Mátyás, a reneszánsz ember

Átírás

1 Horváth Mihály történelmi pályázatíró verseny Mátyás, a reneszánsz ember A pályázatot készítette: Szabó Zsófia (6. osztály) Iskola: Szárcsa Általános Iskola (1213 Bp., Szárcsa u ) F elkészítő tanár: Kondor Ágnes

2 2 A reneszánsz kezdetei A francia eredetű reneszánsz szó újjászületést jelent. A kifejezés elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett megújulását is jelöli. A reneszánsz művészeti átalakulást, megújulást hozó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán. A reneszánsz egy átmeneti időszakra esik a középkor vége és az újkor kezdete között. Megjelenése helyileg Itália városaihoz, időben pedig a századhoz köthető. A szemléletváltás egyik forrása az ókori kultúra Itáliában a műemlékeken, a romokon keresztül a mindennapokban is jelenlévő hatása, innen ered a stílusirányzat elnevezése is: a francia renaissance, illetve az olasz rinascimento újjászületést jelent. E korszakban az antik görög és római szellem született újjá, eszmeáramlata a humanizmus, művészete pedig a reneszánsz. A gondolkodásmód és szellem átalakulásának a hátterében a polgárság meggazdagodása állt. Európa legfejlettebb területei ekkor Németalföld és észak Itália. Itáliában az iparból és kereskedelemből meggazdagodott polgárság függetlenítette magát a feudális uraktól és több helyen városköztársaságokat hozott létre. E városok irányítói a pénz arisztokratákból vagy zsoldosseregek vezéreiből lett fejedelmek, hercegek lettek (például Firenze urai a Mediciek voltak). E vidékről indult hódító útjára a reneszánsz stílus. A városokat irányító uralkodók a kultúra bőkezű támogatói voltak. Az emberek gondolkodása ekkor átalakult. A középkori vallásos világképet egy, a kutatáson és tapasztaláson alapuló tudományos gondolkodás váltotta fel. A könyvnyomtatás feltalálásával a műveltség széles körben terjedhetett. Előtérbe került az ember egyénisége, az élet és természet szeretete hatotta át a reneszánsz művészeinek munkáit. Sok művész foglalkozott matematikával, zenével és költészettel. Nagyra becsülték a sokoldalúan képzett és tanult embert. Tökéletes csak a sokoldalú tudós, a polihisztor lehetett.

3 3 A reneszánsz kialakulása Magyarországon Magyarországon a reneszánsz művészet és a humanista szellem Hunyadi Mátyás uralkodása idején vert gyökeret. Az új kultúra kialakulása két forrásból táplálkozott. A humanista szellemet először az a vékony értelmiségi főpapi réteg kezdte el terjeszteni, mely többségében itáliai egyetemeken (Ferrarában, Padovában vagy Bolognában) szerezte műveltségét. Az Észak Itáliában tanult Mátyás kori humanisták (pl. Janus Pannonius, Báthori Miklós, Váradi Péter) nemcsak a divatos professzoroktól szerzett tudást, hanem a literatúra művelésére, a szép könyvek gyűjtésére, a kifinomult ízlésre és a polgárias életformára való igényt is magukkal hozták. Mátyás előtt csupán Vitéz János hozott létre kisebb reneszánsz humanista központot előbb Váradon, majd Esztergomban. Őt elsősorban a humanista irodalom érdekelte, azt támogatta. A reneszánsz igazi felvirágzása Magyarországon Mátyás második feleségének megérkezéséhez kapcsolódik. A nápolyi királyi udvarból érkező Aragóniai Beatrix magával hozta az életörömök és a pompa szeretetét. A vele jött, és később általa meghívott olaszokból fényűző királynői udvartartást alakított ki, átszervezte a királyi udvar addigi szokásait. Olasz művészek, humanista tudósok és mesteremberek özönlöttek Budára, ahol Mátyás igen nagy becsben tartotta őket. Beatrix segítségével megélénkültek az olasz magyar kulturális kapcsolatok, és Mátyás jó kapcsolatokat alakított ki a firenzei uralkodóval, Lorenzo de Medicivel. Mindez elősegítette a reneszánsz kiteljesedését Hunyadi Mátyás uralkodása idején. Igaz, ez a király által támogatott udvari reneszánsz volt, így a társadalom szélesebb rétegeinek gondolkodását nem alakította át. A köznemesi sorból származó Hunyadi Mátyást nemcsak a tudományok, és művészetek iránti érdeklődés vezette, amikor nagy összegeket kötött a kultúra támogatására, hanem azt remélte, hogy pompás reneszánsz udvara által a külföldi uralkodók is magukkal egyenrangúnak fogadják el.

