Egészségpolitika. Minden uniós polgár egészségének javításáért KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egészségpolitika. Minden uniós polgár egészségének javításáért KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL"

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Egészségpolitika Minden uniós polgár egészségének javításáért Az Európai Unió azon dolgozik, hogy a bölcsőtől a sírig minden európai polgárnak védje és javítsa az egészségét.

2 TARTALOM KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár. A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: Miért van szükség uniós egészségpolitikára?... 3 Milyen eszközökkel él az Európai Unió?... 5 Mit tesz az Európai Unió?... 6 Kitekintés...15 További információk...16 Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Egészségpolitika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon BananaStock/Jupiterimages 16 o ,7 cm ISBN doi: /70247 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 E G É S Z S É G P O L I T I K A 3 Miért van szükség uniós egészségpolitikára? A polgárok egészsége kiemelt prioritást jelent az Európai Unió számára. Az EU egészségpolitikája a tagállami egészségpolitikákat kiegészítve azt hivatott biztosítani, hogy az Unióban élő polgárok mindegyike hozzájuthasson színvonalas egészségügyi ellátáshoz. Az EU egészségpolitikájának legfontosabb célkitűzései a következők: betegségek megelőzése; az egészségesebb életmód népszerűsítése; a jóllét térnyerésének elősegítése; a több tagállam lakosait fenyegető egészségügyi kockázatok elleni védelem; az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása; egészségügyi tájékoztató és felvilágosító munka; a betegbiztonság javítása; a dinamikus egészségügyi rendszerek kialakításának és az új technológiák kifejlesztésének támogatása; szigorú minőségvédelmi és biztonsági előírások életbe léptetése a szervekre és más, emberi eredetű anyagokra vonatkozóan; a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök jó minőségének, biztonságosságának és hatékonyságának biztosítása. Az egészségügyi ellátás megszervezése és biztosítása az egyes tagállamok feladata, az Európai Unió azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy az uniós országok megvalósítsák közös célkitűzéseiket. Az EU tevékenysége ezáltal értéktöbbletet hoz létre. Az uniós egészségpolitika egyúttal méretgazdaságosságot is eredményez, mivel összevonja az erőforrásokat, és megkönnyíti a tagországok számára, hogy megoldásokat találjanak a közös kihívásokra. Utóbbiak közé tartoznak egyebek mellett a világjárványok és más egészségügyi fenyegetések, a krónikus betegségekkel kapcsolatba hozott kockázati tényezők, valamint a várható élettartam emelkedése által az egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt hatások. Shutterstock, Inc./Alexander Raths Az EU célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét minden polgára számára A legnagyobb kihívások Ahhoz, hogy az emberek egészségi állapota az EU egész területén nagyon jó legyen, az egészségügyi ellátás pedig Unió-szerte magas színvonalon működjön, jó néhány kihívást le kell győzni, köztük a következőket: Fenntarthatóság: Az egészségügyi ellátórendszereknek alkalmazkodniuk kell a demográfiai változásokhoz és az ellátás iránti igény növekedéséhez, és a lehető legnagyobb mértékben kamatoztatniuk kell az innovatív egészségügyi technológiákban rejlő lehetőségeket. Az egészségügyi rendszerek reformjának biztosítania kell, hogy mindenki magas szintű ellátásban részesülhessen, egyúttal pedig javítania kell az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és pénzügyi fenntarthatóságát. A társadalom elöregedése: Az uniós polgárok egyre hosszabb ideig élnek. Élettartamuk gyakran jóval meghaladja a nyugdíjkorhatár eléréséhez szükséges évek számát. Ugyanakkor az az átlagéletkor, amelynek betöltéséig az EU lakosai jó egészségi állapotnak örvendenek, nem emelkedett. Ez többletterheket ró a társadalomra és a gazdaságra, valamint az egészségügyi ellátórendszerekre. A társadalom elöregedésével egyes betegségek, így például az Alzheimer-kór és a demencia előfordulása is növekszik. Az EU arra törekszik, hogy 2020-ra két évvel növekedjen az egészségben megélt évek száma, elősegítve azt, hogy az európaiak a lehető leghosszabb ideig élhessenek tevékeny és produktív életet. A megelőzhető betegségek előfordulásának csökkentése: A rák, a szívbetegség, a diabétesz, valamint a légzőszervi, a mentális és más krónikus betegségek súlyos szenvedést okoznak a betegeknek, és óriási költségeket rónak a társadalomra és a gazdaságra. Becslések szerint 2012 és 2030 között ezek a betegségek hozzávetőleg 22,5 ezer milliárd EUR költséggel járnak majd a globális gazdaság számára. Az Európai Unióban a dohányzásnak tulajdonítható betegségek önmagukban több mint 100 milliárd euró terhet jelentenek a gazdaságra nézve. A krónikus betegségek az Európai Unióban bekövetkező összes haláleset 87%-áért felelősek. Sok krónikus betegség kialakulása négy közös kockázati tényezővel a dohánytermékek fogyasztásával, az egészségkárosodást okozó alkoholfogyasztással, a hiányos, illetve nem megfelelő táplálkozással, valamint a testmozgás hiányával hozható összefüggésbe, és megelőzhető lenne. Egészségügyi egyenlőtlenségek: Az egészségi állapot és az egészségügyi helyzet tekintetében óriási különbségek tapasztalhatók az uniós országok és régiók között, illetve az egyes uniós országokon és régiókon belül. A születéskor várható élettartam esetében például 10 év az eltérés az EU-országok között. A betegségek

