A hegesztéstechnológia hatása finomszemcsés nagyszilárdságú acél ismétlődő igénybevétellel szembeni ellenállására
|
|
- Adrián Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MISKOLCI EGYETEM ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI INTÉZET A hegesztéstechnológia hatása finomszemcsés nagyszilárdságú acél ismétlődő igénybevétellel szembeni ellenállására 27. Hegesztési Konferencia, Budapest cikkvázlat Kidolgozta: Dobosy Ádám PhD hallgató Készült: a TÁMOP A-11/1/KONV a Járműipari anyagfejlesztések projekt keretében A projekt szakmai vezetője: Dr. Tisza Miklós egyetemi tanár, tanszékvezető Miskolc 2014
2 A HEGESZTÉSTECHNOLÓGIA HATÁSA FINOMSZEMCSÉS NAGYSZILÁRDSÁGÚ SZERKEZETI ACÉL ISMÉTLŐDŐ IGÉNYBEVÉTELLEL SZEMBENI ELLENÁLLÁSÁRA INFLUENCE OF THE WELDING TECHNOLOGY ON THE FATIGUE RESISTANCE OF THE FINE GRAINED HIGH- STRENGTH STEEL Dobosy Ádám Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet, Miskolci Egyetem, 3515 Miskolc-Egyetemváros Dr. Lukács János Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet, Miskolci Egyetem, 3515 Miskolc-Egyetemváros Jelen közleményben nagyciklusú fáradásra érvényes tervezési határgörbéket mutatunk be hegesztett kötésekre és alapanyagra egyaránt, valamint összehasonlítjuk azok jellegzetességeit (felépítés, származtatás, alkalmazhatóság). Bemutatjuk az S690QL (Ruuki OPTIM700QL) alapanyagból készített hegesztett kötéseket, valamint azok hegesztéstechnológiáját. Ismertetjük az elvégzett nagyciklusú fárasztóvizsgálatok eredményeit, a vizsgált alapanyagra és az elkészült hegesztett kötésekre. Vizsgálatainkat, illetve azok eredményeit irodalomból származó adatokkal is összevetjük. The objective of this article is to present the results of our research work in the field of high cycle fatigue. Different fatigue design limit curves will be introduced and compared (construction, derivation, applicability). Welded joints made of S690QL (Ruuki OPTIM700QL) quenched and tempered high strength steel and their welding technology will be introduced, too. High cycle fatigue examinations were prepared and executed based on statistical aspects. The high cycle fatigue tests (HCF), as well as the test results will be described. Finally, both our examinations and their results will be compared with literature data. 1. Bevezetés Napjaink hegesztett szerkezeteiben a nagyszilárdásgú acélok kiemelkedő szerepet töltenek be. A különböző felhasználási igények hatására rendkívül összetett elvárások alakultak ki az alapanyagokkal szemben, amelyeket az anyagfejlesztési irányzatoknak követniük kell; ilyen például a növelt szilárdság mellett a minél nagyobb alakváltozó képesség megőrzése. Mindemellett ezen szerkezetek gyakran ismétlődő igénybevételnek vannak kitéve, így jellemző károsodási formájuk a fáradás, ami még összetettebb elvárást jelent az alapanyagokkal szemben.
3 Ugyanakkor a jellemző gyártástechnológia a hegesztés, ami a hőbevitelből adódóan megváltoztatja az eredeti mikroszerkezetét az anyagnak. Így gyakran teljesen eltérő mechanikai tulajdonságokat kapunk, ami a szerkezet szempontjából sok esetben nem megengedhető. Éppen ezért van kiemelt jelentősége ezen acélok hegesztett kötései vizsgálatának, illetve a megfelelő gyártástechnológia kidolgozásának. A problémakör összetettsége miatt jelen cikk a hegesztési nehézségek rövid összefoglalására, és a hegesztéstechnológia hatásának fáradási jellemzőkre gyakorolt hatásának bemutatására törekszik. Ennek vizsgálatát az indokolja, hogy a növelt szilárdságú acélokat (S690, S960, S1100) egyre nagyobb mennyiségben alkalmazzák különböző szerkezetek gyártása során. Azonban ezen acélok fáradási tulajdonságai még nem ismertek teljes körűen, és ez fokozottan igaz a hegesztett kötésekre is. Jelenleg a hegesztett acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Eurocode MPa garantált folyáshatár értékig tartalmazza az acélokat, illetve kiegészítő korlátozások figyelembevételével 700 MPa értékig. Azonban e fölött a szerkezetek, hegesztett kötések fáradási jellemzőivel nem igazán foglalkoznak, pedig mind a kisciklusú fáradás, mind a nagyciklusú fáradás jelensége előfordulhat bizonyos terhelések esetén. Ezért végeztünk hegesztési kísérleteket S690QL finomszemcsés, nemesített nagyszilárdságú acélokon, valamint nagyciklusú fárasztóvizsgálatokat (HCF) az említett alapanyagon és a hegesztett kötésekből kimunkált próbatesteken egyaránt. Eredményeink összehasonlíthatósága érdekében irodalomkutatásból származó adatokkal vetettük össze a kapott eredményeket. 2. Hegeszthetőségi nehézségek Az általunk vizsgált, nagy lemezvastagság tartományban (s = 30 mm) szemcsefinomítással érhető el hatásosan szilárdságnövelés. Ennek alapja az, hogy egy adott térfogatban a szemcseméret csökkentése együtt jár a szemcsehatár, valamint a fázishatár összes felületének növekedésével, ami egyúttal rácsrendezetlenségekkel, vagyis az anyag belső energiájának növekedésével. Összeségében elmondható, hogy a szemcseméret csökkentésével járó szemcsehatár rendezetlenség és rácsrendezetlenség növekedésével a szilárdásgi jellemzők, különösen a folyáshatár, arányosan növekszik. Emellett a szemcseméret csökkenés kedvező hatása még az ütőmunka értékének növekedése az átmeneti hőmérséklet egyidejű csökkenése mellett [1]. A kísérletek során vizsgált S690QL nemesített, nagyszilárdságú acélok minimális folyáshata 690 MPa, de akár a 800 MPa értéket is elérhetik. Az acél jelölésében lévő L arra utal, hogy ez a csoport negatív hőmérsékleten üzemelő berendezések mint például mobildaruk esetében alkalmazható. A nemesített nagyszilárdásgú acélok karbontartalma kicsi, átlagosan 0,15%, fő ötvözőik pedig a mangán, a molibdén, a króm, a nikkel és mikroötvözőként a bór. Ezek hatással vannak az átedzhetőségre is, így nagy lemezvastagság esetén is martenzitrs szövetszerkezetet kapunk. Ezen acéloknál a kimagaslóan nagy szilárdságot nem csupán hőkezeléssel, hanem ötvözéssel és speciális gyártástechnológia együttes alkalmazásával érik el, aminek eredményeként kapják a nagy szilárdságú komplex szövetszerkezetet: ferritbe ágyazott megeresztett bénitet és martenzitet. Ez azonban egy nem-egyensúlyi
