Az Ön szociális biztonsági jogai. Bulgáriában

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Bulgáriában

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 8 Finanszírozott ellátások... 9 Az egészségügyi ellátások igénybevétele...11 III. fejezet: Táppénz...12 Mikor jogosult táppénzre?...12 Finanszírozott ellátások...12 A táppénz igénybevétele...12 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...14 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...14 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...15 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...16 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 A rokkantsági ellátások igénybevétele...17 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...19 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...20 Az öregségi ellátások igénybevétele...20 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...22 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...23 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...23 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...24 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...24 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...24 IX. fejezet: Családi ellátások...26 Mikor jogosult családi ellátásokra?...26 Finanszírozott ellátások...26 A családi ellátások igénybevétele...27 X. fejezet: Munkanélküliség...28 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...28 Finanszírozott ellátások...28 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...29 XI. fejezet: Minimumjövedelem...30 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...30 Finanszírozott ellátások...30 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...30 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...32 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...32 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...33 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A bolgár szociális védelem egyaránt magában foglalja a hagyományos, járulékalapú társadalombiztosítást, a nem járulékalapú szociális biztonsági rendszereket és a szociális segélyezést, beleértve a szociális ellátások rendszerét. Célzott szociális segélyezési és ellátási programokat, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó munkahely-teremtési programokat, gyermekek után járó családi támogatásokat stb. kínál. A nem járulékalapú szociális biztonsági rendszereket és a szociális segélyezési rendszert az állami költségvetésből finanszírozzák. Ezekben a rendszerekben többféle kritérium, többek között az anyagi helyzet vizsgálata alapján állapítják meg a jogosultságot. A társadalombiztosítási rendszerek finanszírozása a társadalombiztosítási pénztárak különleges költségvetéseiből történik. A Nemzeti Biztosítási Intézet által igazgatott állami társadalombiztosítás pénzbeli támogatásokat, ellátásokat és nyugdíjakat nyújt az alábbiakra: ideiglenes keresőképtelenség; anyaság; ideiglenes csökkent munkaképesség (munkaköri átsorolás); munkanélküliség; rokkantság; öregség; halál. A kötelező egészségbiztosítás, valamint a költségvetés által finanszírozott egészségügyi ellátás alkotja az egészségügyi tevékenységek alapcsomagját, amelyet a rendszertől függően vagy a Nemzeti Biztosítási Intézet költségvetéséből, vagy az állami költségvetésből fedeznek. A szociális segítségnyújtás a nemzeti jogszabályokban szereplő meghatározás szerint pénzbeli és természetbeni ellátásokat jelent, amelyek a létfenntartáshoz szükséges szintig kiegészítik vagy helyettesítik a jövedelmet, vagy a támogatott személyek és családok járulékos szükségleteit elégítik ki. A szociális védelem szerkezete A bolgár egészségbiztosítási modell egyaránt tartalmaz biztosításalapú és adókból finanszírozott rendszereket. Az állami társadalombiztosítási rendszerek pénzbeli ellátásokat és nyugdíjat folyósítanak a következő kockázatok esetén: betegség, rokkantság, anyaság, foglalkozási megbetegedés és munkahelyi baleset, öregség és halál. A társadalombiztosítási rendszereken kívül a szociális segélyezési rendszer a szegénység kockázatával szembeni védelemről gondoskodik, és a bolgár jogszabályok szerint ide tartoznak a családi ellátások is. A bolgár nyugdíjrendszer három pillérből áll óta a felosztó-kirovó rendszeren kívül egy kötelező kiegészítő öregségi nyugdíjbiztosítás is működik ez a második július 5