4 4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L előfordulását és az élettartamot nagymértékben befolyásolja számos tényező, így például a foglalkoztatás, a jövedelem, az oktatás, az etnikai hovatartozás, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Új és újonnan azonosított egészségügyi problémák: Időről időre új és újabb betegségek ütik fel a fejüket, illetve a betegségek újabb és újabb alfajai jelennek meg. Az AIDS-betegséget például először 1981-ben figyelték meg klinikai körülmények között, a tünetegyüttes kialakulását okozó HIV vírust pedig 1983-ban azonosították ben új vírus az A(H1N1)-vírus okozott pandémiás influenzát. Napjainkra több baktérium ellenállóvá vált a kezelésére használt gyógyszerekkel szemben, ami egyes fertőzések esetében megnehezíti bizonyos antibiotikumok alkalmazását. A mentális egészségügyi problémák is olyan betegségcsoportot alkotnak, amelynek előfordulása a diagnosztizált esetek számát tekintve számottevő emelkedést mutat. Egészségbiztonság: A több országot érintő súlyos egészségügyi fenyegetések köztük a biológiai és a vegyi anyagok, a fertőző betegségek és a környezeti kockázatok nemcsak az emberek egészsége, de a nemzetközi utazás és a kereskedelem szempontjából is komoly veszélyt jelentenek. A évi ebolajárvány, mely Nyugat-Afrikában tört ki, és több esetben is a betegek Európába történő egészségügyi evakuálásához vezetett, valamint az A(H1N1)-influenzavírus számlájára írható 2009-es világjárvány két példa a közelmúltból arra, milyen fontos más országokkal közösen fellépni az egészségügyi veszélyek elhárítása céljából. Egészség: uniós tendenciák Jó hírek: Növekedett a várható élettartam: az 1950-es évektől 2012-ig átlagosan 65 évről 80 évre nőtt a várható élettartam az Európai Unióban. Drasztikusan csökkent a csecsemőhalandóság: 2012-re a csecsemőhalandóság összesen több mint 82%-kal esett vissza 1975-höz képest. Javult egyes életveszélyes betegségek pl. a szívinfarktus, az agyvérzés és a rák kezelése: 2000 és 2009 között 50%-kal csökkent a szívinfarktust elszenvedő betegek halálozása a kórházba történő felvételt követően. Javult a túlélési arány egyes rákos megbetegedések esetében: ez a kedvező tendencia többek között a mellrák és a vastagbélrák esetében figyelhető meg, hála a korai diagnosztizálásnak és a hatékonyabb kezelési eljárásoknak. Növekedett az egy főre jutó orvosok száma: míg 2000-ben ezer főre 2,9 orvos jutott, addig 2010-re ez az arány 3,4-re emelkedett. Rossz hírek: Nagy az egyenlőtlenség: 8,5 év a különbség a várható élettartam tekintetében az egyes EU-országok között. Nőtt a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma: 1985 óta a férfiak körében 12%-kal, a nők körében pedig 9%-kal nőtt azoknak a száma, akik rákos megbetegedésben haltak meg. Növekedett a cukorbetegség előfordulása: a Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint 2011-ben 35 millió felnőtt szenvedett (1-es vagy 2-es típusú) diabéteszben Európában. Ez a szám 2030-ra várhatóan 43 millióra emelkedik, ami 23%-os növekedést jelent. Növekedett az Alzheimer-betegség előfordulása: Európában ötévente nagyjából megkétszereződik a demencia kialakulásának valószínűsége a 65 éven felüli lakosság körében. Az EU egészségügyi kiadásainak oroszlánrészét a krónikus betegségekre fordított összegek teszik ki: a krónikus betegségek kezelése 700 milliárd euróba kerül, ez az egészségügyi költségek 70 80%-át jelenti. Források: Eurostat és Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

