Ё ; 20.3 i. а Magyarország és а Szerb Köztársaság között а szociális biztonságról szóló egyezmény

Átírás

1 i, r ~~ány5zá> r9--dia 3 е~чо évi... törvény Ё ; 20.3 i а Magyarország és а Szerb Köztársaság között а szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről * 1. Az Országgyűlés е törvénnyel felhatalmazást ad а Magyarország és а Szerb Köztársaság között а szociális biztonságról szóló egyezmény (a továbbiakban : Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. Az Országgyűlés az Egyezményt е törvénnyel kihirdeti. 3. Az Egyezmény hiteles magyar nyelv ű szövege а következő : Egyezmény Magyarország és а Szerb Köztársaság között а szociális biztonságról Magyarország és а Szerb Köztársaság (a továbbiakban : а Szerződő Felek) azon kívánságuktó l vezérelve, hogy szabályozzák kapcsolataikat а szociális biztonság területén, az alábbiakba n állapodtak meg : I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. cikk гоgal оmmeghatározások (1) A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése а következő : 1. "felségterület " - Magyarország tekintetében : Magyarország felségterülete, - а Szerb Köztársaság tekintetében : а Szerb Köztársaság felségterülete ; 2. "jogszabályok " а jelen Egyezmény 2. cikkében említett területekre vonatkozó törvények, rendeletek é s más általánosan kötelező érvényű előírások, ideértve azokat а nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, amelyek а Szerz ődő Felek bels ő jogának részét képezik ; 3. "illetékes hatóság" Magyarország tekintetében : а jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok által szabályozott területekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelel ő hatóságok ; А törvényt az Országgyűlés а deсeтber 17-i ülésnapján fogadta el.

2 2 а Szerb Köztársaság tekintetében : а Szerb Köztársaságban működő, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatároz ott jogszabályok által szabályozott területekért felelős minisztériumok ; 4. "intézmény " az а szerv, illetve szervezet, amelynek feladata а jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtása ; 5. "illetékes intézmény " az az intézmény, amelynél az illet ő személy az ellátási kérelem benyújtásána k időpontjában biztosított, vagy igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne ; 6. "összekötő szerv" а jelen Egyezmény hatékony végrehajtása érdekében, az illetékes hatóság által kijelöl t szerv ; 7. "biztosítási id ő " a járulékfizetési és ezzel azonos megítélés alá es ő olyan id ő, amelyek а Szerződő Felek jogszabályai szerint annak min ősül ; 8. "pénzbeli ellátás " а nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése, korrekciója és emelése ; 10. "természetbeni ellátás" pénzbeli ellátásnak nem minősül ő, egészségügyi szolgáltatás, ellátás ; 11. "lakóhely" az állandó, szokásos tartózkodás helye ; 12. "tartózkodás helye" az ideiglenes tartózkodás helye ; 13. biztosított az а személy, aki а jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint biztosított vagy biztosított volt ; 14. "jogosult" а jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint jogosultságot szerzett személy. (2) A jelen Egyezményben használt más fogalmak jelentése az, amelyet azoknak а Szerz ődő Felek j ogszabályai tulajdonítanak. (1) Jelen Egyezmény 2. cikk Tárgyi hatály

3 3 - Magyarország jogszabályai tekintetében: 1. а társadalombiztosítási ellátások keretén belül : 1.1. а biztosítási köteleze ttségre, а társadalombiztosítási ellátások és а munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetend ő járulékokról, 1.2. а kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 1.3. а társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamin t 1.4. а megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól ; 2. а munkanélküli ellátások keretén belül : 2.1. az álláskeresési járadékról, 2.2. а nyugdíj előtti álláskeresési segélyről; - а Szerb Köztársaság jogszabályai tekintetében : 1. az egészségbiztosításról, egészségvédelemr ől és az anyaságról, 2. а munkahelyi balesetekr ől és foglalkozási betegségekr ő l, 3. а nyugdíj- és rokkantsági biztosításról, 4. а munkanélküliség esetével kapcsolatos biztosításró l szóló jogszabályokra vonatkozik. (2) А jelen Egyezmény mindazokra а jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az е cikk (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokat. (3) А jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerz ődő Fél azon jogszabályaira is, amelyek а szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről а Szerz ődő Fél illetékes hatósága а másik Szerződő Fél illetékes hatóságát írásban értesíti, és az utóbbi illetékes hatóság az írásbeli értesítés kézhezvételének napjától számítva háro m hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét. 3. cikk Személyi hatály А jelen Egyezmény hatálya kiterjed : 1) azokra а személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerz ődő Fél jogszabálya i vonatkoznak vagy vonatkoztak ; 2) más olyan személyekre, akik jogaikat az 1) pontban említett személyektől származtatják. 4. cikk Az egyenlő bánásmód elv e Ha az Egyezmény másképp nem rendelkezik, az egyik Szerz ődő Fél jogszabályainak alkalmazásakor а jelen Egyezmény 3. cikkében említett személyek az е Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. 5. cikk Az ellátások átutalása

