TARTALOMJEGYZÉK old I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS HELYI SZABÁLYOK A RENDELET HATÁLYA FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉPÍTÉSÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Átírás

1 1 DUNAFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 12/2007.(V.05.) KT, a 2/2009.(II.15.) KT a 29/2009.(XII.18.) KT, a 32/2011.(XII.30.) a 14/2012.(IV.30.), a 17/2012.(V.31.), a 36/2012.(XII.28.), a 22/2013.(IX.20.), és a 10/2014.(VII.15.) önkormányzati rendelettel módosított 18/2006 (XII.05.) SZÁMÚ RENDELETE A DUNAFÖLDVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL (Egységes szerkezetben) DECEMBER

2 1 TARTALOMJEGYZÉK old I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS HELYI SZABÁLYOK A RENDELET HATÁLYA FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉPÍTÉSÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS SAJÁTOS RENDELKEZÉSEI TELEKALAKÍTÁS ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, KIALAKÍTÁSA JÁRMŰVEK ELHELYEZÉSE KÖRNYEZETALAKÍTÁS KÖZMŰTERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS TÁJ-, TERMÉSZETVÉDELEM MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK II. FEJEZET - TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TELEPÜLÉSSZERKEZET BELTERÜLETI HATÁRVONAL MEGÁLLAPÍTÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK III. FEJEZET - SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK IV. FEJEZET - VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK V. MELLÉKLETEK 1. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTHETŐSÉGI ELŐÍRÁSAI A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTHETŐSÉGI ELŐÍRÁSAI RÉGÉSZETI LELŐHELYEK MŰEMLÉKVÉDELEM HELYI VÉDELEM SAJÁTOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM POTENCIÁLIS FELSZÍNMOZGÁS VESZÉLLYEL ÉRINTETT TERÜLETEKRŐL A TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOMMAL ÉRINTETT TERÜLETEKRŐL A KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZABÁLYOZÁSI TERV

3 1 Dunaföldvár Város Képviselő-testületének a 12/2007.(V.05.) KT, a 2/2009.(II.15.), a 21/2009.(X.01.), a29/2009.(xii.18.), a 15/2010.(IX.30.), a 20/2011.(VI.30.), a 24/2011.(IX.05.),a 32/2011.(XII.30.), a 14/2012.(IV.30.), a 17/2012.(V.31.), a 36/2012.(XII.28.), a 22/2013.(IX.20.) és a 10/2014.(VII.15.) önkormányzati rendeletével módosított 18/2006 (XII.05.) számú rendelete Dunaföldvár Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről. (Egységes szerkezetben) Dunaföldvár Város Képviselő Testülete Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló Törvény 1 (továbbiakban: Étv.) 13. -a valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított Kormányrendelet 2 (továbbiakban: OTÉK) alapján a város közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására az alábbi Helyi Építési Szabályzatot (továbbiakban: HÉSZ) alkotja I. FEJEZET 2 ÁLTALÁNOS HELYI SZABÁLYOK 1. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Dunaföldvár Város közigazgatási területére, az ott lévő ingatlanok, építmények, épületek, nyo mvonalas létesítmények tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. 2. A HÉSZ hatálya alá tartozó területen belül területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a magasabb rendű jogszabályok megtartása mellett - jelen HÉSZ alább felsorolt és annak elválaszthatatlan részét jelentő 1-10.sz Mellékletei - betartásával lehet. 3. Jelen HÉSZ az 1-9.sz. Mellékleteivel és a B & H Régió Bt. (felelős tervező: B. dr. Heller Márta vezető településrendező tervező nysz: TT /2006) által készített (2006. november, jsz: V-003/12) szabályozási terve (10.sz. Melléklet) 8db belterületi és 11db külterületi tervlapjaival együtt érvényes. 4. Jelen HÉSZ Mellékletei 1. A beépítésre szánt területek telekalakítási és beépíthetőségi előírásai 2. A beépítésre nem szánt területek telekalakítási és beépíthetőségi előírásai 3. Régészeti lelőhelyek 4. Műemlékvédelem 5. Helyi védelem 6. Sajátos művi értékvédelem 7. Potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett területekről 1 Az épített körn yezet alakításáról és véd elméről szóló, többször módosított évi LXXVIII. törvén y 2 az o rszágo s településrend ezési és építési kö vetelmé n yekről szóló, többször módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 1

