KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

Átírás

1 1 KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an2 Az agráriumban előállítható vagy keletkező biomassza hasznosítása és elsődleges feldolgozása című képzéshez A képzési program kódszáma: an2 A képzési program megnevezése: Az agráriumban előállítható vagy keletkező biomassza hasznosítása és elsődleges feldolgozása című képzés. A képzés során megszerezhető kompetenciák: - az energetikai célú biomassza előállításához, elsődleges feldolgozáshoz igényelhető támogatások - lágy szárú energianövények termesztése - fás szárú energianövények termesztése, annak jogi szabályozása - biomassza begyűjtése, felhasználása, feldolgozása (tüzeléstechnika, pelletálás) - az agráraszakigazgatás rendszere A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 22 óra - gyakorlat: - A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő) A képzés tematikája és óraterve: Sor- Témakör elméleti gyakorlati szám óraszám óraszám 1. - az energetikai célú biomassza előállításához, - elsődleges feldolgozáshoz igényelhető támogatások lágy szárú energianövények termesztése 5 -

2 fás szárú energianövények termesztése fás szárú energianövények termesztéséhez 2 - kapcsolódó jogszabályok 5. - biomassza begyűjtése, felhasználása, 6 - feldolgozása (tüzeléstechnika, pelletálás) 6. - az agrárszakigazgatás rendszere 2 - A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1. téma: Az energetikai célú biomassza előállításához, elsődleges feldolgozáshoz igényelhető támogatások (szerző: Varga Tamás) Támogatási konstrukciók összefoglalása Jelen képzési anyag célja, röviden bemutatni a biomassza előállításához, valamint felhasználásához igényelhető támogatási konstrukciókat. A képzési anyag, az egyes támogatási jogszabályok, valamint a pályázati kiírások, a szeptember 18-án hatályos állapota alapján kerültek összeállításra, ezért a jogszabályok, pályázati kiírások módosulása esetén szükséges a változások figyelembevétele! Az ÚMVP konstrukciókra vonatkozó esetleges jogszabály-változások, tájékoztatás céljából az FVM honlapján is elérhetőek ( felső menüsor, jogszabályok). Az ÚMFT konstrukciók az NFÜ honlapjáról érhetőek el ( az egyéb konstrukciókra vonatkozó új kiírások a Közreműködő Szervezetek honlapjain olvashatóak. Biomassza előállítására, feldolgozására rendelkezésre álló támogatási konstrukciók azok forrása alapján a következők szerint csoportosíthatóak: - Nemzeti forrású támogatások. - EU által társfinanszírozott támogatások. - EU-s, vagy az EGT tagországok által finanszírozott támogatások. Az első csoportba tartoznak a nemzeti támogatások; a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP), a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) és Panel-Program konstrukciói. A NEP keretében elsősorban lakossági fogyasztók valósíthatnak meg energiatakarékossági, illetve kisléptékű megújuló energiaforrásokat alkalmazó beruházásokat (pl. pellet-kazán beszerzése). A támogatási konstrukcióval kapcsolatos információk az Energiaközpont Non-profit Kft. honlapjáról érhetőek el ( Várhatóan a ZBR keretében is lehetőség nyílik lakossági energia hatékonysági és megújuló energia felhasználás fejlesztési pályázatok beadására. Az utolsó csoportba az EU által közvetlenül finanszírozott támogatások (pl. Interreg, Intelligent Energy for Europe, nagyobb projektek EIB kamattámogatása stb.), valamint az EGT tagországok által biztosított forrásokból fedezett támogatási konstrukciók tartoznak (pl. Norvég Alap, Svájci Alap). Ezek egy része célzottan a megújuló energiaforrások elterjesztésére irányul (pl. IEE), míg más részüknél az energia hatékonyság javítása mellett a

3 3 megújuló energiaforrásokra vonatkozó beruházások (pl. biomassza kazán beszerzése) lehetőségként jelennek meg. Összegszerűségét tekintve a legnagyobb részarányt az EU társfinanszírozott támogatási konstrukciók jelentik, amelyeket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmaz. Lehatárolások tekintetében az ÚMVP a mezőgazdasági jellegű, illetve mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó beruházásokat, az ÚMFT a biomassza energetikai hasznosítására irányuló, mezőgazdasághoz szorosan nem kapcsolódó beruházásokat támogatja. Az ÚMFT keretén belül az egyes támogatási konstrukciók az un. Operatív Programok keretében érhetőek el. Ezek közül megújuló energiaforrások vonatkozásában kiemelkedő jelentőségű a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) prioritástengelyében szereplő pályázati konstrukciók. Környezet és Energia Operatív Program konstrukciói A KEOP 4. prioritástengelyén belül elhelyezkedő támogatások mezőgazdasági jellegű beruházásokat nem támogatnak, de fontos szerepet töltenek be a kismértékű, vidéki fejlesztések megvalósulásában (pl. helyi fűtőmű), ezért fontos lehet az alapvető információk ismerete. Biomassza hasznosítás (pl. tüzeléstechnika, biogáz, pirolízis, tüzeléssel egybekapcsolt feldolgozás stb.) vonatkozásában a legfontosabb KEOP konstrukciók a KEOP 4.2. és 4.4. támogatások. A KEOP 4.2. pályázaton belül, a megújuló energiaforrásból történő hőenergia előállítás, a KEOP 4.4. pályázaton belül a megújuló energiaforrásból történő kapcsolt hő- és villamos energia termelés fejlesztések támogathatók. A KEOP 4.2. és 4.4. konstrukcióban támogatható tevékenységek; a különböző megújuló energiát előállító berendezések beszerzése, kapcsolódó építés és egyéb a technológiához szükséges beszerzések. A konstrukció az összes megújuló energiaforrásra kiterjed, úgymint napenergia (kollektor, aktív napcella), geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyúk alkalmazása, abszorpciós hűtés, távhő rendszerek létesítése, rekonstrukciója (csak primer oldal), valamint biomassza-tüzelés, biogáz és pirolízis. A pályázat kombinálható az 5. prioritástengely konstrukciójával (energia előállítás és energiatakarékosság). A pályázat max. 20 MW kapacitású beruházáshoz nyújthat támogatást. A KEOP kedvezményezettjei lehetnek vállalkozások, költségvetési szervek, non-profit intézmények, egyéb gazdasági szerveztek (lakossági ügyfeleket a KEOP nem támogat). Fontos szektorális lehatárolás, hogy a TEÁOR tevékenységet végző szervezet nem, illetve Annex I. termékek előállításához, felhasználásához kapcsolódó tevékenységek szintén nem támogathatóak. Nem támogathatóak továbbá az érzékeny ágazatok (pl. acél-, szén-, hajógyártás, illetve gördülőállományok beszerzése). Területi lehatárolásként a Közép-Magyarországi Régióban megvalósuló fejlesztések nem támogathatóak, de a KMOP tartalmaz a KEOP 4. céljaival megegyező konstrukciót. A támogatás alsó határa 1 millió Ft, felső határa 1 Mrd. Ft. A támogatás intenzitása nem jövedelemtermelő beruházások esetében 30-70% (illetve regionális térkép alapján meghatározott felső támogatási intenzitások), jövedelemtermelő beruházások esetében 10-70% lehet. Jövedelemtermelő beruházások esetében a támogatási intenzitást a Csoportmentességi rendeletben foglaltakkal összhangban a TISz (támogatás intenzitás számítás) alapján kell meghatározni.

