SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

Átírás

1 SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZÁLASTAKARMÁNYOK BETAKARÍTÁSA Dr. Kelemen Zsolt Pető Vilmos Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Gödöllő, 2005.

2 2 SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZÁLASTAKARMÁNYOK BETAKARÍTÁSA Szerző(k): dr. Kelemen Zsolt Pető Vilmos FVMMI Gépminősítő Közhasznú Társaság Közreműködő szerkesztő: Bene Sándorné Lektorálta: Jován Dániel Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4. Felelős kiadó: Dr. Fenyvesi László főigazgató Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával Gödöllő, 2005.

3 3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. BEVEZETÉS SZÁLASTAKARMÁNY BETAKARÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA NAPI ZÖLDTAKARMÁNY BETAKARÍTÁSA RENDFELSZEDŐ PÓTKOCSIVAL NAPI ZÖLDTAKARMÁNY BETAKARÍTÁS SZECSKÁZÓVAL TÉLI TÁROLÁSRA SZÁNT TAKARMÁNY BETAKARÍTÁSA KASZÁLÁS, RENDREVÁGÁS RENDKEZELÉS RENDFELSZEDÉS ÜZEMELTETÉSI ÉS MUNKASZERVEZÉSI JAVASLATOK...34

4 4 1. BEVEZETÉS A kérődző állatállomány etetésére szánt szálastakarmányokat Magyarországon a különböző fűfélékből és egyéb alkotókból álló gyepek, a lucerna, vöröshere, valamint a herefélékből és fűfajokból álló füves keverékek adják. A hazai időjárási viszonyaink mellett a gyep első kaszálásából általában jó minőségű széna készíthető, míg a második növedéket legcélszerűbben legeltetéssel hasznosítják. A pillangósok esetében azonban alapvetően más a helyzet. A legtöbbször négy alkalommal betakarításra kerülő lucernánál az első és a negyedik kaszálás általában csapadékos időszakra esik, így csak a második és a harmadik növedékből lehet jó minőségű szénát készíteni. A beltartalmi értékek minél jobb megóvása, a veszteségek minimális értékre való csökkentése érdekében a fűfélék és a pillangósok közötti morfológiai különbségek miatt azonban eltérő betakarítási, tartósítási és tárolási technológiákat kell alkalmazni. A betakarítási technológiák az agrotechnikai követelmények, valamint az alkalmazott gépek konstrukcióinak különbözőségében térnek el egymástól. Az állattenyésztés mai színvonala mellett a jó minőségű széna etetése egész évben - a kis- és nagy állatállományú telepeken egyaránt - folyamatosan történik. A jó minőségű szálastakarmányok etetése - különösen a kérődzők - esetében élettanilag és takarmányozástani szempontból is nélkülözhetetlen. Ezen túlmenően a szálastakarmányok etetése biztosítja a megfelelő mennyiségű tápanyagbevitelt és a kérődzők emésztéséhez és a jó bendőműködéshez szükséges strukturális rostot is. A jó beltartalmi értékkel rendelkező széna szükséges a tehenészetek jövedelmezhetőségét meghatározó termelési szint fenntartásához is. A szálastakarmányok betakarítására az eltérő ökológiai adottságokkal és gazdasági háttérrel rendelkező vállalkozók részére számtalan új gép, eszköz és berendezés áll rendelkezésre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan információkkal, ismeretekkel rendelkezzenek a vállalkozók a berendezésekről, melyek alapján az adottságaiknak megfelelő változatokat kiválaszthatják. Az elmúlt időszakban az állatállomány csökkenésével a rét- és legelőhasználat is módosult, és megnövekedett a gyepek természetes környezetet megőrző szerepe. A műszaki háttér, vagyis a gépi technológia összeállításánál ezt a szempontot is egyre inkább figyelembe kell venni. Mindezek mellett a gépi kapacitás összeállításánál figyelembe kell venni a betakarításra rendelkezésre álló agrotechnikailag optimális időszakot. Az optimálisan megválasztott betakarítási időpont jelentős mértékben meghatározhatja a takarmány minőségét.

5 5 1. ábra Szálastakarmányok tápértékének alakulása a vegetáció időszakában

6 6 2. SZÁLASTAKARMÁNY BETAKARÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA A gazdaságok takarmány-betakarítási technológiája a takarmánytermő területtől, az állatállomány nagyságától, a vásárlóerőtől függően más és más lehet. Az alkalmazott technológiák jelentősen elkülönülnek a zöldtakarmány etetés, ill. a téli tárolásra szánt szálastakarmányok vonatkozásában. 2. ábra A különböző szálastakarmányokból készíthető takarmányok 2.1 Napi zöldtakarmány betakarítása rendfelszedő pótkocsival A zöldtakarmány-betakarításra döntően két technológiai vonal alakult ki a gyakorlatban. Az egyik változat kaszálásból, rendfelszedő pótkocsival történő rendfelszedésből és szállításból, az istállóban pedig adagoló szerkezettel történő kiosztásból áll. A másik technológiai vonal pedig egy vagy két menetben történő szecskázásból, szállításból és az istállóban történő kiosztásból áll.

7 7 3. ábra A napi zöldtakarmány betakarítás technológiai vázlata Az első technológiai változatban a kaszálást traktorra függesztett rotációs kaszákkal végzik. A napi zöldetetés céljából betakarított szálastakarmányok esetén a szársértő használata nem indokolt, ezért erre a célra szársértő nélküli fűkaszák is megfelelnek. Az utóbbi időben a mellső függesztő berendezéssel és mellső TLT csonkkal felszerelt traktorok nagyobb számban jelentek meg a piacon. Ennek eredményeként a zöldtakarmány-betakarítási technológia is fejlődött. Az ilyen felszereltségű traktorokhoz kifejlesztették a 2,0-2,4 m munkaszélességű, mellső függesztésű fűkaszákat. Az ilyen kialakítású traktorok alkalmazásával a zöldtakarmány-betakarítás egy menetben is elvégezhető úgy, hogy azt a mellső függesztésű kaszával rendre vágják, a traktorral vontatott pótkocsival pedig felszedik a takarmányt. A munkaműveletek összekapcsolása céljából egyes rendfelszedő pótkocsik rotációs kaszával is rendelkeznek. A kaszálás és rendfelszedés egy menetben végezhető, de ez a konstrukció bonyolultabb, drágább és több a meghibásodási lehetőség.