6 pillér. Az állami társadalombiztosítás keretében kötelezően biztosított valamennyi december 31. után született személy (egyetemes rendszer) és a veszélyes körülmények között dolgozó munkavállalók (foglalkozási nyugdíjpénztárak) számára is fedezetet nyújt. A harmadik pillért az önkéntes nyugdíjbiztosítás alkotja, amelyen belül az IORP-irányelv (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv) által szabályozott szakmai előtakarékossági rendszereket is bevezettek. A második és a harmadik pillérbe tartozó rendszerek igazgatását a Pénzügyi Felügyelő Bizottság (Комисия за финансов надзор) felügyelete alatt működő magán biztosítótársaságok látják el. A szociális biztonsági intézmények és tevékenységek törvényi szabályozás szerint működnek, amelyet a Parlament és a Minisztertanács a munkáltatói és munkavállalói képviseleti szervezetekkel és más civil társadalmi szervezetekkel, például betegjogi szervezetekkel együttműködésben hajt végre a bíróság ellenőrzése mellett. Az állami társadalombiztosítás, a kötelező és kiegészítő nyugdíjrendszerek és a szociális segélyezés területével kapcsolatos politikák kidolgozása és törvénybe iktatása a Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium feladata. Az egészségüggyel kapcsolatos politika kidolgozásáért és törvénybe iktatásáért a járulékalapú és az adókból finanszírozott rendszerekben egyaránt az Egészségügyi Minisztérium felel. A 2005-ben létrehozott Nemzeti Adóhivatal (Националната агенция по приходите) felel az adók és a társadalombiztosítási kötelezettségek meghatározásáért és ellenőrzéséért, valamint azok beszedéséért. Az 1995-ben létrejött Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (Национален осигурителен институт) a pénzbeli ellátásokat nyújtó állami biztosítási rendszerek tagságának szervezését végzi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Националната здравноосигурителна каса) 1999 óta működik, és július 1-je óta köt szerződéseket egészségügyi szolgáltatókkal az ellátások nyújtására. Az 1990-ben létrehozott Munkaügyi Hivatal (Агенцията по заетостта) biztosítási jogviszonytól függetlenül proaktív intézkedésekkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését. A Szociális Segélyek Hivatala (Агенцията за социално подпомагане) az elégséges források, a szociális ápolás-gondozás és a családi ellátások nyújtásával kapcsolatos tevékenységeket irányítja ben megalakult a Fogyatékkal élők támogatásáért felelős hivatal (Агенция за хората с увреждания), amely a fogyatékkal élők integrációjához kapcsolódóan különböző tevékenységeket lát el. Finanszírozás A társadalombiztosítási rendszert a munkáltatók, a munkavállalók és az önálló vállalkozók társadalombiztosítási járulékaiból, valamint részben az állami költségvetésből finanszírozzák. A szociális segélyek rendszerét kizárólag az állami költségvetés finanszírozza július 6

7 Járulékok és hozzájárulások A biztosítási járulékok a járulékköteles jövedelem meghatározott százalékának felelnek meg. Ezek összege 60:40 arányban oszlik meg a biztosító és a biztosított között (csak az általános anyasági és betegbiztosítási és a munkanélküli-biztosítási pénztár esetében). A harmadik foglalkoztatási kategóriában a nyugdíjbiztosítási járulék teljes összege 17,8% (9,9% a biztosítót, 8,0% pedig a biztosítottat terheli). Amennyiben a biztosított december 31. után született, a nyugdíjbiztosítási járulék aránya 12,8% (7,1% a biztosítót, 5,7% pedig a biztosítottat terheli) január 1-je óta az állami költségvetésből az adott naptári évben biztosítottak összes járulékköteles jövedelmének 12%-ával megegyező összeget átirányítanak a Nyugdíjpénztárhoz. A köztisztviselők, bírák, ügyészek, nyomozók, állami végrehajtók, bírósági tisztviselők és a katonai személyzet egyéni járulékait az állami költségvetésből fedezik. Az önálló vállalkozók a kötelező járulékok teljes összegét maguk fizetik meg. A munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos járulékok a munkakörülményektől függően 0,4 és 1,1% között változnak, és azok teljes összege a munkáltatót/biztosítót terheli. A garantált munkavállalói követelések pénztárát illető járulék teljes összegét szintén a munkáltatónak kell megfizetnie (2010-ben 0,1%) ben az e pénztárat megillető járulékfizetéseket ideiglenesen felfüggesztették. Az első és második foglalkozási kategóriába tartozó munkavállalók a foglalkoztatási nyugdíjpénztárnál kötelező kiegészítő nyugdíjbiztosítással rendelkeznek. Az első foglalkozási kategóriában a járulék összege 12%, a második kategóriában 7%. A járulékokat teljes egészében a munkáltató fizeti. A munkáltató saját költségére köteles további 3%-ot járulék címén befizetni a Nyugdíjpénztárba. Ezenfelül a tanárok után 4,3% illeti meg az oktatók nyugdíjpénztárát, amelyet a biztosító köteles teljesíteni. Az január 1-je után születettek csökkentett járulékot fizetnek a Nyugdíjpénztárba. Az 5% különbözetet jóváírják a kiegészítő kötelező nyugdíjbiztosítás valamely egyetemes nyugdíjpénztáránál vezetett egyéni számlán. A havi járulékköteles jövedelem legmagasabb összege 2000 BGN (1023 EUR). A szociális biztonsági járulékokat a szerzett bruttó havi jövedelem alapján számítják, beleértve az esedékes, de ki nem fizetett béreket is. A járulékok nem lehetnek alacsonyabbak a fő gazdasági tevékenységek és a foglalkozási csoportok minősítése által meghatározott járulékköteles minimáljövedelemnél. Azok esetében, akikre vonatkozóan nem állapítottak meg járulékköteles minimáljövedelmet, a járulékokat a nemzeti havi minimálbér után kell fizetni. Az önálló vállalkozók járulékköteles minimáljövedelme a évi éves adóköteles jövedelmüktől függően 420 BGN (215 EUR) és 550 BGN (282 EUR) között változik. A 2010-ben keresőtevékenységet nem folytató személyek, valamint a gazdasági tevékenységüket 2011-ben és 2012-ben kezdő önálló vállalkozók esetében a járulékköteles minimáljövedelem összege 420 BGN (215 EUR) július 7