4 szövetszerkezet, amit a hegesztési folyamat visszafordíthatatlanul megváltoztat, a gyártás során kapott szövetszerkezetet hegesztés után már nem lehet visszaállítani. A hőhatásövezet könnyen keményedhet, továbbá túl nagy vonalenergia esetén a hőhatásövezet egyes részei az alapanyaghoz képest jobban kilágyulhatnak, ami szilárdság-, illetve keménységcsökkenéssel járhat, ezt látható az 1. ábrán. 1. ábra Keménységeloszlás hegesztett kötés mentén [5] Az említett szemcsedurvulás megakadályozása érdekében ezért további mikroötvőzőket alkalmaznak így: alumíniumot, nióbiumot, vanádiumot, illetve titánt. Ezek a tulajdonságbeli változások természetesen hatással vannak a fáradási jellemzőkre is, a kifáradással szembeni ellenállást nagymértékben befolyásolja a kötésben kialakult különböző szerkezetű övezetek. Ebből a rövid leírásból is jól látható, hogy a nagyszilárdságú acélok helyes hegesztéstechnológiájának kidolgozása összetett feladat, egyidejűleg sok tényezőt kell figyelembe venni mind a hegesztéstechnológia, mind az elérni kívánt tulajdonságok érdekében [6]. Ezen acélok esetében a hegeszthetőség sikerességének egyik legfontosabb jellemzője a vonalenergia. Ha ennek értéke túl kicsi, akkor a varrat hűlési sebessége túl gyors lehet, ami edződési repedések kialakulását okozhatja. Ellenkező esetben viszont erős szemcsedurvulással kell számolni a hőhatásövezetben, ami a szilárdsági és szívóssági jellemzők csükkenését eredményezheti. Így eredményként egy szűk tartományt kapunk, amelyen belül a kötés minősége megfelelő lehet. Egy ilyen hegesztési munkatartomány látható az 2. ábrán, amely a WeldCalc szoftver segítségével lett meghatározva. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tapasztalatok alapján a kisebb vonalenergia előnyösebb a kötés szilárdsága, szívóssága, illetve a maradó feszültségek szempontjából és vélhetően a fáradási jellemzők oldaláról is [4, 5].
5 2. ábra Hegesztési munkatartomány S690QL acélok esetén (WeldCalc) Az ábra alapján látható, hogy a vonalenergia mellett meghatározó mennyiség még az előmelegítési és a rétegközi hőmérséklet, amelyek együttesen határozzák meg a kötés minőségét. Ezen jellemzők számszerűsítésére a gyakorlatban a hűlési időt szokták alkalmazni (t8,5/5), ami az előzőekből adódóan szintén egy szűk tartomány, S690QL acélok esetében általában 6 15 s [7]. 3. A hegesztési kísérletek bemutatása Az előző megállapítások vizsgálata érdekében végeztünk hegesztési kísérleteket S690QL jelű, nemesített, 30 mm lemezvastagságú alapanyagon (Rp0,2 = 809 MPa, Rm = 850 MPa, A = 17%). A kísérletek célja hegesztett kötések létrehozása volt, annak érdekében, hogy össze tudjuk vetni az alapanyag fáradási jellemzőit a hegesztett kötések fáradási jellemzőivel. Ennek érdekében két hegesztési kísérletet végeztünk ugyanazon alapanyagból és lemezvastagságból, megegyező hegesztési paraméterek mellett. A hegesztési kísérletekhez védőgázas fogyóelektródás ívhegezstést (ISO kód: 135) választottunk, mert ezen acélokat szinte kizárólag ezzel az eljárással hegesztik, így az összehasonlíthatóságot szem előtt tartva döntöttünk ezen eljárás mellett. Védőgázként, szintén ipari tapasztalatokra alapozva, 18% CO2 + 82% Ar tartalmú M21-es védőgázkeveréket választottunk. Hozaganyagként Inefil NoMoCr jelű, 1,2 mm átmérőjű huzalt használtunk, amely matching párosítást jelent a vizsgált alapanyagra nézve. Itt fontos megjegyezni, hogy ennél a szilárdsági osztálynál a hozaganyag párosítás kérdése nem egyértelmű. Általános elv, hogy kisebb szilárdságú acélok esetében a
6 hozaganyagot megegyező (matching párosítás) vagy jobb mechanikai tulajdonságúra (overmatching párosítás) választjuk. Azonban nagyobb szilárdságú alapanyagokhoz már nem minden esetben áll rendelkezésre ugyanolyan szilárdságú hozaganyag, ebben az esetben kisebb mechanikai jellemzőkkel rendelkező hozaganyagot kell választanunk (undermatching párosítás). Ugyanakkor sok esetben ez még előnyösebb szerkezeti tulajdonságokhoz vezet, mivel a kisebb szilárdságú varrat szívóssági jellemzői jobbak lehetnek, így az egész szerkezet terhelését nézve előnyös lehet undermatching hozaganyagot választani. Természetesen ilyen esetben is a varrat mechanikai jellemzőinek megkell felelniük a szabványok által támasztott követelményeknek. Hozaganyagválasztás szempontjából az S690 anyagcsoport éppen egy átmeneti osztályt képvisel. Vagyis rendelkezésre állnak mind undermatching, mind overmatching hozaganyagok is, amelyek alkalmazhatósága az adott feladattól függ. Több cég is a jellemzően overmatching hozaganyagokat részesíti előnyben a jobb mechanikai jellemzők miatt, míg sok feladat esetében inkább az undermatching kötéseket választják a jobb szívóssági jellemzők miatt. A kísérleteinkhez mi matching hozaganyagot választottunk, abból a megfontolásból, hogy a hegesztett kötések általános befolyását tudjuk megállapítani a fáradási jellemzőkre, és egy későbbi kísérletsorozat céljaként tűztük ki a hozaganyag szerepének vizsgálatát. Az egyenletes feszültségeloszlás és minimális vetemedés érdekében X varratkialakítást terveztünk, a hegesztés közben pedig minden egyes réteg után forgattuk a próbadarabokat. Az egyes lemezek mérete 150 mm x 75 mm volt, ebből állítottuk össze a hegesztett kötéseket. A lemezek előkészítése a 3. ábrán látható. 3. ábra Hegesztési próbalemezek előkészítése
7 Mindkét kísérlet esetében az élelőkészítés szögét 80º-ra választottuk. A hegesztési paraméterek megválasztásánál törekedtünk arra, hogy a hűlési idő (t8,5/5) a javasolt 6 15 s közé essen, amit minden egyes kísérletnél sikerült betartani. A paraméterek megválasztásánál az SSAB által készített WeldCalc nevű szoftvert alkalmaztuk, amelynek segítségével a hűlési idők figyelembevételével könnyen meghatározhatóak az optimális értékek. Az alkalmazott hegesztési paramétereket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Varratsor Áramerősség, A Feszültség, V Sebesség, cm/min Huzalelőtolási sebesség, m/min Ev, J/mm Számított t8/5, s ,0 20 5, , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 1. táblázat Hegesztési paraméterek Az előmelegítési hőmérséklet minimális értékének 150 ºC-ot írtunk elő, míg a megengedhető rétegközi hőmérséklet maximális értékének 180 ºC-ot. Ezen értékek meghatározásánál korábbi kísérleti eredményekre és szakirodalmi adatokra alapoztunk [3, 5, 6]. A hegesztési paramétereket (feszültség, áramerősség, huzalelőtolási sebesség, védőgázmennyiség) a kísérletek során folyamatosan rögzítettük egy úgynevezett WeldQAS folyamatfelügyelő rendszer segítségével. Ez a kompakt szenzor az adatokat nem csak valós időben képes kijelezni, hanem el is tárolja azokat, így mind a folyamatfelügyelet, mind a későbbi kiértékelések során igen hasznos. Az említett szempontok betartása mellett, ahogyan ez az 1. táblázatban is látható, a vonalenergia értékét sikerült 700 J/mm és 1100 J/mm értékek között tartani. Magukhoz a kísérletekhez REHM MegaPuls 500 hegesztőgépet alkalmaztunk, kiegészítve hegesztő szekátorral. A gyöksorokat minősített hegesztő segítségével készítettük el, a további töltő, illetve fedő sorokat pedig a paraméterek állandósága érdekében a szekátor segítségével. A kísérleti összeállítás a 4. ábrán látható, míg egy elkészült kötés az 5. ábrán.
