A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben

Átírás

1 Hoffmann Imre tűzoltó dandártábornok A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben Doktori (PhD) értekezés (tervezet) Tudományos témavezető: Dr.habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD Budapest, 2007.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Fő célkitűzések...8 Kutatási feladatok...9 A tudományos kutatásaim során alkalmazott módszerek...10 I. A veszélyes ipari üzemek védelmi terv rendszere Bevezetés A veszélyes ipari üzemek védelmi tervkészítési kötelezettségei Munkavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség Környezetvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség Tűzvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség Polgári védelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettségek Katasztrófavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezés A jogszabályi kötelezettségek összefoglalása és elemzése A védelmi tervek készítésével kapcsolatos ajánlások Következtetések...34 II. A veszélyes ipari üzemek tevékenységének engedélyezési folyamata, kritériumrendszere, valamint a védelmi tervezés szerepe az engedélyezési folyamatban Bevezetés A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás folyamata A veszélyes tevékenység engedélyezésének kritériumrendszere A mennyiségi kockázatelemzés elméleti háttere A veszélyes tevékenység engedélyezési kritériumrendszere A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás tapasztalatai A kockázatcsökkentő intézkedések szerepe Ajánlás a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések rendszerezésére Ajánlás a kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásának folyamatára A védelmi tervezés belső védelmi terv szerepe az engedélyezési folyamatban Következtetések

3 III. A belső védelmi tervek kockázatcsökkentő szerepének vizsgálata Bevezetés A védelmi tervezés belső védelmi tervek megfelelőségének elemzése A benyújtott belső védelmi tervek elemzése A belső és külső védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai Összefoglalás, ajánlások a feltárt hiányosságok kezelésére Erő-eszköz számvetések A belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepének feltételei [13] A havária szervezet Üzemi védelmi infrastruktúra Az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományának felkészítése[12] Az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományának gyakoroltatása[12] Ellenőrzőlista a belső védelmi tervek tényleges kockázatcsökkentő szerepének vizsgálatához Következtetések...86 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZETÉSEK...87 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK...89 AZ ÉRTEKEZÉS AJÁNLÁSAI...90 HIVATKOZÁSOK...91 SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE...93 Gyakorlati példa a kockázatcsökkentő intézkedés kiválasztására, a védelmi tervezés kockázatcsökkentő intézkedésként való alkalmazására...99 Jogszabályok jegyzéke Rövidítések jegyzéke Fogalomjegyzék A MB OKF 109/2000. számú intézkedése

4 BEVEZETÉS Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a szélesebb értelemben vett vegyipar (például: műtrágyagyártás, kőolaj-feldolgozás, gumiipar, gyógyszeripar stb.). A vegyiparban, mezőgazdasági üzemekben sokhelyütt gyártanak, tárolnak és alkalmaznak alapanyagként vagy kész- illetve köztitermékként olyan anyagokat, amelyek potenciálisan veszélyeztetik az emberi életet és a környezetet. Ezek a kockázatot jelentő anyagok a fejlődéssel párhuzamosan mind mennyiségileg, mind minőségileg is növekvő veszélyt jelentenek. Bár a biztonsági előírások szorosan követik a technológiai fejlesztés folyamatát, többé-kevésbé elmondható, hogy megvalósítás terén hiányosságok mutatkoznak. Ezek a hiányosságok elsősorban szubjektív eredetből fakadnak, de nem kizárt a tévedések és a helytelen technológiai alkalmazása sem. A zárt terekből, technológiai folyamatokból elszabaduló veszélyes vegyi anyagok az emberek sérülését, súlyos esetben halálát okozhatják, szennyezhetik a talajt, az atmoszférát, az élelem, az ivóvíz és takarmány készleteket, súlyos veszteségeket okozhatnak az állat- és növényvilágban. A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett. Ilyen volt az 1976-os olaszországi Sevesoban bekövetkezett dioxinnal történt környezeti szennyezés, vagy az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telephelyén szabadba kikerülő metil-izo-cianát által okozott tömeges mérgezés, vagy a Mexikóvárosban egy egész kerületet elpusztító robbanássorozat 1. A súlyos balesetek egy része már nemcsak a helyi közösséget, de az országhatáron átterjedve a környező országokat, esetlegesen az alvízi vízgyűj Seveso, Olaszország július 10-én Észak-Olaszországban a Hoffmann La Roche Givaudan (a Milánó melletti kisváros, Seveso közelében működő) növényvédőszert gyártó vegyi üzemben történt baleset során dioxin került a levegőbe. A dioxin felhő okozta mérgezés mintegy legelő állat kényszervágását eredményezte. A baleset közvetlenül emberéletet nem követelt, de több száz embert kellett kitelepíteni Bhopal, India. A Union Carbide Corporation Bhopalban működő növényvédő szert és poliuretánokat termelő gyárának föld alatti tartályából erősen mérgező gáz (metil-izocianát) szabadult ki. Rövid idő alatt kb. 400 ezer ember szenvedett egészségkárosodást, különböző fokú mérgezést. A halálos áldozatok száma 3135 volt Mexikóváros november 19-én Mexikóvárosban az állami kőolajtársaság egyik gáztartálya felrobbant. Nagy mennyiségű cseppfolyós gáz ömlött ki tüzet, térrobbanást, majd több BLEVE-t okozva. A balesetben 400 ember vesztette életét, több mint 1000 ember súlyosan megsérült, az üzem környezetéből lakost kellett kitelepíteni