4 4 (1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthet ők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatóak e1 azért, mert а jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye а másik Szerződő Fél felségterületén van. (2) Az egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátásokat а másik Szerződő Fé l felségterületén lakóhellyel rendelkező jogosultak részére is teljesíteni kell. (3) Az е cikk (1) bekezdésben megállapított ellátások átutalása а másik Szerződő Fé l állampolgárai részére а saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, ha а jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye harmadik országban van. (4) Jelen cikk (2) bekezdése nem vonatkozik а Szerb Köztársaság tekintetében а befizetett járulékokon alapuló nyugdíjösszeg minimál nyugdíjra történő kiegészítésére. (5) Az е cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés а munkanélküliség alapján járó ellátásra nem vonatkozik. 6. cikk Tényállások azonos elismerés e (1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely ellátásra, illetve jogosultságra, а másik Szerz ődő Félnél bekövetkez ő azonos tényállást а Szerz ődő Fél úgy veszi figyelembe, mintha а saját felségterületén történt volna. (2) А Szerb Köztársaság jogszabályainak alkalmazása során jelen cikk (1) bekezdése nem kerül alkalmazásra abban az esetben, ha а nyugellátásban részesül ő foglalkoztatására vagy részéről önálló tevékenység folytatására Magyarország felségterületén kerül sor. Н. RÉSZ Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések 7. cikk Általános rendelkezé s (1) А biztosítási kötelezettség ha а jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek annak а Szerződő Félnek а jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy а jövedelemszerz ő tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha а munkavállaló lakóhelye vagy а munkáltató székhelye а másik Szerződő Fé l felségterületén található. (2) Azon személy esetében, aki egyidej űleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerz ődő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén а lakóhelye van. (3) Azon személy esetében, aki egyik Szerz ődő Fél felségterületén munkaviszonyban áll és а másik Szerz ődő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerz ődő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll.

5 5 8. cikk Különleges rendelkezése k (1) Azokra az állami és közszolgálatban foglalkoztato tt és más velük egy tekintet alá eső személyekre, akiket а másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, а küldő Szerz ődő Fél jogszabályait kell alkalmazni. (2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkez ő munkáltató а munkavállalóját а másik Szerz ődő Fél felségterületére küldi, hogy ott а nevében munkát végezzen, továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók úgy, mintha az illet ő személyt még ennek а felségterületén foglalkoztatnák, feltéve, hogy а kiküldetés várható időtartama nem haladja meg а 24 hónapot. (3) Az egyik Szerz ődő Fél felségterületén önálló tevékenységet végz ő személyre, ha а tevékenység ideiglenes folytatása céljából а másik Szerződő Fél felségterületére utazik, továbbra is az els ő Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, mintha ennek а felségterületén látná e1 а tevékenységet, feltéve, hogy а kiküldetés várható id őtartama nem haladja meg а 24 hónapot. (4) Azokra а munkavállalókra, akiket az egyik Szerz ődő Fél felségterületén székhellye l rendelkező, а légi, а közúti vagy а vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással é s fuvarozással) foglalkozó munkáltató а másik Szerz őd ő Fél felségterületére küld, továbbra is а munkáltató székhelye szerinti Szerz ődő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető személyt még ennek а felségterületén foglalkoztatnák. (5) А hajókon vagy egyéb vízi járműveken foglalkoztato ttakra azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt az hajózik. (6) Azon személyek tekintetében, akiket nem а hajón vagy egyéb vízi járm űn foglalkoztatnak, de akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak abban az időben, amíg az а másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon Szerz ődő Fél jogszabályait kel l alkalmazni, amely felségterületéhez а kikötő tartozik. (7) Az egyik Szerz ődő Fél jogszabályainak а (2) és (3) bekezdésben említett személyekre való alkalmazása а munkáltató és а munkavállaló közös kérelmére, illetve az önálló tevékenysége t végz ő személy kérelmére kivételesen а tevékenység végzésének helye szerinti Szerz ődő Fé l illetékes hatósága, illetve az általa meghatalmazott intézmény egyetértésével még 24 hónappal meghosszabbítható. (8) А jogszabályok alkalmazásának meghosszabbítása céljából szükséges egyeté rtés megadásával kapcsolatos kérelmet Magyarországon az Országos Egészségbiztosítás i Pénztárhoz, а Szerb Köztársaságban pedig а nyugdíj- és rokkantbiztosítási ügyekben illetéke s minisztériumhoz kell benyújtani. 9. cikk А diplomáciai és konzuli képviseletek (1) А diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek а másik Szerződő Fél felségterületére küldöt tagjaira, valamint а velük egy háztartásban él ő családtagjaikra amennyiben más módon nem biztosítottak az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