4 4 Mátyás műveltsége Mátyás korának egyik legműveltebb uralkodója volt. Sokoldalú képzésben volt része gyermekkora óta. Mátyás tanára Vitéz János tanácsára Sanocki Gergely vieliczkai plébános lett, akitől a fiatalabbik Hunyadi fiú megtanult írni és olvasni. Később tanították őt Kapisztrán János, és a tudós pap Karvajal János bíbornok. A fiatal Mátyásra Vitéz János, a váradi püspök volt a legnagyobb hatással, aki a gyermek figyelmét a humanizmus felé terelte. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Apja, Hunyadi János környezetében sok fontos emberrel találkozott Mátyás, a nagyok belevonták őt beszélgetéseikbe. Állítólag a latinul jól tudó fiatal Mátyás a tolmács szerepét vitte atyja és a pápai követ között. Már ekkor elterjedt róla a vélemény, hogy még többre viszi, mint apja, ekkor kezdték őt Bonfini szavai szerint végzetes gyermeknek tartani. Hunyadi Mátyás nemcsak a korban szokásos lovagi nevelésben részesült, de sokoldalú érdeklődő emberré nevelték apja kérésére. Tanították egyház és államjogra, művészetekre és latinra. Legendák keringtek Mátyás kivételes nyelvtudásáról. Prágai fogsága idején elsajátította a németet, beszélt több szláv nyelvet, és természetesen a diplomácia, a tárgyalások nyelvét a latint. Fogékonyságát a tudomány és művészet iránt kora ifjúságában szerezte. Mátyás korán felismerte, hogy a művészet a hatalom legnemesebb kifejezője, a halhatatlanság megőrzője. Nevelői megismertették az olasz humanizmus szellemével, a tudás iránti kiapadhatatlan vágyát legfőbb krónikása Bonfini is magasztalta. Mint király, nagy összegeket költött művészek és tudósok pártolására, ám mint a következő forrásból kiderül, a praktikus tudás megszerzése is célja lehetett, amikor sok tudóst gyűjtött udvarába. Így elmélkedett Mátyás: A műveletlen király ugyanis megkoronázott szamár. Mert hogyan fog törvényeket hozni, véleményt mondani, igazságot szolgáltatni, hogyan fogja az országot kormányozni, ha nincsen neki igen nagy és tökéletes jogi tudása?... Nem is említem a matematikai tanulmányokat, amelyek neki a háború viselésére és a hadvezéri hivatal teljesítésére szükségesek. Tudását állandóan fejlesztette tudósai társaságában. Olykor hadjáratokra is magával vitte őket, különösen a csillagászokat, akikkel a csata kimeneteléről jósoltatott. A király, szívesen időzött könyvtárában, ahol olvasott vagy tudósaival vitatkozott. Már ifjú korától kedvelte az antik szerzőket, kedvenc olvasmánya volt egy a pun háborúkról írott mű, ám a magyar nép múltja iránt is érdeklődött. A neves humanistával, Antonio Bonfinivel megíratta a magyarok történetét. A nápolyi Ranzanusnak Beatrix királyné adott megbízást egy magyar történelem megírására. Mátyás király kedvelte a zenét és a verseket Janus Pannonius verseit ő gyűjtette össze, de számos tudományban (pl. csillagászat) is járatos