8 4. ábra A hegesztési kísérletek összeállítása 5. ábra Elkészült hegesztett kötés 4. Fáradási határgörbék nagyszilárdságú acélokra A hegesztett szerkezeteket terhelő ismételt igénybevételek lehetnek ismételt normál feszültségek, mint például a húzás és a nyomás, illetve lehetnek ismételt csúsztató feszültségek is. A normál feszültséget eredményező igénybevételek lehetnek tiszta húzó, tiszta nyomó, húzó-nyomó, hajlító és forgó-hajtogató igénybevételek egyaránt. Ugyanakkor összetett szerkezetek esetén ezek kombinációi is terhelhetnek egy-egy kötést.
9 Abban az esetben, ha a vizsgált anyag makroszkopikus viselkedését figyeljük meg, megállapítható hogy a folyáshatárnál nagyobb terhelés hatására alakváltozás kezdetben csak rugalmas, majd a terhelés növelésével jelenik meg a maradó, képlékeny alakváltozás. Általános elmondható az, hogy kisciklusú fáradás abban az esetben tud bekövetkezni, ha a szerkezetet terhelő feszültség, vagy a szerkezetben helyileg ébredő feszültségek meghaladják a folyáshatár értékét, tehát képlékeny alakváltozás következik be. Ilyen esetben kisszámú ciklus is elegendő a tönkremenetelhez. Általánosságban ugyanakkor megjegyezhető, hogy a szilárdság növelésével a kisciklusú fáradással szembeni ellenállás is növekszik, hiszen a folyáshatár növekedésével nagyobb feszültség hatására következhet csak be képlékeny alakváltozás. Ebből a szempontból a nagyszilárdságú acélok tulajdonsága rendkívül előnyös. Szemben a kisciklusú fáradás jelenségével, nagyciklusú fáradás akkor következik be, amikor a terhelés viszonylag kicsi és a tönkremeneteli ciklusszám nagy, vagyis jellemzően 10 4 és 10 8 ciklusszám közé esik. Ebből kifolyólag makroszkopikusan csak rugalmas alakváltozás következik be, azonban mikroszkopikus szinten számolni kell a képlékeny alakváltozás megjelenésével. Ezeket a helyi feszültséggyűjtő helyeket nagyon sok tényező befolyásolja, ezáltal a vizsgálatok eredményei is nagymértékben függnek tőlük. Fárasztóvizsgálatok esetében számolni kell az eredmények jelentős szórásával, míg nagyszilárdságú acélok esetén is. Különösen igaz ez a hegesztett kötések vizsgálatára. Alapvetően a befolyásoló tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk; külső illetve belső tényezőkre. Külső tényezők alatt a fárasztás körülményeit értjük, mint a próbatestek alakjának, felületi minőségének eltérése, a terhelés beállításának pontatlansága, a fárasztási frekvencia, vagy a vizsgálati hőmérséklet változása. Ezzel szemben a belső tényezők az anyag mikroszerkezeti változásával függnek össze, mint az anyag inhomogenitása vagy a fárasztás hatására létrejövő anyagszerkezettani változások [2]. A fárasztóvizsgálat eredményére ezek közül jelentős hatást gyakorol az alkalmazott próbatest mérete (annak növekedésével a kifáradási határ csökken), a felület érdessége (az érdesség növekedésével a kifáradási határ csökken), a felület minősége (a képlékeny alakítás általánosan növeli a kifáradási határt), a vizsgálati hőmérséklet (egyes hőmérsékleteken a kifáradási határ magasabb lehet, mint szobahőmérsékleten), valamint az anyag belső inhomogenitásai. Hegesztett kötések fárasztóvizsgálata esetén ez utóbbi tényezőnek van jelentős hatása, hiszen az alapanyagtól a hegesztett kötés, valamint annak hőhatásövezetének tulajdonságai is jelentősen eltérnek. Alapvető különbség a hegesztett kötés dendrites szövetszerkezete szemben az alapanyag polikristályos szerkezetével, továbbá finomszemcsés nagyszilárdságú, szerkezeti acélok esetében a hőhatásövezetben jelentkező különböző mértékű szemcsedurvulás is. Az irodalomban nagyon sok összefüggéssel lehet találkozni a nagyciklusú fáradási eredmények, a fáradási görbék leírására. Ezek közül az egyik legelterjedtebb Basquin összefüggése: b σ= a N (10) ahol: σ a terhelő feszültség, N az igénybevételi szám, a és b pedig a mérési adatokból meghatározott paraméterek. Egy másik, ugyancsak elterjedt egyenletet Stromayer dolgozta ki:
10 a N b σ= +σ (11) ahol: σ a terhelő feszültség, N az igénybevételi szám, a és b pedig a mérési adatokból meghatározott paraméterek, σ pedig a kifáradási határ [2]. A nagyciklusú fáradásra érvényes szilárdsági görbék, vagy tervezési határgörbék számos változata ismert, az egyes előírásokban különböző formában jelennek meg. Az egyik, széles körben használt előírás az Eurocode 3, amely acélokból készülő építőmérnöki szerkezetek tervezésére vonatkozik. Ez az előírás összefoglalja, különböző szerkezeti kialakítások esetén a fáradási szilárdság értékeket normálfeszültség-, nyírófeszültség-tartományokra, csőszelvényű rácsos tartók csomópontjaira, valamint különleges esetekre. Az Eurocode 3 szerkezeti részletosztályai természetesen figyelembe veszik a jellemző gyártástechnológiát, a hegesztést, valamint a legjellemzőbb kialakítási módokat, továbbá a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva, kísérleti eredmények alapján lettek meghatározva. Azonban az eredeti szabvány csupán S460 szilárdsági osztályig vette figyelembe az acélokat. Mivel a nagyszilárdságú acélok egyre nagyobb térnyerése megkövetelte ennek kiterjesztését, ezért az eredeti előírást 2007-ben kiegészítették, így már S700 szilárdsági osztályig érvényes az Eurocode 3. Mivel azonban ez csak egy kiegészítés, az eredeti tervezési előírásokat nem módosították, így továbbra is szükséges a nagyszilárdságú acélok és azok hegesztett kötéseinek nagyciklusú fáradási jellemzőit elemezni, vizsgálni. Az 6. ábra az EC3 által tartalmazott normálfeszültség-tartományokra érvényes tervezési görbét szemlélteti. 6. ábra Tervezési határgörbék normálfeszültség tartományokra az EC3 szerint [2]
11 Összességében tehát elmondható, hogy a nagyciklusú fáradásra érvényes tervezési határgörbék rendkívül sokfélék lehetnek, ugyanakkor nem minden meghatározási mód veszi figyelembe a hegesztéstechnológiát, a hegesztési folyamat hatását: az anyagszerkezettani változásokat és a keletkezett hegesztett kötés fáradásra gyakorolt hatását. Továbbá a legtöbb előírás még jelenleg sem terjed ki az egyre nagyobb mennyiségben felhasznált nagyszilárdságú acélokra, ugyanakkor ezek esetében a fáradási jellemzők jelentősen eltérnek, eltérhetnek a hagyományos acélok tulajdonságaitól. Ezét indokolt mind az alapanyag, mind az ezekből készült hegesztett kötések részletesebb tanulmányozása. 5. Nagyciklusú fárasztóvizsgálatok Annak érdekében, hogy a hegesztett kötések ismétlődő igénybevétellel szembeni ellenállását meg tudjuk ítélni, S690QL minőségű alapanyagból kimunkált próbatesteken, majd ezen alapanyagból készült hegesztett kötésekből kimunkált próbatesteken végeztünk nagyciklusú fárasztóvizsgálatokat. A vizsgálatokra MTS 810 jelű, elektro-hidraulikus anyagvizsgáló berendezésen került sor a Miskolci Egyetem Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet Anyagvizsgáló Laborjában. A fárasztásra minden esetben szobahőmérsékleten és környezeti közegben került sor. Rádiusszal gyengített, lapos próbatesteket használtunk, amelyek szélessége 24 mm, a rádiusz sugara 92,5 mm, vastagsága pedig 6 mm volt, a vizsgálati keresztmetszet pedig 6x8 mm (7. ábra). A hegesztett kötésekből két típusú próbatestet munkáltunk ki. Az első kísérletből a varratra és a felületre merőleges próbatesteket készítettünk, úgy, hogy a kötés középvonala és a próbatest középvonala egybe essen, ezáltal az X varratkialakításnak köszönhetően, a kötés szempontjából kritikus gyökrész a vizsgálati tartományba került. Míg a második hegesztett kötésből a felülettel párhuzamos próbatesteket készítettünk, így a kötések koronaoldalát vontuk vizsgálat alá. 7. ábra Nagyciklusú fárasztó próbatestek A vizsgálatok során állandó terhelésamplitúdót alkalmaztunk, R = 0,1 terhelés asszimmetria tényező mellett, vagyis lüktető húzó igénybevételt alkalmaztunk, f = 30 Hz-es frekvenciával. A terhelési függvény alakja szinuszos volt. A vizsgálati összeállítás a 8. ábrán látható.
12 8. ábra Nagyciklusú fárasztó próbatestek Az összehasonlíthatóság érdekében a kapott eredményeinket kiegészítettük szakirodalomban fellelhető adatokkal [8-10] és ezeket a saját eredményeink mellett ábrázoltuk is. A D38MSV5S (0,384% C, 5,67% Si, 1,23 Mn stb.) jelű acél esetében Rp0,2 = 608 MPa, Rm = 878 MPa, A = 20% [8], az S690 jelű acél esetében ReH = 733 MPa, Rm = 787 MPa, A = 17% [9], míg az S690QL jelű acél esetében pedig Ry 690 MPa, Rm = MPa, A 14% [10] volt. Az alapanyag esetében kapott fáradási eredményeket és a szakirodalmi adatokat a 9. ábrán foglaltuk össze. Ez alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált alapanyag nagyciklusú fáradással szembeni ellenállása számottevő és alátámasztja azt a feltevést, hogy a nagyobb szilárdságú acélok fáradással szembeni ellenállása a szilárdsággal együtt növekszik, valamint a kapott adatok összhangban vannak az irodalomban talált adatokkal.