6 6 (2) А diplomáciai és а konzuli képviseleteken alkalmazott, а másik Szerződő Fél felségterületére küldött magánszemélyzet tagjaira és а velük egy háztartásban élő családtagjaikra amennyiben más módon nem biztosítottak az őket küld ő Szerződő Fél ogszabályai vonatkoznak. (3) А (2) bekezdésben említe tt azon alkalmazo ttakra, akiket nem kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak а Szerz ődő Félnek а jogszabályai vonatkoznak, amelynek а felségterületén őket foglalkoztatják ; adiplomáciai és konzuli képviselet őket foglalkoztat ó tagjainak pedig be kell tartaniuk mindazokat а jogszabályokat, amelyeket ezen Szerződő Fé l ogszabályai а munkáltatókra rónak. (4) А (3) bekezdéstől eltér ően azoka foglalkoztatottak, akik а diplomáciai, illetve konzul i képviselőket küldő Szerződő Fél állampolgárai, а foglalkoztatásuk megkezdésének napjától, illetve, ha а szolgálata jelen Egyezmény hatályba lépésének napján fennállt, а hatályba lépé s napjától számított 3 hónapon belül az említe tt Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásá t választhatják. 10. cikk Kivételek А Szerz ődő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett szervek а munkáltató és а munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló tevékenységet végz ő kérelmére közös megegyezés alapján а jelen Egyezmény 7 9. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg azzal, hogy ennek során figyelembe kell venni а foglalkoztatás jellegét és körülményeit. III. RÉSZ Különleges rendelkezése k 1. fejezet Betegség és anyasá g 11. cikk Biztosítási id ők összeszámítása А természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok megszerzéséhez, illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási id őket amennyiben ez szükséges össze kell számítani, kivéve, ha eze k ugyanazon idő re esnek. 12. cikk Természetbeni ellátáso k (1) Az а személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra ogosult, а másik Szerződő Fél felségterületén való ideiglenes tartózkodása során ott természetbeni ellátásokat vehet igénybe, ha állapota mia tt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, és ha az illető nem orvosi kezelés igénybevétele miatt utazott а másik Szerződő Fél felségterületére.

7 7 (2) Az Egyezmény jelen cikkének (1) bekezdését ől eltérően а 8. cikk (1) bekezdése és а 9. cikk (1) (2) bekezdése szerinti személyek jogosultak igénybe venni természetbeni ellátást а tartózkodási hely szerinti illetékes intézményre vonatkozó szabályok szerint, az illetéke s intézmény terhére. (3) Természetbeni ellátásokra jogosult az а személy is, aki el őzetesen megszerezte az illetéke s intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy kezelés céljából utazzon be ideiglenesen а másik Szerz ődő Fél felségterületére. (4) Az ellátásra való igényjogosultság megszerzésének feltételeire az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok az irányadóak, míg az ellátás nyújtásának módjára а tartózkodás helye szerinti illetékes intézményre vonatkozó jogszabályok az irányadóak. (5) A jelen cikk (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezései а családtagokra is irányadóak. 13. cikk Az egyik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkez ő, de а másik Szerz ődő Fél felségterületén dolgozó személyek ellátás a (1) Az egyik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkez ő olyan személy, aki а munkavégzésének helye szerinti másik Szerz ődő Fél jogszabályai szerint eleget tesz а jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeknek, az illetékes intézmény terhére és а lakóhely szerinti illetékes intézményre vonatkozó jogszabályok szerint а lakóhelye szerinti illetékes intézmény által nyújtott természetbeni ellátásokat is igénybe veheti. (2) Az (1) bekezdésben említett személy, abban az esetben, ha az illetékes intézmény szerint i Szerz ődő Fél felségterületén tartózkodik, а természetbeni ellátásokat а rá vonatkozó jogszabályok szerint veheti igénybe úgy, mintha o tt lenne а lakóhelye, akkor is, ha ott - tartózkodása előtt ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már természetbeni ellátásban részesült. 14. cikk А másik Szerz ődő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező családtagok ellátása (1) Az egyik Szerz ődő Fél illetékes intézményénél biztosíto tt személy családtagjai természetbeni ellátásra jogosultak, ha а lakóhelyük а másik Szerz ődő Fél felségterületé n található, úgy mintha а lakóhelyük szerinti illetékes intézménynél lennének biztosítva. А részükre járó ellátás nyújtásának mértékét és módját а szóban forgó illetékes intézmény jogszabályainak rendelkezései határozzák meg. (2) Az illetékes Szerződő Fél felségterületén tartózkodó vagy lakóhelyüket oda áthelyező családtagok az ellátásokat az illet ő Szerz ődő Fél jogszabályi rendelkezéseivel összhangban veszik igénybe. Е szabályt akkor is alkalmazni kell, ha а családtagok az ellátást ugyanazo n betegség vagy anyaság miatt mára korábbi lakóhelyük szerinti Szerz ődő Fél illetékes intézményénél igénybe vették. (3) Ha az (1) bekezdésben említett családtagok olyan hivatásszerű tevékenységet végezne k vagy nyugellátásban, illetve életjáradékban részesülnek, amely alapján а lakóhelyük szerinti Szerz ődő Fél jogszabályai értelmében természetbeni ellátásra jogosultak, rájuk е cikk rendelkezései nem vonatkoznak.

