Az Ön szociális biztonsági jogai. Romániában

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Romániában

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 9 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 9 Finanszírozott ellátások... 9 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 9 III. fejezet: Táppénz...10 Mikor jogosult táppénzre?...10 Finanszírozott ellátások...10 A táppénz igénybevétele...11 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 Az anyasági ellátások igénybevétele...12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...13 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...13 Finanszírozott ellátások...13 A rokkantsági ellátások igénybevétele...15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...17 Az öregségi ellátások igénybevétele...18 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...20 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...22 Mikor jogosult a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...23 A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...24 IX. fejezet: Családi ellátások...25 Mikor jogosult családi ellátásokra?...25 Finanszírozott ellátások...25 A családi ellátások igénybevétele...26 X. fejezet: Munkanélküliség...27 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...27 Finanszírozott ellátások...27 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...28 XI. fejezet: Minimumjövedelem...29 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...29 Finanszírozott ellátások...29 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...29 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...30 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...30 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...31 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók Romániában a közintézmények a szociális magánintézményekkel szoros együttműködésben gondoskodnak a szociális védelemről. Az állami szociális védelmi intézmények központi és helyi közigazgatási szinten egyaránt többféle rendszert működtetnek. A központi közigazgatásban a táppénz/egészségügyi ellátás, az anyasági, rokkantsági, öregségi, túlélő hozzátartozói ellátások, továbbá a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, a családi/gyermekek után járó ellátások, valamint a munkanélküliség tekintetében a minisztériumok, állami hivatalok vagy nemzeti intézetek rendelkeznek hatáskörrel. A helyi közigazgatásban a polgármesteri hivatalok, valamint a megyei általános szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok fedezik az arra rászorulók szükségleteit, a társadalmi szolidaritás és befogadás elveivel összhangban. A legjelentősebb szociális védelemmel foglalkozó magánintézmények a nyugdíjbiztosító társaságok. Ezek új, a közelmúltban létrejött intézmények, amelyek rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjellátást biztosítanak. Ezenfelül túlnyomórészt a szociális ellátást nyújtó magánszolgáltatók felelnek a biztosítottak tartós ápolás-gondozási szükségleteinek ellátásáért is. A szociális védelem szerkezete Központi közigazgatás A Munkaügyi, Családügyi és Szociális Védelmi Minisztérium (Ministerul Muncii, Familiei si Protectiei Sociale) feladata a kormány munkaügyi, családügyi, esélyegyenlőségi és szociális védelmi politikáinak és stratégiáinak végrehajtása. Az Egészségügyi Minisztérium (Ministerul Sănătăţii) közegészségügyi szakpolitikákat, stratégiákat és cselekvési programokat dolgoz ki a kormányprogram alapján, valamint koordinálja és ellenőrzi e közegészségügyi szakpolitikák, stratégiák és programok nemzeti, regionális és helyi szinten zajló végrehajtását. Az Egészségügyi Minisztérium felel az egészségügyi ellátás reformjáért; szervezi, koordinálja és irányítja a lakosság egészségének biztosítását célzó tevékenységeket, és az egészségre káros magatartásformák megelőzésére és visszaszorítására törekszik. A honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági alkalmazottak részére szóló, munkahelyi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó, táppénzellátási, anyasági/apasági ellátási és családi ellátási rendszerek igazgatását és működtetését a szakosodott nyugdíjintézetek és az állami nyugdíjrendszer révén, illetve közvetlenül, a Honvédelmi Minisztérium (Ministerul Apararii Nationale), a Közigazgatási és Belügyminisztérium (Ministerul Administratiei si Internelor) és a Román Titkosszolgálat (Serviciul Român de Informaţii) végzi július 5

