A levegő radonkoncentrációjának meghatározása
|
|
- Ida Kozmané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Bevezetés A levegő radonkoncentrációjának meghatározása A mérési gyakorlatok során több módszerrel is meghatározzuk a levegőben jelenlévő radon ( Rn és 0 Rn) aktivitás-koncentrációját. Egyes méréseket zárt térben hajtunk végre, kedvező időjárási körülmények esetén szabad levegőn is végzünk meghatározásokat. A mérések két csoportra oszthatók aszerint, hogy - a leányelemeitől a mintavétel során elválasztott radongáz aktivitását határozzuk-e meg, vagy - a meghatározást a levegőben jelenlévő aeroszolhoz kötődött rövid felezési idejű radon bomlástermékek sugárzásának mérése alapján végezzük el, a leányelemek koncentrációjának meghatározásának eredményeiből számítva ki a levegő radonkoncentrációját.. Elméleti összefoglalás A természetes radioaktivitás jelentős részét képező 38 U és 3 Th bomlási sorának egyik tagja nemesgáz, a Rn illetve a 0 Rn ( toron ). Mivel az előbbi felezési ideje 3,8 nap, az utóbbié pedig csak 54 s, a talajból és a talaj alatti kőzetből, valamint épületek esetében az építőanyagokból a Rn jelentősen nagyobb mennyiségben kerülhet ki a légtérbe. A sugárzás Felezési idő Bomlási állandó Izotóp Sugárzás energiája [MeV] [perc] [1/perc] [1/s] Rn=Rn α 5, ,6e-4,1e-6 18 Po=RnA α 6,00 3,05 0,7 3,78e-3 14 Pb=RnB β,γ 1,0 6,8 0,0586 4,31e-4 14 Bi=RnC β,γ 3,7 19,7 0, ,86e-4 14 Po=RnC α 7,69,73e-6,54e táblázat A Rn és rövid felezési idejű bomlástermékeinek jellemző adatai A radon bomlása során keletkező leányelemek adszorbeálódnak a levegőben lévő aeroszolrészecskék (por, füst) felszínén, és a belélegzést követően lerakódnak az emberi légutakban (torok, légcső, hörgők, tüdő). Rövid felezési idejük miatt hamarább elbomlanak, mintsem a szervezet tisztító mechanizmusa eltávolítaná őket. Dozimetriai szempontból különösen veszélyes az alfasugárzásuk, amelynek sugárzási tényezője w R = 0, azaz ugyanakkora abszorbeálódott alfaenergia 1
2 húszszoros valószínűséggel okoz sejtmutációt a gamma- vagy bétasugárzás energiájához képest. (A dózisfogalmakat és a dozimetria elvi alapjait más gyakorlatok leírásánál ismertetjük.) 3. A rövid felezési idejű radon-leányelemek meghatározása Tsivoglu klasszikus módszerével 3.1. A mérés elve A mérés alapelvét TSIVOGLU és munkatársai közölték 1953-ban. Mivel a radon egészségkárosító hatása elsősorban a rövid felezési idejű, alfasugárzó leányelemeknek tulajdonítható, a mérés során e leányelemek koncentrációját határozzuk meg. Mintát veszünk a levegőben lévő aeroszolból, az aeroszolhoz kötött radon-leányelemek aktivitásának arányából (melyet az alfasugárzás intenzitásának időbeli változásából határozunk meg) következtetünk a közöttük és az anyaelem között fennálló egyensúlyra, azaz a koncentrációk arányára, és ennek ismeretében számítjuk ki a Rn anyaelem koncentrációját. A rövid felezési idejű Rn -leányelemek közül a 18 Po (RnA) és a 14 Po (RnC ) alfasugárzó. A mérés során a levegőből szűréssel vett aeroszolminta alfasugárzását detektáljuk. A mérés körülményei között, a minta hosszabb időt igénylő radiokémiai feldolgozása nélkül nincs lehetőség a két eltérő energiájú komponens egymás melletti, spektrometriás meghatározására, csak az alfasugárzás szelektív, azaz a szintén a radon-leányelemektől, valamint a mérőhely hátteréből származó béta- és gammasugárzástól mentes mérése oldható meg. Erre a célra ZnS(Ag) szcintillációs detektort alkalmazunk. A radon-leányelemek összes radioaktivitása a szűrőn a mintavétel alatt növekszik, majd annak leállítása után csökken. Valamennyi nuklidra igaz, hogy mennyisége arányos a Rn koncentrációjával a levegőben, de a bomlás mellett a RnB, RnC és RnC nuklidjainak száma részben növekszik is, a közvetlen anyaelem bomlása következtében. Aktivitásuk időfüggése egy differenciálegyenlet-rendszerrel írható le. Ennek bemutatását mellőzzük, de a részletek ismerete nélkül is belátható, hogy ha a mintavétel befejezése után különböző időpontokban megmérjük a mintából kilépő alfasugárzás intenzitását, az mindig a leányelemek mennyiségének (aktivitásának) összegével lesz arányos, és az egyes komponensek részesedése az összes aktivitásból minden időpontban különböző lesz. Mivel három komponens mennyiségét kell meghatároznunk (a RnC aktivitása az igen rövid felezési idő miatt gyakorlatilag minden pillanatban azonos lesz a RnC aktivitásával), ehhez legalább három időpontban kell mérési adattal rendelkeznünk, és ismerni kell az adott időpontban érvényes, egységnyi kiindulási koncentrációra vonatkozó megoszlási arányt a komponensek között. Tsivoglu és munkatársai meghatározták e megoszlási arányok időfüggését. A mérési módszer számos elhanyagolást, kisebb pontatlanságot tartalmaz, ezek közül a legfontosabb az, hogy nem különbözteti meg a radon és a mellette kisebb mennyiségben jelenlévő toron leányelemeit.