5 tő területen elhelyezkedő államokat is érinthet. Elegendő az 1986-ban a svájci baseli Sandoz gyárban történt eseményre, vagy a februárjában a romániai Nagybányán bekövetkezett cianid és nehézfém-szennyezésre gondolni, amelyek több országon áthúzódó környezeti kárt okoztak a Rajna, illetve a Tisza és a Duna folyamokban 2. A nemzetközi együttműködési szervezeteket a bekövetkezett súlyos ipari balesetek arra ösztönözték, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Ennek eredményeként születtek meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló EU Seveso Irányelvek 3, valamint az országhatáron túli hatások kezelését szolgáló ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) által a környezetvédelmi egyezmények sorozatában kidolgozott - ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló ENSZ EGB (Helsinki) Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) [14]; illetve a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó ENSZ EGB Egyezmény (továbbiakban: Vízügyi Egyezmény). Az elmúlt években bekövetkezett, katasztrofális következményekkel járó balesetek ipari balesetek (2000. május Enschede, szeptember Toulouse 4) szolgáltattak újabb és Basel, Svájc. Rovarirtó szert raktártűz következtében nagymennyiségű tűzoltóvíz került a csatornahálózatba és azon keresztül a Rajna folyamba, amelynek következtében a következő napokban a folyam faunájának nagy része elpusztult. A Rajnát 500 km hosszúságban határon átnyúló környezeti katasztrófa sújtotta Tiszai ciánkár szennyezés, Nagybánya, Románia. A Baia Mare (Nagybánya) közelében található az Aurul bányavállalat ciántározó tava, amely olyan vízterhelést kapott, hogy emiatt a rosszul tervezett töltés január 30-án az 25 m szélességben átszakadt. Legalább 100 ezer m 3, erősen toxikus szennyvíz szabadult el, amely kb. 120 t, azaz 2 millió ember halálos adagjának megfelelő cianidot tartalmazott. A mérgező ár végigvonult a Tisza teljes hazai szakaszán, nem kímélte a Vajdaságot, sőt, még a Dunát és a Fekete-tengert sem Borsabányai nehézfém-szennyezés március 10-én délelőtt a Romin Borsabánya vállalat tulajdonában lévő Novac ülepítő tározónál a sok csapadék miatt gátcsuszamlás következett be ezer m3 (ólom, a cink és a réz tartalmú) szennyező anyag jutott a Visón keresztül a Tiszába. 3 A jelenleg hatályos EU irányelv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv, szakmai körökben közismerten a Seveso II. Irányelv (továbbiakban: Seveso Irányelv) Enschede (Hollandia): májusában az enschedei külváros területén egy tűzijáték raktár felrobbant, ahol - a polgármester és a lakosság tudomása nélkül tonna tűzijátékot tároltak. 21 ember vesztette életét, közel 1000 ember megsérült, 400 m-es körben az összes épület megsemmisült