6 Az Állami Nyugdíjak Nemzeti Hivatala (Casa Nationala de Pensii Publice) önálló közintézmény, amelynek feladata az állami nyugdíjrendszer, valamint a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerének igazgatása és működtetése. A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal (Agentia Nationala pentru Ocuparea Fortei de Munca) a munkanélküli-biztosítási rendszer igazgatásért és működtetéséért felelős önálló közintézmény. A Nemzeti Egészségbiztosítási Intézet (Casa Nationala de Asigurari de Sanatate) szintén önálló közintézmény, amelynek feladata az egészségbiztosítási rendszer igazgatása és működtetése az Egészségügyi Minisztérium koordinálása mellett. Helyi közigazgatás A szociális segélyezés a polgármesteri hivatalok, valamint a megyei általános szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik. E megyei általános szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok a megyei tanácsok felügyelete alatt állnak. Magánszervezetek A Jogászok Biztosító Intézete (Casa de Asigurari a Avocatilor) egyedi, célzott és független nyugdíj- és egyéb társadalombiztosítási ellátórendszert igazgat és tart fenn a jogászok számára. A nyugdíjbiztosító társaságok (societati de pensii) a magánnyugdíj-biztosítási rendszerek (második pillér), valamint az önkéntes nyugdíjrendszerek (harmadik pillér) nyugdíjpénztárainak kezelését végzik. A szociális ellátást nyújtó magánszolgáltatók magánjellegű ellátó központok, például napközi ellátó központok, ápolási központok stb. keretein belül szerveződnek. Finanszírozás A szociális védelmet a szociális járulékokból, a helyi költségvetésekből és az állami költségvetésből finanszírozzák. A családi ellátások és a szociális segélyek finanszírozása az adókból történik. A többi ágat elsősorban járulékokból finanszírozzák az alábbiak szerint. Öregség, rokkantság és túlélő hozzátartozók Munkavállaló: Első pillér: 10,50% (beleértve a második pillérhez történő 3,5%-os hozzájárulást). A számítási alapra jövedelemforrásonként a várható bruttó átlagbér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó. Második pillér: 3,5%-os levonás az első pillérbe fizetett járulékokból. A második pillérre vonatkozó járulékkulcs évente 0,5%-kal nő, amíg eléri a 6%-ot. A számítási alapra jövedelemforrásonként a várható bruttó átlagbér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó. Munkáltató: Első pillér: A járulék mértéke a munkakörülmények függvényében változik: rendes munkakörülmények esetén 20,8%, nehéz munkakörülmények esetén 25,8% és különleges munkakörülmények esetén 30,8%. A számítási alapra a várható bruttó július 6

7 átlagbér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó, a munkavállalók számával megszorozva. Második pillér: A munkáltatót nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Önálló vállalkozó: Első pillér: 31,3% (beleértve a második pillérhez történő 3,5%-os hozzájárulást). A számítási alapra a várható bruttó átlagbér 35%-ának megfelelő alsó küszöbérték, illetve az említett bér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó. Második pillér: 3,5%-os levonás az első pillérbe fizetett járulékokból. A második pillérre vonatkozó járulékkulcs évente 0,5%-kal nő, amíg eléri a 6%-ot. A számítási alapra a várható bruttó átlagbér 35%-ának megfelelő alsó küszöbérték, illetve az említett bér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó. Betegség és anyaság Munkavállaló: A természetbeni ellátások esetében a járulék mértéke 5,5%. A pénzbeli ellátásért nem kell járulékot fizetni. A számítási alapra nem vonatkozik felső érték. Munkáltató: A természetbeni ellátások esetében a járulék mértéke 5,2%, a pénzbeli ellátások esetében pedig 0,85%. A pénzbeli ellátásokért fizetendő járulék tekintetében a számítási alapra munkavállalónként a bruttó minimálbér tizenkétszeresének megfelelő felső érték alkalmazandó. Önálló vállalkozó: A természetbeni ellátások esetében a járulék mértéke 5,5%, a pénzbeli ellátások esetében pedig 0,85%. A természetbeni ellátásokért fizetendő járulék tekintetében a számítási alapra a bruttó minimálbérnek megfelelő alsó küszöbérték alkalmazandó. A pénzbeli ellátásokért fizetendő járulék tekintetében a számítási alapra a bruttó minimálbér tizenkétszeresének megfelelő felső érték alkalmazandó. Nyugdíjasok: A természetbeni ellátások esetében a járulék mértéke 5,5%. A pénzbeli ellátásért nem kell járulékot fizetni. A természetbeni ellátásokért fizetendő járulékkal csökkentett nyugdíj összegének legalább 740 RON-nek (166 EUR) kell lennie. Munkanélküliség Munkavállaló: A járulék mértéke 0,5%. A számítási alapra jövedelemforrásonként a várható bruttó átlagbér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó. Munkáltató: A járulék mértéke 0,5%. A számítási alapra nem vonatkozik felső érték. Önálló vállalkozó: Önkéntes biztosítás. A járulék mértéke 1%. A számítási alapra a bruttó minimálbérnek megfelelő alsó küszöbérték, illetve a várható bruttó átlagbér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések Munkavállaló: A munkavállalót nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Munkáltató: július 7

8 A járulék mértéke a kockázati kategóriától függően 0,15% és 0,85% között változik. A számítási alapra nem vonatkozik felső érték. Önálló vállalkozó: Önkéntes biztosítás. A járulék mértéke 1%. A számítási alapra a várható bruttó átlagbér 35%-ának megfelelő alsó küszöbérték, illetve az említett bér ötszörösének megfelelő felső érték alkalmazandó július 8