3 3.. A mérés kivitelezése Tsivoglu módszere szerint A mintavétel kezdetének időpontjában a levegőben a RnA, RnB és RnC koncentrációk különböző értékűek. A levegőminta vételének ideje alatt az aktív aeroszolok folyamatosan lerakódnak a szűrőre. A mintavétel befejezésének időpontjában a szűrőn meghatározott számú RnA, RnB, RnC stb. atommag található. A RnA atommagok számát a szívás térfogati sebessége, a levegő RnA tartalma és a mintavétel ideje alatti bomlások száma határozzák meg. A többi leányelem esetében figyelembe kell venni a bomlássor előző tagjából származó aktív magok számát is. Ez a számítás természetesen azt feltételezi, hogy a 0 Rn mennyisége a Rn-hoz képest elhanyagolható. A mintavételt 45 percig végezzük. A szívás befejezése után az összegyűlt atommagok az 1. táblázatban megadott felezési időkkel bomlanak. Az alfabomlásgörbe a RnA és RnC alfasugárzásának eredőjeként jön létre, de az időbeli lefutást a többi leányelem is befolyásolja. A szívás befejezését követően a szűrőt az alfa-sugárzásdetektor elé helyezzük, és 1-1 perces időtartamokkal mérjük a sugárzás intenzitását. A kiértékelés úgy történik, hogy az alfa-bomlásgörbe 5., 15. és 30. percében meghatározott alfa-intenzitás értékeiből következtetünk a szívás befejezésének időpontjában a szűrőn lévő RnA, RnB és RnC atommagok számára, majd ezek ismeretében kiszámítjuk az egyes izotópoknak a levegőben lévő koncentrációinak átlagértékeit a mintavétel időtartamára vonatkozóan. Végül a RnA, RnB és RnC aktivitásértékei alapján következtetünk a radonkoncentrációra A méréshez szükséges eszközök és anyagok Aeroszolminták vételéhez jó hatásfokú levegőszűrőt kell használni, melynek felületén gyűlik össze a radioaktivitást is tartalmazó aeroszol. A két lehetőség: legfeljebb 0.1 µm pórusátmérőjű papírszűrő, illetve elektrosztatikus leválasztással működő impaktor. Mintavevőként olyan légszivattyút használunk, amely viszonylag nagy térfogatú levegőt képes mozgatni. A gyakorlat során FH-4 típusú elektrosztatikus szűrővel ellátott mintavevőt használunk. Az elektrosztatikus szűrő szűrési hatásfoka 30% körüli, a mintavevő térfogatsebessége 5 m 3 /óra (417 dm 3 /perc). A szűrő alfa-intenzitásának mérésére szcintillációs alfa- detektort használunk. A detektort sornyomtatós számlálóhoz kötjük. A háttér levonása után az adatokat korrigáljuk az alfa-számlálás detektálási hatásfokával és a szűrési hatásfokkal. Az összes alfa-intenzitás értékeit ábrázoljuk a szívás befejezése után eltelt idő függvényében. Ezzel megkapjuk a bomlásgörbét. A kiértékeléshez szükséges matematikai formulákat egy bonyolult, lineáris inhomogén differenciálegyenlet-rendszer megoldásával kapjuk meg. 3
4 3.4. Kiértékelés Kiértékelés Tsivoglu eredeti módszerével Megrajzoljuk az alfa-bomlásgörbét: a szívás befejezésének időpontjától számítva ábrázoljuk a szűrési hatásfokkal és az alfa-detektálás hatásfokával korrigált összesalfa-aktivitás értékeket.(szűrési hatásfok: 30%; detektálási hatásfok 15% ) Ne feledkezzünk meg a mérés előtt meghatározott háttér figyelembevételéről! A bomlásgörbéről leolvassuk az 5., 15. és 30. perchez tartozó értékeket. Kis radonkoncentráció esetén szükséges lehet a nukleáris számlálás statisztikus szórásának csökkentése megfelelő grafikus vagy számítási eljárással, amelynek részleteit a gyakorlat alkalmával közöljük. A számításokhoz szükséges alábbi egyenleteket Tsivoglu és munkatársai dolgozták ki. A mérés 5., 15. és 30. percére vonatkoztatva egy differenciálegyenlet-rendszer megoldásával meghatározták a három radon-leányelemre terjedő, adott bomlási állandókkal jellemzett bomlási sor tagjainak aktivitásarányait. Az [1] - [9] egyenletek konstansainak értékét a bomlási állandók