4 4 A támogatás igénybevételével kapcsolatos fontos információ, hogy a támogatási szerződés csak valamennyi az adott beruházás megkezdésére vonatkozó jogerős engedély birtokában köthető meg (pl. jogerős építési engedéllyel). A szerződéshez a beruházás megvalósításához szükséges források rendelkezésre állását igazolni kell (pl. visszavonhatatlan banki hitelígérvény, bankszámlakivonat stb.). KEOP pályázat benyújtása során felhívjuk az ügyfelek figyelmét, hogy fordítsanak különös gondot mint gyakran elkövetett hibák a TISz, valamint az energetikai melléklet szakmailag korrekt, pontos kitöltésére! Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási konstrukciói Az ÚMVP széleskörűen támogatja a megújuló energiaforrások elterjesztését, a biomassza előállítását, energetikai hasznosítását. A bioenergia gyakorlatilag minden jogcímben közvetlenül, vagy közvetetten megjelenik (pl. pontozási szempontként). Az ÚMVP-n belül a biomassza energetikai hasznosítására a következő konstrukciók érhetőek el (ezek egy része nem célzott bioenergetikai konstrukció, de a támogatható tevékenységek között lehetőség van kapcsolódó fejlesztésként ezek megvalósítására is): - 26/2007. (IV.17.) FVM rendelet, önálló építéssel nem járó gépbeszerzés (6213. és gépváltozatok az R. 3. számú melléklete alapján kiemelt, 35%-os támogatással vásárolhatóak meg); - 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet, állattartó telepek korszerűsítése (1225. sz. technológiai modulok beszerzésének lehetősége, 300 ÁE állatlétszám felett); - 35/2008. (III.27.) FVM rendelet, növénytermesztés létesítményeinek beszerzése (6213. gépváltozat beszerzése terményszárítóhoz kapcsoltan); - 25/2008. (III.8.) FVM rendelet, kertészet korszerűsítése (3. célterület); - 78/2007. (VII.30.) FVM rendelet, biomassza kazánok beszerzése; - 71/2007. (VII.27.) FVM rendelet, lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása; - 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet, fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása. Az egyes támogatási konstrukciókkal kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti jogcímrendeletekben csak a jogcímspecifikus kötelezettségek szerepelnek, ezért elengedhetetlenül fontos a kapcsolódó hazai- és EU jogszabályok ismerete. Ezek közül a legfontosabbak a következők: - a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról; - a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról; - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.); - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.); - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló

5 5 támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.). A támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásához rendszeresített MVH formanyomtatványok az MVH honlapjáról érhetőek ( bal oldali menüsor közlemények pont). 26/2007. (IV.17.) FVM rendelet alapján igénybe vehető támogatás A támogatási konstrukció célja az önálló építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása. A támogatás igénybevételére jogosult a Vhr. szerinti mezőgazdasági termelő, TÉSZ, termelői csoport. Mezőgazdasági termelő esetében kivéve Vhr. szerinti induló vállalkozás feltétel továbbá, hogy mezőgazdasági üzemének mérete elérje a Vhr. szerinti 4 EUME méretet. Induló vállalkozás a támogatást akkor veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vállalja, hogy mezőgazdasági üzemének mérete a beruházás befejezését követő első teljes évben eléri a 4 EUME-t. A konstrukcióban támogatás vehető igénybe a 2. és 3. számú mellékletben szereplő, a támogatási kérelembenyújtás előtti 5. napon lezárt Gépkatalógusban szereplő gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez (a Gépkatalógus az MVH honlapján érhető el a jobb alsó menüsor Gépkatalógus ikonra kattintva). A támogatás intenzitása 25% a 2. számú mellékletben szereplő gépek, eszközök esetében, de 35% a 3. számú mellékletben szereplő gépek esetében. A támogatás felső határa maximum 735 ezer Eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A támogatási kérelmek értékelése során előnyt élvez (1. számú melléklet), ha az ügyfél: - TCs, TÉSZ, vagy annak tagja (vonatkozó formanyomtatvány benyújtásával igazolható); - állattenyésztési, vagy vegyes gazdálkodást végez (hatósági állatorvos igazolása az állattartó telep nyilvántartásáról és az állattartó tevékenység végzéséről); - növénytermesztési és/vagy kertészeti tevékenységet végez; - a támogatás igénybevételével beszerezni tervezett gépek mindegyike legalább 1-es korszerűségi mutatóval rendelkezik (vonatkozó Gép betétlapok adatai); - munkahely megtartást/bővítést vállal; - részt vesz Agrár-környezetgazdálkodási Programban; - a beruházást a Vhr. szerinti hátrányos helyzetű térségben valósítja meg. 78/2007. (VII.30.) FVM rendelet alapján igénybe vehető támogatás A támogatási konstrukció célja biomassza tüzelési rendszerek, valamint kapcsolódó gépek, berendezések beszerzésének támogatása (beleértve a szekunder oldalt is). A támogatás igénybevételére jogosult a Vhr. szerinti mezőgazdasági termelő és termelői csoport. Mezőgazdasági termelő esetében kivéve Vhr. szerinti induló vállalkozás feltétel továbbá, hogy mezőgazdasági üzemének mérete elérje a Vhr. szerinti 4 EUME méretet. Induló vállalkozás a támogatást akkor veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásával

6 6 egyidejűleg vállalja, hogy mezőgazdasági üzemének mérete a beruházás befejezését követő első teljes évben eléri a 4 EUME-t. A konstrukcióban támogatás vehető igénybe gépváltozatba tartozó tüzelőberendezés beszerzéséhez, valamint a kapcsolódó vezérléstechnika, csővezetékek és szerelvényei, hőcserélő, keringető szivattyú, fűtőtest, puffer- és nyomáskiegyenlítő tartály, ventilátor, befúvó berendezés, építéssel nem járó előtét tároló, rugalmas falú tartály, tüzelőanyag fogadóés adagoló, pernye- és hamuleválasztó céljára. A szekunder oldalhoz tartozó szerelvények kizárólag új tüzelőberendezés egyidejű beszerzésével együtt támogathatóak. A fentieken túlmenően elszámolható költség a Vhr. 31. szerinti egyéb elszámolható költségek, valamint a fejlesztés üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült egyéb a beruházás értékében aktiválható költségek. A szekunder oldal, valamint a fejlesztés üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült költségek nem haladhatják meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási kérelemhez csatolni kell gépészmérnöki végzettséggel rendelkező személy által készített technológiai tervet, valamint a tüzelőanyag biztosítására vonatkozó nyilatkozatot. A támogatás intenzitása az elszámolható költségek 35%-a, mértéke maximum 30 millió forint. Támogatás kizárólag mezőgazdasági tevékenység végzéséhez szorosan kapcsolódó tüzelőberendezés installálásához vehető igénybe (pl. fóliasátor fűtése, terményszárítás, broiler istálló fűtése stb.), beleértve a tevékenység végzéséhez szorosan kapcsolódó épületek, építmények fűtését is (pl. műhely, szociális létesítmények). Biomassza kazánok beszerzéséhez igénybe vehető egyéb ÚMVP támogatások Biomassza kazánok beszerzéséhez az adott tevékenységhez kapcsolódóan támogatás vehető igénybe továbbá a 25/2008. (III.8.) FVM rendelet (továbbiakban: kertészeti jogcím), valamint a 35/2008. (III.27.) FVM rendelet (továbbiakban: szárító jogcím) alapján. A 25/2008. (III.8.) FVM rendelet alapján kertészeti tevékenységhez kapcsolt biomassza tüzelési rendszerek beszerzésére van lehetőség a 3. célterületen, a 35/2008. (III.27.) FVM rendelet keretében a növénytermesztés létesítményeihez (terményszárító) kapcsolódóan, mint az adott létesítmény felújítási célterületen megvalósuló beruházás részeként. A támogatás igénybevételére, a szárító jogcímben jogosult a mezőgazdasági termelő (ha üzemmérete eléri a 4 EUME-t), valamint a Termelői Csoport. A kertészeti jogcímben a támogatás igénybevételére jogosult a mezőgazdasági termelő (ha üzemmérete eléri a 4 EUME-t), ha TEÁOR , vagy tevékenységet végez, továbbá zöldséggyümölcs termelői csoport és azok leányvállalatai, továbbá kertészeti vagy burgonya ágazatban működő termelői csoport. Induló vállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő ügyfél a beruházás befejezését követő első teljes gazdasági évben köteles elérni a 4 EUME üzemméretet. Kertészeti jogcím esetében a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az ügyfél tagja legyen a vonatkozó EU szabályozás alapján létrehozott zöldséggyümölcs szakmaközi szervezetnek (FruitVeb).

7 7 A támogatás intenzitása mindkét jogcím esetében az elszámolható költségek - 40%-a; - 50%-a fiatal gazdálkodó esetében, vagy KAT, vagy Natura 2000 területen megvalósuló fejlesztés esetében; - 60%-a fiatal gazdálkodó és KAT, vagy Natura 2000 területen megvalósuló fejlesztés esetében A támogatás összege nem haladhatja meg a 735 ezer eurónak megfelelő forintösszeget (árfolyam függvényében kb m.ft, az árfolyam a Vhr.-ben meghatározottak szerint kerül megállapításra). A támogatási kérelemhez csatolni kell gépészmérnöki végezettséggel rendelkező személy által összeállított technológiai tervet (szárító jogcím esetében a rendelet 4. (3) bekezdése tételesen meghatározza ennek tartalmát). A megújuló energiaforrások alkalmazása a jogcímeken belül többlet pontokat jelentenek (szárító esetében +2 pont, kertészet esetében +10 pont). Szárító jogcím esetében, ha az ügyfél legalább 200 kw / t/h kapacitás beépítését vállalja (azaz 15 t/h kapacitású terményszárítóhoz 3 MW teljesítményű kazán). 71/2007. (VII.27.) FVM rendelet alapján igénybevehető támogatás A konstrukció alapján támogatás vehető igénybe az R. 1. számú mellékletében szereplő évelő, lágy szárú energiaültetvények létesítéséhez (jelenleg Miscanthus és energiafű). A támogatás igénybevételére jogosult a Vhr. szerinti mezőgazdasági termelő, ha üzemének mérete eléri a Vhr. szerinti 4 EUME-t. Induló vállalkozás a támogatást akkor veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vállalja, hogy mezőgazdasági üzemének mérete a beruházás befejezését követő első teljes évben eléri a 4 EUME-t. A konstrukcióban támogatás vehető igénybe a telepítéssel kapcsolatban felmerült területelőkészítésre, tápanyag-utánpótlásra, szaporítóanyag beszerzésére és ügyfélnél történő tárolására, a telepítéshez szorosan kapcsolódó Vhr. 31. szerinti egyéb elszámolható kiadásokra, valamint az ültetvény körbekerítésére, az ültetvényen belüli művelőút kialakítására. A támogatási kérelemhez csatolni kell agrár vagy kertészmérnök által összeállított telepítési tervet, valamint az előállítani tervezett biomassza felvásárlására vonatkozó előszerződést, szerződést, továbbá ha az igényelt támogatási összeg meghaladja a 15 millió forintot, akkor a vonatkozó IH közlemény szerinti formátumban az üzleti tervet. A telepítéssel érintett területnek el kell érnie legalább az 1 ha méretet. Nem nyújtható támogatás Natura2000, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló terülten, illetve ha a tábla vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtását megelőző öt éven belül bármilyen ültetvénytelepítési, vagy erdőtelepítési támogatást vettek igénybe. A támogatás intenzitása 40-60% (fiatal mg. termelő, vagy KAT terület esetében 50%, fiatal mg. termelő KAT parcellái vonatkozásában 60%). A támogatás összege legfeljebb 735 ezer euró lehet, illetve kultúra függvényében hektáronkénti maximumösszeg került meghatározásra.