4 2 8. A természetvédelmi oltalommal érintett területekről 9. A közlekedési területek szabályozása 10. Szabályozási Terv FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Jelen HÉSZ alkalmazásában, a vonatkozó jogszabályok kiegészítéseként: 1. Kétlépcsős engedélyezési eljárás: az adott építési és/vagy telekalakítási engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 2. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek). 3. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek. 4. A szabályozási terven lehatárolt városszerkezeti egységek 4.1 a Városközpont területe: 4.2 A Kálvária domb területe 5. Új építési telek: a telekalakítás darabszám növekedést eredményez 6. Belső építési telek: a telektömb belsejében lévő, csak magánútról megközelíthető építési telek 7. Új telekalakítású terület: új utcanyitás, vagy legalább 4 új építési telket adó úthosszabbítás történik, ahol a tömb vagy telekcsoport beépítettsége nem éri el a - tömb vagy telekcsoport egészére vetített - 10%-ot 8. Közterület: 8.1 A beépítésre nem szánt területen belül: a) a közúti közlekedés célját szolgáló közhasználatra szánt köz és magán utak területe, valamint a b) Z övezeti jelű zöldterületek. 8.2 Beépítésre szánt területfelhasználási egységeken belül az építési telek be nem építhető közlekedési célú közhasználatra szánt telekrésze. 9. Közterület-alakítási terv tartalmazza: az utak, járdák, térburkolatok, jelen HÉSZ pontjában leírt építmények kialakítását, a megtartandó, átépítendő, terepszint alá helyezendő - közművezetékek vízszintes és magassági paramétereit, a kertészeti terv (pl. növényzet, a köztéri szobrok, térplasztika, szökőkút, utcabútorok) elemeit, a közvilágítás oszlopainak és egyéb közműberendezések helyét, a közterületet határoló térfalak (telekhatárok) kialakítandó terepcsatlakozásának szintjét. 2

5 3 10. Mezőgazdasági építmény: A mezőgazdasági termeléssel, tárolással és feldolgozással összefüggő építmények (állattartó telep, terménytároló, szárító, stb.). 11. jelentős felszínmozgás: 30m-nél hosszabb, 2m-nél szélesebb, 5m-nél vastagabb (magasság) kőzettömeg elmozdulása 12. Aktív felszínmozgás: az altalaj mozgásos jelenséget mutat. 13. Tényleges homlokzatmagasság: Az építmény - OTÉK vonatkozó Melléklete 3 szerint figyelembe veendő -kontúrvonalának bármely pontjában mért - magassági értéke, 14. Beültetési kötelezettség: Az SZT-n jelölt építési telkeken belül feltüntetett telekhatár(ok) mentén - a konkrét tevékenység kapcsán fellépő környezetterhelésre rezisztens növényfajok elemeiből minimum 5 m szélességben háromszintű növényállomány: telepítendő Háro mszintű növényállomány: három lombkorona szintű növénytársulás, mely szaktervező által készített kertészeti terv alapján alakítandó ki. 16. ( 1 1 ) Kapubejáró: a közterülettel határos kerítés és áthajtó kialakításának speciális esete, amikor az oldalhatáron álló épülethez tartozó oldalkert gépjárművel történő megközelítése (építési telekre való behajtás) céljából, az épület homlokvonalával egybeépített, megfelelő űrszelvénnyel kialakított, a zártsorú beépítés hatását keltő bejárat létesül. 17. ( 1 1 ) Hagyományos anyaghasználat: falazott épületszerkezet, közterületre néző homlokzati felületképzés vakolt, téglaburkolat, 18. ( 1 1 ) Építménymagasság ( H ): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: 18.a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, 18.b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, 18.c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, 18.d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 19. ( 1 2 ) Erdő: a vonatkozó jogszabály szerint definiált. 20. ( 1 2 ) Fásítás: a vonatkozó jogszabály szerint definiált. 3 OTÉK 1.sz. Melléklete 23.a) pontjában leírt 3

6 4 3. ( 5 ) ( 1 1 ) 5 ÉPÍTÉSÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS SAJÁTOS RENDELKEZÉSEI 1. Jelen rendelet alkalmazás során minden országos érvényű jogszabály előírása betartandó. A jogszabályok megváltozása esetén a megváltozott tartalmú jogszabály veendő figyelembe. Amennyiben jelen rendelet valamely előírása ellentétes egy később megjelenő új magasabb hatáskörű jogszabállyal, úgy a magasabb rendű jogszabály előírásait kell alkalmazni. Jelen HÉSZ-t és Mellékleteit pedig a legrövidebb időn belül a magasabb rendű jogszabállyal összhangba kell hozni. 2. Jelen HÉSZ és annak 10.sz. Mellékletét képező szabályozási terv (továbbiakban: SZT) által nem szabályozott esetekben építési tevékenység - az Étv-ben és annak végrehajtására kiadott rendeletekben valamint az egyes építményfajtákra vonatkozó hatályos jogszabályok által előírt építészeti műszaki követelmények betartásával folytatható. 3. Jelen HÉSZ előírásai kötelező érvényűek, attól eltérni módosítási eljárás keretében lehet, kivéve: a) Az SZT-ben - tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek - belterületbe vonását, b) A helyi védelem alatt álló helyi művi és természeti érték törlését, újabb védetté nyilvánítását, c) a sajátos művi értékvédelem alá tartozó érték törlését, újabb védetté nyilvánítását, d) a régészeti lelőhelyek hrsz szerinti aktualizálását, e) A sajátos jogintézmények körét 4. Jelen HÉSZ hatálybalépése előtt épült és a jelen rendelettel előírt építési övezeti, vagy övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetében jelen HÉSZ t az alábbiak szerint kell alkalmazni: 4