és a mértékegységek közötti váltószámok felhasználásával számították ki. Jelöljük a leolvasott értékeket A(5), A(15) és A(30) szimbólumokkal. (Dimenziójuk [bomlás/perc]) Az A(5), A(15) és A(30) ismeretében kiszámítjuk a szűrőn a mintavétel befejezésének időpontjában felhalmozódott RnA, RnB és RnC atommagok számát. Jelöljük ezeket rendre N o RnA, N o RnB és N o RnC szimbólumokkal. A számítás egyenletei: N o RnA = 17,3*A(5)-39,3*A(15)+4,8*A(30) [1] N o RnB= -6,9*A(5)-84,9*A(15)+160,6*A(30) [] N o RnC= -9,1*A(5)+110,5*A(15)-83,8*A(30) [3] Az N o RnA, N o RnB és N o RnC ismeretében, valamint a szívási sebesség (v = 417 dm 3 /perc) felhasználásával kiszámítjuk a levegő RnA, RnB és RnC koncentrációértékeit atom/dm 3 egységben. Jelöljük ezeket rendre Q RnA, Q RnB és Q RnC -vel, ekkor: Q RnA N RnA = [4] v Q Q RnB RnC 0.13 N = 0.18 N = 0 RnB 0 RnC Q v RnA v ( 0.04 Q Q ) v RnA RnB v [5] [6] A Q RnA, Q RnB és Q RnC koncentrációértékeket a λ bomlási állandók segítségével aktivitáskoncentrációkká számítjuk át (ugyanis c A = λ * Q), ekkor Bq/m 3 -ben kapjuk az eredményeket. 4
5 c A frna=3,78*q RnA [7] c B frnb=0,431*q RnB [8] c C frnc=0,586*q RnC [9] Az eddigi eredményekből következtetünk a radonkoncentrációra az 1. ábra segítségével. Itt a két hosszabb felezési idejű leányelem, a RnB és a RnC koncentrációja aránya, a Q RnC /Q RnB hányados függvényében ábrázolták a Z=A f Rn/A f RnB hányados értékeit. Az ábrán vastag vonallal jelölt összefüggés zárt terekre, a vékony vonal szellőztetett terekre, illetve szabad levegőre vonatkozik. A Q RnB, Q RnC és c A frnb értékek ismeretében, az ábra alapján meghatározott korrekciós tényező felhasználásával megkapjuk a Rn becsült koncentrációját: A f Rn=Z*A f RnB [10] A koncentráció szórásának pontos meghatározásához a felhasznált számítási eljárás egyes műveleteinek bizonytalanság-analízise is szükséges lenne. Közelítésképpen a bomlásgörbéről leolvasott legkisebb intenzitás relatív szórását alkalmazzuk a koncentráció hibájának becslésére. 1. ábra Korrekciós tényező a radonkoncentráció számításához a RnB és RnC komponens koncentrációhányadosának függvényében 5
6 3.4.. Az egyensúlyi egyenérték koncentráció (EEC) A radon dozimetriai jelentőségének felismerése következtében, a múlt század 80-as éveiben az újabb mérési módszerek mellett a dózisszámítással közvetlenebbül összekapcsolható mérendő mennyiségeket is bevezettek. Ezek a radon rövid felezési idejű leányelemeire vonatkoznak, közülük legfontosabbak a Potenciális Alfa Energia Koncentráció, angol rövidítéséből PAEC és az erre épülő Egyensúlyi Egyenérték Koncentráció, EEC. Tsivoglu módszerének számos fogyatékossága mellett hatalmas előnye, hogy közvetlenül alkalmas az EEC meghatározására is. 1 MeV PAEC = ( N1 * N * N 3 *7.69)* 3 V m [11] PAEC: potential alpha energy concentration N 1 : az 1. leányelem ( 18 Po) nuklidjainak pillanatnyi száma (az [1] egyenletben ez lényegében azonos volt N o RnA-val), N : a. leányelem ( 14 Pb) nuklidjainak száma (a [] egyenletnek megfelelő esetben azonos N o RnB-vel); N 3 : a 3. leányelem ( 14 Bi) nuklidjainak száma (a [3] egyenletnek megfelelő esetben azonos N o RnC-vel); V a vizsgált levegő térfogata. Egy 18 Po-nuklidból , összesen MeV alfaenergia, egy 14 Pb- illetve egy 14 Bi-nuklidból 7.69 MeV alfaenergia juthat a szervezetbe, ezt fejezik ki a [11] egyenlet konstansai. Ha a radon-anyaelem ( Rn, 0 index az alábbiakban) és leányelemei szekuláris egyensúlyban vannak, akkor aktivitásuk és aktivitás-koncentrációjuk körülbelül azonos. = A A N és c = helyettesítéssel : λ V PAEC + + eq = c0 * [1] λ1 λ λ 3 Az eq index az egyensúlyi állapotra utal. Ha a leányelemek nincsenek egyensúlyban, az egyensúlyi egyenérték