8 8 4. ábra Mellső függesztésű kaszából, traktorból és rendfelszedő pótkocsiból álló gépkapcsolat A pótkocsik rendfelszedő berendezései a haladási irányt tekintve előre-, illetve hátrahajló elhelyezkedésűek lehetnek. Az anyagáram irányát tekintve az előrehajló szerelési mód a kedvezőbb. Ez esetben ugyanis csak kissé törik meg az anyagáram iránya. A rendfelszedő berendezések az alváz, vagyis a kocsiszekrény szélességével megegyező méretűre készülnek. A rendfelszedő berendezések csuklósan kapcsolódnak az alvázhoz. Munkahelyzetben állítható magasságú görgők vagy támkerekek támasztják alá. A haladási iránnyal megegyezően minden esetben talaj-követőek. A minél kisebb elhagyási veszteség céljából egyes kivitelek keresztirányban is képesek a talajegyenlőtlenség követésére. A renden lévő szálastakarmányt a rendszerint négy sorban elhelyezett, vezérelt pályán mozgó rugós ujjak emelik fel a talajról és terelik az anyagtovábbító szerkezethez. Az anyagtovábbító szerkezet az egyes típusok esetében eltérő konstrukciós kialakítású, az esetek többségében villás mechanizmus. Az anyagtovábbító villákat többnyire hengerpalást alkotóján elhelyezett rudakra hegesztik. A rudak mindkét vége a szerkezet keretében került csapágyazásra. A szabad végekre rögzített forgattyúkar görgője pedig egy vezérlőpályán halad körbe, és a pályának megfelelően vezérli a villákat. Alkalmaznak láncos anyagtovábbító berendezéseket, melyeket az anyagtovábbító villákat a kétoldalt elhelyezett végtelenített láncokat összekötő lécekre szerelték fel. Ehhez hasonlóan működik a csillag alakú anyagtovábbító is.

9 9 5. ábra Rendfelszedő pótkocsik anyagtovábbító berendezései Az anyagtovábbító berendezések feladata, hogy a rendfelszedő által felszedett anyagot kellő mértékben összetömörítve juttassák a kocsiszekrénybe. Az aprítókések az osztásuknak megfelelően a szálas anyagot elvágják, majd a villák az anyagot a kocsiszekrénybe juttatják. Az aprítókések a villákkal szemben két sorban egy-egy tengelyre feltűzve kerültek elhelyezésre. Ha a rendfelszedő berendezés követ vagy fémtárgyat, alkatrészt szed fel a kések rugóerő ellenében elmozdulnak, így a kő vagy fémtárgy átjut a kések között anélkül, hogy törést okozna. A rendfelszedő-, az anyagtovábbító- és szeletelő berendezés rendszerint egy egységet alkot. A kocsiszekrényben az anyagot a lehordó szerkezet szállítja hátrafelé. A lehordó szerkezet szakaszos üzemeltetésével a rendfelszedő által felszedett anyag fokozatosan kitölti a kocsiszekrényt, folyamatos működtetésével az anyag kiüríthető. A szeletelő berendezéssel szerelt pótkocsiknál a felaprított szálastakarmány minél egyenletesebb kijuttatása érdekében az ürítés irányára merőlegesen fogazott bontóhengereket helyeztek el. A hátsó ajtó nyitása után a bontóhengerek az anyagot közvetlenül a talajra vagy a silóba juttatják. A zöldtakarmány kiosztására a bontó-hengerek alatti elhelyezésben szalagos kiadagoló van, amellyel jászolba továbbítható az anyag. A szalagok ellentétes irányú hajtása esetén pedig a kiosztás egyszerre két oldalra történik. 6. ábra A zöldtakarmány kiosztására is alkalmas rendfelszedő pótkocsik hajtás vázlata

10 10 A rendfelszedő, az anyagtovábbító berendezés hajtása általában mechanikusan történik a traktor TLT-csonkjáról. A kiadagoló berendezés hajtása viszont hidrosztatikusan történik. 2.2 Napi zöldtakarmány betakarítás szecskázóval A zöldtakarmány-betakarítás másik technológiai vonalában a takarmányt egy menetben levágják, felszecskázzák, szállítójárműre fújják és beszállítják az istállóba, ahol kiosztják. A napi zöldtakarmány-betakarítás gépei ebben a tehnológiában az univerzálisan használható, kis tömegteljesítményű, függesztett, vagy vontatott szecskázók vágóasztallal felszerelt változatai. Ezeknek a gépeknek az univerzalitás a kifejezett előnyük, ami azt jelenti, hogy mind szálas-, mind tömegtakarmányok szecskázására alkalmasak megfelelő adapter használatával. Emellett szenázs készítésére, ill. silókukorica betakarítására is jól használhatók. 7. ábra A kis szecskázó gépek alkalmazási lehetőségei A vegetációs időszak minél jobb kihasználása céljából egyre nagyobb mennyiségben termesztik a különféle alacsony szárú növényeket, pl. hereféléket. A füves keverékeket a bokrosodás időszakában, a szálfüvek megjelenése előtt célszerű betakarítani. Ekkor azonban még a tárcsás rotációs kaszaszerkezettel felszerelt vágóasztalok is nagy levágatlansági veszteséggel dolgoznak. Ezért a napi zöldtakarmány-betakarításban széles körben használják az egyszerű, vízszintes tépődobbal felszerelt szecskázókat (zúzókat). Ezek durván aprítják az anyagot, viszont könnyen kezelhetők és egyszerűen üzemeltethetők.

11 11 E szecskázó gépek a működési elvtől függetlenül azonos szerkezeti egységekből kerülnek kialakításra. A függesztett szecskázóknál a vázkeret a traktor hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódik gyakran gyorskapcsolódó kerettel. A gyorskapcsoló kerethez legtöbbször zárt szelvényből kialakított szekrényes konzollal kapcsolódik a vázszerkezet. Ez esetben a vázkeret az egyéb szerkezeti részekkel egy királycsap körül befordítható, ezáltal az oldalt függesztett gép hátramenetben homlok-függesztésűvé válik. A vontatott kivitelű gépeknél is a váz hordozza a funkcionális szerkezeti egységeket. A váz vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. Mind a függesztett, mind a vontatott kivitelű gépeknél az aprító vagy szecskázó berendezést építik a vázszerkezetre. Az aprító szerkezet csatlakozó elemei képezik az egyéb szerkezeti részek, mint pl. etetőszerkezet, dobóventilátor, stb. bázisfelületét. A vontatott szecskázó berendezések lengőkéses, tárcsás vagy dobos változatban készülnek. A legegyszerűbb szerkezet a vízszintes tengelyű lengőkéses dob. A dob palástján elhelyezett fülekhez csapszeg segítségével csuklósan kapcsolódnak a különböző, J profilú kések. Mivel a kések egyrészt az aprításon kívül az anyagtovábbítást is elvégzik, rendszerint nagy szilárdságú rugóacélból készülnek. Hátrányuk, hogy a szecskahosszúság nem változtatható, a készített szecska pedig nem homogén. 8. ábra A kisszecskázók aprító szerkezetének vázlata A tárcsás szecskázó berendezés vízszintes tengelyű tárcsára sugár irányban csavarokkal felszerelt egyenes kialakítású késekből és az etetőnyílás alsó

