A templom története? Avagy Vagyon egy régi kőtemplom

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A templom története? Avagy Vagyon egy régi kőtemplom"

Lili Ballané
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A templom története? Avagy Vagyon egy régi kőtemplom Kélmánné Szilvási Beáta: A méhteleki Református Egyházközség története című szakdolgozatából (részlet) Méhteleken 1570 és 1629 között terjedt el a reformáció ban már a református egyház szükségei szerint állították helyre, vagy renoválták a már meglévő templomot, mely a 15. században épülhetett, s amely akkor a mai templomnak csak a fele vagy kétharmadnyi része lehetett. Nyugati egyenes záródású falának közepén volt a főbejárata. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyének az északi falában található volt egy másik bejárat, amely az oltárhoz vezetett. Geczeő István prédikátor április 30- án írt jelentésében a következő áll: Vagyon egy régi kőtemplom, mely mikor építtetett nem tudatik, hanem megújítattott az esztendőben az ecclesiának költségén, mely felől a régi öregek úgy beszélnek, hogy Kunn Erzsébet kisasszony építtette. Két harang is vagyon, a nagyobbik 102 fontos, a kisebbik 30 fontos, mindkettőt ez ecclésia önttette. Ez a felújítás a Reformáció megindulásának 400 éves évfordulóján, 1917-ben épen 140 éves. Torony nincs. A milléniumi emlék. Ekkor még a fenyőfákkal körülvett templom mellett harangláb állt. Az eredetileg egyhajós támpilléres szentélyű templomnak táblás festett mennyezete volt. A következő száz esztendőről a templomot illetőleg nem sok feljegyzés maradt. A fa harangtornyát többször kellett felújítani, utoljára 1896-ban, mikor a már nem használatos malomból nyerték ki a szükséges faanyagot hozzá. Az bizonyos, hogy sokat romlott a templom állaga, mert 1905-ben a templom akkora már rozzant deszkázott mennyezete helyett, a templomot renováló mester tanácsára, stukatoros mennyezet lett készítve, valamint tetejét cseréppel borították be ben Balogh Lajos, hat társával együtt lebetonozta a templombelsőt, s mindezt kizárólag csak az egyház iránti jóakaratból tették, s fáradozásukért pénzt nem fogadtak el

2 1926-as esztendőben került először megtárgyalásra a templom renoválásával kapcsolatban egy templomtorony építésének a terve. Ehhez a célhoz a gyülekezeti tagok szűkös anyagi helyzete miatt országos adománygyűjtést indítottak, és kérvénnyel fordultak az illetékes minisztériumhoz is. Templomépítési segély gyűjtésére megállapodást kötöttek a gyűjtésre vállalkozókkal, kiket 30% járulék illetett meg, hogy azonnal kezdjék meg a munkát. A presbitérium 5000 pengő kölcsön felvétele mellett is döntött, s az építési tervek, költségvetések elkészítésével Kozma Rezső csengeri építészt bízták meg. Az egyházmegye segélyosztó bizottságának október 10-én tartott gyűlésére a Magyar Református Segélyegylethez a méhteleki gyülekezet a következő kérvényt nyújtotta be: Templomépítésre 500 pengőt kér. Indokai: lélekszám 312, másfelekezetűeké 217; egyházi adó 255 százalék, építkezési költségvetésének végeredménye: országos gyűjtésből pengőt nyert, s a többi templomépítési (6.000 pengő) költség a hívek terhe. A javaslat szerint a kérelem alaposan indokolt, s így a kért összegnek erejéig a legmelegebb pártolásra ajánlja a közgyűlésnek, és általa a Magyar Reformátusm Segélyegylet választmányának. Közalapi tőkekamat segély iránt is adott be kérvényt Méhtelek templomépítésre, mégpedig pengőnek megfelelő 150 pengőt kért. Indoklásként ebben az esetben is az alacsony lélekszámot, kicsiny földterületet (8 kat. hold) illetve a magas adóterhet említi. Véleményes javaslatnál csupán ennyi állt: Méhtelek. Másodsorban melegen ajánltatik. A közeledő templom építéséből adódóan szükségessé vált egy szűkebb körű bizottság megalapítása. A torony építését megelőzően az egyháztagok újból megerősítették elhatározásukat a munkálatok mellett. Az adományokból ekkora már csaknem pengő állt rendelkezésre (A Minisztériumtól 500 pengő segély érkezett, az egyetemes konvent pedig kérvényezésre pengő segélyt helyezett kilátásba). Ekkor döntöttek a torony elhelyezkedéséről is. 17 szavazattal, 12 ellenében a közgyűlés kimondta, hogy a torony a terv szerint a templom oldalába, szemben a főutcával helyezendő el A presbitérium versenytárgyalást hirdetett meg az építkezésre. segélyosztó bizottság az egyházmegyei

3 A Szatmár és Bereg című lapban megjelent hirdetésre 5 ajánlat is érkezett, melyek közül Kozma Rezső csengeri építőmesterét találták a legmegfelelőbbnek. Az építész pengő készpénz és a kikerülő ócska anyagok hozzáadásával elvállalta a templom és tornyának építését ben a meglévő templomot teljesen átalakították, kétszeresére bővítették, homlokzata elé új tornyot építettek. Templom külseje északkelet - délnyugati tájolású lett, kereszt alakú alaprajzzal. Közepére, az épület hossztengelyére merőlegesen, négyszögletes, négyszintes, felső szintjén nyolcszögletes, gúlasisakos, neogótikus tornyot építettek. Az épület hét rövidebb reformátusoknak többé nem volt szükségük. Meghagyták viszont a kő pasztofóriumot. A templom nyugati részét kitoldották, és a szimmetria ezt a végét is a szentély nyolcszögű záródásához igazították. A régi falakat bizonyos szakaszon meghagyták. Mivel a 27 méter magas torony az oldalfaltól kissé előrébb épült, a belsőben kis előtér keletkezett, melynek emeleti részébe karzat készült. A nyolcszor 18 m-es belső térben sík, vakolt mennyezet, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fakarzat és 150 ülőhely lett kialakítva. A késő gótikus eredetű átépített templomot műemléké nyilvánították. 1929, augusztus 18-án volt a renovált templom új tornyának gombfeltételi ünnepe, melyen Sipos József oldalát a tízszög felével záruló, hétosztatú, esperes is megjelent. Az elkészült bádoggal lefedett támpillérekkel oldották meg. A templom jobb oldali felét a gótikus szentély formájára építették. Kívülről úgy alakították, hogy két pillér között oldalbejárattal összesen tíz támpillér helyezkedjék el. A másik rövid oldalzáró fala nyílástalan maradt. Az átépítések során derült fény a régi, talán a sekrestyéből nyíló befalazott ajtóra, melynek szemöldökfáját is templom felszentelésére október 20-án került sor dr. Baltazár Dezső püspök úr szolgálatával, esperes úr és a többi környékbeli lelkipásztor közreműködésével. Az építkezések során felmerült költségek magasan meghaladták a gyülekezet megtakarított pénzét, így banki kölcsönhöz is folyamodni kényszerültek, hogy az építészt ki tudják fizetni. megtalálták, de ez ajtóra a

4 Ez éveken keresztül többletterhet jelentett az egyháztagoknak, például rendkívüli adókivetés formájában. A következő felújítási munkák 1954-ben történtek meg, melynek befejeztével hálaadó, ünnepi istentisztelet tartatott Pótor Sámuel esperes szolgálatával. A 70-es árvizet követően a presbitérium 1971 decemberében határozott úgy, hogy a templomot kívülbelül felújítja. A munkálat elkerülhetetlenné vált, ugyanis az árvíz után emelkedő talajvíz rásegített a templom vakolatának hullásához. A korábbi költséges munkák miatt, ehhez a felújításhoz kérték az Országos Műemléki Felügyelőségtől a teljes összegű támogatást. Sajnos a Műemléki Felügyelőségtől nem érkezett támogatás, így a presbitérium először a gyülekezet belüli megajánlásokat számlálta össze. Többen a presbiterek közül jelezték, hogy ők a tizedüket szánják oda a templom felújítására. Sajnálatos módon a templomra egyházmegyei segítség sem volt várható, de a presbitérium egyöntetűen kiállt amellett, hogy hozzá kell látni a munkálatoknak. Előjött annak lehetősége is, hogy meg kellene keresni a Méhtelekről elszármazottakat is. Így vetődött fel dr. Jánossy Imre professzor neve, kinek édesapja volt Méhteleken lelkész, dr. Varga Zsigmond professzor neve, kinek szintén édesapja, dr. Varga Jenő volt itt helyben lelkész, hogy támogatást kérjenek a templom felújítására. A templom felújítási munkák közben a hátsó részen, az egyik falon latin nyelvű írástöredéket találtak. A javítási munkák végül október 13-án fejeződtek be áprilisában volt a templomszentelési ünnepség, melyen esperes úr és a tisztabereki énekkar is szolgált. Utolsó jelentősebb felújítása a templomnak 2002-ben valósult meg a Széchenyi pályázat útján Borbély Géza, rozsályi helyettes lelkipásztor idején. Korábbi feljegyzések szerint két harangja is volt az egyháznak. A nagyobbik 151 kilogramm súlyú volt, de elhasadt. Így annak becserélésével 267 forint és 40 koronáért, vert vas koronával együtt öntetett egy újat a gyülekezet a következő felirattal: A méhteleki ev. ref. egyház öntette saját költségén december hónapban. Öntötte Novotni Antal Temesvár. Belső oldalát magyar korona díszítette, felső része lyukasztott volt S alakban. Súlya 192 kilogramm lehetett.

A kisebbik harang egy mázsa, és a következő felirat állt rajta: A méhteleki rfta szent ecclésia maga költségén öntette 1796. Ez a harang 1900 körül már használaton kívül volt, mivel elhasadt.

5 A kisebbik harang egy mázsa, és a következő felirat állt rajta: A méhteleki rfta szent ecclésia maga költségén öntette Ez a harang 1900 körül már használaton kívül volt, mivel elhasadt. Valószínűleg 1917-ben ezt adták át önként háborús célokra. A most is használatos harangok közül a kisebbik 120 kilogramm. Hőnig Frigyes 1909-ben öntötte Aradon. Felirata: Isten dicsőségére a méhteleki ref. Egyház hívei A nagyobbik, 269 kilós harangot Walser Ferenc öntötte 1926-ban Budapesten. Felirata: Isten dicsőségére a Méhteleki Ref. Egyház hívei. Öntötte évben Walser Ferencz Budapest. Villamosításuk 1980-ban történt meg. Kisebbik: 120 kilogramm Nagyobbik: 259 kilogramm Kálmánné Szilvási Beáta

Hasonló dokumentumok

Vallás. Írta: Administrator április 05. hétfő, 19:01 - Módosítás: december 20. kedd, 21:56

Vallás. Írta: Administrator április 05. hétfő, 19:01 - Módosítás: december 20. kedd, 21:56 Rádóckölked lakói két egyházközösséghez tartoznak: a római katolikus és a református egyházhoz. Jelenleg a lakosság negyed része református, háromnegyed része katolikus vallású. Csak néhányan vallják magukat