8 8 15. cikk Nyugdíjasok (1) Az а nyugdíjas, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint nyugdíjat kap, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira а lakóhely szerinti illetékes intézmény terhére, ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint jogosult. (2) Annak а személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kap nyugdíjat é s lakóhelye а másik Szerz ődő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait а lakóhely szerinti illetékes intézmény nyújtja а rá vonatkozó szabályok szerint, d e az illetékes intézmény terhére. (3) Amennyiben а jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek а lakóhelye a z egyik Szerződő Fél felségterületén van, а másik Szerződő Fél felségterületén val ó tartózkodása során állapota sürg ősségi egészségügyi ellátást igényel, е szolgáltatásra а másik Szerződő Fél jogszabályai szerintés annak illetékes intézménye terhére jogosult. (4) Az (1 ) (3) bekezdés rendelkezéseit а nyugdíjas azon igényjogosult családtagjaira i s alkalmazni kell, akiknek jogosultsága а nyugdíjas jogából ered. (5) Е cikk rendelkezései nem alkalmazandók, ha az érintett személy hivatásszerű tevékenysége alapján а Szerződő Felek valamelyikének jogszabályai szerint biztosítva van. 16. cikk Nagyobb értékű ellátások engedélyezése (1) Protézisek és más, nagyobb értékű természetbeni ellátások nyújtásához nem szükséges az illetékes intézmény hozzájárulása, amennyiben az ellátás életveszély miatt, vagy az illet ő egészsége szempontjából halaszthatatlan, vagy amennyiben az ellátások költségei t átalányelszámolós keretében egyenlítik ki а jelen Egyezmény 21. cikk (2) bekezdése szerint. Minden más esetben az illetékes intézmény hozzájárulását kell beszerezni. (2) Az е cikk (1) bekezdésében említett ellátások alatt azokat а szolgáltatásokat kell érteni, amelyek értéke а szolgáltatás nyújtásának időpontjában meghaladja az 500 eurónak megfelelő, nemzeti valutában kifejezett értéket. 17. cikk Természetbeni ellátások nyújtás a (1) Az Egyezmény cikkében, valamint а 29. cikk (1) bekezdésében megjelöl t természetbeni ellátások igénybe vétele esetén а személy az ellátásokra való jogosultságot a z illetékes intézmény által kiállított nyomtatvánnyal igazolja. Amennyiben а személy az ellátás nyújtásakor nem tudta bemutatni а nyomtatványt, а tartózkodási hely szerinti illetéke s intézmény az illetékes intézményhez fordulhat а nyomtatvány utólagos beszerzése érdekében. (2) Az а személy, aki az Egyezmény 12. cikk (3) bekezdésében megjelölt természetben i ellátásokban akar részesülni а másik Szerződő Fél felségterületén, köteles egy olyan nyomtatványt bemutatni, amely tanúsítja, hogy az illetékes intézmény engedélyezte számára

9 9 az állapotának megfelelő gyógykezelés másik Szerződő Fél felségterületén történő igénybevételét. (3) Az а személy, aki az Egyezmény cikkében megjelölt természetbeni ellátásokban akar részesülni, köteles magát, valamint családtagjait is bejelenteni а lakóhelye szerint i illetékes intézménynek, bemutatva az illetékes intézmény által kiállított igazolást. А személy lakóhelye szerinti illetékes intézmény ezen igazolást utólag megkérheti. (4) Az е cikk (3) bekezdése szerinti igazolása rajta feltüntetett érvényességi idő utolsó napjáig, vagy addig érvényes, amíg а lakóhely szerint illetékes intézmény nem kapja meg az érvényesség megszűnéséről szóló hivatalos írásbeli értesítést. 18. cikk А természetbeni ellátások megtérítése az előírt eljárás be nem tartása esetén (1) Az Egyezmény cikkében említett személy részére, aki а természetbeni egészségügyi ellátást nem а jelen Egyezményben meghatározott módon vette igénybe, а keletkezett költségeket az illetékes intézmény téríti meg а rá vonatkozó jogszabályok szerint. (2) А jelen cikk (1) bekezdésében említett ellátást nyújtó illetékes intézmény az illetéke s intézmény részére, annak kérésére а szükséges dokumentációt köteles megküldeni. 19. cikk Pénzbeli ellátások А betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetéke s intézmény az általa alkalmazott jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja. 20. cikk А természetbeni ellátást nyújtó illetékes intézmény А jelen Egyezmény cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat - Magyarország tekintetében: az egészségbiztosítási szerv, - а Szerb Köztársaság tekintetében : egészségbiztosítási illetékes intézmény szervezeti egység e nyújtja. 21. cikk А költségek megtérítés e (1) Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti а másik Szerződő Fé l illetékes intézményének a jelen Egyezmény alapján nyújt ott természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket. (2)А Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárá s egyszerűsítése érdekében а felmerült költségeket а jogosultak bizonyos csoportjai esetébe n átalányösszegben számolják e1 és térítik meg egymásnak.