6 újabb indokot a Seveso Irányelv évi módosításához. Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével és nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés és a Kormány megalkotta a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozást 5, amely január 1-én lépett hatályba. Az ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek azon belül az Egyezmény - teljesítése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A szigorú szabályozási rendszer ellenére, a közelmúltban bekövetkezett külföldi 6 és Toulouse (Franciaország): Toulouse-ban szeptemberében a Grand Parroisse műtrágyagyár tonna granulált műtrágyát tartalmazó raktárában, ahol ismeretlen okból robbanás következett be. A robbanás a Richterskálán 3,4 erősségű robbanást okozott, 29 ember meghalt, 2442 ember megsérült, több mint 500 ház lakhattalanná vált, több mint otthon megsérült, az összes kár közel 15 milliárd francia frank volt. 5 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény IV. fejezete és a végrehajtására kiadott a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet. A rendelet a Seveso II. Irányelv módosítása miatt 2006-ban jelentős átdolgozáson esett át (az új rendelet: 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet) Buncefield (Egyesült Királyság) december 11-én reggel felrobbant egy olajtároló létesítmény a Londontól északra fekvő Buncefieldben. A robbanás nagy körzetben rongált meg épületeket. Húsz, egyenként m 3 -es tartály égett le. A szerencsétlenségben 43-an megsérültek, a halálos áldozatok nem voltak, ugyanakkor kétezer embert kellett egész éjszakára kitelepíteni lakóhelyéről Benzolszennyezés. (Kína) november 13-án robbanás történt a Songhua folyó vízgyűjtő területén Csilin tartományban, a kinai Harbintól 380 km-re lévő vegyi üzem területén, ahol a felszíni vízbe került mintegy 100 tonna benzol és nitrobenzol koncentrációja 108 szorosa volt a megengedettnek. A négymilliós nagyvárosban a közeledő 80 kmes szennyező folt miatt pánik tört ki, amely az orosz-kínai kapcsolatokra is kiterjedt. Kínában a vízfelhasználást, Oroszországban pedig a halászatot tiltották meg a hatóságok. A vegyi anyagokat aktív szénnel próbálták semlegesíteni Tűzijátékgyár (Dánia) A november 3-i tűzijáték-baleset az N.P. Johnsen Tűzijáték Gyárban (Kolding, Dánia) szokatlanul széleskörű mozgósítást eredményezett, amiben Dánia különböző részeiről érkező egységek vettek részt. A koldingi tűzijáték-raktárban november 3-án keletkezett tűz fő jellemzői: A tűz megfékezésében és a mentési munkálatokban 332 tűzoltó és 55 jármű vett részt. Egy tűzoltó életét vesztette, három komoly sérüléseket szenvedett, 13 pedig könnyebben megsérült. Az oltási munkálatok négy napon át tartottak. Körülbelül 1500 tonna tűzijáték megsemmisült. A robbanás helyszínétől több mint 1000 méterre is találtak épületekből származó törmeléket. 100 ház lakhatatlanná vált, 350 ház megrongálódott. Az épületekben keletkezett kár 100 millió Euró (kb. 750 millió DDK) Lőszerraktár (Szlovákia) március 05-én három egymás után bekövetkezett robbanás rázta meg a Nyitranovák melletti lőszerraktár épületét. A baleset következtében négy személy meghalt és több mint negyven sebesültet kórházba szállítottak. Az ipartelep egy részét a detonációsorozat teljesen elsöpörte a föld színéről, de gyakorlatilag az - 6 -

7 hazai események 7 rávilágítanak arra, hogy a preventív intézkedések mellett szükséges felkészülni az esetlegesen bekövetkező események szakszerű elhárítására, a lehetséges következmények csökkentésére. Ennek kivitelezési, gyakorlati megvalósítási módja a megfelelő védelmi tervezés. A védelmi tervezés mint egyben kockázatcsökkentő intézkedés a veszélyes ipari üzem működtetésének egyik alappillére, melynek célja a nem üzemszerű körülményekre való felkészülés, a kialakult események hatásainak csökkentése, az emberi élet, a környezet és az anyagi javak védelme. A disszertáció tárgya a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésnél alkalmazott védelmi tervezési eljárások, a védelmi tervezéshez szükséges erő-eszköz számítási metodikák, továbbá a mennyiségi kockázatcsökkentő módszerek kutatása, elemzése. A téma körülhatárolása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendkívül szerteágazó, komplex tevékenység, amely magába foglalja a megelőzés műszaki-technikai és szervezési feladatait, a balesetek károsító hatásainak csökkentését, illetőleg a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket. A disszertáció korlátozott terjedelme miatt természetszerűen nem foglalkozhat mindezen részterületekkel teljes mélységében, hanem ezek közül csupán a védelmi tervezési eljárások területét értékeli, és a egész beépített terület tönkrement. A robbanás erejét jelzi, hogy két kráter is keletkezett, melyek közül a nagyobbik átmerője körülbelül húsz méter. Több mint tíz kilométernyire lévő épületek ablakait is kiverte az óriási légnyomás Lőporgyártó (Balatonfűzfő) január 15-én is a balatonfűzfői gyártelep területén történt baleset, akkor egy lőporszárító csarnokban bekövetkezett robbanás miatt életét vesztette egy 25 éves fiatalember Pirotechnikai raktár (Törökbálint) 2004 augusztusában Törökbálinton robbant fel a volt Mechanikai Művek területén egy pirotechnikai raktár. A tüzet három órával a robbanás után sikerült lokalizálni, az oltás majd két napig tartott. A raktárban ötven tonnányi pirotechnikai robbanószer volt. A katasztrófában a cég három munkatársa életét vesztette, tízen könnyebben megsérültek. A detonáció után a környék házai kigyulladtak, a lakókat kitelepítették otthonaikból Gyógyszergyár tűz (Budapest) március 2-án kétszintes épület mindkét szintjén mintegy 150 m 2 -en kiterjedt tűz volt, illetve robbanások hallatszottak. Az V. fokon kiemelt tűzhöz a tűzoltóság nagy erőkkel vonult fel. A még elmozdítható éghető anyagokat gépi és kézi erővel eltávolították és a tüzet habsugárral és habosított vízsugarakkal eloltották. A helyszínre riasztott VFSZ mérései alapján lakosságvédelmi intézkedésekre nem került sor, a levegőben emberei szervezetre veszélyes koncentráció nem alakult ki. A káreset során 4 fő tűzoltó könnyebb égési sérülést szenvedett. A gyógyszergyárban egy ipari centrifuga gyulladt ki, robbant fel. Az épületben metil-ciklohexan, izopropil-alkohol, aceton és metanol égett

