KONFERENCIA ÉS FESZTIVÁLTURIZMUS IMÁZSVÁLTOZTATÓ HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Francia nyelvű Külgazdaság Szak Nappali Tgaozat Public Relations Szakirány KONFERENCIA ÉS FESZTIVÁLTURIZMUS IMÁZSVÁLTOZTATÓ HATÁSAI MAGYARORSZÁGON Budapest, 2008 Lele Dalma

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Fogalmi zavarok leküzdése Imázs meghatározása és összetevői Mi fán terem az országimázs? 8 3. Magyarország imázsának alakulása A magyar országimázs a rendszerváltástól napjainkig Hogyan vélekednek rólunk Európában és a világ más tájain? Országimázs: mi a cél, és hogyan érhetjük el? A konferenciák világa Magyarországon Mit értünk konferencia turizmuson? Magyarország helyzete a nemzetközi konferenciák 23 világában 4.3. A konferenciák gazdasági haszna Kongresszusi Iroda where meetings meet traditions Magyarország és a fesztiválturizmus A borban öröm, barátság, boldogság és dal van Magyarország a borok országa?! Magyar borfesztiválok királynője: Budapesti Bor-és 44 Pezsgőfesztivál 6. Magyarország : Turizmus 1 : Összegzés Mellékletek Irodalomjegyzék

3 1. Bevezetés: Országimázs. Ez az a fogalom, amelyről napjainkban egyre többet beszélünk, tudatosan igyekszünk formálni, alakítani, és bár Magyarország esetében azért nem túl régóta ivódott bele a köztudatba, mégis mióta világ a világ, létezik. Királyok, katonák, tudósok, parasztok, ki-ki a maga módján és eszközeivel, de mindenki igyekezett hol gazdagítani, hol pedig lerombolni országa imázsát. Mégis ha ma körbetekintek magam körül, azt kell, hogy mondjam, hogy sokan még mindig nincsenek teljesen tudatában annak, hogy mit is értünk országimázs alatt. Ugyanakkor hallanak róla rádióban, tévében, írott sajtóban vagy akár az interneten, mégis kérdések merülnek fel bennünk. Pedig fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit is értünk egy ország imázsa alatt, hogyan tudjuk befolyásolni, és, hogy miért fontos, hogy pozitív képet alakítsunk ki magunkról. Ugyanis viszonylag új uniós tagként, alig tizennyolc évvel a rendszerváltás után, Magyarország komoly feladat előtt áll még mindig. A szocializmus homogenizáló törekvései, mely mindenre és mindenkire kiterjedt, szinte teljesen eldeformálták az ország régi, markáns arculatát. Tulajdonképpen az elmúlt ötven évben, mint önálló egyéniséggel bíró állam, megszűnt létezni. A Szovjetúnió felbomlása után azonban újra a saját lábunkra kellett állnunk: Magyarország új termékként jelent meg az európai piacon, amely, mivel már évtizedek óta nem hallatott magáról, nagy hátránnyal és gyakorlatilag majdhogynem az ismeretlenség teljes homályával indult újra teret hódítani, és bizonyítani nyugati, fejlett szomszédai előtt. Annál is inkább, mivel ahány ország, annyiféle nézet alakult ki velünk kapcsolatban. Persze ez esetben is, mint már annyiszor, nagyon könnyű lenne a történelmet okolni azért, ahol most tartunk, de ha őszinték akarunk lenni, akkor nagyon sok múlt rajtunk is, hogy az elmúlt közel 20 év alatt még mindig nem sikerült olyan képet sugallni magunkról, amilyet szerettünk volna. Hiszen a lehetőség adott volt, csak egyrészt, nem megfelelően közelítettünk hozzá, másrészt és ez a legnagyobb probléma- még mindig nem vagyunk tudatában saját adottságainknak és értékeinknek. Pedig az ország pozitív képe nemcsak európai szomszédaink miatt lenne fontos, hanem saját magunk miatt is. Ahogy Győri Bettina is fogalmazott egy cikkében: - 4 -

4 Az országimázs vizsgálata, azért kiemelkedően fontos hazánk és más kelet-középeurópai országok számára, mert szükséges, hogy meg tudjuk határozni saját helyzetünket a nyugat-európai elvárások tükrében, és képesek legyünk teljesíteni az elvárt követelményeket. 1 Sok tényező befolyásolhatja egy ország kedvező vagy kedvezőtlen megítélését, hiszen a gazdaság, az ipar, az infrastruktúra alakulása, vagy a környezet védelme, mind-mind hozzájárulnak egy ország képéhez. Mégis én a dolgozatomban pont ezeken, az általános, sztenderd elemeken szeretnék túlmutatni, és olyan, eddig sokat hanyagolt világba szeretném kalauzolni az olvasót, amely képes lenne megfelelő alapot képezni Magyarország imázsának, és melyről méltán lehet/ne híres kicsiny országunk. Ez pedig nem más, mint a napjainkban egyre nagyobb figyelemnek örvendő konferenciaturizmus, a másik pedig egy évszázadok óta becses termék, és az ahhoz kapcsolódó események, vagyisa borfesztiválok. Tehát ez a két turisztikai szempontból jelentős terület alkotja a dolgozat fő motívumát. Ahhoz, hogy miben is rejlik jelentőségük: először is bemutatom alakulásukat a rendszerváltástól egészen napjainkig, majd, milyen törekvések történtek/fognak történni ezen területek fejlesztése érdekében, illetve, hogy mindezek hogyan befolyásolhatják Magyarország nemzetközi megítélését, és milyen turistavonzó hatással rendelkeznek. Ám mielőtt még egyből a lovak közé csapnánk, érdemes lenne kicsit közelebbről is megvizsgálnunk magának a dolgozatnak, illetve az előbb említett témakörök mozgatórugójának a jelentését, és jelentőségét: vagyis ismerkedjünk meg az országimázs fogalomkörével. 1 Győri Enikő Bettina: Az ország megítélése külső szemmel (1998) Marketing és Menedzsment, 3. szám - 5 -

5 2. Fogalmi zavarok leküzdése Természetesen mielőtt teljesen belemélyednénk abba, hogy megvizsgáljuk, feltérképezzük, és bizonyos szempontból megpróbáljuk megoldani, vagy esetlegesen lehetőségeket vessünk fel a magyar országimázs megoldására, fontos, hogy tisztába tegyük, hogy mi is az az imázs és országimázs. Hiszen egyre többet hallunk ezekről, a fogalmakról, szinte már a csapból is az folyik, hogy mennyire fontos hazánk számára a pozitív országimázs, és, hogy mit kell tennie a magyar lakosságnak annak érdekében, hogy még jobb legyen. Ám megítélésem szerint sokan vagyunk úgy vele, hogy ha konkrétan kellene akár az imázs, akár az országimázs fogalmakat meghatároznunk, nem feltétlenül menne. Pedig a dolgozat témáját tekintve, vagy akár ha a mindennapokra gondolok, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a jelentésükkel. 2.1 Imázs meghatározása és összetevői Kezdjük tehát az elejéről, vagyis az imázs fogalmi hátterének megismerésével. A szó a latin imago szóból ered, jelentése kép, képmás. A legtöbb nyelvben image alakban találkozhatunk vele, amit az angolszász nyelvek esetében imidzs, míg a francia nyelv esetében imázs kiejtéssel illetünk. Ha pontos definíciót szeretnék megadni az imázsnak, akkor bizony nehéz helyzetben lennénk, hiszen bátran kijelenthetjük- ahány ember, annyi nézet illetve megfogalmazás látott napvilágot a fogalommal kapcsolatban. Ebből a számtalan meghatározásból, most mégis kettőt emelnék ki, amelyek, megítélésem szerint, a legfrappánsabban igyekszik behatárolni, mit is értsünk tulajdonképpen imázs alatt. Az első Totth Gedeoné lenne, aki a következőképpen fogalmaz: Az imázs az a kép, amely adott vállalatról, termékről vagy márkáról adott emberekben kialakul, és kialakulását, milyenségét számtalan szubjektív tényező motiválja. Mivel - 6 -

