I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

Átírás

1 Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007. (IV.26.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) és 18. (1) bekezdése felhatalmazásai alapján Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületére, a képviselő-testület bizottságaira, az önkormányzat képviselőire, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre, illetve a Polgármesteri Hivatalra. (2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladatés hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és a bizottságok működési rendjére. Hivatalos megnevezés 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ercsi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). (2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület). (3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Ercsi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). Jelképek 3. (1) Ercsi Város jelképei a címer és a zászló. (2) A város címere: pajzs alakú, fehér mezőben a Duna és két domb látható, az egyiken a katolikus templom, a másikon az Eötvös obeliszk, a kék mezőben Ercsi 1638-ban használt pecsétjével. (3) A város zászlója kék mező, közepén Ercsi Város címerével.

2 (4) A város jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. Kitüntetések 4. A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza. Bélyegző-használat 5. Ercsi Város Önkormányzata, a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai, a Hivatal, a Polgármester, Alpolgármester, Jegyző, Aljegyző bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. II. Fejezet ALAKULÓ ÜLÉS 6. (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. 7. A Képviselő-testület tagjainak felsorolását az SzMSz 1. sz. függeléke tartalmazza. 8. A polgármester az alakuló ülést követő hatvan napon belül programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára különösen a településfejlesztéssel, településrendezéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élettel összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza. A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása 9.

3 (1) A Képviselő-testület dönt: a.) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri tisztség betöltésétől b.) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről c.) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján tanácsnok(ok)választásáról (2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani. Az újabb szavazást megelőzően a javaslattevők más képviselőre is tehetnek javaslatot. (3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (1), (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A bizottságok tagjainak megválasztása 10. (1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok tagjait. A bizottságok tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet. (2) A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü letételéig a tagok a bizottsági jogaikat nem gyakorolhatják. (3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes Képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani. (4) A Képviselő-testület bizottságainak elnökei és tagjai felsorolását az SzMSz 2. sz. függeléke tartalmazza. Jegyzőkönyv-hitelesítők választása 11. A Képviselő-testület alakuló ülésén tagjai sorából két jegyzőkönyv-hitelesítőt és egy pótjegyzőkönyv-hitelesítőt választ. III. Fejezet A KÉPVISELŐ A képviselők jogai és kötelezettségei 12.

4 (1) Az önkormányzat képviselőinek jogai és kötelezettségei azonosak. (2) A képviselő: a.) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől (aljegyzőtől), a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; b.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. d.) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. e.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; f.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet g.) a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. h.) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; (3) A képviselő: a.) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; b.) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban; c.) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. d.) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek. e.) köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában. IV. Fejezet AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS 13. (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést nyolc napon belül a Jogi, Ügyrendi, Etikai, Vagyonbevallási és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon az

5 összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését. (2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségéről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Jogi, Ügyrendi, Etikai, Vagyonbevallási és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti. (3) A bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1), (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. V. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Munkaterv 14. (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv tartja, ezen kívül szükség rendkívüli (soron kívüli) ülést tart. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé. (3) A munkatervhez javaslatot tehetnek: a.) a polgármester b.) az alpolgármester c.) a Képviselő-testület tagjai d.) a Képviselő-testület bizottságai e.) a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) képviselő-testületei f.) a jegyző g.) az aljegyző (4) A munkaterv tartalmazza: a.) a Képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét b.) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését c.) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését d.) a közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét (5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a város lakossága számára megismerhető legyen. 15. (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések. (2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 17. i módon előre közölt témák tárgyalhatók.