koncentráció (EEC) úgy értelmezhető, hogy az adott keverék által a szervezetbe vihető, az okozott egyenérték dózissal közvetlenül kapcsolatos összes (potenciális) alfa-energia ugyanakkora, mint egy fiktív egyensúlyi keveréknek tulajdonítható PAEC eq. Azaz: EEC = PAEC PAEC * c EEC = c * c 1 eq c1 * + c * + c3 * λ1 λ λ 3 = λ λ λ 1 * c 3 * [13] Összefoglalva: az EEC az egyes leányelem-koncentrációk súlyozott átlaga. A bomlási állandók behelyettesítésével adódó számítási egyenlet alkalmazásához nem szükséges c 0 ismerete. Ha független eljárással a Rn anyaelem c 0 koncentrációját is meghatározzuk, EEC és c 0 aránya meghatározza az átlagos egyensúlyi állandót ( f ). 6
7 Ha c 1, c és c 3 helyébe a fenti [7] [9] egyenletekkel meghatározott, Bq/m 3 -ben kifejezett koncentrációkat helyettesítjük be, akkor a [13] egyenletből megkapjuk EEC értékét. 4. További radon-meghatározások 4.1. Radon és Toron EEC meghatározása AMS-0 aeroszolmintavevő berendezéssel A levegővel inkorporálható radioaktivitás döntő részben aeroszol-részecskékhez kötött állapotban található. Az alfa-, béta- és gammasugárzó radioaktív izotópok mérésével vizsgálható a levegő radioaktív szennyezettsége. Ekkor a minden esetben jelenlévő, de folyamatosan változó koncentrációjú Rn és 0 Rn leányelemeinek részesedését le kell vonnunk. A környezeti monitorozó berendezések működőképességének és pontosságának igazolásaképpen célszerű, hogy mérjék és jelezzék ki a mindenkori radon- és toronkoncentrációt, azaz EEC-t A mérés elve Az aeroszolhoz kötött természetes és mesterséges radioaktivitás komponensei közül csak a gammasugárzó nuklidok különböztethetők meg egyszerűen, energiaszelektív gamma-detektorral és az elnyelt energiával arányos amplitúdójú válaszjelek számlálására szolgáló gamma-spektrométerrel végzett méréssel. A mérést az aeroszol-mintavétellel egyidőben vagy a mintavételt követően is végezhetjük. Az alfa-sugárzó izotópok egymással erősen átfedő csúcsai csak korlátozottan, a folytonos spektrummal rendelkező béta-sugárzók sehogyan sem különböztethetők meg egymástól tisztán műszeres eszközök alkalmazásával. Az AMS-0 berendezés kézi vezérlésű változatával a levegő aeroszoltartalmát mintavevő pumpával és a mintát felfogó szűrővel, valamint a szűrőn megkötött radioaktivitás mérésével vizsgáljuk. A mintavételt és a mérést egyidejűleg vagy egymást követően is megvalósíthatjuk. A rövid felezési idejű Rn-leányelemek mennyisége arányos a Rn koncentrációjával a levegőben. Az aeroszolszűrőn a bomlás mellett a leányelemek nuklidjainak száma a mintavétel illetve a mérés során növekszik is, a közvetlen anyaelem bomlása következtében, így az aktivitások időfüggése egy differenciálegyenlet-rendszerrel írható le. Ha a radonkoncentráció a mintázott levegőben állandónak tekinthető, egy idő után az aeroszol-mintavétel során az aktivitás növekedése (új nuklidok megkötése a szűrőn) és a bomlás miatti csökkenés egy idő után kiegyenlítődik, tehát a szűrőn lévő természetes eredetű aktivitás telítésbe megy. Mivel a mesterséges eredetű radionuklidok forrása feltehetően a környezeti mintavételi helytől távol van, a szűrőt elérő nuklidok a radonleányelemeknél feltehetően jóval nagyobb felezési idővel bírnak, így ezek aktivitása a jellemzően legfeljebb egy-két napos mintavételi idő alatt nem telítődik, hanem állandó jelenlét esetén a szűrőn folyamatosan növekszik. Bétasugárzás mérése esetén csak a telítődés vagy növekedés trendje adhat alapot a mesterséges és természetes radioaktivitás megkülönböztetésére, míg alfa- és gammasugárzó izotópok esetében az energiaspektrum segítségével azonosíthatóak is a források. 7