12 12 részén lévő ellenkésből áll. A kések a tárcsa síkjához képest hajlított kivitelben is készülnek, s így az anyagtovábbítást is elvégzik. A dobos szecskázóknál az aprítást a henger palástján lévő kések végzik. Az utóbbi években az egyenes osztott kivitelű késes dobok terjedtek el. 2.3 Téli tárolásra szánt takarmány betakarítása A téli tárolásra szánt takarmányokat szálastakarmányok esetében szénaként vagy szenázsként etetik, míg a tömegtakarmányok döntő többségét adó silókukoricából szilázst készítenek. A gyepek terméséből jó minőségű széna készíthető és csak kisebb mennyiségből készítenek szenázst. A lucernaszéna készítés során azonban csak a technológiai elemek gondos megválasztásával és a technológiai előírások pontos és szigorú betartásával készíthető jó minőségű takarmány, ezért a lucernából nagyobb mennyiségben szenázst készítenek. A szálastakarmányok betakarításának a gépesítési megoldásait a technológia munkaműveleteinek sorrendjében mutatjuk be. 2.4 Kaszálás, rendre vágás 9. ábra A szálastakarmányok betakarításának folyamatábrája A kaszálásra, illetve rendre vágásra az utóbbi időben kizárólag rotációs kaszákat használnak. A rotációs kaszák függesztett vagy vontatott változatban készülnek. A magajáró gépek rotációs vágószerkezetét is a függesztett gépekhez soroljuk, mint mellső függesztésű adaptert. A kisebb munkaszélességű (1,6-2,4 m) gépek oldalt

13 13 függesztett, a kissé nagyobb (2,4-3,2 m) munkaszélességű kaszák homlok vagy helyesebben mellső függesztésű változatban készülnek és "front" kaszáknak is nevezzük őket. A mellső függesztésű változatok egyes példányai a nagyteljesítményű LE-s magajáró gépekhez 6 m vagy annál nagyobb munkaszélességben is készülnek. 10. ábra Nagy munkaszélességű rotációs kasza munka közben A vontatott kaszák munkaszélessége is növekedett, általában 2,8-4,8 m, de egyes konstrukciók esetében az 5 m-t is meghaladhatja. A rotációs kaszák közül a dobos vágószerkezettel szerelt gépek robusztusabb kivitelűek, így ezek a kevésbé gondozott és rosszabb talajállapotú ősgyepek, illetve a nagy hozamú telepített gyepek és pillangósok kaszálására egyaránt alkalmasak. A könnyebb szerkezeti kivitelű tárcsás kaszák pedig elsősorban a jó talajállapotú telepített és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használhatók. A száradási idő csökkentésére mind a dobos, mind a tárcsás kaszák szársértő berendezéssel is felszerelhetők. A gyepekhez "T" jelű ujjas rendszerű, míg a pillangósokhoz C jelű hengeres szársértőt alkalmaznak. A rotációs kaszáknál a függesztő szerkezet, vagy a vontatott kaszáknál a vázszerkezet, illetve a kaszaszerkezet felfüggesztése hasonló szerkezeti kialakításúak. Lényeges eltérés a vágószerkezet kialakításában, illetve hajtásában lehet. A rotációs kaszák vágószerkezetei tárcsás vagy dobos kivitelben készülnek. A dobos vágószerkezetű kaszák felső hajtású kivitelben készülnek. A forgó dobok henger alakú háza a kasza-gerendelyhez csatlakozik. A hajtás a kaszagerendelyben vízszintes tengelyen és kúpfogaskerék-párokon megy keresztül. A dobok hajtása a függőleges henger alakú házban csapágyazott függőleges tengelyről történik. A tengellyel a dob és a dob tányérja, valamint a csúszótalp

14 14 együtt forog. A forgó dobok nagy mechanikai igénybevételnek kitett szerkezetek, ezért erős csapágyazású robusztus szerkezetek. A forgó dobok palástjához csavarozott forgó tányérok csapjaihoz csatlakoznak a termény levágására szolgáló kések. A kések a csapokkal szemben elhelyezett biztosító laprugó kifeszítése után gyorsan és biztonságosan cserélhetők. A forgó dobok csapágyháza rendszerint csavarmenetes kivitelű. A csavar menetes megoldása biztosítja a fokozatmentes vágási magasság beállítását. A vágási magasság egyszerűbb szerkezeteknél a csúszótányér cseréjével is változtatható. 11. ábra Dobos kaszaszerkezet és gumihengeres szársértő felfüggesztése A tárcsás kaszaszerkezetek tárcsái általában sajtolt kasza-gerendelybe kerülnek csapágyazásra. A gerendely egyben magában foglalja a hajtóműházat, a csapágyakat, és a hajtást végző fogaskerék-párokat is. A hajtás ferde fogazású homlokfogaskerekeken, vagy egyenes fogazású kúpfogaskerékpárokkal is történhet. A tárcsás kaszaszerkezetek könnyebb kivitelben készülnek. Műszaki szempontból a tárcsák rövid tengelyeinek megbízható csapágyazása, illetve az olajszivárgást megelőző tömítések kialakítása komoly feladat. A tárcsás kaszáknál, mivel a gerendely egyben a hajtóműház is és a fogaskerék-párok, illetve a gördülő csapágyak a megfelelő kenés érdekében olajban futnak az illesztéseknél minden esetben tömítésekről kell gondoskodni. A hajtóműházat sajtolt lemezborítás védi a mechanikai igénybevételektől. A gerendelyt két oldalt állítható magasságú csúszótalpak támasztják alá.

15 ábra Tárcsás vágószerkezet és a gumihengeres szársértők A forgó részekre szerelt késeknek mind dobos, mind tárcsás szerkezetek esetében az anyag levágása a legfontosabb feladata. A vágás minősége, a visszamaradt tarlón a szárak roncsolódása, a tarlómagasság egyenletessége nagymértékben függ a kés kialakítástól. Ezért a különböző tulajdonságokkal rendelkező szálastakarmányok vágásához különböző kialakítású késeket alkalmaznak. A rotációs kaszák valamennyi konstrukciós változata felszerelhető szársértő berendezéssel. Az alkalmazott szársértő berendezéseket két nagy csoportba sorolhatjuk. A gyepek és fűfélék szársértésére a dobos lengő ujjas, a pillangósok szársértésére pedig a különböző anyagú henger-párokból kialakított szársértőket alkalmazzák. A dobos lengő ujjas szársértők a rotációs kasza vázszerkezetéhez kapcsolódó házból, a ház két oldalába csapágyazott hajtott tengelyből, a tengelyre ékelt dobbal, a dob palástján csuklósan elhelyezett szársértő ujjakból, az ujjakkal szemben elhelyezett ellendarabból áll. A dobos lengő ujjas szársértők általában komplett szerelésű egységet alkotnak. A munkaszélességük a vontatott kaszáknál az alapgép munkaszélességét megközelítik vagy azzal megegyező. A kisebb munkaszélességű függesztett kaszáknál, konstrukciós okok miatt, a szársértő munkaszélessége jóval kisebb a kaszáénál. Mivel a dobos lengő ujjas szársértők komplett szerelési egységet alkotó fődarabok, így ha nincs a munkájukra szükség gyorsan leszerelhetők. A szársértő ujjak kialakítása lehet hengeres anyagból és csoportos felfüggesztésű, vagy lapos vasból V alakban kialakítva és egyedi felfüggesztéssel. A lengő ujjakkal szemben elhelyezett passzív ellendarabok általában acélöntvény kialakításúak. A lengő ujjak és a passzív elemek közötti kések állításával a szársértés hatékonysága szabályozható.