5 5 volt. A pápai követ így jellemezte őt: a király valóban tudós, beszéde komoly és méltóságos. Mátyás király könyvtára Tudásszomja hívta életre és fejlesztette naggyá könyvtárát, az Európa hírű Bibliotheca Corvinianá t. Mint könyvtártermének egyik oszlopfején olvashatjuk, Mátyás e nagyszerű művet a szellem gyönyörűségére alapította. Könyvtára gyarapítására nagy összegeket fordított. A könyvállomány régi latin és görög kéziratokból, XV. századi kéziratokból és ősnyomtatványokból, a budai könyvmásoló műhelyben készült, az itáliai könyvkereskedőknél megrendelt kéziratokból, az írók és kiadók által Mátyásnak ajánlott könyvekből, valamint magánszemélyek ajándék kézirataiból és nyomtatványaiból állt. Mátyás király egyik könyvtárosát, Taddeo Ugoletót gyakran küldte Firenzébe, hogy ott neki könyveket vásároljon, vagy másoltasson. Firenzében több könyvmásolót és miniátort foglalkoztatott a magyar uralkodó, Budán pedig könyvmásoló, könyvfestő és könyvkötő műhelyt állíttatott fel. A budai másolóműhelyben állandóan 30 könyvmásoló és könyvfestő dolgozott, voltak köztük kiemelkedő művészek is, mint például Franciscus de Castello Ithallico, Giovanni Antonio Cattaneo és Petrus de Abbatis Burdigalensis. E sok könyvmásoló és könyvfestő munkája eredményeként születtek meg a díszes, bőr, bársony és selyemkötéses, Hunyadi címerrel ellátott corvinák.

6 6 A könyvek iránti szeretete mutatkozott meg azok elhelyezésében is. A kötetes könyvtár, a trónterem közvetlen szomszédságában épült. Két hatalmas teremben sorakoztak művészien faragott polcokon a könyvek, a könyvespolcokat aranyos függönyök fedték. Az egyik terem latin, a másik görög kódexekkel volt tele. Az egyik terem mennyezetére a csillagos eget festették Mátyás születési horoszkópjával, a másikban földgömböt tartó puttókat láthatott a látogató. Könyvgyűjtésében két nagy korszak különíthető el. Beatrix nápolyi királylánnyal kötött esküvője (1475) előtt inkább a könyvek tartalma érdekelte, míg később ügyelt díszítésük különleges szépségére is. Korábbi könyvei többnyire olyanok, melyek eredetileg nem az ő számára készültek, később, a legszebb könyveket ő maga rendelte meg, több mű neki szóló ajánlással van ellátva. Mátyás mulatságai Az ország kormányzásának gondja mellett Mátyásnak jutott ideje a szórakozásra is. A budai és visegrádi várban gyakran tartottak fényes lakomákat, lovagi tornákat, láttak vendégül neves vendégeket, így volt lehetőség a mulatozásra és pihenésre. Mátyás szabad óráiban szívesen hallgatott zenét. Bonfinitől tudjuk, hogy a budai várban zajló építkezések részeként a Dunára néző részen kápolnát emeltetett, felszerelte víziorgonával a királyi kápolna számára egész Francia és Németországból szedték össze az énekeseket Itáliából fuvolásokat, trombitásokat, hegedűsöket, hárfásokat hozattak. A castellói püspök azt írta, hogy a budai várkápolna énekkaránál különbet sehol sem hallott. Beatrix esküvői miséjén a kórus francia módon írt éneket adott elő. Beatrix muzsikaszeretete ő maga is jó hárfás volt biztosan hozzájárult ahhoz, hogy a korszak több jeles zenésze (pl. a karmester és zeneszerző Stokem) megfordult Budán, Mátyás udvarában. A királyné kedvenc lantosáról, Pietro Bonóról azt állították: lantjátéka túlvilági szépségű. A magyar király székhelye a korban Európa egyik zenei központja volt. Mátyás király asztalánál írja Galeotto Marzio mindig vita járja, hol komoly, hol tréfás a beszélgetés tárgya, vagy énekek zendülnek fel. Mert vannak ott