8 Az AMS-0 aeroszolmonitorozó rendszer folyamatos, egyidejű mintavételt és mérést végez. Az aeroszolminta alfa- és bétaspektrumát PIPS, gammaspektrumát NaI(Tl)-detektorral veszi fel. Kiértékelő programja felismeri a mintában esetleg jelenlévő, hosszú felezési idejű mesterséges eredetű radionuklidok (például 137 Cs, 60 Co) jelenlétét, és egyidejűleg adatokat szolgáltat a radon-leányelemek jellemző koncentrációjáról, a Rn-EEC-értékekről is A mérés végrehajtása, az eredmények kiértékelése alfa-spektrumból Az AMS-0-vel 30 percen át mintát veszünk. A mintavételt háttérmérésnek kell megelőznie, ennek javasolt időtartama legalább 5 perc. Ezután a berendezés elindítja a mintavevő pumpát, és 5 percenként felveszi és kiértékeli az aeroszolminta spektrumait. A mesterséges radioizotópok keresését a kiértékelés részeként elvégzi a program, de ezt a mintavétel befejezése után külön méréssel is ellenőrizhetjük. A mintavételi ciklus befejezése után megvizsgáljuk a készülék által regisztrált PIPSspektrumokat, de a szűrőt kivéve megmérhetjük annak gamma- illetve alfasugárzását is. Előbbi esetben az AMS-0 berendezés saját PIPS detektorával felvett utolsó spektrumot használjuk fel a kiértékeléshez. Utóbbi esetben az aeroszolszűrőt kiemelve egy alacsonyhátterű mérőhelyre telepített HP Ge félvezető detektorral felvesszük a gamma-spektrumot. Ekkor a radioizotópok jelenléte akkor igazolható a mintában, ha gamma-vonalaikat a spektrumkiértékelő program azonosítja. Az összes alfa-intenzitás mérése akkor vezetne eredményre, azaz mesterséges sugárforrás észlelésére, ha az AMS-0 kiértékelő programja az alfasugárzó Rn-leányelemeken kívül más izotópok jelenlétét is jelezné, mert a felvett spektrum alakja jelentősen eltért a korábban kalibrációval meghatározottól. Az AMS-0 által végzett kiértékelésről a minden 5 perces mérési ciklus után kiegészített eredményfájlból és a spektrumok utólagos megtekintése alapján tájékozódhatunk. Mivel reális esetben alig valószínű mesterséges radioaktivitás detektálása, fontos feladat a mérőrendszer kimutatási érzékenységének meghatározása a várható szennyezésekre vonatkozólag. A program által kiszámított érzékenység egy gyors közelítő számítással reprodukálható. A PIPS detektorral felvett béta- és alfaspektrumból kiválasztjuk a 14 Po 7.69 MeV-es csúcsának megfelelő nagyenergiájú tartományt (ROI 5 -t, mert ez a spektrumkiértékelésnél 5. sorszámú tartomány, azaz ROI, region-of-interest) és a radonleányelemeknél várhatóan kisebb alfaenergiájú mesterséges tartományt (ROI ), és az egyik segédprogrammal meghatározzuk a két ROI beütésszámát. Elfogadjuk, hogy tiszta radonspektrum esetén mindkét ROI beütésszáma arányos az AMS-0 által meghatározott Rn EEC-vel. Ha mesterséges aktivitás is jelen lenne, akkor a. ROI területe kissé nagyobb lenne, míg az 5. ROI területe nem változna. Az alább, a gamma-spektrum kiértékelésével kapcsolatban ismertetendő LDszámítás segítségével meghatározzuk a kisenergiájú ROI szignifikáns növekményét, és azt a tiszta radonspektrum ROI-területét felhasználva egyszerű aránypárral megadjuk a mesterséges aktivitás-koncentrációban kifejezett mérési érzékenységet, c LD -t Bq/m 3 egységben. LD c LD = * EEC [14] ROI 5 8
9 A mérés végrehajtása, az eredmények kiértékelése gamma-spektrumból A HP Ge detektor használata esetén, ha a várakozásnak megfelelően a folyamatos AMS-0-vel végzett mérés során nem volt tapasztalható mesterséges radioaktivitás jelenléte a mintában, egyszerű számítást végzünk a jelen nem lévő izotópok kimutatási érzékenységének meghatározására. Ennek lényege, hogy megkeressük a spektrum azon tartományait, ahol a keresett izotóp gamma-vonala lenne, és a számítógéppel rögzített spektrum csatornatartalmaiból kiszámítjuk azt a legkisebb csúcsterületet, amelyet már csúcsként