6 A Képviselő-testületi ülés összehívása 16. (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, írásban kiküldött meghívóval. A meghívót az ülés előtt legalább 3 nappal kell kiküldeni. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: a.) az ülés helyét és idejét b.) a javasolt napirendi pontokat c.) a napirendi pontok előterjesztőit d.) a dátumot és az aláírást (3) A meghívóhoz csatolni kell: a.) az írásos előterjesztéseket b.) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet c.) a bizottsági jegyzőkönyveket 17. A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, faxon, en, stb.) is összehívható. 18. (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és a helyi kábeltévében, továbbá lehetőség az önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni. (2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább 15 nappal az ülés előtt az (1) bekezdés i módon közzé kell tenni. 19. (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni különösen: a.) a Képviselő-testület tagjait b.) a bizottságok nem képviselő tagjait c.) a jegyzőt d.) az aljegyzőt e.) a helyi kisebbségi önkormányzat/(ok)elnökét f.) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit g.) az önkormányzat tulajdonában vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságok,

7 közhasznú szervezetek vezetőit h.) a napirendi pont tárgya illetékes szerv vezetőjét i.) a napirendi pont előterjesztőjét j.) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja (2) A tanácskozási joggal meghívottak felsorolását az SzMSz 3. sz. függeléke tartalmazza. Előterjesztések 20. (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül (2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 25. (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást. (3) Szóbeli előterjesztés esetén is a határozatot írásban kell megfogalmazni. (4) A szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges. (5) A szóbeli előterjesztést a sürgősségi indítvánnyal együtt az Egyebek napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az Egyebek napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet. 21. Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését b.) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait c.) az előterjesztő/(k)megnevezését d.) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet e.) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését. 22. (1) Előterjesztésre jogosult: a.) a polgármester b.) az alpolgármester c.) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei d.) a tanácsnok

8 e.) a Képviselő-testület tagja f.) a jegyző g.) az aljegyző h.) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben i.) a kisebbségi önkormányzat/(ok)elnöke/(i)a kisebbségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben j.) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője (2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottsági feladatkörbe tartozik, az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé. 23. (1) Kötelező bizottsági véleménnyel ellátott írásos előterjesztést készíteni az alábbi ügyekben: a.) önkormányzati rendeletalkotás esetén b.) az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érintő ügyekben c.) helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében d.) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadása érdekében e.) fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési településszabályozási ügyek tárgyalásánál f.) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben g.) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben h.) hitelfelvétel tárgyalásánál i.) személyi ügyek tárgyalása esetén j.) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügyleteknél k.) társulásokkal kapcsolatos ügyekben l.) intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése tárgyalásánál 24. Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző 8. napig. Sürgősségi indítvány 25. (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan az ülés meghívójában nem szereplő írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 24. -ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10: 00 óráig ad le a jegyző részére. (2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző (aljegyző) és a kisebbségi önkormányzat/(ok)elnöke/(i). (3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek

9 megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt. Az ülés vezetése 26. (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti. (2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után: a.) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet b.) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt A vita 27. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát. (2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. (3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. (4) Az ülésen megjelent állampolgároknak a napirendhez tartozó kérdésekben az ülésvezető szót adhat. (5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (8) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség. 28. (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető. (2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

10 29. Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja. 30. A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel. A tanácskozás rendje 31. (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során: a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik; b.) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; c.) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót; d.) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe; e.) a c.) d.) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak (2) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát. Zárt ülés 32. (1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni: a.) a polgármesternek b.) az alpolgármesternek c.) a Képviselő-testület tagjainak d.) a jegyzőnek (aljegyzőnek) e.) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak f.) a Közigazgatási Hivatal vezetőjének (2) A külön törvény i közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

11 Döntéshozatal 33. (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. (2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (4) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges a következő ügyekben: a.) rendeletalkotás b.) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás c.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez d.) való csatlakozás megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás e.) intézmény alapítása, átalakítása, megszüntetése f.) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat g.) a polgármester elleni kereset benyújtása h.) hitelfelvétel i.) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz történő hozzájárulás j.) képviselő döntéshozatalból való kizárása k.) zárt ülés elrendelése l.) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele m.) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés n.) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás o.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása p.) településrészi önkormányzat létrehozása q.) titkos szavazás elrendelése r.) helyi népszavazás elrendelése s.) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása 34. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több

12 alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület a rendes szavazás szabályai dönt. Szavazás 35. (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik. (2) A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. (3) A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül dönt. (4) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név i szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. (5) Név i szavazást kell elrendelni: a.) ha azt törvény írja elő b.) valamelyik bizottság határozatában indítványozza c.) az önkormányzat ingatlanával való rendelkezés esetén (6) A név i szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor igen, vagy nem, vagy tartózkodom kijelentéssel szavaznak. 36. Érvényes döntéssel lezárt napirend újratárgyalásának az Ötv. 35. (3) bekezdésének esetét kivéve csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében az újtárgyalást indokolja. A Képviselő-testület határozata 37. (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők : Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének./20. (hó, nap) Kt. sz. határozata A határozat száma után a határozat címében szerepeltetni kell a döntés tárgyát.