16 ábra A különböző szársértők és működési vázlataik A pillangósok szársértésére alkalmas hengeres szársértő berendezések aktív elemei az egymással szembe forgó hengerek. A szársértő hengerek két oldalt vannak csapágyazva. A csapágyak lengő karokba kerültek elhelyezésre, a lengő karok elmozdulása következtében a hengerek jól tudják követni a változó anyagáram vastagságát. A felső lengő karok rugóterhelésűek, a rugók előfeszítésével a szársértés hatékonysága beállítható. Mindkét henger hajtott kivitelű, a kerületi sebességek általában eltérőek. A hengeres szársértők bordázott fém, vagy gumihengerek, illetve a kettő kombinációjában kerülnek kialakításra. A rendterelők nagyon egyszerű szerkezetek, alkalmazásuk azonban a kasza után visszamaradt rend kialakítása, méretei, keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Az esetek többségében a vágószerkezetek a szársértő berendezés mögé szerelt lemezből kialakított terelőlapok. A terelőlapok a nagyobb munkaszélességű gépeken egy csap körül elfordíthatók, így szögállásuk a rend kívánt méreteinek megfelelően változtathatók. A rendterelő lemezek a beállított helyzetben füles csavarokkal rögzíthetők. A kisebb munkaszélességű függesztett gépek esetén is alkalmaznak rendterelőket, ezek azonban nem minden esetben állítható kivitelűek.

17 ábra A szársértés hatása a renden lévő anyag száradási idejére Az ismertetett szerkezeti részeket vázszerkezet fogja össze. A vázszerkezet egyrészt hordozza ezeket a berendezéseket, másrészt összekapcsolja az üzemeltető erőgéppel. A kaszák esetében a vázszerkezet és a vágószerkezet kapcsolata a vágás minőségét, egyenletességét is befolyásolja. Ilyen értelemben a vázszerkezet kialakítása funkcionális szempontból is fontos. Éppen ezekből a funkcionális feladatokból adódóan eltérő konstrukciós megoldások jellemzők, az oldalt függesztett, a mellső függesztésű és a vontatott kaszák vázszerkezetét. Függesztett gépeknél a vázszerkezet az üzemeltető traktor hátsó hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolódó függesztő keretből, az ehhez kapcsolódó főtartóból, a főtartóhoz pedig csuklósan csatlakozó gerendelyből áll. A főtartóhoz csuklósan kapcsolódó kasza-gerendely hidraulikus munkahengerrel munkahelyzetbe leengedhető, illetve szállítási helyzetbe kiemelhető. A kasza gerendelyt a megfelelően előfeszített tekercsrugók tartják, illetve a csúszótányérok, vagy talpak támasztják alá munkahelyzetben. A főtartó függőleges csapon keresztül csatlakozik a függesztő kerethez. A kaszaszerkezet akadályba ütközése esetén e csap körül tud, a biztonsági szerkezet oldása után elfordulni, illetve kitérni. A biztonsági szerkezet lehet rugóterhelésű, vagy nyírócsapszeges megoldású.

18 ábra Oldalt függesztett tárcsás kasza gyep rendre vágásában A mellső függesztésű kaszáknál a kasza vízszintes elrendezésű főtartóját paralelogramma elrendezésű lengő karok kapcsolják össze a függesztő szerkezethez. A lengőkarok csapszeg segítségével csatlakoznak a főtartóhoz, illetve a függesztő szerkezethez. A függesztő szerkezet pedig gyors csatlakozó háromszöggel kapcsolódik az üzemeltető traktor mellső függesztő berendezéséhez. A kasza kiemelését és munka helyzetbe helyezését a függesztő berendezésen keresztül a traktor mellső hidraulikus emelő berendezésével, míg a kaszaszerkezet megfelelő munkahelyzetbe hozását kihelyezett munkahengerekkel lehet elvégezni. A kasza szerkezetet ebben az esetben is a csúszótalpakon túl az előfeszített tekercsrugók tartják. 16. ábra A mellső függesztésű kaszák talajkövető mechanizmusa

19 19 A vontatott gépek vázszerkezete a vonórúdból, a vonórúdhoz csuklósan csatlakozó hossz- és kereszttartókból kialakított vázkeretből, a paralelogramma felfüggesztésből és az ezeket összekötő szerkezeti elemekből áll. A vázkerethez paralelogramma elrendezésű függesztő karokkal kapcsolódik a vágószerkezetet magába foglaló kasza-gerendely. A kaszaszerkezettel együtt mozog a szársértő berendezés is. A vágószerkezet a vázkeretnek a támkerekekhez képest történő süllyesztésével hozható munkahelyzetbe, kiemelésével pedig szállítási helyzetbe. A vonórúd csuklósan kapcsolódik a vázkerethez. A vonórúd mellső részén elhelyezett elforduló házban csapágyazott hajtóműre szerelt karokkal kapcsolható az üzemeltető traktor függesztő berendezéséhez. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a kaszálandó területek a kasza kiemelése nélkül is körbevágható. 17. ábra Vontatott kasza vázszerkezete, illetve hajtásátvitele 2.5 Rendkezelés A szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkaművelete a rendkezelés. A különösen csapadékos időjárás esetén a megfelelő időben végzett rendkezelés elsőrendű fontosságú. A gyártók széles típusválasztékban gyártanak rendkezelőket. Az egyszerűbb munkaműveletek elvégzésére különösen gyepszéna esetében a sodró munkaműveletet végző gépek is megfelelőek. Az időjárási viszonyok, illetve a takarmány minősége esetenként megkívánja a rendterítést is. A betakarítás következő munkaművelete pedig szükségessé teheti a rendösszerakást, a bonyolultabb rendszerű rendforgatók, rendrakók alkalmazását. Gyepszéna készítésben még ilyenkor is megfelelnek az egyszerűbb, merev (nem vezérelt) ujjas gépek. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésére használatos rendkezelők azonban minden esetben vezérelt ujjas berendezések.

20 ábra A rendkezelési munkák csoportosítása A rendkezelő gépeknél azonos munkaműveletek elvégzésére is egészen eltérő konstrukciókat alkalmaznak. A különböző kialakítású gépek eltérő kivitelben, de azonos fődarabokból épülnek fel. A rendkezelő gépeket az alábbiak szerint csoportosítjuk. Rendsodró gépek A rendsodrók rendképző elemeinek a munkáját a rend: sodrásával (rendrakásával) forgatásával lazításával terítésével jellemezhetjük. A rendsodró gépek esetében a rendképző elemek a szálastakarmányokat: erősen sodorják (sodratot készítenek), a forgató munkájuk mérsékelt, lazító- és terítő hatásuk pedig alig érvényesül. Szerkezeti kialakításukat tekintve megkülönböztethetünk vízszintes- és függőleges tengelyű munkavégző elemekkel szerelt gépeket. Csillagkerekes rendsodrók A vízszintes tengelyű gépek legegyszerűbb változatai a csillagkerekes rendsodrók. A kisebb munkaszélességű gépek, 3-4 forgórésszel függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű 5-6 forgórészes gépek pedig vontatott kivitelűek. A rugóacélból kialakított csillagkerekek mind a függesztett, mind a vontatott gépek esetében a vázszerkezethez kapcsolódnak. A csillagkerekek felfüggesztése talajkövető, hajtásukat a haladási sebesség hatására ébredő talajellenállás biztosítja.