10 10 2. fejezet Az öregség, rokkantság és halál 22. cikk А biztosítási id ők összeszámítás a (1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultsá g megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási id ők megszerzését ő l függ, akkor ennek а Szerződő Félnek az illetékes intézménye amennyiben szükséges figyelembe veszi а másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az által a alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon idő szakra esnek. (2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött id ő függvénye, úgy е Szerz ődő Fél illetékes intézménye ezen ellátások nyújtása érdekében а másik Szerz ődő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási id őket figyelembe veszi, ha azokat а megfelel ő rendszerben, vagy pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. (3) Amennyiben jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt rendelkezések alkalmazása melle tt még mindig nincsenek meg а feltételek az ellátási igényjogosultságra, az illetékes intézményne k figyelembe kell vennie azokat а biztosítási időket is, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási egyezménnyel köt ődik, és amelynek rendelkezései kiterjednek а biztosítási idők összeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerz ődő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez а Szerz ődő Fél az állampolgárai általa harmadik államban szerze tt biztosítási id őket i s figyelembe veszi, ha а harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik. (4) Magyarország tekintetében а (3) bekezdés nem vonatkozik azon beszámíthat ó időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellye l Magyarország területi elven alapuló egyezményt kötött. (5) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében а nyugellátásban töltö tt idő meghosszabbítja а biztosítási időt, akkor ezt az id őszakot а másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani. 23. cikk Önálló ellátás megállapítása Ha az ellátási jogosultsága jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazása nélkül is fennáll, a z illető állam illetékes intézménye az ellátást kizárólag ezen jogszabályok alapján figyelembe vett biztosítási idők alapján állapítja meg. 24. cikk Az ellátások pro rata megállapítása а Szerb Köztársaságba n Ha az ellátásra való jogosultság csak a jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazásával áll fenn, az illetékes intézmény az ellátás összegét úgy állapítja meg, hogy :

11 az ellátás azon elméleti összegét számítja ki, amely az ellátás kiszámításához összese n figyelembe vett biztosítási idők alapján járna, ha az időket az általa alkalmazott jogszabályok alapján szerezték volna meg. Az ellátásnak а biztosítási idő hosszától nem függő összege elméleti összegnek tekintendő ; 2. az így kiszámolt összeg alapján kell az ellátás összegét megállapítania kizárólag a z általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási idők és az ellátás megállapításakor figyelembe vett összes biztosítási idők közötti arányban ; 3. ha а mindkét Szerz ődő Fél jogszabályai értelmében szerzett biztosítási idők összege meghaladja а teljes ellátás megszerzéséhez szükséges leghosszabb biztosítási id őt, ezen állam illetékes intézménye а megszerzett biztosítási id ők összege helyett az általa alkalmazott jogszabályok szerint megszerze tt leghosszabb id őt veszi figyelembe. 25. cikk А nyugdíjak pro rata elven történ ő megállapítása Magyarországo n Ha az érintett személy csak а biztosítási id ők összeszámításának figyelembevételével rendelkezik а magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy а magyar illetékes intézmény kiszámítja а nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha а nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerz ődő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Аz így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amel y а magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási id őknek а mindkét Szerz ődő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási id őkhöz viszonyíto tt aranyának megfelel. 26. cikk Az ellátások megállapításának alapj a Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását а jövedelemre, а biztosítási alapra, а befizetett járulékra, illetve а járulékalapra alapozzák, az illetékes intézmén y kizárólag а saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, befizetett járulékot, illetve járulékalapot veszi figyelembe. 27. cikk Egy évnél rövidebb biztosítási időszak (1) Ha az ellátás kiszámításakor az egyik Szerz ődő Fél jogszabályai szerint megszerze tt összes biztosítási idő nem éri e1 az egy évet feltéve, hogy csak ezen biztosítási id ő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság, ennek а Szerződő Félnek az illetékes intézménye az egy évnél rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározo tt biztosítási id őt amelynek alapján az egyik Szerz ődő Fél illetékes intézménye nem nyújt ellátást а másik Szerződő Fél illetékes intézménye а szolgáltatásra való jogosultság megszerzése, meg őrzése és feléledése, valamint összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha ezt az ё jogszabályai alapján szerezték volna. 28. cikk А megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásainak megállapítására vonatkozó szabályok Magyarországon

12 12 (1) А 23., 25. és 27. cikkek rendelkezéseitől eltér ően а megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása Magyarországon az alábbiak szerint történik. (2)На az ellátásra való jogosultsága magyar biztosítási id ő figyelembevételével fennáll, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani : 2.1. meg kell határozni az önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak а másik Szerz ődő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével csökkentett összegét; és 2.2. meg kell határozni az önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak azt a z összegét, amely а magyar jogszabályok szerint megszerze tt biztosítási időnek а mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási id őhöz viszonyíto tt arányának felel meg. (3) А (2) bekezdés pontjai alapján számíto tt összegek közül а magasabbat kell folyósított ellátásként megállapítani. (4) Ha az ellátásra való jogosultsága másik Szerz ődő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási id ő figyelembevételével állapítható csak meg, meg kell határoznia mindkét Szerz ődő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási id ők alapján kiszámított ellátás elmélet i összegéb ől а magyar jogszabályok szerinti szerzett biztosítási idők és а mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási id ők egymáshoz viszonyított arányának megfelel ően kiszámított arányos ellátást. А magyar illetékes intézmény csak а magyar biztosítási id ővel arányos ellátás nyújtására kötelezett. (5) А (2) bekezdés 2.2. pontja és а (4) bekezdés alapján megállapíto tt ellátás összege а másik Szerz ődő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével ne m csökkenthető. (6) А nemzeti jog sérelme nélkül, ha а magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri e1 а 365 napot, а magyar illetékes intézmény nem állapít meg ellátásokat a jelen cikk el őírásaival összhangban. (7) А rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkez ő személy részére állapítható meg. 3. fejezet Munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedése k 29. cikk Ellátások munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén (1) Az а személy, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésbe n szenved, annak а Szerz ődő Félnek а jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságá t természetbeni ellátásra, amelynek felségterületén biztosítva van. (2) Az а személy, aki munkahelyi balesetet szenved, annak а Szerződő Félnek а jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát pénzbeli ellátásra, amelynek felségterületé n munkahelyi baleset bekövetkezésének id őpontjában biztosítva van.