7 7 zenészek és hárfások, s ezek a hősök tetteit anyanyelven, lant kíséretével éneklik a lakomák alatt Mindig valami nevezetes hőstettről énekelnek szerelmi dalokat ritkán adtak elő. Egy újévi szokás leírásából tudjuk, hogy Mátyás udvarában január elsején a személyzet tagjai felköszöntötték a királyt. A király a jókívánságokat aranypénz osztásával viszonozta. Kinek mi volt a mestersége, azt a szerszámát nyújtotta, hogy az uralkodó abba tegye az aranypénzt. A síposok a sípjaikat, a kürtösök a kürtöt, a lantosok a lantot nyújtották oda. Pontosan nem tudjuk, milyen összetételű lehetett Mátyás udvari zenekara, de valószínű, hogy ebben sem maradt el a korabeli királyi zenekarok mögött, így tagú énekkar és nagyjából ugyanennyi muzsikus szórakoztathatta Mátyást. Mindez a reneszánsz udvartartás fontos részét képezte. Nem nagy túlzás azt állítani, hogy a reneszánsz Európa egyik legtáncosabb időszaka volt. Itáliában fennmaradtak táncos könyvek is, amelyekben akkor járt táncok és zenék leírása található. A pavane egy oldalállásban járt ünnepélyes vonulós páros, míg a passamezzo egy lassú tempójú tánc volt. Magyarországon is népszerűek lehettek ezek a táncok. Feljegyzés szól arról, hogy Mátyás királlyá választásakor a népe táncra perdült. Magyarországon járt olasz táncok voltak a sövénytánc néven járt füzértánc, a tüzes német tánc, az álarcos tánc, a facipőben járt botos tánc, az egyszerű körtánc, a forgó páros tánc, a harci tánc, a hajdútánc és a kardtánc, ez utóbbiak népi társastáncok lehettek. A parasztság inkább a hagyományos tánckultúra hordozójává vált, a nemesség pedig folyamatosan az új európai táncdivatnak hódolt. Galeotto Marzio, Mátyás király itáliai könyvtárosa elcsodálkozott azon, hogy a főnemesek és az egyszerű emberek egyformán megértik a muzsikusok énekét, akik a hősök tetteit magyar anyanyelvükön a királyi asztalnál lantkísérettel énekelték meg. Ám igen valószínű, hogy az előkelők és közemberek táncai különböztek, különösen Beatrix Budára kerülése hozhatott a szórakozás terén is nagy változásokat. Mátyás életvidám, igazi reneszánsz uralkodó volt, így biztosan szeretett táncolni. A krónikák beszámolnak róla: a temperamentumos ifjú királyné, Beatrix lakodalmukon egy óra hosszat járta a mámoros tömeg előtt a sebes olasz táncot. A magyar király a pompával is kitűnni igyekezett (Bonfini). Kiváló ízlése mind ruházatában, mind az ünnepségek és felvonulások nagyszerű rendezésében megmutatkozott. Sok leírás maradt fenn Mátyás ünnepségeiről, mely azt bizonyítja, hogy ezek igazán élmény számba mentek. Koronázása, a boroszlói, olmützi királytalálkozók, bécsi bevonulása és természetesen az esküvője Beatrix szel mind mind jó alkalom volt gazdagságának és pompaszeretetének megmutatására. Ha csak a ruházatát nézzük, már elképesztő Mátyás gondossága, ahogy megjelenésével hatott környezetére. Amikor például menyasszonyát, Beatrixet Székesfehérvárra kísérte, gyöngyhímzéses ruhát viselt, budai bevonulásakor veres színű rövid

