Az intézmény általános adatai

Átírás

1 - 1 - Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény általános adatai Neve: Kiskunhalasi Bóbita Óvoda Címe: 6400 Kiskunhalas, Kuruc vitézek tere 17. Az intézmény alap és speciális feladatai: az intézmény alapfeladata biztosítani az óvodai nevelést-oktatást, ennek keretében felkészíteni a gyermekeket az általános iskolára, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, német nemzetiségi óvodai nevelés, cigány/roma nemzetiségi óvodai nevelés Óvodai integrációs fejlesztő felkészítő személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatás, óvodai intézményi gyermekétkeztetés munkahelyi vendéglátás, közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység intézményi vagyon működtetése. Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény alapítójának neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Kiskunhalas Város Önkormányzati Képviselő-testülete. Az intézmény gazdálkodási formája: önálló működő költségvetési szerv. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ktv (1) az SzMSz-t az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el

2 Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű jogszabályok 3/2002. (II.15.) OM rendelet minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről évi LXVIII. tv. A közoktatásról évi LXXIX. tv. A közoktatásról évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 11/1994.(VI. 8.) MKM. rendelet módosítása a 30/2004. (10.8.) OM rendelettel a nevelési-oktatási intézmények működéséről Országos Óvodai Nevelési Alapprogram (OAP) 137/1996. (VII.28.) kormányrendelet 37/2001. (X. 12.) OM rendelet A gyermekvédelemről szóló évi XXXI. Törvény 1/2000.(I.7.) SzCSM. rendelet 5/B.. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. Alapító okirat Pedagógiai Program - 3 -

3 Hatálybalépés, kiterjedés köre Az SzMSz a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SzMSz kiterjed Óvodába járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire a nevelőtestületre az intézményvezetőre, általános helyettesre, vezető-helyettesekre, tagintézmény vezetőre, intézményegység vezetőre, bölcsőde szakmai vezetőjére. a nevelő-oktató munkát segítőkre egyéb munkakörben dolgozókra - 4 -

4 1. Az intézmény működésének szabályai 1.1 Általános szabályok A 178/2009. Kth. számú Alapító okirat tartalmazza az intézmény nevét, feladatait, a feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet. Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását. Ezt az összeget a költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt nem lehet az intézménytől elvonni. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők illetőleg a képviselők a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézményben dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete szerint kell meghatározni

5 Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. alkalmazottak adatai gyermekek adatai Az adatok továbbíthatók a fenntartó (önkormányzat), bíróság, rendőrség, ügyészség részére. Az intézményben a nevelő és oktató munka PedagógiaiProgram, szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. A dokumentum elérhető a nevelői szobában, és a csoportvezető óvodapedagógusoknál. Kérdéseiket feltehetik a szülők a szülői értekezleteken, nyíltnapokon vagy az erre a célra összehívott fórumokon. Programok tartalmazzák: azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kisebbségi kultúrának és nyelvének ápolását (a szülők igénye alapján) 1.2. Az intézmény munkarendje A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az intézmény a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülők az adott év február 15-ig írásban értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülők kérésére a gyermekeket az erre kijelölt másik intézményben kell elhelyezni A nevelési év rendjében kell meghatározni a nevelésnélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, az ünnepek megünneplésének időpontját, nevelőtestületi értekezletek időpontját. A nevelésnélküli munkanapok egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatják meg

6 A nevelésnélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermek felügyeletéről Az intézmény 5 napos /hétfőtől-péntekig/ munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6-tól 18 óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel illetőleg Befejezéssel. A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni Az intézmény alkalmazottainak munkarendjét az éves pedagógiai munkaterv melléklete tartalmazza. 2. Az intézmény működésével kapcsolatos általános tudnivalók Az óvoda 2,5 éves kortól az iskolai beváláshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodába a gyermek a 2,5 életévének betöltése után nevelési év folyamán a gyermek bármikor felvehető. Az óvodalátogatásra kötelezett 5. életévüket adott év aug. 31-ig betöltött gyermekek esetében, a kötelező felvételt biztosító intézmény vezetője a fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján, értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha gyermeket az óvodába nem íratták be. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését integráltan biztosítja az intézmény. 2.1 A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni Nevelési év alatt az óvodába járásra kötelezett gyermek hiányzását az óvodavezető engedélyezheti