8 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Az adókból finanszírozott egészségügyi ellátórendszerek keretében 1. a bolgár állampolgárok; 2. a Bulgáriában állandó lakóhellyel rendelkező külföldiek; Megjegyzés: az európai uniós tagállamok polgárai a bolgár jogszabályok értelmében nem minősülnek külföldinek, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az európai uniós állampolgárok jogai és kötelességei megegyeznek a bolgár állampolgárokéival. A kötelező egészségbiztosítás keretében Bulgáriában a kötelező egészségbiztosítási rendszer irányítását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kötelező egészségbiztosításba teljesített járulékfizetések alapján egészségügyi alapellátási csomagot biztosít. A következő kategóriákba tartozó személyek kötelezően az egészségbiztosítási rendszer tagjai: 1. valamennyi bolgár állampolgár, aki más országnak nem állampolgára; 2. más ország állampolgárságával rendelkező bolgár állampolgárok, akik a Bolgár Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkeznek; 3. külföldi állampolgárok vagy állampolgársággal nem rendelkezők, akik a Bolgár Köztársaság területén állandó vagy hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, hacsak a Bolgár Köztársaság által aláírt valamely nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik; 4. menekült vagy humanitárius státuszú személyek, vagy azok, akik menedékjogot kaptak; 5. az oktatási tevékenységek külföldön élő bolgárok körében történő végrehajtásáról szóló évi 103. sz. minisztertanácsi rendelet, valamint a Macedón Köztársaság állampolgárainak a Bolgár Köztársaság állami egyetemeire történő felvételéről szóló évi 228. sz. minisztertanácsi rendelet értelmében az ország egyetemeire vagy tudományos szervezeteibe felvételt nyert külföldi hallgatók és doktoranduszhallgatók; 6. az 1 5. pont hatálya alá nem tartozó azon személyek, akikre vonatkozóan a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó szabályokkal összhangban a Bolgár Köztársaság jogszabályai alkalmazandók. A szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó szabályok értelmében a valamely más tagállamban egészségbiztosítással rendelkező személyek mentesülnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár általi kötelező biztosítás alól. Az egészségbiztosítási járulékot saját költségükre megfizetni köteles személyek egészségbiztosítási jogai felfüggeszthetők, amennyiben az egészségügyi ellátás nyújtásának hónapját megelőző hónapig tartó 36 hónapos időszak során több mint 3 havi járulékfizetést nem teljesítettek. Az érintettek visszaszerezhetik biztosításukat, ha július 8

9 az utolsó 36 hónapra vonatkozóan megfizetik az esedékes hátralékos egészségügyi járulékokat. Ezt követően az esedékes járulékok megfizetésének napjától visszanyerik egészségbiztosítási jogosultságukat. A nyújtott egészségügyi ellátásokért fizetett összeg nem téríthető vissza. Ha a járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy egy másik személyt terheli, a járulékfizetés elmulasztásakor az érintett személy nem veszíti el biztosítási jogosultságát. Finanszírozott ellátások Az adókból finanszírozott egészségügyi ellátórendszer alkalmazási köre Az adókból finanszírozott rendszer az alábbi kezeléseket nyújtja a bolgár állampolgárok, valamint az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező egyes külföldi állampolgárok számára: sürgősségi orvosi ellátás; szülészeti ellátás valamennyi egészségbiztosítással nem rendelkező nő számára a szülés módjától függetlenül, az egészségügyi miniszter rendeletében előírt hatályon belül, amely az alkalmazott eljárást is meghatározza; kórházi pszichiátriai kezelés; vér és vérkészítmények adása; szerv-, szövet- és sejtátültetés; kötelező kezelés és/vagy kötelező karanténba helyezés; a fogyatékosság mértékére és a munkaképesség hosszú távú csökkenésére vonatkozó szakértői vélemények és jelentések; egyes betegségek kezelésének térítése az egészségügyi miniszter által meghatározott feltételekkel összhangban; orvosi célú szállítás az egészségügyi miniszter által meghatározott feltételekkel összhangban. A kötelező egészségbiztosítás alkalmazási köre A kötelező egészségbiztosítás egy meghatározott típusú, mértékű és mennyiségű egészségügyi ellátásokat tartalmazó csomag révén ingyenes hozzáférést garantál a biztosított számára az egészségügyi ellátáshoz, valamint biztosítja a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók közötti szabad választást. A választás joga Bulgária egész területén gyakorolható, és nem korlátozható földrajzi és/vagy közigazgatási határok alapján. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a következő egészségügyi ellátásokat téríti meg: 1. betegségmegelőzést célzó orvosi és fogászati ellátások; 2. a korai diagnózist célzó orvosi és fogászati ellátások; 3. diagnosztikus célú és a betegségek kezelését szolgáló ambuláns és kórházi egészségügyi ellátás; 4. további kezelés, tartós kezelés és egészségügyi rehabilitáció; 5. sürgősségi orvosi ellátás; 6. terhesség és szülés alatti, valamint szülés utáni egészségügyi ellátás; 7. az Egészségügyi Törvény 82. cikke (1) bekezdésének 2. pontja alapján nyújtott egészségügyi ellátás; július 9

