövege mellett a könnyebb kezelhetőség érdekében a hatályos

Részletesebben

I. A jogosultság megállapításának szabályai

I. A jogosultság megállapításának szabályai 4 I. A jogosultság megállapításának szabályai I.1 104/2006. (IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

Részletesebben

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZEREPE A SZAKMAGYAKORLÁSBAN. Szőllőssy Gábor főtitkár

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZEREPE A SZAKMAGYAKORLÁSBAN. Szőllőssy Gábor főtitkár A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZEREPE A SZAKMAGYAKORLÁSBAN Szőllőssy Gábor főtitkár Az előadás vázlata 1. A kamarai gondolat története 2. A kamara feladatai és szervezete 3. A kamarai jogosultsági rendszer 4.

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A

Részletesebben

A Kormány.../2006. (...) Korm. r e n d e l e t e a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A Kormány az épített környezet

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

(a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem

(a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem (a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem Alulírott/...(név)...(cím)...(tel.)...(név)...(cím)...(tel.)...(név)...(cím)...(tel.) építésügyi

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról

Részletesebben

A Kormány.... rendelete

A Kormány.... rendelete A Kormány... rendelete az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet és a településtervezési

Részletesebben

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra)

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra) 2. A vizsgázó tervellenőr ismerje: a) a tervellenőri jogosultság feltételrendszerét, b) a tervellenőr feladatát, a tevékenység ellátásának összeférhetetlenségi szabályait, c) az etikai-fegyelmi szabályokat,

Részletesebben

Igazságügyi szakértők jogi oktatása

Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet

161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet Hatályos: 2013.01.01-161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről A Kormány a

Részletesebben

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. ELŐADÁS VÁZLAT I. rész:

Részletesebben

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám:... Postai cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:... E-mail cím:...

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám:... Postai cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:... E-mail cím:... A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a szakmagyakorlással összefüggő kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Szabványos játszószerek halmaza = játszótér??? Játszótér = a zöldfelület játszószerekkel

Részletesebben

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK Mit ellenőriz az Építésfelügyeleti hatóság? Hatóságok Építésigazgatás (általános építmények) Első fokú hatóságok Járási székhely Járási (kerületi) Hivatal jegyzője (198) (38+21) Általános építésügyi hatósági

Részletesebben

A) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételre vonatkozó szabályok

A) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételre vonatkozó szabályok TÁJÉKOZTATÓ TERMÉSZETES SZEMÉLY IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELI, ILLETVE SZAKTERÜLET KITERJESZTÉSE IRÁNTI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL A) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételre

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Itt az egészségügyet részletesen szabályozó törvényből két területet emelünk ki, az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE 2011. 2 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARÁZAT 1. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY 2. A

Részletesebben

Tervezet. a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. ( XII.23.) Korm. rendelet módosításáról

Tervezet. a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. ( XII.23.) Korm. rendelet módosításáról 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/472/2008. Tervezet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. ( XII.23.) Korm. rendelet módosításáról

Részletesebben

Felelős műszaki vezető

Felelős műszaki vezető Felelős műszaki vezető A felelős műszaki vezető irányítja az építési munkahelyen a kivitelezést. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

I. Az egyes építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokhoz a kérelem nyomtatványon kívül előírt mellékletek

I. Az egyes építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokhoz a kérelem nyomtatványon kívül előírt mellékletek I. Az egyes építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokhoz a kérelem nyomtatványon kívül előírt mellékletek Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz a kérelem nyomtatványon

Részletesebben

b) az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek, dokumentációjának elıkészítésére,

b) az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek, dokumentációjának elıkészítésére, 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrıl A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f) és

Részletesebben

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrıl. Általános elıírások

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrıl. Általános elıírások A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrıl A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérıl

Részletesebben

Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Szakterület

Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Szakterület 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Szakterület MEGJELENT a földművelésügyi miniszter 73/2015. (XI. 6.) FM rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI TÁJÉKOZTATÁS

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI TÁJÉKOZTATÁS Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai

Részletesebben

HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA

HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA TÁRSASHÁZKEZELŐI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE 1. Az ügy rövid leírása A társasházkezelői tevékenység olyan, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

Részletesebben

291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről

291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék A rendelet hatálya

Részletesebben

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről Hatályos: 2017.01.01-155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1a)

Részletesebben

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Prs ggyulés Hivatal a

Prs ggyulés Hivatal a ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Prs ggyulés Hivatal a tí, Yiyti. an : '96`311,,211 Módosító javasla t Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részér e kétastts 2009 MÁJ 1 8. Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. ELŐTERJESZTÉS a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. a főépítészi tevékenységről. A rendelet alkalmazási köre. A főépítészi rendszer, az állami főépítészek kijelölése

190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. a főépítészi tevékenységről. A rendelet alkalmazási köre. A főépítészi rendszer, az állami főépítészek kijelölése Hatályos: 2011. január 1-től 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés b)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 27., csütörtök. 51. szám. Ára: 3475, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 27., csütörtök. 51. szám. Ára: 3475, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 27., csütörtök 51. szám Ára: 3475, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. március 27., csütörtök 51. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Magyar Építész Kamara

Magyar Építész Kamara Jogszabályok Figyelem! Számos jogszabály megváltozott 2011. január 1. hatállyal. Egyes jogszabályoknál a legutolsó módosítás hatályának kezdetét zárójelben jeleztük. 1. Alapvetõ elõírások 1995. évi LIII.

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

Melyek a vizsgák, valamint a továbbképzések kapcsán ismert fontos határidők?