6 objektívan létezik, fontos, hogy ezt megismerjük, mert csak ennek birtokában lehet a marketing eszközöket úgy bevetni, hogy a szóban forgó kép pozitívvá váljon. 2 A másik megfogalmazás Magyar M. Kasimír nevéhez fűződik, és a következőképpen szól az imázsról: elképzelés vagy vélemény, amely az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján kialakul. amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről és márkáról. 3 Ha csak az előbbi definíciókból indulunk ki, azt mondhatjuk, hogy az imázs igen sokféle lehet. Hiszen a minket körülvevő világ szinte minden elemét folyamatosan értékeljük, ezáltal többféle imázstípusról is beszélhetünk. A szakirodalom a következő imázs-fajtákat különbözteti meg gazdasági, társadalmi, politikai reálfolyamatok alapján: termék vagy szolgáltatásimázs márkakép vagy védjegyimázs vállalat vagy szervezetimázs személy -, szakember vagy vezetőimázs (nemzet -, régió vagy országimázs) Persze, mint sok más megállapítás vagy fogalom esetében, az imázs kapcsán is léteznek más megközelítési módok, amelyek alapján csoportosíthatjuk. De az imázs tárgyát, irányultságát tekintve, ez az öt csoport minden elemet magába elemet magába foglal. A további csoportosítások az imázs jellegére utalnak, amik a következők: 1.az imázs kialakulásának módja szerint: spontán kialakult tudatosan formált 2 Totth Gedeon: A vállalati image kialakításának és fenntartásának módszertana Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar (1996) 3 Nyárády Gáborné, Szeles Péter: Public Relations I. Perfekt Kiadó - 7 -

7 2.imázs kialakulásának időpontja szerint: előzetes (current) jövőbeni (wish-) 3.az imázs irányultsága alapján: ön (self) tükör (mirror) imázs 2.2 Mi fán terem az országimázs? Az országimázsban egy igen speciális imázsfajtát tisztelhetünk, mely kihat egy adott ország termékeire, márkáira, kultúrájára, szervezeteire. Sőt, ennél több is. Hiszen az országimázs tulajdonképpen Szeles Péter megfogalmazása alapján - magába foglalja az adott népről, az emberekről, magáről a nemzetről kialakított képet, tapasztalatokat, híreket, legfőképpen információkat, melyek lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt, és melyre jellemző, hogy általában elég szubjektív nézetből közelít. 4 Ezt a nézetet vallja Papp-Váry Árpád Ferenc is, aki úgy fogalmaz: a nemzetről/országról a fogyasztó fejében lévő információk összessége. 5 Mivel eredetileg a hagyományos imázsmodellben nem szerepelt, ezért azt szoktuk mondani, hogy az országimázs tulajdonképpen egy speciális formája a vállalati vagy másnéven corporate imázsnak. Ha az előbbi definíciókat vesszük alapul, láthatjuk, hogy az orzságimázs egy rendkívül összetett imázsfajta, melyre rengeteg tényezőből tevődik össze, és legalább ugyanennyi befolyásolja is. Hiszen az országimázs esetében a meghatározó elemek (vagy más néven információk) attól függnek, ki ítéli meg őket és milyen szemszögből. Ez alapján nagyon sokszínű vélemémykör alakulhat ki egy adott országról, melynak alapját nyilvánvalóan erősen befolyásolja a véleményformáló is. Vagyis a jó külföldi megítéléshez egy adott országról, egyáltalán nem elegendő, hogy a mélyreható 4 Szeles Péter: A hírnév ereje Star PR ügynökség (1998) 5 Papp-Váry Árpád Ferenc: Az országimázs szerepe az európai uniós csatlakozásban Kodolányi János Főiskola (2002) - 8 -

8 és kreatív kampány, melynek lényege, hogy felhívják a figyelmet az ország sokak számára rejtett (például a globalizálódó világ újonnan megjelenő és dinamikusan fejlődő új turizmus ágazatai úgy, mint a konferencia turizmus számára nyújtott lehetőségek), vagy csupán az évek során elfeledett értékekre (Magyarország esetében az ismét feltörekvő borkultúra). Az országimázs a pozitív megítélés segítségével a versenyképességre is hatással lehet. Hiszen egy feltörekvő, vagy éppen fejlett ország képe, mely az élet illetve a gazdaság minden területe számára megfelelő hátérrel és adottságokkal rendelkezik, rendkívül vonzó célpontjává válhat mind a turistáknak, mind a nemzetközi vállalatoknak, befektetőknek, mind pedig a nemzetközi szervezeteknek. 6 Tulajdonképpen ők hárman jelentik minden ország számára a potenciális célcsoportokat, mind gazdasági, mind pedig turisztikai szempontból, akiket természetüknél és céljaiknál fogva különbözőképpen kell megközelíteni, és más és más eszközökkel kell elcsábítani. Épp ezért érdemes közelebbről is megvizsgálni őket Turisták: A három csoport közül ez az egyetlen, amelyik nem a számadatok, nem a statisztikai, gazdasági kimutatások alapján dönt az úticél kiválasztásakor, sokkal inkább befolyásolja a másoktól hallott tapasztalatok, élmények valamint a színes, figyelemfelkeltő plakátok. És ha már sikerült felkelteni a potenciális külföldi polgár kíváncsiságát annyira, hogy útnak is induljon adott esetben Magyarország felé, akkor, ami igazán meghatározó lesz a számára, az nem más, mint az első benyomása a magyar emberekkel és a magyar környezettel kapcsolatban. Ez vonatkozhat a szép tájakra, kultúrált környezetre, kellemes szállodára és nem utolsó sorban a barátságos vendégszerető emberekre. Persze ez csak az egyik oldal, hiszen közvetíthetünk az ideérkező turisták felé sokkal lehangolóbb képet is a nagyvárosokban tapasztalható piszokkal, kátyúkkal vagy a szennyezett folyó- illetve állóvizeinkkel. (Ezek utóbbiak persze nem feltétlenül a mi hibánk, mégis a rólunk kialakított képet fogja befolyásolni.) Vagyis rengeteget számít a személyes benyomás. 6 Papp-Váry Árpád Ferenc: Országimázs és versenyképesség (2004) levelező Phd hallgató Nyugat- Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar - 9 -