10 8. egészségügyi okokból vagy nemi erőszak miatti terhesség esetében végzett terhességmegszakítás; 9. fogászati ellátások; 10. otthoni kezelés során nyújtott egészségügyi ellátás; 11. az ország területén végzett otthoni kezeléshez szükséges, engedéllyel rendelkező gyógyszerek felírása és a rendelvény beváltása; 12. egészségügyi termékek és különleges egészségügyi célú diétás élelmiszerek felírása és a rendelvény beváltása; 13. a keresőképesség megállapításához szükséges orvosi szakértelem igénybevétele; 14. egészségügyi okok által indokolt szállítási szolgáltatások. 15. az Egészségügyi Törvény 82. cikke (2) bekezdésének 3. pontja alapján nyújtott egészségügyi tevékenységek (pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás). A fenti bekezdésben felsorolt egészségügyi ellátások a 11., 12. és 15. pont kivételével az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított alapcsomag részét képezik. Az alapcsomagról az egészségügyi miniszter rendeletben dönt. Az e törvény által előírt tevékenységek végrehajtásához az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és a Bolgár Orvosszövetségnek el kell fogadnia és alá kell írnia az egészségügyi tevékenységekről szóló nemzeti keretszerződést, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és a Bolgár Fogorvosok Szövetségének el kell fogadnia és alá kell írnia a fogászati tevékenységekről szóló nemzeti keretszerződést. A nemzeti keretszerződések az alábbiakat tartalmazzák: 1. az egészségügyi szolgáltatók által teljesítendő követelmények, valamint a velük való szerződéskötésre vonatkozó eljárás; 2. az egészségügyi ellátások konkrét típusai az alapcsomag szerint; 3. az alapcsomagban szereplő ellátások nyújtásának feltételei és a kapcsolódó eljárás; 4. az ellátás minőségére és hozzáférhetőségére vonatkozó kritériumok; 5. a dokumentáció és a dokumentumok áramlása; 6. a felek tájékoztatási szolgáltatások nyújtására és információcserére vonatkozó kötelességei; 7. az egészségbiztosítás szempontjából jelentős egyéb kérdések. Az egészségügyi miniszter rendeletet ad ki azon betegségek jegyzékéről, amelyek esetében az otthoni kezeléshez szükséges gyógyszerek, gyógyászati termékek és diétás élelmiszerek árát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljesen vagy részben megtéríti. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a listán szereplő betegségenként legfeljebb 3 gyógyszerkészítmény teljes vagy részleges költségét fedezi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az orvosok és fogászok szövetségeivel együtt meghatározza a termékek gyártói és nagykereskedelmi árát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár általi térítés mértékét a listán szereplő termékekre vonatkozóan az éves nemzeti keretszerződés írja elő. A háziorvosi, a járóbeteg-ellátás keretében végzett szakorvosi vagy fogászati vizsgálatokért a biztosítottnak a minimálbér 1%-ával megegyező díjat kell fizetnie. Amennyiben a biztosítottnak kórházi ápolásra van szüksége, legfeljebb évi 10 napi kórházi ápolás esetén a nemzeti minimálbér 2%-ának megfelelő összegű napidíjat kell fizetnie. A 10. napot követően a betegnek nem kell díjat fizetnie július 10