8 8 ruhában lépegetett fehér lován, esküvői ebédjén sárga atlaszban ült. Az 1485 ös bécsi bevonulása is látványos jelenetekkel volt tele: a díszes főpapi bandériumok után megjelent az ország zászlaja, a Király úr aranytól és ezüsttől ragyogó címerei, végezetül felséges Király Urunk, körülvéve országnagyjainak ékes kíséretétől. A jelenlévők elragadtatása csak fokozódott, amikor a menetet lezáró 24 teve megérkezett, majd végül a kiéheztetett városnak szánt 1000 ökör is felvonult. Mátyást Európa szerte a reprezentáció nagymestereként ismerték. A királyi lakomák szintén kellemesen teltek. Bonfini leírása szerint Beatrix érkezése előtt nagyon családias volt a magyar király és előkelőinak viszonya az étkezések során: Az is szokás, nem úgy, mint nálunk, mindenki külön tálból eszik, hanem valamennyien egy tálból kapnak, és senki nem használ villát, amikor falatot felemeli, vagy a húsba harap. Mindenki előtt van valami kenyérféle. A közös tálból kiveszi, ami tetszik és falatokra vágva ujjaival emeli szájába a lecsöpögő sáfrányos lé néha az egész embert bemocskolja. Beatrix barbárnak gondolta a magyarokat, ezt látva, és mivel Mátyás hallgatott szavára, néhány év alatt igencsak átalakult a királyi udvar étkezési rendje. A villa használatát például Beatrix honosította meg a király környezetében. Beatrix hatására szinte az udvari élet minden területét újraszabályozták. Mint Bonfíni írja: a szűkös, alacsony épületekben nagyszerű ebédlőpalotákat, finom étkezőszobákat, aranyos hálókamrákat építtetett. Óva intette a királyt a néppel való bizalmaskodástól. Sok ajtónállót alkalmazott, meggátolta a könnyű bejutást. A királyi fölséget arra vezette, hogy méltóságára sokkal rátartóbb legyen A szittyákat beavatta az olasz szokásokba, olasz ételekkel élt Itáliából még konyha és gyümölcskertészeket, képzett gazdákat is hívott, akik itáliai, szicíliai és francia módon készítették a sajtot. Ezekhez bohócok és színészek járultak, különösen a királyné kedvelte őket. Beatrix királyné befolyása jól lemérhető, ha megnézzük, hogyan számolt be egy későbbi udvari lakomáról Bartholomaeus Anglicus: Az ebédeken és vendégeskedésekben az evés ivásnak a kialakult szabályok között kell végbemennie. Először is felállítják a teremben az ülőhelyeket, székeket, majd pedig egybehívják a vendégeket, közben asztalokat és tálalókat helyeznek el, amiket feldíszítenek. A vendégeket a ház urával együtt a főasztalhoz ültetik. Mindaddig senki sem foglal helyet, amíg a vendégek kezet nem mostak. Az úrnő és leányai, valamint a szolgák is leülnek, ki ki rangja szerint. Először késeket, borosedényeket, sótartókat raknak az asztalra, majd kenyeret és kelyheket. Ezután következnek a különféle fogások. A háznép, a szolgák szorgosan ellátnak mindenkit, egymást kölcsönösen kínálva vidámat beszélgetnek. Hegedűk és hárfák szórakoztatják a vendégeket. Közben újabb ételeket szolgálnak fel, és ismét hoznak bort. A felhordott ételeket maguk között szétosztják. Ezután körülkínálják a gyümölcsöt és a fűszereket is. Amikor vége az étkezésnek, elhordják az edényeket és a maradékokat, és elviszik az asztalt középről. Ezután ismét megmossák és megtörlik a kezüket. Majd hálát adnak az Úrnak, és köszönetet mondanak a házigazdának. Ezután, újra meg újra megtöltik

9 9 a kelyheket, hogy megvidámodjék mindenkinek a szíve.. A sok kiváló étel és bor mellett természetesen zenészek, énekesek, bohócok és más mulattatók szórakoztatták a királyt és vendégeit. Mátyás jó társat talált magának a célja megvalósításához, hogy Pannónia második Itália legyen. Beatrix nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Mátyás reneszánsz udvara felvegye a versenyt az itáliai fejedelmi udvarokkal. Építkezések Mátyás király nagyon érdeklődött az építészet iránt is. A hatalmas építkezések az ország gazdagságát, és a király hatalmát is jelképezték. Az olasz reneszánsz fejedelmekhez hasonlóan azt vallotta, hogy az építészet növeli dicsőségét, hírnevét halhatatlanná teszi. Sohasem szűnt meg építni írta róla Bonfíni. Több kortársa megemlíti, hogy nemcsak gyönyörködött az épületekben, de tájékozott volt építészeti kérdésekben is, úgyhogy előfordult, hogy vitába szállt képzett építészekkel. A legnagyobb építkezései Budán és Visegrádon folytak, de komoly munkák történtek a vajdahunyadi, diósgyőri, tatai, komáromi, székesfehérvári és sárosi várban is. A végvárakat modernizálta. Székesfehérváron az ősi bazilikát új szentéllyel bővítette. Óbudán a pálosoknak, Vajdahunyadon és Kolozsváron a ferenceseknek emelt templomot. Mátyás építőtevékenységében egészen új ágat képviselnek az erősen modern szellemű, kulturális építkezései, az egyetemek. Pozsonyban, 1465 ben, Heltai Gáspár szerint Budán is (1475 körül?) alapított effajta oktatási intézményeket. A magyar uralkodó szerette a nagy méreteket, az épületcsoportok arányos elrendezését, a palotákból vagy kertből nyíló szép kilátást. A reneszánsz jellegzetes elemei sorra megjelennek a Mátyás kori épületeken: a falakat megbontó loggiák, az udvarok árkádsorai, a színes padló és kályhacsempék és a tágas kertek. Nagy kiterjedésű kerteket létesített Budán, Pesten, Visegrádon. E kertekben Mátyás szívesen időzött.