regisztrálnánk. Ezt az adatot a mérési idővel osztva intenzitássá, a gyakorlat során ismertetett számlálási hatásfokkal és a gammagyakorisággal osztva aktivitássá konvertáljuk. A kapott értékeket viszonyítjuk a 30 perces mintavétel során átszívott levegő térfogatára, amelyet az AMS-0 által felvett mérési naplóból, az úgynevezett logfájlból kaphatunk meg. (Figyelem! Ez nem jelenthet egyszerű osztást!) A felhasználható gamma-vonalak adatai az alábbiak: 137 Cs kev f γ = Co kev f γ = kev f γ =1.0 A spektrumkiértékeléshez szükséges, saját fejlesztésű számítógépes programot (GSANAL) a gyakorlatvezető segítségével lehet futtatni. A program segítségével meghatározzuk a gamma-spektrumban azonosított radon-leányelemek intenzitását, majd kiszámítjuk a 137 Cs és 60 Co detektálási határát (L D ), amit végül Bq/m 3 -ben adunk meg. Az LD számításának lényege, hogy meg kell adnunk egy átlagos beütésszámot, amely körül a tényleges mérési eredmények olyan eloszlása várható, amelyet a mérések kiértékelésénél szokásos valószínűséggel felismerünk és a keresett radioizotópként (illetve alfasugárzásnál mesterséges radioaktivitásként) azonosítunk. A hasznos jelekként azonosítható beütésszám (spektrumok esetében általában alfa- vagy gammacsúcs) akkor szignifikáns, ha az adott spektrális területen (ROIban) értéke meghaladja a ROI alapvonalához rendelhető beütésszám bizonytalanságának felhasználásával képezett, 0 darabszámú hasznos jel méréséhez tartozó szórás egy többszörösét. ( = 0) = S B N µ [15] L C = k α * σµ= 0 = k α* σ0 [16] 0 S B B σ = σ + σ B + σ B [17] B az adott ROI-hoz tartozó alapszint-érték, azaz a keresett csúcs jelenléte nélkül mérhető beütésszám, k α a normalizált normális eloszlás értékkészletéből származó szignifikancia-tényező, amely a jelen van nincs jelen döntéshez rendelhető 95 %-os megbízhatóság esetén k α =
10 Ha a ROI nettó területe nagyobb, mint L C (utólagos kiértékelési határ), a keresett izotópot azonosítottnak tekintjük, és a kapott csúcsterületet használjuk a mennyiségi kiértékeléshez. Ha ez a feltétel nem teljesül, becsülnünk kell azt a fiktív nettó csúcsterületet, amelyhez tartozó aktivitás jelenléte esetén ugyancsak 95 %-os biztonsággal teljesülne az L C -n alapuló elfogadási kritérium. Ez a fiktív beütésszám L D, az előzetes detektálási határ: L D LC + kα = [18] A beütésszámban meghatározott L D ezután tovább alakítható a kiértékelés számára fontos mennyiségekké (intenzitás, aktivitás, aktivitás-koncentráció).az e számításokhoz szükséges paramétereket (pl. a számlálási hatásfok értékét) a mérésvezető adja meg. 4.. Radon meghatározása RGM-3 radongázmérő berendezéssel A mérőberendezés Az RGM-3 mérőberendezés ZnS(Ag) szcintillációs detektorból kialakított, átáramlásos Lucas-cellát tartalmazó radongázmérő. Két üzemmódban alkalmazható: szakaszos, légszivattyúval végzett átáramlásos mintavételt követő, tetszőleges idejű számlálással ( grab mode ) és folyamatos, a mintavétellel egyidőben történő méréssel ( continuous mode ). Előbbi kisebb és nagyobb légterek mérésére egyaránt alkalmas, és a mérés eredménye követi az időben változó radonkoncentrációt, utóbbi módszer nagy légterek átlagos radonkoncentrációjának mérésére szolgál. A mintavevő berendezésben aeroszolszűrővel akadályozzuk meg a leányelemek bejutását a Lucas-cellába. Így a mérés során csak a cellába bejutott Rn és a belőle a cellában tartózkodás során előálló leányelemek alfasugárzását regisztráljuk. A berendezés beépített számítógépén, operátori beavatkozás nélkül fut a grab, illetve a continuous módnak megfelelő mérési adatgyűjtő- és kiértékelő program. Az operátor a kezelőszerveken (beviteli billentyűk, egysoros kijelző) keresztül a kiértékelést érintő