11 Az alábbi személyek mentesülnek a járó- és fekvőbeteg-ellátásért, valamint a fogászati ellátásért fizetendő díjak alól: a nemzeti keretszerződés mellékletében meghatározott betegségben szenvedők; kiskorú és munkanélküli családtagok; honvédelmi tevékenységben közvetlenül vagy közvetett módon sérült személyek; háborús veteránok és hadirokkantak; őrizetbe vett személyek és fogvatartottak; állami segélyben részesülő rászoruló személyek; jövedelemmel nem rendelkező, ápolási otthonban élő személyek; egészségügyi szolgáltatók; terhes és fiatal anyák a szülést követő 45. napig; súlyosan rokkant és bizonyos betegségekben szenvedő biztosítottak; rosszindulatú daganattal küzdő betegek. Azoknak a személyeknek, akiknek egészségbiztosítási jogosultsága megszűnt, fizetniük kell a nyújtott ellátásért. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Háziorvos választása A biztosítottak az egész ország területén szabadon választhatnak elsődleges járóbeteg-ellátást nyújtó általános orvost és fogorvost. A biztosítottak minden naptári évben június 1. és 30., illetve december 1. és 31. között válthatnak háziorvost. Állandó lakhely változása esetén a biztosított az év bármely szakában választhat új orvost. Fogászati ellátások A biztosítottak biztosítási könyvük bemutatásával fogászati ellátásra jogosultak az ország területén bárhol az általuk választott fogorvosnál. Járóbeteg-ellátás Szakorvosi járóbeteg-ellátásban részesülhet az a biztosított, akinek háziorvosa vizsgálatra vagy közös kezelésre szóló orvosi beutalót állított ki. A beutaló a kiállítás napjától számított 30 naptári napig érvényes. A biztosított a beutaló bemutatásával a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött bármely kórházban választhat szakorvost. Intézményekhez való hozzáférés fekvőbeteg-ellátás esetén Az orvos és a fogorvos a beteget az általa az ország területén bárhol kiválasztott egészségügyi intézménybe utalhatja fekvőbeteg-ellátás céljából. A kórháznak (vagy egészségügyi központnak) szerződésben kell állnia a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral től a betegek az adott egészségügyi intézményen belül az őket ellátó orvosi vagy ápolói csoportot is megválaszthatják július 11

12 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Az állami társadalombiztosítás a biztosított munkavállalók számára társadalombiztosítási ellátásokat és pénzbeli támogatásokat nyújt az ideiglenes keresőképtelenség idejére, amikor a lábadozás miatt nem rendelkeznek munkából származó jövedelemmel. Finanszírozott ellátások A biztosítottak az alábbiak miatti ideiglenes keresőképtelenség idején jogosultak ellátásra: betegség; baleset a munkával kapcsolatos balesetek kivételével; betegség miatti orvosi vizsgálat; karantén; terhesség; anyaság; munkaköri átsorolás betegség; munkaköri átsorolás terhesség; szanatóriumi/gyógyhelyen nyújtott kezelés betegség esetén; kórházi kíséret legfeljebb hároméves gyermek számára; 18 évesnél fiatalabb gyermek ápolása; 18 évesnél idősebb beteg személy ápolása. Az általános betegség miatt fennálló ideiglenes keresőképtelenség esetén járó táppénz összege az utolsó 18 hónapra számított, a befizetett vagy esedékes biztosítási járulékok alapját képező napi bruttó átlagbér vagy átlagos napi járulékköteles jövedelem 80%-a, míg a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti ideiglenes rokkantság esetén e jövedelmek legfeljebb 90%-a. Az általános betegség, munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt fennálló ideiglenes keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásokat az esemény bekövetkezésének első napjától a gyógyulás vagy a tartós rokkantság megállapításának napjáig folyósítják december 31-ig a munkáltató az ideiglenes keresőképtelenség első, második és harmadik napjára a munkavállaló bruttó átlagbérének 70%-ával megegyező összegű táppénzt fizet. Ezt követően az ellátás a járulékköteles jövedelem 80%-a, és azt a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet fizeti. A táppénz igénybevétele Ideiglenes keresőképtelenség esetén a távollétre a keresőképesség mértékének megállapítását végző hatóságok által kibocsátott táppénzigazolás jogosít. A július 12

13 táppénzigazolást a keresőképtelenség megállapításának napján állítják ki, a szabadság ugyanakkor kezdődhet az előző napon, a kiállítás napján vagy a vizsgálatot követő napon. A táppénzigazoláson szerepel a keresőképtelenség típusa, a kezelés szükségessége és típusa, valamint a szabadság időtartama. A táppénzigazolást be kell nyújtani a munkáltatónak, vagy utóbbit haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni kell az igazolás kiállításáról. A munkáltató a táppénzigazolás bemutatása esetén köteles engedélyezni a távollétet, arról tehát másképp nem dönthet. Az ideiglenes rokkantság első munkanapjára a munkáltató annak a hónapnak a bruttó napi átlagbérét fizeti a biztosított számára, amelyben az ideiglenes rokkantság bekövetkezett. Az ideiglenes rokkantság második és azt követő napjaira járó pénzbeli ellátást a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet állapítja meg és folyósítja, a biztosított által bejelentett bankszámlára július 13