7 5 4.1 Jelen rendelet előírásainak megfelelően - vízszintes irányban bővíthetők abban az esetben, ha: a) A bővítés az építési helyen belül történik, b), Az építési telek beépítettsége kisebb a jelen HÉSZ által megengedettnél és a bővítés után sem haladja meg azt. 4.2 Jelen rendelet előírásainak megfelelően - függőleges irányban bővíthetők abban az esetben, ha a bővítés nem haladja meg a - jelen HÉSZ - által megengedett építménymagasságot, 5. Az SZT szerint lehatárolt építési övezetek azon építési telkei, melyek megfelelnek a jelen rendelet hatálybalépése előtt, az akkor hatályos előírásoknak, akkor is beépíthetők jelen HÉSZ által előírt építési övezeti előírások szerint, ha telekméreteik nem felelnek meg jelen rendelet által előírtaknak. 6. Lakó és településközpont vegyes területek építési övezeteiben - a kialakult beépítés fenntarthatósága érdekében - a kialakult, az OTÉK vonatkozó előírásainál kisebb oldalkerti és telepítési távolságok megtarthatók, újjáépíthetők az eredeti épületkontúrján belűl, azonos építménymagassággal a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján 7. Az Étv. ben meghatározott - az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításával és a helyi építészeti örökség védelmével összefüggő - önkormányzati feladatot az Önkormányzat a városi ennek hiányában a megyei - főépítész közreműködésével látja el. Ennek értelmében a városi főépítésszel véleményeztetni kell: a) A jelen - HÉSZ pontja szerinti - kulturális örökségvédelem fogalo mkörébe tartozó ingatlanokat érintő építési munkák terveit, b) A jelen HÉSZ pontja szerinti helyi védelem alatt álló művi értékeket érintő építési munkák terveit, c) A jelen HÉSZ pontjában leírtaknak megfelelően, a sajátos művi értékeket hordozó építményeket érintő építési munkák terveit, d) A Városközpont területén belüli, valamint e) A tájképvédelmi területen történő építési munkák terveit,, f) Az F+II szintnél magasabb vagy 400m2 bruttó szintterület és azt meghaladó meglévő és tervezett - építménnyel kapcsolatos építési munkák terveit g) az országos közutakkal határos, 1000m2-nél nagyobb ingatlant érintő építési munkák terveit, h) A beépítésre szánt különleges területfelhasználási egységbe tartozó területeket érintő építési munkák terveit, i) Az egyes építési övezetekben kivételesen engedélyezhető építmények létesíthetőségének feltételeit és azok műszaki terveit, j) A kétlépcsős telekalakítási és építési - engedélyezési terveket k) Belső építési telekkel kapcsolatos építési munkák terveit, 5

8 6 l) A jelen HÉSZ pontja szerinti - közterület alakítási terveket, valamint a közterületen elhelyezhető építmények terveit m) Jelen HÉSZ pontja szerinti Építésjogi és településrendezési kötelezettségek körében felmerülő egyedi ügyekben, n) Az SZT-n Z övezeti jelű zöldterületen belül - jelen HÉSZ pontja szerint - elhelyezendő építményeket, o) Az SZT-n Eg és Ee övezeti jelű erdőterületeken belül - jelen HÉSZ pontja szerint - elhelyezendő építményeket, p) Az építésügyi hatóság által véleményezendőnek minősített épületek és telekalakítások terveit. 8. A városi főépítésznek vizsgálnia és minősítenie kell, hogy a kialakítandó építmények: a) Hogyan illeszkednek a környezet és a kialakult beépítés adottságaihoz, valamint b) Építészeti megoldásaikkal hogyan járulnak hozzá a táj és településkép kulturált, esztétikus és attraktív alakításához 9. A városi főépítész e körben adott véleményének az engedélyezési eljárásban történő - figyelmen kívül hagyását az eljáró építésihatóságnak határozatában - indokolnia kell. 10. A városi főépítész véleménye kialakításához igénybe vehet szakértőket, állásfoglalást kérhet pl. a területi főépítésztől, Területi (kamarai) Tervtanácstól. 11. A fent leírtakon túl az alábbi terveket - véleményeztetés céljából - be kell mutatni a Dél- Dunántúli Területi Tervtanácson: a) ( 1 1 ) * b) az SZT-n, valamint jelen HÉSZ pontjában felsorolt közterület alakítási terv -eket c) a Dunapart alábbi - 13.f) pontjában leírt szakaszára készítendő kétlépcsős építési engedélyezési terveket 12. ( 5 ) * 13. ( 5 ) * 6