8 8 Az értékelés (pontozás) során előnyt élvez, ha az ügyfél a 141/2008. (IX.11.) FVM rendelet alapján elismert piaci szereplővel köt felvásárlási szerződést, vagy meglévő saját feldolgozó/felhasználó berendezéssel (pl. kazán, pelletáló) rendelkezik, illetve ilyen berendezés üzembe helyezését vállalja az ültetvény első letermeléséig. További előnyt jelent, ha a telepíteni tervezett ültetvény hozzájárul a talajszerkezet javításához, vagy a defláció, erózió, belvíz elleni védelemhez (talajtani szakértő igazolása alapján). A horizontális szempontok alapján előnyt (többletpontokat) élvez, ha a telepítés helye a Vhr. szerinti hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, a telepítés 15 km, illetve 30 km-en belül található az ügyfél székhelyétől/lakhelyétől, valamint nők, csökkent munkaképességűek alkalmazása történik, vagy ha a fejlesztést a cigány kisebbségi önkormányzat támogatja. Kifizetési kérelem az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt nyújtható be, amelyhez csatolni kell a tábla EOV koordinátáit, valamint augusztusban további elszámolások nyújthatóak be. Az első kifizetési kérelemhez csatolni kell, energiafű esetében a vetőmag fémzár-címkék másolatát, nádfélék esetében a felhasznált szaporítóanyag kórokozó mentességét igazoló növényegészségügyi hatósági igazolást. 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet alapján igénybevehető támogatás A konstrukció alapján támogatás vehető igénybe sarjaztatásos fás szárú energiaültetvény telepítéséhez, termőre történő fordulásáig történő ápolásához. A támogatás igénybevételére jogosult a Vhr. szerinti mezőgazdasági termelő, ha üzemének mérete eléri a Vhr. szerinti 4 EUME-t. Induló vállalkozás a támogatást akkor veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vállalja, hogy mezőgazdasági üzemének mérete a beruházás befejezését követő első teljes évben eléri a 4 EUME-t. A konstrukcióban támogatás vehető igénybe a telepítéssel kapcsolatban felmerült területelőkészítésre, tápanyag-utánpótlásra, szaporítóanyag beszerzésére és ügyfélnél történő tárolására, a telepítéshez szorosan kapcsolódó Vhr. 31. szerinti egyéb elszámolható kiadásokra, valamint az ültetvény körbekerítésére, az ültetvényen belüli művelőút kialakítására. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen saját nevére kiállított, érvényes telepítési engedéllyel (a támogatási kérelem benyújtásáig elégséges az engedélyezést megkezdeni, de A támogatási kérelemhez csatolni kell agrár vagy kertészmérnök által összeállított telepítési tervet, valamint az előállítani tervezett biomassza felvásárlására vonatkozó előszerződést, szerződést, továbbá ha az igényelt támogatási összeg meghaladja a 15 millió forintot, akkor a vonatkozó IH közlemény szerinti formátumban üzleti tervet. A telepítéssel érintett területnek el kell érnie legalább az 1 ha méretet. Nem nyújtható támogatás Natura2000, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló terülten, illetve ha a parcella vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtását megelőző öt éven belül bármilyen ültetvénytelepítési, vagy erdőtelepítési támogatást vettek igénybe. A támogatás intenzitása 40-60% (fiatal mg. termelő, vagy KAT terület esetében 50%, fiatal

9 9 mg. termelő KAT parcellái vonatkozásában 60%). A támogatás összege legfeljebb 735 ezer euró lehet, illetve kultúra függvényében hektáronkénti maximumösszeg került meghatározásra. A jóváhagyott támogatási határozat alapján, támogatás kizárólag akkor fizethető ki, ha a 71/2007. (IV.14.) Korm. r. 6. (4) bekezdése szerinti hatósági igazolvány kiállításra került a telepítés elvégzéséről. Kifizetési kérelem az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt nyújtható be (május 15-ig), amelyhez csatolni kell a tábla 0,5 m-es pontosságú EOV koordinátáit, a koordináta mérésre vonatkozó jegyzőkönyv másolatát. Augusztusban további elszámolások nyújthatóak be, a megvalósított és májusban bejelentett ültetvényekhez kapcsolódóan. 2. téma: Lágy szárú energianövények termesztése (szerző: Kocsis László) 1. Bevezetés Az elmúlt években a megújuló energiaforrások iránt világszerte, így hazánkban is megnőtt az érdeklődés. Ami elsősorban a fosszilis energiahordozók rohamos fogyásával magyarázható. A hazánkban rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat eredetük és felhasználásuk szerint az 1. ábra szemlélteti. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSO K Napenergi a Szél- és vízenergia Erdészeti alapanyag és melléktermék Mezőgazdasági biomassza Kommunális hulladék Üzemi méretű hőés elektromos erőművek Regionális hőközpontok és erőművek ORSZÁGOS HÁLÓZAT

10 10 1. ábra A megújuló energiaforrások keletkezésének és felhasználásának vázlata Az 1. ábra szerinti megújuló energiaforrások közül a növekvő energiaigény, valamint az importkiváltás egy részét az erdőgazdaságban és a mezőgazdaságban rendelkezésre álló biomasszából lehet megtermelni. A fosszilis energiahordozók készleteinek csökkenésével egyrészt a kitermelést is korlátozzák, de emellett kénytelenek az egyes magasabb költségekkel kitermelhető forrásokhoz is (pl. olajiszap, olajhomok) hozzányúlni. A kitermelés korlátozása ellenére azonban a világ energiafelhasználása a különböző politikailag látványos energiatakarékossági programokkal szemben továbbra is növekszik. Mindezek mellett már ma is néhány kedvezőtlen környezeti hatás mint pl. a CO 2 kibocsátás növekedése, a globális felmelegedés a jelenlegi energiafelhasználás rovására is írható. A fosszilis energiahordozók árának növekedése és a környezeti károkozás tehát mindenképp előtérbe helyezi a megújuló energiaforrások felhasználását. A legnagyobb megújuló energiapotenciált a mezőgazdaságban a szántóföldi növények eltüzelhető szalmái, a mezőgazdasági területen létesíthető fás energiaültetvények, valamint a gabonafélékből elsősorban kukoricából előállítható bioetanol képezi. Kisebb volumenű megújuló energia állítható elő a repceolaj feldolgozása során nyerhető biodízellel és az állattartás melléktermékeiből nyerhető biogázból. A mezőgazdasági eredetű biomasszák energiává történő átalakításának és hasznosításának akadályai között a legnagyobb súllyal a beruházások finanszírozása, a gazdaságossági kérdések, szabályozási kérdések, megfelelő integrációk és logisztikák hiánya szerepelnek. A megújuló energiaforrások, ill. a mezőgazdasági biomassza-termelésbe azonban bevonhatók azok a területek, melyek éppen a piacorientált árutermelés következtében, ma megműveletlenül, elhanyagolva, gyakran még a tájfennmaradást vagy tájfenntartást is akadályozzák. Ezeknek a területeknek jelentős része ma is olyan gyepterület, mely az állattartás elsősorban a kérődző legelőállomány csökkenése következtében a gyepgazdálkodás területéről kiszorult, ill. ezen területeken semmiféle kultúrállapotban tartás nem történik. Tehát kézenfekvőnek látszik ezen területen termesztett gyepek, mint biomassza energetikai célú hasznosítása. Ezek a gyepterületek általában kedvezőtlen talajállapotú és vízgazdálkodású területek, ahol csak erre a célra nemesített, kevésbé igényes és nagy hozamú energiafűfajták termeszthetők eredményesen. Az ilyen területek hasznosítására nemesítették ki a Szarvasi-1 energiafűfajtát, de energiafűként jól hasznosítható pl. a Magyar-rozsnok is.