5 E G É S Z S É G P O L I T I K A 5 Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Az EU egészségpolitikai tevékenységének hatáskörét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke határozza meg. E tekintetben a legfőbb elv az, hogy az emberek egészségét hatékonyan kell védelmezni, és az egészségvédelmi szempontokat az összes uniós szakpolitika és intézkedés kidolgozása során szem előtt kell tartani. A Szerződés azt is világossá teszi, hogy az Európai Uniónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik egészségügyi politikájuk meghatározása, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és működtetése, ideértve az ezen feladatok ellátására kijelölt erőforrások elosztását. Az EU tevékenysége elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kiegészítse és támogassa az egyes uniós tagországokban folyó munkát azokban az esetekben, amikor a koordináció, az együttműködés, valamint az információk, az ismeretek és a bevált módszerek átadása és átvétele jelenti a legjobb megoldást. Ezen túlmenően az Unió szabályoz egyes területeket. A szabályozást jogalkotási eszközök segítségével valósítja meg. Az EU 2007-ben egészségügyi stratégiát fogadott el. A stratégia négy sarokkövét az alábbi alapelvek képezik: Az európaiak közös értékekkel rendelkeznek az egészség vonatkozásában. Az egészség a legnagyobb kincs. Mindegyik szakpolitikába be kell építeni az egészséggel kapcsolatos szempontrendszert. Az Európai Uniónak a globális egészségügyi helyzetet érintő kérdések mindegyikében hallatnia kell a hangját. A stratégia a következő három célt határozta meg prioritásként: Elő kell segíteni, hogy a társadalom elöregedése ellenére jó legyen az emberek egészségi állapota. Védelmezni kell a polgárokat az egészségüket fenyegető veszélyekkel szemben. Támogatni kell a dinamikus egészségügyi rendszerek kialakítását és az új technológiák kifejlesztését. Ezek az elvek és célok előmozdítják az Európa 2020 stratégia intelligens és fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását: a célzott egészségügyi beruházások javítják a termelékenységet és fellendítik az innovációt, egyúttal pedig elősegítik az új készségek elsajátítását és az egyenlőtlenségek mérséklését, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátórendszerek fenntarthatóbbá váljanak februárjában az Európai Bizottság elfogadta a Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében című csomagot. A csomagot alkotó dokumentumok egyike az egészségügyi beruházások témájával foglalkozik. Fő üzenete, hogy az egészség önmagában is érték, egyúttal azonban a gazdasági jólét záloga is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát szolgáló intelligens beruházások, a humántőke részét képező emberi egészségbe történő beruházások és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését célzó beruházások elő tudják segíteni a gazdasági növekedést. Az EU támogatni fogja a reformokat az európai szemeszter keretében a rendelkezésére álló finanszírozási eszközök, pl. a strukturális alapok és az egészségügyi program segítségével. Uniós pénzügyi támogatás Az EU harmadik többéves egészségügyi programja, melynek futamideje 2014-től 2020-ig tart, az előző két egészségügyi program eredményeire épít. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, milyen fontos szerepet játszik a jó egészségi állapot a munkahelyi termelékenység és a gazdasági versenyképesség előmozdításában, illetve abban, hogy az emberek életének minősége hosszabb időn át jobb legyen. Az EU tevékenysége az alábbi négy kulcsfontosságú területen fogja kiegészíteni és segíteni a tagállami erőfeszítéseket: egészségfejlesztés és betegségmegelőzés; a polgárok védelme a több országot érintő egészségügyi veszélyekkel szemben; innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerek kiépítése; színvonalasabb és biztonságosabb egészségügyi ellátás biztosítása a polgárok számára. A as futamidejű program teljes költségvetése 449 millió euró. A programban az Európai Uniót alkotó 28 ország, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia vesz részt óta az EU egészségügyi programja összesen több mint 750 egyedi projektet finanszírozott és működési támogatást nyújtott egy sor más kezdeményezéshez is. Az egészségügyi prioritások megvalósítását más olyan uniós eszközök is elősegítik, melyek pénzügyi támogatást nyújtanak. Példaként említhetők a strukturális alapok és a kutatási keretprogramok.