9 A döntő tényezőket ahogy Alan Godsave, a World Travel and Tourism Council igazgatója fogalmaz- a három A -val lehet jellemezni, vagyis vonzó program (attraction), ellátás accomodation) és elérhetőség (access). Mára persze ez a tézis kiegészült egy negyedik elemmel, méghozzá a magatartással (attitude), amely egyértelműen az emberekre hozzáállására vonatkozik. Ami tehát nagyon fontos az országimázs szempontjából, ha a turistákra gondolunk, az a személyes pozitív élmények, és nyilvánvalóan az ezzel együtt járó ajánlások rokonoknak, barátoknak. Vagyis minden ország számára az egyik legjobb országimázs építő és javító reklám, az elégedett turista beszámolója lesz. (A dolgozatomban én is arra teszek kísérletet, hogy felkutassam, mik azok a lehetőségek, adottságok, amelyek kihangsúlyozásával növelhető a turizmus, illetve megvalósítható az elégedett turista.) Nemzetközi befektetők Ezen csoport tagjai vizsgálódásának célja valamilyen kereskedelmi tevékenység elindítása, vállalkozás alapítása, vagy azokba való befektetések stb. Ahhoz, hogy egy vállalat vagy vállalkozó az adott országot potenciális kereskedelmi partnernek tekintse, fontos mikro és makroökonómiai szempontokat vesz alapul. Ilyen lehet például a jogrendszer, az adórendszer, a politikai háttér, a gazdasági növekedés üteme vagy éppen a munkanélküliség aránya. Épp ezért számukra nagyobb felelősséggel jár a döntés, mint a turisták számára. Ám nemcsak a befektetők, vállalatok számára, hanem az ország számára sem mindegy, hogy érdemesnek találják-e gazdasági kapcsolat kialakítása szempontjából vagy sem. Hiszen az adott országnak is komoly előrelépést jelenthet mind pénzügyi, mind pedig gazdasági szempontból egyaránt. Ezért fontos, hogy a döntési folyamatok minden szintjén jól irányzott és célratörő reklámokkal, publikációkkal támogassuk, jobban mondva befolyásoljuk őket Nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek, csakúgy, mint a nemzetközi vállalatok fontos mutatókat vesznek alapul, ám náluk leginkább a makroökonómiai követelményrendszereknek kell eleget tenni. Például az Európai Unióhoz való csatlakozás, azon belül is az euró zónába való integrálódás feltételei a maastrichti konvergencia kritériumok illetve

10 az 1993-as koppenhágai kritériumok, melyek egyértelművé teszik ki alkalmas, és ki nem. Persze ez csak egy példa a sok közül, hiszen itt is a szempontrendszer attól függ, milyen profilú szervezetről van szó. Ez alapján pedig fontos lehet akár az egészségügy, akár a környezetszennyezés állapota, és az ezekre vonatkozó jogrendszer. 7 7 Papp-Váry Árpád Ferenc: Országimázs és versenyképesség avagy miért fontos a jó imázs a globális piaci versenyben (2004) levelező Phd hallgatói tanulmány Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

11 3. Magyarország imázsának alakulása: 3.1 A magyar országimázs a rendszerváltástól napjainkig Közvetlenül a Szovjetúnió felbomlása és a rendszerváltás után az országimázs alakulásában nem következett be nagy változás. Ha a beutazó turizmus alakulását tekintjük (a következőkben ezt tekintjük mérvadónak az országimázs mérését illetően), nem beszélhetünk csak igen kismértékű visszaesésről, ami a kezdeti időszakban szinte észrevehetetlen volt. Hiszen a szovjet uralom alól felszabadult országok, igazi látványossággá váltak, főleg a nyugati társadalmak lakói számára, akik rendkívül kiváncsiak voltak, mi maradt fenn a szocializmus után. (Ez a tendencia a mai napig megmaradt, ugyanis sokak még mindig szocialista országként tekintenek ránk, és ez továbbra is nagy érdeklődésre tart számot.) A szovjet birodalom megszűnése és az így, nyugat felé megnyíló határok folytán, a rendszerváltó országok a beutazó turizmus növekedésére számítottak. Ezért hatalmas számban jelentek meg a piacon a különböző utazási irodák. Azonban a kínálat bővülését, nem követte a kereslet bővülése. Sőt. Évről évre csökkent a turizmus mértéke, ami 1999-ig folytatódott. Az első komolyabb visszaesésről 1998-ban beszélhetünk, amikor is változás következett be a turisták szemléletét illetően. Csökkent az érdeklődés a volt szovjet országok iránt, és inkább a Földközi-tenger felé vették az irányt, amihez nagyban hozzájárult az újonnan bevezetett, olcsó charter-járatok megjelenése a piacon. Ami pedig a turisták egy részének figyelmét a meleg tengerparti vidékekre csábította a kuriózumi, olykor vadregényes országokról (többek között Magyarországról is). Ezt a helyzetet csak tetézte az 1999-ben kirobbant délszláv konfliktus, amely körülbelül 10%-kal vetette még vissza a beutazó turizmus mértékét, és ezzel együtt az épphogy csak formálódó országimázs kialakulása is megtorpant. Szerencsére Magyarország is, csakúgy, mint a környező országok, hamar felismerték az idegenforgalom fontosságát a gazdaság szempontjából, és azt, hogy az ehhez vezető út a pozitív országimázs kialakításán keresztül vezet. Ezért a magyar állam külön intézményt hozott létre a turizmus iányítására, amely feladatot először az Országos Idegenforgalmi Hivatal, majd az ebből kialakult Magyar Turisztikai Szolgálat,