13 9. ábra Nagyciklusú fárasztó vizsgálati eredmények alapanyagra A hegesztett kötésekből kimunkált különböző irányultságú próbatesteken elvégzett nagyciklusú fárasztóvizsgálatok eredményeit, szintén irodalmi adatokkal kiegészítve a 10. ábrán mutatjuk be. 10. ábra Nagyciklusú fárasztó vizsgálati eredmények hegesztett kötésekre
14 Ennek alapján megállapítható Összefoglalás Az elvégzett próbahegesztések alapján megállapítható, hogy a kidolgozott hegesztéstechnológia, a meghatározott paraméterek alkalmasak megfelelő minőségű kötések elkészítésére. Az alapanyag melegrepedés érzékenységének komplex megítélése, az elvégzett NST vizsgálatok mellett, további, elsősorban HTT vizsgálatokat igényel. Az alapanyag nagyciklusú fárasztása alapján megállapítható, hogy annak kifáradási határ viszonylag magas, a kapott eredmények ugyanakkor biztos alapot nyújtanak a hegesztett kötéseken folyó vizsgálatok eredményeivel való összehasonlításhoz. Köszönetnyílvánítás A cikkben ismertetett kutatómunka a TÁMOP B-10/2/KONV projekt eredményeire alapozva a TÁMOP-4.2.2/A-11/1-KONV jelű projekt részeként - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinonszírozásával valósult meg. Irodalomjegyzék [1] Tisza Miklós: Metallográfia, Miskolci Egyetem Kiadó, Miskolc, 2008 [2] Lukács János, Nagy Gyula, Harmati István, Koritárné Fótos Réka, Kuzsella Lászlóné Koncsik Zsuzsanna: Szemelvények a mérnöki szerkezetek integritása témaköréből, Miskolci Egyetem, 2012 [3] Szunyogh László: Hegesztés és rokon technológiák, Gépipari Tudományos Egyesület, Budapest, 2007 [4] Balogh András, Gáspár Marcell: Structural inhomogeneities in the heat affected zones of (Q+T) high strength steel joints, XXVII. microcad International Scientific Conference, Miskolc, [5] Dobosy Ádám, Gáspár Marcell: Welding of quenched and tempered high strength steels with heavy plate thickness, XXVII. microcad International Scientific Conference, Miskolc, [6] Wilms, R.: High strength steels for steel constructions, Nordic Steel Contruction Conference, 2009 [7] Welding Hardox and Weldox, SSAB tájékoztató: [8] Marines-García, I.; Galván-Montiel, D.; Bathias, C.: Fatigue life assessment of high-strength, low-alloy steel at high frequency. The Arabian Journal for Science and Engineering, Vol. 33, No. 1B, April 2008, p [9] Pijpers, R. J. M.; Kolstein, M. H.; Romeijn, A.; Bijlaard, F. S. K.: Fatigue experiments on very high strength steel base material and transverse butt welds. Advanced Steel Construction, Vol. 5, No. 1, 2007, p
15 [10] Hamme, U.; Hauser, J.; Kern, A.; Schriever, U.: Einsatz hochfester Baustähle im Mobilkranbau. Stahlbau, Vol. 69, No. 4, 2000, p
Nagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén
Nagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén Lukács János Nagy Gyula Gáspár Marcell Meilinger Ákos Dobosy Ádám Pósalaky Dóra Miskolci Egyetem,
RészletesebbenKülönböző folyáshatárú acélok és hegesztett kötéseinek kisciklusú fárasztóvizsgálata
MISKOLCI EGYETEM ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI INTÉZET Különböző folyáshatárú acélok és hegesztett kötéseinek kisciklusú fárasztóvizsgálata XXII. OGÉT, Nagyszeben cikkvázlat Kidolgozta: Dobosy
Részletesebben- - Berecz Tibor - - Zsoldos Ibolya KONFERENCIA- oatk@oatk.hu. Diamond Congress Kft. diamond@diamond-congress.hu
KONFERENCIAPROGRAM - - Berecz Tibor - - Tis Zsoldos Ibolya KONFERENCIA- - oatk@oatk.hu Diamond Congress Kft. diamond@diamond-congress.hu 2 2. TEREM KEDD IV Tranta Ferenc 11:00 Tisza M. M. L. 11:20 Kuzsella
RészletesebbenHEGESZTÉSTECHNOLÓGIAI PARAMÉTERA LAK NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HEGESZTÉSÉNÉL
HEGESZTÉSTECHNOLÓGIAI PARAMÉTERA LAK NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HEGESZTÉSÉNÉL WELDING LOBE FOR ADVANCED HIGH STRENGTH STEELS (AHSS) Gáspár Marcell 1, Dr. Balogh András 2 TRA T The highest strength structural
RészletesebbenTERVEZÉSI HATÁRGÖRBÉK NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOKBÓL
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TERVEZÉSI HATÁRGÖRBÉK NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOKBÓL KÉSZÜLT, ISMÉTLŐDŐ IGÉNYBEVÉTELŰ SZERKEZETI ELEMEKHEZ PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: DOBOSY ÁDÁM OKLEVELES
RészletesebbenNagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai
7. Anyagvizsgálat a Gyakorlatban Szakmai Szeminárium Kecskemét, 214. június (18)-19-2. Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai TISZA Miklós, KOVÁCS Péter Zoltán, GÁL Gaszton, KISS Antal,
RészletesebbenNagyszilárdságú acélok ívhegesztése
MISKOLCI EGYETEM ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI INTÉZET Nagyszilárdságú acélok ívhegesztése 34. balatoni ankét, Siófok előadás Kidolgozta: Dobosy Ádám PhD hallgató Készült: a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029
Részletesebben-'./G <9KLEVÉ'L. Gc4pár Ma.rc:,illt. ~~~~I~~)~~;<)-3:j~1~.o:~1 ~ \ ME\ ~ .1/'- etjvv2!26(1987 ~e:tt, ~ 1l~~ lfí~(óru..wr; 'B~LeN~ GépiparÍ/T~E~eMAlet
-'./G.1/'- 'o "--~\ TEC1'I."..- 1\1 \ 0.. ~ \ ME\ ~ \ I - \ /
RészletesebbenNEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT
NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT A SZAKASZOS ENERGIABEVITEL ALKALMAZÁSA AZ AUTÓIPARI KAROSSZÉRIAELEMEK PONTHEGESZTÉSE SORÁN Készítette: Prém László - Dr. Balogh András Miskolci Egyetem 1 Bevezetés
RészletesebbenHegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata
Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata A világhálón talált és onnan letöltött anyag alapján 1 Kötési módok áttekintése 2 Mi a hegesztés? Két fém között hő hatással vagy erőhatással vagy mindkettővel
RészletesebbenNAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HEGESZTÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE A HŰLÉSI IDŐ ELEMZÉSÉVEL
NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HEGESZTÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE A HŰLÉSI IDŐ ELEMZÉSÉVEL Gáspár Marcell Gyula 1, Dr. Balogh András 2 1 PhD hallgató, 2 egyetemi docens Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai
RészletesebbenA vonalenergia hatása a nemesített, nagyszilárdságú acél vastaglemezek hegesztett kötéseire
- 1 - A vonalenergia hatása a nemesített, nagyszilárdságú acél vastaglemezek hegesztett kötéseire The effect of linear energy on the welding of quenched and tempered high strength steels with heavy plate
RészletesebbenKisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése
Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki
RészletesebbenTÁMOPͲ4.2.2.AͲ11/1/KONVͲ2012Ͳ0029
AUTOTECH Jármipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság, hkezelés és hegeszthetség témaköreiben TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV20120029 www.autotech.unimiskolc.hu ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI
RészletesebbenAlumínium ötvözetek aszimmetrikus hengerlése
A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 Tehetségeket gondozunk! Alumínium ötvözetek aszimmetrikus hengerlése 2011. November
RészletesebbenAnyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet
RészletesebbenNemesített nagyszilárdságú acélok ívhegesztése
MISKOLCI EGYETEM MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Nemesített nagyszilárdságú acélok ívhegesztése Ifjú Hegesztők Konferenciája, Óbudai Egyetem Cikk Kidolgozta: Dobosy Ádám PhD hallgató Készült: a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029
RészletesebbenNemesített nagyszilárdságú acélok hegesztése és fárasztása
MISKOLCI EGYETEM ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI INTÉZET Nemesített nagyszilárdságú acélok hegesztése és fárasztása, Budapest előadás Kidolgozta: Dobosy Ádám PhD hallgató Készült: a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029