13 1 3 (3) А munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos természetben i ellátások nyújtására а jelen Egyezmény megfelel ő cikkében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Ezen ellátások költségeit а Szerz ődő Felek illetékes intézményei elszámoljá k egymással а jelen Egyezmény 21. cikkében foglalt szabályok szerint. (4) Ha az egyik Szerz ődő Fél jogszabályai előírják, hogy а munkaképességnek а munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beállt csökkenése vagy elvesztés e fokának vagy az ellátásra való igényjogosultságnak а megállapításánál а megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor а másik Szerz ődő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozás i megbetegedéseket is figyelembe kell venni. (5) Ha а munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak а Szerződő Félnek а felségterületén történt volna, ahol а biztosítot biztosítva van. 30. cikk Pénzbeli ellátás foglalkozási megbetegedés esetén (1) А valamely foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra vonatkoz ó igényjogosultság megállapításakor az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye azokat az egészségre veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek а kérdéses foglalkozás i megbetegedés okozóiként а másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha pénzbeli ellátásra való igényjogosultság foglalkozási megbetegedé s esetén mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak а Szerz ődő Félnek а jogszabályai szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint а foglalkozási megbetegedést okozó tevékenység végzése alapján utoljára а személy biztosítva volt. (2) Ha а személy, aki foglalkozási megbetegedése okán az egyik Szerz ődő Fél illetéke s intézményétől pénzbeli ellátásban részesül vagy részesült, amennyiben а másik Szerződő Fé l jogszabályai szerint а foglalkozási megbetegedést kiváltó tevékenység végzése következtébe n előálló állapotrosszabbodása mi att а másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez ellátás iránti kérelmet nyújt be, а korábban megállapított ellátást továbbra is az els ő Szerződő Fél illetékes intézménye folyósítja az állapotrosszabbodásra tekintet nélkül, а rá vonatkozó jogszabályok szerint. А másik Szerz ődő Fél illetékes intézménye az állapotrosszabbodást követően nyújtandó ellátás és а jogszabályai szerint а foglalkozási megbetegedés alapján nyújtand ó ellátás közötti különbözet összegét folyósítja. 4. fejezet Munkanélküliség 31. cikk Munkanélküliség esetén járó ellátás (1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú időtartam teljesítésétől teszik függővé а munkanélküli ellátás folyósítását vagy az ellátás id őtartamát, ugyanezen Szerződő Fél illetékes intézménye úgy tekinti а másik Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített id őtartamokat, mintha azoka saját jogszabályai értelmében teljesültek volna, ha az

14 1 4 els ő Szerz ődő Fél jogszabályai értelmében is biztosítási időtartamoknak, illetve jogosultság megszerzésének alapjául szolgáló id őtartamoknak minősülnek és nem esnek egybe. (2) А Szerb Köztársaság vonatkozásában а munkanélküliség alapján járó ellátá s megszerzésének feltétele, hogy az igényl őnek az igény benyújtása el őtt legalább annyi hónap időtartamra, amennyire azt а belső jogszabályok el őírják, biztosítottnak ke111ennie. (3) А munkanélküli ellátás összegének а magyar jogszabályok szerint történő megállapításánál а másik Szerz ő Félnél szerzett biztosítási idők tekintetében ugyanolyan, ennek hiányában hasonló foglalkozásnak megfelel ő kereset magyarországi azon átlagát kel l figyelembe venni, amelyet az arra illetékes szerv nyilvántart és közzétesz. А munkanélküli ellátást а magyar jogszabályok szerint kell megállapítani. IV. RÉSZ Vegyes rendelkezések 32. cikk Összeköt ő szervek és illetékes intézmények (1) А Szerz ődő Feleknek а jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összeköt ő szerveit az igazgatási megállapodás rögzíti. (2) Az összeköt ő szervek, valamint az illetékes intézmények jogosultak megállapodni az Egyezmény hatékony végrehajtásához szükséges intézkedésekben. 33. cikk Igazgatási megállapodások А Szerz ődő Felek kormányai, vagy azok illetékes hatóságai а jelen Egyezmény végrehajtás a érdekében külön megállapodásokat is kötnek. 34. cikk А szervek és intézmények együttműködés e (1) Az illetékes hatóságok, összekötő szervek és illetékes intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást а jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamenny i intézkedésükről és а jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos össze s j ogszabályváltozásukról. (2) А Szerződő Felek illetékes hatóságai, összeköt ő szervei és illetékes intézményei а jelen Egyezmény alkalmazása során kölcsönös térítésmentes segítséget nyújtanak egymásnak. (3) Azon személyek esetében, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye а másik Szerz ődő Fél felségterületén van, az egyik Szerz ődő Fél jogszabályainak alkalmazásával összefüggésben elvégzendő orvosi vizsgálatokat а lakóhely vagy tartózkodási hely szerint i illetékes intézmény végzi az illetékes intézmény kérésére és terhére. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerz ődő Fél jogszabályainak alkalmazása érdekében történik, akkora költségek megtérítésére az illetékes intézmények között nem kerül sor.