12 majd pedig az 1996-ban létrejött Magyar Turizmus Rt vette át. Ez utóbbinak köszönhetően nagyot lendült az ország külföldi reklámkampányainak aránya, és ezzel együtt az ország imázsának pozitív irányba való terelése, és formálása is elkezdődött. A Magyar Turizmus Rt legfőbb célja, a külföldi turisták idecsalogatás, ezen felül a hazai idegenforgalom fellendítése, illetve az, hogy feltérképezze, miképpen vélekednek rólunk a világ más tájain. Az első erre vonatkozó felmérések 2000-ben kezdődtek Franciaországban és Spanyolországban, majd Belgium és a német ajkú nemzetek következtek. Sajnos ezekből kiderült, hogy az országimázsunk nem sokat javult a rendszerváltás után. Bár némi haladás megfigyelhető volt, hiszen a hazánkba látogató turisták meglepő tapasztalatokkal térhettek haza. Ugyanis számukra is világossá vált, hogy a szocializmussal végleg felhagyott az ország és a fejlődés rögös útjára lépett, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a nagy nyugati országok közé csatlakozhasson az Európai Unió keretein belül. És ez a külföldi turisták számára is világos volt. Bár még nem rendelkeztünk célirányos, jól szervezett reklámkampányokkal, mégis minden hazánkba látogató külföldi turista számára egyértelmű volt, hogy az összes volt Szovjetunió-tagállam közül, mi fejlődünk a leggyorsabban. Azonban mivel még mindig nagyon lassú volt az országkép javulása, a Magyar Turizmus Rt intenzív marketingtevékenység elindításába fogott. Ezeknek köszönhetően 2000 és 2002 között ismét emelkedett az országba érkező turisták aránya. Sajnos azonban az ezt követő esztendőben, vagyis 2003-ban, a világ turizmusában erőteljes visszaesés következett be, melynek középpontjában az iraki harcok, és -ebből adódóan is- a tartósan alacsony gazdasági helyzet állt. Ez korán sem jött jól Magyarország számára, hiszen már pont elindult volna egy tartós növekedési hullám az idegenforgalom terén, ami egy politikai malőr eredményeként ismét erőteljes csökkenésbe kezdett. Ebből adódóan a Turizmus Rt ismét átgondolta az ország népszerűsítésére szánt kampányt, és egy olyan ötlettel rukkolt elő, amely talán mondhatjuk, hogy egyfajta áttörést jelentett Magyarország számára. Belátták, hogy nem lehet az egész országot, és annak minden egyediségét feltenni egy plakátra, szükség van arra, hogy az igazán jellegzetes vonásait hangsúlyozzák ki a külföldi publikum számára, melynek segítségével mindenki megtalálhatja a számára legideálisabb programot, és mellyek az ország sokszínűségét lehet sugallni. Ez az ötlet már a 90-es évek végén is megfogalmazódott, ám igazi sikereket csak 2000 után értek el vele. A 2004-es

13 marketingtervben például, kiemelt szerepet kapnak az ország turisztikai jellegzetességei, úgy, mint a főváros és a Balaton, illetve az ezek köré csoportosuló turisztikai ágazatok, vagyis az egészség és hivatásturizmus (amik egyébként innentől kezdve, minden kampány fő külföldi-csalogató elemei lesznek), ami 2006-ban a borturizmussal, ban pedig a zöld turizmussal egészült ki. Ezek a törekvések pedig meghozták eredményüket, hiszen a turizmus fokozatos növekedés elé nézhetett az új reklámok elindítása óta, melyek eleinte leginkább az uniós országokra koncentráltak (főleg az uniós csatlakozás után), majd később a világ más tájait is bejárták. Így ma már szinte mindenhol találkozhatunk a Magyar Turizmus Rt híres logójával: Ám, hogy az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan, hogyan alakult az országimázs, azzal a következő részben ismerkedünk meg részletesebben. 3.2 Hogyan vélekednek rólunk Európában és a világ más tájain? Mint az országimázs vizsgálatának elején említettem, a rendszerváltás után, az országnak szinte minden szempontból meg kellett újulnia, mivel a szocializmus bélyege nemcsak a gazdaság és a politika terén volt érezhető, hanem erősen beleívódott az országimázsba is. Ugyanakkor egyfajta kuriózumot is jelentett, hiszen a fejlett országok lakói részéről rendkívül nagy érdeklődés övezte, hogy vajon hogyan lesznek képesek ezek az országok becsatlakozni a világ fejlődési ütemébe, illetve, hogy

14 mennyire viselte meg őket a szovjet uralom. Persze a vélemények elég szubjektívek, amiket nem csak az emberek személyisége befolyásol, hanem sok esetben a nemzeti beállítottság is dominálhat. Gondoljunk csak az egészen nyugat-európai országokra, például Franciaországra. Személyes tapasztalataim alapján a franciák rendkívüli nemzettudatossággal rendelkeznek. Ez a nézeteikben erősen megnyilvánul. Az uniós csatlakozás előtt egy évvel, amikor már szinte minden szempontből kivesézték az újságok az újonnan csatlakozókat, ők még mindig úgy gondolják, hogy Európa Ausztriával bezárul. Minden, ami utána található az Ázsia. Akkori nézeteik szerint Magyarország még mindig szocialista ország valahol Ázsia középső területein, ahol a magyarok nomád életmódot folytatnak. Pedig ismerik a magyar borokat, tudják, hogy milyen szép város Busapest, de valahogy mégsem tudják összekötni az országgal. Persze nem lehet általánosítani, hiszen olyanokból is akadt szép számmal, aki nemcsak, hogy ismerte az országot, illetve fővárosát, de komoly gazdasági adatokkal is tudott volna szolgálni számomra.. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy mi sem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy levetkezve szocialista korlátjainkat, melyek közé negyven éven keresztül be voltunk zárva, ismét megismertessük magunkat Európával. Azonban az egy tagadhatatlan tény, hogy bár a kezdeti időszakban nem tudtunk megfelelő kampányt indítani az ország népszerűsítésére, mégis aki ettől függetlenül felkerekedett, hogy megismerjen bennünket, szinte csak pozitív tapasztalatokkal térhetett haza ben jelent meg egy brit oktató, Colin Swatridge könyve, melyben a magyar mentalitást igyekszik feltérképezni. Ő azt tapasztalta, hogy a magyarok nagyon kedvesek és udvariasak azokkal, akiket már ismernek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, az író személyes felmérése. Amikor végigsétált Miskolc útcáján, és angolul igyekezett útbaigazítást kérni, szinte mindenki elfordult tőle, viszont ha sikerült valakivel barátságba keverednie, akkor az illető képes volt minden negatív élményét feledtetni vele. Vagyis a magyarok elég bizalmatlanok, ugyanakkor, ha megismernek valakit, akkor azzal rendkívül kedvesek és önzetlenek tudnak lenni. Ami viszont ennél sokkal meglepőbb volt számára, hogy a trianoni sérelmeinken illetve a megtépázott történelmünkön nem tudunk túllépni. Például, még mindig rengeteg helyen lehet látni a régi, Nagy-Magyarországot ábrázoló képeket, és hát valljuk be, a himnuszunk