21 21 Dobos rendsodrók 19. ábra Vontatott csillagkerekes rendsodró munka közben Dobos rendsodrók funkciójukat tekintve megegyeznek a csillagkerekes gépekkel. Kialakításukat tekintve azonban kissé bonyolultabbak. Működésük a vezérelt lapátos motollákéhoz hasonlítható. Szintén készülhetnek függesztett-, illetve vontatott változatban. A rendsodró-dob vezérelt ujjas lapátjai rendszerint a dob két oldalán elhelyezett vezérlő pályán mozognak. A függesztett változatú gépek a hajtásukat a traktor TLT csonkjáról, míg a vontatottak rendszerint a járókerékről kapják. Szalagos rendsodrók Szalagos rendsodró gépek kisebb munkaszélességben nagyon egyszerű merev ujjas (nem vezérelt) munkavégző elemmel és függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű vontatott kivitelű vezérelt ujjas gépek kissé bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek. Rendterítők A rendterítő gépek nagy (6-7 m) munkaszélességgel vontatott változatban készülnek. A gépek vázkerete vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. A vázkeretben helyezkedik e1 a függőleges forgórészek csapágyazása és a hajtásátvitel. A függőleges forgórészek öntvényagyból az agyra rögzített villakarokból és a villakarokra szerelt rugós ujjakból állnak. A berendezést állítható magasságú és dőlésszögű támkerekek támasztják alá. A forgórészek minden esetben hajtottak, hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják kardántengelyek segítségével. A hajtás a vázkeretben húzódik végig. A rendterítők általában 6 forgórésszel készülnek, szállítási helyzetben kétoldalt

22 22 két-két forgórész felhajtható. Ezért a hajtás oldható tengelykapcsolókon keresztül történik. A terítést végző rugós ujjak rögzítése nagy jelentőségű, mert a szálastakarmányba került fémtárgyak a következő munkaműveletnél a szecskázó gépekben vagy a bálázóknál nagy károkat okozhatnak. Ezért az ujjakat törés esetére az újabb gépeken műanyag-kötéllel biztosítják az elveszés ellen. Rendrakó gépek 20. ábra Nagy munkaszélességű 10 forgórészes rendterítő A rendrakó gépek munkája a technológiában a rendterítők után következik. Ezek rendszerint vezérelt ujjas berendezések, de előfordulnak speciális kialakítású merev ujjas berendezések is. A rendrakó gépek kisebb 3,4-4,2 m munkaszélességgel készülnek és általában függesztett kivitelűek. A függesztőkeret az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A függesztő-kerethez függőleges csapszeg segítségével kapcsolódik a forgórészek csapágyazását, illetve hajtásátvitelét magában foglaló gerendely. A gerendely szögállása általában kézi erővel, de az újabb gépeken gyakran hidraulikus munkahenger segítségével állítható. A leggyakoribb változatoknál a forgórészek villakarjai görgőkkel kapcsolódnak az acélöntvény-agyhoz. Az agyon kialakított pályán mozognak a villakarok vezérlő görgői. A kialakított pálya, a villakarok beállított szögállása változtatható. Az előzetes beállítás és a vezérlőpálya hatására a villakarokra szerelt rugós ujjak kíméletesen mozgatják az anyagot. A rendrakó gépek másik nagy csoportjában a forgórészekre a rugós ujjakat csapkörül elfordíthatóan szerelik fel. Ebben az esetben a vezérlést a centrifugális erő végzi. A nagy kerületi sebességgel forgó dobok palástján

23 23 elhelyezett rugós ujjak a centrifugális erő hatására kinyílnak és az anyag tömegéből eredő reakcióerő hatására állnak be. Univerzális rendkezelő gépek Az univerzális rendkezelő gépek megfelelő beállítás esetén az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában vezérelt ujjas forgórésszel készülnek. Mivel ezeknél a gépeknél a széles körű technológiai alkalmasság a fő követelmény, a munkaszélesség, illetve ebből adódóan a területteljesítmény, mint követelmény kissé háttérbe szorul. Teljesítménye általában kisebb, mint a külön gépként készülő rendterítő változatoké. A konstrukciójukat tekintve a rendrakó gépekhez hasonló kialakításúak. Azoktól általában abban térnek el, hogy a forgórészek forgás iránya megváltoztatható. Ennek megfelelően a forgórészek rendterítésben egymástól el, rendrakásban pedig össze-felé forognak. A nagy állatállománnyal és nagy termőterülettel rendelkező gazdaságok számára a nagy munkaszélességű, nagy területteljesítménnyel dolgozó vontatott rendterítőkből és rendrakóból álló kétgépes - technológiai változatok használata a célszerű. A kisebb állatállománnyal, és kisebb termőterületen gazdálkodók részére pedig a kisebb teljesítményű, de univerzálisan használható egy gépes rendkezelő technológia javasolhatók. A gyep- és szalma rendkezelési munkáinak elvégzésére megfelelnek az egyszerűbb szerkezeti kialakítású, nem vezérelt ujjas gépek. A lucerna rendkezelési munkáinak elvégzésére azonban már nagyobb körültekintéssel kell kiválasztani a rendkezelő gépet. A lucerna szénakészítéshez ha ezt a megfelelő szársértős rendre vágó gép hiánya és a kedvezőtlen időjárás szükségessé teszi szinte kizárólag vezérelt ujjas rendkezelő berendezések használata javasolható. Természetesen a rendterítést kivéve. Gyakoribb kaszálás és rövidszárú gyepek esetén még a rendsodró gépek is jól használhatók, ugyanis ebben az esetben kevésbé képződik az anyagból sodrat. A gép kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a következő munkaműveletben alkalmazott gépek működésére is. A bálázó gépek különösen a hengeres bálázók a szőnyegszerű és a gép munkaszélességéhez igazodó rendben tudnak jól dolgozni. A szecskázó gépek esetében a gépek megfelelő leterhelése érdekében gyakran több rendet is egymás mellé kell rakni. A készített takarmány minőségét azonban még a legjobb gép használata mellett is leronthatja a technológiai előírások, elmulasztása.