9 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Minden Romániában lakóhellyel rendelkező személy a nemzeti egészségbiztosítási pénztár tagja, ideértve az országban állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárokat is. Az egészségügyi ellátás igénybevételéhez a biztosítottnak és az általa eltartott személyeknek az elmúlt tizenkét naptári hónapban legalább hathavi járulékot kellett fizetniük. Sürgősségi beavatkozás, gümőkór, AIDS vagy más fertőző betegségek esetén a jogosultsághoz előírt feltételek nem alkalmazandók. Egészségügyi ellátásban részesülnek továbbá az egyetemi hallgatók, a katonai szolgálatot teljesítők és a börtönbüntetésüket töltő személyek. Az ideiglenes lakóhellyel rendelkezők és a Romániában akkreditált diplomáciai személyzet tagjai önkéntes biztosítást köthetnek. Finanszírozott ellátások Az egészségbiztosítás az Egészségügyi Minisztérium által rendszeresen frissített alapcsomagba tartozó egészségügyi ellátások költségeit fedezi (a szolgáltatások listáját lásd a következő címen: Az alapcsomagba tartozó ellátások díjmentesen vehetők igénybe, a gyógyszerek (járóbeteg-ellátás), valamint a fogászati és szemészeti ellátások költségeit a beteg maga fizeti. Személyek egyes kategóriái (elsősorban a nyugdíjasok) bizonyos gyógyszereket csökkentett áron vásárolhatnak meg. Fontos! A vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálat alatt áll. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Az egészségügyi ellátást közvetlenül a helyi egészségbiztosítási pénztárak nyújtják, és ezek az általános és szakorvosi ellátást, a járóbeteg-ellátást, a kórházi ápolást, a gyógyszereket, a gyógyászati segédeszközöket, a rehabilitációt, a megelőző orvosi kezelést, az anyasági ellátást, a szállítást és egyéb szolgáltatásokat foglalják magukban. A biztosított az általános jellegű ellátásokat egy általa kötelezően választott háziorvosnál veheti igénybe. Az egyes biztosítottak önállóan, személyes kritériumok alapján döntenek az orvos személyéről (lakó- vagy munkahely közelében, kevesebb páciens, kiemelkedő szaktudás stb.). Szakorvoshoz csak sürgős esetben, a helyi ügyeleteken fordulhatnak közvetlenül. Minden egyéb sürgősségi esetben a háziorvos utalja be a beteget július 9

10 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A Romániában lakóhellyel rendelkező munkavállalók (egyéni munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók; köztisztviselők; bírák; diplomáciai és konzulátusi személyzet; a végrehajtó, jogalkotó és bírói hatóságok egyes tisztviselői; ipari szövetkezetek tagjai; munkanélküli-ellátásban részesülő személyek; önálló vállalkozók) táppénzre jogosultak. Táppénz ideiglenes keresőképtelenség esetére Ezt az ellátást a betegség miatt kieső jövedelem pótlásaként nyújtják. Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a keresőképtelenség kezdetét megelőző tizenkét naptári hónapban legalább hat hónapon át járulékot fizetett. Sürgősségi beavatkozás, valamint gümőkór, AIDS vagy más fertőző betegségek esetén a jogosultsághoz előírt feltételek nem alkalmazandók. Egyes időszakokra, például a társadalombiztosítási ellátások folyósítása idejére, valamint az egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat vagy börtönbüntetés időszakára is jóváírnak biztosítási fedezetet. Betegségmegelőzési és szakmai rehabilitációs ellátás Ilyen ellátást a más munkakörbe beosztott, ideiglenes rehabilitációban részt vevő személyek részére folyósítanak. Gyermeknevelési támogatás A biztosított megszakíthatja keresőtevékenységét és táppénzre jogosult, ha gyermeke megbetegszik (7 éves korig, illetve a gyermek fogyatékossága esetén 18 éves korig). Egészségügyi ellátások Ezt az ellátást azok vehetik igénybe, akik az elmúlt tizenkét hónapban legalább egy hónap járulékfizetést teljesítettek. A lakosok egyes kategóriáira sürgősségi beavatkozás, valamint gümőkór, AIDS vagy más fertőző betegségek esetén nem alkalmazandók a jogosultsághoz előírt feltételek. A Munkaügyi, Családügyi és Szociális Védelmi Minisztérium jelenleg végzi a táppénzfolyósítás rendszerének felülvizsgálatát. Az ideiglenes ellátásokra vagy a nyugdíjra való jogosultság feltételei szigorodni fognak. Finanszírozott ellátások Táppénz ideiglenes keresőképtelenség esetére Az ideiglenes keresőképtelenség esetén nyújtott táppénz a biztosított havi átlagkeresetének 75%-a (sürgősségi beavatkozás, gümőkór, AIDS és más fertőző betegségek esetén 100%-a). A havi átlagkereset a keresőképtelenséget megelőző hat hónapban szerzett jövedelem átlaga. A támogatásszámításhoz figyelembe vehető havi kereset felső határa a havi bruttó minimálbér tizenkétszeresével egyenlő július 10