8 szerző saját új kutatási eredményeit adja közre. A téma aktualitását elsősorban az adja, hogy az elmúlt években, kialakult a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági tevékenységének a gyakorlata, azaz a veszélyes üzemek üzemeltetői elkészítették a biztonsági dokumentációikat, amelyekkel bizonyították azt, hogy tevékenységük a Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.26.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottnál kisebb kockázatot jelentenek, és minden tőlük elvárhatót megtettek a súlyos balesetek csökkentése érdekébe. Ugyanakkor hiányoznak az eszköztárból a megalapozott, belső védelmi tervezési megfontolások, a tervek elkészítéséhez releváns kapacitás-számítások, valamint a gyakorlatban is igazolt kockázatcsökkentő módszerek. Mindezek ugyanis a szabályozás egyik leglényegesebb célját adják: a lakosság kockázatainak csökkentését. Tehát a téma aktualitását és fontosságát a valós igény határozza meg. A kutatás ennek megfelelően egyben hiánypótló jellegű is. Elhatárolás Kutatómunkában kizárólag a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Kat. Tv.) és a végrehajtására kiadott Rendelet hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemekkel 8 foglalkozom. Ugyanakkor megállapításaim átültethetők a hatály alá nem tartozó veszélyes anyagokat tároló, felhasználó gazdasági tevékenységekre is. Fő célkitűzések Kutatásaim során a következő fő célokat tűztem ki: a) Megfogalmazom azt, hogy mit kell érteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés feladatrendszerében kockázatcsökkentés fogalma alatt, továbbá meghatározom a kockázatcsökkentő intézkedések helyét és szerepét a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszerében. Rendszerezem a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésben fel- 8 Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására). (Kat. Tv. 3. w)) - 8 -

9 használható kockázatcsökkentő intézkedéseket, továbbá javaslatot teszek a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos üzemeltetői és hatósági eljárásrendre. b) Meghatározom a veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentációja keretében készítendő belső védelmi tervekkel szemben támasztandó tartalmi követelményeket, amelyek betartásával hatékonyan csökkenthetők a kockázatok. c) A belső védelmi tervek készítéséhez elengedhetetlen a hazai gyakorlatban azonban csak nyomokban létező - tudományosan megalapozott erő-eszköz számítási eljárást fejlesztek ki. Kutatási feladatok A kitűzött célok alapján kerültek meghatározásra a megoldandó feladatok: a) Megvizsgálom azt, hogy a különböző hatályos hazai jogi normák milyen kötelezettségeket rónak az üzemeltetőkre a veszélyes üzemek védelmi jellegű tervek készítésével kapcsolatosan. b) A fenti elemzés alapján javaslatot teszek olyan jogszabályra, amely a jelenleg hatályos jogszabályok harmonizálásával integráltan kezeli a védelmi tervezési kötelezettséget. c) Analizálom a veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentációi keretében benyújtott belső védelmi terveket. Megvizsgálom azt, hogy a kockázatcsökkentés hogyan realizálódik az egyes okmányokban, milyen általános következtetések vonhatók le a hiányosságokból. d) Megvizsgálom azt, hogy a (hatóság által is elfogadott) belső védelmi tervekben foglalt feltételek miként vezethetnek a tényleges lakossági kockázatcsökkentéshez. Ennek egyik folyományaként megfogalmazom azt, hogy a belső védelmi terv gyakorlati alkalmazásához milyen tényleges feltételekre van szükség. e) Megvizsgálom azt, hogy a belső védelmi tervek végrehajtásához a biztonsági dokumentációkban milyen erő-eszköz számítási metódusokat alkalmaztak, és azt, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg a tervezés igényeinek. Ez alapján javaslatot teszek releváns, a belső védelmi tervezéshez irányadó erő-eszköz számvetési módszerre

10 f) Megalkotok egy ellenőrző listát, amely alapján a hatóság munkatársai ellenőrizni tudják a belső védelmi tervek életszerűségét. g) Az üzemeltetők tapasztalataim szerint a biztonsági dokumentációikban csupán az engedélyezési kritériumok teljesítését bizonyították. A kockázatok csökkentése kevés kivételtő eltekintve nem szerepel az okmányaikban. Ezt tapasztalva kidolgozom a kockázatcsökkentő intézkedések egységes rendszerét, továbbá javaslatot teszek arra, hogy az üzemeltetők és a hatóság munkatársai ezen intézkedéseiket milyen eljárásrendben realizálják. A tudományos kutatásaim során alkalmazott módszerek a) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági dokumentumainak (biztonsági elemzések, biztonsági jelentések, belső védelmi tervek, hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások stb.) áttanulmányozása, tapasztalatok összegzése, következtetések levonása. b) Veszélyes ipari üzemekben történt szakmai látogatások, üzemi technológiai, védelmi és más dokumentációk tanulmányozása. Ezek alapján következtetések levonása. c) Konzultáció veszélyes ipari üzemek biztonsági területért felelős vezetőivel, biztonsági dokumentációt készítő szakemberekkel, hatósági felügyelőkkel. d) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés tárgyában, az elmúlt években keletkezett hazai és külföldi publikációk, előadások tudományos rendezvények anyagának tanulmányozása. e) Saját kutatási eredményeim közzététele konferencia előadások, tudományos publikációk, kiadványok formájában