10 10 A legnagyobb építkezések Budán folytak 1479 től. Mátyás három épülettel egészítette ki a budai várat, két új palotarésszel és egy függőkerttel. A budai palota nyomán alakult ki a magyar reneszánsz homlokzattípus, mely csupán a gótikus ablakokat cserélte fel egyszerűen reneszánsz ablakkeretekkel, a falfelületet azonban érintetlenül hagyta, falpillér tagolást nem alkalmazott. A várhoz csatlakozó kert és annak épületei is reneszánsz szokások szerint épültek. A reneszánsz kertművészet újításai és ismétlődő elemei is megtalálhatók voltak Budán, mint a különféle formákra nyírott bokrok, ültetett fákból kialakított labirintus, kavicsos utak, tornyos pavilonok, különleges fákkal beültetett ligetek, halastavak, és nem hiányoztak az illatos virágok. A reneszánsz építészet meghonosodását segítette, hogy akkoriban sok itáliai építőmester dolgozott Magyarországon. Mátyás építkezéseinek irányítója a firenzei Chimenti Camicia volt, de híres mesterként több évig dolgozott a magyar királynak Giovanni Dalmata is. Mátyás palotái a firenzei reneszánsz hagyományait követték. A mecénás király Mátyás, mint igazi reneszánsz uralkodó, rengeteg tudóssal és művésszel vette körül magát. Beatrix közreműködésével, jutalommal kecsegetett ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is Mindezeket Mátyás csodásan szerette, istápolta.. Évekig élt Budán Antonio Bonfini és Pietro Ransano, akik humanista szellemben írták meg a magyarok történetét. Érkeztek csillagászok is az udvarba, közülük kiemelkednek Johannes Regiomontanus, Martinus Ilkus és Johannes von Glogaut. A zenét szintén magas szinten művelték Mátyás

11 11 udvarában. A gótikus és burgundi kora reneszánsz muzsikát tolmácsolták Mátyás kiváló énekesei. A király szívesen gyűjtött maga köré orvosokat is. Uralkodása több mint tíz ferrarai orvosok fordult meg udvarában. A tehetségesnek ítélt magyarok is támogatásra számíthattak a humanista uralkodónál. Báthori Miklós váci püspököt állítólag azért nevezték ki az udvarban, mert állandóan könyvet láttak nála. Európa hírű első nagy költőnk, Janus Pannonius verseit, halála után Mátyás gyűjtette össze, és adatta ki. Tudósait és művészeit Mátyás bőkezűen támogatta. Regiomontanus például 200 arany évdíjat kapott. Hiába költött rá sokat, nem volt sikeres a Mátyás által kezdeményezett Pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana működése. Mátyás korában Budán működött az első hazai könyvnyomda, Hess András irányításával, mely 1473 ban jelentette meg a Budai Krónikát. Mátyásnak gondja volt rá, hogy mecénási tevékenysége az ország javát is szolgálja. Budán szobrász, kőfaragó, és bronzöntő műhelyeket alapított. A majolikagyártó fazekasműhelyből híres kályha és padlócsempék kerültek ki. A budai királyi műhelyek később az egész országban elterjesztették az új művészetet. Becslések szerint az 1480 as években Mátyás bevételeinek közel tíz százalékát, évi ezer forintot költött a kultúra támogatására. A király bőkezűsége az előkelők körében mintává vált. Mátyás példáját követve a főurak építkezni kezdtek, könyveket gyűjtöttek, a reneszánsz és humanizmus pártfogóivá váltak.

12 12 A felhasznált szakirodalom E.Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., Officina Nova Falvy Zoltán: A magyar zene története. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó Kiss Dénes: Így élt Mátyás király. Bp., Móra Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban. Győr. Veritas Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király. Helikon Kiadó Vég Gábor: Királyi hétköznapok. Bp., Ferenczy Könyvkiadó Felhasznált Internet honlapok: erd.sulinet.hu/eletrajz.htm

13 13 Tartalomjegyzék A reneszánsz kezdetei 2. oldal A reneszánsz kialakulása Magyarországon 3. Mátyás műveltsége 4. Mátyás király könyvtára 5. Mátyás mulatságai 6. Építkezések 9. A mecénás király 10. A felhasznált szakirodalom 12.