24 24 A nagy hozamú gyepek esetében a kaszálás után közvetlenül % nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni a rendterítést. Kisebb hozamok esetén száraz időjárási viszonyok mellett a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni. Gyep, ill. lucerna szenázskészítés esetén akár szögletes nagybála-készítő, akár szecskázó gépeket alkalmazunk, a rendterítéstől eltekinthetünk. A betakarító gépek teljesítményének kihasználása érdekében azonban még nagy hozamú gyepek esetében is szükséges a rendösszerakás. A gyep szenázs készítés esetén a rend-összerakást nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni. A gyep szénakészítésben pedig a rendrakást 20 % körüli nedvességtartalomnál is el lehet végezni. A lucerna szénakészítésnél a rendterítést közvetlenül a rendre-vágás után % nedvességtartalomig kell elvégezni. Lucerna esetében különösen fontos, hogy feleslegesen ne mozgassuk a rendet, mert a levélpergési veszteség minden manipulálás után nagyobb lesz. Ezért fontos, hogy a rend-összerakást, rendkettőzést is olyan nedvességtartalom mellett (40-45 %) végezzük, amikor a levél még nem pereg. Nagyon fontos, hogy laza szellős rendet rakjunk, mert még az anyagnak után kell száradni. Csapadékos időjárás mellett nem kerülhetjük el a rend forgatását, és a rendlazítást. Ez esetben különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat is mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhetd el, de a veszteség még mindig kisebb les, mint a penészesedésből származó kár. 2.6 Rendfelszedés A renden lévő szálastakarmányt a továbbiakban a rendről fel kell szedni. A rendfelszedés történhet rendfelszedő pótkocsival, különféle bálázó géppel vagy szecskázóval, attól függően, hogy milyen takarmányt kívánunk készíteni, illetve a továbbiakban, milyen tartósítási és tárolási lehetőségünk van. Rendfelszedés rendfelszedő pótkocsival A családi (vállalkozói) kisgazdaságokban alkalmazott technológiai változatok ma is legelterjedtebb formája a rendfelszedő pótkocsival történő betakarítás. A rendfelszedő pótkocsira is az univerzális használhatóság jellemző. A rendfelszedő pótkocsik jól használhatók a fonnyasztott lucernából szárítással történő szénakészítésre. A szeletelő-berendezéssel felszerelt változatok használata elsősorban a szénapajtás tárolás esetén jelent előnyt. A fogadóasztalra történő ürítés érdekében ezeket a pótkocsikat oldalra kihordó adagoló-berendezéssel szerelték fel. A szeletelővel felszerelt rendfelszedő pótkocsikat a kisebb gazdaságokban széles körben használják szenázs készítésére. A teljesítőképességüket tekintve leginkább az szarvasmarhát tartó gazdaságok igényeinek felelnek meg. Rotációs kaszával is felszerelhetők, vagy front-függesztésű kaszával felszerelt traktorokkal üzemeltetve egy menetben használhatók a napi zöldtakarmány

25 25 betakarításra. A pótkocsik részletes ismertetése a napi zöldtakarmány betakarítás gépeinél már megtörtént. Rendfelszedés, bálázás szögletes kisbála készítő gépekkel A szálastakarmányok betakarítása különösen szénaként ma már döntő többségében bálázással történik, de a bálaszenázs-készítésnek is megvannak a műszaki-technikai, technológiai feltételei. Az élőmunka-erővel jól ellátott, de kevésbé tőkeerős kis- és közepes vállalkozások számára a szögletes kisbála készítő gépek a leginkább megfelelőek. 21. ábra Kisbálás betakarítás folyamat ábrája A kisbála készítő gépek az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedtek világszerte. Az üzemeltetés módját tekintve a legnagyobb darabszámban és típusválasztékban a vontatott gépek terjedtek el. A tőkeerős mezőgazdasággal rendelkező országokban, ahol már korábban is nagy állatállományt koncentráltak egy-egy telepre a bálarendezővel kapcsolt magajáró változatokat is szívesen használták. A bálatömörítés módját tekintve megkülönböztetünk lengő dugattyús és csúszó dugattyús gépeket. A régebben alkalmazott lengő dugattyús gépek egyszerűbb konstrukciós kialakítású, olcsóbb változatok voltak. A csúszó dugattyús gépekkel egyenletesebb alakú és jó minőségű bálák készíthetők. A kisebb bálamérettel dolgozó lengő dugattyús gépek általában egyszerű bálacsúszdával rendelkeznek és az elkészített bálát a talajra helyezik. A nagyobb teljesítményű és nagyobb bálamérettel dolgozó csúszó dugattyús gépeket rendszerint kocsirakó csúszdával, illetve bálaröpítővel üzemeltetik. A kialakított szerkezetek többségénél a rendfelszedő által felszedett anyagot villás mechanizmus továbbítja a tömörítő szerkezethez. Az anyag egyenletes

26 26 átadása, illetve a visszahordás megakadályozása céljából a villák vezérelt pályán mozognak. A vezérlés az esetek többségében forgattyús mechanizmus segítségével történik. A villák, illetve a hajtókarok és forgattyús tengelyek az esetek többségében kovácsolt-, illetve öntött anyagból készülnek. Gyakori megoldás, hogy az anyagtovábbító kezdeti szakaszán egy konzolos csiga működik. 22. ábra Szögletes kisbálázók szerkezeti kialakítása 1. Rendfelszedő, 2. Anyagtovábbító, 3. Kötözőfej, 4. Tömörítő szerkezet, 5. Bálacsúszda, 6. Bálatömörség-állító A bálacsatornában az anyagot a dugattyú tömöríti a kívánt mértékben. Az egyenletes tömörítés érdekében ma már az esetek többségében forgattyús hajtóművel működtetett csúszó dugattyúkat alkalmaznak. A dugattyú löketét a forgattyús hajtómű karjának hossza, a löket számát pedig a fordulatszám határozza meg. Ezért az anyagtovábbító villák által folyamatosan érkező anyag tömörítése periodikusan történik. A préscsatornába folyamatosan érkező anyagot a dugattyúra szerelt kés a bálakamra oldalfalán rögzített ellenkés segítségével adagokra vágja. A dugattyúk mechanikai igénybevétele a tömörítéskor fellépő reakció erők miatt igen nagy lehet. A dugattyúk ezért erős kazánlemezből kialakított hegesztett szerkezetek. A löketnek megfelelően pedig a dugattyúra szerelt görgők vezetik meg a préscsatornában. A dugattyúk megfelelően kialakított rései a kötözőtűk zavarmentes működését biztosítják. A dugattyú működését biztosító forgattyús hajtómű hajtását robusztus kialakítású öntvényházban elhelyezett és nagy teherbírású hengergörgős csapágyakba ágyazott kúpfogas-kerekekből kialakított hajtómű végzi. A periodikus igénybevétel csúcsainak csökkentésére nagy tömegű lendkerekeket alkalmaznak. A túlterhelésből adódó törések elkerülésére pedig a hajtásba rugóterhelésű tengelykapcsolót vagy nyíró-csapszeges biztosítást alkalmaznak. A dugattyú által összetömörített anyag a bálacsatornában hátrafelé csúszik. A dugattyú nyomása alól felszabaduló tömörített anyag fellazulását rugós bálafogó körmök akadályozzák. A bálacsatorna felső és alsó lapja az elkészült