11 11 2/a. 2/b. 2. ábra Nagy hozamú fűfélék alkotta gyep és kaszálása Hazánkban már az 1990 éves elejétől hatékony kutatómunka folyt a mezőgazdasági termelésből kieső területek hasznosítására alkalmas energiafűfajta kinemesítésére. Ennek eredményeként alakult ki a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. által kinemesített energiafűfajta Szarvasi-1 néven került bejelentésre. Emellett természetesen más egyéb, kevésbé igényes, de nagy hozamú fűfélék is termeszthetők energetikai célú felhasználásra. 3./a 3. ábra Szarvasi energiafű hozama és termése 3/b. Ezzel egyidőben a kérődző állatállomány csökkenésével, az egyébként állandó volumenben termesztett gabonaszalmára, mint alomanyagra, egyre kisebb mennyiségben van szükség. A fosszilis energiaforrások beszűküléséből eredő ármozgás pedig a mezőgazdasági energiafelhasználókon túlmenően a regionális hőerőművek és a hőközpontok figyelmét is a megújuló energiaforrások felhasználására irányította. Az ezirányú törekvéseket mind az EU-s, mind a hazai szabályozása adminisztratív és anyagi eszközökkel is támogatja. Ugyanakkor az is látható, hogy az energiafű termesztése megoldható hagyományos szántóföldi növénytermesztésben használatos műszaki eszközökkel, azonban éppen az energiafű nagy hozama a termesztéstechnológia munkaműveletei a betakarítás megfelelő

12 12 teljesítménnyel történő elvégzése miatt a gépsorokat különös gonddal szükséges összeállítani. A tananyag céljára készült kiadványban az energiafű termesztéstechnológiájának elemzésével kívánjuk bemutatni a lágyszárú energianövények tipikus munkaműveleteit, az azokkal szemben támasztott követelményeket. 2. Az energiafű termesztés-technológiája A fűfélék energetikai célú termesztése a világon és így hazánkban is újszerű termelési folyamatnak számít. Ez azt jelenti, hogy az energiafű félék termesztésében nem állnak rendelkezésre nagy termőterületekre kiterjedő hosszú távú tapasztalatok Az eddig rendelkezésre álló irodalmi adatok kisparcellás kísérletek kedvezően támasztják alá az energiafüvekre vonatkozó kedvező terméshozamú értékeket, t/ha szénaértékű anyagot. Az azonban nem tudható, hogy a növény saját magához képest, milyen hozamokra képes a kevésbé jó talajállapotok és kedvezőtlen vízgazdálkodás mellett. Az sem tisztázott mivel új nemesítésű fajták is szóba jönnek, hogy ezen fajtáknak, milyen uralkodó hatásuk lesz az őshonos fűfélékre, ill. a gyepalkotó növényzetre. Az bizonyos, hogy a telepített energiafüveket nem lehet olyan növénytársulásként kezelni, mint a gyepeket, ebből adódóan tehát nem jósolható meg a környezetre gyakorolt hatásuk sem. Mindezek mellett előny, hogy a termesztéstechnológia a hagyományos szántóföldi növénytermesztésbe beilleszthető, ill. a munkaműveletek jelentős része a gabona- és szálastakarmány-termesztésben alkalmazott gépekkel jól vagy rosszul, de elvégezhető. A telepítést megelőző talajművelés, tápanyag-visszapótlás, vegyszerezési munkák, a kellő gondossággal kiválasztott munkagépekkel elvégezhetők. Az energiafű termesztéstechnológiájának folyamatábráját a 4. ábra szemlélteti. A technológia munkaműveletei a következő nagyobb blokkokra mint tápanyag-kijuttatás, talaj-előkészítés, vegyszeres gyomirtás, vetés, betakarítás bontható, az egyes blokkok pedig az ökológiai adottságoknak megfelelően még egyéb rész munkaműveletekkel egészíthető ki.

13 13 Tápanyagvisszapótlás Talajművelés Vegyszerezés Telepítés Betakarítás Alap műtrágyázás Lazítózás Gyomirtás Magágykészítés Kaszálás Starter műtrágyázás Szántás Talajfertőtlenítés Vetés Rendkezelés Fejtrágyázás Szántás elmunkálás Vetőágy lezárás Bálázás Tárcsás lazítás elm. Növényápolás Szecskázás 4. ábra A technológia folyamatábrája A telepítést megelőző talajművelés, tápanyag-visszapótlás, vegyszerezési munkák a kellő gondossággal kiválasztott munkagépekkel elvégezhetők. A munkaműveletek megválasztásakor azonban át kell gondolni azt a tényt, hogy a telepítést évre kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy pl. a talajmunkákat, a tápanyag-visszapótlást, az egyéb növénytermesztési technológiákhoz még az ugyancsak több évre telepített lucernához és gyepekhez képest is sokkal gondosabban kell elvégezni. A talajmunkák előtt az alapműtrágyák (PK) a talaj tápanyagtérképe alapján röpítő tárcsás függesztett vagy vontatott, esetleg magajáró műtrágyaszóró gépekkel kijuttathatók. 2.1 Talajművelés A forgatásos talajelőkészítés előtt azonban fontos az energiafüvek telepítésekor a mély- vagy középmély-lazítók használata, mely a későbbiekben a talaj, levegő és vízgazdálkodásban megtérül, különösen fontos ez a belvizes és víznyomásos területeken. A forgatásos talajművelés a hagyományos középmélyszántó ágy-, ill. váltvaforgató ekékkel elvégezhető. A felszántott területek talajfelszínét a szántáselmunkálással, szántóföldi kultivátorral, vagy kombinátorral le kell zárni a csapadék megőrzése céljából. A talajmunkák elvégzésénél nem feltétlenül kell ragaszkodni a forgatásos talajműveléshez, vagyis a szántáshoz. Az elmúlt időszakban széles körben elterjedtek az újabb fejlesztésű, több munkaműveletet is összekapcsoló, kombinált talajművelő eszközök. Ezek a kombinált eszközök tárcsákkal és középmélylazító munkaszerszámokkal vannak felszerelve, és ki vannak egészítve a művelt felületet lezáró pálcás hengerekkel. Ezen munkaeszközök használata is lehetővé teszi az alapműtrágyák (K,P) kellő mennyiségű és kellő mélységű bedolgozását.

14 14 5. ábra Korszerű, nagy munkaszélességű váltva forgató eke 2.2 Vegyszeres gyomirtás 6. ábra Lazítós tárcsás kombinált talajművelő A szántás-elmunkálás után a vegyszeres gyomirtásnak rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a kelés után már csak szelektíven, elsősorban a kétszikű gyomok irtására lehet a munkálatokat koncentrálni. Műszakilag a vegyszerezés kis táblaméretek esetén a kisebb munkaszélességű szórókerettel rendelkező függesztett permetezőgépekkel is elvégezhető. A nagyobb területek vegyszerezésére a különböző lengéscsillapítású, nagy munkaszélességű, vontatott vagy magajáró gépek használhatók előnyösen. Különösen a permetezési munkák elvégzésénél a munka minősége, a vegyszerezés hatékonysága, a vegyszer-takarékosság szempontjából a