11 A biztosított keresőképtelensége teljes idejére jogosult táppénzre, évente és betegségenként legfeljebb 183 napig, amely időszak bizonyos esetekben meghosszabbítható. Gümőkór és más meghatározott betegségek esetén a táppénzt egy évig folyósítják. Ez az időszak hat hónappal meghosszabbítható. Amennyiben a kedvezményezett az ellátásra való jogosultság időszaka alatt nem nyeri vissza egészségét, az orvos ideiglenes vagy végleges nyugdíjazást javasolhat. Bizonyos esetekben csökkentett munkaidőre is javaslatot tehet; ilyenkor a kedvezményezett arányos támogatásra jogosult. Ha rehabilitációra van szükség, a biztosított részére fürdőkúra is elrendelhető. Betegségmegelőzési és szakmai rehabilitációs ellátás Az ellátás más munkakörben való elhelyezéssel megvalósuló ideiglenes rehabilitációt, valamint a csökkent munkaórák miatti jövedelemkiesés részleges pótlására szolgáló pénzbeli ellátást tartalmaz. Az egyes ellátások értéke nem haladhatja meg a biztosított által a keresőképtelenség kezdetét megelőző hat hónapban szerzett jövedelem havi átlagának 25%-át. Az ellátásokat évente legfeljebb 90 napra folyósítják. A karanténba helyezett biztosítottak az általuk a keresőképtelenség kezdetét megelőző hat hónapban szerzett jövedelem átlagának 75%-ával megegyező ellátásban részesülnek. Gyermeknevelési támogatás A támogatás összege a biztosított által az igénylés benyújtását megelőző hat hónapban szerzett jövedelem átlagának 85%-a. Az ellátást a 7 évesnél fiatalabb gyermekek után, illetve fogyatékos gyermek esetén 18 éves korig, naptári évenként legfeljebb 45 napra folyósítják (ez az időszak bizonyos feltételekkel meghosszabbítható). A táppénz igénybevétele A munkavállalónak a keresőképtelenség kezdetét követő öt munkanapon belül értesítenie kell munkáltatóját a betegségről, és azt igazolnia kell. A munkáltató nem bírálhatja el a munkavállaló munkaképességét, kétely esetén azonban felkérhet egy egészségügyi szakembert, hogy erősítse meg a keresőképtelenség tényét. A Nemzeti Egészségbiztosítási Intézet (Casa Nationala de Asigurari de Sanatate) helyi fiókjai is kezdeményezhetik annak ellenőrzését, hogy a biztosított keresőképtelensége valóban fennáll-e, még akkor is, ha utóbbi a betegség tényét orvosi igazolással támasztja alá. A havi átlagkereset a keresőképtelenséget megelőző hat hónapban szerzett jövedelem átlaga. A támogatásszámításhoz figyelembe vehető havi kereset felső határa a havi bruttó minimálbér tizenkétszeresével egyenlő július 11

12 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Romániában a kormány biztosítja az anyának járó anyasági támogatást. Erre a támogatásra az országban lakóhellyel rendelkező román állampolgárok, valamint az állampolgárságukat elvesztett és Romániában jogszerűen lakóhellyel rendelkező külföldiek jogosultak. A szülőnek mindkét esetben együtt kell élnie azzal a gyermekkel, aki után a támogatást igénylik. Anyasági támogatás Anyasági ellátásban az a biztosított részesülhet, aki az elmúlt tizenkét hónapban legalább egyhavi járulékfizetést teljesített. A várandós munkavállaló vagy dolgozó anya saját vagy gyermeke egészségének védelme címén kockázati anyasági támogatásban részesül. Finanszírozott ellátások Anyasági támogatás A biztosított anya részére 120 naptári napra folyósítanak anyasági támogatást (63 napra a szülés előtt, illetve 63 napra a gyermek születése után) januárjától a teljes időszakra az anya előző hathavi átlagkeresetének 85%-át, de havonta legalább 600 RON (135 EUR), de legfeljebb 4000 RON (899 EUR) összeget folyósítanak. A támogatásszámításhoz figyelembe vehető havi kereset felső határa a havi bruttó minimálbér tizenkétszeresével egyenlő. A támogatást akkor is biztosítják, ha a gyermek halva születik. A folyósítás a társadalombiztosítási költségvetésből történik. Kockázati anyasági ellátás Legfeljebb 120 napra a biztosított havi átlagkeresetének 75%-át folyósítják. Az anyasági ellátások igénybevétele Az anyasági támogatást rendszeres időközönként közvetlenül a munkáltató folyósítja július 12