6 6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Mit tesz az Európai Unió? Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz az EU országaiban Ha Ön uniós polgárként egy másik EU-tagországba utazik, és kinttartózkodása során megbetegszik, nem kell külföldi útját megszakítva hazautaznia, hogy orvosi ellátásban részesüljön. Ha Önnél van európai egészségbiztosítási kártyája, minden gond nélkül felkeresheti a helyi orvosok valamelyikét. Az európai egészségbiztosítási kártya birtokában könnyebben érvényt szerezhet a többi EU-tagállamban, illetve Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban annak a jognak, hogy az adott országban egészségügyi ellátásban részesüljön. Az európai egészségbiztosítási kártya, melyet ingyen lehet kiváltani a lakóhely szerinti egészségbiztosítónál, lehetővé teszi, hogy Ön a partnerországok valamelyikében való ideiglenes tartózkodása során előre nem tervezett állami egészségügyi ellátásban részesüljön orvosilag indokolt esetben. Egyes országokban a nemzeti egészségbiztosítási kártya tölti be az európai egészségbiztosítási kártya szerepét (a kártya hátoldalán vannak feltüntetve az európai egészségügyi ellátásra feljogosító adatok), más országokban külön kell beszerezni ezt a dokumentumot. A határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó uniós jogszabályoknak köszönhetően Önnek: hozzá kell tudnia férni azokhoz az információkhoz, melyek révén tájékozódhat arról, milyen esetben részesülhet egészségügyi ellátásban az Európai Unió más tagállamaiban, illetve milyen minőségű és mennyire biztonságos az igénybe venni kívánt ellátás; jogában áll részleges vagy teljes költségtérítésben részesülni a másik EU-országban igénybe vett kezelés után, ha a kérdéses kezelésre hazájában is jogosult lenne; lehetősége van arra, hogy az Önnek felírt receptet az EU más tagországában váltsa ki, és így külföldi tartózkodása során be tudja szerezni a szükséges gyógyszereket. Diego Gómez/epa/Corbis Az európai egészségbiztosítási kártya birtokosai Európa-szerte orvosi ellátásban részesülhetnek Tudta-e Ön, hogy 2010-ben 20 millió uniós polgár részesült orvosi ellátásban hazáján kívül, egy másik uniós országban? A több tagállam lakosait fenyegető súlyos egészségügyi kockázatok elleni küzdelem Korunkban egyre több téren épülnek ki kapcsolatok a világ országai és a különböző közösségek között. Minél több a kapcsolódási pont, annál nagyobb veszélyt jelentenek a biológiai és a vegyi anyagok, illetve a környezeti kockázatok az emberek egészsége, valamint a nemzetközi utazás és kereskedelem szempontjából. Az Európai Unió egyre nagyobb éberséget tanúsít az újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokkal szemben, legyen szó az ebolavírusról, a madárinfluenzáról vagy egyéb új influenzavírusról, a közelmúltban felbukkant új koronavírusról, az élelmiszer-eredetű, pl. az E. coli baktérium által okozott járványokról, illetve a lassabban tovaterjedő veszélyekről, köztük az antimikrobiális rezisztenciáról ban a Bizottság szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek esetén erőteljes és összehangolt kockázat- és válságkezelési intézkedések révén hatékony védelemben részesítse az uniós polgárokat. Az új szabályok egyebek mellett: kiterjesztik a fertőző betegségek esetére már életbe léptetett uniós koordinációs mechanizmust annak érdekében, hogy azt a biológiai, vegyi és környezeti eredetű tényezők által okozott egészségügyi fenyegetésekre is alkalmazni lehessen; megerősítik az uniós Egészségügyi Biztonsági Bizottság megbízását, hogy a bizottság válsághelyzetekben is válaszintézkedéseket hozhasson; biztosítják az európai szintű egészségügyi vészhelyzetnek minősülő helyzetek azonosításához szükséges eszközöket annak érdekében, hogy ilyen helyzetekben a gyógyszerügyi jogszabályok alkalmazása révén gyorsabban lehessen elérhetővé tenni a szükséges oltóanyagokat és gyógyszereket. Az új szabályok révén megnyílik az út az előtt, hogy világjárvány, illetve vészhelyzet esetén az uniós országok közösen szerezzenek be oltóanyagokat és gyógyszereket. A mechanizmus révén azok a tagállamok, amelyek aláírták a közös közbeszerzési megállapodást, gyorsabban és olcsóbban juthatnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez, mint a múltban.

