Vas Megyei Igazgatósága VAS MEGYE AGRÁRGAZDASÁGA 2013

Átírás

1 Vas Megyei Igazgatósága VAS MEGYE AGRÁRGAZDASÁGA

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megye adottságai... 3 Támogatás-igénylések... 5 Szántóföldi növénytermesztés... 8 Szőlő- és gyümölcstermesztés Dísznövénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Szakképzés

3 Bevezetés Az 1970-es években a Római Klub kidolgozta a világgazdaság fejlődési modelljét. A jövőben az életszínvonal fenyegető zuhanását vetítették előre azzal összefüggésben, hogy a népesség és a termelés beleütközik a Föld és a természeti környezet lehetőségeinek határaiba. Az elméletet azóta sok bírálat érte. Az akkor rendelkezésre álló adatokból határozták meg a Föld tartalékait, nyersanyagait. Időközben újabb és újabb kőolaj és földgázmezőket tártak fel, fejlődött a technika és a technológia, a gazdaság, ha megtorpanásokkal is, de növekszik. Ennek ellenére a Római Klub megállapításai sok tekintetben időszerűek. A világ fenntartható fejlődését sok minden veszélyezteti. A népesség a modern születésszabályozás ellenére rohamosan nő és olyan új veszélyek jelentek meg, amire a 70-es években még nem is gondolhattak. A tudósok által megfogalmazott fenntartható gazdasági növekedés korlátait nem ismerjük. Azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy az emberiség fennmaradásának kulcstényezője az élelmiszerek (és egyéb más nyersanyagok) megfelelő minőségű és mennyiségű biztosítása. Ebben az agrárgazdaságnak kulcsszerepe van, ami a jövőben egyre inkább felértékeli az ágazatot. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, hogy a GDP-hez való viszonylag szerény hozzájáruláson messze túlmutat az agrárium jelentősége. A megye adottságai A megye természetföldrajzi viszonyai sokszínűek, változatosak. A megye észak-keleti részét elfoglaló termékeny Kisalföldi tájtól, valamint Rába völgyétől kezdődően a rosszabb termőhelyi adottságokat jelentő dombvidéktől (Vas-Zalai hegyhát) egészen a középhegységig (Kőszegi-hegység) - ahol elsősorban erdők díszlenek - sok minden előfordul. Klimatikus szempontból az országos átlagnál humidabb terület, ami a klímaváltozás miatti, elsősorban a vegetációs időszakot érintő aszályosság növekedése miatt kedvező. A legnagyobb folyón a Rábán kívül, nagyszámú állandó, illetve időszakos természetes vízfolyás is található a területen. A tudósok és politikusok által sokszor emlegetett fenntartható fejődést mind a természeti adottságokra, mind a folyamatokra értelmeznünk kell. A megye természeti adottságai az agrárgazdálkodás számára alapvetően kedvezőek, a fenntartható fejlődés lehetősége gondos gazdálkodással a megye területén adott. Vas megye földterülete évi statisztika alapján összesen hektár volt, ebből termőterület hektár (1. táblázat). A terület nagy része szántóként kerül hasznosításra, melynek nagysága 2000 óta folyamatosan csökken. A tendenciának látszólag ellentmond, hogy a korábbi évekhez képest 2013-ban nagyobb területre adtak be a gazdálkodók támogatásigénylést, de ezek a területek eddig is művelésben tartott területek voltak, amelyek azonban méretüknél fogva nem érték el a támogatási alsó határt (1 ha). Nem csak a szántóterületekre, hanem minden hasznosítási irányra igaz az erdő és a halastó kivételével hogy csökken a terület. A gyepterületek csökkenése az állatállomány csökkenésével hozható összefüggésbe, a szőlőterületek csökkenésének oka pedig nagyrészt a piaci helyzet bizonytalanná válásában, illetve az újratelepítési jogok engedélyeztetésében rejlik. A terület csökkenések okaként jelentkeznek ami egyébként gazdasági szempontból örvendetes - a zöldmezős beruházások. Az így kieső területek egy része a mezőgazdasági termelésből is kiesik (útépítések, ipartelepek létesítése). Egy nagyobb részük azonban csak más művelési ágba kerül át (erdőtelepítések, gyepterületek feltörése). 3

