Az európai energiaunió és hatásai Magyarországra

Átírás

1 Az európai energiaunió és hatásai Magyarországra Felsmann Balázs Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatárs Energiaunió a jövő konferencia Zalaegerszeg, október 21.

2 Helyzetkép 1. Végső energiafelhasználás az EU-28 országaiban Mtoe A végső energiafelhasználás nem nő, miközben a GDP, ha kis mértékben is, de emelkedni tudott az elmúlt években Európában. 2

3 Helyzetkép 2. Az európai és egyéb régiós árak összehasonlítása Az európai árak átlaga nem a legmagasabb a vezető gazdaságokkal összehasonlítva, bár jelentősen meghaladja a világ egyes régióit. Az Európán belüli különbségek jelentősebbek, mint a régiók közöttiek, ami az EU országok közötti árszabályozás eltérésére és a közös európai energiapiac részleges hiányára illetve elégtelen működésére utal. 3

4 Helyzetkép 3. Versenyképesség és az energiaárak összefüggése 4

5 Magyar és EU27 összehasonlítások Gazdasági hozzáadott érték, foglalkoztatás Value added of energy sector % of gross value added (total economy) 1.0 Employment in energy sector % of total employment HU EU HU EU

6 Az EU Bizottság válasza a kihívásokra Az európai energiaunió programja Az energiaunió célkitűzései 1) A rendelkezésre álló erőforrások közös kezelése, hálózatok összekapcsolása és az erők egyesítése a közösségen kívüli országokkal történő tárgyalások során. 2) Az energiaforrások diverzifikációja a keletről jövő energia leváltása, amennyiben annak ára más forrásokkal összevetve drágának bizonyul Intézményi beavatkozások Piaci hozzáférési szabályok egységesítése (különösen a gázpiacon) Korlátozott hozzáférések megszüntetése, megkülönböztetés-mentes allokációs mechanizmusok. (Rendeletek, versenyjogi eszközök) Hálózatfejlesztések, a gázhálózatok intenzív összekapcsolása 3) Az importfüggőség csökkentése 4) Legyen az EU a világ elsőszámú megújuló-energia használója és a globális felmelegedés elleni küzdelem élharcosa Innovációs politikák (megújuló energia, energiahatékonyság, klímavédelem 40/27/27 célrendszer 2030-ra) 6

7 Az energiapolitika fő pillérei Fenntarthatóság Ellátásbiztonság Versenyképesség Komplex prioritásrendszer, időben változó fókuszok 7

8 Klíma és energiacélok 2030-ig Az Európai Tanács október 23-án elfogadta a 2030-ig előretekintő fő célkitűzéseket 1) 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Unióban. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatok 43%-os, az azon kívüli ágazatok pedig 30%-os csökkentést fognak elérni. 2) Az Unió célkitűzése az, hogy 2030-ra a területén felhasznált energia legalább 27%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Ez a célkitűzés kötelező érvényűvé válik uniós szinten. Teljesítése a tagállamok hozzájárulásával fog történni, amelyeket ezen uniós cél közös elérésének szükségessége határoz meg. Ez azonban nem gátolja a tagállamokat sem abban, hogy saját magukra nézve ambiciózusabb nemzeti célokat határozzanak meg 3) Az energiahatékonyság javításának irányadó uniós célkitűzése az aktuális kritériumok alapján 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest 27%. Ennek megvalósítására költséghatékony módon kerül sor, teljes mértékben tiszteletben tartva azt a szempontot, hogy az ETS-nek hatékonyan kell hozzájárulnia az átfogó éghajlat-változási célok megvalósításához. 8

9 1) Forrásdiverzifikáció és a keleti kapcsolatok politikai dimenziói 9

10 Az importfüggőség csökkentése és a forrásdiverzifikáció Energiafüggőség az egyes energiaforrásoktól 10

11 Az importfüggőség csökkentése és a forrásdiverzifikáció Gáz- és olajszármazékok importja az EU-ban 11

12 Oroszország és az EU kényesen kiegyensúlyozott függőség 2014-ben az orosz gázexport mintegy 90%-a csővezetékeken Európa irányába történt; A gáz exportbevétel a teljes orosz exportbevétel mintegy 14%-a ban; Európa is jelentős mértékben függ az orosz gáztól, ami a teljes európai gázigény mintegy 30%-a volt 2013-ban. E mennyiség közel 50%-a Ukrajnán keresztül érkezett az EU-ba. EUROSTAT 2013-as adatok 12

13 Oroszország az európai politikában - nyilatkozatok az EU vezető politikusaitól I want to keep our European energy market open to our neighbours. However, if the price for energy from the East becomes too expensive, either in commercial or in political terms, Europe should be able to switch very swiftly to other supply channels. We need to be able to reverse energy flows when necessary. Jean-Claude Juncker It is totally unacceptable [that Russia is using gas as a political weapon]. The time for a European Energy Union has clearly come. Maroš Šefčovič Europe should confront Russia s monopolistic position with a single European body charged with buying its gas. Donald Tusk 13

14 Az orosz kitettség elvben európai ügy, de országonként igen eltérő az orosz gáz aránya Forrás: Morgan Stanley, Gazprom. Idézi: The Telegraph 14

15 A magyar és az EU importfüggőség 63% 52% 52% 53% 81% 82% 84% 87% 81% 57% 72% 65% 15 Import dependency 2013 Top non-eu gas suppliers in 2013 (% in total imports) Hungary European Union country [%] country [%] Russia 95.0 Russia 39.0 Not specified 5.0 Norway 29.5 Algeria 9.7 Qatar All fuels Petroleum and products HU EU28 Natural gas