15 is erősen a régi szenvedéseinkre koncentrál, és ez Colin szerint- a mai napig érződik az embereken. Ahogy ő fogalmaz: Az a benyomásom, hogy a magyarok tulajdonképpen nem különböznek a többi nemzettől, bár a történelmük miatt különleges, más szemszögből látják az eseményeket és a környező országokat is. Amellett, hogy vannak fenntartásaim olyan jegyellenőrökkel és hivatalnokokkal szemben, akik valószínűleg a kommunista érában nőttek fel, a könyvből, remélem, az is kiolvasható, hogy számtalan elbűvölő magyar embert ismerek, akik megerősítenek a hitemben, hogy tudnék élni ebben az országban. 8 Azaz, minden negatívumunk ellenére mégis képesek vagyunk hangulatossá és kellemessé, vagyis élhetővé varázsolni a környzetünket. Amit mi sem tükröz jobban, minthogy a 2007 elején megjelent felmérés alalpján, a külföldiek hazánkat a 25. legélhetőbb országnak választották meg a versenyben szereplő 193 ország közül. (Ezzel az eredménnyel pedig holtversenyben vagyunk Csehországgal, ami a mostani viszonyokat tekintve, nagyon szép eredmény.) Azonban visszatérve a Magyarországra vonatkozó vélemények elemzéséhez, sajnos nem mindenki gondolkodik úgy, mint Colin. Vagyis most jöjjön a feketeleves. Mint ahogy az országimázs definíálása során láttuk, az országról kialakított kép mindig szubjektív, vagyis függ a szemlélő személyiségétől, nézőpontjától. Épp ezért, ha léteznek pozitív vélemények az országimázs tekintetében, akkor lenniük kell negatívaknak is. Az igazat megvallva, ez a negatív vélemény valójában nem a turista szemével láttatja Magyarországot (mint Colin Swatridge esetében, mert ilyen negatív tapasztalattal nem találkoztam), hanem sokkal inkább egyfajta ismeretlentől való félszből ered. Abból, hogy még mindig tartanak tőlünk, és a csatlakozásunk okozta következményektől a nyugati-fejlett országok. Jó példa erre Németország májusában, közvetlenül a nagy részben volt, szovjet, kelet-európai országok uniós integrálódása után, olyan tévéműsor futott le az egyik legnézettebb tévétársaság berkein belül fő műsoridőben, mely egyértelműen a csatlakozó országok árnyoldalait igyekezett 8 Colin Swatridge : A country full of Aliens (2005)

16 kihangsúlyozni, és ezzel mintegy megkérdőjelezni a keleti bővítés célszerűségét. Észtországból az olajfoltokkal lepett tavakra, Litvániából a málladozó vakolatú, lakhatatlan házakra, Szlovákia és Magyarország kapcsán pedig a romakérdésre hívta fel a gyanútlan uniós polgárok figyelmét. Ami természetesen szintén mi vagyunk, de azért ennél sokkal többek is, ám azokra a vonásokra sajnos ebben a műsorban nem futotta. És valljuk be, melyik ország nem rendelkezik ilyen hiányosságokkal. Azonban mégis sokat visszavett belőlünk ez a típusú reklám mind a külföldiek, mind pedig a magyarok szemszögét tekintve. És egyértelműen nem kedvezett az instabil alapokon nyugvó országimázsnak sem. Persze az is igaz, hogy sok múlt a mi reakciónkon is. Hiszen ha valóban elhisszük, hogy gyengébbek, és kevesebbek vagyunk nyugati társainknál, akkor többé már nem lesz feltételezés, hogy hasznosak vagyunk-e az unió számára vagy sem, hanem egyértelművé válik, hogy nem. Tehát, sok múlik rajtunk is. 3.3 Országimázs: mi a cél, és hogyan érhetjük el? Fontos figyelembe vennünk, hogy az országimázs alakítása, nem csak a vélemények átformálását jelenti, hanem ezzel egyidőben az ország versenyképességének növelését is. Rengeteg ország szolgálhatna kiváló tanulsággal arra vonatkozóan, hogyan kell sikerre vinni egy kampányt, vagy éppen ellenkezőleg, hogyan kell a megmaradt országimázst is végképp elveszíteni. Ha a számunkra egy valóban gyakorlati jelentőséggel bíró, sikeres országimázs-kampányt megvalósító országot szeretnénk választani példának, akkor erre a legalkalmasabb talán Finnország lenne. Finnország nem is olyan régen még a balti államok közé volt sorolandó, vagyis szintén némi szocialista vonásokkal megspékelt imázst tudhatott a magáénak. És mégis, ha ma megkérdezzük, Finnország mely térség országai közé tartozik, mindenki egyöntetűen azt vágja rá, hogy Skandinávia. Ami, valljuk be, sokkal jobban hangzik, hiszen Skandinávia ma egyet jelent a jóléti állammal, érintetlen, vadregényes tájakkal, biztonsággal, fejlett technológiával. Nyilván felmerül a kérdés bennünk, hogyan sikerült ezt elérniük ilyen rövid idő alatt. Hiszen mi is közel 20 éve igyekszünk szabadulni a szocialista, jurtában lakó nép képétől, de valahogy még mindig nem az igazi. A válasz nagyon egyszerű: az, hogy ma Finnország skandináv

17 ország, egy hosszú, tudatos marketingmunka eredménye. Ennek alapja, hogy az ország Külügyminisztériuma is becsatlakozott a Finn-Facts munkájába (mely lényegében a propaganda-anyagok legnagyobb részét készíti, és egyfajta országimázs-építő központként funkcionál), és olyan rendezvényeket szerveznek, melyeknek célja, hogy évről-évre egyre több újságíróval ismertessék meg az országot. Persze, sokakban felmerülhet a gyanú, hogy tényleg elég volt a sikerhez egy jól megválasztott marketingkommunikáció? Egy kicsit sem lendített az ország megítélésén, hogy egy olyan termék megalkotójának mondhatja magát, mint a Nokia? Ha őszinték akarunk lenni, akkor azt kell, hogy mondjuk: de! Természetesen nem lehet elvonatkoztatni, hiszen a Nokia a jövőt testesíti meg az általa gyártott kiváló minőségű mobiltelefonokkal. Viszont mindez nem lehetett volna ilyen sikeres, ha az állam nem fordít akkora figyelmet az ország imázsának javítására, és egy teljesen új jelleg felépítésére, vagyis az ország újrapozícionálására. Ez az a koncepció, ami Magyarország számára is iránymutatóul szolgálhatna. Hiszen nálunk is elsődleges lépésként az országot mint márkát kell tekintenünk, és ennek megfelelően kell kialakítanunk, illetve a mi esetünkben elsődlegesen újrapozícionálnunk. Ugyanis a szovjet imázs, már eléggé idejét múlt és nem is túl csábító a fejlett országok lakói számára. Épp ezért lenne szükség valami olyan termékre, amely jelképként szolgálhatna az ország számára, épp úgy, mint ahogy a franciáknak van gall kakasuk, az íreknek lóheréjük, az angoloknak oroszlánjuk vagy akár az oroszoknak medvéjük. Ahogy Hankiss Elemér is fogalmazott: 9 Egy jó országemblémára, egy vezérszóra, vezérmondatra van szükség. Ha koncepcióval, kitartó, célirányos igyekezettel párosul, akkor tíz-tizenöt év alatt fölépülne a szlogen mögé egy valós értékbázis. Fontos azonban, hogy ennek a bizonyos marketing-pozíciónak egyedinek, összetéveszthetetlennek, pozitívnak és különleges vonzerővel rendelkezőnek kell lennie. Itthon sokáig úgy gondolták, hogy a magyarok különleges vendégszeretete az, ami igazán megkülönböztet bennünket másoktól. Ám ez korán sem olyan jellemvonás, 9 Marketing és Menedzsment 3. szám Találjuk ki Magyarországot, avagy: egy tudós földönjáró álmai című cikk (1996)