13 (2) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek. (3) A jegyző a Hivatal közreműködésével gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról. Önkormányzati rendelet 38. (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet: a.) a polgármester b.) az alpolgármester c.) a Képviselő-testület tagja d.) a Képviselő-testület bizottsága e.) a jegyző (aljegyző) f.) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete (2) A rendelet-tervezetet amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni. (3) A rendelet-tervezetet a tárgy érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző (aljegyző) a bizottsági vélemény ismertetésével terjeszti a Képviselő-testület elé. 39. (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá a helyi kábeltévében való megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. (2) A jegyző a Hivatal közreműködésével gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról. 40. Az önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők : Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének /20.(hó, nap) Kt. sz. rendelete A rendelet száma után a rendelet címében szerepeltetni kell a rendelet tárgyát. Felvilágosítás kérése 41.

14 (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az Egyebek napirend keretében, önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felteendő kérdések számát és címzettjét. (2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez. (3) Az interpellációra és a kérdésre a Képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell választ adni. (4) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki (5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. (6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. (7) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt és azt nem vitatja meg. Közmeghallgatás 42. (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá a helyi kábeltévében való megjelentetésével, és lehetőség az önkormányzat hirdetőtábláján és a város több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell. (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. VI. Fejezet JEGYZŐKÖNYV

15 43. (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. (2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak és az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok jegyzőkönyveit, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet. (4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és a két megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti. 44. (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről. (2) A jegyzőkönyv egy példányát el kell helyezni a városi könyvtárban. (3) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. (4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak meghatalmazottja, a Közigazgatási Hivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be. (5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. VII. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 45. (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságokat hoz létre. (2) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc)bizottságot alakíthat. (3) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságokat az SzMSz 1. sz. melléklete sorolja fel. (4) A bizottságok feladatkörét és a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza. (5) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók. (6) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll. (7) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a Képviselő-testület éves

16 munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el. 46. (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére. (2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni. (3) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja. (4) A bizottság munkáját a Hivatal segíti. VIII. Fejezet TANÁCSNOK 47. (1) A Képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat. (2) A tanácsnok olyan önkormányzati képviselő, aki saját képviselői feladatán felül felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A tanácsnokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át. (3) Tanácsnok választása esetén a Képviselő-testület a tanácsnoki többletfeladatokat az SzMSz 2. sz. mellékletében határozza meg. (4) A Képviselő-testület rendeletében a tanácsnoknak tiszteletdíjat állapíthat meg. (5) A tanácsnokot a Képviselő-testület visszahívhatja. IX. Fejezet POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ (ALJEGYZŐ) Polgármester 48. (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban tölti be. (2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért. (3) A polgármester főbb feladatai: a.) a település fejlődésének elősegítése; b.) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

17 c.) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása; d.) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése; e.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása; f.) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése; g.) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása; h.) kapcsolattartás a pártok, térségi szervezetek helyi képviselőivel; i.) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése; j.) az alpolgármester munkájának az irányítása; k.) a Hivatal irányítása; l.) a jogszabályok i munkáltatói jogkörök gyakorlása; m.) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja az önkormányzat törvényes, illetve a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét; n.) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése; o.) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése; p.) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; q.) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása. (4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladatés hatásköröket az SzMSz 3. sz. melléklete tartalmazza. Alpolgármester 49. (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. Jegyző 50. (1) A Képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyző főbb feladatai: a.) vezeti a Képviselő-testület hivatalát b.) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket c.) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról

18 d.) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről e.) biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését (3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. Aljegyző 51. A Képviselő-testület a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. X. Fejezet Polgármesteri Hivatal 52. (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy. (3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. Költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. (4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az ügyrend tartalmazza. A Hivatal ügyrendje az SzMSz 4. sz. függeléke. XI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat költségvetése 53. (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot, és azt milyen mértékben és módon lát el.

