Részlet AZ ÉRETTSÉGIRŐL TANÁROKNAK INFORMATIKA

Átírás

1 Részlet AZ ÉRETTSÉGIRŐL TANÁROKNAK 2005 INFORMATIKA kiadványból Készítette: Szalayné Tahy Zsuzsa (A További közép- és emelt szintű mintafeladatok című fejezet Reményi Zoltán és Siegler Gábor válogatása) Lektorálta: Fazekas Ildikó Zsakó László Szerkesztő: dr. Tompa Klára A követelményrendszert, a háttéranyagokat és a feladatokat összeállító munkabizottság: Fazekas Ildikó Király Sándor Kiss Zsolt Kőrösné dr. Mikis Márta Ledneczkiné Várhelyi Ágnes Reményi Zoltán Rozgonyi-Borus Ferenc Siegler Gábor Szalayné Tahy Zsuzsa Szlávi Péter Végh András Zsakó László

2 AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI BEVEZETÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉ- NETE Közel húsz éve, hogy a számítógépek és ezáltal a számítástechnikai majd informatikai ismeretek megjelentek a középiskolákban, és elindítottak egy olyan folyamatot, amely jelentős tantervi változásokkal kísérve egy új érettségi tantárgy megjelenéséig vezetett. A 80-as évek második felében a gimnáziumokban a számítástechnika fakultatív oktatása teremtette meg e témakörben az érettségire is felkészítő tanulmányok folytatását. A Művelődési Minisztérium a /89.XIII. számú intézkedésével az Országos Pedagógiai Intézettel tantervet készíttetett a Mikroszámítógépes operátori és alkalmazói fakultáció számára, amely 1989-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi, nagyszámítógépes operátori fakultatív tantervet. Ugyanebben az évben jelent meg (legutoljára!) központi útmutató vizsgaleírással, tételsorral és mintafeladatokkal a gimnáziumi számítástechnika vagyis a fakultatív Számítógépkezelői ismeretek elnevezésű tantárgy érettségi záróvizsgájához is. Ezzel párhuzamosan lehetővé vált a technika tantárgy keretében is a számítástechnika oktatása, így sok iskolában a technika tantárgy óraszámának felében vagy teljes egészében számítástechnikát oktattak, majd a tanult ismeretek alapján tettek érettségi vizsgát a tanulók. A közgazdasági szakközépiskolák egy lépéssel a gimnáziumok előtt jártak. A 80-as években indultak olyan osztályok, amelyekben a tanulók Ügyviteli folyamatszervező képesítést szerezhettek. Ezekben az osztályokban már tanultak programozást és rendszertechnikát, s érettségi-képesítő vizsgát tettek (központi tételsor alapján) Számítógépek rendszertechnikája tantárgyból. Később ezt a szakmát felváltotta a Számítástechnikai programozó és képesített könyvelő szakma. Az ezekben az osztályokban tanulók már külön tantárgyként tanulták a programozást, s érettségiztek is ebből a tantárgyból. Az érettségi írásbeli része, ez is központi tételsor alapján, egy programozási és egy adatbázis-kezelési feladatból állt. A szóbeli vizsga tételeit az iskolák maguk állították össze. Utoljára ilyen vizsgát 2001-ben lehetett tenni re a középiskolák mindegyikében megtaláljuk a számítógépeket, mindenhol tanítanak számítástechnikát vagy informatikát, és egyre több iskolában érettségiztetnek is számítástechnikával kapcsolatos ismeretekből. Az érettségi bizonyítványba technika, számítástechnika vagy informatika kerül annak megfelelően, hogy milyen program helyileg akkreditált, technika tantárgy alapján vagy központi program alapján történik a képzés. A vizsga tartalma minden esetben a helyi követelményektől függ. Így a technika tantárgyban oktatott programozási, alkalmazói, hardver ismeretek aránya, a tanított ismeretek mélysége az egyes vizsgahelyeken jelentősen eltér. Hasonlót mondhatunk a vizsga formájáról is. A vizsga egyes helyeken csak 10 perces szóbeli feleletet jelent, máshol 15 perces, vagy esetleg 45 perces gyakorlati feladat is kiegészíti a szóbeli feleletet. Van, ahol külön gyakorlati vizsgát szerveznek, mely akár több órás is lehet, máshol teszt jellegű írásbeli része is volt a vizsgának. A Nemzeti Alaptantervben bevezetett informatika tantárgy a számítástechnika fakultációk és egyéb módon tanított számítástechnikai ismeretek tanításának lehetőségét kiszélesítette, és az informatikai ismeretek tanulását minden általános és középiskolás diák számára nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is tette. Ennek következtében napjainkra érettségi előtt áll az a nemzedék, aki már hivatalosan, központi követelmények alapján tanulhatta az informatikát. Az érettségi vizsga egyetemes elfogadhatóságát tenné lehetetlenné, ha az informatika vizsga eddigi formái nem válnának egységessé, ha nem lenne központilag meghatározott tartalmi és formai kerete. Így az informatika érettségiről elmondhatjuk, hogy szabályozása akkor is szükségessé vált, ha a kétszintű érettségi vizsga nem került volna bevezetésre. 2

3 AZ INFORMATIKA TANTÁRGY RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYE ÉS A VIZSGA LEÍRÁSA 1 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga a többi tantárgyhoz hasonlóan központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga alapvetően a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű. Az emeltszintű vizsga mindemellett a felsőfokú informatikai tanulmányokhoz szükséges ismereteket és készségeket is méri. Mindkét vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati feladatsorokat és az emeltszintű szóbeli tételsort a vizsgaközpont tűzi ki, a középszintű szóbeli tételsor összeállítása a vizsgaleírásban megadott jellemzők szerint a vizsgát szervező intézmény feladata. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tudásanyaggal is. A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák: korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése) algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra,...); 1 Ez a dokumentum szövegszerűen megegyezik a módosított 40/2002.OM. rendelettel 3

4 együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a termékségnek minden egyes következményével együtt); az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket; tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! 4

5 Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket; legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! 5

6 A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne! 6

7 B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK TÉMÁK 1.1. A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források 1. Információs társadalom VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, ). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten (keresőszerverek segítségével). 7

8 TÉMÁK 1.2. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok használatának alapvető szabályait, illemtanát. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználási jogosultság szerint (például szabadszoftver, korlátozottan szabad szoftver, üzleti szoftver). 8

9 TÉMÁK 2.1. Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok 2. Informatikai alapismeretek hardver VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek, perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését, fontosabb jellemzőit. Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni azokat feladatok megoldása során. 9

10 TÉMÁK 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 3. Informatikai alapismeretek szoftver VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. 10

11 TÉMÁK 4.1. A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás 4. Szövegszerkesztés VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelőfelületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, háttérmintázatot megadni. Legyen képes felsorolást, sorszámozott felsorolást készíteni. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ) 11

12 TÉMÁK 4.3. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Tudja használni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorbarendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. 12

13 TÉMÁK 5.1. A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5. Táblázatkezelés VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve törölni. Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat (relatív, abszolút és vegyes). 13

14 TÉMÁK 5.4. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása 5.5 Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. 14

15 TÉMÁK 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6. Adatbázis-kezelés VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcsmező fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni. 15

16 TÉMÁK 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés megválaszolásához mely mezők megjelenítése szükséges. Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni. 16

17 TÉMÁK 7.1. Kommunikáció az interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata 7. Információs hálózati szolgáltatások VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez állományt csatolni és csatolt állományt kezelni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állományátviteli segédprogramot. Ismerje az állományátvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. 17

18 TÉMÁK 7.2. Weblap készítése Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése web-szerkesztővel Formázási lehetőségek VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje a weblap jellemző elemeit. (Címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel.) Tudjon egyszerű weblapszerkesztési feladatot elvégezni. Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit. 18

19 TÉMÁK 8.1. Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta ) és formázása 8.2. Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása 8. Prezentáció és grafika VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képfeldolgozó programmal képeket kezelni, módosítani, minőségét javítani. Tudja grafikus ábráit, képeit szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. 19

20 TÉMÁK 9.1. Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 9. Könyvtárhasználat VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait (hagyományos és elektronikus). Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni a kiválasztást segítő eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert kereső-programokat használni. 20

21 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz Állományok Elemi algoritmusok típusfeladatokra Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. 21

22 TÉMÁK Rekurzió Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje a rekurzió fogalmát. Tudjon bemutatni rekurzív algoritmusokat egyszerű rekurziós feladatokon. Ismerje a különbséget a tervezés és a kódolás között. Legyen tisztában a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni az iskolai tananyag alapján megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldás módszeréről részletes leírást kap. 22

23 TÉMÁK Algoritmusleíró eszközök Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével Az algoritmus-leíró eszközök fajtái Programozási nyelv Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete Programfejlesztői környezet Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket. Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon a felhasználóval kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. 23

24 II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc Számítógéppel megoldandó feladatsor Egy téma kifejtése és párbeszéd a témával kapcsolatban 120 pont 30 pont Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges tantárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgáztató intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia). A vizsgázó a vizsgát megelőző évben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet. A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat. 24

25 A gyakorlati vizsga lebonyolítása, a rendszergazda feladatai Tárgyi feltételek A terem berendezése A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni. A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást. A számítógépek A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben (lehetőség szerint már hónapokkal a vizsga előtt) elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt hasonló feladatok megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e. Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület. A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti. Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt a vizsgáztatásból kivonni. Lebonyolítás A vizsga előkészítése A vizsga során használható gépekhez (a tartalékgépekhez is) létre kell hozni az adott hálózati operációs rendszerben egy-egy felhasználót. A felhasználó azonosítója egyezzen meg a központilag meghatározott vizsgázói kódokkal. A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik. Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére. Archiválás A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a diákok által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R). A vizsgáztató intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli. 25

26 Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik: Témakör Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika Idő 60 perc 50 perc 30 perc 20 perc 20 perc Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. Értékelés A gyakorlati vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti pontszámarányok a következők: Témakör Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika Pontszám 40 pont 30 pont 20 pont 15 pont 15 pont Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Értékelésre a vizsgázónak csak azok a produktumai kerülnek, amelyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett és a rendszergazda archivált. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlapot, valamint az archivált produktumot együtt tekintheti meg. 26

27 Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie. A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a diákok rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan. Tartalmi szerkezet A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek a vizsgakövetelmények 1 3., 7.1, 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi témakörökből és javasolt arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje a 7.1-es témakör kérdései kivételével legfeljebb két perc. Információs társadalom 8 20% Informatikai alapismeretek hardver 24 32% Informatikai alapismeretek szoftver 20 28% Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 20 28% Könyvtárhasználat 8 12% A tétel jellemzői A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázó témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. 27

28 Értékelés A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: Logikai felépítés (Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) Kifejezőkészség, szaknyelv használata Tartalom (Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.) Kommunikatív készség (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.) 8 pont 8 pont 8 pont 6 pont 28

29 KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete: gyakorlati és szóbeli. A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga. A vizsgaidők viszonylag egységesek a különböző érettségi tantárgyak tekintetében, ehhez igazodik az informatika tantárgy vizsgája is. A gyakorlati vizsga időtartama olyan hosszú, hogy érdemes a diákoknak versenyek, próbaérettségik szervezésével előzetesen lehetőséget biztosítani ilyen hosszan tartó munka kipróbálására. Miután a vizsga nem jelent tartósan folyamatos számítógépes munkát, nem kell kiírt szüneteket tartani, de a diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan tudnak pihenni a 180 perc alatt úgy, hogy közben dolgoznak. A vizsgázó a vizsgát megelőző évben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsga szervezése során nagyon körültekintően kell eljárni a vizsgán használt szoftverek megnevezésénél. Fontos, hogy olyan szoftvert adjunk meg (a központi adatbekérésnél és a tanulók felé), melyen a diákok valóban képesek vizsgázni (tanulták és használatukkal teljesíthetők a részletes követelmények). A feladatsort készítő bizottságnak ismernie kell az összes előforduló vizsgahelyzetet, ezért a programokat előzetesen a vizsgaközpontnak is jelenteni kell, ahonnan esetleges probléma esetén jelzik, ha a szoftver nem megfelelő. A cél kettős: minél nagyobb szabadságot adni a szoftverválasztásban, ugyanakkor mindenki számára egyenlő nehézségű, ugyanazokat a képességeket mérő vizsgát kitűzni. GYAKORLATI VIZSGA A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik: Témakör Idő Pontszám Szövegszerkesztés 60 perc 40 pont Táblázatkezelés 50 perc 30 pont Adatbázis-kezelés 30 perc 20 pont Weblapkészítés 20 perc 15 pont Prezentáció és grafika 20 perc 15 pont A vizsga során nem értékeljük, hogy mennyi idő alatt készül el a vizsgázó egy-egy feladattal, azonban a feladatsor összeállítása során fontos szempont, hogy a megszerezhető pontszám nagyjából arányos a feladat megoldására szánt idővel. Ha valamilyen műveletet sokszor kell végrehajtani, akkor arra az időarányokat figyelembe véve kell több pontot adni, ugyanakkor, ha a megoldást lehet gyorsítani például táblázatkezelésben abszolút hivatkozás használatával másolni, akkor a technológia használatát értékeljük, és az arra szánt időt vesszük figyelembe. Bár a megoldás másként is lehetséges, a hosszabb végrehajtási idő esetleg egy másik feladatban időhiányt okozhat, és így a nem megfelelő megoldás közvetve 29

30 befolyásolja a végső eredményt. A feladatok megoldására szánt idő természetesen nem a végrehajtás idejét jelenti, figyelembe kell venni az értelmezésre, gondolkodásra szánt időt is. A végrehajtási időknél figyelembe kell venni esetlegesen gyengébb gépek reakcióidejét is. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. E feltétel értelmezése és teljesítése egyaránt nehéz. Valószínűleg lehetne azon vitatkozni, hogy egy szöveg minta utáni formázása mennyire tartalmaz egyértelmű utalásokat. Például, ha nem adjuk meg a betűméreteket, de szemmel láthatóan két méretet használunk, és a sorok tördeléséből kiderül a helyes méret: egyértelmű-e, vagy sem. A különböző szegélyek minta utáni alkalmazása egyértelműnek tűnik, ha nem vagyunk túl érzékenyek a szegély vonalvastagságára. Ha viszont egy dokumentumról minden rész minden beállítását pontosan leírjuk, akkor biztos egyértelműen megadtuk a feladatot, csak nagyon nehéz lesz átlátni, túl hosszú lesz a feladatleírás. A feladatok összeállításánál e kitételnek úgy igyekszünk megfelelni, hogy a feladatok megoldási menetét részletezzük, szükség esetén mintát is mellékelünk a feladatokhoz. Az értékelés során a leírt szempontok és a mintáról egyértelműen kiderülő beállítások megvalósítását számítjuk be. (Például: ha egy bekezdés előtt van térköz, melynek mértéke nincs előírva a tanuló számára, akkor pontozható, ha a tanuló által előállított változat nagyjából arányos a mintán látottakkal.) A feladatsor szerkezete Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. Az egy nagy (több részfeladatot tartalmazó) feladat mellett szól, hogy a feladat megoldását jelentősen segíti, ha megértjük a feladat szövegkörnyezetét. Négy feladat esetén a szövegkörnyezet megértése, a feladat megoldásának elkezdése összességében több időt vesz igénybe. A több, kisebb feladat mellett szól mégis, hogy így jobban biztosítható, hogy a feladatok önállóak, vagyis egy-egy részfeladat sikertelen megoldása nem befolyásolja a további feladatok elvégezhetőségét. A feladatok kitűzésekor a kérdések sorrendjében további szempont az is, hogy a nehezebb feladatok lehetőleg a könnyűek után következzenek, és megoldásuk ne befolyásolja a többi megoldhatóságát. Értékelés Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Ez a kitétel látszólag csak annyit mond, hogy a témakörre adható pontszám kötött, azonban egy kicsit jobban belegondolva megengedi, hogy egy konkrét részfeladat az egyik feladatban más pontértékű legyen, mint egy másikban. Előfordulhat például, hogy egy szöveg helyesírásának kijavítása 1, másutt ot ér. Ezt az eszközt használjuk arra, hogy a feladatok nehézségi fokának eltéréseit kompenzáljuk. Tartalmazhat egy feladatsor fele olyan feladatokat, amelyekben a tanulóknak egyértelmű utasításokat kell csak végrehajtani, de ilyenkor az ezekre kapható pontszám lehet, hogy csak az összpontszám 25%-át teszi ki. Az ilyen aránytalanságok elkerülése érdekében a mintafeladatsorok összeállításakor az egyes részfeladatok pontszámait egymáshoz viszonyítva is vizsgáltuk. Így munkánk során egyre tisztábbá vált az egyes tipikus részfeladatok általánosan elfogadható pontértéke. A gyakorlati vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. 30

31 A fenti meghatározásból adódó feladatokat teljes egészében nem egyszerű megvalósítani. A feladatok megoldásait úgy tudja tartalmazni az útmutató, hogy a megoldásokat is mellékeljük. Bármilyen megoldás részletes írásos kifejtése ugyanis teljesen értelmezhetetlen főleg, ha az egyes változatokat is belevesszük. A javítási útmutató készítésekor többször felmerülő kérdés, hogy a javító tanártól mekkora szakmai kompetenciát várunk el. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy hagyományokkal nem rendelkező vizsgatárgyról van szó, tehát a javítási szokások még nem egységesek. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az informatika tantárgy kialakulását nagy változások kísérték, így példákra és magyarázatokra is szükség van. E kézikönyvben kidolgoztuk néhány feladatsor javítási útmutatójának magyarázatát, reméljük, ez hozzásegíti a kollégákat, hogy a pontozás szemléletét megértsék, és egyes esetekben helyesen döntsenek, ha diákjuk a javítási útmutatóban szereplőtől eltérő megoldást ad. Amennyiben a lehetséges megoldásokat minden feladatsor mellett leírnánk, az egyes feladatsorok pontozási útmutatója áttekinthetetlenül hosszúra nyúlna. Képzeljük el, hogy egy Ha() függvény alkalmazása esetén a javítási útmutatóban szerepelne az If() függvénnyel, az Fkeres() a Vkeres(), a HSearch() és Vsearch() függvényekkel történő megoldás is. Ekkor még csak egy program magyar és angol nyelvű verzióinak legegyszerűbb eseteit tekintettük át, más program esetén ugyanezeket a függvényeket másként is hívhatják, de az is lehet, hogy a vizsgázó saját eljárást ír. Egy pont megadhatóságának eldöntéséhez három szó helyett 3 soros leírás is tartozhat, és még nem adtunk útmutatást a félig jó megoldásokra. A javítási útmutató elkészítése során arra törekedtünk, hogy a feladat minden pontozható része egyértelmű legyen, s ha e rész megoldása nem teljes, akkor nem ér pontot. Vagyis a pontszám általában tovább nem bontható. Az ettől eltérő esetekben a pontozható részteljesítés mértékét igyekszünk megadni (például: előfordulhat, hogy a helyesírás kijavítására csak akkor adható, ha nincs a szövegben helyesírási hiba; más esetben adható, ha az 5 helyesírási hibából legalább 3-at kijavított. Vagyis itt a részteljesítés is megfelel, mert képes helyesírást javítani. SZÓBELI VIZSGA A feladatsor összetétele A tételek a vizsgakövetelmények 1 3., 7.1, 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi témakörökből és javasolt arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Bármely tételhez kapcsolódhat internetes kommunikációval kapcsolatos gyakorlati részfeladat, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje legfeljebb két perc. Információs társadalom 8 20% Informatikai alapismeretek hardver 24 32% Informatikai alapismeretek szoftver 20 28% Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 20 28% Könyvtárhasználat 8 12% A megadott arányok alapján könyvtárhasználatból 1-2; az Információs társadalom témakörből 2 4 tétel; a többi témakörből 4 6 tétel szükséges. Miután a Kommunikáció az interneten témakör gyakorlatként is szerepel, nagyobb súllyal kérjük számon, mint az a százalékok alapján látszik. Ügyeljünk arra, hogy felkészüléskor a gyakorlati részfeladatot is ismerje a vizsgázó, de ezen idő alatt ne tudja kipróbálni. A szóbelin történő számonkérés lehetővé teszi, 31

32 hogy a gyakorlat végrehajtási módját értékeljük, azaz jó végrehajtás, de lassú letöltés esetén, vagy éppen elérhetetlen oldal esetén is tökéletes a megoldás. A feladatsor értékelési szempontjai Logikai felépítés, vázlat (8 pont) Jó időbeosztás. Hogyan tudja súlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma lényeges elemeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.) Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont) Mennyire pontos a fogalmazás, a szakkifejezések használata, az elkövetet hibák felületességből, az időbeli korlátokból, vagy a megértés hiányából adódnak? Tartalmasság (8 pont) A tanuló mennyire érti az anyagot, felelete tartalmazza-e a témakör minden lényeges elemét? A tárgyi tévedéseket, a rossz magyarázatokat mint hiányosságokat kell figyelembe venni. Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e a kérdést? Mennyire gondolkodik rugalmasan? (Mivel ezekkel a pontokkal az együttműködési készséget értékeljük, ha a felelet során a vizsgáztatónak nem kellett megszólalnia, akkor is célszerű legalább egy kérdést feltenni.) Ezek az értékelési szempontok bármely más tantárgyi vizsgán is általánosan jellemzők. Az ötfokú skálán minden jegynek van szöveges tartalma (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles); a tízfokú skála értelmezésében pedig a hétköznapokban is használt százalékokban való gondolkodás segít. A 8, illetve 6 pont esetén a pontszám arányos meghatározása nem könnyű feladat. Figyelni kell arra, hogy ne fordított sorrendben értékeljünk: azaz ne az összesített pontot állapítsuk meg először amit utólag osztanánk szét részpontokra, hanem ténylegesen az egyes szempontok szerint minősítve adjuk össze a pontokat. A szóbeli és a gyakorlati vizsga pontszámarányait és a jegyek megállapítási rendszerét figyelembe véve azt is láthatjuk, hogy a gyakorlati vizsgán elért pontszám döntően határozza meg a vizsgázó érettségi jegyét. 32