18 mely egyedivé tenne bennünket, hiszen melyik ország nem vendégszerető?! Graham Dann mondta azt egyszer, hogy: 10 A legtöbb ország sokszor olyat reklámoz legfőbb értékeként, ami nem mond semmi különlegeset az adott országról. A másik komoly probléma a magyar imázs építéssel, hogy a magyarok természetüknél fogva képtelen szabadulni a múltjuktól, és folyamatosan erről panaszkodnak. Kiváló példa erre az Európai parlament azon ülése, melyen az újonnan csatlakozók küldöttei először szólalhattak fel. A lengyelek kissé emelt hangvételben követeltek több pénzt, a lett képviselő olyan érzelmes beszédet tartott a lett nyelvhányattatásiról, hogy szinte az egész Parlament beleborzongott. Majd következett a magyar delegátus. Talán tippelnünk sem kell, mi volt a felszólalásunk fő tartalmi eleme: a magyarok több mint egy évezredet átölelő történelmi hánykolódásai. Ami nem baj, hiszen sosem szabad elfelejtenünk, hogy honnan jöttünk, és minek köszönhetjük, hogy ma ott tartunk, ahol, de talán nem feltétlenül ez az a jellemző, amit a magyarok kapcsán lépten-nyomon hangoztatnunk kellene. Annyi, az európaiak által rég elfeledett érték köthető Magyarország nevéhez és a magyar emberekhez, hogy sokkal inkább ezeket kellene újra megismertetnünk elsődlegesen Európával, majd a világgal. Illetve, ami ennél is fontosabb, hogy jövőorientáltak legyünk. A múltba révedéssel sajnos sosem fogunk tudni olyan haladó szellemű lépéseket tenni, melyeket elvárnak tőlünk, és melyekkel sikerre vihetjük az országot. Ehhez kapcsolódik az a nézet, hogy az imázsépítőknek arra kellene koncentrálniuk, ami már benne van a külföldiek fejében, amit már eleve gondolnak rólunk, ne pedig teljesen új dolgokat igyekezzünk beleverni a fejekbe. Egy a huszadik század elején készült felmérés alapján, például, a németek sokkal inkább fejlett, nagy jövő előtt álló országnak tartják Magyarországot, ahol becsületes, egymással szolidáris és optimista emberek élnek. Ez utóbbit, vagyis, hogy a magyarok valóban optimisták, bár mi egyáltalán nem tartjuk magunkat annak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a középiskolában az érettségit megelőzi a ballagás. Mi ez, ha nem optimizmus. Visszatérve azonban a felméréshez, meglepő mód a németek nem gondolják, hogy 10 Graham Dann: Differentiating destinations ont he language of tourism (2000) Tourism Recreation Research - 2.szám

19 mi egy sokat szenvedett ország lennénk, vagy, hogy a nagy sportteljesítmények országa címért versenyezhetnénk, hiszen még olimpiát sem sikerült szerveznünk, és sajnos valószínűleg a közeljövőben sem nagyon lesz rá esélyünk. Összefoglalva az előbbieket, azt állapíthatjuk meg, hogy ahhoz, hogy elérjük a célunkat, vagyis egy pozitív, minden európai számára ismert és legfőképpen elismert magyar országimázst, ahhoz olyan kampány kidolgozására van szükség, amely egyrészt jövőorientált, másrészt képes a múlt értékeit olyan szemszögből láttatni, hogy az mit képvisel a jelenben, illetve mit fog a jövőben. Ha Széchenyi szavaival akarnánk élni, azt mondhatnánk, hogy: Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk s mik leendünk. Vagyis sokkal kifizetődőbb lenne, és valószínűleg nagyobb sikerrel is járna, ha egy múltra támaszkodó, ugyanakkor jövőbe tekintő marketingkommunikációt indítanánk útjára. Talán pont ez az a cél, ami a legújabb reklámkampány megalkotását is motiválta. Ugyanis a legújabb hírek szerint sikerült kitalálni, hogyan lehetne a gulyásra épülő országimázst egy teljesen új köntösbe öltöztetni. A legújabb márketingstratégia, amely idén látott napvilágot, a Hungary A love for life (Magyarország Egy életre szóló szerelem) nevet kapta, mely számomra legalábbis valamivel jobban tükrözi, hogy mit is jelenthet Magyarország az idelátogató turista számára. Persze ez még mindig nem olyan léptékű, mint Róma esetében, a Rómát látni és meghalni jelmondat, de természetesen nem is az a cél, hogy az antik kultúra bölcsőjével versenyezzünk legalábbis egyelőre, sokkal inkább, hogy végre sikerüljön olyan eredményeket elérni, amelyek szemmel látható változásokat képesek kieszközölni, és legalább az országgal kapcsolatos téveszméket képesek legyen leküzdeni. Visszatérve azonban az új kampányra, sok részletet még nem lehet tudni róla, csupán néhány látványelemmel illetve plakáttervvel találkozhat, valamint kereshet rá az interneten a téma iránt érdeklődő. A plakátokról talán csak annyit, hogy szépek, színesek, figyelemfelkeltőek, de nem biztos, hogy mindenki számára elsőre érthetővé és izgalmassá tudják tenni az országot. De remélem csak én tévedek, és a többi promóciós anyag láttán, tátva marad/hat majd a szánk

20 Én a magam részéről szintén hasonló koncepciót szeretnék követni a dolgozatomban, vagyis szeretnék két olyan terméket bemutatni a mélyen tisztelt olvasónak, melyek közül az egyik a globalizáció, illetve a modern világ újonnan virágzásnak induló turisztikai ága, vagyis a jövőbe mutat, a másik pedig egy teljesen hagyományos, nagy kultúrával rendelkező magyar termék, mely már kiforrott, bár az utóbbi években kissé megkopott hírnévvel rendelkezik, azaz a múltat idézi. Ezek pedig név szerint a konferencia turizmus valamint a magyar bor. A következőkben ezeket mutatnám be részletesebben, hogy a kedves olvasót is sikerüljön rávilágítani, milyen lehetőségeket rejtenek magukban Magyarország és a magyar imázs fejlesztése és gazdagítása szempontjából

21 4. A konferenciák világa Magyarországon: 4.1. Mit értünk konferencia turizmuson? Manapság egyre nagyobb figyelmet kap a hivatásturizmus, azaz a MICE (meetings, incentives, conferences, exhibitions) területe, melynek egyik kegfontosabb eleme a konferencia turizmus, és melyre napjainban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fejlődő országokban. A konferencia turizmus kapcsán egy igen virágzó iparág juthat eszünkbe, mely a XX. század végére a gazdaság jelentős területévé nőtte ki magát. Hiszen az egyre inkább globalizálódó világunkban szinte elkerülhetetlen, hogy az egyes szakterületek képviselői, például orvostudomány, számítástechnika szakemberei ne rendelkezzenek a legfrissebb információkkal, kutatási eredményekkel. Ezen információkra pedig legegyszerűbben előadássorozatok útján tehetnek szert; és ennek kapcsán beszélhetünk konferencia turizmusról. Ez a felismerés már a gazdasági szférát is komolyan ostromolja, hiszen a multinacionális cégek egyre gyakrabban tartanak országhatárokon átívelő találkozókat, illetve továbbképzéseket. Nem csoda tehát, hogy egyre több ország igyekszik fejlesztéseik és promóciós anyagaik segítségével bekapcsolódni a konferencia turizmus ágazatába, amelyben nagy fellendülést jelentett az euró bevezetése, melynek köszönhetően nagyobb hangsúlyt kaphatnak az Európai Unió eddig kevésbé felkapott területei is. Érdemes azonban megvizsgálnunk, hogy miért is fordít egyre több ország nagy hangsúlyt konferencia turizmusának fellendítésére. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a konferenciaturista igen jó pénzköltő. A nemzetközi tapasztalatok és kimutatások alapján azt mondhatjuk, hogy körülbelül háromszor-négyszer annyit költenek, mint egy átlag turista. Magyarországon ez az arány elérheti az öt-hatszorosát is. Ez leginkább annak tudható be, hogy a konferenciák résztvevői esetében presztízsfogyasztásról beszélhetünk, ugyanis egy-egy konferencia során igen különleges és exkluzív szolgáltatásokat vehetnek igénybe, ugyanis a számlát általában teljes egészében a küldő cég, vállalat vagy adott esetben szponzorok fizetik