27 27 bálát összeszorítja. A szorító erő kétoldalt elhelyezett tekercsrugók előfeszítésével állítható be. A rugók által összeszorított bála támasztó ereje határozza meg a bálatömörséget. A szögletes kisbála készítő gépek automata kötöző szerkezettel vannak felszerelve. A kötöző szerkezetet, egy a bála beállított hosszúságát érzékelő vezérlő mechanizmus kapcsolja be. A bálák hosszában egy csipkés kerék gördül le és megfelelő fordulatszám megtétele után működteti a vezérlő mechanizmust. A vezérlő mechanizmus kapcsolja a tűtengelyt. A kötözőtűk a zsinórt a kötöző csőrökhöz viszik. A kötöző csőrök a zsineget megfogják és összecsomózzák. A zsineget a kötöző szerkezetre szerelt kés elvágja. A szögletes kisbála készítő gépek szinte kivétel nélkül két kötöző fejjel dolgoznak és ma már kivétel nélkül sizál, vagy propipropilén kötöző anyagot használnak. Az elkészült bála a kisebb gépeknél egy egyszerű csúszda segítségével a talajra vagy a bálázó által vontatott pótkocsin tartózkodó rakodó segítségével közvetlenül a pótkocsira jut. A nagyobb hajtási teljesítményt igénylő gépek esetében pótkocsi rakó bálacsúszdát, vagy bálaröpítőt alkalmaznak a kézi munkaerő csökkentésére. A bálaröpítő szerkezetek többsége egymással párhuzamosan futó végtelenített szalag-párból áll. A szalagok felgyorsítják a közéjük került bálát és azt az átadott mozgási energia a bálázó által vontatott szállító járműre röpíti. Lucernaszéna esetében a kaszáló gépek után visszamaradt rendeket % nedvességtartalom elérésekor kell a megfelelő gépterhelés elérése érdekében összerakni. Ennél a nedvességtartalomnál a lucerna levele még nem pereg, tehát értékes takarmányt, jó minőségű szénát kapunk. Gyepszéna bálázásban magyarországi viszonyokat figyelembe véve szinte minden esetben a bálázógép megfelelő leterhelése érdekében kell a kasza után visszamaradt rendeket összerakni. Az összerakott rend esetében figyelembe kell venni, hogy a rend szélessége igazodjon a bálázó gépek rendfelszedő berendezésének munkaszélességéhez, a rend magasság pedig az üzemeltető traktor has-magasságához igazodjon. A kötöző szerkezetet az alkalmazott bálakötöző zsineg anyagminőségének és átmérőjének figyelembevételével szintén többször be kell állítani. Rendfelszedés, bálázás hengeres nagybála készítő gépekkel A kézi munkaerő felhasználásának csökkentése céljából fejlesztették ki a hengeres nagybála készítő gépeket. Ezek a gépek a bálázás teljes körfolyamatát tekintve a szögletes kisbálázókhoz viszonyítva nagyobb teljesítménnyel üzemeltethetők, a kézi munkaerő felhasználás pedig lényegesen kisebb. A hengeres nagybála készítő gépek konstrukcióját tekintve alapvetően a bálakamra kialakításában találunk jelentős különbséget. A bálakamra

28 28 kialakítása lehet állandó térfogatú, illetve a készített bála méretéhez, átmérőjéhez igazodó változó térfogatú. A bálakamra kialakítása a tömörítés módját is meghatározza. Az állandó bálakamrás gépek az anyagot a bálakamra palástja mentén kezdik tömöríteni és így halad a bála szimmetriatengelye, vagyis közepe felé. A változó bálakamrás gépek a tömörítést a bála magjának elkészítésével kezdik és így halad a tömörítés a bála kerülete, vagyis palástja felé. Ebből következően az állandó bálakamrás gépek a palást mentén tömör, de belül laza, könnyű bálákat készítenek, melynek előnye a pillangósok bálázásánál jelentkezik az utószellőzés közben. A változó bálakamrás gépek egyenletes tömörségű bálákat készítenek, ami a gyepszéna, illetve szalma bálázás esetén a jó kazalozhatóság szempontjából előnyös. 23. ábra Hengeres nagybála készítő gépek szerkezeti kialakítása 1. Vonórúd, 2. Kardántengely, 3. Hidraulikus csatlakozás és elektromos vezérlés, 4. Rendfelszedő, 5. Aprító szerkezet forgórész, 6. Állókések, 7. Az állókések kapcsoló tengelye, 8. Bálakamra ajtó, 9. Tömörítő hengerek, 10. Kötözőzsineg, 11. Kötözőháló, 12. Bálakilökő, 13. Zsinegtartó, 14. Bálatömörséget jelző műszer A hengeres bálázógép a renden lévő szálastakarmányt vagy szalmát a vezérelt ujjas rendfelszedővel emeli fel a talajról és juttatja el a következő szerkezeti elemhez. A rendfelszedő berendezés két oldalt függesztő karokkal és csapszegeken keresztül kapcsolódik a bálázó vázához. A függesztő karokba kétoldalt csapágyazták a rendfelszedő tengelyét. A rugóacélból készített felszedő ujjak a tengely körül általában 4 sorban excenteres vezérlőpályán mozgó tartókon kerültek elhelyezésre. A rugós ujjakat az anyagátadás megkönnyítésére, illetve az anyag visszahordás megakadályozására a vezérlőpálya a burkoló lemezek közé visszahúzza. A rendfelszedő berendezéseket munkahelyzetben csúszótalpak vagy görgők támasztják alá.

29 ábra A változó bálakamrás gépeken alkalmazott széles rendfelszedő berendezés kétoldalt konzolos csigákkal A rendfelszedő berendezés működési magassága a csúszótalpak, illetve a támasztó görgők magasságának állításával szabályozható. Szinte valamennyi típus esetében a munkahelyzetbe állítás, illetve a kiemelés a traktor hidraulika hálózatáról működtetett munkahengerekkel történik. Az állandó bálakamrás hengeres bálázó gépek esetében a rendfelszedő berendezés hevederes, láncos vagy vezérelt mechanizmusként működő anyagtovábbítóra juttatja az anyagot. A változó bálakamrás bálázó gépek esetében pedig egy előtömörítő henger juttatja az anyagot a bálakamrába. A bálakamra szélességénél nagyobb rend, illetve munkaszélesség miatt a rendfelszedő által felemelt anyagot általában a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre az előtömörítő hengerre. 25. ábra Hengeres bálázókon alkalmazott aprító szerkezet működési vázlata

30 30 Az újabb fejlesztésű állandó bálakamrás gépeknél az előtömörítő szerkezet helyére építik az aprító szerkezetet. Az aprító szerkezetet két végén csapágyazott tengelyre hegesztett csipkés tárcsás forgórész és a vele szemben rögzített állókések alkotják. A forgórész tárcsáinak vágófelülete a tengely alkotója mentén csavarvonalban van kialakítva. Az állókések ezzel szemben, rendszerint két sorban helyezkednek el. Az állókések a bekerült szilárd tárgyak esetén a rögzítő tekercsrugók ellenében kitérnek, így a késtörés elkerülhető. A működő állókések száma karos mechanizmussal vagy elektrohidraulikusan az igényeknek megfelelően változtatható, illetve a késsorok teljesen kiiktathatók. A változó bálakamrás gépekbe is szerelnek aprító berendezést, ez az előzőekhez képest azonban egyszerűbben működik. A változó bálakamrát alkotó hevederrel húzzák át az anyagot a mm osztású állókésekkel szemben. 26. ábra Változó és állandó bálakamrás hengeres bálázók működési vázlata A tömörítő szerkezet vonatkozásában jelentős eltérés mutatkozik az állandó- és változó bálakamrás hengeres nagybála készítő gépek között. Abban azonban megegyeznek, hogy az előtömörítés és tömörítés a bálakamra előtt történik. Az állandó bálakamrás gépeknél a tömörítés a bálakamra belső kerülete mentén kezdődik és halad a bála közepe felé. A változó bálakamrás gépek esetében viszont először a bála közepe készül el és a tömörítés a bála közepétől kifelé halad. Ennek megfelelően az állandó bálakamrás géppel laza közepű, jól átszellőző, míg a változó bálakamrás géppel pedig kemény, tömör közepű alaktartó bálák készíthetők. A tömörítést, illetve a bála formázását az állandó bálakamrás gépeknél a hengeres bálakamra hengerpalástján elhelyezett elemek végzik.