7 E G É S Z S É G P O L I T I K A 7 Az EU fellépése ilyen helyzetekben elsősorban arra irányul, hogy javítsa a tagállami kormányok együttműködését és a tagállami intézkedések összehangolását. Ennek megvalósítását szolgálják az alábbi rendszerek és intézmények: Uniós riasztási rendszerek: Ha az uniós tagállamok valamelyikében azt észlelik, hogy veszélyben forog a lakosság egészsége vagy biztonsága, a kérdéses ország az EU sürgősségi riasztórendszereinek valamelyikén keresztül értesíti erről az Európai Bizottságot. A riasztórendszerek lehetővé teszik, hogy a riasztást az EU összes tagországa gyorsan megkapja, és késlekedés nélkül meghozhassa a szükséges válaszintézkedéseket. A fertőzőbetegség-figyelői és gyorsreagáló rendszer és az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer a 2011-es németországi E. coli-járvány, illetve a fukushimai nukleáris katasztrófa nyomán jött létre annak érdekében, hogy kezelni lehessen az újonnan megjelent kockázatokat. Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC): Az uniós bizottság összehangolja az egészségbiztonság érdekében hozott intézkedéseket, illetve ezek előkészítését és megtervezését, valamint a vészhelyzetek elhárítását célzó műveleteket. A bizottságban az összes EU-ország képviselteti magát. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC): A központ tevékenységének célja az, hogy az EU hatékonyabban tudjon védekezni a fertőző betegségekkel (ebola, influenza, tuberkulózis, HIV/AIDS stb.) szemben. Az intézmény együttműködik a tagállami Az E. coli baktérium által 2011-ben okozott járvány kitörésekor az EU riasztási rendszerén leadott figyelmeztetéseknek köszönhetően az uniós országok hatóságai hatékony lépéseket tudtak tenni a kockázatok elhárítása érdekében egészségügyi hatóságokkal annak érdekében, hogy azonosítsa és kiértékelje a fennálló és az újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokat, és a veszélyekről tájékoztassa az érintetteket. Uniós szintű kutatási hálózatok: Az EU támogatásban részesít olyan konkrét projekteket, melyek a több tagállam lakosait fenyegető súlyos egészségügyi kockázatokkal foglalkoznak. Ezek között említhető a kémiaianyag-biztonsági riasztási rendszer (ASHT II), mely egységbe kapcsolta a különböző uniós országokban működő méregközpontokat, hogy javítsa a több tagállam lakosait fenyegető, vegyi eredetű potenciális egészségügyi veszélyek kezelését. Shutterstock, Inc./Tomasz Nieweglowski Mi történik, ha egészségügyi válsághelyzet alakul ki az Európai Unióban? Az E. colijárvány esete 2011 májusa és júliusa között az emberi és állati emésztőrendszerekben előforduló és rendes körülmények között ártalmatlan E. coli baktérium egyik veszélyes törzse járványt okozott az Európai Unióban, melyben 55-en életüket vesztették, és 850-en súlyosan, 3000-en pedig könnyebben megbetegedtek. Az adott helyzetben az EU a következőket tette: A németországi hatóságok értesítették az Európai Bizottságot a járvány kitöréséről. Az illetékesek aktiválták az EU összes tagállamára kiterjedő riasztási rendszereket és válságreagálási hálózatokat. A tudósok gyorsan azonosították a járványt okozó E. coli baktériumtörzset.. Az Európai Bizottság naponta értekezett a tagállamok nemzeti közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságaival, hogy nyomon kövesse a helyzet alakulását, és összehangolja a válaszintézkedéseket. A legfrissebb információkat ugyancsak napi rendszerességgel közzétette honlapján annak érdekében, hogy a lakosságot tájékoztassa a fejleményekről. Miután sikerült azonosítani, hogy a járványt Egyiptomból csíráztatás céljából importált görögszénamagok okozták, az EU elrendelte az exportőrök egyikétől származó összes görögszénamagszállítmány megsemmisítését, és ideiglenes tilalmat vezetett be minden egyéb, kockázatosnak ítélt termék behozatalára. Az EU a tagállami hatóságokkal, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal közösen megkezdte annak azonosítását, min kell a jövőben javítani, hogyan lehet a megelőzést hatékonyabbá tenni, és mely területeken célszerű az együttműködést elmélyíteni.

