Hallgatói segédanyag a SZOCIOLÓGIA tanulmányozásához MŰSZAKI MENEDZSER SZAK BSC TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

Átírás

1 Hallgatói segédanyag a SZOCIOLÓGIA tanulmányozásához MŰSZAKI MENEDZSER SZAK BSC TÁVOKTATÁSI TAGOZAT I. Félévi követelmények II. Útmutató a tananyag feldolgozásához III. Ellenőrző kérdések Budapesti Műszaki Főiskola Gazdaság-és Társadalomtudományi Intézet 2009/2010

2 Félévi követelmények Tantárgy: Szociológia Szak: Műszaki menedzser szak, I. évfolyam Tagozat: távoktatás BSC Konzultációs órák száma: 4 óra A konzultáció célja: A tantárgy kiemelkedően fontos, nehezebben érthető, vagy aktuális problémáinak megbeszélése, válasz a hallgató kérdéseire, a vizsgára való felkészülés segítése A tantárgy vizsgakövetelménye: kollokvium (írásbeli) A vizsga anyaga a megadott kötelező irodalom, és az útmutatóban megtalálható ellenőrző kérdésekre épül. (Lehetséges természetesen más tankönyv, vagy jegyzet használata is, amennyiben az útmutatóban és az ellenőrző kérdésekben foglalt tematikát tartalmazza!) A vizsga időtartama 60 perc, a feladatlap 5 kérdést tartalmaz, esszé jelleggel Házi feladat beküldésével 10 pont szerezhető. A felsoroltakból válasszon ki két kérdést és írja le lehetőleg számítógépen, a két választ összesen kb. 5 oldal terjedelemben Legkésőbb a második konzultációig érkezzen be, egyébként nem vehető figyelembe. Felhívjuk a Tisztelt Hallgatók figyelmét arra, hogy a házi feladat ne legyen puszta másolás, vagy letöltés az Internetről. Törekedjenek önálló megfogalmazásra, saját vélemény kifejtésére, igényes irodalom feldolgozására a maximális pontszám érdekében. Ha értékes dolgozatot adnak be, további 5 bonusz pontot szerezhetnek. A szó szerint azonos szövegek automatikusan kiesnek, értékük 0. /Sajnos előfordul, mivel a T. Hallgatók úgy vélik az oktató nem olvassa el a házi feladatot/. 1. A két világháború közötti magyar társadalom szerkezete, a népi írók, szociográfusok vitája az urbánus irányzattal. A későbbi nagy társadalmi átalakulások /1945, 1989/ során hogyan jelentek meg ezek az eltérő társadalomfejlődési javaslatok?lehet-e minta a későbbi korszakokban? /Szociográfia, népi írók/. 2. A szociológiai gondolkodás fejlődésének valamelyik fontos irányzatát, személyiségét kiválasztva /Durkheim, Marx és Engels, Max Weber//vázolja fel van-e mai napig érvényes alkalmazható módszere, vagy tanulsága műveiknek! /Csak egy szerző!/ 3. Az oktatási rendszer átalakítása a rendszerváltozás után, és a mobilitási esélyek alakulása. 4. Európa unió bővítése után nemzeti-nemzetiségi feszültségek tapasztalhatók néhány szomszédos volt szocialista ország között. Mi lehet ennek a társadalmi-történeti magyarázata? Tehát összesen két kérdés kidolgozásával szerezhet pontot, amely a vizsgajegybe beszámításra kerül. A vizsgán szerezhető érdemjegyek: 0-25 pont elégtelen pont elégséges pont közepes pont jó 45 pont felett jeles Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Második javított és bővített kiadás, szerk: Spéder Zsolt és 12. fejezet (Osiris Tankönyvek. Osiris Kiadó. Budapest, 2006.) ISBN X Budapest, Gazdaság-és Társadalomtudományi Intézet

3 II. Útmutató a tananyag feldolgozásához Tisztelt Hallgatók! Ebben a félévben a szociológia tanulmányozása kerül sorra. A változó igényekhez alkalmazkodni képes szakemberek részére a műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretek mellett a társadalmi környezet, a társadalom valóságos viszonyainak megismerése is elengedhetetlen. A XVIII.-XIX. század lehetővé tette, hogy a társadalomban tömegesen előforduló jelenségek, látszólag egyéni problémák /szegénység, munkanélküliség, devianciák/ adatokon keresztül vizsgálhatók, elemezhetők legyenek. A szociológia a társadalmi tények, adatok -például demográfia, statisztika alapján- a társadalom objektív, a természettudományos, vagy ahhoz közeli módszerekkel való vizsgálatának tudománya. Ehhez a jelenlegi könyvpiaci kínálatból Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (OSIRIS Kiadó, Budapest. 2002) című tankönyvének a 2006-ban javított, bővített második kiadását javasoljunk a vizsgára kötelező olvasmányként, mivel nem találtunk megfelelőbbet, kevésbé terjedelmes, vagy könnyebben forgatható, tanulható jegyzetet. Ezt a tankönyvet a neves szociológus egyetemi oktatáshoz készítette, egy korábbi (1990) jegyzetét jelentősen kibővítve, a szociológiai gondolkodás története, a szociológia vizsgálati módszerei mellett. Nemcsak a társadalmi struktúra, rétegződés, mobilitás, migráció, demográfiai kérdések, devianciák stb. található meg a kötetben, hanem a rendszerváltás utáni magyar társadalom szinte naprakészen feltárt és elemzett adatai, vagy jelenségei is Az l997-ig elkészült alapműhöz a kiváló egyetemi tanár halála után a szerkesztő, Spéder Zsolt az azóta bekövetkezett hazai és nemzetközi trendekből kiegészítéseket csatolt szerzőtársaival. A szerzők: Kapitány Balázs, Lengyel György, Szántó Zoltán, és Tóth István György. A szociológia történeti és módszertani fejezetei nem változtak, azonban a társadalom szerkezetére, változásokra, átalakulásra vonatkozó fejezetek után új záró fejezetrész került, amely az 1990 utáni tendenciákat foglalja össze. A záró részek címe: Változások az ezredfordulón A rendszerváltás utáni változások, annak eredményei: kicserélődött-e az elit, egyáltalán kik az új elit tagjai, kik a gazdagok, lehet-e menedzserek forradalmáról beszélni megannyi

4 izgalmas kérdés, amelyre nem leegyszerűsített, vagy indulati választ kap az érdeklődő olvasó. Mint ahogy a faj, rassz, etnikai csoportok, nemzet, nemzettudat problémakörtől a vallás kérdésén át a modernizáció értelmezéséig tudományosan megalapozott tényeket foglalnak össze a kötet fejezetei. Helyet kapnak a kötetben a család, házasság, gyermekvállalás, betegség- és halálozás kérdései, valamint sajátos demográfiai csoportok problémái. Az oktatás mellett a vallás, az életmód, életstílus, kultúra, értékek és normák kérdései, valamint a politikai szociológia, gazdaságszociológia tudományterületének rövid összefoglalása is olvasható a kötetben. Ki kell emelni a módszer következetességét, logikáját: minden egyes fejezet felépítése azonos: a fejezet témájának alapfogalmai, kutatási módszerei, a rá vonatkozó elméletek, nemzetközi tendenciák, magyarországi helyzet, társadalompolitika, végül a fejezeteket javasolt vitakérdések, összefoglalás, és ajánlott irodalomjegyzék zárja. El kell ismerni, hogy ilyen átfogó jellegű, nagyigényű szociológia tankönyv ajánlásakor nehéz eldönteni: melyik anyagrész az, ami a főiskolai oktatásban, távoktatási tagozaton ajánlható, az érdeklődést felkeltő, hasznosítható, és a vizsgán is elvárható. Véleményünk szerint a kötetből csak bizonyos, a szociológia hagyományosan törzsanyagának tekinthető fejezetei adhatók meg a vizsgára kötelező tananyagként, az ellenőrző kérdések is ezekre a fejezetekre vonatkoznak. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy természetesen más szociológia jegyzetből, vagy tankönyvből is fel lehet készülni a megadott ellenőrző kérdésekre. Ismert például Giddens: Szociológiája /1995/, de a felépítése más, a társadalom mikrojelenségei felől jut el a strukturális tényezőkig. A tankönyvvel kapcsolatos bevezetés után a következő módon javasoljuk a tananyag feldolgozását: 1. fejezet. A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY ( old.) kötelező (A szociológia helye a társadalomtudományok rendszerében, történelmi előfeltételei, módszerei, normatív és objektív jellege) 2. fejezet. A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE ( old.) kötelező A fejezet szól a társadalomtudományi előfutárokról (Platón, Arisztotelész, Hobbes, Locke, Rousseau, Montesquieu), a XVIII-XIX század során a szociológia önállósulásáról (pozitivizmus, biologizmus), Marx és Engels formációelméletéről, a kapitalista rendszer osztályszerkezetéről, a társadalmi lét konfliktusos természetéről, a szocialista/kommunista társadalom hipotéziséről. Más, pszichológiai alapú Durkheim klasszikussá vált öngyilkosság kutatása. Max Weber munkássága: a modern racionalitás, a bürokrácia, a vallásszociológia területén a megértő szociológia irányzata. Követi Pareto elitelmélete, Simmel, Tönnies, Veblen, majd a második világháború utáni irányzatok: strukturalizmus, funkcionalizmus: Parsons, Mills amerikai szociológus híres tanulmánya az uralkodó elitről, és a Frankfurti Iskola (a tekintélyelvű személyiségről, az F skála, Az egydimenziós ember ). Raymond Aron, Dahrendorf, Giddens, és Bourdieu (kulturális és kapcsolati tőke) ismertetése után a 80-as 90-es évek új irányzata, a nagy elméleti kérdések helyett a mikrovilágra vonatkozó vizsgálatokkal zárul a nemzetközi rész.

5 A magyar szociológia, szociográfia története során (Huszadik Század, Társadalomtudományi Társaság, majd a falukutatók: Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Németh László) a szociológusok megállapításai, javaslatai gyakran kerültek ellentétbe az éppen fennálló hatalommal, így több alkalommal is sor került a szociológia, mint tudomány felszámolására. A 60-as, 70-es években újraindult a szociológia fejlődése, fontos követelmény lett a szakszerűség, empirikus adatgyűjtés (időmérleg, életmód, oktatás-és egészségszociológiai vizsgálatok). Konrád György és Szelényi Iván következtetéseiből ismét politikai vihar kerekedett. Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás is vizsgálatai arra mutattak, hogy a magyar társadalom fejlődése nem a deklarált egyenlőség irányába halad. A rendszerváltással új szakasz kezdődött a magyar szociológia történetébe 3. fejezet A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA ( old.) ajánlott 4. fejezet EGYENLŐTLENSÉG, SZEGÉNYSÉG ( old.) kötelező A fejezet a szegénység fogalmát az egyenlőség-egyenlőtlenség- igazságosság dimenziójában vizsgálja, mérését, a létminimum meghatározását, és az egyenlőtlenség és szegénység okait, a magyar közelmúlt társadalompolitikáját, és nagyon tanulságosan az, ahogy a jóléti rendszer, jóléti állam fogalmát tárgyalja, kiegészítve a legújabb tendenciákkal. 5. fejezet TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS ( old.) kötelező A jegyzet talán legfontosabb fejezete a szociológia középponti kérdésével foglalkozik. Az emberi társadalmak strukturáltak, az egyes egyének pozíciója többé- kevésbé meghatározott, és nem egyenlő. Egyeseknek sok hatalma és kedvező anyagi helyzete van, mások alárendeltek és szegények, és ezeket a pozíciókat többnyire átörökítik a gyermekeikre is. Társadalmi rétegződés osztály, réteg és státusz fogalma. Rétegződésvizsgálatok, survey módszer. Minek alapján definiálható a szerkezet? Gazdaság, hatalom, presztízs. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke. Társadalmi kategóriák. Elhalnak-e az osztályok? A magyar társadalom a két világháború között. Nagyon fontos a későbbiek, akár az értelmiségi-, vagy politikai elitcsoportok konfliktusainak megértéséhez. /Népies-urbánus ellentét/. A pártállami modell (két osztály, egy réteg) és Hegedűs András, Kemény István rétegvizsgálatai, Ferge Zsuzsa, Kolosi Tamás vizsgálatai. (Háztartás, fogyasztás, életkörülmények, életmód: státuszcsoportok). Jövedelem és életkörülmények különbségének növekedése a rendszerváltás óta. (TÁRKI, BKE, KSH adatai bevallott jövedelmi kategóriák alapján.) Életkor, végzettség és munkaerőpiaci pozíció 1990 után. 6. fejezet VÁROS ÉS FALU ( old.) ajánlott 7. fejezet MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS ( old.) kötelező A szociológiai kutatások kitüntetett érdeklődéssel vizsgált területe a társadalmi mobilitás nemzedéken belül, vagy nemzedékek között. Ugyanis meghatározza a társadalom nyitott, vagy zárt jellegét, azt hogy az egyén kitörhet-e abból a pozícióból, amibe beleszületett, vagy utódainak van-e lehetősége feljebb lépni a társadalmi hierarchiában. Más kategória a migráció, vándorlás, vagy lakóhely változtatás. Strukturális és cirkuláris mobilitás. Az amerikai álom. Mobilitási esélyek, meritokrácia. A magyar helyzet, nemzedékek közötti, és nemzedéken belüli mobilitás. Kicserélődött-e az elit? Fokozott mobilitás a rendszerváltás után

6 8. fejezet NÉPESSÉG, NÉPESEDÉS, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ( old.) ajánlott 9. fejezet KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK, IDŐSEK, FIATALOK, GYERMEKEK ( old.) benne. a nyugdíjrendszer problémái, /ajánlott A nők munkaerőpiaci helyzete 10. fejezet FAJ, NEMZET, ETNIKAI CSOPORT, KISEBBSÉGEK ( old.) kötelező A fejezet azért fontos, mert a nemzet, nemzeti kisebbségek kérdése korábban a marxista szociológiában elhanyagolt terület volt, feltételezve, hogy a nemzeti fejlődést a történelem már meghaladta, küszöbön áll a nemzetek közeledése, és összeolvadása az érdek-azonosság alapján. Hogy ez korántsem így alakult, tapasztalhattuk, sőt, azt is, hogy a nemzettudat, nemzeti érzés a korábbi elhallgatás, vagy elhallgattatás miatt felszínre tör, és az integrációs folyamatokkal szemben olykor akár szélsőséges, vagy előítéletes formában is nyilvánul meg. A fejezet tartalmazza a legfontosabb alapfogalmakat. Faj, rassz, nemzet, nemzeti-, vallási kisebbség. Rasszizmus, etnocentrikus gondolkodás, nacionalizmus. A tekintélyelvű személyiségre vonatkozó vizsgálatok: előítélet és sztereotípia. A nemzettudat Magyarországon. Nyugat-Európa: konfliktusok a bevándorlókkal. Hazai helyzet: hullámzó idegenellenesség. 11. fejezet CSALÁD ( old.) ajánlott 12. fejezet OKTATÁS ( old.) kötelező A modern társadalom egyik legfontosabb alrendszere az iskolarendszer. Az emberi beruházástól függ a fejlődés. Ezért rendkívül fontosak a beiskolázási arányszámok és a végzettségi arányszámok. A kulturális tőke fogalma. Nyelvi készségek és intelligencia összefüggése. A meritokrácia vagy esélyegyenlőség? Iskolázottság és társadalmi helyzet összefüggése. A társadalompolitika feladatai Magyarországon. Új szelekciós mechanizmusok. Mit hozott az oktatás expanziója a 90-es évektől? 13. fejezet GAZDASÁG ( old.) ajánlott 14. fejezet ÁLLAM, KORMÁNYZAT, POLITIKA ( old.) ajánlott 15. fejezet ÉLETMÓD ( old.) ajánlott l6. fejezet KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, SZOCIALIZÁCIÓ ( old.) választható Kultúra, szubkultúra, értékek, normák. Attitűdök. Az élet minőségének vizsgálata. Értékrendek./Hankiss Elemér vizsgálata/. 17. fejezet DEVIÁNS VISELKEDÉS ( old.) ajánlott l8. fejezet VALLÁS ( old.) ajánlott 19. fejezet TÁRSADALMI VÁLTOZÁS ( old.) választható Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés, jólét. Centrum és periféria, ipari társadalom, információs társadalom és a vonatkozó elméletek. Modernizáció és globalizáció.

7 Tisztelt Hallgatók! Javasoljuk, hogy a tanulás megkezdése előtt ismerkedjenek meg a tartalomjegyzékkel, tanulmányozzák gondosan a felépítését. Ha a szerkezet logikáját látják, mérlegelik a kimaradó fejezeteket, már nem érezhetik olyan terjedelmesnek, nehéznek a kötetet. A feldolgozás sorrendje szempontjából célszerű először a bevezető, és a szociológiai gondolkodás kialakulásának történeti fejezeteit átolvasni, és a nem kötelező módszertani fejezetet átlapozni, azután a tételekhez kapcsolódva feldolgozni. Másodszor a társadalmi szerkezetet tárgyaló fejezeteket: tehát az egyenlőség- és egyenlőtlenség, társadalmi rétegződés fejezeteket Végül pedig harmadszorra a mobilitás, migráció. valamint a faj-nemzet-etnikum és az oktatásra vonatkozó fejezeteket. Ezen a módon egyrészt történeti, másrészt logikai sorrendben áttekinthető és könnyebben tanulható lesz a tananyag. Érdemes egy kicsit elgondolkodni a fejezetek végén található javasolt vitakérdéseken, hogy mit is gondolunk ezekről a problémákról. A választható fejezeteket elolvasásra, vagy házi feladathoz ajánlottak. III. Ellenőrző kérdések 1. A szociológia tárgya, módszerei. A szociológiai gondolkodás kialakulása. A pozitivizmus. 2. A modern szociológia pszichológiai irányzata: Durkheim öngyilkosság tanulmánya. Módszer és következtetések. A társadalmi szolidaritás fontossága 3. Marx és Engels társadalmi nézetei, osztálykategóriái, konfliktusszemlélete. 4. Max Weber megértő szociológiája, társadalmi ideáltipusok, vallásszociológiája. 5. Elitelméletek, strukturalista -és funkcionalista iskola. Mikroszociológiai törekvések legújabb irányzatokban 6. Egyenlőség, egyenlőtlenség és igazságosság. A szegénység okai és a társadalom- politika feladatai. 7. A társadalmi struktúra, osztály, réteg. Rétegződés alapjai: gazdaság, hatalom, tulajdonviszonyok, munkajelleg. Egyenlőség, egyenlőtlenség. Státusz és presztízs. Kulturális tőke.

8 8. A magyar társadalom szerkezete a két világháború között. 9. Falukutatók, szociográfusok, népi írók elemzése, és javaslatai, merre haladjon a magyar társadalom? 10. A szocialista társadalom ideológiai modellje és a valóságos társadalmi rétegződés a 60-as, 70-es években Magyarországon. 11. A rendszerváltáshoz vezető társadalmi-gazdasági folyamatok Magyarországon. 12. A társadalmi mobilitás fogalma, nemzedéken belüli- és nemzedékek közötti mobilitás. Nyitott és zárt társadalom. 13. A magyar rendszerváltás és a mobilitási esélyek. Elitcsere l990 után. 14. A migráció fogalma, a nemzetközi migráció tendenciái. Bevándorlás és kivándorlás Magyarország területén a rendszerváltozás után. Milyen a magyar munkaerő viszonya a munkahely- és lakóhely változtatáshoz? 15. Nemzet, nemzetiség, faj, etnikai, nemzeti- és vallási kisebbség fogalma. Mi az oka lélektanilag-társadalmilag az ezen a területen található előítéletes gondolkodásnak? Mi a diszkrimináció? 16. Nacionalizmus, rasszizmus agresszív változatainak erősödése napjainkban, és az emigránsok beilleszkedésének társadalmi akadályai. 17. Az emberi erőforrás, beruházás, kulturális tőke fogalma és fontossága napjainkban. Iskolai végzettség és mobilitás. 18. Elősegíti-e a magyar oktatási rendszer a társadalmi esélyegyenlőséget? Hogyan értékelhető a 90-es évektől tapasztalható expanzió az oktatásban? A választhatóként megjelölt fejezetek nem vizsgakérdésként, hanem házi feladathoz választhatók, mivel vitatott, vagy alakulóban lévő társadalmi folyamatokkal foglalkoznak!