14 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A biztosítottak terhesség és szülés esetén bér helyett pénzbeli ellátásra jogosultak, amennyiben e kockázattal szemben legalább 12 havi biztosítással rendelkeznek. Anyasági ellátás Az általános betegbiztosítással és anyasági biztosítással rendelkező anyák terhesség és szülés esetén 410 naptári napra pénzbeli támogatásra jogosultak, legkorábban a gyermek születésének várható időpontját megelőző 45. naptól. Ha a gyermek a támogatás igénybevételének kezdetétől számított 45. napnál korábban megszületik, a fennmaradó idő a szülést követően felhasználható. Az általános anyasági és betegbiztosítási pénztárnál legalább 12 hónapon át biztosított apa a gyermek születésétől számított 15 naptári napon át törvényes apasági díjra jogosult. Az ellátás összege az apa utolsó 24 havi járulékköteles jövedelmének 90%-a. Az anya (vagy örökbefogadó anya) beleegyezésével a gyermek 6 hónapos korától az anya helyett az apa (vagy örökbefogadó apa) is kiveheti a 410 napból hátralévő időt, és erre az időszakra az anya helyett ő kapja a vonatkozó ellátást. A terhességi és anyasági szabadság lejártát követően az általános anyasági és betegbiztosítás keretében legalább 12 havi biztosítással rendelkező anyák 2 évesnél fiatalabb kisgyermek gondozásáért járó ellátást igényelhetnek. Anyasági támogatás biztosítással nem rendelkező anyák számára Azok a terhes nők, akiknek egy főre jutó havi átlagjövedelme nem, vagy épp csak elér egy bizonyos szintet, a terhesség alatt egyszeri támogatásban részesülhetnek, amennyiben a Társadalombiztosítási Törvénykönyv értelmében terhességi és anyasági ellátásra nem jogosultak, és Bulgáriában állandó lakóhellyel rendelkeznek. A támogatás összegét minden évre vonatkozóan a Bolgár Köztársaság állami költségvetéséről szóló törvény határozza meg, de nem lehet alacsonyabb az előző évi összegnél. Ha a terhes nő az általános betegségek és anyaság tekintetében biztosított, de nem rendelkezik a Társadalombiztosítási Törvénykönyvben előírt biztosítási idővel, és ezért terhességi és anyasági ellátásra nem jogosult, az egyszeri támogatás folyósított összegét az anyasági és szülési szabadság kezdete és a Társadalombiztosítási Törvénykönyvben előírt biztosítási idő elérése közötti napok számával arányosan, de legfeljebb 45 napot figyelembe véve kell kiszámítani. Az egyszeri terhességi támogatás a gyermek születésének várható időpontját megelőző 45. naptól folyósítható. Finanszírozott ellátások A terhesség és anyaság idején folyósított napi pénzbeli ellátás összege az utolsó 24 hónapra számított, a befizetett vagy esedékes biztosítási járulékok alapját képező július 14

15 bruttó átlagbér vagy járulékköteles átlagjövedelem 90%-a. Az ellátás összege nem lehet alacsonyabb a törvényben meghatározott minimálbérnél, és nem haladhatja meg az átlagos nettó díjazást. A 2 évesnél fiatalabb kisgyermek gondozásáért járó ellátás összegét az állami társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvény határozza meg, és nagysága 240 BGN (123 EUR). Amennyiben a gyermeket örökbe adják vagy teljes körű állami megélhetési támogatással gyermekotthonba helyezik, az ellátás folyósítása az ezt követő naptól megszűnik. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az ellátásra való jogosultsághoz a szabadságra vonatkozó engedélyre van szükség. Az egészségügyi hatóságoknak táppénzigazolást kell kiállítaniuk. A munkáltató a táppénzigazolás bemutatása esetén köteles engedélyezni a távollétet, arról tehát másképp nem dönthet július 15

16 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Rokkantsági nyugdíj A biztosított személyek rokkantsági nyugdíjra jogosultak, ha hosszabb időre vagy véglegesen teljesen vagy részben elveszítették munkaképességüket. A biztosított személyek az alábbi járulékfizetési követelmények szerint lehetnek jogosultak rokkantsági nyugdíjra: - 20 éves korig, vagy nincs előírt biztosítási idő; - 25 éves korig, vagy egy év biztosítási idő szükséges; - 30 éves korig, vagy három év biztosítási idő szükséges; 30 éves kor felett: öt év biztosítási idő szükséges; a veleszületett fogyatékossággal élők vagy azok, akik a keresőtevékenység megkezdése előtt váltak rokkanttá, egy évnyi biztosítási időt követően megszerzik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. Rokkantsági nyugdíjat a legalább 50%-os tartós keresőképesség-csökkenéssel rendelkező személyeknek folyósítanak. A nyugdíjjogosultság a rokkantság bekövetkezésének napján keletkezik. A veleszületett vaksággal élő vagy a munkaerőpiacra való belépés előtt megvakult személyek esetében a rokkantsági nyugdíjat az igénylés napjától folyósítják. A nyugdíjat a rokkantság idejére biztosítják. Rokkantsági támogatás A biztosított személyek általános betegség miatti rokkantsági támogatásra jogosultak, amennyiben nem szerezték meg a rokkantsági nyugdíj folyósításához szükséges biztosítási időt. Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj Az általános betegségből eredő rokkantságért járó nyugdíj összegének kiszámításához a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló jövedelmet teljesített biztosítási évenként 1,1%- kal megszorozzák. Ezenkívül a biztosítási időként elszámolt időt a rokkantsági fokozat függvényében meghatározott együtthatóval szorozzák: 90%-nál súlyosabb rokkantság esetén: 0,9; 71 és 90% közötti rokkantság esetén: 0,7; 50 és 70,99% közötti rokkantság esetén: 0, július 16