8 8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Védelem a rezisztens baktériumokkal szemben Az antimikrobiális szerek pl. az antibiotikumok olyan anyagok, melyek vagy lelassítják a mikroorganizmusok, köztük a baktériumok, a gombák és a paraziták növekedését, vagy elpusztítják azokat. Elengedhetetlenül fontos eszközt jelentenek a modern orvostudomány számára: azóta, hogy 70 évvel ezelőtt elkezdték alkalmazni őket, drasztikusan csökkent a fertőző betegségek által okozott halálesetek száma. Használatuk azonban számos esetben orvosilag indokolatlan, és korunkra túlzott méreteket öltött, ami oda vezetett, hogy az elpusztítani kívánt mikroorganizmusok egyike-másika ellenállóvá (szakszóval rezisztenssé) vált velük szemben. Becslések szerint az antimikrobiális rezisztencia évente 25 ezer ember halálát okozza, anyagi vonzata pedig évi 1,5 milliárd euróra tehető az egészségügyi ellátás során jelentkező többletköltségek és a termelékenységkiesés okozta veszteségek miatt. Azóta, hogy ezt a jelenséget az 1990-es években azonosították, az Európai Unió egészségügyi programja számtalan projektet és kutatást támogatott a témában. Uniós támogatással készült el például 2009-ben az a tanulmány, mely az antimikrobiális rezisztenciát és a gyermekbetegségek antibiotikumokkal történő kezelését vizsgálta. Ezen túlmenően az EU az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság segítségével folyamatosan nyomon követi a jelenséggel kapcsolatos fejleményeket ben az Európai Bizottság cselekvési tervet indított útnak abból a célból, hogy elősegítse az antimikrobiális rezisztencia következtében jelentkező, egyre komolyabbá váló kockázatok elhárítását. A terv az alábbi hét területen szorgalmaz cselekvést: az antimikrobiális szerek körültekintő használata az emberek és az állatok esetében; a mikrobiális fertőzések kialakulásának és elterjedésének megelőzése; új, hatékony antimikrobiális szerek, illetve alternatív kezelési módok kifejlesztése; nemzetközi együttműködés a rezisztenciából következő kockázatok terjedésének feltartóztatása érdekében; az antimikrobiális szerek használatának jobb nyomon követése és felügyelete; kutatás és innováció; a tájékoztatás, az oktatás és a képzés javítása. Tudta-e Ön, hogy ben az európaiak hozzávetőleg 35%-a szedett antibiotikumot; -- a betegek fele azt hiszi tévesen, hogy az antibiotikumok hatásosak a vírusok ellen; -- az Európai Unióban évente mintegy 4,1 millió egészségügyi ellátásban részesülő embert fertőznek meg különböző kórokozók, gyakran rezisztens baktériumtörzsek? A gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának javítása Az EU egyértelmű szabályokat léptetett életbe a gyógyszerek engedélyezése és forgalmazása tekintetében. A szabályok értelmében csak akkor értékesíthetők gyógyszerek, ha forgalmazásukat a tagállamok valamelyike engedélyezi területén, vagy ha értékesítésük az EU egész területén engedélyezett. Az utóbbiról a londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság gondoskodik. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a betegek kezelésére használt gyógyszerek megfeleljenek a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében meghatározott szigorú előírásoknak. A szabályok elősegítik, hogy az Európai Unióban az ellátórendszerek magas szinten gondoskodjanak a betegek biztonságáról, egyúttal pedig hozzáférést biztosítanak a betegek számára a megfelelő gyógyszerekhez, köztük az innovatív, a ritka betegségek kezelésére használt, valamint a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerkészítményekhez. Az Európai Unióban engedélyezett és forgalomba hozott gyógyszerek biztonságosságát a készítmények teljes időtartama során nyomon követik. Ennek köszönhetően abban az esetben, ha a gyógyszer alkalmazása során nemkívánatos hatás lép fel, az illetékesek késedelem nélkül Az európai uniós szabályok biztosítják, hogy a betegek kezelésére használt gyógyszerek megfeleljenek a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében meghatározott szigorú előírásoknak Shutterstock, Inc./phloxii