4 A földterület művelési ág szerint, május 31. [hektár] 1. táblázat Művelési ág Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Összesen *forrás: KSH A termőterületet vállalkozás műveli (2. táblázat), melyek nagy része egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozások között szerepelnek az őstermelők is. A megyében kiadott őstermelői igazolványokból igazolványt már nem használ a birtokosa, tehát az aktív egyéni vállalkozások száma alacsonyabb. Vállalkozások megoszlása működési forma szerint 2. táblázat Ebből Gazdasági ág Összesen egyéni kft. rt. szövetkezet bt. gazdaság Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH A használt földterület mérete alapján a gazdaságok erős szórást mutatnak. A megyében az átlagos birtokméret 39,25 ha (támogatásigénylés adatai alapján). Gazdasági társaságok esetében a ha közötti terület a jellemző. Egyéni gazdaságok esetében a jellemzően használt földterület ha között van. Az országos adattól némileg eltér Vas megyében a gazdaságok megoszlása, az aprófalvas településszerkezet és az őstermelők - a lakosság lélekszámához viszonyított - magas száma miatt az átlagosan használt földterület nagysága 5-10 ha. A megyében jelenleg mintegy 4500 érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodó van, de ez a szám az érvényesítések elhúzódása miatt folyamatosan növekszik. A gazdálkodóknál közel 8000 őstermelői igazolvány van kinn, melyeknek cseréje és érvényesítése egész évre elhúzódó feladat. A termelők között a megyében 530 családi gazdaság van, az általuk használt földterület ha. A mintegy tízezer gazdaság 3134 főt foglalkoztatott 2011-ben (3. táblázat). Ez a szám nem tartalmazza az idénymunkások számát és a ledolgozott munkaidőt, valamint a segítő 4

5 családtagok számát sem. Az őstermelők jelentős része nem főállású, tevékenységét kiegészítésként, mellékállásban végzi. Foglalkoztatottak száma, fő 3. táblázat Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH Foglalkoztatottak száma, munkaidő megoszlása szerint, fő Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH Teljes munkaidőben foglalkoztatott ebből nő Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 4. táblázat Összesen A munkavállalók túlnyomó részét gazdasági társaságok és szövetkezetek foglalkoztatják. Az önfoglalkoztatás az egyéni gazdaságokra jellemző. Támogatás-igénylések A termőterületből mintegy 150 ezer hektárra igényelnek a gazdálkodók területalapú támogatást, mely a legnagyobb volumenű támogatási formát jelenti a mezőgazdaságból élők számára (5. táblázat). A kérelmek 84 %-át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadói és a Nébih Földművelésügyi Igazgatóság falugazdászai adták be. A területalapú támogatásokon kívül egyéb, szintén területnagyság után igényelhető támogatások is vannak (Kedvezőtlen Adottságú Térségek támogatása, Natura 2000 területek támogatása), melyek éves szinten 290 millió forintnyi összeget hoznak a megyébe. Az állatjóléti, állatlétszám alapú, erdészeti és egyéb mezőgazdasági támogatások jelentős összegűek, évi milliárd forintot jelentenek megyei szinten. Kiemelendő az Agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások összege, ami várhatóan az új KAP időszakban tovább növekedik. Az öt éves kötelezettséget jelentő vállalás a megyében mindössze 175 gazdálkodót érint, ennek ellenére 1,2 milliárd forint az éves, kifizetésre kerülő támogatási rész. (5. táblázat) Fontos tétel a nem termelő beruházások utáni kifizetések összege, nem nagysága, hanem jelentősége miatt: olyan fejlesztéseket tett lehetővé, melyekre a gazdálkodóknak támogatás nélkül kevéssé lett volna lehetőségük (pl. ültetvények füvesítése). A TOP-UP támogatások, azaz a nemzeti kiegészítő támogatások egyre kisebb részarányt képviselnek, legjelentősebb közülük a cukortámogatás, amelyet a korábbi cukorrépatermesztők kapnak, illetve a szerkezetátalakítási támogatások, melyeknek célja a feldolgozottság növelése. 5

6 Támogatási összegek, támogatott területek nagysága 5. táblázat Jóváhagyott terület - ha Jóváhagyott összeg - Ft Kérelmek száma - db Vas összesen , EMVA , I. tengely 27, Energiaültetvény 3, Energia ültetvények , Gyümölcs ültetvénykorszerűsítés 16, Gyümölcs ültetvénykorszerűsítés , Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése 7, Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése , Kertészeti ültetvénykorszerűsítés 0, Kertészeti ültetvénykorszerűsítés , II. tengely , Agrárerdészet 6, Agrárerdészeti rendszerek , EKV 0, EKV , EKV , EKV , EMVA AKG , EMVA AKG , EMVA AKG , EMVA AKG , Erdészeti potenciál 25, Erdészeti potenciál , Erdő NTB 0, Erdő NTB , Erdő NTB , Erdő NTB , KAT , Kedvezőtlen adottságú terület támogatás , Kedvezőtlen adottságú terület támogatás , Kedvezőtlen adottságú terület támogatás , MgTE 330, MGTE , MGTE , MGTE ,