17 A munkaképességük több mint 90%-át elvesztő nyugdíjasok, valamint a folyamatos külső segítségre szorulók a szociális öregségi nyugdíjon felül 75%-os nyugdíjpótlékban részesülnek. A pótlék típustól függetlenül valamennyi nyugdíjhoz jár. A pótlékot a nyugdíjas, nem pedig a segítséget nyújtó személy kapja. Szociális rokkantsági nyugdíj Szociális rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 16. életévét és tartósan keresőképtelen, illetve legalább 71%-os típusú és fokú rokkantsággal él. A szociális rokkantsági nyugdíj összege a tartósan keresőképtelen, illetve legalább 90%-os típusú és fokú rokkantsággal élő személyek esetében 120%. A 71 és 90% közötti tartós keresőképesség-csökkenéssel rendelkező személyek az öregségi szociális nyugdíj 110%-ában részesülnek. Rokkantsági támogatás Amennyiben az érintett nem rendelkezik az általános betegségből eredő rokkantságért járó nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel, az általános betegségből eredő rokkantságért járó támogatás összege az ideiglenes rokkantsági támogatás napi összegének 60-szorosa. A rokkantsági nyugdíjhoz hasonlóan a Területi Orvosszakértői Bizottság (TEMB) vagy a Nemzeti Orvosszakértői Bizottság (NEMB) által meghatározott keresőképtelenség idejére a külső segítségnyújtásért járó pótlékot folyósítanak, amennyiben az érintett az adott évben még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Ha a kedvezményezett a szakértői határozatban megjelölt időszakon belül éri el a nyugdíjkorhatárt, a külső segítségnyújtásért járó pótlékot élete végéig folyósítják. A külső segítségnyújtásért járó pótlék folyósítása megszűnik, ha a jogosultság alapjául szolgáló körülmények például a nyugdíjas halála, a rokkantsági fokozat megváltozása stb. miatt már nem állnak fenn. A rokkantsági ellátások igénybevétele Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjat a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézetnél kell igényelni. Az igényléshez mellékelni kell a Területi (vagy Nemzeti) Orvosszakértői Bizottság szakértői határozatát, amely megállapítja a keresőképtelenség mértékét. Rokkantsági támogatás Amennyiben a biztosított nem rendelkezik az általános betegségből eredő rokkantságért járó nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel, a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (NSII) területi kirendeltségéhez benyújtott igénylés alapján rokkantsági támogatás folyósítható. Az igényléshez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat: a rokkantság kezdetének időpontjáig teljesített járulékköteles szolgálati időt (foglalkoztatást) igazoló dokumentumok; a biztosítási járulékfizetés alapját képező bruttó bért vagy jövedelmet igazoló dokumentumok; július 17

18 a Területi Orvosszakértői Bizottság (TEMB) vagy a Nemzeti Orvosszakértői Bizottság (NEMB) szakértői határozata július 18