paraméterek közül csak az alfaszámlálás hatásfokát módosíthatja. A berendezés elsősorban a Lucas-cellába épített ZnS(Ag) detektor szerény spektrális képességei miatt csak Rn mérésére alkalmas, azaz a két radonizotópot együttesen határozza meg. Ez főként a folyamatos mérési módban vezethet módszeres mérési hibához, ezért a készüléket javasolt szakaszos módban használni A mérési feladat A mérés során először meg kell ismerkedni a kissé bonyolult, átkapcsolós rendszerű vezérlő billentyűkkel, majd a szakaszos mintavételi módot beállítva, vizsgáljuk a kiválasztott légterek radongáz-koncentrációját. Zárt és nyílt terekben egyaránt mérhetünk, ezzel kiegészítve a 3. fejezetben ismertetett, elsősorban beltéri 10
11 mérésekhez ajánlott Tsivoglu-féle mérést, illetve a 4.1. fejezetben ismertetett, elsősorban kültéri mérésekre kidolgozott AMS-0 rendszerrel végzett méréseket. A mérésnél különösen fontos, hogy a mintavételt megelőző háttérmérést a mintázandó légtérnél lényegesen kisebb koncentrációjú, állott levegővel végezzük el. Ehhez a feladathoz célszerű egy lezárt légterű, cirkulációra is alkalmas módon kialakított tartályt előkészíteni és alkalmazni. A Rn megfelelő mérvű lebomlásához az állott levegőben a felezési idő legalább 5-szöröse, azaz mintegy 3 hét szükséges. A 0 Rn és leányelemeinek felezési ideje ennél rövidebb. 5. Ellenőrző kérdések Miért nem elegendő egyetlen mérést végezni a radon koncentrációjának meghatározására a Tsivoglu-módszerrel végzett mérés során? Mennyire befolyásolja a meghatározást az, hogy a vizsgált légtérben mennyi az aeroszol (por, füst) mennyisége? Milyen következtetést lehet levonni abból, ha a RnB és RnC komponensek koncentrációjának arányából a mérés során 1-nél kisebb egyensúlyi korrekciós tényező adódik? Mik az alapvető különbségek a radongáz és a radon-leányelemek mérésére szolgáló eljárások között? 6. Ajánlott irodalom Virágh Elemér : Sugárvédelmi ismeretek (Mérnöki Továbbképző Intézet jegyzete, 1990.) NCRP Report #97 Measurement of Radon and Radon daughters in Air (National Council on Radiation Protection and Measurement, 1988.) 11
A levegõ radonkoncentrációjának meghatározása
A leegõ radonkoncentrációjának meghatározása 1. Beezetés A mérési gyakorlat során a leegõ aeroszol részeihez kötõdött röid felezési idejû radon bomlástermékek alfasugárzásának mérése alapján a leányelemek
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS A LEVEGİBEN
RADIOAKTIVITÁS A LEVEGİBEN Mérésleírás Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Kiss Attila BME NTI, 009 1. Bevezetés A mérési gyakorlatok során több módszerrel is meghatározzuk a levegıben jelenlévı radon ( Rn
RészletesebbenRadonmérés és környezeti monitorozás
Bevezetés Radonmérés és környezeti monitorozás A radioaktív bomlás és a radioaktív sugárzások Az izotópok stabilak vagy radioaktívak lehetnek. A radioaktív izotópok instabilak, vagyis bizonyos idő múlva
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenVízminta radioaktivitásának meghatározása.
1 Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1. Bevezetés A természetes vizekben, így a Dunában is jelenlévő radioaktivitás oka a vízzel érintkező anyagokból kioldott természetes eredetű radioaktív izotópok
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia 3: MTA Energiatudományi Kutatóközpont
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Kibocsátás-ellenőrző rendszer tervezése és építése a KFKI telephelyen Sarkadi András 1, Gimesi Ottó 2, Gados Ferenc 3, Elter Dénes 3, Matisz Attila
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenSugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok. Rakyta Péter. Bornemisza Györgyné. leadás időpontja: május 9.