RészletesebbenNEMESÍTETT NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HŐHATÁSÖVEZETI ZÓNÁINAK ELŐÁLLÍTÁSA SZIMULÁLT HEGESZTÉSI HŐCIKLUSOK SEGÍTSÉGÉVEL
Multidiszciplináris tudományok, 3. kötet. (2013) 1. sz. pp. 27-38. NEMESÍTETT NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HŐHATÁSÖVEZETI ZÓNÁINAK ELŐÁLLÍTÁSA SZIMULÁLT HEGESZTÉSI HŐCIKLUSOK SEGÍTSÉGÉVEL Gáspár Marcell Gyula
RészletesebbenA lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása
A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása MEILINGER Ákos Mérnöktanár, Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék, H-3515 Miskolc, Egyetemváros, 36-46- 565-111/1790, metakos@uni-miskolc.hu
RészletesebbenHidak Darupályatartók Tornyok, kémények (szélhatás) Tengeri építmények (hullámzás)
Dr. Németh György Szerkezetépítés II. 1 A fáradt törés ismétlődő terhek hatására a statikus törőszilárdság feszültségszintje alatt feszültségcsúcsoknál lokális képlékeny alakváltozásból indul ki általában
RészletesebbenCsikós Gábor Alumínium ötvözetek fogyóelektródás ívhegesztése, autóipari alkalmazás
N aluminium building our world, respecting our planet W E S Csikós Gábor Alumínium ötvözetek fogyóelektródás ívhegesztése, autóipari alkalmazás 2011 november 30. Az alumínium ötvözése Legfontosabb cél:
RészletesebbenEutektoidos acélszalagok hegesztett kötéseinek fáradása
GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Anyagtudomány és Technológia Tanszék Eutektoidos acélszalagok hegesztett kötéseinek fáradása Tézisfüzet Magasdi Attila okleveles gépészmérnök Témavezető: Dr. Dobránszky János tudományos
RészletesebbenVegyipari berendezések anyagai és hegesztésük (2+2; a-k; kr4) (előadás tematika)
Gépészmérnöki alapszak, Vegyipari gépészeti specializáció GEMTT016-B Vegyipari berendezések anyagai és hegesztésük (2+2; a-k; kr4) (előadás tematika) 1. hét Bevezetés. A vegyipari berendezésekben és erőművekben
RészletesebbenAz ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai
1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége
RészletesebbenACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE
ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 A hegeszthetőség fogalma Az acél hegeszthetősége
RészletesebbenAkusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál
Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Kindlein Melinda, Fodor Olivér ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. 1112. Bp. Budaörsi út 45. Az akusztikus emissziós vizsgálat a roncsolásmentes vizsgálati módszerek
RészletesebbenANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2007/08. Károsodás. Témakörök
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2007/08 Károsodás Dr. Lovas Jenő jlovas@ eik.bme.hu Dr. Éva András mal.eva@mail.datanet.hu Témakörök Bevezetés Tönkremeneteli módok Fáradás, méretezés
RészletesebbenNemesített nagyszilárdságú acélok hegesztésének nehézségei
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Nemesített nagyszilárdságú acélok hegesztésének nehézségei Gáspár Marcell Gyula II. éves gépészmérnök mesterszakos hallgató
RészletesebbenNagy C-tartalmú acélszalagok lézersugaras hegesztéssel készült varratainak fáradása
Nagy C-tartalmú acélszalagok lézersugaras hegesztéssel készült varratainak fáradása Magasdi Attila 1, Dobránszky János 1, Nagy Péter 2, Kálazi Zoltán 3 1. Bevezetés A nagy C-tartalmú acélszalagokat az
RészletesebbenÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Öntöttvasak??? Hipoeutektikus öntöttvasak Hipereutektikus öv.-k
RészletesebbenERŐMŰI SZERKEZETI ELEMEK ÉLETTARTAM GAZ- DÁLKODÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A TÖRÉSMECHANI- KA ALKALMAZÁSÁVAL
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 213-220. ERŐMŰI SZERKEZETI ELEMEK ÉLETTARTAM GAZ- DÁLKODÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A TÖRÉSMECHANI- KA ALKALMAZÁSÁVAL Lukács János egyetemi
Részletesebben10. ELŐADÁS E 10 TARTÓSZERKEZETEK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Az ábrák forrása:
SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM TARTÓSZRKZTK III. lőadó: Dr. Bukovics Ádám Az ábrák forrása:. LŐADÁS [1] Dr. Németh György: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó Platthy Pál:
Részletesebben5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR Az acél szakító diagrammja Lineáris szakasz Arányossági határnak
RészletesebbenÜtőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor
Ütőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor Dr. Kausay Tibor 1 Charpy-kalapács, 10 m kp = 100 J legnagyobb ütőenergiával A vizsgálatot
RészletesebbenFÉLMEREV KAPCSOLATOK NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA
FÉLMEREV KAPCSOLATOK NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA Vértes Katalin * - Iványi Miklós ** RÖVID KIVONAT Acélszerkezeti kapcsolatok jellemzőinek (szilárdság, merevség, elfordulási képesség) meghatározása lehetséges
RészletesebbenSZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE
SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 Hegeszthető szerkezeti acélok
RészletesebbenTöbbsoros varratfelépítés esetén kialakuló hőhatásövezeti sávok fizikai szimulációval történő vizsgálata nemesített nagyszilárdságú acélokon
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Többsoros varratfelépítés esetén kialakuló hőhatásövezeti sávok fizikai szimulációval történő vizsgálata nemesített nagyszilárdságú acélokon Váradi Dávid
RészletesebbenUNDERMATCHING ELVEN VÁLASZTOTT HOZAGANYAG HATÁSÁNAK ELEMZÉSE NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HEGESZTÉSEKOR
UNDERMATCHING ELVEN VÁLASZTOTT HOZAGANYAG HATÁSÁNAK ELEMZÉSE NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK HEGESZTÉSEKOR Mihályfi Tibor G2xMHT 3525 Miskolc Kazinczy Ferenc utca 14. 2/3. 2 EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott Mihályfi
RészletesebbenA SZEMCSEMÉRET ÉS A MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA HEGESZTETT VARRATOKNÁL
Műszaki tudományos közlemények 1. XIV. Műszaki tudományos ülésszak, 2013. Kolozsvár, 125 130. http://hdl.handle.net/10598/28097 A SZEMCSEMÉRET ÉS A MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA HEGESZTETT
RészletesebbenALAKÍTOTT AUTÓIPARI VÉKONYLEMEZ ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE
Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola ALAKÍTOTT AUTÓIPARI VÉKONYLEMEZ ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE Prém László PhD hallgató témavezető: Dr. Balogh András egyetemi docens Miskolci Egyetem 1 Bevezetés
Részletesebben1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai
1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1.1. Ötvözetlen lágyacélok Jellemzően 0,1 0,2 % karbon tartalmúak. A lágy lemezek, rudak, csövek, drótok,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6. Mechanikai tulajdonságok 1. Kiemelt témák: Rugalmas alakváltozás Merevség és összefüggése a kötési energiával A geometriai tényezők szerepe egy test merevségében Tankönyv
RészletesebbenKorszerű duplex acélok hegesztéstechnológiája és alkalmazási lehetőségei; a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék legújabb kutatási eredményei
Új szerkezeti acélok hegeszthetősége és a kapcsolódó hegesztéstechnológiai újdonságok Szakmai nap, 2010. április 29. Korszerű duplex acélok hegesztéstechnológiája és alkalmazási lehetőségei; a BME Anyagtudomány
RészletesebbenKis hőbevitelű robotosított hegesztés alkalmazása bevonatos lemezeken
Weld your way. Kis hőbevitelű robotosított hegesztés alkalmazása bevonatos lemezeken CROWN International Kft. CLOOS Képviselet 1163 Budapest, Vámosgyörk u. 31. Tel.: +36 1 403 5359 sales@cloos.hu www.cloos.hu
Részletesebben. -. - Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K.