15 15 munkaszélesség, vagyis a minimálisan szükséges átfedések betartása szempontjából ma már mindenképp figyelmet kell fordítani a GPS vezérlésű sorvezetők, automatikus kormányzási rendszerek alkalmazására. 7. ábra A HARDI COMMANDER PLUS nagyteljesítményű szántóföldi permetező 2.3 Vetés A szántás után, és a lazítós tárcsákkal művelt talajon, az energiafüvek vetéséhez a magágy, az erre a célra kialakított kombinátorokkal, germinátorral vagy egyéb, különböző munkaszélességű magágykészítő gépekkel elvégezhető. Vetés előtt azonban a talajt a kártevőktől mentesíteni kell. A jó, cm morzsalékos magágyba a hektáronkénti g magmennyiség a hagyományos gabona sorvetőgépekkel biztonságosan kivethető. Ugyanakkor gondoskodni kell az indító starter műtrágya (N, P) megfelelő mennyiségben és minőségben történő bekeveréséről. Ez a sekély vetési mélység megköveteli az egyenletes, aprómorzsás, ülepedett magágyat, de emellett még a gabonavető-gépek magadagoló és vetőszerkezetével szemben is nehezen kielégíthető igényeket támaszt. A kivethető magmennyiség egyenletessége szempontjából a fűmagok esetében különösen fontos a magadagoló elemek, a tolóhengerek hosszának és az adagolórés pontos beállítása, a tolóbütykök magassága/egységnyi fordulata, a vetőelem, ill. vetőtengely fordulatának pontos beállítása. Ezekkel a beállításokkal biztosítható a pontos vetés a kivetett mag mennyiségére és egyenletes darabszámára vonatkozóan. Előnyt jelent az aprómagtartály és boltozódásgátló használata. Egyes vetőgéptípusoknál éppen a pontos vetés kritériumainak biztosítására a vetőgengelyt szabályozható fordulatszámú villanymotorral hajtják, így a vetőtengely fordulata szinkronban van a haladási sebességgel. Az 1,5-2,0 cm vetési mélység tartása, még jól előkészített magágy esetében is komoly követelményt támaszt a vetőszerkezettel szemben. Nehéz talajok esetén a tárcsás

16 16 vetőszerkezet használható biztonságosan, míg könnyebb talajok esetében a csúszócsoroszlyás vetőszerkezetek is megfelelő munkát végeznek. Mind a tárcsás, mind a csúszócsoroszlyás vetőgépek esetén a kelés biztonságát javítják a magnyomó- és magtakaró kerekek, ill. szerkezetek alkalmazása. Az energiafű termesztésének hozamát, biztonságát az alkalmazott vetőgép munkaszélessége is meghatározhatja, a kisebb táblákon és tagoltabb területeken változatos domborzat mellett a 2,4-3,0 m munkaszélességű, függesztett vagy vontatott, kissé nagyobb táblákon jó talajállapotok mellett a 3,0-4,0 m munkaszélességű vontatott, míg nagy termőterületek és táblák esetén a 6,0 m, vagy afeletti munkaszélességű gépek használata javasolható. 8. ábra Gabona sorvetőgép beszabályozása energiafű vetéséhez Az energiafű vetésére a magágykészítéssel egymenetben dolgozó vetőgépek is előnyösen használhatók. A vetést minden esetben hengerezéssel kell lezárni. A kelés biztonságát természetesen ahol erre lehetőség van az 50 mm-nyi nagyságú kelesztő öntözővíz kijuttatása nagyban elősegíti. Az energiafű esetében kelés után különösebb növényápolási munkákra nincs szükség. 2.4 Kaszálás A felnőtt energiafüvek kaszálására, rendrevágására a hagyományosan kialakított rotációs kaszák közül kellő átgondolás után a helyi adottsági viszonyok (táblaméret, stb.) elemzése és az ökológiai viszonyok (terméshozam, időjárás, domborzat, stb.) felmérése után a megfelelő típus kiválasztható. A rotációs kaszák függesztett vagy vontatott változatban készülnek és a technológiai igényeknek megfelelően különböző adapterekkel egészíthetők ki. A magajáró gépek rotációs

17 17 vágószerkezetét is a függesztett gépekhez soroljuk, mint mellső függesztésű adaptert. A kisebb munkaszélességű (1,6-2,4 m) gépek oldalt függesztett, a kissé nagyobb (2,4-3,2 m) munkaszélességű kaszák homlok vagy helyesebben mellső függesztésű változatban készülnek és front kaszáknak is nevezzük őket. A mellső függesztésű változatok egyes példányai a nagyteljesítményű, LE-ős magajáró gépekhez 6 m vagy annál nagyobb munkaszélességben is készülnek. 9. ábra Függesztett kaszák kompromisszumokkal energiafű kaszálásra is használhatók A vontatott kaszák munkaszélessége is tovább növekedett, általában 2,8-5,0 m, de egyes konstrukciók esetében a 6 m-t is meghaladhatja. Ebben az esetben a munkaszélesség növelése vagy a munkavégző elemek számának vagy az átmérőjének a növelésével történik. A 2,8-3,0 m munkaszélességű rotációs kaszák üzemi alkalmazásukat tekintve egyesítik a szállítás, vagy vonulással kapcsolatos előnyöket és a kedvező üzemeltetési mutatókat, pl. a viszonylag magas munkasebesség lehetőségét. Ezeknél a kaszáknál megfelelő rendterelő lemez beállítással kettős rendek is képezhetők. Egyes típusok pedig felszerelhetők külön rendrakó adapterrel is. A nagy munkaszélességű rotációs kaszák másik csoportja pedig az egyes, önállóan is működtethető elemek, mint pl. mellső függesztésű és oldalt függesztett vagy kétoldalt függesztett kaszákból alakíthatók ki.

18 ábra Az oldalt- és mellső függesztésű kaszákból összeállított gépcsoport A rotációs kaszák közül a dobos vágószerkezettel szerelt gépek robusztusabb kivitelűek, így ezek a kevésbé gondozott és rosszabb talajállapotú ősgyepek, illetve a nagy hozamú telepített gyepek és energiafű kaszálására egyaránt alkalmasak. A könnyebb szerkezeti kivitelű tárcsás kaszák pedig elsősorban a jó talajállapotú telepített és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használhatók. A hazai üzemméreteket tekintve, a gyep- és lucerna területek nagyságából adódóan a legelterjedtebb konstrukciójú gépek a 3,0 m munkaszélességű vontatott kaszák, természetesen energiafű kaszálására is használhatók. Egyébként a rotációs kaszák konstrukcióját az üzemmód függesztett, vontatott vagy gépkapcsolatban üzemeltetett gépről van szó határozza meg. Ezen belül a különböző felhasználási céloknak megfelelően eltérő vágószerkezettel és szársértővel készülhetnek a gépek. Tehát az azonos üzemmódú gépek eltérő kialakítású, de azonos funkciójú fődarabokból épülnek fel. A forgó részekre szerelt késeknek mind dobos, mind tárcsás szerkezetek esetében az anyag levágása a legfontosabb feladata. A vágás minősége, a visszamaradt tarlón a szárak roncsolódása, a tarlómagasság egyenletessége nagymértékben függ a kés kialakítástól. Ezért a különböző tulajdonságokkal rendelkező szálastakarmányok vágásához különböző kialakítású késeket alkalmaznak. A rotációs kaszák valamennyi konstrukciós változata felszerelhető szársértő berendezéssel. Az alkalmazott szársértő berendezéseket két nagy csoportba sorolhatjuk. A gyepek és fűfélék szársértésére a dobos ütőujjas, a pillangósok szársértésére pedig a különböző anyagú hengerpárokból kialakított szársértőket alkalmazzák. Azoknál a kaszáknál, ahol a konstrukció nem teszi lehetővé a szársértő és a kasza egybeépítését, külön vontatott szársértő gépet alkalmaznak, pl. mellső függesztésű kaszáknál.