9 7 14. Meglévő épület rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása abban az esetben engedélyezhető, ha az új funkció az adott épületben lévő további - változatlan funkcióval működő - egységek, valamint a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá az SZT-ben lehetővé tett területfelhasználást (fejlesztést) nem akadályozza. 15. A műemléki illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak akkor adható engedély, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együtt járó sajátos feltételek nem zavarják a védett létesítmény településképi értékeinek érvényesülését. 16. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásban az alábbi estekben be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot: a) négy beépített szintnél magasabb vagy 7m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél, b) a 10 nál meredekebb, valamint a csúszás-; vagy omlásveszélyesnek ismert földrészletek beépítésének kezdeményezésekor, c) 5m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, d) 3m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás), e) SZT-n jelölt potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett telkek esetében, f) a fentieken túlmenően azon esetekben, mikor a lakosság, a tervezők vagy az Önkormányzat kedvezőtlen - az altalajjal összefüggő - jelenségeket észlel. 17. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények: a) A termőföldről szóló törvényben 4 meghatározott talaj kivételével az ásványi nyersanyag vagyon kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek eljárásaiban az illetékes bányahatóság 5 szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyszínéről elszállításra, ill. nem a kiter meléssel érintett területen deponálásra kerül,és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül. 4 A termő fö ldről szóló 1994.évi LV. Tv. 3. e) b ek. 5 Pécsi Bán yakapitán yság 7

10 8 b) A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (ho mok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni. c) Az egykori bánya-, és feltöltött területek beépítését talajmechanikai, geotechnikai szakvéleményre kell alapozni. d) A 8608, 8612, 8618 hrsz-ú terület az Országos Ásványvagyon Nyílvántartásban szereplő, megkutatott homok nyersanyag készlettel rendelkezik, ezért a tervezett ipari park ezen ingatlanjait érintő építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni az illetékes 6 szakhatóságot. 18. Az SZT-n fm- jellel jelölt potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett telkek beépíthetőségére vonatkozó előírások: Új építmény létesítése, meglévők bővítése, átalakítása esetén az építési eng. tervek földtani megalapozásaként geotechnikai, mérnökföldtani szakértő által készített - geotechnikai, mérnökgeológiai szakvéleményt kell készítni. A szakvélemény építéssel kapcsolatos feltételeit, kijelölt védőtávolságait, az építészeti tervnél figyelembe kell venni. 19. A fenti fm megnevezésű SZT-n ábrázolt határvonalat és az általa közbezárt - jelen HÉSZ 7.sz. Mellékletében felsorolt hrsz-ú területeket - jelentős felszínmozgás esetén, de legalább 5 évente geotechnikai, mérnökföldtani szakértő által készített - mérnökgeológiai szakvélemény alapján aktualizálni kell. Ezen aktualizálás keretében kell elvégezni az SZT- n Lp jelű löszmagaspart geodéziai felmérését is. 20. Bárminemű (építési engedélyhez kötött vagy nem kötött, terepszint alatti vagy feletti, földmunkával járó, meglévő építmény épületszerkezeti elemet érintő) építési tevékenység esetén - a tervezést megelőzően - tisztázandók a kialakult (szomszédos) pince és üreg viszonyok, az azokkal összefüggő élet és vagyonbiztonság kérdései, valamint a fent leírtak alapján fennálló építési engedélyezési eljárás körülményei. 21. Aktív felszínmozgásos területen építmény nem helyezhető el. 22. A 300m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatba vételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a vonatkozó törvény 7 értelmében az illetékes Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építményeknek. 23. A 15º-nál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfalpartfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni. 24. Új telekalakítású területek beépítésének feltétele, hogy a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése megoldott legyen 25. Az SZT-n lehatárolt mélyfekvésű területeken építményt elhelyezni, beleértve a térszín alattiakat is az építés feltételeit tisztázó, a talajvíz várható szintjét is figyelembe vevő talajmechanikai szakvélemény alapján lehet. 6 Magyar Geo lógiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala 7 A bán yászatról szóló évi XLVIII. Tv. 46. (1 ). bek. 8

11 9 26. Az SZT-n jelölt Ma-r-0 övezeti jelű, jelenleg mezőgazdasági felhasználású - távlatban beépítésre szánt, rekreációs célú, idegenforgalmat vonzó - terület hasznosítását megelőzően konkrét fejlesztési program alapján szabályozási terv készítendő, melynek hatálybalépéséig változtatási tilalmat kell elrendelni a fenti övezeti jelű területre. 27. ( 1 1 ) * hatályon kívül helyezve 28. Közterület alakítási terv készítendő az alábbi SZT-n lehatárolt területekre: o Béke tér, o Vak Bottyán tér o Kálvária domb o A Mélyútra és a o Rókus pincék területére 29. A Városközpont területén belül 29.1 A vonatkozó építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban 8 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: o Utcai ho mlokzaton színezés, védőrács-, légkondicionáló közműberendezések elhelyezése, o Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése o Önálló antenna elhelyezése, o Közterületek alakítása 29.2 Az építési engedélykérelmekhez - a vonatkozó jogszabályban leírtakon 9 túl - csatolni kell az alábbi munkarészeket is: o a Városi főépítész állásfoglalását, o a tervezett ingatlan legalább 2-2 szo mszédját bemutató utcaképi fotó montázst, o közterület esetében legalább két jellemző irányú - a határoló térfalakat is tartalmazó - fotómontázst 8 a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. 9 az építészeti mű szaki tervdo ku mentáció k tartalmi kö vetelmén yeiről szóló 45 /1997..(XII.29.) KTM rendelet 9

12 Az SZT-n jelölt Kálvária domb városszerkezeti egységre vonatkozó előírások 30.1 A vonatkozó építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban 10 meghatározott építési munkákon túl a fenti 29.1 pontban leírtak is engedélykötelesek Az építési engedélykérelmekhez - a vonatkozó jogszabályban leírtakon 11 túl - csatolni kell az alábbi munkarészeket is: o a Városi főépítész állásfoglalását, o a tervezett ingatlan legalább 2-2 szo mszédját bemutató utcaképi fotó montázst, o közterület esetében legalább két jellemző irányú - a határoló térfalakat is tartalmazó fotómontázst o tereprendezési tervet o melléképítmény és kiegészítő épület, kerítésépítés esetén legalább egy jellemző metszetet és alaprajzot, minden eltérő ho mlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről 31. A Dunameder korrekcióját érintő építési tevékenység (feltöltés, partmű építés, átépítés) - figyelembe véve jelen HÉSZ (10-16) pontokban leírtakat vízjogi engedély alapján folytatható. 32. A Dunameder korrekciójával összefüggő - az SZT-n jelölt feltöltendő terület - feltöltése és V(s2) övezeten belüli vízfelületek kialakítása vízrendezési tanulmányterv alapján történhet. 33. Szélerőmű park létesítése A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Kormány rendelet 12 értelmében a szélerő mű 600kW villamosteljesítménytől (védett természeti területeken 200 kw villamosteljesítménytől) előzetes (környezeti) vizsgálat köteles tevékenységnek minősül. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során dönt a környezeti hatásvizsgálat készítésének (környezetvédelmi engedély beszerzésének) szükségességéről. Szélmérő torony létesítése építési engedély köteles. A szélerőmű park létesítéséhez egyszerre az egész beruházásra - be kell szerezni: o Előzetes (környezeti) vizsgálat alapján lefolytatott eljárás határozatát, o Környezetvédelmi engedélyt (külön előírás esetén), o Építési engedélyt, o Építési használatba vételi engedélyt, o Erőmű létesítési engedélyt 34. Amennyiben az építési telk(ek)en belül közhasználatú vagy korlátozottan közhasználatú zöldfelület kerül kialakításra az építési engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti terveket is tartalmaznia kell. 10 a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet az építészeti mű szaki tervdo ku mentáció k tartalmi kö vetelmén yeiről szóló 45 /1997..(XII.29.) KTM rendelet /2005. (XII.25.) Korm. rendelet 10

13 TELEKALAKÍTÁS 1. Telket alakítani úgy lehet, hogy a telekalakítással érintett telkek a telekalakítást követően megfeleljenek vagy nem megfelelőség esetén a korábbinál jobb helyzetbe kerüljenek - jelen HÉSZ -ben, az Étv-ben és OTÉK-ban, valamint a telekalakításra 13 vonatkozó jogszabályban leírtakhoz képest. 2. Az SZT-n jelölt (TATK) területek hasznosítását megelőzően a fenti 1.pont szerinti jogszabálynak megfelelően, településtervező vezetésével - telekalakítási terv készítendő. 3. A településtervező által készítendő - telekalakítási terv keretében kiszolgáló út (közút és közhasználatra szánt magánút), valamint közkert kialakítható. 4. A közúti közlekedés célját szolgáló építési területek tervezett szélességét az SZT szerint kell kialakítani (szabályozási vonal, szabályozási szélesség). 5. Az újonnan kialakítandó nyomvonalában, területében módosuló, rekonstrukciós átépítéssel érintett közutak (magánutak) engedélyezési tervének tartalmaznia kell mindazon infrastrukturális elemeket (pl. közművek, járdaburkolatok, zöldsáv), melyek az SZT szerint lehatárolt szabályozási szélességen belül kialakítandók. 6. A fenti építési területek ütemezve is kialakíthatók, de a) Az első ütemben kialakítandó építési területet úgy kell méretezni, hogy biztosítható legyen valamennyi tervezett közműlétesítmény elhelyezése, a csapadékvíz elvezetése, a szabályos közlekedési rend kialakítása, b) A tervezett úttal határos építési telken belül az előkerti építési határvonalat az út számára véglegesen kialakítandó építési területének határvonalától, azaz a tervezett szabályozási vonaltól mérve kell meghatározni és az út területéhez tartozó telekrész nem vehető figyelembe a beépítettség számításánál. 7. Az SZT szerinti közterületek határvonalai telekalakítási eljárás keretében pontosíthatók, amennyiben: a) A tervezett utak SZT szerinti szélessége a pontosítás után is biztosítható, b) A korrekcióval az illetékes szakhatóságok is egyetértenek 5. 7 ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, KIALAKÍTÁSA 1. Az építési telken belül, az épülete(ke)t az SZT-n feltüntetett az elő-; oldal- vagy hátsókerti építési határvonal(ak) - vagy ennek hiányában az alább definiált elő-; oldal- és hátsókert által meghatározott - építési helyen belül kell elhelyezni 2. Azon építési telkek esetében, ahol feltüntetésre kerültek az elő-, oldal, vagy hátsókerti építési határvonalak, azaz ezzel meghatározásra került az építési hely lehatárolása, ott ezeket a határvonalakat kell figyelembe venni még akkor is, ha a tömb egészére, vagy az érintet utcaszakaszra vonatkozóan ettől eltérő általános előírás is szerepel /2000. (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról 11

14 12 3. Az előkert mélységét a jelen HÉSZ b) pontja szerint kell meghatározni, ha az SZT az építési telek (telek) egy részét közterületként szabályozza, de a terv szerinti közterület kialakítása (meglévő szélesítése) csak távlatban várható. 4. Az előkert mélysége: 5,0m. Az ettől eltérő értékeket az SZT jelöli az alábbiak szerint: a) Az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely jelenti, hogy a tö mb minden határoló útjára értendő a feltüntetett - EK jelű számadat, b) A tömb egy-egy határoló útjára vagy annak egy töréspontig tartó szakaszára - illesztetve, mely jelenti, hogy a tömb konkrét határoló útjára (szakaszára) értendő a feltüntetett - EK jelű számadat, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel. c) Amennyiben a tömbön belül feltüntetésre kerül az építési határvonal, az előkert kialakításánál azt kell figyelembe venni, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel. 5. A hátsókert mélysége: 6,0m. Az ettől eltérő értékeket az SZT jelöli az alábbiak szerint: a) Az eltérő értéket az SZT HK jelű számadattal jelöli az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely a tömbben lévő építési telkek mindegyikére vonatkozik, b) Amennyiben a tömbön belül feltüntetésre kerül az építési határvonal, a hátsókert kialakításánál azt kell figyelembe venni, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel. 6. A beépítetlen vagy a csak melléképület(eket) tartalmazó építési telken, az övezeti előírások szerint definiált építési helyen belül főépületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési vonal az előkert által definiált építési határvonaltól számított 5m-mély területsávba kerül. 7. az SZT-n jelölt beültetési kötelezettségű területsávban ki kell alakítani a - jelen HÉSZ pont szerint definiált - növényzetet. 8. Közterületen az OTÉK és a vonatkozó önkormányzati rendelet 14 előírásainak betartásával az alábbi építmények helyezhetők el: 8.1 Legfeljebb 16m2 alapterületű autóbusz-váró helyiség, vagy tető, 8.2 Legfeljebb 6m2 alapterületű, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli árusító pavilon. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembe vételével, valamint a közterület tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon azonos formájú, anyagú és színű pavilon helyezhető el. 8.3 Jelen HÉSZ pontja szerinti építmények az SZT szerinti Z jelű zöldterületeken, valamint a közlekedési területek zöldfelület nek jelölt részein belül, 8.4 Nyilvános WC épületek, 8.5 Telefonfülkék, 8.6 Közműépítmények (szivattyú-; trafóházak, átemelők, nyomáscsökkentők, telefon alközpontok stb). Ezek építménymagassága: max. 3,5m lehet. 14 Dunaföld vári Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2003. (XI.05) KT. sz. rendelete a közterületek haszn álatáról és a közterületek rendjéről 12

15 Köztárgyak 8.8 Terepszint alatti építmények - max. 3,5m építménymagasságú - felépítményei. 9. Terepszint alatti építmény építési helyen kívül is létesíthető, ahol a) Nem gátolják régészeti, hidrogeológiai, mérnökgeológiai vagy egyéb geotechnikai adottságok, b) Nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. 10. A terepszint alatti építmény a) Csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből, b) Terepszint fölé emelkedő alapterülete nem haladhatja meg jelen HÉSZ szerinti - építési övezetekre (övezetekre) vonatkozó - max. beépíthetőséget. 11. Az építési telkek területének az övezeti előírásokban %-ban meghatározott hányadát zöldfelületként kell kialakítani. A zöldfelület mértékének meghatározásában a tetőkertek területének, valamint a terepszint alatti építmények feletti zöldfelület területének csak 25%-a vehető számításba. 12. Az egyes terület-felhasználási egységeken belül, terepszint alatt elhelyezhetők: a) önálló pince, b) jármű-; és egyéb tároló, c) közmű becsatlakozás építménye. 13. Állattartó épület az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembe vételével létesíthető Szélerőmű park létesítésére vonatkozó előírások 14.1 Szélerőmű park kialakítására igénybe vehető terület lehatárolását az SZT ábrázolja Elhelyezés feltételei: o megfelelő (erősség, gyakoriság, magasság) szélenergía, o környezetvédelmi hatástanulmány, ami kitér az alábbiakra: - természetvédelem, - mezőgazdaság (meliorált területek, repülőgépes növényvédelem), - közúti, légi közlekedés, bekötő úthálózat, - erdészet, - építésföldtani és altalaj adottságok, - zaj, rezgésártalom - légszennyezés, meteorológia, o A megtermelt villamos energia kábelen történő fogadása a meglévő rendszerbe. 13

16 JÁRMŰVEK ELHELYEZÉSE 1. építmények rendeltetésszerű használatához igazodó, megfelelő számú gépjárműtároló- és várakozóhelyek folyamatos kialakításáról az Önkormányzat külön rendeletben gondoskodik. 2. A fenti rendelet hatályba lépéséig az építmények, önálló rendeltetési egységek - OTÉK vonatkozó előírásának megfelelő - járműtároló és várakozóhelyei hozzájuk tartozó építési telken (telken) belül alakítandók ki. 1. Általános követelmények KÖRNYEZETALAKÍTÁS 1.1 A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 16 Gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről. 1.3 A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint Az SZT-n jelölt zkv jelű kiemelten védett zajvédelmi zóna területeken telephely engedélyhez -hez kötött tevékenység számára újonnan nem alakítható ki építmény Az SZT-n jelölt zfv jelű fokozottan védett zajvédelmi zóna területeken az alábbi, telepengedély -hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények újonnan nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító, építési betontermékgyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), gépgyártás, autófényező, karosszérialakatos, autóbontó, gépjármű mosó, 3,5 t 15 A kö vetelményeket a kö rn yezetvéd elem általános szabályairól szóló évi LIII. törvén y, a vízgazdálkodásról szóló évi LVI. törvén y és a természet véd elméről szóló évi LIII. törvén y tartalmazza. 16 Az előírásokat a évi LV. törvén y 70. -a h atározza meg. 17 A körn yezeti hatásvizsgálat és az egységes körn yezethaszn álati en ged élyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormán yrendelet, vagy a telep engedély alapján gyako rolható ipari és szolgáltató tevéken ységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet h atározza meg. 18 Dunaföld vár Város Önkormán yzata Kép viselőtestületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól szóló, módosítandó 19/2001. (XI.05.) KT. számú rendelete történik. 14

17 15 össztö meg feletti közúti teherszállító gépjárművek számára építési telken belül tároló, tárolóhely, műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás, építőanyagkereskedés A zajvédelmi zónák kijelölése, valamint a lakóterületi övezetbe sorolás által érintett jelenleg meglévő üzemelő telephelyek esetén, valamint a fenti 1.5 pont szerinti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása, módosítása Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a - jelen HÉSZ pontjában leírt közművesítés feltételeinek teljesítése. 1.8 A vízfolyásba csapadékvizet bevezetni vízjogi engedély alapján lehet A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell A vizek és közcélú vizilétesítmények karbantartás esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket A "telep engedély szerinti tevéken ységek tartalmi meghatáro zását a Gazdasági Tevéken ységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (Központi Statisztikai Hivatal kiadván ya) meghatározásai tartalmazzák az azonosító számo k szerint: vegyi an yag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert b eton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cemen ttermék gyártása [26.66], kő megmun kálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapan yag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniu mgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmo zó, mártó) [28.51], gép gyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.42, 29.43, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófén yező, karosszérialakato s, autóbontó, gépjármű mosó [50.20], 3,5 t össztö meg feletti közúti teherszállító gépjárművek számára építési telken belül tároló, tárolóhely [60.24], műan yagfeldolgo zás, mű an yagdarálás, -darabolás [25.24], építőan yag-keresked és [51.53, 52.46]. 20 A telep en ged ély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevéken ységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rend elet határo zza meg. 21 A vízgazdálkodásról szó ló évi LVII. törvény, valamint a vízgazd álkodási ható sági jo gkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormán yrend elet szerint kell eljárni. 22 A vízü gyi kö vetelmén yeket a 21/2006. (I.31.) Kormán yrend elet tartalmazza. 23 A követelmén yeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormán yrendelet tartalmazza. 24 Az előíráso kat jelenleg a levegő véd elmével kapcso latosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. -a tartalmazza. 25 A levegővéd elmi övezet megh atározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. -a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni. 26 A hullad ékgazdálkodásról szóló évi X LIII. törvén y elvárásai figyelemb e vételével. 15