31 31 Ezek lehetnek: fémgörgők, több részből álló gumiheveder, rudazattal összekötött láncból álló szerkezetek. A változó bálakamrás gépek esetében mindig gumihevederek végzik a tömörítést, illetve a bála formázását. Eltérés az egyes típusoknál a gumihevedereket készítő mechanizmus kivitelezésében tapasztalható. A hengeres bálakészítő gépeknél a bálakötözés a gép álló helyzetében történik. A folyamatos üzemelésű előtároló kamrával rendelkezelő, menet közbeni kötözést végző hengeres nagybála készítő gépek nem tudtak elterjedni. Az állandó bálakamrás gépek a kötözést általában műanyagzsineggel végzik, de szinte valamennyi típus felszerelhető fóliával vagy pedig hálóval kötő szerkezettel. A változó bálakamrás gépek többsége zsineggel működő kötözőszerkezettel szerelhetők fel. Egyes típusok azonban igény esetén felszerelhetők fóliával vagy hálóval dolgozó kötöző-szerkezettel is. A műanyagzsineges kötözők egyszerű szerkezetek. A zsinegtárolóból a zsineg a vezető görgőkön keresztül jut a vezetőcsőhöz. A legtöbb típus 2 szabad szálas kötöző berendezéssel rendelkezik. A zsinegvezető csöveket hajtóművel egybeépített elektromotor működteti. A csövek a bála palástja mentén vezetik a zsineget, amit a kötözés végén a zsinegvágó berendezés automatikusan elvág. A fóliával vagy műanyag-hálóval működő berendezés másfélszer vagy kétszer tekeri körbe a bálát és ezután vágja el a fóliát vagy a hálót. A kötözőszerkezet, illetve a bálázó gép működtetése történhet mechanikusan kézi-vezérléssel, elektromos távvezérléssel, illetve automatikus távvezérléssel. A mechanikus kézi-vezérlés esetén a gépkezelő külön működteti a kötözőszerkezet elektromotorját, a kötözési szám és a kötözőanyag felhasználás mennyisége a működtetési időtől függ. A bálakamra nyitását a traktor hidraulikával annak vezérlő karjának működtetésével végzi. Az újabb hengeres nagybála készítő gépekhez elektromos távvezérlő egységet, a bálázó gépen pedig a hidraulikus energia tárolására alkalmas hidraulikus rendszert építenek ki. Ebben az esetben az üzemeltető traktor egy kettős működésű és egy egyszeres működésű kihelyezett hidraulikus csatlakozójára van szükség. A kettős működésű csatlakozó nyomó-, illetve visszafolyó ága biztosítja a hidraulikus rendszer energiaigényét, úszó üzemmódban az automatikus vezérléssel a kettős működésű munkahengerek működését. A szabad visszafolyó ág pedig az egyszeres működésű munkahengerből vezeti vissza az olajat. Az elektromos vezérlőegység megfelelő vezérlő gombjának működtetésével végezhető a bálakötözés és a bálakészítés. Az elektromos vezérlőegység minden esetben alkalmas az automata vezérlésre is. Ebben az esetben a traktor megállításától eltekintve az összes munkaműveletet a bálázó gép automatikusan elvégzi. A nagybálázó gépek magyar viszonyok között általában alkalmasak a szálastakarmányok- és szalma betakarítására, de alkalmasak egyéb más

32 32 termények, pl. a kukoricaszár bálázására is. A lényeges különbség a különböző elven működő bálázók által betakarított takarmány minőségében van. 27. ábra Állandó kamrás hengeres bálázó gép munka közben A hengeres bálázó gépek a szalma- és a gyepszéna betakarítására minden esetben megfelelnek. A lucernaszéna esetében azonban a hengeres bálázó gépekkel csak a technológiai előírások pontos betartása mellett készíthető jó minőségű takarmány. A lucernaszéna készítés során nagyon fontos a megfelelő % nedvességtartalom betartása. Ekkor még a bálák a táblán kiszellőznek, illetve után-száradnak és a levélpergési veszteség is elfogadható szinten tartható. Az után-száradás szempontjából az állandó bálakamrás gépek használata mivel ezek laza közepű bálákat készítenek előnyös. Tehát a hengeres bálázók közül a jobb minőségű takarmány iránti igény kielégítésére az állandó bálakamrás gépek használata javasolható, annál is inkább, mert ezek a gépek felszerelhetők fóliával, illetve hálóval kötöző berendezéssel is. Ezek a megoldások csökkentik a takarmány tárolási veszteségét. Ezzel szemben a változó bálakamrás gépek tömörebb és jobban kazalozható bálákat készítenek. A szeletelő berendezések alkalmazásával a szálas anyagok a kívánt mértékűre apríthatók. Az aprítás következtében tömörebb, homogénebb szerkezetű bálák készíthetők. Az aprítás a bála további kezelése a takarmány-kiosztás, illetve az almozás során jelent előnyt. Az állandó bálakamrás gépek konstrukciójánál fogva alkalmasak magasabb, % nedvességtartalmú szálasanyag, lucerna, illetve fű bálázására, vagyis bálaszenázs készítésre. A változó bálakamrás gépek tömörítő szerkezete a

33 33 nedves anyagot nehezen tudja kezelni és különböző funkcionális zavarok keletkeznek, pl. az anyagtovábbító és tömörítő szerkezet eltömődik. A bálaszenázs elsősorban a takarmány minőségi jellemzőiben jelent előnyt a hagyományosan, szénaként betakarított anyaghoz képest. Hengeres szenázsbála készítés esetén azonban a nedvesen bebálázott anyagot, vagyis a bálákat a tárolási helyre kell szállítani és fóliával a külső levegőtől elzárva be kell csomagolni. A bálák csomagolása történhet csoportosan úgynevezett bálahurkában vagy egyedileg is és a tárolás is így történik A csoportos bálacsomagoló-gép beruházási igénye az egyedihez képest magasabb, de nagyobb teljesítménnyel is dolgozhat, így használata elsősorban a közepes állatállománnyal rendelkező üzemekben használható előnyösen. Az egyedi bálacsomagoló-gépek egyszerű szerkezetek, vontatott- és függesztett változatban egyaránt készülhetnek. Az egyedi bálacsomagolókkal szinte valamennyi hengeres bálakészítő géppel készített bálák becsomagolhatóak. Az így becsomagolt bálák rakodógéppel kazalba rakva is tárolhatók, de a kisüzemek igényeinek megfelelően egyedileg is tárolhatók. A csoportos bálacsomagoló gépek nagyobb teljesítménnyel dolgoznak, de kiszolgálásuk rakodógépet igényelnek. A csoportos bálacsomagoló gépek kihasználása csak komoly üzemszervezéssel lehetséges, ezért ezeket a gépeket a nagyobb vállalkozások, illetve a bérvállalkozások tudják eredményesen használni.