11 I. A veszélyes ipari üzemek védelmi terv rendszere 1.1. Bevezetés Az első fejezetben a védelmi tervkészítés jogszabályi környezetét vizsgálom meg. A veszélyes ipari üzemeket számos jogszabály kötelezi védelmi terv készítésére. Részletezem a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi jogszabályok releváns normáit, melyek védelmi tervkészítési kötelezettséget írnak elő az üzemeltetők számára. Meghatározott szempontrendszer szerint elemzem és összehasonlítom a különböző előírások tartalmi és formai követelményrendszerét, feltárom azok erősségeit, hiányosságait, egymással való harmonizációját. Az elemzés alapján következtetéseket vonok le és javaslatot teszek olyan jogi normára (pontosabban annak szabályozási elveire), amely harmonizálja az üzemeltetők tervkészítési kötelezettségét A veszélyes ipari üzemek védelmi tervkészítési kötelezettségei Munkavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség A munkavédelemmel kapcsolatosan a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) és a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet (továbbiakban: 25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet) ír elő védelmi tervkészítési kötelezettséget az üzemeltetők számára. Az Mvt. alapján a rendellenes körülmények kialakulása esetére amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabályok,

12 összefoglaló néven az un. Szabályzatok tartalmazzák. A veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a szabályzatokban meghatározott rendelkezések figyelembevételével a munkáltató köteles megállapítani. A 25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet szerint a munkáltatónak a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet a mentési tervet is beleértve kell készítenie. Abban az esetben, ha ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett. Az intézkedési tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket, azonban szerepeltetni kell benne a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat. Az intézkedési terv pontos tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat a jogszabály nem tartalmaz Környezetvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség A környezetvédelemmel kapcsolatos havária intézkedési-terv készítési kötelezettség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendeletben (továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet) és a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendeletben (továbbiakban 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet), valamint a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól szóló 21/1999. (VII. 22.) KHVM KöM együttes rendeletben (továbbiakban: 21/1999. (VII. 22.) KHVM KöM együttes rendelet), továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben (továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) jelenik meg. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemben azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik a Kat. tv., mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén bevezetendő intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve azok bekövetkezése esetén, az elhárításához szükségesek. Ezen kívül mellékelni kell a hatóságoknak küldendő tájékoztatás módját, tartalmát

13 A 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján vízminőség kárelhárítással 9 összefüggő üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet az 5 m 3 /h vízforgalmat meghaladó gazdálkodó szervezeteknek, továbbá az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KTVF) határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is kell készíteniük, ahol az alkalmazott technológia ezt indokolja. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv készítésének, naprakészen tartásnak szabályai a 21/1999. (VII. 22.) KHVM KöM együttes rendeletben jelennek meg. 1. Általános tartalom: az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe, telefon- és telefaxszáma, az üzem, telephely neve, címe, telefon- és telefaxszáma, működési, üzemeltetési engedélyének hivatalos másolata, az intézkedésre jogosult vezetők neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma, a környezetvédelmi megbízott (vízminőség-védelmi felelős) neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma, a felelős vezetők elérhetősége, az üzem tevékenységének ismertetése, az alkalmazott technológia bemutatása, az üzem környezetének hidrogeológiai jellemzői, helyi és közeli kútadatok, különös tekintettel a potenciális szennyező-forrásokra, a veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása, a befogadók hidraulikai adatai (vízhozam- és vízsebesség-adatok, szelvény paraméterek) a befolyás szelvényében, közművek (víz, gáz, telefon, táv-hő, elektromos ellátás), megközelítési útvonalak, a szennyvízgyűjtő, - kezelő, - elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei, csapadékvíz-elvezető hálózat, 9 A vízminőségi kárelhárítás (a továbbiakban: kárelhárítás) a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység. (132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. 1)