19 19 A rendterelők nagyon egyszerű szerkezetek, alkalmazásuk azonban a kasza után visszamaradt rend kialakítása, méretei, keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Az esetek többségében a vágószerkezetek a szársértő berendezés mögé szerelt lemezből kialakított terelőlapok. A terelőlapok a nagyobb munkaszélességű gépeken egy csap körül elfordíthatók, így szögállásuk a rend kívánt méreteinek megfelelően változtathatók. A rendterelő lemezek a beállított helyzetben füles csavarokkal rögzíthetők. Az újabb fejlesztésű gépeknél a rendterelők állításával kettős rendek is képezhetők. Ebben az esetben az egyik rendterelőt a legbelső állásba, míg a másikat a legszélső állásba kell állítani. Nagy hozamú gyepek, ill. energiafüvek kaszálása esetén a szársértőről lekerült anyagot a kasza teljes szélességében a haladási irányra ~ 15 -os szögbe beállított terelő lemezek lazítják fel. Magyarországon a kaszálások számát is figyelembe véve a gyep és lucerna aránya azonosnak vehető, az energiafüvek termőterülete pedig az erőművi felhasználástól és az agripellet gyártás volumenétől függ. A szálastakarmányok betakarításakor, a kaszálás az első munkaművelet. A megfelelő kaszálógép kiválasztására érdemes nagyobb gondot fordítani, mert a megfelelő kaszálógép alkalmazása kedvezően alakíthatja a költségeket és a kaszálás, a takarmány minőségét is meghatározhatja. A hazai természetes és gyakran nagy hozamú gyepek kaszálására a robusztus építésű, a rosszabb talajállapotot is elviselő dobos vágószerkezetű kaszákat célszerű előnybe részesíteni. Az általában jó talajállapotú, és egyes kaszálásokat tekintve kisebb hozamú lucerna kaszálására a tárcsás kaszák használata javasolható. A szálastakarmányok kaszálásakor az egyik legfontosabb beállítási paraméter a vágási magasság. A beállított vágási magasságtól függ a visszamaradt tarló magassága. Túl nagy tarlómagasságnál a gépek könnyen dolgoznak, de nagy levágatlan sági veszteséggel számolhatunk. Alacsony tarlómagasságnál kisebbek a veszteségek, viszont a következő növedék hozama sínyli ezt meg. Gyep kaszálásában a vágási magasságot mm-re célszerű beállítani. Pillangósok esetében pedig éppen a jobb sarjadás érdekében magasabb mm-re célszerű a vágási magasságot beállítani. Dobos rotációs kaszáknál a vágási magasságot a csúszótányéroknak a dobtányérjához viszonyított távolságának változtatásával lehet beállítani. Az alternáló, illetve az alsó hajtású tárcsás kaszáknál a vágási magasság a csúszótalpak magasságának változtatásával állítható a kívánt értékre. A vízszintes tengelyű lengő késes gépeknél is hasonló megoldások segítik a vágási magasság beállítását. A vágási magasság szempontjából a kések profiljának is nagy szerepe van.

20 ábra Nagy munkaszélességű magajárógép mellső- és kétoldalt függesztett kaszákkal 2.5 Rendkezelés A rendkezelés munkaműveletei közül az energetikai célra termesztett fűfélék esetében a rendterítést csak csapadékos időjárás esetén szükséges elvégezni, egyébként elegendő a rendrevágó gépek rendterelő lemezeit, terített rend rakására alkalmas állásba állítani. Az energiafüvek nagy zöldtömege miatt a tárcsás vágószerkezetű, rotációs kaszák után visszamaradt terített, vagy a dobos kaszák után visszamaradt keskeny renden levő anyagot a száradás gyorsítása, ill. a vízleadás egyenletessé tétele érdekében mindenképpen szükséges szellőztetni és forgatni. Az így kezelt rendeket pedig a bálázás vagy szecskázás előtt a munkagép rendfelszedő szerkezetének geometriai méretéhez igazodó formába kell összerakni, a rendkezelő gépek közül a megfelelő konstrukciót ennek megfelelően szükséges kiválasztani. Az egyszerűbb munkaműveletek elvégzésére különösen gyepszéna esetében a sodró munkaműveletet végző gépek is megfelelőek. Az időjárási viszonyok, illetve a takarmány minősége esetenként megkívánja a rendterítést is. A betakarítás következő munkaművelete pedig szükségessé teheti a rendösszerakást, a bonyolultabb rendszerű rendforgatók, rendrakók alkalmazását. Gyepszéna készítésben még ilyenkor is megfelelnek az egyszerűbb, merev (nem vezérelt) ujjas gépek. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésére használatos rendkezelők azonban minden esetben vezérelt ujjas berendezések. Rendsodró gépek A rendsodrók rendképző elemeinek a munkáját a rend: sodrásával forgatásával lazításával terítésével jellemezhetjük.

21 21 A rendsodró gépek esetében a rendképző elemek a szálastakarmányokat: erősen sodorják (sodratot készítenek), a forgató munkájuk mérsékelt, lazító- és terítő hatásuk pedig alig érvényesül. Szerkezeti kialakításukat tekintve megkülönböztethetünk vízszintes- és függőleges tengelyű munkavégző elemekkel szerelt gépeket. Csillagkerekes rendsodrók A vízszintes tengelyű gépek legegyszerűbb változatai a csillagkerekes rendsodrók. A kisebb munkaszélességű gépek, 3-4 forgórésszel függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű 5-6 forgórészes gépek pedig vontatott kivitelűek. A rugóacélból kialakított csillagkerekek mind a függesztett, mind a vontatott gépek esetében a vázszerkezethez kapcsolódnak. A csillagkerekek felfüggesztése talajkövető, hajtásukat a haladási sebesség hatására ébredő talajellenállás biztosítja. Dobos rendsodrók Dobos rendsodrók funkciójukat tekintve megegyeznek a csillagkerekes gépekkel. Kialakításukat tekintve azonban kissé bonyolultabbak. Működésük a vezérelt lapátos motollákéhoz hasonlítható. Szintén készülhetnek függesztett-, illetve vontatott változatban. A rendsodró-dob vezérelt ujjas lapátjai rendszerint a dob két oldalán elhelyezett vezérlő pályán mozognak. A függesztett változatú gépek a hajtásukat a traktor TLT csonkjáról, míg a vontatottak rendszerint a járókerékről kapják. Szalagos rendsodrók Szalagos rendsodró gépek kisebb munkaszélességben, nagyon egyszerű merev ujjas (nem vezérelt) munkavégző elemmel és függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű vontatott kivitelű vezérelt ujjas gépek kissé bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek. Rendterítők A rendterítő gépek nagy (6-7 m) munkaszélességgel vontatott változatban készülnek. A gépek vázkerete vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. A vázkeretben helyezkedik e1 a függőleges forgórészek csapágyazása és a hajtásátvitel. A függőleges forgórészek öntvényagyból az agyra rögzített villakarokból és a villakarokra szerelt rugós ujjakból állnak. A berendezést állítható magasságú és dőlésszögű támkerekek támasztják alá. A forgórészek minden esetben hajtottak, hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják kardántengelyek segítségével. A hajtás a vázkeretben húzódik végig. A rendterítők általában 6 forgórésszel készülnek, s 2 állítási helyzetben kétoldalt a két-két forgórész felhajtható. Ezért a hajtás oldható tengelykapcsolókon keresztül történik. A terítést végző rugós ujjak rögzítése nagy jelentőségű, mert a szálastakarmányba került fémtárgyak a következő munkaműveletnél a szecskázó gépekben vagy a bálázóknál nagy

22 22 károkat okozhatnak. Ezért az ujjakat törés esetére az újabb gépeken műanyag-kötéllel biztosítják az elveszés ellen. Rendrakó gépek A rendrakó gépek munkája a technológiában a rendterítők után következik. Ezek rendszerint vezérelt ujjas berendezések, de előfordulnak speciális kialakítású merev ujjas berendezések is. A rendrakó gépek kisebb 3,4-4,2 m munkaszélességgel készülnek és általában függesztett kivitelűek. A függesztőkeret az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A rendrakó gépek kivétel nélkül hajtott forgórésszel dolgoznak. Hajtásukat rendszerint mechanikusan kapják az üzemeltető traktor TLT-jéről. Munkahelyzetben állítható magasságú kerekek támasztják alá a berendezést. 12. ábra Két forgórészes rendrakó szállítási helyzetben Univerzális rendkezelő gépek Az univerzális rendkezelő gépek megfelelő beállítás esetén az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában vezérelt ujjas forgórésszel készülnek. Mivel ezeknél a gépeknél a széles körű technológiai alkalmasság a fő követelmény, a munkaszélesség, illetve

23 23 ebből adódóan a területteljesítmény, mint követelmény kissé háttérbe szorul. Teljesítménye általában kisebb, mint a külön gépként készülő rendkezelő változatoké. A konstrukciójukat tekintve a rendrakó gépekhez hasonló kialakításúak. Azoktól általában abban térnek el, hogy a forgórészek forgás iránya megváltoztatható. Ennek megfelelően a forgórészek rendterítésben egymástól el, rendrakásban pedig egymás felé forognak. A rendkezelés jelentősén csökkenti a lekaszált anyag száradási idejét és csökkentheti a csapadék által okozott beltartalmi veszteség mértékét is. A rendkezelés esetében a megfelelő gép kiválasztásán túl a megfelelő rendkezelési munkaművelet kiválasztásának is nagyon fontos szerepe van. A megfelelő rendkezelő gép kiválasztását az is nehezíti, hogy a téli etetésre szánt takarmány mennyisége %-ban oszlik meg a lucerna és a fűszéna között. A fenti fontos szempontok mellett a rendkezelő gép kiválasztása során figyelembe kell venni a már kialakult és nagyon eltérő állatállománnyal és különböző termőterülettel rendelkező gazdaságok eltérő igényeit. A gyep- és szalma rendkezelési munkáinak elvégzésére megfelelnek az egyszerűbb szerkezeti kialakítású, nem vezérelt ujjas gépek. Természetesen a rendterítést kivéve. Gyakoribb kaszálás és rövidszárú gyepek esetén még a rendsodró gépek is jól használhatók, ugyanis ebben az esetben kevésbé képződik az anyagból sodrat. A gép kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a következő munkaműveletben alkalmazott gépek konstrukciójára is. A bálázó gépek különösen a hengeres bálázók a szőnyegszerű és a gép munkaszélességéhez igazodó rendben tudnak jól dolgozni. A szecskázó gépek esetében a gépek megfelelő leterhelése érdekében gyakran több rendet is egymás mellé kell rakni. A készített takarmány minőségét azonban még a legjobb gép használata mellett is leronthatja a technológiai előírások, elmulasztása. A nagy hozamú gyepek esetében, mint az energiafű a kaszálás után közvetlenül % nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni a rendterítést. Kisebb hozamok esetén száraz időjárási viszonyok mellett a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni. Gyep-, ill. lucernaszenázs-készítés esetén akár szögletes nagybála-készítő, akár szecskázó gépeket alkalmazunk, a rendterítéstől eltekinthetünk. A betakarító gépek teljesítményének kihasználása érdekében azonban még nagy hozamú gyepek esetében is szükséges a rendösszerakás. A gyepszenázs-készítés esetén a rend-összerakást % nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni. A gyepszéna-készítésben pedig a rendrakást 20 % körüli nedvességtartalomnál is el lehet végezni. Csapadékos időjárás mellett nem kerülhetjük el a rend forgatását, és a rendlazítást. Ez esetben különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat is mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhető el, de a veszteség még mindig kisebb lesz, mint a penészesedésből származó kár.

24 Bálázás A nagy állatállománnyal rendelkező vállalkozások igényeinek kielégítésére fejlesztették ki a szögletes nagybála készítő gépeket. A szögletes nagybála készítő gépek nagy teljesítménnyel dolgoznak, de ennek megfelelően üzemeltetésükhöz nagyobb, kw motorteljesítményű traktorok szükségesek. A bálák szállítása, kazalozása további manipulálása is, vagyis a technológia egyéb munkaműveletei is nagy teljesítményű gépeket igényelnek. Ennek megfelelően a szögletes nagybálázó gépek az ipari felhasználású szalma és energiafüvek betakarítására is kiválóan használhatók. 13. ábra Laborkísérlethez készített energiafű-bálák, a háttérben szögletes nagybálák A szögletes nagybála készítő gépek esetében az azonos funkcionális feladatok ellátására azonos működési elv szerint kialakított geometriai méreteiben eltérő szerkezeti elemeket alkalmaznak. Az újabb szögletes nagybála készítő gépek aprítóberendezéssel is felszerelhetők. Az aprító berendezés tengelyre felfűzött állókésekből és vele szemben forgó csillag alakú tárcsákból áll. Az állókések mechanikusan kézi vezérléssel, vagy elektromos távvezérléssel meghatározott számban, vagy teljes egészében kiemelhetők. A kiemelés következtében az aprítás mértéke változtatható, vagy teljesen meg is szüntethető.