A JÓZSEFVÁROSI MAGDOLNA NEGYEDBEN ÉLŐ SZERHASZNÁLÓ ÉS VESZÉLYEZTETETT FIATALOK ÉLETMÓDJÁNAK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Átírás

1 A JÓZSEFVÁROSI MAGDOLNA NEGYEDBEN ÉLŐ SZERHASZNÁLÓ ÉS VESZÉLYEZTETETT FIATALOK ÉLETMÓDJÁNAK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK VIZSGÁLATA KURT LEWIN ALAPÍTVÁNY Budapest, október

2 Tartalom Bevezetés A kutatás módszere Mintavétel Adatfelvétel eszköze és módja Adatok feldolgozása Minta A Magdolna negyed bemutatása A Magdolna negyed lakosságának gazdasági, társadalmi helyzete A civil szervezetek munkatársaival készített interjúk tapasztalatai A célcsoport tagjaival készített interjúk tapasztalatai Munka, iskola Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények Jelentős személyek, kapcsolatok Siker, kihívás, probléma Szerhasználati szokások A kérdőívek elemzésének eredményei A leállt szerhasználókkal készült interjúk tapasztalatai Összefoglalás, ajánlások Felhasznált irodalom Mellékletek

3 BEVEZETÉS A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából a Magdolna Negyed Program II. "T3/Szociális és bűnmegelőzési program" alprogram "T3/2 Közterületi szociális / drogmunka program megvalósításának lehetőségét a Megálló Csoport Alapítvány nyerte el. A Kurt Lewin Alapítvány szeptember 15 és október 31 között a program részeként készített kutatást a célterületen. 1 A Magdolna negyed a főváros és ezen belül Józsefváros egyik gazdaságilag és társadalmilag leginkább elmaradott területe; alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség, leromlott fizikai környezet, rossz közbiztonság és magas kriminalitás jellemzi. A területen komoly problémaként merül fel a kábító- és bódítószerek fogyasztása és kereskedelme is. A negyedben elterjedt szerhasználat a környéken élő fiatalabb korosztályokat is érinti. A fiatalok szerhasználati szokásairól azonban kevés adattal, információval rendelkezünk. Jelen feltáró kutatás célja a korábban kevéssé kutatott témában új, részletes ismeretek biztosítása. A tanulmány a Magdolna negyed területén élő 14 és 20 év közötti, szerhasználó és veszélyeztetett gyerekek és fiatalok életkörülményeit és életmódját vizsgálja és hasonlítja össze. A célcsoport helyzetének felmérése céljából többek között iskolai előmenetelükről, munkahelyi tapasztalataikról, szabadidő eltöltési szokásaikról, családi körülményeikről, kortárs kapcsolataikról, sikerélményeikről, problémáikról, a negyedről való vélekedéseikről, illetve szerhasználati szokásaikról gyűjtöttünk információt. Mivel a kutatás során korábbi ismeretek hiányában új információk szerzésére; illetve vélekedések, beállítódások feltérképezésére törekedtünk; elsősorban kvalitatív, mélyinterjús technikát alkalmaztunk. A beszélgetések során az interjúalanyok előre meghatározott kérdésekre válaszoltak, válaszaik eszerint összehasonlíthatóvá és csoportosíthatóvá váltak. Emellett azonban az egyéni különbségek figyelembevételére is lehetőség adódott, így az új, a beszélgetések során felszínre kerülő fontos információk is becsatornázódtak. A Magdolna negyedben élő fiatalok életmódjának és életkörülményeinek ismerete szükséges az őket elérni kívánó szervezetek, intézmények hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében. Részletes információk alapján válik lehetővé a fiatalok számára megfelelő programok kialakítása, a már meglévő programok esetleges módosítása, fejlesztése. A kutatás eredményei eszerint elősegítik a Megálló Csoport és a területen működő egyéb szervezetek munkáját a célcsoport igényeire reflektáló szolgáltatások kidolgozását és működtetését illetően. 1 A tanulmányt készítették: Arnold Petra, Ágyas Réka, Héra Gábor és Kiss Julianna. Köszönettel tartozunk továbbá a Kurt Lewin Alapítvány munkatársainak és önkénteseinek, név szerint Illés Mártonnak, Mocsári Juditnak, Rácz Attilának és Széger Katalinak, akik a kutatás adatfelvételi szakaszában vettek részt. Köszönetet mondunk ezen felül azon helyi szervezetek munkatársainak, akik interjúk adása és adatfelvételi helyszínek biztosítása által segítették munkánkat. 3

4 1. A KUTATÁS MÓDSZERE A kutatás alapvetően kvalitatív, mélyinterjús technikára épül, emellett önkitöltős kérdőívet is alkalmaztunk. A következőkben a mintavételi eljárás jellegéről, az adatfelvétel eszközeiről, az adatfeldolgozás folyamatáról, illetve a minta tulajdonságairól számolunk be Mintavétel A rejtett, nem identifikálható, nehezen elérhető, és ismeretlen összetételű csoportok elérésére a szakirodalom (Babbie, 2003; Kemmesies, 2000) klasszikusan a hólabda módszert javasolja. Korábbi kutatások azonban azt mutatják (Rácz, 2006), hogy a rejtett droghasználói csoportok elérése a klasszikus hólabda módszerrel vagyis amikor egy kiinduló személy adja meg egy olyan barátjának az elérhetőségét, aki a kérdező által felvázolt jellemzőkkel bír, nem bizonyult hatékonynak. Ugyanis a droghasználók nem bíznak meg a kérdezőben, vagy ha ők meg is bíznak, a többi hólabda vagyis a barátaik nem mutatnak bizalmat a kérdező iránt. Rácz kutatásai alapján az ún. networking módszer amikor a kiinduló személy nem adja meg barátja elérhetőségét a kérdezőnek, hanem a kiinduló személyen keresztül történik a kapcsolatfelvétel sokkal hatékonyabbnak mutatkozik rejtett droghasználók körében (Rácz, 2007). 2 Tekintettel a célcsoport rejtőzködő voltára, jelen kutatásban a networking technikát alkalmaztuk a fiatalok elérésére. A mintavételi eljárás öt lépésben történt, amelyet az alábbi ábra szemléltet (Kemmesies 2000). 1. táblázat: A hólabda/networking technika ötlépéses modellje 1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés 5. lépés Előkészületek A célpopuláció definiálása, Interjúkészítők kiválasztása A terep előkészítése A kiinduló hólabda Kiinduló interjúalany rekrutálása Terepmunka Hólabda csatornák elindítása A kutatási terv folyamatos felül bírálata, a minőség kontrolálása Adatfelvételi battéria korrigálása az interjúzás során A minta kontrolállása Az interjúalanyok és az interjúalanyok számának kontrollálása Forrás: Kemmesies, 2000, 267. o. 2 Mind a klasszikus hólabda, mind a networking technika egy véletlenhez közelítő, nem valószínűségi mintavételi eljárás, a különbség csupán a célcsoport elérésének módjában rejlik: az előbbi esetben a kérdező megkapja az interjúalany elérhetőségét, utóbbi esetben nem kapja meg. 4

5 Előkészületek (1. lépés) A célpopuláció definiálása A kutatás célpopulációját a éves Magdolna negyedben élő veszélyeztetett fiatalok jelentették. Veszélyeztetett csoportok alatt azokat a társadalmi csoportokat értjük, amelyek szociodemográfiai jellemzőik, valamint a kapcsolódó kockázati tényezők alapján fokozottabban érintettek a drogfogyasztás illetve a drogfogyasztással összefüggő problémák által (Paksi, Arnold 2009). Mindezidáig nemzetközi viszonylatban nem született egységes definíció a veszélyeztetett populációra vonatkozóan, az EMCDDA (Kábítószer- és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja) jellemzően a következő csoportokat emeli ki (EMCDDA, 2008): fiatalkorú bűnelkövetők; állami gondozott fiatalok; korai iskolaelhagyók, illetve társadalmi vagy tanulási problémákkal küzdő diákok; hátrányos helyzetű családokban és/vagy lakóövezetekben élő fiatalok. Jelen kutatás esetében tehát a veszélyeztetett populáció alatt a hátrányos lakóövezetben lakó fiatalok értendők. A célpopulációt további két csoportra osztottuk, amelyeket a drogfogyasztás gyakorisága mentén mutatkozó két véglet, azaz rendszeres/problémás használó illetve nem használó/kipróbáló alapján határoztunk meg 3 : Azon éves Magdolna negyedben élő fiatalokat, akik soha életükben nem használtak vagy csupán néhány alkalommal fogyasztottak tiltott szert és/vagy legálisan beszerezhető visszaélésszerűen használható szert, 4 nevezzük veszélyeztetett nem szerhasználó fiataloknak (továbbiakban veszélyeztetett csoport). Azon éves Magdolna negyedben élő fiatalokat, akik a kérdezést megelőző évben legalább heti rendszerességgel fogyasztottak tiltott szert és/vagy legálisan beszerezhető visszaélésszerűen használható szert nevezzük veszélyeztetett szerhasználó fiataloknak (továbbiakban szerhasználó csoport). A rendszeres szerhasználók definiálásánál az EMCDDA problémás szerhasználókra vonatkozó definícióhoz miszerint problémás drogfogyasztónak tekinthető az, aki tartósan és/vagy rendszeresen fogyaszt opiát-, és/vagy amfetamin-származékokat és/vagy kokaint, és/vagy bármilyen drogot intravénásan (Tomba et al, 2008) nyúltunk, némiképp kiterjesztett változatban. Az EMCDDA definícióban alkalmazott szereken túlmenően további szereket vontunk be, tekintettel arra, hogy a 2007-es ESPAD 5 kutatás eredményei azt mutatják, hogy a budapesti évfolyamos középiskolások körében legelterjedtebb szer a marihuána. A diákok 20,6 százaléka fogyasztott valaha életében marihuánát, amelyet az alkohol gyógyszerrel, visszaélésszerű gyógyszerhasználat, patron, lufi, szipu, valamint az XTC követnek (lásd alábbi táblázat, Elekes 2009). 3 Jelen kutatásban tehát az alkalmi használók nem kerültek a mintába. 4 A következő szereket vizsgáltuk: Marihuána, hasis (fű), Ecstasy (XTC, bogyó, eki), Amfetamin (szpíd), Kokain, Heroin, Egyéb opiátok (máktea), LSD (bélyeg), Mágikus gomba, Crack, GHB (folyékony ecstasy, gina), Szerves oldószer, szipu, Herbál drogok, Rush (popez), Angyalpor, I-por (ketamin, ica), Patron/lufi, Szteroidok, doppingszerek, Altató, nyugtató orvosi javallat nélkül, Alkohol gyógyszerrel, Mefedron (kati) 5 European School Project on Alcohol and other Drugs nemzetközi kutatássorozat, amely négyévente kerül lebonyolításra a évfolyamos diákok körében országos reprezentatív mintán nemzetközi standardok figyelembevételével. 5

6 2. táblázat: Szerenkénti életprevalencia értékek a budapesti évfolyamos diákok között (a válaszolók százalékában) marihuána/hasis alkohol gyógyszerrel nyugtató/altató patron/lufi szipuzás ecstasy amfetaminok LSD és más hallucinogének egyéb ópiátok kokain mágikus gomba heroin crack intravénás fogy. GHB 7,2 6,8 5,8 5,2 3,8 2,9 2,7 2,7 1,7 1,6 1 0,8 10,3 12,3 20, Forrás: Elekes o. Jelen kutatásban a tartós droghasználat a kérdezést megelőző évre a problémás droghasználók prevalenciájának becslésénél is az egy éves periódust szokták alkalmazni (Kraus et al, 2004), a rendszeres droghasználat pedig a heti rendszerességgel történő szerhasználatra vonatkozik. Interjúkészítők (kérdezők) Az interjúzás minőségét jelentősen befolyásolja, hogy milyen képzettségű személyek a kérdezők, így a kérdezéshez szükséges adottságokkal bíró 6 terepkutatásban járatos 6 A kérdezői képzettséghez szükséges kritériumok (Kvale, 2005, 150.o.): A kérdező, Jól informált: a kérdező alapos ismeretekkel rendelkezik a témáról (a kutatási tervezetet előzetesen megkapja, illetve szóbeli tájékoztatásban is részesül). Világos: világos, egyszerű és rövid kérdéseket tesz fel; világosan és érthetően beszél, nem használja a tudományos nyelvet vagy a szakzsargont. Udvarias: engedi, hogy az interjúalanyok befejezzék mondanivalójukat, hagyja őket saját gondolkodási és beszédtempójukban haladni. Abban az esetben, ha eltér a témától, akkor udvariasan visszatereli az interjúalanyt. Nyugodt, tolerálja a szüneteket. Érzékeny: aktívan figyel az elhangzottak tartalmára, meghallja a válasz jelentéseinek árnyalatait. A kérdező empatikus, figyel az elhangzottak érzelmi üzeneteire, nem csak azt hallja, hogy mit mondanak, hanem azt is hogyan, illetve észreveszi mi nem hangzott el. A kérdező érzi, ha egy téma túl érzékeny ahhoz, hogy azt tovább tárgyalják az interjú során. Nyílt: a kérdező érzékeli, hogy az interjú mely aspektusai fontosak az interjúalany számára és nyílt az interjúalany által esetlegesen felvetett aspektusokra, azonban figyel arra, hogy jelentősen ne kalandozzon el a témától. Irányító: tudja, mit szeretne megtudni, ismeri az interjú célját (a vezérfonalat fejből tudja). A kérdező irányítja az interjú folyamatát, és nem fél megszakítani udvariasan az interjúalany elkalandozásait. Emlékező: megőrzi, amit az interjúalany mond, vissza tudja idézni a korábbi állításokat, valamint viszonyítani tudja az interjú különböző szakaszaiban elhangzottakat egymáshoz. Értelmező: a kérdező az interjúalany állításainak és azok jelentésének kiterjesztésére törekszik. Ha valami nem világos a kérdező számára, akkor megkéri az interjúalanyt, magyarázza el, fejtse ki jobban. 6

7 szakembereket választottuk kérdezőnek, akik az adatfelvétel megkezdése előtt felkészítésen vettek részt. A terep előkészítése (2. lépés) A terep valamint a célcsoport feltérképezése három Magdolna negyedben tevékenykedő civil szervezet munkatársaival készített interjú 7 akiket szakértői mintavétellel választottunk ki valamint a terepen való személyes benyomások alapján történt. A kiinduló hólabda; Hólabda csatornák elindítása (3-4. lépés) A célcsoport elérésére azon helyszíneket választottuk ki, amelyeket a civil szervezetek munkatársai akikkel interjút is készítettünk a környék feltérképezése, a célcsoport jellemzőinek alaposabb megismerése céljából ajánlottak. Ennek megfelelően a hólabdák elindítása a következő helyszínekről történt: a Magdolna-negyed utcái, a Megálló Csoport Alapítvány, a Kesztyűgyár Közösségi Ház. A hólabda csatornák történhetnek lineárisan vagy multilineárisan (Kemmesies, 2000). Ez előbbi esetben a kiinduló személy networkjéből csupán egy személy kerül a mintába, míg utóbbi esetben a kiinduló személy networkjéből az összes olyan személy lekérdezésre kerül, akik eleget tesznek a mintába való kerülés kritériumainak (kor, drogfogyasztási típus). A multilineáris metódust abban az esetben célszerű alkalmazni, amikor a kutatás egy bizonyos területen koncentráló populációt céloz meg feltérképezni. Jelen kutatás a Magdolna negyedre fókuszált, így a networking technika a multilineáris metódus szerint történt. Az interjúalanyok kiválasztása során figyeltünk arra, hogy az interjúkészítők ne kérdezzenek olyan interjúalanyt, aki barát, ismerős, családtag, rokon. Az interjúalanyok kiválasztása szűrőkérdőív segítségével történt. 8 Az interjúalanyoknak 1500 Ft értékben étkezési utalványt ajánlottunk fel a kutatásban való együttműködésért. A minőség kontrolállása (5. lépés) Az adatfelvétel során folyamatosan kontrolláltuk, milyen kvótajellemzőkkel bíró interjúalanyok kerültek a mintába. Továbbá az adatfelvételi battériát szükség esetén alakítottuk az első interjúk lebonyolítását követően. 7 Az interjúvázlat a tanulmány Mellékletben tekinthető meg (2. melléklet). 8 A szűrőkérdőív a tanulmány Mellékletében tekinthető meg (5. melléklet). 7

8 1.2. Adatfelvétel eszköze és módja Jelen vizsgálat mélyinterjús, önkitöltős kérdőív kombinált technikákkal valósult meg. Interjú A mélyinterjúk vázát korábbi kutatások során drogfogyasztók illetve speciális populáció körében alkalmazott interjúvázlatok egyes részei (Rácz, 2007, Arnold et al 2009) jelentik, amelyet jelen kutatás céljának megfelelően további kérdésekkel egészítettük ki. Az alábbi főbb témaköröket vizsgáltuk: 9 Iskola, munka Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények Jelentős személyek, kapcsolatok Siker, kihívás, probléma Szerhasználati szokások Kérdőív A szocio-demográfiai jellemzők valamint alkohol és drogfogyasztási szokások önkitöltős technikával kerültek felvételre, amelyeket szintén korábbi nemzetközi viszonylatnak eleget tevő kérdőívek alapján állítottunk össze (Paksi, 2003; Demetrovics, 2001) Adatok feldolgozása A kivonatolt mélyinterjúk elemzése a következő öt lépésben történt: Az interjúkivonatok alapos átolvasása; ezzel teljes képet kaptunk a kérdezett életvilágáról. Az interjúalany által kifejezett jelentés egységek meghatározása. Ezen jelentési egységek lehető legegyszerűbb kifejezése és tematizálása. A jelentési egységekre történő rákérdezés a kutatás céljának megfelelően. Az első négy lépés alapján egy leíró állítás megfogalmazása. Az önkitöltős kérdőívek feldolgozása SPSS for Windows programmal történt. 9 Az interjúvázlat a tanulmány Mellékletében tekinthető meg (3. melléklet). 10 Az önkitöltős kérdőív a tanulmány Mellékletében tekinthető meg (4. melléklet). 8

9 1.4. Minta A kutatás során a célcsoport tagjaival összesen 25 db interjút készítettünk, interjút a fenti definíció szerint veszélyeztetett csoportba tartozókkal illetve szerhasználó csoportba tartozókkal. Továbbá előfordult három olyan interjúalany, akik bár a szűrőkérdőív alapján szigorúan véve egyik kategóriába sem sorolhatóak be, bekerültek az elemzésbe. Az említett interjúalanyok aktuálisan és rendszeresen jelenleg nem szerhasználók, de volt olyan egy éves periódus az életükben, amikor legalább heti rendszerességgel fogyasztottak szert. Tekintettel arra, hogy a kutatás során a két csoport identifikálása mögött a rendszeres és nem rendszeres használat kialakulása állt, illetve mivel a tanulmány szempontjából fontos témának tekintettük a szerhasználat csökkentése vagy teljes abbahagyása elősegítésének lehetőségeit és korlátait, úgy ítéltük meg, hogy a kutatás szempontjából releváns információkat nyújtanak a leállt szerhasználókkal készült beszélgetések, így ezen interjúalanyokat is bevontuk az elemzésbe azonban külön fejezetben, az összehasonlításba nem beillesztve kezeljük őket. Ahogy az alábbi táblázatból is látható, a veszélyeztetett és szerhasználó csoportot tartalmazó 22 fős mintába a Magdolna negyed területén élő 14 és 20 év közötti fiatalok kerültek be. A nemek megoszlását tekintve a veszélyeztetett csoportban 6 férfi és 5 nő, míg a szerhasználó csoportba 10 férfi és csupán 1 nő került. 3.táblázat: A minta nemek illetve szerhasználó/veszélyeztetett szerinti megoszlása (N) Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen Férfi Nő Összesen Az interjúalanyok korát tekintve a veszélyeztetett csoportba 3 db 15 éves, 1 db 16, 17 és 18 éves, 3 db 19 éves, valamint 2 db 20 éves fiatal, míg a szerhasználó csoportba 1 db 15 éves, 4 db 17 éves, 5 db 18 éves és 1 db 19 éves fiatal került. Összességében véve a válaszadók több mint fele 17, illetve 18 éves. Az ide tartozó 12 válaszadó közül 9 szerhasználó. 4. táblázat: A minta kor szerinti megoszlása (N) Kor Veszélyeztetett Szerhasználó Összesen Összesen Fontos leszögeznünk, hogy feltáró kutatásról lévén szó, nem törekedtünk reprezentatív minta kialakítására, csupán azt tűztük ki célul, hogy a két csoport (veszélyeztetett és szerhasználó) összehasonlítható legyen, azaz hasonló számú interjúalany kerüljön az egyes csoportokba. A kutatás módszertanának ismertetése után a továbbiakban a negyed társadalmi, gazdasági hátteréről nyújtunk rövid összefoglalást, meglévő szakirodalom és elsősorban a helyi szervezetek munkatársaival készített interjúk alapján. 9

10 2. A MAGDOLNA NEGYED BEMUTATÁSA A kutatás célterületeként meghatározott Magdolna negyed Budapest, és ezen belül Józsefváros egyik gazdaságilag és társadalmilag elmaradott területe. A következőkben elsősorban a negyedben működő civil szervezetek munkatársaival készített interjúk nyomán mutatjuk be a terület jellemzőit A Magdolna negyed lakosságának gazdasági, társadalmi helyzete A Magdolna negyed Józsefváros 11 területi egységének egyike, a Nagyfuvaros utca Népszínház utca Fiumei út Baross utca Koszorú utca Mátyás tér által határolt terület. A negyedben a leromlott fizikai környezet, társadalmi-gazdasági elmaradottság, hátrányos helyzetű családok magas koncentrációja egzakt módon is kimutatható. (Alföldi et al, 2004, 3.o.) 11 A negyed lakossága 2004-es adatok szerint fő (Alföldi et al, 2004). Akárcsak az egész kerületben, a negyedben is magas az idős népesség, illetve a fiatal korosztály aránya. A lakáshelyzetet a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások a fővároshoz és a kerülethez képest is magas aránya (37 százalék) jellemzi. A nemzetiségi és kisebbségi csoportokat nézve a roma családok aránya számottevő a negyedben a Józsefvárosi Roma Önkormányzat információi szerint eléri az össznépesség 30 százalékát, ezt az adatot azonban tekinthetjük alsó becslésnek. A népesség hátrányos helyzetét mutatják a negyed iskolázottsági adatai, melyek szerint Józsefvárosban itt figyelhető meg a legnagyobb iskolai lemaradás. A 15 évesnél idősebb népesség 10,2 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és annál idősebb korúak körében 9,4 százalék. A foglalkoztatási helyzetre az adatok tanúsága szerint jellemző a gazdaságilag nem aktív népesség nagy száma (2001-ben 60 százalék). A regisztrált munkanélküliek aránya 6,2 százalék; a tartós munkanélküliek aránya 2,8 százalék. A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban. (Alföldi et al, 2004, 30.o.) A Magdolna negyedet magas kriminalitás valamint rossz közbiztonság jellemzi. A negyed területén történik meg a kerületben elkövetett bűncselekmények mintegy 30 százaléka, miközben a kerület lakosságának 15 százaléka él ebben a városrészben. A területre főként az erőszakos, garázda bűncselekmények, gépkocsi feltörések, rablások, kifosztások, a prostitúció és kapcsolódó cselekményei, kábítószerrel kapcsolatos, illetve az alkohol, az italozó életmód miatt elkövetett bűncselekmények, családi botrányok jellemzőek. Továbbá elterjedt a lakásmaffia és az uzsorahitel intézménye is. A kábító- és bódítószerek használata illetve kereskedelme a negyedben komoly problémát jelent. A fiatalkorúak kábítószer-fogyasztását tekintve a negyed általános iskolájának tanárai nem tudnak arról, hogy az iskolába fogyasztók is járnának, de tudják, hogy a gyerekek ismerik az elosztóhelyeket. A fiatalok egy része vegyszerek belélegzésével bódítja magát, szipuzik, akár közterületen, tömegközlekedési járművön is. A helyi szakemberek tapasztalatai 11 A fejezetben felhasznált adatokért lásd: Alföldi et al.,

11 azt mutatják, hogy a gyerekek gyógyszerfogyasztása is komoly aggodalomra ad okot. (ifj. Erdősi, 2007, 28.o.) 2.2. A civil szervezetek munkatársaival készített interjúk tapasztalatai Annak érdekében, hogy előzetes információkat nyerjünk a kutatás célcsoportjáról, illetve felmérjük a Magdolna negyedben működő, fiatalokat célzó szervezetek tevékenységét, összesen öt, helyi szervezeteknél dolgozó szakemberrel készítettünk interjút: beszélgetést folytattunk le a Megálló Csoport, a Kapocs valamint a Kesztyűgyár munkatársaival. Az interjúk elemzése során az alábbi főbb témaköröket jártuk körbe: a szervezet tevékenysége, célcsoportja; a környéken élők társadalmi, gazdasági helyzete; a fiatalok szerhasználati szokásai; a szervezet működése, eredményei, nehézségei, más szervezetekkel való kapcsolata; illetve fejlesztésre vonatkozó javaslatok. 12 A szervezetek tevékenységei és célcsoportjai A meginterjúvolt szervezetek közös célja a környéken élő problémás fiatalokkal való kapcsolatteremtés, annak érdekében, hogy megfelelő szabadidő eltöltési programokra tudják orientálni őket. A Megálló Csoport a Magdolna projekt részeként, egyrészt az utcázós tevékenységükkel próbálja elnyerni a fiatalok bizalmát és így elcsábítani őket az éjszakai pingpongra illetve más szabadidős tevékenységekre. Ugyanis programjaik a fiatalokért és általuk működnek. Céljuk, hogy olyan fiataloknak nyújtsanak segítséget, akiket már bizonyos okokból kifolyólag megbélyegzett a társadalom. A Kapocs elsődleges célkitűzése szintén a stigmatizált fiatalokra irányul: Megpróbáljuk elérni, megtalálni, kapcsolatba kerülni azokkal a fiatalokkal, akikkel a felnőtt társadalom, az intézmények nem állnak szóba. A Kapocs segítő találkozást kínál az intézményeken kívül keveredett fiataloknak, önkéntességet, ha egy ember segíteni szeretne barátain, önkifejezési lehetőséget a gyerekeknek, valamint életvezetési alternatívákat. A Kesztyűgyár programjai szintén a problémák enyhítésére irányulnak, valamint a Mátyás tér zártságán próbálnak változtatni annak érdekében, hogy kialakulhasson egyfajta interkulturális átjárhatóság, hogy ne az legyen, hogy cigányok és nem cigányok adott esetben külön, hanem ebben a házban együtt vesznek részt programokon. Nyitott és zárt programokat kínálnak a fiatalok számára. A nyitott programok előnye, hogy akármikor bemehetnek a fiatalok a Közösségi Házba beszélgetni, játszani, internetezni, péntek esténként Szertelen Partin vehetnek részt, így nem állandóan az utcán vannak. Továbbá ilyenkor tudomást szerezhetnek a zárt programokról is, mint például a Szenvedélyek Napja elnevezésű drog-prevenciós program, állásbörzék, filmes szakkörök, sport-, tánc-, kézműves foglalkozások. A Kesztyűgyár célcsoportja a 6 és 18 év közötti korosztály, bár elmondásuk szerint az összes program családi program, a gyerekekkel együtt járnak a szülők is. Ezért nehéz meghúzni a célcsoport határvonalait, mert ha meghúzunk egy életkort, akkor olyan lenne, mintha nem lenne alatta és felette. A Kapocs 12 és 22 év közötti korosztállyal foglalkozik, míg a Magálló házirendje szerint 14 év az alsó korhatár. 12 Az egyes témakörök kapcsán az elkészült interjúkból idézünk, melyeket dőlt betűvel jelölünk. 11

12 A szervezetek a fiatalok elérésében nem ütköznek különösebb nehézségekbe, a programokon keresztül értesítik a fiatalokat a lehetőségekről, sőt sok esetben egymásnak adják az információt a gyerekek. Mindegyik szervezet említette, hogy már kialakult az állandóan visszajáró fiatalok köre is, ami körülbelül főre tehető, de ezen felül jóval többen megfordulnak náluk. A környéken élők társadalmi, gazdasági helyzete, problémái A Magdolna negyedben élők társadalmi helyzetét szinte egységesen írták le az interjúalanyok. A családok szociális körülményeit rendkívül rossznak ítélik meg, munkanélküliség vagy alacsony fizetésű alkalmi munkák jellemzőek, ami miatt nagyon sok család mélyszegénységben él, illetve emiatt kiemelkedő a vagyon elleni bűncselekmények száma is. Szenvedélybeteg szülők, lakásproblémák, kilakoltatások és hajléktalanság is jellemzi a területet. A fiatalok a gyökerekből nem tudnak táplálkozni, ezért önértékelési problémáik alakulnak ki, ebből adódóan pedig jellemző az agresszivitás, az állandó konfliktus a társadalmi szabályokkal: cipelik a korosztály problémáit, nincs esélyük arra, hogy normális családot alapítsanak. A gyerekek sok esetben nagyon korán válnak családfenntartóvá, keresővé a családban. A válások száma igen magas, ebből következően pedig magas azon szülők aránya, akik egyedül nevelik gyermekeiket. A fiatalok értékrendjében nem szerepel az iskola, a tanulás. Pozitívum, hogy a fiatalok többsége jár iskolába, azt lehet tudni, hogy járnak, de hogy volt-e bukás, azt annyira nem. Szerhasználat Az interjúalanyok szerint a fiatalok többsége érintett drogfogyasztás szempontjából: inkább az utcán, kapualjakban, parkokban történő füvezés, szipuzás jellemző, amelyről nyíltan beszélnek is a fiatalok. A keményebb kábítószereket azonban - főleg anyagi helyzetük miatt nem fogyasztják. Hétvégéken bulik alkalmával előtérbe kerülnek az amfetamin származékok, valamint az alkohol és gyógyszer együttes használata. Az egyik interjúalany szerint a drogfogyasztás nem itt a legnagyobb probléma, azt gondolom, mint Magyarországon, mint mindenütt, kínálati piac van. A nagyobb gondnak azt tekinti, hogy a közösség, a nemzedék igen instabil és nem tud ellenállni a függőségnek. Ezért fontos az, hogy legyen a családon, iskolán kívül is egy olyan tér, ahol tudnak a témáról beszélni a fiatalok. Én azt látom, hogy már abban is tudunk nekik segíteni, hogy nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy amit csinálnak, annak milyen rövid, közép, hosszú távú következményei vannak. A szervezetek sikerei, problémái, együttműködés Az interjúalanyok szerint szeretnek náluk lenni a gyerekek, nem tudjuk elzavarni őket. Naponta változó a fiatalok száma, néha senki nincs, de néha záráskor alig tudják hazaküldeni a látogatókat. Nehéz elnyerni a gyerekek bizalmát, ugyanis alapvetően egy zárt közösség, azonban már felismerik őket, pozitívum, hogy egyfajta kapcsolatot már sikerült velük kialakítani. A szervezetek működésében programjainak sikere ellenére felmerültek problémák, bizonyos esetekben a programok túl kötöttek és időben nem reálisak és mivel egyszeri projektek így nincs prioritásuk. Igaz, hogy a munkatársak gyakran szabad kezet kapnak, néha még sincsenek megfelelő eszközeik elgondolásaik megvalósításra. Emellett néhány interjúalany kiemelte, bizonytalannak érzik a szervezetük működését, nehéz évekre előre gondolkodniuk, 12

13 mivel támogatásaik nem hosszú távra biztosítottak, esetenként állandó financiális problémákról tájékoztattak. Az interjúalanyok minden esetben hiányosságokról számoltak be együttműködés terén is. Ez egyrészt jelenti azt, hogy a szülők nem minden esetben működnek együtt a szervezetekkel. Másrészt elutasítóak az iskolák is, nem kezelik a fenti szervezeteket partnerként annak ellenére, hogy az iskolák sok esetben nem képesek megszervezni hasonló programokat. Zavarja őket, hogy minket nem elsősorban az iskola érdekel, hanem a gyerek. Ambivalens a viszony, egyrészt irigykednek, mert jó kapcsolatban vagyunk a srácokkal, másrészt meg nem számolnak velünk. A pedagógusok helyzetét is nehéznek tartják, nem tudnak bánni a gyerekekkel, ehhez se eszköz, se módszer, se támogatás nem áll a rendelkezésükre. Harmadrészt az önkormányzattal való hatékony kapcsolatról sem számoltak be az interjúalanyok: az önkormányzattal van egy együttműködési megállapodásunk nem igazán támaszt igény felénk, nem tudom, hogy igazán mögöttünk van-e. Az egyéb, helyi szervezetekkel a Kesztyűgyár rendszeresen együttműködik. Zárt programjai sok esetben külsős programok, amelyeket más civil szervezetek valósítanak meg. Mivel nagyon népszerűek ezek a programok, jól látható az erős kapcsolat, de ennek folyamatos megerősítésére oda kell figyelniük. Céljuk híd szerepben lenni egyrészt a civil szervezetekkel vagyunk kapcsolatban és a gyerekekkel, és ezt próbáljuk összehozni. A többi szervezet részéről nem hangsúlyozták az egyéb szervezetekkel való együttműködés erősségét. Javaslatok, ajánlások A Magdolna negyedben felmerülő problémák hatékonyabb orvoslására az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg. Érdemes lenne olyan programokat indítani, amelyek a pedagógusoknak nyújtanak segítséget abban, hogy megfelelő módon tudják kezelni a súlyos szociális problémákkal küzdő gyerekeket. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a családokra. Én több szabadságot adnék, de több odafigyelést is. Komplexebb programok indítása szükséges, nem csak a gyerekekre összpontosítva, hiszen a problémák mélyebben gyökereznek. Igaz, már több szervezetben családi programok is vannak, ezeket azonban még hangsúlyosabbá kellene tenni. Fontos a megfelelő igényfelmérés, az érintettek bevonása a programok kialakításában is. Az itt élők viselkedését, mozdulatait, működését kellene figyelembe venni. Belőlük kellene kiindulni, át kellene gondolni a velük való beszélgetést. Nem kutatás kellene, hanem csak beszélgetni belük. Több esetben hangsúlyozták az interjúalanyok, hogy a szervezetek önmagukban kevesek ahhoz, hogy a területre jellemző össztársadalmi problémákat orvosolják. Ezért állami szintű beavatkozás, munkahelyek teremtése, hatékonyabb szociális támogatási rendszer alkalmazása, az iskolák átvilágítása szükséges. Olyasfajta programot kellene kitalálni az államnak, amely sokkal átfogóbb és sokkal mélyebben kezeli ezt a problémát. Az is jó, amit mit csinálunk, vagy akár a Kék Pont vagy akárki de azt, gondolom, hogy ez ilyen karcolásra gyógyír. 13

14 3. A CÉLCSOPORT TAGJAIVAL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI A kutatás adatfelvétele során a kérdezőbiztosok a beszélgetéseket interjúvázlatok segítségével irányították. Eszerint az interjúalanyok előre meghatározott kérdésekre válaszoltak, így válaszaik összehasonlíthatóak és csoportosíthatóak. Az interjúvázlatot különböző témakörökre osztottuk, ily módon mind a veszélyeztetettként definiált, mind az aktív és mind a leállt szerhasználók kategóriájában témakörökre bontva vizsgáltuk a hasonlóságokat és különbségeket. A következőkben az egyes témaköröket végigjárva hasonlítjuk össze a veszélyeztetett és a szerhasználó csoportba tartozó fiatalok eredményeit Munka, iskola Az interjúk során a fiatalokkal elsőként munkájukról valamint az iskoláról beszélgettünk. Megkérdeztük, hogy jelenleg dolgoznak-e, milyen korábbi munkahelyi tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen munkát képzelnek el maguknak a jövőben, milyennek tartják az iskolát, milyen a kapcsolatuk a tanárokkal, diákokkal, milyen tanulónak tartják magukat, milyen jellegű problémákkal szembesülnek az iskolában. Jelenlegi munkák A szerhasználó interjúalanyok túlnyomó többsége még tanköteles korú lévén nem rendelkezett állandó munkahelyi tapasztalattal. Ennek ellenére többen beszámoltak korábbi munkatapasztalatokról, többnyire idényjellegű, alkalmi munkákról (pl. takarítás, segédmunka építkezésen, autószerelés). Ezeket a munkákat közeli családtagok legtöbb esetben szülők révén szerezték. Az alkalmi munkákkal kapcsolatos problémákat nem említettek. A veszélyeztetett fiatalok között az interjúalanyok többsége szintén 18 éven aluli, nem dolgoznak rendszeresen. Alkalmi munkákat, kisebb nyári feladatokat azonban többnyire végeztek korábban (pl. festő-segédség, hagymapucolás, szórólapozás), melyeket szintén többnyire rokonok vagy ismerősök biztosítottak számukra. Ebben a csoportban több már nem iskolaköteles korú fiatallal is találkoztunk, akik vagy a középiskola utolsó événél tartottak, vagy továbbtanultak. A felsőoktatásban résztvevő 3 interjúalanyunk vidékről költözött Budapestre, egy-két éve laknak a Magdolna negyedben. Egyetemi, főiskolai tanulmányaik mellett nem dolgoznak, esetenként alkalmi munkákat vállalnak: "Elvileg tanulni vagyok itt, itt nem dolgozom, otthon szoktam." Munkával kapcsolatos tervek A szerhasználó interjúalanyok arra a kérdésre, hogy milyen munkát szeretnének, rendelkeztek konkrét elképzelésekkel. Többen vendéglátó-ipari végzettséget adó középiskolában tanulnak jelenleg is, pincérnek, szakácsnak készülnek; emellett nehézgépkezelőnek tanuló, biztonsági őrnek készülő, szállítmányozással, bolti eladással, illetve festéssel-mázolással is foglalkozni akaró fiatalok is szerepeltek a mintában. Több interjúalany kifejtette: a munka számukra elsősorban pénzszerzés szempontjából fontos. Úgy állok az egészhez, hogy a lényeg, hogy legyen munka, legyen belőle pénz. A vendéglátós szakma továbbá gyakran, mint a külföldre való kijutás lehetősége jelent meg, sokan világjáró hajón képzelték el a pincérséget. Illetve többen jelezték, választott szakmájuk azért tetszik nekik, mert nem annyira megterhelő, mint egyes fizikai munkák. 14

15 A veszélyeztetett csoportban szintén többen a szakács, pincér szakmát jelölték meg, mint jövőbeli munkalehetőséget. Emellett volt, aki műkörmösnek, fodrásznak; volt, aki testőrnek, professzionális bokszolónak készült. A szerhasználókhoz hasonlóan itt is többnyire elsősorban a megélhetés szempontjából volt fontos a munka: kapsz érte pénzt. Emellett néhányan kifejtették, hogy választott szakmájuk le is köti, érdekli őket. Ebben a csoportban is több esetben felmerült a külföldi munkavállalás lehetősége: I: Hát előtte leteszem ezt a szakmát. Azután, hát nem tudom, lehet, hogy érettségi, de nem biztos. K: Mitől függ? I: Hát hogy felvesznek-e hajóra? Mert ki szeretnék menni hajóra. Ez a tervem van, egyelőre. De aztán mi lesz két év múlva, azt nem tudom. K: És ismersz olyat, aki hajón dolgozik? I: Igen. K: Kit? I: A bátyám is hajón dolgozott, ismerőseim is. A felsőoktatásban való részvétel a három vidéki származású, tanulmányai miatt Budapestre költöző interjúalany esetében jelent meg. Továbbá egy, a területen régóta élő interjúalany jelezte, hogy a későbbiekben ügyvédként szeretne továbbtanulni. Jelenlegi tanulmányok A szerhasználó fiatalok többsége szakközépiskolába jár. Saját bevallásuk szerint jelenleg többnyire közepes, néhányan rosszabb tanulók. A beszélgetések során azonban szinte kivétel nélkül beszámoltak bukásról, évismétlésről, néhány esetben iskolaváltásról is. Több esetben a szerhasználatot hozták fel a rossz tanulmányi eredményt okozó tényezőnek: Fiatalság, csajok, kábítószer. Jelenleg az interjúalanyok többnyire szeretnek iskolába járni, főként a barátok, a társaság, a jó hangulat miatt. Az osztálytársaikkal való viszonyt általában kifejezetten jónak tartják, sok olyan iskolai barátról számoltak be, akikkel kiskoruk óta ismerik egymást. Ennek ellenére az iskolában is előfordul verekedés, illetve a barátok gyakran ösztönzik őket a tanulás hanyagolására: Ott is belevisznek a rosszba. A tanárokhoz fűződő viszony változó képet mutat. Bizonyos tanárokat szeretnek, bizonyos tantárgyakat élvezettel tanulnak, több esetben említettek azonban konfliktust pedagógusokkal. A konfliktusok oka, hogy nem értik meg őket, néhányan kifogásolták az oktatás színvonalát. Amit ők tudnak, azt én is tudom. Gyakorlat órán rajzolni kell, én meg pincér vagyok, az hogy jön oda? A szerhasználó interjúalanyok közül legtöbben változó gyakorisággal lógnak az iskolából. Ez jelenthet heti pár órát, de akár egy héten három napot is. Többeknek sokszor nincs kedve bemenni, mások a késői fekvéssel, a szerhasználattal magyarázzák az iskolakerülést: Van amikor úgy kiütöm magam. A veszélyeztetett interjúalanyok többsége szintén szakközépiskolába jár. Többnyire jó vagy közepes tanulónak tartják magukat. 15

16 Többen beszámoltak korábbi, esetenként jelenlegi tanulási nehézségekről. Ebben a csoportban is többször fordult elő lógás, esetenként évismétlés, iskolaváltás. Most kirúgtak, de megyek vidékre lakni holnap reggel. A hiányzások gyakoriságára különféle magyarázatokat adtak; betegséget, más elfoglaltságot említettek, de sokszor előfordult, azért nem mentek be az iskolába, mert egyszerűen nem volt kedvük hozzá. Több interjúalany azonban hangsúlyozta, egyáltalán nem szokott lógni az iskolából. Ha szeretek iskolába járni, bemegyek minden nap. Jelenleg az interjúalanyok többsége jól érzi magát az iskolában. Osztálytársaikkal többnyire jó kapcsolatról számoltak be: órákon tanulgatunk, szünetben nevetgélünk. Ennek ellenére néhányan említettek diáktársaikkal való konfliktust, verekedést: rám szálltak volna különben. Tanárjaikkal többnyire elégedettek, többször említettek olyan pedagógust, akit kifejezetten szerettek. Bizonyos esetekben azonban ebben a csoportban is beszámoltak olyan tanárokról, akikkel előfordultak konfliktusok: Volt olyan, akivel majdnem összementem, beszéltem a lánnyal, rám kiabáltak, meg ilyesmi, én meg visszakiabáltam. Összegzés Az interjúalanyok munkával kapcsolatos tapasztalatai hasonlóak mindkét csoport esetében. Mind a szerhasználó, mind a veszélyeztetett interjúalanyok többsége 18 éve alatti, nem vállalnak jelenleg munkát. Többnyire azonban rendelkezik korábbi, alkalmi jellegű munkatapasztalatokkal, melyeket többnyire rokoni, baráti kapcsolatokon keresztül szereztek. Többségük jelenleg szakközépiskolába jár, a jövőben az itt tanult szakmában terveznek elhelyezkedni. A munkával kapcsolatban elsődleges motiváció a pénzkereset, illetve a külföldi munkavállalás lehetősége. A felsőoktatásban való továbbtanulás lehetősége többnyire nem merült fel. Az iskolában a szerhasználók közepes, vagy rosszabb; a veszélyeztetettek jó, vagy közepes tanulóknak tartják magukat. A tanárokkal való viszony többnyire pozitív, azonban bizonyos esetekben előfordulnak konfliktusok. Az interjúalanyok többsége kapcsolatát az osztálytársakkal jónak tartja. Ennek ellenére a szerhasználó csoportban rendszeres, a veszélyeztetett csoportban pedig előfordul iskolakerülés, évismétlés, esetenként iskolaváltás. A veszélyeztetett csoportban három interjúalany jelenleg is a felsőoktatásban tanul, azonban ők éppen tanulmányaik révén költöztek a negyedbe, nem régi lakosok. 16

17 3.2. Életmód, szabadidő eltöltési szokások, jelenlegi életkörülmények Az életmódot, szabadidő eltöltési szokásokat, jelenlegi életkörülményeket körbejárva többek között megkérdeztük, hogyan telik az interjúalanyok átlagos hétköznapja, átlagos hétvégéje, milyen hobbijaik vannak illetve voltak, mi a véleményük a negyedről, milyen a lakóhelyükön a közbiztonság, milyen tapasztalataik vannak rendőrökkel, mennyit csavarognak az utcán, illetve milyen az anyagi helyzetük. Átlagos hétköznap A szerhasználók többsége hasonlóképpen tölti hétköznapjait: reggel többnyire iskolába mennek, bár egyesek gyakran sokáig alszanak, nem mennek be. Néhányan már iskolába menet, vagy a tanítási szünetekben is marihuánát szívnak: Ha megyek iskolába, bemegyek reggel 9-re, elszívunk egy-két füves cigit, van, hogy nem minden nap, de jólesik. Iskola után rövid időt otthon töltenek, ilyenkor ebédelnek, interneteznek, tévéznek. Esetenként barátnőikkel találkoznak, elmennek együtt enni a közeli gyorséttermekbe, plázákban töltik az időt: Megvannak a magunk programjai.. Ezután a megszokott társaság gyűlik össze; a környékbeli utcákon, házakban csavarognak, eközben szintén marihuánát fogyasztanak. Néha este 8-9 óráig, néha éjfélig tartózkodnak az utcán, de egy-két interjúalany olykor reggelig nem megy haza. A fiatalok délutáni csavargásainak indoka több esetben az egyéb tevékenységek lehetőségének hiánya, az unalom. Ha otthon vagyok, vagy nincs otthon senki, vagy van, de akkor is unalmas. A veszélyeztetett interjúalanyok szintén iskolába járnak hétköznap délelőttönként. Délutánonként otthon interneteznek, tanulnak vagy tévéznek; barátokkal, barátnőkkel találkoznak, sétálnak, plázákba járnak. Többen járnak a Kesztyűgyárba, ahol interneteznek, pingpongoznak. Páran sportolnak, hetente több napot edzéssel töltenek. Átlagos hétvége A szerhasználók hétvégéiket többnyire együtt, egy társaságban töltik, ugyanazokba a diszkókba, szórakozóhelyekre járnak. Egy átlagos hétvége a péntek esti bulival kezdődik: Nálunk úgy van, hogy a péntek is hétvége, este 6-7-kor összegyűlik a csapat, megvesszük a drogokat, megyünk bulizni. Buli után hajnalban szétválnak, néhányan hazamennek, de többen társasággal fogyasztanak még marihuánát ezt szükségesnek tartják ahhoz, hogy a másik anyag, a mefedron (kati) hatása kimenjen a szervezetükből. A mefedron hatására ugyanis többen nem képesek enni és aludni. Ezután általában szombat délután alszanak el. Sokszor egy buli péntek estétől vasárnap délutánig is eltart nappal és délután környékbeli házakban tartózkodnak, ilyenkor nem alszanak, drogot azonban használnak. A veszélyeztetett csoport tagjai ritkán járnak diszkókba, szórakozóhelyekre. Néhányan szüleik tiltása miatt, azt mondják, hogy ez a környék nem nekem való. A hétvégéket inkább barátaikkal, barátnőikkel, rokonok látogatásával töltik, ilyenkor csendesebb helyekre, vagy egymás lakásába mennek. Beülünk egy pubba, italozgatunk, beszélgetünk. Többen otthon, családjukkal töltik a hétvégét, főznek, takarítanak, pihennek, tévét néznek. 17

18 Hobbi: Bár a szerhasználók délutáni elfoglaltsága többnyire a barátokkal való csavargás, több interjúalany említette, hogy hetente többször, akár minden hétköznap a környéken található edzőterembe jár gyúrni. Emellett említették a focit, hetente pár alkalommal játszanak barátaikkal. Sokan hobbijuknak tartják az éjszakai pingpongozást is. A rendszeres sport korábban sok interjúalany esetében meghatározó volt. Legtöbben boksz edzésekre jártak rendszeresen. A sportot többnyire a kábítószer miatt hagyták abba. Ha elkezded, oda sok fehérje kell, a fű meg felgyorsítja az emésztésedet. Nem lehet éjszakázni tőle. Vagy gyúrsz meg eszel állandóan, vagy füvezel és csavarogsz egyfolytában. Néhány interjúalany bokszol jelenleg is. Apu jött haza egyik nap egy olyannal, hogy miért nem bokszolok, ha már ilyen harcias vagyok? És akkor be is íratott, elkezdtem bokszolni. A veszélyeztetett csoportban a hobbik között szintén első helyen szerepelt a sport. Többen jelenleg is gyúrni járnak, bokszolnak, illetve van, aki olyan küzdősportot űz, amiben kéz-, láb- és földharc is van. Néhányan a táncolást nevezték meg, mint kedvenc hobbi, évekig jártak cigány- illetve néptáncra. A veszélyeztetett interjúalanyok közül többen jártak vagy járnak a Kapocs vagy a Kesztyűgyár foglalkozásaira, melyeket élveznek. Emellett a Megállós éjszakai pingpongot is sokan említették. Az iskolában délutánonként rendezett foglalkozásokról sem a veszélyeztetettek, sem a szerhasználók nem számoltak be. Anyagi körülmények: A szerhasználó fiatalok családjuk anyagi helyzetével kapcsolatban változó válaszokat adtak. Gyakran jónak, vagy átlagosnak tekintették anyagi helyzetüket, néhányan nem tudtak válaszolni a kérdésre. Egyes interjúalanyok szerint azonban a megélhetés nagyon nehéz, szüleik sokszor feszültek a létbizonytalanság miatt. A szerhasználó interjúalanyok többnyire otthonról, szülőktől, testvérektől kapnak pénzt. Kérek otthon, vagy elveszek. Többen említették, hogy alkalmi munkákból is származnak bevételeik. Néhány interjúalany emellett elárulta, hogy délutáni csavargásaik során gyakran nem csupán megveszik a kábítószert, hanem: csináljuk a pénzeket. Ezt elmagyarázva kifejtették, hogy ha valaki marihuánát szeretne vásárolni, ők hoznak neki, és cserébe elveszik a pénz egy részét. A többnyire otthonról kapott pénzt ételre, ruházkodásra, cigire költik. Többen említették, hogy drogra is költenek, azonban néhányan nem fizetnek ezért. Van egy hely, ahol dealerek vannak, aztán felmentem és széttörtem mindent, azóta adnak. Több interjúalany számára elegendő az a pénzösszeg, amellyel rendelkeznek. Mások azonban úgy tartották, pénzük többnyire nem elég számukra. Nehézségekbe ütközik egy lányt elhívni moziba, vagy megvenni egy doboz cigarettát. 18

19 Pénzből sosem elég, ha valaki azt mondja, hogy elég az nem igaz! Van nálad egy összeg, de mindig több kell. A veszélyeztetett csoportban szintén előfordult olyan, aki elégedett anyagi helyzetével. Néhányan azonban megjegyezték, nem mindig kapnak zsebpénzt, mert családjuk nem áll jól anyagilag. Ennek ellenére többnyire mindig kikerül annyi, hogy együnk meg legyen cigi, meg tisztálkodni tudjunk. Ebben a csoportban jellemzően a szülőktől származott a pénz. Emellett alkalmi munkákról is beszámoltak, illetve esetenként üzletelésről : Család is támogat, meg hát magam szerzem, ilyen kis bizniszek vannak. Adok, veszek, cserélek. Mindig megpróbálok jól kijönni ezekből a dolgokból. (Mobiltelefont, számítógépet ad-vesz, szerz.) Pénzüket többnyire ételre, cigarettára, ruházkodásra költik. Magdolna negyed: A szerhasználó interjúalanyok többsége születésétől vagy kiskorától fogva a Magdolna negyed környéken él. Lakóhelyükről általában negatív véleménnyel voltak. Fő problémaként a rossz közbiztonságot (bűnözés, beszólások, verekedések), a hajléktalanságot és különösen a droghelyzetet emelték ki. Katasztrófa, mindenhol drog, érzem az utcán a fűszagot, látom hogy egy kapualjban lövik be. Az alkoholistákat és a csöveseket utálom. Többen említették, hogy saját szerhasználatuk is lecsökkenne, vagy teljesen abbamaradna, ha nem ezen a környéken laknának. Nem azt mondom, hogy fűellenes vagyok, de jobb lenne, ha azt mondanák, hogy nincsen és akkor nem megyek oda. Ha egyszer kimondanák, hogy nincs és akkor nincs. Mindenkinek el kellene fogadnia. Lakóhelyükön a drogprobléma megoldását tartották elsődlegesen fontosnak a negyed helyzetének javításában. Hogy a sok drogos ne lenne itt, de nem így mint mi füvesek. Van aki így lövi magát, és eldobja a tűt, a kisgyerek meg belenyúl. Emellett páran említették a lakóházak felújításának szükségességét. Ha felújítanák a kerületet, nem lennének árulások. Volt olyan interjúalany is, aki szerint nem lehet könnyen megváltoztatni a kialakult helyzetet. Aki ebben nőtt fel, ebbe született, azzal nem lehet mit kezdeni. Bár a szerhasználó interjúalanyok nem voltak elégedettek a környékkel, sokan mégis szeretnek itt lakni. Pozitívumként általában barátaikat emelték ki, akikkel együtt nőttek fel. 19

20 Mindenki olyan, mint mi. Akit ismerek, azok barátaim, amink van, azt megosztjuk egymással. A veszélyeztetettek a szerhasználókhoz hasonlóan barátaik, családjuk miatt szerették a környéket. Hát lenne mit rajta változtatni attól függ engem itt mindenki ismer, szeret, beilleszkedtem, itt nőttem fel. Nekem itt nincs semmi problémám senkivel, csak mondjuk azzal, hogy koszosság van, az persze zavar. De az, hogy így mondják, hogy huuu veszélyes, ez engem nem fenyeget, mert engem mindenki ismer. A környékről többnyire ugyanazokat a negatívumokat emelték ki, mint a szerhasználók, azaz itt is a lerobbant épületek, bűnözés (verekedések, késelések), a hajléktalanság, alkoholizmus, és legfőképpen a droghasználat merült fel problémaként. A veszélyeztetett csoportba tartozó három nemrég vidékről a fővárosba költözött interjúalany szintén nem tartja megfelelőnek a közbiztonságot. Ha az utcán tartózkodnak, gyakran szólnak rájuk, nem érzik magukat biztonságban, így nem szívesen sétálnak a negyed területén. I: Mások szoktak, azt látni. De azt is ívesen el kell kerülni. K:Miért? I: Hát maga a társaság, akik kint lógnak, az már így szembetűnően is nem a legbarátibb, meg hát ugye ha két ember arra megy, biztos hogy valami, nem csak úgy elsétál, tehát nem tudnak biztos csak úgy simán elsétálni mellettük. Hogy ne szóljanak be minimum. Az egyik frissen beköltözött interjúalany azonban pozitívumot is kiemelt: Szeretem, hogy a házban levő emberek nagyon rendesek, köszönnek mindig, jól el lehet velük beszélgetni. Rendőrség A szerhasználók döntő többsége beszámolt valamilyen balhéban való részvételről. Többen nem akartak részleteket elárulni, azonban néhányan lopást, rablást, garázdaságot, kocsik feltörését említették. Néhány interjúalanynak emiatt jelenleg is van a rendőrségen függőben lévő ügye. Sok interjúalany említette, hogy részt szokott venni utcai verekedésekben. Voltam múltkor is olyan akcióban, nagyon meleg volt, balta repült az égben. Vannak komoly dolgok itt. Bár néhány esetben pozitív tapasztalatokat szereztek rendőrökkel kapcsolatban (látták, hogy hatékonyan lépnek fel egy bűnügy felderítésében, néhány rendőrrel kellemesen tudtak beszélgetni), döntően nagyon negatívan nyilvánultak meg a rendőrségről a szerhasználó interjúalanyok. Többen említették, hogy rosszul bántak velük eljárás során. Volt, aki kifejtette, kifejezetten gyűlöli a rendőröket, mert csak azt nézik, hogy bűnt követ el az ember, azt nem, hogy miért. Nem szeretem őket, mert visszaélnek a hatalmukkal. Szeretnek ütni. Csinálsz valamit, vagy leigazolnak és nincs nálad személyi, és nem úgy szólsz vissza, hogy neki is tetsszen. Úgy csinálnak, mintha ők lennének az isten, közben sehol semmi. 20