Mérési jegyzőkönyv: Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok Rakyta Péter mérőtársak: Mezei Márk és Pósfai Márton mérés időpontja: 27. április 26. leadás időpontja: 27. május 9. Mérésvezető: Bornemisza
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenGamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN
Gamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN Petrányi János, Sarkadi András Gamma Műszaki Zrt. Hrabovszky Pál tű. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenKörnyezeti monitorozás
Környezeti monitorozás Mérésleírás 1 a Nukleáris környezetvédelem és klónjai (pl. Környezeti sugárvédelem) laborgyakorlatához Osváth Szabolcs, BME NTI, 2010 1. A radioaktív bomlás alapegyenletei Az izotópok
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t1/2).
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
Részletesebben3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL
3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenRadioaktív sugárzások abszorpciója
Radioaktív sugárzások abszorpciója Bevezetés A gyakorlat során különböző sugárforrásokat két β-sugárzót ( 204 Tl és 90 Sr), egy tiszta γ-forrást ( 60 Co) és egy β- és γ-sugárzást is kibocsátó preparátumot
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenRadioaktív bomlási sor szimulációja
Radioaktív bomlási sor szimulációja A radioaktív bomlásra képes atomok nem öregszenek, azaz nem lehet sem azt megmondani, hogy egy kiszemelt atom mennyi idıs (azaz mikor keletkezett), sem azt, hogy pontosan
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenA BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
RészletesebbenA felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Statisztika 1/ 22 Mérési eredmények felhasználása Tulajdonságok hierarchikus
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenStatisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenRadiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenBeltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenA SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenA sugárvédelem alapjai
A sugárvédelem alapjai 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészséget károsító hatásai 3. Sugárvédelmi szabályozás - korlátok 4. A dózismérés sajátosságai 5. Természetes radioaktivitás 6. Radioaktív
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
RészletesebbenRADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN
RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN Horváth Márk, Kristóf Krisztina, Czinkota Imre, Csurgai József Nívódíj pályázat 2017. Célkitűzés: A harmadik évfolyamos környezetmérnök BSc hallgatók
Részletesebben1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat
A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenKibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
RészletesebbenRadiokémia. A) Béta-sugárzás mérése GM csővel
Radiokémia Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes, más része mesterséges eredetű. Valamely radioaktív izotóp bomlása során az atommagból származó sugárzásnak három
RészletesebbenHipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás
STATISZTIKA Hipotézis, sejtés 11. Előadás Hipotézisvizsgálatok, nem paraméteres próbák Tudományos hipotézis Nullhipotézis felállítása (H 0 ): Kétmintás hipotézisek Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H
RészletesebbenOrszágos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat. Feladatok
Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat A feladat során egy ismeretlen minta összetételét fogjuk meghatározni a minta neutron aktivációt követő gamma-spektrumának
RészletesebbenKell-e félnünk a salaktól az épületben?
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. Kell-e félnünk a salaktól az épületben? Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
RészletesebbenREX. Radonexhaláció mérése
REX Radonexhaláció mérése A természetes ionizáló sugárzások emberre gyakorolt hatása több részből tevődik össze. Ezek közül a biológiai hatás több mint fele a radon és leányelemeinek sugárzásától származik.
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenKettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor
Kettőnél több csoport vizsgálata Makara B. Gábor Három gyógytápszer elemzéséből az alábbi energia tartalom adatok származtak (kilokalória/adag egységben) Három gyógytápszer elemzésébô A B C 30 5 00 10
RészletesebbenNagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
RészletesebbenRADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Készítette: Váradi Eszter, ELTE Környezettan Bsc Témavezető: Dr. Horváth Ákos, ELTE Atomfizikai Tanszék Budapest, 2013. Célkitűzés Vasad területének
Részletesebbenbiometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás
Kísérlettervezés - biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás A matematikai-statisztika feladata tapasztalati adatok feldolgozásával segítséget nyújtani
RészletesebbenSzilárd Leó Fizikaverseny Számítógépes feladat
Szilárd Leó Fizikaverseny 2006. Számítógépes feladat A feladat során 10 B atommagok gerjesztett állapotának (rövid) élettartamát fogjuk megmérni. Egy gyorsító-berendezéssel 10 B ionokat (atommagokat) gyorsítunk,
RészletesebbenÁltalánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg
LMeasurement.tex, March, 00 Mérés Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg a mérendő mennyiségben egy másik, a mérendővel egynemű, önkényesen egységnek választott
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.29. A statisztika típusai Leíró jellegű statisztika: összegzi egy adathalmaz jellemzőit. A középértéket jelemzi (medián, módus, átlag) Az adatok változékonyságát
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenA mintavételezéses mérések alapjai
A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel
RészletesebbenAlap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenRADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica
Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk
Részletesebben