7 NTB 171, NTB , NTB , NTB , III. tengely 7 084, Natura , Natura , Natura , Natura , Natura 2000 erdő , TERA , Kérődző szerkezetátalakítás 0, Kérődző szerkezetátalakítás 0, Mezőgazdasági biztosítás 0, Mezőgazdasági biztosítás , MGTE 0, MGTE , MGTE , SAPS , SAPS , SAPS , SAPS , TOP-UP 1 043, TOP-UP , Cukor , Héjas gyümölcsök , Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás , Zöldség-gyümölcs , TOP-UP , Cukor , Héjas gyümölcsök , Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás , Zöldség-gyümölcs , TOP-UP , Bogyós gyümölcs , Cukor , Héjas gyümölcsök , Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás , Zöldség-gyümölcs , Összesen , Forrás: NAK adatgyűjtés 7

8 Szántóföldi növénytermesztés Az utóbbi évek mezőgazdasági tevékenységének egyik sikerágazata. Az EU támogatások, a viszonylag magas terményárak, a megyében még elviselhető méretű aszály miatt a növénytermesztés jövedelmezősége az utóbbi években jónak mondható. A művelési ágak közül a legnagyobb volument a szántóföldi növénytermesztés jelenti. A KAP-reform (cukorkvóták bevezetése), az állatállomány csökkenése és a piaci kereslet (különösen a biodízel és bioetanol alapanyagok kereslete) a korábban megszokott sok növényre alapozott termelési szerkezetet felborította, alapvetően a négy-öt növénnyel dolgozó vetésforgót (napraforgó-kalászos-kukorica-repce) alkalmazza a legtöbb gazdaság. Emellett kisebbnagyobb területen kiegészítő növényeket is termelnek, de ezek gazdasági volumene nem jelentős. A betakarított területek nagysága évről-évre változik (6. táblázat). Az ingadozást a vis major esetek, a gazdasági éven belüli átminősítések okozzák. A szántóföldi zöldségtermesztés a megyében nem jelentős, sem a talajadottságok, sem a klímaviszonyok nem kedveznek, a néhány alföldi megyére jellemző tradíciók is hiányoznak. A humidabb klíma, az országos átlagnál kötöttebb és jobb vízgazdálkodású talajok miatt a 2012-es aszályos év Vas megyét kevésbé viselte meg. Sávokban, foltokban, de többször is érkezett a növények számára utolsó pillanatban csapadék. Az idei év az eddigi tapasztalatok alapján csapadékosnak ígérkezik. Az átlagos évi mm csapadékmennyiségtől több éven keresztül elmaradt a megyei átlag (7. táblázat). Változó intenzitással eddig mintegy 400 mm csapadék érkezett, ami a talajok nedvességgel való feltöltése szempontjából kedvező, azonban a koncentráltsága miatt rontja a talajszerkezetet és nehezen művelhetővé teszi a kötöttebb talajokat. A nagy mennyiségű tavaszi eső nehézkessé teszi a talajmunkák elvégzését és a növényvédelmi tevékenységet is jelentősen korlátozza. Így a vis major esetek okozta terméskiesésen felül számolni kell a növényvédelmi problémák okozta terméskieséssel is. Betakarított területek nagysága, ha 6. táblázat Növény * Országos évek átlaga búza kukorica őszi árpa tavaszi árpa n.a. rozs zab triticale n.a. Burgonya Borsó n.a. Szójabab n.a. Napraforgó Repce Cukorrépa Silókukorica n.a *becsült adat, a teljes adatsor még nem áll rendelkezésre Forrás: KSH Betakarított terület összesen

9 Lehullott csapadék, szeles napok száma Év, hónap Lehullott csapadék, mm Csapadékos napok száma 7. táblázat Szeles napok száma, szélsebesség>=10 m/s Szombathely Szentgotthárd Szombathely Szentgotthárd Szombathely Szentgotthárd Forrás: KSH A szántóföldi növénytermesztés átlagai jól tükrözik a csapadékmennyiség és a napsütéses napok számának alakulását (8. táblázat). A mezőgazdaság kitettsége, a hosszú megtérülési idő, a nehezen kiszámítható piaci viszonyok mind nehezítik a gazdák helyzetét. Ezen az Agrárgazdasági Kamara szakmai tanácsadással (támogatások, növényvédelem, technológiák, stb) és képzésekkel próbál segíteni. A kockázati tényezők közül keveset lehet befolyásolni, de szakmai alapokon nyugvó fajtaválasztással, termesztéstechnológiával, tápanyag-utánpótlással és vízgazdálkodással enyhíteni lehet hatásukat. Szántóföldi növénytermesztés termésátlagai 8. táblázat országos Megnevezés * átlag évek átlaga 2012 Búza Kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa n.a. Rozs Zab Triticale n.a. Burgonya Borsó n.a. Szójabab n.a. Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Silókukorica n.a. n.a. Csalamádé n.a. n.a. Lucernaszéna n.a. n.a. Vöröshere-széna n.a. n.a. *becsült adat, a teljes adatsor még nem áll rendelkezésre Forrás: KSH Az értékesítési árak (9. táblázat) a tavalyi terméskiesést némiképp ellentételezték, így a gazdálkodók a kedvezőtlen helyzet ellenére is nyereséges évet zártak. 9

10 Értékesítési átlagárak, malmi búza: Év malmi búza augusztusi tőzsdei átlagára, Ft/t Forrás: 9. táblázat Az inputanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő-szer) árának növekedése sok gazdánál problémákat okoz. A jelentősen megnövekedett műtrágyaárak miatt csökkent a felhasználás, illetve eltolódott a talajélet és ellátottság szempontjából káros N-hatóanyag túlsúly felé. A N- hatóanyagú műtrágyák savanyítják a talajt, ez Vas megye kötött-középkötött, nagyrészt savanyú erdőtalajain olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, melynek kezelése, visszafordítása, az elsavanyodott talajok szerkezetének és termőképessségének visszaállítása jelentős forrásokat igényel a jövőben. A cukorgyártás megszűnésével a megye gazdálkodói már nem, vagy ésszerűtlenül magas áron jutnak hozzá a legkézenfekvőbb javítóanyaghoz, a mésziszaphoz. A gazdálkodás jövedelmezőségét erősen befolyásolja az is, hogy jelentős a bérelt területeken gazdálkodók aránya, akiknek a bérleti díjak fizetése minden évben költséget jelent évben a súlyozott átlagos földbérleti díj a megyében Ft/ha volt (Tesztüzemi rendszer adata), de a megyében extrém magas földbérleti díjakról is van információ. (2006-ban az átlagos földbérleti díj Ft/ha volt, azaz 7 év alatt több, mint a duplájára, 264 százalékkal emelkedett a bérleti díj) Az állatállomány csökkenésével a szervestrágya használata jelentősen visszaesett. Szőlő- és gyümölcstermesztés Vas megyében szőlő művelési ágban csaknem 1000 ha termőföld van nyilvántartásba véve (10. táblázat). Szőlő bor közigazgatási szempontjából a borvidéki területeken belül a Ság-hegy, Kissomlyó a Somlyói Borvidék településeihez, Bérbaltavár, Nagytilaj a Zalai Borvidék településeihez, Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes borvidéki településként, továbbá még 85 Vas megyei település szőlőkataszteren belüli területe tartozik a Soproni Borvidék illetékességi területébe. Új telepítés az elmúlt évben nem volt, fajtaváltás 4-5 ha-on. Kivágás elsősorban a felhagyott területeken történt 5-6 ha nagyságrendben. Problémát jelent elsősorban a kisparcellás területeken a jogszabályt ellenére kivitelezett akác telepítések ügye (jogszabályi előírás szerinti hegyközségi hozzájárulás nélkül létesülnek akác fásítások, erdők). Ezzel sok kistermelő munkáját nehezítik, vagy több esetben teszik lehetetlenné a szőlőtermesztést. Esetenként jelentős vadkár keletkezik az ültetvényekben, szőlőtőke, támberendezés- károsítás, vagy az érett termés megsemmisítése révén. Fajtaösszetétel: fehér szőlő 12 %. kék szőlő 88 %. Átlagos mustkinyerés: 70 %. Átlagos értékesítési ár (ÁFA nélkül): Folyóbor (kannás, műanyag palack) Ft/l. Palackos Ft/palack. 10

11 Értékesítés: közvetlen fogyasztónak, üzletnek, kereskedőnek (értékesítési gond a kistermelőknél nem jellemzó, nagyobb vállalkozás esetén jelentős marketing munka szükséges). A termelésszerkezet átalakulásával a szőlő- és bor ágazatban tevékenykedők nagyon lassú fejlődését lehet tapasztalni. (Forrás: Kőszeg és Környéke- Vaskeresztes és Környéke Hegyközség) Szőlőterület, termésátlag 10. táblázat Megnevezés évek átlaga Szőlőterület, ha Termésmennyiség, t Termésátlag, kg/ha Forrás: KSH Gyümölcsösként a megyében 1800 ha van nyilvántartva, ez a szám lassan, de folyamatosan csökken, mivel az elöregedett ültetvényeket nem minden esetben telepítik újra, annak magas költsége miatt. A termésátlagokat (11. táblázat) jelentősen befolyásolja az időjárás, a tavaszi fagyok, a virágzás-terméskötés időszakában tapasztalható időjárás, majd az aszály, ami a tavalyi évben jelentősen korlátozta a tevékenység eredményességét. Az idei évben a szokatlan tavaszi időjárás, a gyümölcsösök és más haszonnövények virágzásának egyidőben történő tömeges jelentkezése, a rossz terméskötés jelzi a nehézségeket. Gyümölcsösök termésátlaga, ha 11. táblázat Gyümölcs évek átlaga Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva és ringlószilva Kajszi Őszibarack Ribiszke Dió Egyéb Összesen Forrás: KSH A felvásárlási árak (12. táblázat) emelkedtek az elmúlt években, azonban az alacsony termésátlag és a gyenge minőség következtében a jövedelmezőség nem nőtt a gazdálkodóknál. 11

12 Gyümölcsök felvásárlási átlagára, Ft/kg Év Alma Körte Cseresz -nye Meggy Szilva ,9 50,50 194,9 60,7 53,2 74,2 50, , , Forrás: AKI Sárgabarack Őszibarack 12. táblázat Szelídgesztenye Dísznövénytermesztés Vas megyében komoly hagyománya van a dísznövények termesztésének. Az ország dísznövény-előállításának mintegy %-át adja a megye. A gazdasági válság azonban itt különösen éreztette hatását: évben a termelők százalékos árbevétel visszaesést voltak kénytelenek elviselni, miközben az input költségek ennek arányában nem csökkentek. Az ágazat húzóereje az export, ami a termelés %-ának jelent piacot. A szabadföldi termesztés 460 hektáron, az üvegházi virágtermesztés négyzetméteren történik. Az ágazaton belül lassú, de folyamatos átrendeződés érzékelhető: a kis, 5 ha alatti területtel rendelkezők feladják a tevékenységet, a közepes, 5-30 ha közötti területeken gazdálkodók pedig megerősödnek, technológiát fejlesztenek. (Forrás: Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete) 12

13 Állattenyésztés Az állattenyésztés napjainkban a szűkebb értelemben vett agrárgazdálkodás egyik ellentmondásokkal teli ágazata. A tevékenységgel kapcsolatosan ki kell emelni a év csapadékszegény időjárását. Ami a növénytermesztésben előny - a magas terményárak - az az állattenyésztés inputjaként csökkenti a jövedelmezőséget. A júniusra aszályossá váló időjárás komoly takarmányozási gondokat okozott az állattartóknak, egyrészről takarmány-ár emelkedést és takarmányhiányt, másrészről terméscsökkenést okozva. Ez a probléma az állatlétszámokban nem látszik megjelenni, mivel a statisztikák létszámnövekedést mutatnak (13. táblázat). Ugyanakkor a létszámnövekedés jelentős részét nem a tényleges növekedés, hanem sokszor túltartás, az eddigi zömmel exportpiacok beszűkülése okozza (húsmarha törökországi exportjának leállása, juh olaszországi szállításainak elmaradása). A húsmarha átlagos felvásárlási ára 520,2 Ft/kg volt 2012-ben, ami nem, vagy alig fedezi a ráfordításokat. Állatállomány dec.1-én, ezer darab 13. táblázat Megnevezés * Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca ,5 Juh ,3 Kecske n. a. Ló n. a. Tyúkféle n. a. Ebből: tojó n. a. Kacsa n. a. Lúd n. a. Pulyka Házinyúl n. a. Vágógalamb n. a. Méhcsalád n. a. *becsült adatok Forrás: KSH A megyében 46 nagy létszámú szarvasmarha-telep van, a december 31-i állatlétszám: db volt. Ezt a számot egészíti ki a kis létszámú (háztáji) állattartás (14. táblázat). Tenyészsertés-telep 9 van a megyében, a kocalétszám 2352, hízósertés-telep: 8. A háztáji állattartás létszámaival kiegészítve a hízóállomány ezer sertés. Szarvasmarha állomány, dec., db 14. táblázat Tehén Üsző 1 év felett Hízó Nagylétszámú állattartó telepek Kislétszámú (háztáji) Összesen Forrás: NÉBIH 13