13 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Rokkantsági nyugdíj (első pillér) A nemzeti nyugdíjrendszerben (első pillér) korábban vagy jelenleg biztosított személyek rokkantsági nyugdíjra (pensie de invaliditate) jogosultak, ha baleset vagy betegség következtében (ideértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedést is) munkaképességük legalább a felére csökken. Jelenleg három rokkantsági kategória létezik: az 1. kategóriába tartozik, ha a biztosított munkavégzésre képtelen és folyamatos felügyeletre szorul; a 2. kategória esetén munkavégzésre képtelen, de nem szorul folyamatos felügyeletre; a 3. kategória esetén pedig a rokkant személy bár munkaképessége legalább a felére csökkent munkavégzésre továbbra is alkalmas. A jogosultsághoz előírt járulékfizetési idő attól függ, hány éves az érintett a munkaképességre vonatkozó szakorvosi határozat kiadásának időpontjában. Ezt a feltételt nem kell teljesíteni, ha a rokkantság oka munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés, skizofrénia, neoplázia vagy AIDS, vagy ha az katonai szolgálat teljesítése közben következik be. Nem előírás, hogy az érintett személynek a rokkantság bekövetkeztekor biztosítottnak kell lennie. A járulékfizetéssel nem fedezett időszakokat, például a rokkantsági nyugdíj vagy az ideiglenes keresőképtelenség esetére nyújtott támogatás folyósításának időszakát, a nappali egyetemi képzésben folytatott tanulmányokat (diplomaszerzési követelmény mellett) stb. a járulékfizetési időszak kiszámításakor figyelembe veszik. Rokkantsági nyugdíj (második pillér) A magánnyugdíjpénztárak rendszerének (második pillér) azon tagjai, akik az első pillér keretében az 1. vagy a 2. kategória szerinti rokkantsági nyugdíjban részesülhetnek, és akiknek állapota visszafordíthatatlan, átalánydíjra jogosultak. Ezek az előírások átmeneti jellegűek. A közeljövőben várható a magánnyugdíjfolyósítási rendszerek szervezéséről és működéséről szóló törvény elfogadása. Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj (első pillér) Az első pillérbe tartozó rokkantsági nyugdíj kiszámítása és folyósítása havonta, egy pontrendszer alapján történik. A nyugdíj összegét a járulékfizetés időtartama, a jövedelemszint és a rokkantsági kategória (ezek mindegyike egyénenként változik), valamint a nyugdíjpontok (valamennyi nyugdíjjogosult esetében állandó) értéke határozza meg július 13

14 A havi pontszám az érintett bruttó havi keresete és a bruttó átlagbér hányadosával egyenlő. Az éves pontszám az egy év alatt összegyűlt havi pontok összegének egy tizenketted része. A járulékfizetéssel nem fedezett időszakok tekintetében az éves pontértéket írják jóvá. Az éves pontokat ugyancsak jóváírják a rokkantsági kategóriának megfelelő potenciális járulékfizetési időszakra. A potenciális járulékfizetési időszak a teljes járulékfizetési időszak és az I. vagy II. kategóriába tartozó rokkantsági nyugdíj megítélésének időpontjáig teljesített járulékfizetési időszak közötti különbség. Ez az időszak nem haladhatja meg azt a járulékfizetési időszakot, amelyet az érintett személy az I. vagy II. kategóriába tartozó rokkantsági nyugdíj megítélésének időpontja és a rendes nyugdíjkorhatár elérése között teljesíthet. A nyugdíjpontok éves átlaga az éves pontok összegének és a teljes járulékfizetési időszaknak a hányadosa. A rokkantsági nyugdíj összegét úgy számítják ki, hogy az átlagos éves pontszámot megszorozzák a nyugdíjpontok értékével január 1-jétől a nyugdíjpontok értékét évente kiigazítják. A kiigazítás mértéke az inflációs ráta 100%-a az előző évi bruttó átlagbérben bekövetkezett reálnövekedés 50%-ával megnövelve július 1-jén a nyugdíjpontok értéke 732,80 RON (165 EUR). Az I. kategóriába tartozó rokkantnak nyilvánított személyek gondozási támogatásra is jogosultak. A gondozási támogatás a nyugdíjpontérték 80%-a. A III. kategóriába tartozó vagy vakoknak nyújtott rokkantsági ellátásban részesülő nyugdíjasok keresőtevékenységet folytathatnak. A III. kategóriába tartozó rokkantnyugdíjasok azonban csak az adott munkakörben betöltött teljes munkaidő felében foglalkoztathatók. Helyi vagy megyei tanácstagként minden rokkantság címén nyugdíjra jogosult személy folytathat keresőtevékenységet. A normál nyugdíjkorhatár elérésekor a rokkantnyugdíj automatikusan öregségi nyugdíjra változik, és a rokkantnyugdíjasnak a legkedvezőbb összeget ítélik meg. A gondozási támogatást továbbra is megkapja. Új járulékfizetési időszak teljesítésekor a rokkantnyugdíjas igényelheti a nyugdíj újraszámítását, miután öregségi nyugdíj kedvezményezettje lett. Amennyiben a rokkantnyugdíjas a túlélő hozzátartozói nyugdíj tekintetében megfelel a jogosultság feltételeinek, a számára legkedvezőbb nyugellátást választhatja. A törvényben előírt levonásokkal csökkentett rokkantsági nyugdíj jövedelemadóköteles. Rokkantsági nyugdíj (második pillér) A második pillérben számított és folyósított átalányösszeg megegyezik a tag által a nyugdíjpénztárban nyitott egyéni számlán felhalmozott nettó személyes vagyonnal július 14

15 A pénztártag garantáltan megkapja járulékbefizetéseinek az utalási és a törvényben előírt díjakkal csökkentett összegét. A rokkantsági ellátások igénybevétele Rokkantsági nyugdíj (első pillér) Az igénylőnek az illetékes megyei nyugdíjintézethez kell benyújtania rokkantsági nyugdíj iránti igénylését. A megyei nyugdíjintézetek az Állami Nyugdíjak Nemzeti Hivatalának felügyelete alatt állnak. A honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági alkalmazottak az érintett szakosodott nyugdíjintézettől igényelhetnek rokkantsági ellátást. Ezt követően az említett megyei nyugdíjintézet társadalombiztosítási szakorvosa vagy a katonai kórházakat ellátó katonaorvosi szakbizottságok felmérik és tanúsítják a rokkantsági kategóriát. A nyugdíjas egészségi állapotában bekövetkező változások, valamint annak megállapítása céljából, szükség van-e a rokkantsági kategória módosítására, egy háromévente rendszeres felülvizsgálatra kerül sor. A rokkantság jellegétől függően a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig történik ilyen ellenőrzés. Az a nyugdíjas, akinek rokkantsága visszafordíthatatlan, illetve aki legfeljebb öt éven belül eléri a rendes nyugdíjkorhatárt és teljesítette a teljes járulékfizetési időszakot, mentesül a rendszeres vizsgálatok követelménye alól. Felhívjuk figyelmét, hogy a felülvizsgálat külön is kérhető az egészségi állapot javulása vagy romlása esetén. A gondozási támogatás igénybevétele a rokkantsági nyugdíjjal megegyező módon történik. A rokkantsági nyugdíj kifizetése postai úton vagy banki átutalással történik. Rokkantsági nyugdíj (második pillér) Az átalányösszeget attól a nyugdíjbiztosító társaságtól kell igényelni, amely az igénylő egyéni számláját vezető nyugdíjpénztárt igazgatja. Az átalányösszegű kifizetés postai úton vagy banki átutalással történik július 15

16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Öregségi nyugdíjak (első pillér) A nemzeti nyugdíjrendszerben (első pillér) korábban vagy jelenleg biztosított személy öregségi nyugdíjra (pensie pentru limita de varsta) jogosult, ha egyaránt teljesíti a rendes nyugdíjkorhatárra és a minimális járulékfizetési időszakra vonatkozó feltételeket. A rendes nyugdíjkorhatárt illetően továbbra is megmarad a férfiak és nők közötti különbség: a férfiak esetében július 1-jéig érvényes 64 év, 4 hónap január 1-től 65 évre, a nők esetében a július 1-jén érvényes 59 év, 4 hónap január 1-től 63 évre emelkedik. Ugyanakkor a férfiaknak és a nőknek azonos minimális járulékfizetési időszakot kell teljesíteniük; a július 1-jén érvényes 13 év, 8 hónap helyett január 1-től 15 évet. A járulékfizetéssel nem fedezett időszakokat, például a rokkantsági nyugdíj vagy az ideiglenes keresőképtelenség esetére nyújtott támogatás folyósításának időszakát, a nappali egyetemi képzésben folytatott tanulmányokat (diplomaszerzési követelmény mellett) stb. a járulékfizetési időszak kiszámításakor figyelembe veszik. Az érintett teljes öregségi nyugdíjra (pensie pentru limita de varsta cu stagiu complet de cotizare) jogosult, ha egyaránt teljesíti a rendes nyugdíjkorhatárra és a teljes járulékfizetési időszakra vonatkozó feltételeket. A férfiak és nők számára előírt teljes járulékfizetési időszakban megjelenő eltérés szintén megmarad: a férfiak esetében július 1-jén érvényes 33 év, 8 hónap január 1-től 35 évre, a nők esetében a július 1-jén érvényes 28 év, 8 hónap január 1-től 35 évre emelkedik. Személyek egyes kategóriáira egyedi feltételek vonatkoznak; ezek a következők: különleges vagy nehéz munkakörülmények között dolgozó, járulékot fizető személyek; a biztosítotti jogállás megszerzését megelőzően fogyatékkal élő személyek; az március 6-a után hatalmon lévő rendszer által politikai okokból üldözött, külföldre deportált vagy a hadifogságba került személyek. A különleges körülmények teljesülése esetén a biztosított előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult (pensie pentru limita de varsta cu reducerea varstelor standard de pensionare). A teljes járulékfizetési időszakot legalább 10 évvel túllépő személy korai nyugdíjra (pensie anticipata) jogosult, ha a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig még legfeljebb nyolc éve van hátra. A teljes járulékfizetési időszakot legfeljebb 10 évvel túllépő személy korai résznyugdíjra (pensie anticipata partiala) jogosult, ha a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig még legfeljebb nyolc éve van hátra július 16

17 Öregségi nyugdíjak (második pillér) A magánnyugdíjpénztárak rendszerének (második pillér) azon tagjai, akik az első pillér keretében öregségi nyugdíjban részesülhetnek, átalányösszegre jogosultak. Ezek az előírások átmeneti jellegűek. A közeljövőben várható a magánnyugdíjfolyósítási rendszerek szervezéséről és működéséről szóló törvény elfogadása. Finanszírozott ellátások Öregségi nyugdíjak (első pillér) Az első pillérbe tartozó öregségi nyugdíj kiszámítása és folyósítása havonta, egy pontrendszer alapján történik. A nyugdíj összegét a járulékfizetés időtartama és a jövedelemszint (ezek mindegyike egyénenként változik), valamint a nyugdíjpontok (valamennyi nyugdíjjogosult esetében állandó) értéke határozza meg. A havi pontszám az érintett bruttó havi keresete és a bruttó átlagbér hányadosával egyenlő. Az éves pontszám az egy év alatt összegyűlt havi pontok összegének egy tizenketted része. A járulékfizetéssel nem fedezett időszakok tekintetében az éves pontértéket írják jóvá. A nyugdíjpontok éves átlaga az éves pontok összegének és a teljes járulékfizetési időszaknak a hányadosa. Az öregségi nyugdíj összegét úgy számítják ki, hogy az átlagos éves pontszámot megszorozzák a nyugdíjpontok értékével. Az előrehozott öregségi nyugdíj, a korai öregségi nyugdíj és a korai öregségi résznyugdíj kiszámítása az öregségi nyugdíj kiszámításával megegyező módon történik. A járulékfizetéssel nem fedezett időszakokat ugyanakkor a korai öregségi nyugdíj és a korai öregségi résznyugdíj kiszámításakor nem veszik figyelembe. Korai öregségi résznyugdíj esetén az összeget a hátralévő hónapok számát figyelembe véve csökkentik. Az öregségi nyugdíjban és előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyek keresőtevékenységet folytathatnak. A korai öregségi nyugdíjban és a korai öregségi résznyugdíjban részesülő személyek nem folytathatnak keresőtevékenységet, kivéve, ha azt helyi vagy megyei tanácstagként teszik. A nyugdíjas új járulékfizetési időszak teljesítésekor minden esetben igényelheti a nyugdíj újraszámítását január 1-jétől a nyugdíjpontok értékét évente kiigazítják. A kiigazítás mértéke az inflációs ráta 100%-a az előző évi bruttó átlagbérben bekövetkezett reálnövekedés 50%-ával megnövelve július 1-jén a nyugdíjpontok értéke 732,80 RON (165 EUR). A törvényben előírt levonásokkal csökkentett öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, korai öregségi nyugdíj és korai öregségi résznyugdíj jövedelemadó-köteles július 17

18 Öregségi nyugdíjak (második pillér) A második pillérben számított és folyósított átalányösszeg megegyezik a tag által a nyugdíjpénztárban nyitott egyéni számlán felhalmozott nettó személyes vagyonnal. A pénztártag garantáltan megkapja járulékbefizetéseinek az utalási és a törvényben előírt díjakkal csökkentett összegét. Az öregségi ellátások igénybevétele Öregségi nyugdíjak (első pillér) Az öregségi nyugdíjigénylést az illetékes megyei nyugdíjintézethez kell benyújtani. A megyei nyugdíjintézetek az Állami Nyugdíjak Nemzeti Hivatalának felügyelete alatt állnak. A honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági alkalmazottak az érintett szakosodott nyugdíjintézettől igényelhetnek öregségi nyugdíjat. Az előrehozott öregségi nyugdíj, a korai öregségi nyugdíj és a korai öregségi résznyugdíj igénybevétele az öregségi nyugdíj igénybevételével megegyező módon történik. Az öregségi nyugdíj kifizetése postai úton vagy banki átutalással történik. Öregségi nyugdíjak (második pillér) Az átalányösszeget attól a nyugdíjbiztosító társaságtól kell igényelni, amely az igénylő egyéni számláját vezető nyugdíjpénztárt igazgatja. Az átalányösszegű kifizetés postai úton vagy banki átutalással történik július 18