9 E G É S Z S É G P O L I T I K A 9 meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket: kiegészítő figyelmeztetéseket adhatnak ki, korlátozhatják a készítmény használatát, sőt akár ki is vonhatják a kérdéses terméket a piacról. A gyógyszerfelügyelet javítása érdekében az EU új szimbólumot vezetett be: a csúcsára állított fekete háromszög azokat a gyógyszereket hivatott jelölni, melyek kiegészítő ellenőrzést igényelnek szeptemberétől az új szimbólumot az érintett gyógyszerek csomagolásában található betegtájékoztatón, valamint az alkalmazási előírásban is fel kell tüntetni, ezen túlmenően pedig kísérőszöveg formájában tájékoztatni kell a betegeket arról, hogyan tudják az esetlegesen jelentkező nem várt mellékhatásokat bejelenteni. Ez különösen fontos, mivel ma már a betegeknek jogukban áll az általuk tapasztalt mellékhatásokat közvetlenül bejelenteni a hazájukban működő illetékes hatóságoknak. A szabályozás egyik sarokkövét azok az előírások jelentik, melyek értelmében a gyógyszer-forgalmazási folyamat összes szakasza felett a gyártástól a forgalmazásig felügyeletet kell gyakorolni. Ezeken az előírásokon belül külön szabályok vonatkoznak a gyógyszerkészítmények interneten történő értékesítésére. Annak érdekében, hogy a betegeket megvédelmezze az engedéllyel nem rendelkező hamisított gyógyszereknek tulajdonított kockázatokkal szemben, az EU szigorú szabályokat vezetett be, melyek 2013 elején léptek hatályba. Ezek közé a szabályok közé tartoznak többek között a következők: a harmadik országokból importált hatóanyagok behozatalára, ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó szabályok; a nagykereskedelmi gyógyszerforgalmazók által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó szabályok; a gyógyszerek vizsgálatára vonatkozó szabályok; valamint az az előírás, miszerint a gyártóknak és a forgalmazóknak minden esetben be kell jelenteniük, ha azt gyanítják, hogy hamisított gyógyszerekkel van dolguk. Az előírások a hamisított gyógyszerek interneten történő értékesítését is szabályozzák végén kötelezővé válik annak a közös logónak a használata, melyet az EU azért dolgozott ki, hogy azonosítsa a jogszerűen működő online gyógyszertárakat/gyógyszer-kiskereskedőket. A szerv-, a szövet és a sejtadományozás, valamint a véradás biztonságosságáért A véradás, illetve a szerv-, a szövet- és a sejtadományozás nélkülözhetetlen jelentőséggel bír több súlyos vagy életveszélyes sérülés és betegség pl. a rák és a szívbetegségek kezelése szempontjából. Ha csak a 2011-es évet vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az Európai Unióban összesen 30 ezer alkalommal került sor szervátültetésre sokszor úgy, hogy a donorszerv másik EU-tagállamból származott, mint ahol a műtétre sor került. Mivel korunkban egyre többen szerzik be gyógyszereiket az interneten, az EU elő kívánja segíteni, hogy könnyebben azonosítani lehessen azokat az online gyógyszertárakat, melyek jogszerűen működnek A megfelelő minőség és a betegek biztonsága érdekében az Unió közös szabályokat és eljárásokat dolgozott ki, melyeket az EU egész területén alkalmazni kell. Ez azt a célt szolgálja, hogy az átültetés/átömlesztés során felhasznált emberi eredetű anyagok nagyon jó minőségűek legyenek, és a betegségek pl. a HIV és a fertőző májgyulladás terjedésének megelőzése érdekében alapos szűrővizsgálaton essenek át. Ez biztosítja, hogy a betegek az Európai Unió teljes területén azonos és magas szintű védelemben részesüljenek, és ha a szükséges anyagokban hiány mutatkozik, az uniós országok együttműködjenek egymással. Az EU az átömlesztés/átültetés céljából felhasznált emberi eredetű anyagok adományozásával, beszerzésével és nyomonkövethetőségével kapcsolatos eljárások vonatkozásában is szigorú szabályokat léptetett életbe. Az adományozásnak önkéntes alapon kell történnie, a donor nem részesíthető anyagi ellenszolgáltatásban, és azt is biztosítani kell, hogy nyomon lehessen követni az adományozott szervek útját. Az uniós szabályok azt is előírják, hogy a tagállami hatóságok tájékoztassák egymást a határokon átívelő szervadományozásról, a vonatkozó információkat őrizzék meg, és gondoskodjanak állandó (a hét 7 napján és a nap 24 órájában elérhető) ügyeleti szolgáltatásról a súlyos vagy nemkívánatos mellékhatások, illetve fejlemények esetére. Mivel ezek iránt a kezelések iránt egyre nő a kereslet, az EU lépéseket tesz annak érdekében, hogy ösztönözze az önkéntes szervadományozást. Hozzávetőleg az EU-országok fele számol be arról, hogy területén rendszeresen problémát jelent a donorszervhiány. Jelenleg mintegy 50 ezren szerepelnek a szervátültetést igénylő betegek várólistáján. Közülük minden egyes nap 12-en halnak meg anélkül, hogy hozzájutnának az életben maradásukhoz szükséges donorszervhez. Shutterstock, Inc./Kinetic Imagery