14 A tejtermelő szarvasmarha-állományok egyedszáma emelkedett, ennek megfelelően a kifejt tej mennyisége is nőtt (3 %-nyi emelkedés), de még így is elmarad a közötti átlagtermeléstől (15. táblázat). Az extratej értékesítési átlagára 2012-ben 88 Ft/liter volt, jelenleg 90 Ft az átlagár. Mivel egy liter tej előállításának önköltsége a jelenlegi terményárakat figyelembe véve 100 forint körül alakul, ahhoz, hogy a tejelő állományok fenntartása jövedelmező legyen, az ágazatnak támogatásra van szüksége. A tevékenység fenntartásának a folyamatos agrárműködés finanszírozásában és hangsúlyosan alacsony képzettségű, vidéki munkahelyek megtartásában van komoly jelentősége. Vágóállat és állati termék termelése, t 15. táblázat Megnevezés Vágómarha, t Vágósertés, t Kifejt tehéntej, ezer l Tyúktojás, ezer db Forrás: KSH A vágósertések felvásárlási ára emelkedett 2012-ben, ennek megfelelően a vágósertés termelői ára 388 Ft/kg volt. A rentábilis hízósertés előállítást ugyanakkor a magas önköltség kérdőjelezi meg. A vágósertés átvételével foglalkozó üzemek krízishelyzetben vannak, így a termelőknek is nehézségekkel kell megküzdeniük. Csökken a hízóba állítási kedv. A bizonytalanság miatt a sertéslétszám várhatóan csökkenni fog. A versenyképesség helyreállítása érdekében technológiai korszerűsítésekre, új genetikai vonalak tenyésztésbe vonására lenne szükség megfelelő támogatások mellett. Az árutojás-termelő gazdaságok a tavalyi évben technológiai korszerűsítési követelményekkel és egyéb állatjóléti előírásoknak való megfelelési követelmények miatt ráfordítás növekedéssel szembesülhettek. A teljesítendő feltételek beruházási ráfordításai a tojás átlagárának kis mértékű emelkedése és a termelés növekedésének (volumenváltozás) köszönhetően kezdenek megtérülni. A tojás éves értékesítési átlagára 22,6 Ft/db volt ben 29 telep 1.205ezer darab pulykát, 66 telep 4.733ezer húscsirkét bocsátott ki (forrás: Nébih). A megyei feldolgozóüzemek krízishelyzetével összefüggő felvásárlási problémák megjelenése komoly létszámcsökkenést eredményezhet, annak ellenére, hogy a gazdálkodók a termelés megszüntetését nem, csak volumencsökkentést terveznek. A méhészet az az állattenyésztési ág, amely egyre kiemeltebb figyelmet kap. Vas megyében az országos átlaghoz hasonlítva valamivel alacsonyabb mind a méhészek és a tulajdonukban lévő méhcsaládok száma is. A hobbi méhészeket (15-nél kisebb családszámmal rendelkezőket) is beleszámítva 520 fő körüli, akik évi méhcsaláddal dolgoznak. Az egy méhészetben tartott méhcsaládok száma nagyon eltérő, 2 dbtól 534 db között szóródik. Az egy családra jutó méztermés átlagban megyénkben kg/év. A tavalyi év aszályos időjárása kedvezőtlenül hatott a későnyári mézelő növények nektártermelésére. Az idei évben későn érkező tavasz, a különböző növények egyidőben történő virágzása csökkentette a méhek beporzási lehetőségét, a gyümölcsösök terméskötése ezért is gyengébb. (Forrás: Országos Méhészeti Egyesület) 14

15 Erdőgazdálkodás Magyarország erdőterülete az elmúlt mintegy 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott. Köszönhető ez a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak, melyek eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már csaknem eléri a 2 millió hektárt. Az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig meghaladja a 2 millió hektárt. Ennek mintegy 5%-a, ha-al Vas megye területén található. A megye ha állami erdőterülettel rendelkezik, amelyen 23 szervezet gazdálkodik. A magán tulajdonú erdők aránya 48 %, amely az egyéb erdőgazdasági célt szolgáló területekkel együtt ha-t tesz ki, ahol a bejegyzett gazdálkodók száma közelíti a 3200-at. (16. táblázat) Ez utóbbi adat jól rámutat a magán erdőgazdálkodás egyik nehézségére, a viszonylagos kicsi gazdálkodási méretre, mihez egy hosszú (esetenként több, mint 100 év) termelési ciklus társul. Sajnos a magán erdőterületeken belül még mindig magas, 9812 ha a kezeletlen erdőterületek mennyisége. Pozitív ösztönzéssel, a szakirányítói munka kibővítésével, támogatásával lehet a jövőben az arányt javítani. Erdőgazdálkodási területadatok, ha Megnevezés táblázat Erdőtervezett terület összesen 96351, , , , , ,48 Kezelt erdőterület 81385, , , , , ,04 Kezeletlen erdőterület 14966, , , , , ,44 TI ha (érintett) 1270, , , , , ,37 TI m Gyérítés ha (érintett) 2384, , , , , ,79 Gyérítés m Véghasználat ha (redukált) 667,03 745,42 772,37 847,54 832,80 840,57 Véghasználat m Egészségügyi ha (redukált) 330,76 147,50 30,68 15,18 21,32 9,39 Egészségügyi m Egyéb termelés m Fakitermelés Összesen Sikeres első erdősítés 821,93 619,21 750,95 457,93 462,09 706,21 Üres terület 147,21 132,74 128,12 181,53 138,63 195,30 Kötelezettség alá vont terület 5640, , , , , ,92 Befejezett erdősítés 981,80 628,97 818,01 575,99 642,75 652,88 Erdősítési hátralék 26,3 33,52 44,94 11,29 28,76 40,84 Forrás: NÉBIH 15