15 1 5 (4) А bíróságok jogsegélyt nyújtanak az általuk az е felségterületen alkalmazott jogszabályokkal összhangban. (5) А Szerz ődő Felek illetékes intézményei kölcsönösen és haladéktalanul tájékoztatják egymást valamennyi, az ellátás nyújtásával kapcsolatos adatokról, tényekről, amennyiben azokkal rendelkeznek. 35. cikk Életbenlét igazolása Аг alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, de legalább évente egyszer az igényjogosul t személy az illetékes intézmény felhívására életben létének tényét igazolni köteles az е célra megállapított formanyomtatványon. 36. cikk Átutaláso k (1) А jelen Egyezmény alapján járó pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmények а nemzeti jogszabályaikkal összhangban teljesítik. (2) Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye а másik Szerz ődő Fél illetékes intézménye részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket а másik Szerződő Fél hivatalo s pénznemében kell megtenni, ha а másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme konvertibilis. Ellentétes esetben а kifizetések euróban teljesítend ők. (3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz а devizaforgalom korlátozására, а Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák а jelen Egyezmény szerint járó átutalásokhoz szükséges pénzeszközöket. 37. cikk Illetékek és hitelesítések alóli mentesíté s (1) Аг egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vag y illetékkedvezmény а másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásával összefüggésbe n bemutatandó megfelel ő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed. (2) А jelen Egyezmény végrehajtásakor csatolandó ügyiratokat, okiratokat és má s beadványokat az illetékes hatóságoknak nem kell felülhitelesíteni. 38. cikk Nyelvhasznála t (1) А Szerződő Felek illetékes hatóságai, összeköt ő szervei és illetékes intézményei a jele n Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érinte tt jogszabályok végrehajtása során sajá t hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azo k képviselőivel.

16 1 6 (2) А Szerződő Felek illetékes hatóságai, összekötő szervei és illetékes intézményei beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azoka másik Szerz ődő Fél hivatalos nyelvén készültek. 39. cikk А kérelmek azonos elbírálás a (1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmeket, okiratokat és más beadványokat а másik Szerz ődő Félnek egy olyan illetékes hatóságánál, összekötő szervénél vagy illetékes intézményénél nyújtották be, amely а rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor az úgy tekintend ő, mintha ezt az illetékes intézményné l nyújtották volna be. (2) Az egyik Szerződő Fél azon illetékes hatóságának, összeköt ő szervének és illetéke s intézményének, amelynél а kérelmet, okiratot és más beadványt benyújto tták, haladéktalanul továbbítania kell azt а rá vonatkozó szabályok szerint а másik Szerz ődő Fél illetéke s intézményéhez. (3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátás iránti kérelem а másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelel ő ellátás iránti kérelemnek is minősül, kivéve, ha а kérelmező kifejezetten kéri, hogy а másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzet t pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák e cikk Határozatok, döntések elismerése, végrehajtása (1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak végrehajtható határozatait, valamint illetékes intézményeinek vagy hatóságainak а társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható döntéseit és okiratait а másik Szerződ ő Fél elismeri. (2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fé l jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot vagy okiratot e1 kellen e ismerni. (3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat а másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. А végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerz ődő Félnek а végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelyne k felségterületén а szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. А döntéseken és okiratokon feltüntetendő а végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék). (4) Az illetékes intézmények kölcsönös segítségnyújtása а jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja magában а bírósági eljárásban való képviseletet. 41. cikk Kártérítés