19 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Túlélő hozzátartozói nyugdíj (első pillér) Túlélő hozzátartozói nyugdíjra (pensie de urmas) jogosult az elhunyt túlélő házastársa vagy gyermeke, amennyiben az elhunyt halála időpontjában nyugdíjas vagy a nemzeti nyugdíjrendszerben (első pillér) nyugdíjra jogosult volt. A túlélő házastárs akkor jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, ha elérte a nyugdíjkorhatárt és legalább tíz éven át az elhunyt házastársa volt. A túlélő házastárs korától függetlenül jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, amennyiben az I. vagy II. kategóriába tartozó rokkantságban szenved, feltéve, hogy a házasság legalább egy évig tartott. A túlélő házastárs korától függetlenül akkor is jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, ha jövedelme nem éri el a bruttó átlagbér 35%-át és 7 évesnél fiatalabb gyermeket nevel. Ha a halál oka munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, a túlélő hozzátartozó túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, amennyiben jövedelme a várható bruttó átlagbér 35%-ánál alacsonyabb. Az elhunyt gyermeke túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesül, ha 16 évnél fiatalabb (vagy tanulmányok folytatása esetén 18, de legfeljebb 26 éves), illetve ha rokkant és a rokkantság a 16., 18., illetve 26. életévet megelőzően következett be. A túlélő hozzátartozói nyugdíjat a teljesített feltételek függvényében különböző, végleges vagy átmeneti időszakokra folyósítják. Túlélő hozzátartozói nyugdíj (második pillér) Az a kedvezményezett, aki a magánnyugdíjpénztár-rendszer (második pillér) valamely tagjának túlélő hozzátartozója, átalányösszegre jogosult, ha saját jogon a második pillérben nem biztosított. A kedvezményezett egyéni számlán személyes vagyont gyűjthet, ha emellett a második pilléren belül is rendelkezik biztosítással. A kedvezményezett a biztosított tag halálát megelőzően nem részesülhet (öregségi vagy rokkantsági) nyugdíjban. Ezek az előírások átmeneti jellegűek. A közeljövőben várható a magánnyugdíjfolyósítási rendszerek szervezéséről és működéséről szóló törvény elfogadása. Temetési támogatás (első pillér) A biztosított vagy nyugdíjas halála esetén az elhunyt temetésének költségeit viselő személy temetési támogatásra (ajutor de deces) jogosult. Ezzel egyidejűleg a biztosított vagy a nyugdíjas a biztosítással nem rendelkező eltartott családtagja halálakor jogosult temetési támogatásra július 19

20 Finanszírozott ellátások Túlélő hozzátartozói nyugdíj (első pillér) A túlélő hozzátartozói nyugdíj egy hónapra számított és folyósított összege azon öregségi nyugdíj vagy előrehozott öregségi nyugdíj egy bizonyos százaléka, amelyre az elhunyt jogosult volt vagy jogosult lett volna. Ha azonban az elhunyt rokkantsági nyugdíjban, korai öregségi nyugdíjban vagy korai öregségi résznyugdíjban részesült vagy ezek bármelyikére jogosult volt, a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegét az I. kategóriába tartozó rokkantság esetén járó nyugdíj százalékaként számítják ki. Ez a százalékérték a jogosult túlélő hozzátartozók számától függ: egy túlélő hozzátartozó esetén 50%, kettő esetén 75%, míg három vagy több túlélő hozzátartozó esetén 100%. A mindkét szülőjét elvesztő árva túlélő hozzátartozói nyugdíját a két szülőre vonatkozóan külön számítják, majd a két összeget összeadják. Amennyiben egy másik típusú nyugdíjra való jogosultság feltételei is teljesülnek, a nyugdíjjogosult túlélő házastárs a számára legelőnyösebb lehetőséget választhatja január 1-jétől a nyugdíjpontok értékét évente kiigazítják. A kiigazítás mértéke az inflációs ráta 100%-a az előző évi bruttó átlagbérben bekövetkezett reálnövekedés 50%-ával megnövelve július 1-jén a nyugdíjpontok értéke 732,80 RON (165 EUR) A törvényben előírt levonásokkal csökkentett túlélő hozzátartozói nyugdíj jövedelemadó-köteles. Túlélő hozzátartozói nyugdíj (második pillér) A második pillérben számított és folyósított átalányösszeg megegyezik az elhunyt tag által a nyugdíjpénztárban nyitott egyéni számlán felhalmozott nettó személyes vagyon örökösödési részével. Ugyanezt az örökösödési részt az elhunyt egyéni számlájáról átutalják a kedvezményezett egyéni számlájára, ha utóbbi személyes vagyont gyűjt. A kedvezményezett garantáltan megkapja az utalási és a törvényben előírt díjakkal csökkentett teljes befizetett járulékösszeg örökösödési részét. Temetési támogatás (első pillér) A parlament évente meghatározza a temetési támogatás összegét. A biztosított vagy nyugdíjas halála esetén nyújtott összeg nem lehet alacsonyabb a várható bruttó átlagkeresetnél, a biztosítással nem rendelkező eltartott családtag halála esetén nyújtott összeg pedig nem lehet alacsonyabb az említett összeg felénél. A hozzátartozói ellátások igénybevétele Túlélő hozzátartozói nyugdíj (első pillér) július 20