16 Erdőfelújítási kötelezettség alá vont terület (a fakitermelés után, ahol jelenleg erdőfelújítási tevékenység folyik) 6290 ha, ami a vas megyei erdőterület 7%-át jelenti. Ez megfelel a fafaj, korosztály és állomány viszonyoknak. Befejezett erdősítés a 2011/2012-es tenyészeti évben 653 ha volt. Az erdősítési hátralék nem számottevő. A bejelentett fakitermelések során mintegy bruttó 432 ezer m3 faanyagot vágtak ki. Ennek 59 %-át véghasználatból, 32%-át gyérítésekből, 3-4%%-át tisztításból és egészségügyi termelésekből nyerték ki a gazdálkodók. A készletgondozó használat és a szálalás továbbra sem jelentős. A fakitermelés egésze az egészségügyi termelések az évtized közepéhez viszonyított csökkenése okán is csökkent. Ez az egészségi állapot javulását is jelzi, illetve a károsításban legérzékenyebben érintett lucfenyő térvesztését is mutatja. A megye területéről sajnos ez a fafaj lassan eltűnik. Gazdasági szempontból a megye erdőgazdálkodása stabil. A globálisan megnövekedett nyersanyag iránti igény az utóbbi időben felfelé hajtotta a faárakat. A bioenergetikai célú faanyag felhasználás robbanásszerű növekedése, a 2000-es évek elején még nehezen eladható tűzifa árát több, mint a kétszeresére emelte. A közeli felvevő piacok, a megnövekedett árak, a megye jó erdőállomány szerkezete stabil hátteret jelent a gazdálkodásnak. Az aszálykárok elmúltával gazdaságilag az egyik legstabilabb időszak az elmúl húsz évben a jelenlegi. Problémát a magán erdőgazdálkodásban az elaprózott, nehezen kezelhető tulajdonosi szerkezet, és az időszakos működés miatt fellépő forráshiány jelenti. A Natura 2000-es területek támogatása ebben a szektorban részben kompenzálja a megnövekedett társadalmi elvárások miatti természetvédelmi korlátozások miatti hozamkiesést, illetve költségnövekedést. Az erdőre a legnagyobb veszélyt világviszonylatban is és nemzeti szinten is a szegénység és a bizonytalanság jelenti, mert mindkettő a hosszú távra való gondolkodás ellen hat. Éppen ezért került az Európai Unióban a vidékfejlesztési programok közé számos erdészeti célkitűzés és elem, mert felismerésre került, hogy a vidékfejlesztés keretében van lehetőség az erdőket veszélyeztető olyan tényezők, mint a viszonylagos elmaradottság, a rossz vagy helytelen földhasználat, erőforrások túlhasználata, az infrastruktúra hiányosságai, az élhető környezet hiánya, stb. felszámolására. A jövőben is kívánatos az erdő, a földhasznosítás és a vidékfejlesztés kapcsolatának és összhangjának fenntartása mind a politika, mind a megvalósítás szintjén, mert így biztosítható az erdőre közvetlenül és közvetve ható legfontosabb tevékenységek koordinálása. Meg kell említeni az erdő- és vadgazdálkodás és mezőgazdálkodás elkerülhetetlen ellenérdekeltségét, ami a megyében lokálisan továbbra is problémát okoz, mivel a magas vadlétszám akadályát képezi az erdők felújításának, illetve természetes felújulásának, de egyes agrártermények termelhetőségét is kérdésessé teheti. Emiatt legtöbbször csak kerítés mögött újítható fel az erdő, illetve védhető meg a mezőgazdasági termény. Ez az agrárium szereplőinek jelentős többletköltséget jelent és az erdei élőhelyek beszűkülését okozza, mivel a kerítésen kívül maradt területeken a vadállomány károsítása fokozottan jelentkezik. Ez a helyzet csak az érintett mező-, erdő- és vadgazdálkodók együttműködésével kezelhető. Vadgazdálkodás A megye ha nettó vadászterülettel rendelkezik. Ennek 33%-a erdő, ami a nagyvad egyik legfontosabb élőhelye. Az adottságok miatt a nagyvadgazdálkodás a meghatározó a 16

17 területen. A megye 54 vadgazdálkodási egységén 31 vadásztársaság, 10 földtulajdonosi közösség és 13 gazdasági társaság gazdálkodik. Országos jelenség a nagyvadállomány növekedése, mely alól Vas megye sem kivétel. A kilövési adatok alapján (17. táblázat) megállapítható, hogy elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó állománya nő, amiből a legjelentősebb mezőgazdasági kárt okozó vaddisznó létszámának erőteljes növekedése érdemel különös figyelmet. A vadászati hatóság minden lehetséges eszközzel igyekszik a vaddisznó túlszaporodását megelőzni. A kilövési tervszámok korlátlan emelését minden esetben engedélyezi, különleges rendelkezésképp e vadnál vadkármegelőzés céljából az éjszakai lámpahasználat is megengedett. A túlszaporodott vaddisznó állomány komoly állategészségügyi kockázatot is rejthet, ami az állattenyésztésre is visszahathat. A túlszaporodott gímszarvas állomány a megye egyes területén lokálisan okoz gondot, de a megye nagy részén még kezelhető szinten van. A vadkárok növekedése nemcsak és kizárólag a vadállomány terhére írható. Egyrészt a vad kiszorul természetes élőhelyéről, az erdőből, (turizmus, gombaszedés, lovaglás, kerékpározás, kvadozás stb.) és a viszonylag nyugodtabb, művelt mezőgazdasági területeken koncentrálódik. Másrészt megnövekedett mind az erdőgazdasági, mind a mezőgazdasági területeken a kerítéssel elzárt területek aránya. Ez azt eredményezi, hogy azokon a területeken, amelyek nincsenek bekerítve, megnő a vadkár veszélye, hiszen ugyanakkora vadállomány kisebb területen koncentrálódik. Terítékadatok Vas megyében 17. táblázat Év / / / / / / /13 átlag gím dám őz muflon vaddisznó Forrás: NÉBIH A vadgazdálkodás éves árbevétele 853,8 millió forint, ráfordítása 820,2 millió forintot tett ki 2011/2012-es vadászati évben (forrás: OMVK Vas megyei Területi Szervezete). Ez eltörpül a növénytermesztés/erdőgazdálkodás adatai mellet, de ehhez képest elmúlt időszaki a 355,7 millió forint mezőgazdasági és 19,5 millió forint erdei vadkár mégis jelentős, aminek a rendezése vitás, kompromisszumokkal teli nehéz feladat (18. táblázat). A vadkárok forintban kifejezett növekedése nem abszolút mérőszám, mivel az emelkedésben a terményárak változása, valamint a termelési struktúra változása is szerepet játszik. (forrás: OMVK Vas megyei Területi Szervezete) Vadkár, eft 18. táblázat Év / / / / / / /13 átlaga erdei vadkár mezőgazdasági vadkár Forrás: NÉBIH 17

18 Szakképzés A megyében működő mezőgazdasági oktatási intézmények mindegyike létszámproblémákkal küzd: a csökkenő gyerekszám és a szakma kevéssé népszerű volta miatt a beiskolázás egyre nehezebb. Az ipar területén megszokott és jól működő tanulószerződéses rendszer Vas megyében nem működik, az elmúlt három év alatt információink szerint nem kötöttek ilyen szerződést. Az évközi és nyári gyakorlatok elvégzéséhez elegendő az együttműködési megállapodás, így a gazdák nem látják értelmét a tanulószerződés megkötésének. Egyre nagyobb jelentőséget kap azonban a megyében a mezőgazdasághoz kapcsolódó felnőttképzés. A változó gazdasági környezet és jogszabályi háttér egyre több gazdálkodót kényszerít rá, hogy továbbképezze magát, akár OKJ-s végzettséget (mg. vállalkozó, aranykalászos gazda, mg. gépkezelő stb.), akár iskolarendszerű képzésen kívüli (növényvédőszer felhasználó) végzettséget szerezzen. Éves szinten jelentős létszám, gazdálkodó tesz szert felnőttképzés keretében új ismeretekre. Szombathely, június 12. Dr. Póczik István elnök 18