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation

Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation Alapította a Magyar Kardiológusok Társasága Adószám: Számlaszám/Bank account: Internet 18049471-2-42 11732002-20346146 www.mnsza.hu; nagya@kmk.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

OEFI Ritka Betegség Központ

OEFI Ritka Betegség Központ OEFI Ritka Betegség Központ 19. Magyar Mukopoliszaccharidózis és társult betegségek konferencia 2013. aug. 23-25 Gödöllő-Máriabesnyő Dr. Béres Judit, Dr. Lengyel Zsuzsanna Miről lesz szó a következőkben?

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 17. (22.11) (OR. en) 16708/11 SAN 238 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

MELLÉKLET FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK, TEKINTETTEL A GYÓGYSZER BIZTONSÁGOS ÉS HATÁSOS HASZNÁLATÁRA, MELYEKET A TAGÁLLAMOKNAK TELJESÍTENIÜK KELL

MELLÉKLET FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK, TEKINTETTEL A GYÓGYSZER BIZTONSÁGOS ÉS HATÁSOS HASZNÁLATÁRA, MELYEKET A TAGÁLLAMOKNAK TELJESÍTENIÜK KELL MELLÉKLET FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK, TEKINTETTEL A GYÓGYSZER BIZTONSÁGOS ÉS HATÁSOS HASZNÁLATÁRA, MELYEKET A TAGÁLLAMOKNAK TELJESÍTENIÜK KELL FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK, TEKINTETTEL A GYÓGYSZER BIZTONSÁGOS

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Prioritások 2014 2019 között

Prioritások 2014 2019 között Prioritások 2014 2019 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.16. COM(2013) 651 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK HU HU A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szintú EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

MARKETINGKÓDEX jägermeister

MARKETINGKÓDEX jägermeister MARKETINGKÓDEX jägermeister Bevezetés A szeszes italok kulturális örökségünk részét alkotják, fogyasztásuk több évszázados hagyománynak örvend: a felelősségteljes alkoholfogyasztás felnőttek milliói számára

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

Miért biztonságos a repülés?

Miért biztonságos a repülés? Miért biztonságos a repülés? Rövid tájékoztató az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről Mert a repülőgépeket tanúsítvánnyal látják el repülés előtt -- A repülési engedély kiadását megelőzően valamennyi

Részletesebben

HIV prevenció. A magyarországi HIV/AIDS helyzet Bagyinszky Ferenc

HIV prevenció. A magyarországi HIV/AIDS helyzet Bagyinszky Ferenc HIV prevenció A magyarországi HIV/AIDS helyzet Bagyinszky Ferenc o HIV: Human Immunodeficiency Virus (emberi immunhiány vírusa) o AIDS: Acquired Immune Deficiency Syndrome (szerzett immunhiányos tünetegyüttes)

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma

A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szint EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che EU

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/13 A BIZOTTSÁG 957/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: a Tanács Előző dok. sz.: 16566/08

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

VEDD ÁT AZ IRÁNYÍTÁST A SZEMÉLYES ADATAID FELETT!

VEDD ÁT AZ IRÁNYÍTÁST A SZEMÉLYES ADATAID FELETT! VEDD ÁT AZ IRÁNYÍTÁST A SZEMÉLYES ADATAID FELETT! Európai Bizottság - Jogérvényesülési Főigazgatóság Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN: 978-92-79-22659-5 DOI: 10.2838/48021 Rajzok Pierre

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben