Rákóczi nyomában Regéc

Átírás

1 Rákóczi nyomában Regéc Regéc, a csaknem 120 lelkes zempléni település mintegy 800 éves. Története a mai napig összefonódik a vár történelmével, ami körülbelül 1307 óta áll fenn. Eredeti formáját a mai napig megőrizte az egy utcás kis falu. A kezdeti időkben a lakosság hagyományos parasztházakban lakott, melyekhez kis csűröket építettek. Ez a falukép körül kezdett megváltozni, amikor megjelentek az első kőházak. Ebben az időben jóval nagyobb volt a falu lakossága, mintegy 335 fő. Akkoriban ide csak földutakon lehetett eljutni, a mai utak csak az 1900-as évek végén épültek meg. Miskolc irányából a 3-as főútról, Tolcsva felől pedig a zempléni hegyeken át közelíthető meg a falu. A Szerencs- Hidasnémeti vasútvonalon Korlát- Vizsoly állomástól valamint a Miskolc- Hidasnémeti vasútvonalon Novajidrány állomástól busszal lehet Regécre eljutni. Aki erre jár, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia ebbe a minden szempontból különleges, sok látványosságot nyújtó, csendes kis faluba. A vidék bővelkedik geológiai ritkaságokban és gazdag állatállománnyal rendelkezik. Például híres egy itt honos vaddisznótörzs s az oly ritka gímszarvas. Rengeteg a ritka ragadozó madár, s a Zemplénre híres keresztes vipera példányai is megtalálhatók a környéken. A vidék legjelentősebb és legrégibb építészeti emlékei a templomok, a várak és a kolostorok. Romokkal és egyéb írásos emlékekkel bizonyítható, hogy a környéken volt egy pálos rendhez tarozó kolostorcsoport. Ez a kolostorcsoport négy tagból állt; Nagy Lajos király alapította. Regéctől kb. 1 kmre helyezte el. A kolostor 1612-ben pusztult el. Mivel az akkori pontos helye még nincs meghatározva, ezért a kutatások még mindig folynak. A falu életében nagy szerepet kap az idegenforgalom. A polgármester és a falu népe sokat tesznek Regéc fejlesztése és szépítése érdekében ban készült el egy Zrínyi Ilona és egy II. Rákóczi Ferenc szobor. Ezeket Nemes Sándor, fafaragó művész készítette.

2 Mindenképpen ajánlják megtekintésre a falu másik két gyöngyszemét vagyis a két templomát. Az egyik a római katolikus templom, ami 1904-ben épült. A templomban két harang található. A néphagyomány szerint mindkét harangot a várból hozták le; a nagyobbikat Rákóczi-harangként emlegetik. Ezt 1906-ban díszkísérettel Kassára vitték a Fejedelem hamvainak újjátemetésére. Mert a harang tényleg Rákóczi megrendelésére készült. Regéc másik temploma a görög katolikus templom, mely 1956-ban épült. Ennek a templomnak is két harangja van. A nagyobbikon két szent található, s mellettük egy rövid felirat: Szent Ferenc, könyörögj érettünk! A falu mindennapjai nem telnek unalmasan, akkor sem, mikor csak néhány turista látogatja meg. Nemrég volt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által szervezett Kulturális Örökség Napja elnevezésű esemény szeptember én került megrendezésre. Ehhez már két éve csatlakozik Regéc vára is. Ezen a két napon különböző kedvezmények várják az odalátogatókat: például nem kell belépőt váltani a várba, sőt ki-ki igénye szerint kérhet idegenvezetést is, persze teljesen ingyen. Fontos tudni, hogy egyébként április 1-től indul az idegenforgalmi szezon. Tehát az említett időponttól kell belépőt váltani azoknak, akik meg szeretnék tekinteni a várat. Ez a felnőttek számára 200 Ft, a diákok és a nyugdíjasok számára pedig 100 Ft. A vár minden nap látogatható 0919 óráig. A vár megközelítése Regécről két útvonalon lehetséges. A község alsó részén gyalogtúra útvonalon (a piros és a kék sávjelzésen), aminek hossza 2400 méter, illetve gépkocsival megközelíthető Regéc Háromhuta irányába eső végén, melynek hossza 2500 méter. Mind két útvonalat információs táblák jelzik a településen. Aki többet szeretne megtudni a várról, az megrendelheti a most megjelent, a regéci várról szóló DVD-t, mely megvásárolható Regécen az Önkormányzatnál, a Csobogó presszóban, illetve utánvéttel is megrendelhető. A lemez 1300 Ft-ba kerül. Remélhetőleg sokaknak elnyeri majd a tetszését a csend, a nyugalom és a sok szép látnivaló, melyet e kis hegyi falu kínál. Jó szívvel ajánlható mindenkinek, hogy látogasson el Regécre. Gyönyörködjön a festői táj szépségében, a nevezettességekben, a várban; élvezze a gyógyhatású klímát, és a helyiek vendégszeretetét.

3 A több napos látogatást tervezők kedvéért íme néhány szállásadó címe, és elérhetősége: Márkus Sándorné Pirinyó vendégház Cím: 3893 Regéc, Fő u. 17. Tel: Karmanóczki Ferencné Zita vendégház Cím: 3893 Regéc, Fő u. 22/a. Tel: Bakos Bertalan vendégszálló Cím: 3893 Regéc, Fő u. 86. Tel: Juhász Marianna Cím: 3893 Regéc, Fő u. 87/a. Tel: Kovács Lászlóné Cím: 3893 Regéc Fő út 25. Tel.: Mobil: Veronika Panzió Cím: 3893 Regéc, Fő út 45. Tel.: Mobil: Karmanóczki András Cím: 3893 Regéc, Fő út 12. Tel.: Kispatak vendégház Cím: 3893 Regéc, Fő út 3. Tel.: Szarvas vendégház Cím: 3893 Regéc, Fő út 66. Mobil: illetve Budai Nikolett Földes Ferenc Gimnázium Regéc Várának rövid történelme Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az első biztos adat a Vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembeli Amadé nádor Regécen állított ki egy oklevelet A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312.) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a törökök elől Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta ben ismét királyi vár lett, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését

4 és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. Unokája, Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklődött ezután egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az elhányandó várak jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös főispáni méltósággal járó teendőket ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első időszakát éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit májusában Regécen szervezik a felső-magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Ebben az időben Zrínyi Ilona itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel ás hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak. Így november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Caprara császári generális az ígéretet megszegvén 1686.őszén a várat alaposan kifosztotta és leromboltatta. Regéc várának a Rákóczi szabadságharcban hadi

5 jelentősége már nem volt, annak bukása után 1711-ben S Császár elkobozta és osztrák hercegek kezébe került, akik további pusztulásával mit sem törődtek. A Vár feltárása Regéc Önkormányzata kulturális és történelmi örökségnek tekinti a várat, idegenforgalmi vonzereje igen jelentős, ezért kezdeményezte, és szervezi annak régészeti feltárását, helyreállítását. Regéc Várában július 5-én, egy év előkésztő munka után indul meg a műemlék megóvását, annak biztonságossá tételét és helyreállítását szolgáló munka. A régészeti feltárás az északi toronyban és annak környékén ill. az északi bástyában indul el, ezzel párhuzamosan megkezdődik a várhegyet megkerülő gyalogosan járható út kiszélesítése. Az elektromos hálózat, amely Regécről látja el a várat árammal, szintén ekkor épül ki júliusában, folytatódik a feltárás az északi torony környékén ás az északi bástyában. Ez év őszén elindul az állagmegóvás az északi toronynál, az északi bástya déli ill. északi sarka megerősítésre kerül ben és 2002-ben is folyik a feltárás, amit minden évben szakemberek irányítása mellett középiskolás ás egyetemista diákok, illetve az Önkormányzat dolgozói végeznek őszén helyreállítási munkák folynak, ekkor épül vissza az északi torony harmadik falának egy jelentős része a boltívvel májusa és augusztusa között helyreállításra kerül az északi bástya és megépül az ún. fogadóépület a vár bejáratánál, ez a munka az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása. Ez év nyarán a régészeti feltárás elérte a palotaszárny északi részét. Minden évben bozótirtási, tisztítási munkák is zajlanak a várban, ás annak közvetlen környékén, a rendezettebb, tisztább, és élvezhetőbb környezet, ás a műemlék védelme érdekében. Fő feladat a vár egészének régészeti feltárása, állagmegóvása, a balesetveszély megszüntetése. A vár egyes részeinek részleges helyreállítása, más területek teljes újjáépítése Pl.: palotaszárny. A feltárások során megállapítható, hogy a vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony ás a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor amikor birtokosainak (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban a különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyei kapott egy különleges, török falicsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon, a Vörös toronyban csodálhatjuk meg. A Vár belépőjéből befolyt összeget az Önkormányzat a vár helyreállítására fordítja! Bakos Ferenc, Regéc