19 (2) A költségvetési rendeletet a külön törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megalkotni. 54. (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei: a.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv; b.) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés; c.) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása; d.) az igények és célkitűzések egyeztetése; e.) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása; f.) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése (2) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat. Ez esetben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza. Az önkormányzat intézményeinek felsorolását az SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza. (3) A jegyző a költségvetési rendelet tervezetét az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőivel egyezteti, az egyeztetés eredményét írásban rögzíti, majd a polgármester azt a Képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. (4) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet-tervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja. (5) A (3), (4) bekezdés i egyeztetéseket követően a költségvetési rendelet tervezetét a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti. 55. A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. Az önkormányzat vagyona 56. (1) Az önkormányzat törzsvagyonát ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet

20 állapítja meg. (2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni. (3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről. Az önkormányzat gazdálkodása 57. (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el. (2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek a Hivatal kivételével részben önállóan gazdálkodnak, költségvetési előirányzataik felhasználását a Hivatal közreműködésével teljesítik. 58. (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is leltározniuk kell. (2) A kétévenkénti leltározás feltétele, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben 59. Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást számadási kötelezettséggel kapják, és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló megállapodásban foglalt határidőig el kell számolniuk. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni. A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli 60. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok az irányadók. (2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok i folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és

21 ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. Az önkormányzat belső ellenőrzésének szabályait, a belső ellenőrzést végző személy jogállását, feladatait az SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza. (3) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél: a.) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c.) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. XII. Fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 61. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza. XIII. Fejezet VAGYONNYILATKOZAT 62. (1) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a külön törvény i vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a törvény melléklete i vagyonnyilatkozatát. (2) A Képviselő-testület tagjai és hozzátartozói vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről szóló szabályzatot az SzMSz 6. sz. melléklete tartalmazza. XIV. Fejezet HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

22 63. A helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét. 64. (1) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. (2) A Képviselő-testület a külön jogszabályban meghatározott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat. (3) A helyi kisebbségi önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ilyen irányú közléstől, illetve kézhezvételtől számított harminc napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő. 65. (1) A helyi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. (2) A Képviselő-testület a kisebbségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működés feltételeit, így különösen: a.) a testületi működéshez igazodó ingyenes helyiséghasználatot, b.) a testületi működéshez szükséges technikai, adminisztrációs (postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási) feladatokat és az ezzel járó költségek viselését c.) a helyiséghasználattal kapcsolatos közüzemi díjak (víz, csatorna, gáz, villany) költségeinek viselését. (3) Az önkormányzat által a kisebbségi önkormányzat részére ingyenesen használatba adott vagyontárgyak körét külön rendelet állapítja meg. (4) Az önkormányzat által a kisebbségi önkormányzat részére átadott ingó és ingatlan vagyontárgyak használatba adásának feltételeit az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározásáéval írásban kell rögzíteni. (5) Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat külön megállapodásban rögzítik. A megállapodást január 15-ig kell megkötni és minden évben ezen időpontig lehet módosítani. XV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23 66. (1) Ez a rendelet május 1.-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Ercsi Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/1999. (IV.28.) és az azt módosító 15/2002. (XI.26.), 2/2003. (I.28.), 8/2003. (II.24.), 12/2003. (IV.29.), 23/2003. (X.1.), 45/2003. (XII.17.), 19/2004. (V.26.), 29/2004. (IX.29.), 29/2005. (XII.5.), 3/2006. (II.15.), 10/2006. (IV.28.), 16/2006. (VI.29.), 25/2006. (X.25.), valamint 27/2006. (XII.4.) Kt. sz. rendeletek hatályukat vesztik. jegyző Szabó Tamás Dr. Feik Csaba polgármester Záradék: Ez a rendelet április 26-án kihirdetésre került. 1. sz. melléklet A Képviselő-testület bizottságai 1.) Pénzügyi és a Közbeszerzéseket Bíráló Bizottság 2.) Jogi, Ügyrendi, Etikai, Vagyonbevallási és Összeférhetetlenségi Bizottság 3.) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság 4.) Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság 5.) Szociális és Egészségügyi Bizottság 6.) Közrend és Közbiztonsági Bizottság