14 a raktározott tüzelő- és fűtőanyagok üzemen belüli tárolása, szállítási módja, a vegyi, biológiai anyagok (nyersanyagok, fél kész és késztermékek) mennyisége, üzemen belüli tárolása, szállítási módja, a keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésének módja, mennyisége, az üzemi kárelhárítási anyagok raktározása. 2. A kárelhárítási tervek szerkezete Műszaki leírás o Az 1. pont szerinti szöveges, táblázatos és ábrákkal illusztrált iratanyag. Dokumentációk o vízminőségi kárelhárítási napló (káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása), o veszélyes hulladékok mennyiségének és összetételének meghatározása anyagmérleg alapján, o hatósági ellenőrzések jegyzőkönyve, intézkedési tervek, o átnézeti helyszínrajz az üzem település-földrajzi elhelyezkedéséről, megközelítési utakról, befogadókról, o részletes helyszínrajz az üzem területéről, üzemi létesítmények, úthálózat, közművek, technológiai csővezetékek, tartályok feltüntetésével, o az üzem vízellátási rendszere, o telepen belüli szennyvíz és csapadékvíz-kezelő és elvezető létesítmények helyszín- rajza, hossz-szelvénye, a műtárgyak általános terve, működési vázlatok, o a tulajdonjog igazolása (tulajdonilap-másolat, ingatlan-nyilvántartási térképmásolat). 3. A kárelhárítási tervek tartalma Együttműködési terv: o az üzemen belüli figyelőhálózat felépítése, o a riasztás és tájékoztatás módja, o a kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, címe, telefonszáma, az üzemi kárelhárítási szervezetbe beosztott személyek neve, beosztása, címe, telefonszáma,

15 o a területileg illetékes KTVF, ÁNTSZ, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, önkormányzat, tűzoltóság, polgári védelem, továbbá a területen működő KÖVIZIG címe, telefon- és telefaxszáma, o az üzem területére történő belépés rendje, o a kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások címe, együttműködési megállapodások. Lokalizációs terv: o a lokalizáció személyi és tárgyi erőforrás szükséglete, o az üzemen belüli, valamint az üzem és a befogadó közötti beavatkozási pontok, az állandó és ideiglenes elzáró szerkezetek helye, a felvonulási és terelő útvonalak, a lokalizációs munkák technológiai utasítása, o a lokalizációs anyagok tárolási helye és hozzáférhetősége, o illetéktelenek távol tartásának módja, a szennyezett terület körülhatárolása, figyelmeztető táblák, jelzések kihelyezése. Kárelhárítási műveleti terv: o a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételei (kármentők, figyelőés jelzőrendszerek), a kárelhárítás erőforrás szükséglete, o a kárelhárítási műveletek technológiai utasításai, a kárelhárítás során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának módja, o a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok. Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása: o a helyszínen készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségét - az üzemben tárolt, feldolgozott veszélyes anyagok volumenéhez igazodva - úgy kell meghatározni, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés telepen belüli lokalizálása, o az elhasznált kárelhárítási anyagokat és eszközöket a kárelhárítást követően azonnal pótolni kell Tűzvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi

16 személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A tűzvédelmi szabályzat tartalmi követelményeit a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet tartalmazza, mely szerint a szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni: az A - C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A tűzriadó tervnek a jogszabály szerint tartalmaznia kell: a) a tűzjelzés módját; b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (például: tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A jogszabály szerint tűzriadó tervben foglaltakat és azok végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell

17 A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóság elsődleges működési körzetében, illetőleg az önkéntes tűzoltóság működési területén lévő, tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) köteles készíteni. A TMMT -t tehát nem a veszélyes ipari üzem készíti, ugyanakkor a létesítményeinek védelmét szolgálja, ezért fontosnak tartom jelen fejezetben tárgyalni. A jogszabály előírja, hogy a TMMT -t úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmilag és formailag összhangban legyen az Riasztási és Segítségnyújtási Tervvel 10, továbbá összhangba kell hozni a létesítmény biztonságára vonatkozó egyéb tervekkel (például: veszély-elhárítási, tűzriadó, őrzésbiztonsági stb.) is. A TMMT főbb tartalmi és formai követelményei a jogszabály 1. sz. függelékben jelennek meg. A TMMT tartalmaz egy adatszolgáltatásra vonatkozó szöveges részt, továbbá a létesítmény helyszínrajzát - a közművek jelölésével és a szerek felállítási helyével - és az épületek helyszínrajzát a közművek szakaszolási lehetőségeivel. A TMMT szöveges rész tartalmi követelményei: a létesítményre vonatkozóan o megnevezése, o címe, telefonszáma, o tevékenységi köre, technológiája, o tűzvédelmi és más műszaki vonatkozásban illetékes személyekkel, társszervekkel kapcsolatos információk (pl. értesítés stb.); a megközelítési útvonal(ak)ra vonatkozóan 10 A Riasztási és Segítségnyújtási Tervet a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet definiálja, mely szerint a Riasztási és Segítségnyújtási Terv a tűzesetek eloltására, műszaki mentést igénylő események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv, amely a) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) és a létesítményi tűzoltóságok, valamint külön jogszabály alapján a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: RKI), b) az alapszabályukban tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet vállaló tűzoltó egyesületek, c) a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei erői és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg

18 o a vonulási útvonal és a vonulást akadályozó, befolyásoló tényezők, amelyek az RST-ben nem szerepelnek, o a vonulási távolság és a vonulási idő közvetlenül a létesítményhez; jelentkezési, bevetési hely, a bevetésre tervezett erők megérkezésekor a jelentkezési pont(ok); a menekülési és mentési útvonalak, azoknak az útvonalaknak a meghatározása, kijelölése, amelyeken az életmentés, illetve kiürítés végrehajtható; a tűzveszélyességi osztályba sorolás o a létesítmény tűzveszélyességi osztálya, o az A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, helyiségek, szabadterek megnevezése, elhelyezkedése; a létesítmény tűzoltás taktikailag fontos sajátosságai o a közműhálózattal (víz-, villany-, gáz-, sűrített-levegő-, csatornahálózat) kapcsolatos, tűzoltás szempontjából fontos információk, o a tűzoltást és műszaki mentést meghatározó (befolyásoló) technológiai folyamatok, építési és egyéb sajátosságok, o a beépített tűzjelző-, tűzoltó-berendezések, tűzvédelmi és műszaki mentéshez szükséges eszközök telepítése, elhelyezkedése működésükhöz szükséges intézkedések; a legnagyobb veszélyforrás o megnevezése, elhelyezkedése (helyszínrajzon kiemelten feltüntetve), o a tűzoltás és műszaki mentés szempontjából a veszélyforrás sajátosságai; a balesetveszély elhárítása o a veszélyforrások elhárításának előre tervezhető feladatai (pl. füstmentesítés, robbanásveszély, omlásveszély megszüntetése), o a bekövetkezhető balesetekre vonatkozó elsősegélynyújtás, orvosi ellátás biztosítása; az erő-, eszköz- és oltóanyagigény a legtöbb erőt, eszközt és oltóanyagot igénylő veszélyforrások megnevezése és helye (a helyszínrajzokon is jelölve); az oltóanyagforrások o az oltóvízforrások elhelyezkedése (helyszínrajzokon is jelölve) vízhozamuk megjelölésével, az esetleges tartalékforrások,

19 o a helyszínen tárolt (készletezett) egyéb oltóanyagok és műszaki mentéshez szükséges anyagok hozzáférhetősége, mennyisége, fajtája, minősége, bevethetőségük lehetőségei; a helyszínen található oltóeszközök, műszaki mentési eszközök, létszám a létesítmény erő- és munkagépei, egyéb eszközei, valamint a technikai személyzet és a munkahelyi polgári védelmi szervezet igénybevételi lehetősége; a tűzoltás, műszaki mentés o a legtöbb erőt, eszközt, oltóanyagot igénylő tűz, műszaki mentés helyszínének megjelölése, o az irányítási mód meghatározása, o a felderítés lehetséges módozatai, o az életmentés végrehajtásának lehetőségei, o a robbanásveszély elhárítása, tűzoltás, műszaki mentés feladatai, o a tevékenységek előre jól tervezhető részeinek kidolgozása, o a hírforgalom megszervezése, az információk továbbításának rendje, o a társszervekkel való együttműködés tervezése (mentők, rendőrség, polgári védelem, katasztrófavédelem, létesítmény szakemberei stb.); egyéb - a fentiekben nem szereplő - tevékenységek, információk, amelyek a beavatkozás során jelentősséggel bírnak (radioaktív sugárvédelemre vonatkozóan) Polgári védelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettségek A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet szerint Veszély-elhárítási alaptervet kell készíteni a hatósági határozattal kijelölt polgári szerveknek az alkalmazottaik védelmére, a tevékenységükre jellemző veszélyeztető hatások elhárítására. A veszély-elhárítási alaptervet a számba vehetően jellemző veszélyeztető hatás elhárítására és felszámolására teljes részletességgel, a személyi és technikai erőforrások hozzárendelésével kell elkészíteni. A hatósági határozattal kijelölt polgári szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról kötelesek adatokat szolgáltatni a települési veszély-elhárítási tervet készítő szervnek

20 Katasztrófavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezés A Kat. Tv. és a végrehajtására kiadott Rendelet szerint az üzemeltetőnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes ipari üzemen belüli feladatait a belső védelmi tervben 11 kell meghatároznia. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett települések vonatkozásban külső védelmi terv 12 készül, amely az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait tartalmazza. A belső védelmi tervet tehát a veszélyes ipari üzem üzemeltetője, míg a külső védelmi tervet a potenciálisan érintett település polgármestere az OKF illetékes területi szervével együttműködve készíti el. A belső védelmi terv formai és tartalmi követelményeit a Rendelet 6. számú mellékléte tartalmazza, mely szerint: 1 Általános követelmények 1.1 A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát. 11 Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. (Kat. tv. 3. ) 12 Külső védelmi terv: a veszélyes létesítmény környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv.(kat. tv. 3. )

21 1.2 A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1 pontban megadott követelményeknek eleget tesz. 1.3 A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amenynyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1 pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek. 2 Tartalmi követelmények 2.1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül: a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok, c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok. 2.2 A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása. Ennek részei: a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet, b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra. 2.3 A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:

22 a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja, b) a veszélyes ipari üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei. 2.4 A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása A jogszabályi kötelezettségek összefoglalása és elemzése Az előző fejezetben foglaltak alapján megállapítható, hogy a veszélyes ipari üzemeknek több védelmi tervvel 13 kell rendelkezniük. Az alábbi táblázatban összefoglalom a munkavédelmi, a környezetvédelmi, a tűzvédelmi, a polgári védelmi és a katasztrófavédelmi jogszabályok által előírt védelmi tervek megnevezéseit: 1. sz. táblázat. Védelmi tervek üzemi rendszere Terv megnevezése Mentesítési terv Kémiai biztonsággal kapcsolatos intézkedési terv Havária terv Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv Tűzriadó terv TMMT Veszélyelhárítási alapterv Belső védelmi terv Kapcsolódó terület Munkavédelem Munkavédelem Környezetvédelem Környezetvédelem Tűzvédelem Tűzvédelem Polgári védelem Katasztrófavédelem Az üzemeltetőkre vonatkozó tervkészítési kötelezettségeket a kapcsolódó terület megnevezésével az 1. sz. ábrával szemléltetem. 13 Védelmi terv kifejezés alatt a különböző jogszabályok alapján előírt tervek összességét értem

23 1. sz. ábra: A jogszabályi kötelezettségek összefoglalása (saját forrás) A továbbiakban a védelmi tervek készítésével kapcsolatos jogszabályi előírásokat vizsgálom az alábbi szempontrendszer szerint: Vizsgálom azt, hogy a védelmi tervre a jogszabály előírja-e a pontos tartalmi követelményt, más jogszabályokkal való harmonizációt, a tervben foglaltak oktatását, gyakoroltatását, a terv felülvizsgálatának rendjét. A fenti szempontrendszer kialakításánál gyakorlati tapasztalataim helyezetem előtérbe. Véleményem szerint a védelmi terv akkor szolgálja a kívánt célt, ha - megfelelő tartalommal rendelkezik; - egyértelmű; - ismerik az érintetett munkavállalók; - a benne szereplő intézkedéseket képesek végrehajtani a kijelölt személyek; - mindig az aktuális viszonyokhoz igazodik

24 Tartalmi követelmények Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervre, a tűzriadó tervre, a TMMT illetve a belső védelmi tervre a vonatkozó jogszabályok konkrét tartalmi követelményeket határoznak meg. A 2.2 fejezetben a tartalmi követelményekre vonatkozó előírásokat részletesen ismertettem. A jogszabályokban a speciális előírásokon túl közös elemként jelenik meg: Riasztás és tájékoztatás módja; Veszélyforrásokat és a szükséges tennivalók; Erő-eszközök felsorolása, elhelyezkedése; Térképek, helyszínrajzok. A mentesítési terv, kémiai biztonsággal kapcsolatos intézkedési terv és a havária terv tartalmi követelményeire a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat Jogharmonizáció A TMMT és a belső védelmi terv készítésére vonatkozó jogszabályok írják elő, hogy tartalmilag és formailag összhangban legyenek a létesítmény biztonságára vonatkozó egyéb tervekkel is, azonban a többi védelmi tervre nem jelenik meg a harmonizáció követelménye A tervek oktatása és gyakoroltatása Az Mvt. szerint a mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell, ugyanakkor a gyakoroltatásról a jogszabály nem rendelkezik. Az intézkedési tervben a vonatkozó jogszabály szerint szerepeltetni kell a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat. A munkavállalók oktatását az intézkedési tervben foglaltakról jogszabály nem írja elő. A havária terv és az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv oktatásáról és gyakoroltatásáról nem rendelkezik a vonatkozó jogszabály. A 30/1996. (XII.6.) BM rendelet alapján a tűzriadó tervben foglaltakat a munkáltató a

25 munkavállalókkal köteles ismertetni, azok végrehajtását szükség szerint, de legalább évente gyakoroltatni kell. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. A munkáltatónak továbbá gondoskodnia kell arról is, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők, pl. külső munkavállalók, szállóvendégek stb., - a rájuk vonatkozó mértékben - a Tűzriadó terv tartalmát megismerjék. A TMMT gyakoroltatásával kapcsolatban a 1/2003. (I.9.) BM rendelet előír szabályokat. A 20/1998. (IV.10.) BM rendelet a veszély-elhárítási alaptervre nem ír elő oktatási és gyakoroltatási kötelezettséget. A belső védelmi terv oktatásáról és gyakoroltatásáról a Rendelet az alábbiak szerint rendelkezik: A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes ipari üzem területén dolgozó személlyel (beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is) megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti. Ugyanakkor a Rendelet a munkavállaló és belső védelmi terv készítője között interaktív kapcsolatot biztosít, azaz az üzemeltetőnek a belső védelmi terv készítése során lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a tervről a veszélyes ipari üzem dolgozói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak A védelmi tervek felülvizsgálata A mentési terv, a kémiai biztonsággal összefüggő intézkedési terv, a havária terv, a TMMT, továbbá a veszély-elhárítási alapterv vonatkozásban a jogszabályok nem írják elő azok naprakészen tartásnak szükségességét, kötelező jellegű felülvizsgálatát. A 21/1999. (VII.22.) KHVM - KöM együttes rendelet alapján az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett válto