17 1 7 (1) Ha egy személy az egyik Szerz ődő Fél jogszabályai szerint а másik Szerződő Fél felségterületén bekövetkezett egészségkárosodás miatt részesül ellátásban, és ezen álla m jogszabályai szerint harmadik személlyel szemben kártérítési igény benyújtására jogosult, abban az esetben az ellátást nyújtó illetékes intézmény jogosulta harmadik személlye l szemben költségei megtérítésé ге. (2) Amennyiben egyazon káresetb ől származó, azonos jelleg ű ellátásra vonatkozó kártérítés i igényjogosultság mindkét Szerződő Fél illetékes intézményét megilleti, а harmadik személy az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényt az egyik vagy а másik illetékes intézmény javár a történő befizetéssel is kielégítheti, úgy hogy ez által mentesül а további ilyen kártérítés i kötelezettség alól. Az illetékes intézmények ilyen alapú követeléseiket az általuk folyósítot ellátások arányában tartoznak elszámolni egymásnak. 42. cikk Jogalap nélküli pénzbeli ellátáso k Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósítot pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg а másik Szerz ődő Fél jogszabályai szerint folyósított megfelel ő típusú pénzbeli ellátásból az illető illetékes intézmény javára levonható. А levonása másik Szerződő Fél jogszabályai szerint történik. 43. cikk Adatvéd еlеm Személyes adatoknak а jelen Egyezmény végrehajtása során és а Szerz ődő Felek jogszabályaival összhangban történ ő továbbítására az alábbi rendelkezések érvényesek : 1. А jelen Egyezmény végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága, összeköt ő szerve vagy illetékes intézménye csak olyan személyes adatokat közölhet а másik Szerz ődő Fél illetékes hatósága, összekötő szerve vagy illetékes intézménye részére, amelye k а nyújtandó ellátás teljesítéséhez szükségesek. А fogadó fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. 2. А fogadó fél minden konkrét esetben tájékoztatja az adatszolgáltatót arról, hogy milye n céllal és milyen eredménnyel használták fel az átadott adatokat. 3. Az adatszolgáltató gondoskodik а közölt adatok helyességéről, valamint arról, hogy rendeltetésüknek megfelel őek és szükségesek-e. Amennyiben megállapítja, hogy а közölt adatok hibásak, vagy, hogy azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint nem lett voln a szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíti az adatfogadót, aki az ilyen adatokat, а körülményektől függően helyesbíti vagy törli. 4. Azon személyt, akire а közölt adatok vonatkoznak, а róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, jogalapjáról, id őtartamáról, továbbá arról, hogy kiknek és milyen célbó l küldték meg az adatokat, kérelmére, az adatot közlő illetékes intézmény tájékoztatja. 5. Az adatokat а felhasználásuk iránti igény megszűnésével haladéktalanul törölni kell.

18 Az adatot átadó és adatot fogadó fél köteles gondoskodni az átadott személyes adato k védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint а megváltoztatás és nyilvánosságra hozatal ellen. 7. А Szerz ődő Felek az adatkezelés ellenőrzését а nemzeti jogszabályaikkal összhangba n ЫztOSítják. 8. А Szerződő Felek biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértés e esetén az érintett személyek а jogsértés helye szerinti Szerz ődő Fél jogszabályaiva l összhangban ogorvoslatra, jogosultak legyenek. 44. cikk А vitás kérdések rendezése (1) Bármely vitás kérdést, amely а jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásáva l kapcsolatban felmerül, а Szerz ődő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel oldják meg. (2) Amennyiben а fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető, akkor azt diplomáciai úton kell rendezni. V. RÉSZ Átmeneti és záró rendelkezések 45. cikk Átmeneti rendelkezése k (1) А jelen Egyezmény nem biztosítja az ellátásra való jogosultságot а hatálybalépése el őtti id őszakra. (2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni mindazokat а tényeket amelyek a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt fennálltak. (3) А jelen Egyezmény hatálybalépése el őtt megállapított ellátásokat nem kell újr a megállapítani. 46. cikk Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettsége i А jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja azokat а kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhet ők vagy értelmezhet ők úgy, mint amelye k megszüntetik, felfüggesztik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarország a z Európai Uniót alapító Szerz ődésekből fakadó kötelezettségeit. (1) Jelen Egyezményt meg kell er ősíteni. 47. cikk Hatálybalépés

19 1 9 (2) Jelen Egyezmény а megerősítésr ől szóló utolsó értesítés kézhezvételének hónapját követ ő harmadik hónap első napján lép hatályba. (3) A jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg а Magyar Népköztársaság Kormánya é s а Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya közö tt állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az október 7-én aláírt Egyezmény hatályát veszti Magyarország és а Szerb Köztársaság vonatkozásában. 48. cikk Id őbeli hatály és felmondás (1) А jelen Egyezményt а Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerz ődő Fél jogosulta jelen Egyezményt - diplomáciai úton а folyó naptári év december 31-ével legalább hat hónapos határid ővel írásban felmondani. (2) А jelen Egyezmény felmondása esetén annak rendelkezéseit а megszerzett jogokra és а felmondás el őtt benyújtott kérelmekre továbbra is alkalmazni kell. Ennek hiteléül а Szerződő Felek meghatalmazo ttai а jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták e1. Készült Budapesten, november 29. napján magyar és szerb nyelven két eredet i példányban azzal, hogy mindegyik szöveg egyaránt hiteles. (aláírások)" 4. (1) Ez а törvény а (2) bekezdésben meghatározott kivétellel а kihirdetését követ ő napon lép hatályba. (2) А 2. és а 3. az Egyezmény 47. cikk (2) bekezdésében meghatározo tt időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve а 2. és а 3. hatálybalépésének naptári napját а külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követ ően а Magyar Közlönyben haladéktalanu l közzétett közleményével állapítja meg. (4) Е törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felel ős miniszter gondoskodik. Ader János köztársasági elnök Kövér László az Országgyűlés elnöke