24 2. sz. melléklet A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre A tanácsnok(ok)feladatköre I. Pénzügyi és a Közbeszerzéseket Bíráló Bizottság 1. A bizottság éves munkaterv alapján látja el feladatát. 2. Három millió forint értékhatárig a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogok, elidegenítési és terhelési tilalmak törléséről, illetve más ingatlanra való átjegyzéséről, az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal érintett ingatlanok esetében más jogosult javára való hasonló bejegyzéshez való hozzájárulásról. 3. Amennyiben az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendelete annak forrását (kiadási előirányzatát) tartalmazza, 5 millió Ft értékhatárig a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt pályázati önrész biztosításáról, illetve az ezzel kapcsolatos pályázat benyújtásáról. 4. A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt a költségvetésben biztosított előirányzatok alapján a közbeszerzési eljárások kiírásáról, a közbeszerzési kiírásra érkezett ajánlatok felbontásáról. 5. Előkészíti, és előzetesen véleményezi a Képviselő-testület valamennyi pénzügyekkel és gazdálkodással kapcsolatos döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. 6. Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a testület pénzügyi vonatkozású döntéseit előkészítő és azok végrehajtásra irányuló munkáját. Önkormányzati érdeksérelem vagy mulasztás észlelése esetén intézkedést kezdeményez a polgármesternél. 7. Részt vesz az éves költségvetési javaslat előkészítésében, véleményezi az éves költségvetési koncepciót, ellenőrzi a költségvetés végrehajtását. 8. Véleményezi az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot, a költségvetés módosításáról szóló előterjesztéseket és a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed és éves beszámoló tervezeteit, valamint a következő év költségvetési koncepcióját és az önkormányzat gazdasági programját. 9. A gazdálkodás ellenőrzését az elfogadott ellenőrzési szabályzat alapján szervezi.

25 10. Előkészíti a Képviselő-testületi döntést igénylő - vagyontárgy elidegenítésére vagy vételére vonatkozó - előterjesztéseket. 11. Megtárgyalja a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelet tervezetet. 12. Előkészíti a hatósági árakkal a Képviselő-testület által megállapítandó egyéb díjakkal kapcsolatos testületi döntéseket. 13. Az Önkormányzat által támogatott társadalmi és egyéb szervezetektől évente írásban tájékoztatást kér a támogatás felhasználásáról, és a támogatás felhasználását ellenőrzi. 14. Előkészíti a Képviselő-testület gazdálkodási tárgyú, illetve vállalkozásokkal, beruházásokkal kapcsolatos döntéseit, véleményezi a beérkezett árajánlatokat. 15. Javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vagyongazdálkodásának korszerűsítésére, javítására. 16. Figyelemmel kíséri az önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. 17. Vizsgálja az önkormányzatnál és intézményeinél a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. 18. Véleményezi a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beruházásokra, felújításokra beérkezett árajánlatokat. 19. Véleményezi a vállalkozásban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket. 20. Évente a zárszámadás előkészítésének keretében vizsgálja, hogy megvalósult-e az ésszerű költségtakarékosság. 21. Szakmailag együttműködik az Önkormányzat által megbízott belső ellenőrrel. 22. Előkészíti, illetve véleményezi a gazdálkodási tárgyú döntések (határozatok, rendeletek) tervezeteit és azokat a Képviselő-testület elé terjeszti. 23. Rendszeresen elvégzi a pénzügyi, gazdálkodási tárgyú rendeletek felülvizsgálatát, e rendeletek alkotására javaslatot tesz, figyelemmel kíséri azok hatályosulását. 24. Figyelemmel kíséri az önkormányzat részvételével alakult gazdasági társaságok tevékenységét, rendszeres tájékoztatást kér tőlük. 25. A kitüntetések adományozásáról szóló rendelet alapján javaslatot tesz az önkormányzati és megyei kitüntetésekre.