19 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Az állami öregségi nyugdíj az állami nyugdíjkorhatár betöltésekor igényelhető, ha Ön meghatározott időszakon át biztosítási fedezettel rendelkezett: a férfiak 63 éves és 4 hónapos kortól és 37 év és 4 hónap biztosítási idő esetén jogosultak öregségi nyugdíjra; a nők 60 éves és 4 hónapos kortól és 34 év és 4 hónap biztosítási idő esetén jogosultak öregségi nyugdíjra; a szükséges biztosítási idővel nem rendelkező személyek 65 éves és 4 hónapos kortól jogosultak nyugdíjra, ha legalább 15 évi biztosítási idővel rendelkeznek december 31-től az előírt biztosítási idő naptári évenként 4 hónappal emelkedik, amíg eléri férfiak esetében a 40, nők esetében pedig a 37 évet december 31- től a nyugdíjkorhatár naptári évenként 4 hónappal emelkedik, amíg eléri nők esetében a 63, férfiak esetében pedig a 65 évet december 31-től a szükséges biztosítási idővel nem rendelkező személyekre vonatkozó nyugdíjkorhatár is emelkedni fog naptári évenként 4 hónappal, amíg eléri a 67 évet. A munkavállalók és alkalmazottak esetében a biztosítási idő az az idő, amelyben a törvényben meghatározott munkaórákat figyelembe véve teljes munkaidőben dolgoztak, ha a kapott díjazás után amelynek összege nem lehet alacsonyabb a járulékköteles minimáljövedelemnél a járulékokat megfizették vagy azok fizetése esedékes. A biztosítási időt órák, napok, hónapok és évek szerint számítják ki. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók és foglalkoztatottak esetében a biztosítási idő kiszámításához a ledolgozott és a törvényben előírt munkaórák hányadosát veszik. A biztosításra vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy egyes járulékfizetéssel nem fedezett időszakokat is biztosítási időként ismerjenek el. A járulékfizetéssel nem fedezett biztosítási időszakok magukban foglalják a kisgyermek nevelésére kivett fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot, az ideiglenes keresőképtelenség idejére kivett fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot, a fizetett vagy fizetés nélküli terhességi vagy szülési szabadságot, naptári évenként legfeljebb 30 munkanap fizetés nélküli szabadságot, valamint azt az időszakot, amelynek során az érintett munkanélküli-támogatásban részesült. A biztosításra vonatkozó jogszabály meghatározott feltételek esetén lehetővé teszi biztosítási időszakok vásárlását. Öregségi szociális nyugdíj Öregségi szociális nyugdíj adható 70 éves kortól azoknak, akiknél az egy főre jutó éves jövedelem összege nem éri el a garantált minimáljövedelem összegét (65 BGN (33 EUR)). Az öregségi szociális nyugdíj egy különleges, foglalkoztatástól független nyugellátás. Az ellátásra azok a személyek jogosultak, akik a teljesített biztosítási idő elégtelen volta miatt nem kaphatnak öregségi nyugdíjat. Ezt a nyugdíjat nem a biztosítási pénztárak, hanem az állami költségvetés finanszírozza. Az öregségi szociális nyugdíj a szociális támogatások egyik típusa, amely a rendszeres (havi) folyósítás július 19

20 miatt, valamint mivel igazgatását a Szociális Segélyek Hivatala látja el, nyugdíjkifizetésnek minősül. Finanszírozott ellátások A törvényes öregségi nyugdíj számítási alapja a nyugdíj folyósítását megelőző 12 naptári hónapra vonatkozó nemzeti járulékköteles havi átlagjövedelem és a biztosítottra vonatkozó együttható szorzata. Az egyéni együtthatót a biztosított havi járulékköteles átlagjövedelme alapján határozzák meg. A számítási alapot ezután megszorozzák biztosítási évenként 1,1%-kal, valamint egy arányos összeggel minden további biztosítással fedezett hónap után. Ezenfelül a férfiak esetében 37 év és 4 hónap, a nők esetében 34 év és 4 hónap előírt biztosítási időt megszerzett, de a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgozó és nyugdíjban még nem részesülő személyek számára a számítási alapot biztosítási évenként 4%-kal megszorozzák. Az öregségi nyugdíj összege nem lehet alacsonyabb egy meghatározott összegnél, és nem haladhat meg egy felső határértéket. Az öregségi nyugdíj minimális összegét az állami társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvény állapítja meg, és összege 145 BGN (74 EUR). A maximális nyugdíj (minden nyugdíjtípus esetében) az előző évre vonatkozó járulékköteles jövedelem legmagasabb összegének 35%-a ben a járulékköteles jövedelem felső határa 2000 BGN (1023 EUR) volt, ezért a maximális nyugdíj összege 2012-ben 700 BGN (358 EUR). A Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet Felügyelőbizottságának döntése alapján a megelőző év december 31-ig folyósított nyugdíjakat július 1-jétől éves szinten frissíteni kell a megelőző naptári év fogyasztói árindexének megfelelő százalékkal történő felszorzással. Költségvetési korlátozások miatt július 1-jén elmaradt a nyugdíjak kiigazítása. A kiegészítő öregségi nyugdíjrendszer alapját az egyes biztosítottak által egyéni számlájukon megtakarított összegek képezik. Az öregségi ellátások igénybevétele Ha nyugdíjat szeretne kapni, a biztosítottnak igénylést kell benyújtania a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (NSII) regionális kirendeltségéhez. Ehhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat: munkakönyv és/vagy biztosítási könyv és/vagy a szolgálati időt igazoló dokumentum; vagy az érintett személy által választott azon bruttó átlagbér vagy átlagjövedelem, amely után az január 1-jéig tartó utolsó 15 éves biztosítási időszak során három egymást követő éven át fizettek biztosítási járulékot, vagy az a jövedelem, amely után az említett dátumot követően a nyugdíjkorhatár eléréséig biztosítási járulékot fizettek. Ha az igénylést legfeljebb 6 hónappal a biztosítás megszűnése előtt nyújtották be a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézethez, a nyugdíjat a megszűnés napjától folyósítják. Ha az igénylést a biztosítás megszűnése után 6 hónappal nyújtották be, a nyugdíjat az igénylés dátumától folyósítják július 20