22 Azonban ez csak az egyik indok. A másik, hogyha egy országnak a konferenciák szüneteiben megrendezett rövid városnézések alkalmával, vagy egyszerűen a kedves, hangulatos szállodai atmoszférája segítségével sikerül felkeltenie a konferencia turista érdeklődését, jó esélye van rá, hogy az illető esetleg nyaralási úti céljának is az adott országot válassza, ahova már nem szakmai okoktól vezérelve, hanem sokkal inkább személyes indíttatásból látogasson barátai vagy családja társaságában. A harmadik mozgatórugója a konferencia turizmus ösztönzésének, nem más, mint, hogy ezen szakmai rendezvényeken az adott szakterület jeles kutatói, agytrösztjei képviseltetik magukat, akik előadásaikkal az adott ország tudományos fejlődéséhez illetve szakmai kapcsolatainak bővítéséhez is hozzájárulhatnak. Vagyis egyfajta tudományos előrelépést is jelenthet a fogadó országok számára. Illetve fordított eset is előfordulhat természetesen, azaz, hogy maga a helyszínt biztosító ország szolgáljon újító felfedezéssel az előadássorozatokra érkezők számára Magyarország helyzete a nemzetközi konferenciák világában Magyarország helyzete a konferenciák világában igen speciális. Az ország ugyanis egyfajta hídként jelenik meg a nyugati és keleti világ között köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének és az ország nyitottságának. Ez a speciális jelleg határozza meg a magyar konferencia turizmus legvonzóbb aspektusát, hiszen a nyugati országok lakosai számára rendkívül vonzó úti célt jelentenek a régi szocialista országok kulturális és politikai szempontból egyaránt. És, hogy miért mondhatjuk, hogy hatalmas lehetőségek vannak a konferencia turizmusban? Talán a kérdés megválaszolásához elegendő lehet, he megnézzük a os esztendőben készült konferencia adatokat világviszonylatban. Ugyanis abból kiderül, hogy évente körülbelül tízezer, 300 főt meghaladó nemzetközi ülést tartanak a világon, ám a corporate rendezvények számát nem lehet meghatározni. Ha kontinensekre leosztva nézzük a konferenciák arányát, megállapíthatjuk, hogy nagyjából azok 60%-a kerül Európában megrendezésre, ami igen kiváló lehetőségeket rejt Magyarország számára is, már csak azért is, mert nemzetközi megítélést tekintve magas eredményeket értünk el

23 A Nemzetközi Konferenciák Szövetsége (ICCA International Congress and Convention Association) legutóbbi, 2006-os adatai alapján Budapest a konferenciavárosok versenyében a világranglista 6. helyezését érte el, ezzel két helyet javítva a 2005-ös évi eredményéhez képest, mellyel olyan turisztikai szempontból rendkívül keresett városokat utasított maga mögé mint Brüsszel, Prága vagy Bécs. Míg magát az országot tekintve a versenyben a 20. előkelő helyet érdemelte ki a világ országai közül, megelőzve például Csehországot vagy Belgiumot. Ezt a kiemelkedő helyet az országban megrendezett 430 nemzetközi rendezvénynek köszönheti, amely összesen mintegy 100 ezres résztvevő számmal rendelkezett. Ez a szám tehát 2005-höz képest jelentős növekedést produkált. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta rekord értékeket ért el és 1999 közötti időszakról azt mondhatjuk el, hogy bár jelen volt a konferencia turizmus, mint ágazat Magyarországon, mégis szám szerint nem ért el, olyan méreteket, mint az új évezred kezdetétől. Azonban, amit fontos kiemelnünk, hogy mégis az ebben az időszakban lezajlott konferenciákra jellemző volt különös az 1992 és 1993-as évre -, hogy az itt eltöltött vendégéjszakák száma sokkal nagyobb, körülbelül 4,9 nap, ami sajnos azóta csak folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és manapság egyre gyakrabban foglalja magába a hétvégi napokat is. Ez részben annak köszönhető, hogy a mai rohanó világban az emberek nem akarnak túl sok időt távol lenni a munkahelyüktől. Igazából körülbelül óta beszélhetünk aktív konferenciaturizmusról Magyarországon, ami leginkább az ekkor tájt elinduló politikai és gazdasági stabilizációnak tudható be. Azonban jelentős növekedést ekkor még nem érhettünk el a turizmus terén, egyrészt a 2001 második felében bekövetkezett világgazdasági recesszió miatt. És bár a Magyar Turizmus Rt ekkor tájt kezdte el országimázs kialakító és fejlesztő tevékenységét, ettől függetlenül még mindig hiányzott az ágazat szerepének és jelentőségének pontos meghatározása a magyar gazdaságban, a hosszú távú fejlesztési és promóciós irányvonalak behatárolásával egyaránt. Azonban hamar rájött az akkori magyar kormány és a Magyar Turizmus Rt is, hogy nem számoltak egy olyan gazdasági szereplővel, amely rengeteg lehetőséget rejt az ország számára, és persze nem elhanyagolhatóan pénzt, és ezáltal munkalehetőségeket, amit kár lenne veszni hagyni. Ezért hatalmas előrelépést jelentett,

24 mikor január 1-jén a kormány elfogadta a 2004-ben alakult Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt által kidolgozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely a fejlesztések mikéntjének rendszerét fogalmazza meg és jelöli ki, illetve az ezekkel elérni kívánt nemzetgazdasági célokat egészen 2013-ig. Ezzel az intézkedéssel olyan fejlődés kezdődött el a magyar turizmus talpra állításában, mellyel lehetőség nyílt nagyobb mértékű Európai Uniós-források igénybevételére. A fejlődés csúcspontját nagyjából 2006-ban érte el a konferencia turizmus, ami a következő növekedési tendenciákat jelentette 2005-höz képest: a konferenciák száma +26,8%, a nemzetközi vásároké +20,8%, a résztvevő nemzeteké +4,7% valamint az átlagos tartózkodási idő +12,5% -os emelkedés. Számszerűsítve ez a következőket jelentette 2001 és 2006 között: Konferenciák száma Vásárok, kiállítások száma Konferenciákon résztvevő nemzetek száma átlagosan 10,5 11 9,22 11,7 10,6 11,1 Konferenciák átlagos időtartama 3,5 3,6 3, ,5 1. Táblázat - Faragó Hilda tanulmánya alapján A 2006-os évben a területi megoszlást tekintve megállapíthatjuk, hogy továbbra sincs számottevő változás, hiszen a nemzetközi konferenciák nagyjából három negyedét még mindig a fővárosban rendezik. Ennek egyik fő oka, hogy Budapest kiváló földrajzi fekvéssel rendelkezik, a másik pedig, hogy ha a SWOT analízisét vesszük 11 Dr Faragó Hilda Karikás Eszter: A konferenciák világa (tanulmány)