Melyek a vizsgák, valamint a továbbképzések kapcsán ismert fontos határidők? Melyek a legfontosabb kapcsolódó jogszabályok? Ki lehet energetikai auditor? Ki lehet energetikai szakreferens? Melyek a vizsgák, valamint a továbbképzések kapcsán ismert fontos határidők? A regisztrációs

Részletesebben

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám:... Lakás címe:... Postai cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:... cím:...

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám:... Lakás címe:... Postai cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:...  cím:... A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: HBM MK Iktató szám:.-i.4.-09- /200... KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

A Korlátozott szakterület Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni megnevezése, jelölése ÉKE

A Korlátozott szakterület Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni megnevezése, jelölése ÉKE 2. melléklet a.../.... (........) Korm. rendelethez I. Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építészeti tervezési jogosultságok és a hozzájuk tartozó építészeti-műszaki

Részletesebben

1 / 52 2013.07.16. 13:26

1 / 52 2013.07.16. 13:26 MHK Jogszabály szolgáltatás http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=161886.245196 1 / 52 2013.07.16. 13:26 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási

Részletesebben

Dr. Gáts Andrea. 2014 A kamarai kötelező továbbképzési rendszer átfogó reformjának éve

Dr. Gáts Andrea. 2014 A kamarai kötelező továbbképzési rendszer átfogó reformjának éve Dr. Gáts Andrea 2014 A kamarai kötelező továbbképzési rendszer átfogó reformjának éve Kihirdették az új Szakmagyakorlási Kódex első, soron kívüli módosításának szabályait: az egyik legnagyobb változás

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

XV. Nukleáris Technikai Szimpózium december Hullán Szabolcs

XV. Nukleáris Technikai Szimpózium december Hullán Szabolcs A 184/2016 (VII.13.) Korm. rendelet (Az Atv. hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos műszaki szakértői, tervezői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői szakmagyakorlásra alkalmasság

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Hatályos:2011.01.01-255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 2016.01.01 11 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

Részletesebben

27. AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI...

27. AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI... Tartalomjegyzék 27. AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI... 3 27.1. Az építtető... 3 27.1.1. Meghatározása... 3 27.1.2. Felelőssége... 3 27.1.3. A kivitelezővel közös felelőssége... 4 27.1.4. Feladata... 4 27.1.5.

Részletesebben

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről Hatály: 2017.I.1. - 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1a)

Részletesebben

2014. május 20. ügyvéd, jogalkotási szakjogász. dr.gatsandrea.ugyved@t-online.hu

2014. május 20. ügyvéd, jogalkotási szakjogász. dr.gatsandrea.ugyved@t-online.hu 2014. május 20. Előadás helyszíne: Előadó: Hotel Famulus - Győr Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász dr.gatsandrea.ugyved@t-online.hu Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási

Részletesebben

- aktív tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara

- aktív tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 1135 B u d a p e s t, Szegedi út 37-39. Telefon: 00-(36)-1-220-5690 FAX: 00-(36)-1-220-8921. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ELŐZETES BEJELENTÉSE

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ELŐZETES BEJELENTÉSE A bejelentési adatszolgáltatást nyomtatott betűkkel, olvashatóan kérjük kitölteni. AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ELŐZETES BEJELENTÉSE Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről KIVONAT Lezárva 2014. június 27. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet hatálya

Részletesebben

Tartalom. Tartalom Általános rendelkezések Jelentkezés az alapismereti oktatásra és a vizsgára Vizsgabizottság...

Tartalom. Tartalom Általános rendelkezések Jelentkezés az alapismereti oktatásra és a vizsgára Vizsgabizottság... Tartalom Tartalom... 1 Általános rendelkezések... 2 Jelentkezés az alapismereti oktatásra és a vizsgára... 3 Vizsgabizottság... 4 A vizsga lefolytatása... 4 Jegyzőkönyv... 4 Tanúsítvány... 4 Díj... 5 Hatálybalépés...

Részletesebben

Netes tájékoztató RÉSZLETES Készítette: Zubor András Pál 16/03/10 4.0v

Netes tájékoztató RÉSZLETES Készítette: Zubor András Pál 16/03/10 4.0v Az energetikai auditálásra jogosultak regisztrációs eljárásával kapcsolatos kérdések (részletes információk) Hol találhatók meg a regisztrációs eljárással kapcsolatos fontosabb jogszabályok? Ki jogosult

Részletesebben

A Kormány 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

A Kormány 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 119. szám 64089 (13) Az R2. 22. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképesítésekkel összefüggő feladatai keretében) b) kiadásra

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Hatályos: 2015.03.12-266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

Részletesebben

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki Pályázati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége pályázatot hirdet megyei Szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történő felvételre 1. A pályázati kiírás célja:

Részletesebben

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

Részletesebben

Az Országos szakértői névjegyzék elektronikus felületének kezelése. felhasználói leírás

Az Országos szakértői névjegyzék elektronikus felületének kezelése. felhasználói leírás Az Országos szakértői névjegyzék elektronikus felületének kezelése felhasználói leírás Tartalom 1. Belépés a felületre... 2 2. Adatok módosítása... 2 2.1. Helyes személyi adatok, végzettség és elvégzett

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala >>>1145 Budapest, Pétervárad utca 2. SZMSZ BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA Városépítési Osztály

Részletesebben

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mentori szabályzata. A kamara küldöttgyűlése elfogadta december 4-én. Hatályba lép február 1-jén.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mentori szabályzata. A kamara küldöttgyűlése elfogadta december 4-én. Hatályba lép február 1-jén. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mentori szabályzata A kamara küldöttgyűlése elfogadta 2004. december 4-én. Hatályba lép 2005. február 1-jén. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) küldöttgyűlése

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó)

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) Polgármesteri fejléc MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről építész (Cím) mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között,

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A

Részletesebben