16 A háztartások gázfüggősége 16

17 Válasz: Egységesülő infrastruktúra, a gázhálózatok összekapcsolása 17

18 közös érdekű gáz-infrastruktúra (PCI) projektek ggregált piacintegrációs hatásai Market Reference Short-term Mid-term Price change due to short-term PCI projects ( /MWh) Price change due to mid-term PCI projects ( /MWh) Price change due to short-term PCI projects (%) Price change due to mid-term PCI projects (%) AT % -1.0% BA % -15.1% BG % -20.5% CZ % -1.0% DE % -1.1% HR % -15.0% HU % -7.9% MV % -6.5% RO % 15.8% SB % -18.7% SI % -1.1% SK % -1.0% UA % -1.7% DR average % -6.5% Whole Europe % -6.8% Nagyon erős össz-uniós nagykereskedelmi árkonvergencia Szolidaritás: a legsérülékenyebbek profitálnak a legtöbbet 18

19 2) Dekarbonizáció és innovációs célok 19

20 Innovációs célok legyen az EU piacvezető a megújulók terén Az európai megújulóenergia-alapú áramtermelés fejlődése GWh

21 Innovációs célok Megújulóenergia-támogatások a világban 21

22 A 2020-as hazai megújuló-energia célok és teljesülésük 22

23 2) Árak és versenyképesség 23

24 Magyar álláspont a márciusi brüsszeli csúcs után "Magyar szempontból a legfontosabb az az energia ára. Nem minden ország van ezzel így. Ebben a szövegben, amit most elfogadtunk, és ami az energiaunió alapelveit rögzíti, abban az ár kellő súllyal szerepel. A második fontos dolog, hogy egy adott ország energiaforrásainak összetételét azt nemzeti hatáskörben kell tartani. Tehát senki nem mondhatja meg például Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el. Ez szintén garantálva van." A tervek szerint a tagországoknak minden külső szerződés megkötése előtt tájékoztatási kötelezettségük lesz az Unió felé, a pontos szabályozást a Bizottság dolgozza ki. Orbán Viktor azt mondta, Budapest számára az elfogadhatatlan lenne, ha előzetes jóváhagyáshoz kötnék a szerződések megkötését, illetve ha szabályoznák a különböző energiaforrások arányát. Forrás. Inforadio.hu, március

25 A háztartási rezsicsökkentés magyar útja Forrás: energiaoldal.hu 25

26 Sikeresebb-e a központilag vezérelt rezsicsökkentés, mint a piaci koordináció? A lakossági (H3) áramárak alakulása 2010-től a régióban Az öt közép-kelet európai ország közül Csehország és Szlovénia teljesen liberalizálta a lakossági piacot. Az öt ország közül a magyar árak csökkentek legnagyobb mértékben, de nominálisan alig alacsonyabbak, mint a teljesen liberalizált cseh áramárak. 26

27 A lakossági és az ipari fogyasztói árak trendje eltérően alakult a régióban - átlagos ipari fogyasztói (I3) áramárak 2010-től* Átlagos ipari fogyasztói (I3) áramárak 2010-től* A régióban legkevesebbet egy cseh ipari fogyasztó fizet az áramért, de a magyar áraknál Szlovákiát leszámítva minden régiós ország árszintje alacsonyabb. A keresztfinanszírozás és a szektorális adók kizárólagosan az ipari fogyasztói szegmensre terhelése versenyképességi áldozattal jár, ami visszavetheti a hazai gazdaság teljesítményét. *500 MWh és 2000 MWh közötti fogyasztók. Az adatok a visszaigényelhető adókat (ÁFA) nem tartalmazzák. Forrás: EUROSTAT 27

28 Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása 2010 és 2015 között január 1 november 2 január 2 Nettó díjváltozás (Ft/kWh) 2010 január november Változás 2010 január november (%) Nettó díjváltozás (Ft/kWh) 2010 január január Változás 2010 január januárr (%) Nagyfeszültségű csatlakozás Nagy/középfeszültségű csatlakozás Középfeszültségű csatlakozás Közép/kisfeszültségű csatlakozás Kisfeszültségű csatlakozás I. (profilos, egész napos) Kisfeszültségű csatlakozás II. (profilos, vezérelt) Kisfeszültségű csatlakozás III. (nem profilos) 0,672 0,910 0,889 0,238 35% 0,216 32% 2,176 2,613 2,562 0,438 20% 0,386 18% 4,158 5,479 5,368 1,321 32% 1,209 29% 6,150 8,210 8,094 2,060 34% 1,945 32% 13,889 12,233 11,919-1,656-12% -1,970-14% 6,134 5,470 5,312-0,665-11% -0,822-13% 12,566 13,473 13,023 0,906 7% 0,456 4% Elosztás együttesen Forrás: MEKH 1: A október 30-án módosított Módszertani útmutató alapján figyelembe vett mennyiségi súlyokkal számítva. 2: A évi mennyiségi súlyokkal számítva. 7,967 7,691 7,509-0,275-3% -0,458-6% Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján A kötelező lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta ez egyértelműen versenyképességi áldozat. 28

29 Ártrendek és versenyképességi indikátorok % increase on a year earlier % increase on a year earlier 29 Hungary : Price evolution & the contribution of energy prices 8 4 EU28 : Price evolution & the contribution of energy prices Non Energy Energy All items Non Energy Energy All items

30 Köszönöm a figyelmet! balazs.felsmann@rekk.hu 30