25 alapul, 12 akkor a főváros tekintetében- viszonylag sok erősséggel és lehetőséggel találkozhatunk. A vidéki városok nagy többsége kiszorul a nagy több száz résztvevőből álló rendezvények szervezéséből, mivel sajnos a legtöbb vidéki nagyvárosban nincs lehetőség ezeknek, a kongresszusoknak, work-shopoknak a lebonyolításra, ugyanis nem rendelkeznek ennyi ember befogadására alkalmas konferencia központtal. Az infrastruktúrális nehézségeket már sikerült az országnak leküzdeni, hiszen a fővárosból szinte minden nagyobb vidéki városba vezet autópálya, mely gyors és kényelmes utazást tesz lehetővé a hazánkba érkezők számára. Azonban a befogadó képesség hiányával a mai napig szembesülniük kell ezeknek, a városoknak, amin csak Európai Uniós támogatások segítségével lehetne segíteni.ez persze nem azt jelenti, hogy természetesen a kisebb konferenciáknak ne tudna egy-egy vidéki település vagy város helyet adni ban a legtöbb szakmai jellegű rendezvényt Pécsett (11%), Szegeden (10%) és Debrecenben (9%) tartották, amelynek fő okai a fővárosból való kiváló, gyors megközelíthetőség, európai szintű történelmi látványosságok és földrajzi elhelyezkedés, és impozáns befogadó helyek és konferencia helyszínek. Azonban ettől függetlenül sajnos ezekben a vidéki szállókban megrendezett konferenciák átlagos időtartama majdnem egy teljes nappal rövidebbek, mint a fővárosban (Budapest: 4,5 nap, vidéki nagyvárosok: 3,6%). A témákat tekintve 2006-ban csakúgy, mint 2005-ben, az orvosi témában tartották a legtöbb konferenciát. Ezt követte a tudományos, valamint a gazdasági témájú rendezvények. Vagyis számszerűsítve a következőképpen néz ki a konferenciák témakör szerinti eloszlása szintén 2001 és 2006 között: Mellékletek 1. számú: Budapest SWOT analízise forrás: Magyar Turizmus Zrt 2006-os marketingterve 13 Dr Faragó Hilda Karikás Eszter: A konferenciák világa (tanulmány)

26 Orvostudomány 24% 28% 26% 21% 29% 23,10% Gazdálkodás 22% 28% 26% 26% 20% 20,50% Tudományok 25% 28% 17% 17% 24% 17,60% Közlekedés 8% 4% 3% 3% 2% 3,90% Számítástechnika 13% 7% 4% 5% 11% 10,60% Turizmus 8% 5% 5% 4% 2% 1,90% Egyéb % 24% 12% 22,40% 2. Táblázat - Faragó Hilda tanulmánya alapján Ami a küldő országokat illeti, az előző éves tapasztalatokhoz hasonlóan, még mindig a legtöbb megrendelés az Egyesült Királyságból (11%), az USA-ból (7%), Franciaországból (6%) és Németországból (6%) érkezik. Ezen országok által kért, illetve meghirdetett konferenciákat döntő többségében magyar rendezvényszervező vagy társcégek szervezése alá tartoznak. A konferenciák időpontját illetően azt állapíthatjuk meg, hogy a januártól márciusig valamint az októbertől decemberig terjedő időszak a legzsúfoltabb. Ami abból a szempontból előnyös, hogy a vendéglátóhelyek, szállodák egész évben számolhatnak forgalommal, vagyis folyamatosan leköti az ezen, a területen dolgozókat, valamint az ország előnyére is válik, hisz nagyjából egész évben számolhat a turizmusból befolyó összeggel. A legfrisseb adatokat alapul véve a 2007-es esztendőt illetően azt mondhatjuk, hogy a 2006-ban tapasztalt dinamikus növekedés a várakozásokkal ellentétben- folytatódott. Sokan ugyanis azt feltételezték, hogy a októberi események valamint a fennálló, bizonytalan gazdasági és politikai helyzet következtében az ország iránti érdeklődés főleg ami a konferenciákat illeti- hanyatlani fog. Ám ezek a feltételezések szerencsére túlzottan is pesszimistának bizonyultak. A Magyar Kongresszusi Iroda tájoztatója alapján 2007-ben 485 nemzetközi konferenciát tartottak, amelyeken összesen

27 ezren vették részt, 14 ami összevetve a 2006-os adatokkal, még némi növekedést is jelentett. Azonban, ami a vidéki érdekeltséget jelenti a konferenciák megoszlásában, sajnos továbbra sincs túlzott előrelépés, bár némi előrelépés tapasztalható, hiszen a konferenciák 29%-át rendezték valamely vidéki városban, ám még mindig nagy az eltérés a főváros és a vidéki városok turizmusának tekintetében, valamint azok jellegét illetően. (Ugyanis a vidéki városok, települések javarészt kis lélekszámú rendezvények.) Ennek legfőbb oka, az elmúlt éveket is alapulvéve, a rossz infrastruktúra illetve, hogy hiányoznak azok a beruházások, amelyek segítségével több száz fő befogadására alkalmas rendezvényközpontokat lehetne kialakítani. Vagyis ezen a téren, még van mit fejlődnie magyarországnak, de összességében jó úton haladunk, ami a konferencia turizmust illeti, hiszen komoly előrelépések történtek (gondoljunk csak a Magyar Turizmus Zrt. külföldi reklámkampányaira vagy a magyar Kongresszusi Iroda és partnereinek áldásos munkájára). Ami a jövőt illeti (2008-tól kezdődően), változásokra lehet számítani a piac alakulását tekintve. Az előrejelzések szerint a leginkább befolyásoló tényezők a következők lesznek: 15 A gyorsuló gazdasági növekedés és a globalizáció hatására különböző veszélyekkel kell szembenéznie egyes országoknak, úgy mint a fokozott terror veszély, szélsőséges árfolyamingadozás. Világszerte olyan gazdasági folyamat indult el, melynek következtében átrendeződhetbek az erőviszonyok, hiszen egyre nagyobb szerephez jutnak például a balti országok vagy ázsia eddig hanyagolt úticéljai. 14 Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Irodájának február 20-án megjelenő tájékoztatója alapján ( 15 IMEX tanulmány: MICE szegmens jövője között (fordította. Szűcs-Balázs Vera és Novák András)