2. TEREM KEDD Orbulov Imre 09:00 Bereczki P. -. - Varga R. - Veres A. 09:20 Mucsi A. 09:40 Karacs G. 10:00 Cseh D. Benke M. Mertinger V. 10:20 -. 10:40 14 1. TEREM KEDD Hargitai Hajnalka 11:00 I. 11:20
RészletesebbenNagysebességű Speed-Puls hegesztés
25. Jubileumi Hegesztési Konferencia Budapest, 2010. május 19 21. Nagysebességű Speed-Puls hegesztés Paszternák László Qualiweld Welding & Trade Kft.; 8800 Nagykanizsa, Szemere utca 3. info@qualiweld.hu
RészletesebbenDuplex acélok hegesztett kötéseinek szövetszerkezeti vizsgálata
25. Jubileumi Hegesztési Konferencia Budapest, 2010. május 19 21. Duplex acélok hegesztett kötéseinek szövetszerkezeti vizsgálata Balázs János (a), Nagy Hinst Adrián (b), Dobránszky János (c) a) BME Gépészmérnöki
RészletesebbenElőadó: Dr. Bukovics Ádám 11. ELŐADÁS
SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM TARTÓSZRKZTK III. lőadó: Dr. Bukovics Ádám Az ábrák forrása:. LŐADÁS [1] Dr. Németh György: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó Platthy Pál:
RészletesebbenSAJTOLÓ HEGESZTÉS 1: 0-49% ; 2: 50-59% ; 3: 60-69% ; 4: 70-79% ; 5: %
Gépészmérnöki alapszak (BSc), nappali tagozat című tantárgy követelményei (a tanszéki egységes követelményekre alapozva) A tantárgy órakimérete: 2 ea + 1 gy, a k, 3 kredit A félév elismerésének (aláírás,
RészletesebbenTERVEZÉSI HATÁRGÖRBÉK NAGYSZILÁRDSÁGÚ
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TERVEZÉSI HATÁRGÖRBÉK NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOKBÓL KÉSZÜLT, ISMÉTLŐDŐ IGÉNYBEVÉTELŰ SZERKEZETI ELEMEKHEZ PHD ÉRTEKEZÉS Készítette: Dobosy Ádám okleveles
RészletesebbenHőkezelő technológia tervezése
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze
Részletesebben2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!
1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés,
RészletesebbenNagyszilárdságú acélok és hegeszthetőségük
Nagyszilárdságú acélok és hegeszthetőségük Komócsin Mihály* Az anyagtudományi fejlesztések támasztotta követelmények Az anyagtudomány fejlődését nemcsak az új anyagok megjelenése jelzi, hanem a hagyományos
RészletesebbenXXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - OGÉT 2013
XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - OGÉT 2013 Termikus szórással készült NiCrBSi rétegek utókezelése lézersugaras újraolvasztással Molnár András PhD hallgató témavezetők: Dr. Balogh András egyetemi docens
RészletesebbenAz alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére
Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,
RészletesebbenAz alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály
Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,
RészletesebbenKorrodált acélszerkezetek vizsgálata
Korrodált acélszerkezetek vizsgálata 1. Szerkezeti példák és laboratóriumi alapkutatás Oszvald Katalin Témavezető : Dr. Dunai László Budapest, 2009.12.08. 1 Általános célkitűzések Korrózió miatt károsodott
RészletesebbenPOLIMERTECHNIKA Laboratóriumi gyakorlat
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Polimer anyagvizsgálat Név: Neptun kód: Dátum:. Gyakorlat célja: 1. Műanyagok folyóképességének vizsgálata, fontosabb reológiai jellemzők kiszámítása 2. Műanyagok Charpy-féle ütővizsgálata
RészletesebbenAcélszerkezetek. 3. előadás 2012.02.24.
Acélszerkezetek 3. előadás 2012.02.24. Kapcsolatok méretezése Kapcsolatok típusai Mechanikus kapcsolatok: Szegecsek Csavarok Csapok Hegesztett kapcsolatok Tompavarrat Sarokvarrat Coalbrookdale, 1781 Eiffel
RészletesebbenFogyóelektródás védőgázas ívhegesztés
Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés Ívhegesztéskor a kialakuló elektromos ívben az áram hőteljesítménye olvasztja meg az összehegesztendő anyagokat, illetve a hozaganyagot. Ha a levegő oxigénjétől az
Részletesebben29. NEMZETKÖZI HEGESZTÉSI KONFERENCIÁRA,
A Magyar Hegesztési Egyesület meghívja Önt és Kollégáit a 29. NEMZETKÖZI HEGESZTÉSI KONFERENCIÁRA, amely a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete, a
RészletesebbenÖmlesztő hegesztések II.
Ömlesztő hegesztések II. 1 of 5 Gépészmérnöki mesterszak,, hegesztéstechnológiai szakirány, nappali tagozat,(mt, 2+1, v, 3) Ömlesztő hegesztések II. (GEMTT012M annotáció) Huzalelektródás, védőgázas ívhegesztések.
RészletesebbenHidegsajtoló hegesztés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SAJTOLÓ HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK 1. Hőbevitel nélküli eljárások Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Hidegsajtoló hegesztés A
Részletesebben31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSzakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása
Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Keszenheimer Attila Direct line Kft vendégkutató BME PhD hallgató Felület integritás
RészletesebbenNAGY SZÉNTARTALMÚ ACÉLOK HEGESZTETT KÖTÉSEINEK FÁRADÁSOS TULAJDONSÁGAI. Anyagtudomány és Technológia Tanszék
NAGY SZÉNTARTALMÚ ACÉLOK HEGESZTETT KÖTÉSEINEK FÁRADÁSOS TULAJDONSÁGAI MAGASDI ATTILA (1,a), DOBRÁNSZKY JÁNOS (2,b) (1) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
RészletesebbenA töréssel szembeni ellenállás vizsgálata
A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata 1 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. 2 Szívós vagy képlékeny anyag Az anyag törését a csúsztatófeszültségek
RészletesebbenÖMLESZTŐ HEGESZTÉS tantárgy követelményei a 2018/2019. tanév I. félévében
tantárgy követelményei a 2018/2019. tanév I. félévében A tantárgy órakimérete: 2 ea+1 gy Félév elismerésének (aláírás) feltételei: előadások látogatása (50%-ot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén aláírásmegtagadás)
Részletesebben5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás.
MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. KÉSZÜLT FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSI JEGYZETEI ÉS AZ INTERNETEN ELÉRHETŐ MÁS ANYAGOK
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenSzilárdsági számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések
Szilárdsági számítások Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Ellenőrző számítások: Hőtechnikai számítások, sugárzásos és konvektív hőátadó felületek számításai már ismertek Áramlástechnikai számítások
RészletesebbenAcélok ívhegesztésének technológiavizsgálata az ISO 15614-1 és az ISO 15609-1 szabványok tükrében
Acélok ívhegesztésének technológiavizsgálata az ISO 15614-1 és az ISO 15609-1 szabványok tükrében Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése Szabványszám MSZ EN ISO 15607:04 MSZ
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenA tételhez használható segédeszköz: Műszaki táblázatok. 2. Mutassa be a különböző elektródabevonatok típusait, legfontosabb jellemzőit!
1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a kézi ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőségét! Az ömlesztő hegesztési
RészletesebbenACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK
ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a
RészletesebbenDuálfázisú lemezek csaphegesztése
Duálfázisú lemezek csaphegesztése Juhász Krisztina Anyagtechnológia Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: Az autóiparban használatos nagyszilárdságú, un. duálfázisú lemezekre történő csaphegesztés
RészletesebbenAcélok nem egyensúlyi átalakulásai
Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom
RészletesebbenGÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA
GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA 1 Üzemképesség Működésre, a funkció betöltésére való alkalmasság. Az adott gépelem maradéktalanul megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek teljesítésére
RészletesebbenANYAGOK ÉS VISELKEDÉSÜK HEGESZTÉSKOR
Gépészmérnöki mesterszak (MSc), nappali tagozat (GEMTT04M, 2+, a, k, 3kr) című tantárgy követelményei (az intézeti egységes követelményekre alapozva) A tantárgy órakimérete: 2 ea + gy, a - k A félév elismerésének
RészletesebbenÉlet az MSZ EN 288-3 után (MSZ EN ISO 15614-1) ÉMI-TÜV Bayern Kft. TÜV SÜD Csoport
Élet az MSZ EN 288-3 után (MSZ EN ISO 15614-1) MSZ EN 288-3: 1998 Hegesztési utasítás és hegesztéstechnológia jóváhagyása fémekre 3. rész: Technológiavizsgálatok acélok ívhegesztésére MSZ EN 15614-1: 2004
RészletesebbenLaborgyakorlat. Kurzus: DFAL-MUA-003 L01. Dátum: Anyagvizsgálati jegyzőkönyv ÁLTALÁNOS ADATOK ANYAGVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
ÁLTALÁNOS ADATOK Megbízó adatai: Megbízott adatai: Cég/intézmény neve: Dunaújvárosi Egyetem. 1. csoport Cég/intézmény címe: 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3. H-2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1/A Képviselő
RészletesebbenFELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.*
FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* Az EN sorozatú szabványok megjelenésével megváltozott a szemrevételezéses vizsgálat (VT) feladata. Amíg korábban
Részletesebben31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos 4 Szerkezetlakatos 4
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata
Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata 1 Gépalkatrészek vagy szerkezetek összekötése: oldható kötéssel (külső erő: huzal, ék, csavar vagy szegecs közvetítésével), oldhatatlan kötéssel. A hegesztés
RészletesebbenÉpítőanyagok I - Laborgyakorlat. Fémek
Építőanyagok I - Laborgyakorlat Fémek Az acél és a fémek tulajdonságai Az acél és fémek fizikai jellemzői Fém ρ (kg/m 3 ) olvadáspont C E (kn/mm 2 ) Acél 7850 1450 210000 50 Alumínium 2700 660 70000 200
RészletesebbenLDX2101 ÉS 2205 TÍPUSÚ DUPLEX ACÉL LÉZERSUGARAS ÉS VOLFRÁMELEKTRÓDÁS HEGESZTÉSE. A hegesztési technológiák hatása a varratok szövetszerkezetére
LDX2101 ÉS 2205 TÍPUSÚ DUPLEX ACÉL LÉZERSUGARAS ÉS VOLFRÁMELEKTRÓDÁS HEGESZTÉSE A hegesztési technológiák hatása a varratok szövetszerkezetére LASER WELDING AND TIG WELDING OF LDX2101 AND 2205 TYPE DUPLEX
RészletesebbenNagyszilárdságú acélból készült hegesztett kötések hőhatásövezetének vizsgálata fizikai szimulációval
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépészmérnöki Szak Nagyszilárdságú acélból készült hegesztett kötések hőhatásövezetének vizsgálata fizikai szimulációval Baraté Boglárka 3900, Szerencs
RészletesebbenPéldatár Anyagtechnológia Diplomamunka feladat
Budapesti Műszaki és azdaságtudományi Egyetem Szent István Egyetem Óbudai Egyetem Typotex Kiadó TÁMOP-4.1.2-08/A/KMR-0029 Példatár Anyagtechnológia Diplomamunka feladat Duplex korrózióálló acélok aktiválóporos,
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minőség, élettartam A termék minősége
RészletesebbenAZ ACÉLSZERKEZETEK ÁLLAPOTVIZSGÁLATA
ACÉLSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE AZ ACÉLSZERKEZETEK ÁLLAPOTVIZSGÁLATA FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR KORÁBBI ELŐADÁSÁNAK KIEGÉSZÍTETT BŐVÍTETT VÁLTOZATA AZ ACÉLSZERKEZETEK ÁLLAPOTA ANYAGMINŐSÉG (MECHANIKAI
RészletesebbenAnyagválasztás dugattyúcsaphoz
Anyagválasztás dugattyúcsaphoz A csapszeg működése során nagy dinamikus igénybevételnek van kitéve. Ezen kívül figyelembe kell venni hogy a csapszeg felületén nagy a kopás, ezért kopásállónak és 1-1,5mm
RészletesebbenA vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika
Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Gépészeti Intézet Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Mechanikai anyagvizsgálat 2. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Készült: Dr. Krállics György (BME,
Részletesebben31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA tompahegesztés hatása a polietilén csövek szerkezetére és tulajdonságaira
Doktori értekezés tézisei A tompahegesztés hatása a polietilén csövek szerkezetére és tulajdonságaira Leskovics Katalin okleveles anyagmérnök Tudományos vezetők: Lenkeyné Dr. Biró Gyöngyvér egyetemi docens
RészletesebbenSzilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Alapképzés Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2007/08 Szilárdságnövelés Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Szilárdság növelés
Részletesebben