18 16 2. Környezetterhelési határértékek 2.1 Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaságvédelmi előírásokat, valamint határértékeket Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba történő vízbevezetés csak a hatályos28 jogszabály alapján, vízjogi létesítési engedély alapján lehet. 2.3 Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett ho mlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket Az új létesítmén y kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésén él a levegő véd elmével kap csolatosan kiadott és többször mó dosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végreh ajtására kiad ásra kerülő jogszab ályok szabályait kell alkalmazni. A légszenn yezettségi határértékeket, a helyh ez kötött légszenn yező po ntforráso k kibocsátási h atárértékeit a többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rend elet tartalmazza. Az egyes tevéken ységek és berend ezések illékon y szerves vegyület kibocsátásának korláto zásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítmén yű tüzelőb erendezések légszenn yező an yagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet ren delkezik. 28 Az élő vízb e és a közcsatorna-háló zatba bocsátott szenn yvíz vagy folyéko n y hulladék esetén a szenn yezőan yag-tartalo mra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége véd elmén ek szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Ko rmán yren delet és a vízszenn yező an yagok kibocsátásaira vo natko zó határértékekről és alkalmazásu k egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet h atározza meg. 29 Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevéken ység létesíthetésén ek, illetve üzemeltetésének zajkibo csátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításán ak az alapja. 30 Meglévő kö zleked ési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megválto zott ö vezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszon yok lén yeges és tartó s megváltozását ered mén yező felújítás, korszerű sítés esetén az érvén yesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 31 Meglévő kö zleked ési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megválto zott ö vezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszon yok lén yeges és tartó s megváltozását ered mén yező felújítás, korszerű sítés esetén az érvén yesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 32 Épületek zajtól véd endő helyiségeib en az épület rendeltetésszerű h asználatát biztosító különböző technikai berendezésektő l és az épületen belől vagy azzal szo mszédo s épületb en folytatott tevéken ységből eredő érvényesítendő zajhatárértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rend elet 4. sz. melléklete tartalmazza. 16

19 17 3. Speciális eljárási szabályok 3.1 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a mindenkor hatályos ágazati jogszabályokat Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírása szerint Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait Dunaföldvár településen állattartó létesítmények az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők. 3.9 A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és 33 A körn yezeti h atásvizsgálati és az egységes körn yezeth asználati en gedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet h atározza meg. 34 A kockázatos an yago k elhelyezése, to vább á a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésén ek engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormán yrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzéken y területen levő települések b esorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. 35 A felszíni vizek vízminő sége véd elmén ek szab ályairól szóló 220/2004. (VIII.21.) Kormán yrendelet és a vízszenn yezőan yagok kibo csátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásu k egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. 36 Erdőterületeket érintő beruházáso kra az erdő véd elméről szó ló évi LIV. törvén y és a 29/1997. (IV.30.) FM rend elet előírásai vonatko znak. 37 A telephelyen gedély alapján gyako rolható ipari és szolgáltató tevéken ységek engedélyezése a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet előrásai szerint tö rténhet. 38 Az ü zletek és keresked elmi egységek, vend églátó üzletek a lakosság jo gos érdekeit, n yu galmát sértő tevéken ysége, mű ködése a jegyző az ü zletek működ éséről és a b elkereskedelmi tevéken ység folytatásának feltételeirő l szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormán yrendelet 17. (4) bekezdése és 18. -a alapján korlátozó intézked éseket érvén yesíthet. 39 Beruházások megvaló sítása során a termő fö ldről szóló évi LV. tö rvény 70. -a előírásainak megfelelő en kell eljárni. 40 A 27/2006. (II.7.) Kormán yrendelet, valamint a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint. 41 A hulladéko k elh elyezésével, ártalmatlanításával kap csolatos tevéken ységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvén y és a 98/2001. (VI.15.) Kormán yrend elet előírásait kell figyelembe venni és b etartani, illetve a hulladékgazdálkod ási törvén y végreh ajtásár a hatályb a kerülő jo gszabályokat. A hullad ékok jegyzékét a többször módo sított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. 17

20 18 elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Ko mmunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges.43 Általános előírások KÖZMŰ TERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni. Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani. 42 Az építési és bontási hulladéko k kezelésének részletes szab ályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM- KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza. 43 Az előírásokat az évi LV. törvén y 66. -a, a szenn yvizek és szenn yvíziszapo k mező gazd asági felh asználásán ak és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3) Korm. rendelet, illetve a biohulladék kezeléséről és a ko mpo sztálás mű szaki kö vetelmén yeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet tartalmazza. 18

21 19 A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Beépítésre nem szánt területeken, külterületen a közműlétesítmények elhelyezésére elsődlegesen a meglevő utak, közműnyomvonalak területét, helyfoglalását kell igénybe venni, ettől eltérni csak indokolt esetben, az érintett terület tulajdonosával, kezelőjével történt egyeztetés alapján lehet. A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni. A településen építés, vagy használati lehetséges, ha: mód megváltoztatásának engedélyezése akkor a központi belterületen, a beépített, illetve beépítésre szánt területeken biztosított a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz és a földgáz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek; a külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részén az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek. Vízellátás - tűzvédelem A kutak (ter málvíz kút is), egyéb vízkivételek védelmére kijelölt hidrogeológiai védőterületeken belül építéshatósági engedélyezés és a területhasználat a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet. Amíg a kutak elérési idő alapján történő hidrogeológiai védőterületének kijelölése, jóváhagyása, bejegyzése nem történik meg, addig a mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört kell belső védőterületként kezelni, amelyre a rendeletben előírt korlátozásokat figyelembe kell venni. Beépítésre szánt területen új fejlesztési területen, új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet. Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező. A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 26/2005. (V. 28.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély kiadása csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával adható. Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni, azbesztcement anyagú cső nem fektethető. 19