7 Megszűnik az óvodai elhelyezés (óvodába járásra kötelezett kivételével), ha gyermek igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt 2 alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményére Térítési díjak befizetése, visszafizetése A befizetés minden hónap első felében történik. A befizetés pontos dátumát az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni. Pótbefizetés nincs. Aki gyermeknevelési támogatást kap, 3 gyermeket vagy tartósan beteg gyermeket nevel, ingyenes étkezésben részesül. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig, telefonon vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt Vezetői feladatok ellátása Az intézményvezető az SzMSz-ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének, tagintézmény, intézményegység vezetőjének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Az intézményben a mindenkori, megbízott óvodapedagógus köteles ellátni a helyettesítést. A vezetők benn tartózkodási rendjét az éves munkatervben kell meghatározni

8 2.4. Az intézmény feladata a gyermek tanköteles életkorba lépésekor Igazolja, hogy az óvodás gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét. Javasolja a gyermek szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét, annak megállapítása céljából, hogy sajátos iskolai nevelésben és oktatásban kell részt vennie, illetve elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a Nevelési Tanácsadóba. A szülő kérésére fejlesztési javaslatot ad ki az óvodapedagógus.. 11/1994 MKM rend 206B (1) bekezdésének módosítása alapján Az intézmény egészségvédelmi szabálya Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.). Az intézményben megbetegedő gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvodapedagógusnak, gondozónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az intézményt teljes gyógyulásáig nem látogathatja

9 A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet az intézménybe. Fertőző gyermekbetegség esetén a szülőnek az intézményt azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. Az intézmény konyhájában egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy tartózkodhat. Az intézményen belül szeszesitalt fogyasztani és dohányozni tilos Az intézmény épületében a dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a szülők és a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az intézmény helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az óvodai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. Az intézmény dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivéve az intézmény által szervezett vásár alkalmával.) Reklám tevékenységről MKM 2008.évi 95 sz.(06.28.) 2008 évi XLVIII törvény rendelkezik Intézményi védő, óvó előírások A balesetek megelőzése érdekében a gyermekek a mindennapi nevelő oktató munka során kapnak tájékoztatást életkoruknak megfelelően a balesetveszélyes helyzetekről. Az intézmény épülete, tárgyai balesetmentesek legyenek

10 A tornaeszközök használata csak óvodapedagógus felügyelete mellett történhet. Az udvari játékeszközök mérete, kiképzése mindenkor feleljen meg a gyermekek testi fejlettségének (mászókák, csúszdamagasság, stb.). Felügyelet nélkül a mozgó udvari játékokat a gyermekek nem használhatják (forgóhinta, hinta, mókuskerék, stb.). Az intézmény belső takarítása során a dajkák ügyeljenek a takarítási eszközök gondos elrakására, tárolásuk a gyermekek számára nem elérhető helyen történjen. Az udvar folyamatos, rendszeres feltakarítása során csökkenjen a balesetveszély (ágak, gallyak eltakarítása, gödrök feltöltése, stb.). Baleset esetén a törvényben előírt formanyomtatványt ki kell tölteni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet ki kell vizsgálni, szükség esetén a Szülői Közösség bevonásával fel kell tárni a baleset okát. Balesetről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a szülőnek és a fenntartónak Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén az SzMSz-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről rendkívüli jelentésben értesíti a vezető a fenntartót. Bombariadó esetén a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyni az épületet és a gyermekeket az időjárástól függően szabadban vagy védett helyen kell elhelyezni

11 3. Az intézményvezetés szerkezete, helyettesítés rendje Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Intézményvezető-helyettesek, intézményegység vezető, tagintézmény Vezető, bölcsőde szakmai vezetője.. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével valósul meg.(11/1994 MKM rend.(vi.(.) 4. (1) bekezdés d pontja alapján. Kapcsolattartás formái: az intézményvezetőség ülései különböző értekezletek, megbeszélések Gazdasági vezető Ügyintéző Az intézmény vezetősége, tanácskozó és határozathozó szerve Intézményvezető Intézményegység vezető Tagintézmény-vezető Intézményvezető-helyettesek Bölcsőde szakmai vezetője Munkaközösség vezetők Közalkalmazotti Tanács Nevelőtestület

12 3.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki egyszemélyi felelős. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Feladatai: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért a felettes szervek valamint a Közalkalmazotti Tanács, Szülői Közösség informálása. a Közalkalmazotti Szabályzat és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan betartása és betartatása. Feladatainak csoportosítása pedagógiai munkaügyi gazdálkodási tanügy-igazgatási Koordináló tevékenysége: Polgármesteri Hivatallal Gazdálkodást segítő intézménnyel (KIGSZ) Nevelési Tanácsadóval, szakértői bizottságokkal Szakmai szervezetekkel Halasi Többcélú Kistérségi Társulással - 13

13 3.2.A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése : az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén mindenkori általános vezető helyettes helyettesíti. Az intézményvezető hosszantartó távolléte esetén (1 év ) a teljes vezetői jogkör gyakorlására kap felhatalmazást, amelyet a fenntartó név szerint határoz meg. Az intézmény vezető rövid távollét esetén ( l évnél rövidebb időszak) - teljes anyagi felelősséggel tartozik a gazdálkodásért, - fegyelmi eljárást nem indíthat - munkáltatói jogkört nem gyakorolhat Az általános vezető helyette akadályoztatása esetén a következő sorrend áll fenn, a rövid távollét esetén ( 1 évnél rövidebb időszak): 1./ Kuruc v. téri intézmény helyettese 2./ Bajza u. tagintézmény vezetője A fent felsorolt sorrendben a tagóvoda vezetőket a következő intézkedési jogkörök gyakorlására jogosult: -teljes anyagi felelősséggel tartozik a gazdálkodásért -fegyelmi eljárást nem indíthat -munkáltatói jogkört nem gyakorolhat A tagintézmény vezetők helyettese: a tagintézmény vezetőt óvodapedagógusi beosztású munkatárs helyettesíti rövid távollét esetén (l évnél rövidebb időszak ) Az intézményigazgatóság rendszeresen kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény igazgatóság megbeszéléseit az intézményvezető vezeti

14 3.3 Szakmai munkaközösségek munkaközösségek a tervező, szervező, elemző, értékelő tevékenységben vesznek részt. A munkaközösségek egyeztetik, összehangolják éves terveiket Házi bemutatókat szerveznek Kutatásokban, kísérletekben segítési, megvalósítási, értékelési feladatot látnak el. Munkaközösségi tagok ön- és továbbképzésén vesznek részt. 3.4 A nevelőtestület jogai és kötelezettségei A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési és oktatási ügyekben, valamint a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, intézmény vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai kérdésekben, egyéb ügyekben pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása a nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése a nevelési oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása jogszabályban meghatározott más ügyek

15 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásánál. - 16

16 3.5 Az intézményi alkalmazottak feladatait a melléklet tartalmazza óvodapedagógus 38 fő fejlesztő pedagógus 1 fő úszó oktató 1 fő gyógypedagógus 1 fő dajka 17 fő ügyintéző 1 fő egyéb munkakör 1 fő 4. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje Az intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményegység vezető a helyettesek, és a bölcsőde szakmai vezetője az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az éves munkatervben jelenik meg. Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörökkel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, és minőségére a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre meghatározott szempont szerinti ellenőrzés spontán, alkalomszerű ellenőrzés: (a napi problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérése érdekében)

17 Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni, az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. 5. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés elbírálási szempontjai 5.1. Általános szempontok Pedagógus nevelő munkáját a gyermekekre irányította-e, tudatos tevékenységét kimagaslóan végzi-e? Hivatástudattal rendelkezik-e, s azt kiemelkedően lehet-e érzékelni viselkedésében, munkához való viszonyában? Pályázatok írásában aktívan folyamatosan részt vesz-e? Differenciált egyéni bánásmód alkalmazását kimagaslóan érvényesíti-e? Úgy, mint tehetséggondozásban, mint felzárkóztatásban? Az új pedagógiai irányzatok és programok iránt fogékony, új elfogadására képes-e? Szülőkkel olyan kapcsolatot alakít-e ki, amely elősegíti a pozitív együttműködést intézményi közösségen belül? 5.2. Szakmai és magatartásbeli szempontok: Az pedagógus minőségi munkájának alapvető tényezői: gyermekközpontú pedagógiai szemléletmód, kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, munkatársakkal (beleértve a technikai dolgozókat és az óvodavezetőt is), magas fokú tolerancia és empátiakészség, szakmai igényesség, folyamatos önképzés, tájékozottság a különféle szakirodalmakban, rendszeres részvétel továbbképzéseken, -18

18 emberi és szakmai segítségnyújtás az arra rászoruló munkatársak és szülők részére A minőségi munkának szerves kiegészítő eleme a többletmunka vállalása is, így pl. a nehezen kezelhető, magatartászavaros, enyhén fogyatékos (testi és szellemi) gyermekekkel kapcsolatos nevelési feladatok önkéntes vállalása aktív közreműködés különféle pályázatok kidolgozásában, külső felkérésre bemutató foglalkozások vállalása, a gyermekek intézményen kívüli sporttevékenységében való részvétel (pl. úszás, külön torna). 6. Az intézményi hagyományok ápolása 6.1 Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: Közös ünnepek: Őszi vásár, szüreti mulatság, táncház Télűző, tavaszhívó ünnepünk a farsang Pünkösd Gyermeknap Testvér-csoportok ünnepei: Mikulás Lucázás Karácsony Komatál küldés Búcsúzó

19 Csoporton belüli ünnepek: Március 15. Húsvét Anyák napja Gyerekek születés és névnapjai Beteg társaiknak rajzok küldése 6.2 Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok Nevelési értekezletek Szakmai napok szervezése Házi bemutatók szervezése Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása Dajkák képzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról Pályakezdők ill. újonnan belépő dolgozók bemutatása, segítése Távozó, nyugdíjba menő búcsúztatása Név- és születésnapok összevont megünneplése 7. A szülők és az intézményi nevelők kapcsolattartásának rendszere A szülők az intézményben a KTV-ben meghatározott jogaik és kötelezettségeik teljesítésének érdekében közösséget hozhatnak létre. A Szülői Közösség működési rendjéről saját maga dönt. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Évente egy alkalommal a szülői választmányt az intézményvezető hívja össze és tájékoztatja az intézmény munkájáról és feladatairól

20 A szülőket érintő fizetési kötelezettségek esetén a szülők írásos beleegyezése szükséges.(11/1994. MKM rendelet 3. (2) bekezdésének módosítása) A csoportok Szülői Közösségének tevékenységét a csoportban dolgozó gondozónők, óvodapedagógusok segítik. Véleményeiket, állásfoglalásukat, javaslataikat az SzK elnök vagy óvodapedagógusok közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőihez. A szülők, és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: nyíltnapok, játszó- és munkadélutánok családlátogatások gyermekvédelmi intézkedések fogadóórák szülői értekezletek nyilvános ünnepélyek faliújságra kifüggesztett információk (a foglalkozások anyagai, intézményi hírek) szülők képviseletének részvétele a nevelési értekezleteken 8. Az intézmény társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a bölcsőde, óvodák vezetőjével és az általános iskolák igazgatóival, illetőleg az érintett alkalmazottakkal. A német és cigány kisebbségi önkormányzatokkal. A Halasi Többcélú Kistérségi Társulással. Megállapodás alapján az intézmény részt vesz a város éves közművelődési programjának kidolgozásában, az óvodáskorú gyermekek részére szervezendő programajánlattal

21 Az intézmény a mindenkori gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal, Nevelési Tanácsadóval. A csoportvezető óvodapedagógusok az óvoda orvosokkal, védőnőkkel tartják a kapcsolatot, A 26/1997.(ix.3.) NM rendelet alapján. Szükség szerint személyesen vagy írásban történik a megkeresés.

22 10. Melléklet 1. sz. A nevelőtestület működésére és a szakmai munkaközösségre vonatkozó általános szabályok. 2. sz. Ügyviteli és Iratkezelési Szabályzat 3. sz. Együttműködési megállapodás a Költségvetési Intézmények Gazdasági Szervezetével 4. sz. Munkaköri leírások

23 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS ADATAI... 1 HATÁLYBALÉPÉS, KITERJEDÉS KÖRE AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE VEZETŐI FELADATOK ELLÁTÁSA AZ INTÉZMÉNY FELADATA A GYERMEK TANKÖTELES ÉLETKORBA LÉPÉSEKOR AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYA AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS SZERKEZETE AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTESEK, TAGINTÉZMÉNY- VEZETŐ ÉS INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐ SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A NEVELŐTESTÜLET JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTJAI ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK SZAKMAI ÉS MAGATARTÁS BELI SZEMPONTOK TÖBBLETMUNKA VÁLLALÁSA AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA GYERMEKKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK NEVELŐKKEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK A SZÜLŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KÖRNYEZETÉVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZMSZ-E MELLÉKLETEK 27

24 Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el a jelzet közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti a íródott SZMSZ. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: fenntartó, nevelőtestület, intézmény vezetője, szülői szervezet vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, SZMSZ mellékletek, intézmény vezetői urasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatokat utasításokat az intézmény vezetője az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. Külön dokumentumokban található az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata.

25 Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok (intézmény vezetői utasítások): dolgozók munkaköri leírása belső ellenőrzési szabályzat iratkezelési-tárolási szabályzat házirend kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés Az SZMSZ-ben alaptevékenységre vonatkozó, működésre vonatkozó jogszabályok: 1. Alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX törv. Az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 20/1997.(febr.13.)korm.r. A gyermekek védelméről szóló évi XXXI törv. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11./1994.(június 8.) MKM r. 2. A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: A közoktatásról szóló törv. Végrehajtására kiadott többször módosított 20/1997.(febr.13.)korm.r. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXII. Törv. Az évi XXXIII.törv. végrehajtására kiadott 138/1992.(10.08.)korm.r.