26 Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság II. 1. A bizottság éves munkaterv alapján látja el feladatát. 2. Véleményt nyilvánít a hulladékgazdálkodási koncepciókról, tervekről. 3. Véleményt nyilvánít a város környezetvédelmi és területfejlesztési koncepcióiról, programjairól, valamint az egyéb szakági tervekről, programokról. 4. Véleményt nyilvánít a turisztikai fejlesztési koncepciókról és programokról. 5. Véleményt nyilvánít a településrendezéssel kapcsolatos feladatokról, koncepciókról, tervekről. 6. Véleményt nyilvánít a településrendezési tervek egyeztetésének szempontjairól. 7. Véleményt nyilvánít az épített és természeti környezet védelmével, illetve a kulturális örökség védelmével kapcsolatos feladatokról. 8. Véleményt nyilvánít a helyi és országos védettségű természeti területek és védőövezetek kialakításával, számbavételével és fenntartásával kapcsolatos feladatokról. 9. Elősegíti a kistérség összefogását erősítő programok megszervezését. 10. Egyetértést gyakorol a kistérségi mintaprogramok és EU projektek kidolgozásával, felkérés esetén közreműködik azok megvalósításában. 11. Segíti az önkormányzat belföldi és nemzetközi partnerkapcsolatainak kialakítását. 12. Javaslatot tesz a nemzetközi kapcsolatok felvételére, az együttműködés területeire és formáira. 13. Felkérés esetén részt vesz a kistérség rendezvényeinek megszervezésében. 14. Szoros partneri kapcsolatra törekszik a megyei és regionális fejlesztésben érintett szervekkel. 15. Figyelemmel kíséri, szervezi és ellenőrzi a helyi közszolgáltatások körében: - a településfejlesztési, településrendezési, - lakásgazdálkodási, - vízgazdálkodási, - a helyi közutak és közterületek fenntartásával,

27 - településtisztasággal és egyéb kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet. 16. Együttműködik a kommunális tevékenységet ellátó más szervezetekkel, vállalkozókkal. 17. Részt vesz az önkormányzati fejlesztések, vállalkozások előkészítésében, véleményezi a rendezési terveket, és döntésre előkészíti azokat. 18. Felméri a település lakosságát érintő környezeti ártalmakat, javaslatot tesz azok csökkentésére, megszüntetésére. 19. Véleményezési jogot gyakorol, illetve javaslatot készít minden, a város épített és természeti környezetét érintő kérdésben (például: levegőtisztaság, vízminőség, szennyvízkezelés, zöldfelület-kezelés, növényvédelem, zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, hulladékgazdálkodás, állati tetemek ártalmatlanítása, a megújuló energiaforrások és az energia racionalizálása). 20. Tervezi és szervezi a települési szintű településszépítő munkákat. 21. Véleményezi a szilárd és folyékony hulladék kezelésével, a köztisztasággal, településtisztasággal kapcsolatos Képviselő-testületi döntések tervezeteit, előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek az ezeket érintő ügyekben. 22. Javaslatot tesz a közlekedésfejlesztést, tömegközlekedést érintő kérdésekben, a város forgalmi rendjével kapcsolatos ügyekben. 23. Közreműködik a közutak és más közterületek fenntartásával kapcsolatos javaslatok kidolgozásában. 24. Műszaki szempontból véleményezi, rangsorolja a beérkezett beruházási, felújítási javaslatokat. 25. Javaslatot tesz a helyi védettség alá helyezendő területekre, építményekre. 26. Előkészíti, véleményezi és a Képviselő-testület elé terjeszti a városrendezéssel, környezetvédelemmel, állattartással, ivóvízvédelemmel, köztisztasággal kapcsolatos önkormányzati rendeletek tervezetét. 27. Figyelemmel kíséri a terek, parkok, játszóterek, műemlékek, emlékművek, köztéri szobrok, emlékhelyek állapotát, javaslatot tesz azok fejlesztésére, bővítésére. 28. Javaslatot tesz a helyi és a megyei kitüntetésekre. 29. Figyelemmel kíséri a feladatkörét érintő pályázati kiírásokat.